Ez lehet az MTA átalakításának modellje?

0
354

Egy új bizottság döntene a kutatóintézetek finanszírozásáról, amelybe hét-hét tagot delegálna az Akadémia és a kormány. A kommunikáció szerint ez a német modell átültetése, csakhogy van egy óriási különbség: a németországi, hasonló funkciójú Max Planck Társaságnak szenátusában jelentős kisebbségben vannak a kormány emberei.

Lapinformációk szerint egy újonnan felállított, 7+7 fős bizottság dönthetne a jövőben az MTA kutatóintézeteinek pénzeiről. Az erről szóló tárgyalásokat az Akadémia is megerősítette egy közleményben, amelyben azt írják: az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való tárgyalások „olyan irányban haladnak, hogy

az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná.”

A közlemény szerint az Akadémia vezetői biztosítani szeretnék többek között az intézethálózat eddigivel azonos finanszírozását, azt, hogy „személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai”, szerződés szerint folyósítsák az odaítélt támogatásokat, szabad legyen a témaválasztás és hogy „a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.”

A kormány most azt kommunikálja, hogy az új bizottság a német Max Planck Társaság mintájára állna fel. Ez a társaság számít az egyik legnagyobb presztízsű tudományos intézményhálózatnak Európában, csakhogy van egy komoly eltérés a működése és a magyar terv között.

A Max Planck Társaságot irányító szenátusban jelentős kisebbségben vannak a kormány delegáltjai.

A szenátus összetételének szabályozása szerint állandó tagjai a társaság elnöke és főtitkára, a tudományos tanács elnöke, a három szekció vezetője és mindháromtól egy-egy küldött, valamint az üzemi tanács elnöke. Mellettük a szenátusnak van legalább 12 és legfeljebb 32 választott tagja – ők a tudományos, gazdasági, politikai élet vagy a média elismert szakemberei közül kerülnek ki, van köztük nagyvállalati vezető, volt köztársasági elnök és segédpüspök is.

A szövetségi és tartományi kormányok pedig legfeljebb öt tagot delegálnak – ők miniszterek vagy államtitkárok lehetnek. A jelenlegi szenátusba egy tagot küldött a szövetségi kormány, a többi négy tartományi szakminiszter.

Emellett vannak még tiszteletbeli tagok és állandó meghívott vendégek is, de az egyértelműen látszik: a Max Planck Társaságnál a tudósok könnyen felülírják a kormány bármilyen elképzelését. A magyar tervezet szerint viszont, ha valóban egyenlő arányban lesznek a bizottságban a kormány és az MTA küldöttei, akkor a kormány jóváhagyása nélkül semmiről nem lehetne majd döntést hozni.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..