Kamatot emelt Amerika – mekkora kockázat ez ránk nézve?

0
115

Az amerikai jegybank a várakozásnak megfelelően megemelte az alapkamatot, s az év végére még magasabbra hághat. Ez komoly kockázati tényező a magyar gazdaságra nézve is: gyorsuló iramban vándorolhat át a tőke a tengeren túlra. Ezek is állhatnak a magyar kormány válságot vizionáló véleménye mögött.

Ahogyan az várható volt, európai idő szerint késő este a Federal Reserve (Fed), az ottani jegybank megemelte az alapkamatot, amely így már az 1,75-2 százalékos szinten áll. Arról is döntöttek, hogy idén még (három helyett) négy alkalommal tolják felfelé a rátát, amely az év végére a 2,25-2,5 százalékra érhet.

Ezek a száraz és unalmasnak tűnő tények azonban komoly következményekkel járhatnak az úgynevezett feltörekvő országokra nézve. Ezek azok a gazdaságok, amelyek jelentősen érzékenyek a világban zajló folyamatoknak, és növekedésükhöz nélkülözhetetlenek a külföldi befektetések.

Ezek az országok elsők között érzik meg a széljárás megváltozását. Magyarország ebben a sorban van.

Három hete foglalkoztunk azzal, hogy helyes-e a Magyar Nemzeti Bank hosszú távú ragaszkodása a történelmi mélypontú 0,9 százalékos alapkamathoz, miközben az infláció akár már idén elérheti a célként kitűzött 3 százalékot. A forint azokban a napokban jelentős gyengülésbe került, átlépte a 320-as szintet az euróval szemben (azóta volt már 322 felett is).

Ez önmagában is előrevetíti azt, hogy az infláció plusz árfolyamgyengülés kikényszeríti a beavatkozást, megelőzendő a nagyobb arányú tőkekivonást.

Ennek veszélye megítélésünk szerint erősödött. Nem elsősorban a Fed döntésével, mert ez – ahogyan szakzsargonnal mondják – be volt árazva a pénzpiacon. Fontos azonban, hogy a Fed elnökének, Jerome Powellnek értékelése szerint az amerikai gazdaság igen jó állapotban van, a jegybank felfelé tolta várakozását, és idén már 2,8 százalék lehet a növekedés, jövőre is két és fél százalék körül alakulhat. További béremelkedésre számítanak Amerikában, ami a tapasztalatok szerint azonnal megjelenik a belső fogyasztásban.

A bejelentés hírére azonnal felfelé indult az amerikai állampapírok hozama, a tíz éveseké 3 százalék fölé ugrott. Ezek a tényezők pedig

felpörgethetik a tőke átáramlását az országba, például Európából.

Ennek messzeható következménye lehet, ha például az MNB-nek is a kamatemelés eszközéhez kell nyúlnia. Számítások szerint egy százalékpontnyi emelés 8 százalék körüli mértékben nyomja fel a banki kamatokat. Ez hosszabb távon a hitelek törlesztést drágítja jelentősen, rövid távon azonban fékezi a gazdasági növekedést.

A magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor a közelmúltban (először Kötcsén, zárt körben) váratlanul szakított a minden elöntő optimizmusról tanúskodó előrejelzésről, és hirtelenjében közelgő válságról kezdett beszélni. Ezt illesztette mondandójába Varga Mihály pénzügyminiszter is, amikor szerdán ismertette a 2019-es költségvetés főbb vonalait.

A forint a bejelentés hírére – annak ellenére, hogy semmi meglepő se történt – gyengüléssel reagált. Jelenleg a 321 felett jár az euró.

Közben az MNB Monetáris Tanácsának tagja nyilatkozott a Reutersnek a fejleményekről. Pleschinger Gyula azt mondta, hogy nincs okuk arra, hogy eltérjenek a laza monetáris politikától, vagyis az alacsony kamat marad.

FRISS: Pleschinger nyilatkozatára a forint meredek esésnek indult, és átlépte a 322-es határt.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..