Kezdőlap Címkék Költségvetés 2019

Címke: költségvetés 2019

Pár óra és jön a pihi a képviselőknek

0

Fontos, az ország, a társadalom jövőjét befolyásoló törvényekről szavaz az Országgyűlés ma, rendkívüli nyári ülésszakának zárónapján. A többi között a jövő évi költségvetésről  voksolnak, új jogszabályokat alkotnak a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről, valamint a szabálysértési törvénybe emelik az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát.

A képviselők elsőként a 2019-es büdzséről döntenek. Mint korábbi elemzésünkben összegeztük, ha röviden kellene jellemezni, azt is mondhatnánk, hogy búcsú az álmoktól. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait. A kormány javaslatához benyújtott módosítások közül  csak olyanok kerültek végül asztalra, amelyek nem módosították a központi büdzsé hiányát az eredeti törvényjavaslathoz képest. Módosítják az adótörvényeket – itt kerül majd terítékre a cafeteria ellehetetlenítése.

A parlament ma alkothat – és a kétharmad birtokában kétségünk sincs afelől, hogy alkot is –új jogszabályokat a gyülekezési jogról és a magánélet védelméről – ez utóbbi kapcsán a FüHü sarkos álláspontot képviselve, a többi között azt írta, hogy az tovább korlátozná a sajtó szabadságát.

Ugyancsak ma szavaznak a képviselők a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről, továbbá a szabálysértési törvénybe emelheti az életvitelszerű közterületi tartózkodás tilalmát. Egy általunk megkérdezett szociális szakember szerint ezzel az ellátások önkéntességének alapelvét kellene elhajítani, Majtényi László alkotmányjogász szerint a legrosszabb lenne, ha végre is hajtanák. Hat éve elbukott egy próbálkozás, most „gránitba” vésnék.

Kivételes eljárásban fogadhatják el a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amelynek hatálya a változtatással kiterjedne a személyszállító járművek jogellenes átalakítására, valamint a hivatalos személyek zaklatására. Ez utóbbi kapcsán Magyar György ügyvéd azt mondta: „ez tipikusan a rendőrállamra jellemző magatartás”. A Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott törvénymódosítási javaslat két, vagy súlyosabb esetben három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné azt, aki a zaklatást hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben követi el.

Eltűnt a közmunkások harmada, jövőre újabb ötöde mehet

Másfél év alatt 73 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma. Az egyharmados létszámcsökkentés fűnyíróelvű volt, ami után például a szabolcsi falvakban az alkalmazásban állók 18 százaléka közmunkás. Az ország kettészakadtsága rögzült, és jövőre tovább vágja a kormány ezt a réteget.

Éppen két éve ilyenkor volt csúcson a közfoglalkoztatottak száma: 223 ezer ember. Számuk az idei első negyed évben 150 ezerre csökkent, ami 73 ezret meghaladó, 33 százalékos csökkenés – derül ki a Policy Agenda (PA) elemzéséből. (Azóta mintegy ötezerrel tovább apadt az állomány.)

A PA kimutatása szerint a létszámcsökkentést fűnyíróelven hajtották végre, azaz

a közmunkások 56 százaléka dolgozott a falvakban 2016-ban is, és most is,

egyharmaduk városokban, csaknem tizedük a megyei jogú városokban, és kevesebb, mint 2 százalék Budapesten. Az összes munkavállalási korúnak viszont 31 százaléka falusi, vagyis ebben a településtípusban sokkal magasabb a közmunkások aránya.

Egyéb számokból is kitűnik, hogy rögzült az ország kettéhasítottsága. Területi alapon is. A keleti országrész megyéiben a települések mintegy 40 százaléka olyan, amelyben a közmunkások aránya 10 százalék feletti. Ezen belül

Szabolcs falvaiban ezer foglalkoztatottból még most is 180 közmunkás.

Ezzel szemben Győr-Moson-Sopronban alig 6.

A falvak országos átlagában a foglalkoztatottak körében 7,2 százalék a közmunkások aránya.

Látványos a csökkenés az úgynevezett „közmunkával fertőzött” települések számában (vagyis ahol 10 százalék feletti e munka részaránya a munkavállalási korban lévők körében): 2016-ban 977, idén tavasszal 585.

Az arányosan 33 százalékos csökkenés tehát azt mutatja, hogy

nagyjából párhuzamosan ment végbe a közmunka kiszorulása és a munkahelyek számának növekedése.

Ezzel együtt az látszik a PA adataiban is, hogy amiben viszont nincs változás: a vidéki Magyarországon, különösen annak egyes részein a közmunkán kívül szinte semmi sincs, nélküle megáll az élet.

Éppen ezért rendkívül ellentmondásos a kormány azon terve, amire a most elfogadás előtt álló 2019-es költségvetésben készül: a nominálisan a 2014-essel megegyező idei 225 milliárdot

egyötödével 180 milliárdra tovább vágja.

Ennek „eredményeképpen” 120-130 ezerre süllyedhet a közmunkára felveendők száma. Persze csak akkor, ha nem változik meg a javadalmazásuk összege; ha nőne, abból még kevesebb embernek jut kenyérre való. Az pedig erősen kérdőjeles, hogy az eddigi tempót tartja-e az alkalmazottak számának növekedése.

Gazdasági szempontból nincs alapja a „válságnak”

A jelenlegi gazdasági folyamatok alapján alaptalan a nagy gazdasági válság jövendölése a makroelemző szerint. Semmi olyan nem történt, ami miatt június elején hirtelen erről kellene beszélni – mondta Oblath Gábor. Szerinte jelentős megszorításra készülhet a kormány, amit a külföldre akar rákenni.

Sokan kapták fel fejüket, amikor a hónap elején Kötcsén zárt „családi körben” arról beszélt Orbán Viktor, hogy újabb nagy válság közeleg a világban, sok országban magas az eladósodottság, eltűnik az olcsó pénz a piacról, meg itt a kereskedelmi háború.

Már akkor azt mondta a Független Hírügynökségnek Inotai András kutatóprofesszor, hogy Orbán hazug kommunikációval akarja elterelni a figyelmet az elmúlt nyolc év elhibázott gazdaságpolitikájáról.

Ugyanezt a véleményt fogalmazta meg most kérdésünkre Oblath Gábor. A Kopint-Tárki tudományos tanácsadója, elismert makroközgazdász szerint szakmája felől nézve értelmezhetetlen az orbáni fordulat és annak indoklása. Kockázatok mindig vannak a világgazdaságban, de főigazságként felvetni az általános krízist nem reális.

Makrogazdasági szempontból nincs értelme

– szögezte le.

Egyetért azzal a felvetéssel, hogy az Orbán által felsorolt körülmények mind ismertek jó ideje, az Egyesült Államok által bevezetett különvámok és az ezek nyomán kibontakozható világkereskedelmi háború veszélye is hónapok óta tudhatók.

Oblath inkább

arra tippel, hogy megszorításokra készül a kormány,

amely eredetileg – noha tagadta – neoliberális gazdaságpolitikát vezetett be. Brutális jövedelemátcsoportosítást hajtott végre a vagyonosok javára a szegényektől, de mára ezt jelentősen vegyítette a komoly béremelésekkel, amely szélesebb rétegek számára juttatott valamennyi pénzt.

Más kutatók is azt emelik ki, hogy mostanra Európa egyik legnagyobb jövedelem-újraelosztó gazdaságpolitikája lett a magyarországi. A két-számjegyű béremelkedéseknek pedig nincs fedezetük a gazdasági növekedésben. Ebből kell tehát visszavenni, máskülönben csak az adósság terhére tartható fenn ez az ütem.

Tulajdonképpen erre figyelmeztette a magyar kormányt az Európai Bizottság országjelentése, legutóbb pedig a pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin is. Jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz, felszólította a magyar kormányt, hogy folytassa a strukturális hiány kiigazítását.

Úgy látják ugyanis, hogy – noha a célként kitűzött 3 százalék alatt van a büdzsé deficitje – a látható folyamatokkal nem lesz fenntartható a hiány. Ez a bruttó hazai termékre (GDP) vetítve mintegy másfél százalékos kiigazítást tenne szükségessé,

ami megközelítőleg 700 milliárd forint kiadáscsökkentéssel

(vagy bevételnöveléssel) érhető el.

Így látja ezt Vértes András, a GKI elnöke is. Úgy véli:

ezért is kezdtek el beszélni Orbán és emberei világgazdasági válságról

és erre való hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatról. Osztja a véleményt Oblath Gábor is.

Ez azonban akkor igazán veszélyes a magyar gazdaságra nézve, ha megtörténik az, amit a kormány tervez, hogy még idén, legkésőbb jövőre lehívja és el is költi a 2021-ig tartó uniós ciklusban nekünk odaígért támogatás teljes összegét. Amint erről a napokban írtunk, a keret 94 százalékáról a kormány meghozta a döntést, de kifizetés eddig csak 14 százalékban történt. Jelenleg a pénz egy részét a költségvetés terhére előlegezi meg a kormány.

Az elemzői véleményekből legvalószínűbb okként az vélelmezhető, hogy ha nem marad jelentős uniós támogatási összeg, akkor

kiürül a kassza,

és a jelenlegi számítások szerint a magyar gazdaság növekedése a mostani 4 százalék körülinek felére (vagy az alá) fog zuhanni. Hasonlóan ahhoz, ahogyan 2016-ban, amikor a két uniós költségvetési ciklus váltása miatt éppen alig érkezett pénz, több, mint egy százalékpontnyit esett a GDP bővülése egy éven belül.

A „nagy válság” tükrében különös, hogy a kötcsei programhirdetés után beterjesztett 2019-es költségvetésben

nincs szó várható krízisről.

Változatlanul magas, 4 százalékot meghaladó növekedést irányoz elő a kormány, a tartalékok megnövelése mellett lényegében csak az egyszámjegyű szja elvetése árulkodik arról, hogy a kormány megváltozó széljárásra számít. Az igaz, hogy mindeközben folytatják az elmúlt évek gyakorlatát, a jóléti kiadásokra terhére végrehajtott költségvetés-átalakítást: jövőre az inflációt beszámítva reálértéken csökken az egészségügy és az oktatás pénze.

A megszorítás lehetőségét persze szóban elveti a kormány. Masszív és földrengésbiztos költségvetést állítottak össze – nyilatkozta nemrégiben Orbán. Arra is felhívta viszont a figyelmet, könnyen lehet, hogy a következő évek gazdasági válságban fognak telni, de azt szeretné, hogy ha így lesz, akkor se legyenek megszorítások, amihez pedig fegyelmezett gazdálkodás kell.

Az ellentmondásos kommunikáció abban is testet ölt, hogy a kormány iránti ellenségességgel egyáltalán nem vádolható Költségvetési Tanács (Kovács Árpád elnök, Domokos László számvevőszéki és Matolcsy György nemzeti banki vezető) se ír ilyen veszélyekről a 2019-es költségvetéshez kötelezően készített véleményükben. Sőt, idézik nemzetközi szervezetek (OECD, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap) előrejelzéseit, amelyekben a következő két évben

a világgazdaság növekedésének gyorsulását várják.

Erőteljesen „megjelenhetnek” veszélyt hordozó körülmények – írja a KT, megemlítve olyan tényezőket is, amelyeket Orbán hangoztat, ám tényként, de legalábbis közeli vészként nem számolnak ilyen rosszabbodással a külső feltételekben.

A kormánnyal kritikus elemzők persze mondanak hasonlókat, több problémára is felhívják a figyelmet (például a versenyképesség alig javulására,  vagy arra, hogy a beruházások között csak a közpénzesek növekednek, a magánszektoré nem). Ahhoz hasonlót, amiről most Orbán beszél(t), mély, átfogó válságot egyelőre nem látnak. Problémák persze vannak, elsősorban a miénkhez hasonló kicsi és a külvilági folyamatoknak erősen kiszolgáltatott országokra nézve, de ezek

apokaliptikus képet egyelőre nem festenek a falra.

Ami azt támasztja alá, hogy a költségvetési tervezet elkészítésekor se számoltak ilyen komolyan romló fordulattal a Pénzügyminisztériumban. Sőt, elődjében, a szintén Varga vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban egy hónapja még olyan konvergencia-programot készítettek és adtak át az Európai Bizottságnak, amelyben négy évig a jelenlegi kedvező nemzetközi légkör fennmaradására alapozva folyamatos fellendülést irányoznak elő a magyar gazdaságban.

Ellenállásra készül az MTA

Rövidesen kezdődő rendkívüli ülésén ellenszegülésre készül a Magyar Tudományos Akadémia amiatt, hogy a kormány elvenni tervezi tőlük a kutatásra-fejlesztésre szolgáló 28 milliárd forintot. Szerintük ez egyenlő az MTA önállóságának felszámolásával.

Rendkívüli elnökségi ülést hívott össze az MTA azután, hogy kiderült: 28,1 milliárd forintot elvonna tőlük a kormány. A pénz az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) kerülne, együtt más intézmények kutatás-fejlesztési forrásaival együtt. Ennek jegyében 70 milliárdos k+f-bázis jönne létre az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia jegyében, átvéve a felsőoktatási intézmények erre szolgáló 29,1 milliárdját, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 12,7 milliárdos teljes költségvetését is.

Az intézmények ezután maguk igényelhetik a támogatást a különféle projektekre.

Akadémiai forrásunk szerint az MTA megalakítása óta nem fordult elő, hogy ily mértékben csorbítsák függetlenségét. Az elvett 28 milliárdból 20 milliárd bérkeret, ha nem felszámolni akarja a kormány az MTA-t, akkor mit keres ez a pénz a Palkovics László vezette ITM-nél? – tette fel a kérdést. A maradék 8 milliárd egyéb kutatásokra és például rendezvényekre szolgálna.

Vagyis a mindenféle egyeztetés nélküli (még nem végleges) döntés

lényegében az MTA akadémiai voltának megszüntetésével egyenlő

– értékelik az intézményben a fejleményt. Ráadásul több törvényt (magát az akadémiait és az államháztartásit) is módosítani kellene.

Az elnökségi ülésen részt vesz az érintett miniszter, Palkovics László is.

Költségvetés 2019: tűzoltás, helyenként fű alatti megszorítás

Felfordulást nem okozna a 2019-es költségvetés, a szociális területen mintha tűzoltás jellegű kiadásnövekedést tervezne a kormány, másutt viszont infláció alatti a növekmény. Az egyik legnagyobb vesztesnek a közmunkások serege látszik.

Semmi különös, búcsú az álmoktól: részletesebben áttekintve így foglalható össze a jövő évi költségvetés tervezete. Marad a robusztus, 4,1 százalékos növekedés, bár csökkenő ütemű, de még mindig impozáns (8,8 százalékos) béremelkedés van a tervasztalon. Az első kockázati elem a növekedési ráta, sok elemző szerint ez kissé túl ambiciózus. Valószínűleg részben erre válaszul a kormány felével megtoldja a költségvetés tartalékait.

A kormány vélelmezett kőszívűségét cáfolni látszik néhány fontos tétel. A kórházi ellátások soron csaknem 6 százalék, a gyógyszerár-támogatásban 7,5 százalék a növekmény az ideihez képest. Sőt, a gyógyászati segédeszközökhöz hozzájutást 10 százalékkal segítik.

Ezek lényegesen meghaladják a 2,7 százalékra tervezett inflációt,

de leginkább tűzoltásnak foghatók fel az elmúlt években felgyülemlő feszültségek láttán.

Más előirányzatokból viszont az látszik, hogy a kormány változatlanul a magas jövedelműek helyzetét akarja erősíteni, a lopakodó elvonás az alsó jövedelmi tizedekben lévőket sújtja jövőre is.

A családi támogatások csökkennek,

ezen belül a messze legnagyobb tétel, a családi pótlék tíz év után is változatlanul fagyásban marad. Ez a szegény sorban élők terheit súlyosbítja. Némiképpen, de az infláció felével növekszik (vagyis reálértéken veszít értékéből) a közgyógyellátásokra szánt összeg.

Ezzel szemben éppen inflációkövető lesz a lakásépítési támogatás (közismert nevén a csok), jövőre már 242 milliárdot szán erre a kormány.

Ez egyre inkább a tehetősek jövőjét szolgálja,

ha figyelemmel vagyunk a legutóbbi folyamatokra, ahogyan az ingatlanpiaci drágulásban rohamosan veszíti el értékét a legnagyobb, 10+10 milliós csok-támogatás is.

A kormány – miután elmúlt a 2008-as válság közvetlen hatása és a magyar gazdaság a kedvező nemzetközi környezetnek, valamint a beözönlő uniós támogatásoknak köszönhetően emelkedő pályára állt a gazdaság – erőteljesen látott hozzá

a közmunkások kiszorításához a munkaerőpiacról.

A programban három éve (januárban) 180 ezren, 2016-ban már 223 ezren, tavaly 211 ezren kaptak nem túl értelmes munkát.

Forrás: BM

Bár a közmunkásoknak csak csekély része (körülbelül 13 százaléka) képes idővel rendes foglalkoztatásban részesülni, a szorító munkaerőhiányt is látva a kormány hozzálátott a közfoglalkoztatás alapos megvágásához. A tavaly év elején még 211 ezres tömeg ennek az évnek elejére 50 ezerrel zuhant, hogy aztán idén áprilisban – a pár napja készült statisztika szerint – a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek havi átlagos száma 145 445-re zuhanjon. Ez 2017 áprilisával összehasonlítva 29 ezres csökkenés – olvasható a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi (!) helyettes államtitkársága jelentésében.

Persze itt minden leginkább a pénzről szól,

a közmunka-kassza most nominálisan éppen annyi, mint 2014-ben: 225 milliárd forint.

Közben megjárta a 270 milliárdot, de 2019-ben szekercével hasítanának le a kiadásokból: a 180 milliárd 20 százalékkal lesz kevesebb az ideinél. Ezzel akár 130 ezer körülire eshet a közmunkások száma 2019-ben.

A programból kiesőket a versenyszférának kellene felvennie. A költségvetés tervezete a foglalkoztatás másfél százalékos bővülésével számol. Nem biztos, hogy ezt a 66 ezres igényt az ellátásból kieső közmunkások köréből képes lesz magába olvasztani a gazdaság. Az álláskeresési ellátás bukszáját talán nem véletlenül bő egyharmadával tervezi megfejelni a kormány.

Költségvetés 2019: elvetették a „tündérmese 2.0”-t

Semmi se látszik az egy hónapja felvázolt – 2022-ig szóló – nagyívű gazdaságpolitikai tervből a 2019-es költségvetés tervezetében. Varga Mihály bejelentette: vannak válságra utaló jelek az eurózónában. Jövőre marad a 15 százalékos szja, tovább tolják a csok-ot, a nyugdíjak 2,7 százalékkal nőhetnek.

A jelek szerint a kormány már nem számol azzal, amit pár hete „négyéves terv” keretében átnyújtottak az Európai Bizottságnak hatalmas beruházásokkal, folyamatosan magas növekedési kilátással. A 2019-es költségvetés tervezetének ismertetésekor a parlamentben Varga Mihály az Orbán Viktor által másfél hete hirtelenjében bevezetett „válság-kommunikációval” kezdett. (A korábban felfestett fényes jövőt a pénzügyminiszter már egy ideje lényegében eltörölte.)

Eszerint minket kedvezőtlenül érinthető folyamatok zajlanak a világban, ezért óvatosan készítették el a költségvetést. A magyar gazdaság kilátásai jók, de az eurózónában tapasztalhatók válságra utaló jelek – mondta a pénzügyminiszter.

Erre figyelemmel – ugyancsak a miniszterelnöki bejelentéssel összhangban – az általános tartalék és az országvédelmi alap összegét az idei évhez képest megtoldják 50 százalékkal.

S ha bárkinek kétsége lenne, marad a szigorú gazdálkodás:

a működési költségvetés nullás, hiányt csak a beruházások állíthatnak elő.

Kiszámítható adórendszert ígér Varga, s szavaiból kiderült, hogy lényeges változásokat nem akarnak. Vagyis marad az egykulcsos, 15 százalékos szja, és a célzott áfacsökkentés eddigi mértéke. Tehát a rekordmagas 27 százalékos főkulcshoz nem nyúl hozzá a kormány.

Az lakásépítőket izgató kérdésre egyelőre nincs válasz, csak 2019-ben évközben döntenek arról, mi legyen a jelenleg a kedvezményes, 5 százalékos újlakás-áfával, ami 2020-ra kifutna, és visszaállna a 27 százalék. A bizonytalanság miatt leálltak az éven túli fejlesztések.

Folytatják a szociális hozzájárulási adó csökkentését, jövőre 17,5 százalékra mérséklődik. Ezzel 100 milliárd forintot spórolnak a vállalkozások.

Varga szavaiból kiderült, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatását úgy segítenék, hogy ezt semmilyen közteher se sújtsa.

A családtámogatások körében nagyon újat nem jelentett be a pénzügyminiszter. Az otthonteremtést támogató csok-ot folytatják, 2019-ben 242 milliárd forintot költenek el erre. Marad a gyed és gyed extra, a családi adókedvezmény gyerekenként 20 ezer forintra emelkedik, vagyis a kétgyerekeseknek 40 ezer jár 2019-ben. Ez 350 ezer családot érint – mondta.

Az inflációt 2,7 százalékra tervezik, tehát ennyivel emelkednek a nyugdíjak.

A konvergenciaprogramban leírtaknak megfelelően folytatják a közszféra béremelését. Bár ebben némi bizonytalanság volt kihallható Varga szavaiból, amikor arról beszélt, hogy tartalékot képeznek e célra, a béremelés fedezetére. A mértékről zajlanak az egyeztetések.

Időközben be is terjesztették a költségvetést az Országgyűlésnek.

Ismét előkerült az egy számjegyű szja ötlete

Mintha lekerült volna a napirendről, de a számvevőszék elnöke most megint elővette az egy számjegyű szja ötletét. Holott a Költségvetési Tanács tagjaként Domokos László is inkább a takarékosság mellett érvelt.

A személyi jövedelemadó kulcsa több lépcsőben egy számjegyűre csökkenhet – nyilatkozta az Állami Számvevőszék elnöke a Növekedés.hu portálnak. Ennél többet nem mondott Domokos László, sem az ütemezésről, sem a mérték(ek)ről.

Az egy számjegyű (jelenleg 15 százalékos) egységes szja-kulcs terve az elmúlt években újra meg újra előkerült a kormányzat kommunikációban. Mostanában azonban nagy a csönd körülötte, és nem látható semmi jele annak, hogy a kormány 2019-ben, illetve innen előretekintve bevezetni tervezné.

A 2019-es költségvetés tervezetét véleményező Költségvetési Tanács (amelynek egyik tagja a háromból maga Domokos) is inkább a takarékoskodó, nagy bevételkiesést nem pártoló gazdaságpolitikát pártolja. Márpedig az szja 6 százalékponttal (9 százalékra) süllyesztése évente körülbelül (a 2018-as számok alapján)

800 milliárd forintot engedne el a költségvetésből.

Nem látni, honnan lehetne előteremteni ekkora összeget.

Tavaly augusztusban az ÁSZ-elnök már felszólalt a gazdaság túladóztatásával szemben. Akkor az úgynevezett adóék (a cégek összes foglalkoztatási kiadásán belül a járulékokra elköltött rész hányadosa) valóban magas voltának csökkentését szorgalmazta. Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy a gazdaság jelenleg

nincs abban a helyzetben, hogy a költségvetés kiadási oldalát csökkentse,

mert sok elmaradt állami feladatot kell finanszíroznia. Domokos a gazdaság fenntartható fehéredéséből származó többletbevételt fordítaná adócsökkentésre háromnegyed éve.

Mostanában úgy tűnt, hogy meg kell elégedni a munkáltatói járulékcsökkentéssel, a szociális hozzájárulási adó 1,5-ről 17,5 százalékra mérséklődésével, és azzal az ígérettel, hogy négy év múlva ez 11,5 százalék lesz. Ennél több kedvezményt Domokos most se adna célzottan a kisebb cégeknek, szerinte inkább általánosságban kellene lejjebb vinni az adókulcsokat.

Azért is figyelemre méltók az ÁSZ-elnök szavai, mert a kormány (pontosabban Orbán Viktor) körülbelül másfél hete minden előzmény nélkül kezdett bele a „készüljünk a válságra” tartalmú kommunikációra, amely

alkalmat adott arra, hogy azonnal zárójelbe kerüljenek

az alig pár hete még erőtől duzzadó és tartósan magas növekedést elérni képes magyar gazdaságra alapozott roppantul derűs elképzelések. (Holott az Orbánék által hivatkozott körülmények egyike se pár hete keletkezett: a Brexit, az amerikai vámok miatti kereskedelmi háború réme, egyes nyugati országok eladósodottsága minimum több hónapos történések.)

Azóta egyébként a kormánytól elvileg független ÁSZ elnöke, Domokos László is átvette ezt a megváltozott hangot: épp egy hete a kormánylapban azt mondta, hogy a világgazdaságban krízis alakulhat ki, a hatások kivédésére pedig az országnak időben fel kell készülnie. Szerinte az elmúlt két-három évben Magyarország kegyelmi állapotban volt, de ez mára megváltozott. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.

Orbán „felszögelte a puskát a falra”?

Bár „földrengésbiztos” a 2019-es költségvetés, ismét gazdasági világválság lehetőségéről beszélt Orbán Viktor a közrádióban. Ami miatt jelentősen megnövelték az országvédelmi alapot, ennek viszont nyoma sincs a Költségvetési Tanács véleményében. Sőt, a testület nem is lát olyan viharfelhőket, mint Orbán.

Masszív és földrengésbiztos költségvetést állítottak össze – mondta a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. Arra is felhívta viszont a figyelmet,

könnyen lehet, hogy a következő évek gazdasági válságban fognak telni,

de azt szeretné, hogy ha így lesz, akkor se legyenek megszorítások, amihez pedig fegyelmezett gazdálkodás kell.

A világgazdaság válsága abból adódhat – fejtegette -, hogy a nemzetközi pénzpiacon felvehető hitelek kamata nőni fog, ráadásul az uniós tagállamok, különösen az eurózónához tartozók költségvetése alapján azt látni, magasabb az eladósodottság, mint a 2008-as válság idején. Emellett kereskedelmi háború bontakozik ki a világban – mondta még.

„Vihar még nincs”, de „felhők vannak az égen, és ha ezek szerencsétlen módon rendeződnek el, abból lehet válság”. Ilyenkor megfontoltan kell költségvetést alkotni, ezért a kormány jelentősen megnövelte az országvédelmi tartalékot – tette hozzá.

Ez a gondolatmenet pontosan megegyezik azzal, amit múlt vasárnap Kötcsén zárt körben fejtett ki, s aminek konklúzióját abban vonta meg, hogy vége a (tíz-)milliárdok osztogatásának, a tárcák ne is kérjenek tőle pluszpénzt. És összhangban van azzal, amit Varga Mihály nyilatkozott pár nappal korábban A Reuters hírügynökségnek, amiből komolyabb gazdaságpolitikai fordulat sejlik elő (amivel egyetért az OECD), de a pénzügyminiszter nem szólt súlyosabb viharfelhőkről.

A kormánnyal kritikus elemzők persze mondanak hasonlókat, több problémára is felhívják a figyelmet (például a versenyképesség alig javulására,  vagy arra, hogy a beruházások között csak a közpénzesek növekednek, a magánszektoré nem). Ahhoz hasonlót, amiről most Orbán beszél(t), mély, átfogó válságot egyelőre nem látnak. Problémák persze vannak, elsősorban a miénkhez hasonló kicsi és a külvilági folyamatoknak erősen kiszolgáltatott országokra nézve, de apokaliptikus képet egyelőre nem festenek a falra.

Sőt, még a kormány iránti ellenségességgel egyáltalán nem vádolható Költségvetési Tanács (Kovács Árpád elnök, Domokos László számvevőszéki és Matolcsy György nemzeti banki vezető) se ír ilyen veszélyekről a 2019-es költségvetéshez kötelezően készített véleményükben. Sőt, idézik nemzetközi szervezetek (OECD, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap) előrejelzéseit, amelyekben a következő két évben

a világgazdaság növekedésének gyorsulását várják.

Erőteljesen „megjelenhetnek” veszélyt hordozó körülmények – írja a KT, megemlítve olyan tényezőket is, amelyeket Orbán hangoztat, ám tényként, de legalábbis közeli vészként nem számolnak ilyen rosszabbodással a külső feltételekben.

Ami azt támasztja alá, hogy a költségvetési tervezet elkészítésekor se számoltak ilyen komolyan romló fordulattal a Pénzügyminisztériumban. Sőt, elődjében, a szintén Varga vezette Nemzetgazdasági Minisztériumban egy hónapja még olyan konvergencia-programot készítettek és adtak át az Európai Bizottságnak, amelyben négy évig a jelenlegi kedvező nemzetközi légkör fennmaradására alapozva folyamatos fellendülést irányoznak elő a magyar gazdaságban: nagy hitelezési boom, állami óriásberuházások. Ezt természetesen sokan vitatták, de mindeddig nyoma se volt alaposabb váltásnak.

Véleménye kialakításakor a KT ezt a „négy éves tervet” is figyelembe véve állapította meg, hogy

a költségvetési tervezet megalapozott, végrehajtható.

Mi több, nyugtázza, hogy a fejezeti stabilitási tartalékok mellett az előző két évvel összhangban a kormány az Országvédelmi Alapban 60 milliárdot, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékában pedig 110 milliárdot tesz félre, amelyet „célszerű” a költségvetésben a bevételi és kiadási oldalon „felmerülő kockázatoknak megfelelően tervezni”. (Ezek a rizikók más természetűek a trió elemzése alapján.)

Orbán most – nem első alkalommal a napokban – ennek az alapnak megduplázásáról beszél, amelyet azonban nem osztott meg a csütörtökön nyilvánosságra hozott KT-vélemény szerzőivel. Holott ezek a körülmények jelentősen befolyásolnák magát a büdzsét is, amelyet a KT véleményével együtt kell beterjeszteni a parlamentnek.

Orbán tehát tud valamit, amit mások még nem, mindenesetre lehetséges, hogy azt a bizonyos színházi puskát aggatta fel a falra. Aminek – tudjuk – a darabban el kell sülnie.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK