Kezdőlap Címkék Max Planck Társaság

Címke: Max Planck Társaság

„Tényszerűen hamis” – német intézmények az MTA ügyéről

Németország tíz legfontosabb tudományos szervezete nyílt levélben emlékezteti a magyar kormányt a kutatás szabadságára. Ebből kiderül, hogy az ellentmondásos átalakításban a kormány nem támaszkodhatott az általa idézett német modellre.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezetének átalakítását, megcsonkítását (az intézethálózat elvételét) elrendelő törvény kapcsán tíz vezető német tudományos szervezet képviselői közöltek nyílt levelet a Die Zeit című újságban. Azt írják, hogy ezzel a magyar kormány közvetlen befolyást gyakorolna az új kutatási hálózat tudományos orientációjára. Ezzel növelni kívánja a tudomány területén gyakorolt ​​befolyását.

Nem előzmény nélküli

Néhány évvel ezelőtt az Országos Tudományos Kutatási Alap nemzeti támogató szervezetet egy kormányzati szervbe olvasztották, a Közép-európai Egyetem pedig Budapestről Bécsbe költözik a törvény megváltoztatása miatt – emlékeztetnek a közelmúltra.

A magyarországi tudományos közösségek és az európai ernyőszervezetek

több, mint harminc nyilvános levélben tiltakoztak az MTA tervezett reformja ellen

– írják a német tudósok. Februárban pedig kilenc német tudományos szervezet fordult Palkovics professzorhoz, a kormány tudományos miniszteréhez, hogy támogassa az MTA elnökségét.

Nem ugyanarról beszélnek

Palkovics miniszter szerint a szerkezetátalakítás magában foglalja a németországi nem egyetemi kutatási szervezetek modelljét, az összehasonlítás azonban szerintük nem valós: számos akadémiai intézet beillesztése a Leibniz-szövetségbe nemcsak a független német tudományos tanács által végzett szigorú tudományos értékeléstől függ, hanem az intézetek számára

a tudományos önigazgatást és a megbízható finanszírozást is biztosították.

Különösen aggasztó az új kutatási hálózat finanszírozási módja. Németországban az állami finanszírozást a szövetségi és állami kormányok tárgyalják gondosan végrehajtott folyamatban együtt a tudományos szervezetekkel, az új magyarországi hálózat projektalapú kutatási finanszírozása politikai lesz – szögezik le.

A német modell nem ilyen

A tudományos önkormányzás, mint például a Leibniz Egyesületben és a Max Planck Társaságban, Magyarországon nem biztosított, és

az az állítás, hogy az akadémiai intézetek új szerkezete pontosan megfelel a Max Planck Társaságénak,tényszerűen hamis.

Arról itt írtunk, hogy a kormány állításával szemben mennyire más a német modell.

Míg a német szervezetek finanszírozása mindig magában foglalja az alapfinanszírozást, amellyel a szervezetek szabadon rendelkezhetnek (amint korábban az MTA esetében), most a finanszírozást szinte kizárólag projektalapon kell biztosítani. A pénzügyi tervezés biztonságának hiánya elkerülhetetlenül a hosszú távú és fenntartható kutatások, valamint a bizonytalanná váló tudományos karrier veszélyeztetéséhez vezet.

A kutatás alacsony színvonala se valós

Magyarország az elmúlt években a legsikeresebb 13 EU-ország egyike volt az Európai Kutatási Tanács magas szintű kutatási támogatásainak elnyerésében, részben az MTA hosszú időn át tartó eredményeinek köszönhetően. (Palkovicsék előszeretettel hangoztatják, hogy nemzetközi összehasonlításban alacsony a hazai kutatás színvonala. Nemzetközi átvilágítás cáfolja ezt.)

A döntő a normatív és anyagilag is garantált tudományos szabadság. Ennek az elvnek a plurális tudományrendszerben való rögzítése és a tudomány és a politika jól meghatározott, különálló funkcionális szerepei megőrzik a közhasznú kutatások integritását.

Az aláírók:
Hans-Christian Pape, Alexander von Humboldt Alapítvány
Peter Strohschneider, a Német Kutatási Alapítvány
Reimund Neugebauer, Fraunhofer Társaság
Peter-André Alt, a német rektorok konferenciája
Matthias Kleiner, Leibniz Egyesület
Jörg Hacker, Nemzeti Tudományos Akadémia Leopoldina
Wintermantel, német egyetemi szolgálat
Otmar Wiestler, Helmholtz Egyesület
Martin Stratmann, Max Planck Társaság
Martina Brockmeier, Tudományos Tanács

Ez lehet az MTA átalakításának modellje?

Egy új bizottság döntene a kutatóintézetek finanszírozásáról, amelybe hét-hét tagot delegálna az Akadémia és a kormány. A kommunikáció szerint ez a német modell átültetése, csakhogy van egy óriási különbség: a németországi, hasonló funkciójú Max Planck Társaságnak szenátusában jelentős kisebbségben vannak a kormány emberei.

Lapinformációk szerint egy újonnan felállított, 7+7 fős bizottság dönthetne a jövőben az MTA kutatóintézeteinek pénzeiről. Az erről szóló tárgyalásokat az Akadémia is megerősítette egy közleményben, amelyben azt írják: az Innovációs és Technológiai Minisztériummal való tárgyalások „olyan irányban haladnak, hogy

az MTA kutatóhálózatát (de nem az egész MTA-t) egy a kormányzattal közösen felállított tudós testület irányítaná.”

A közlemény szerint az Akadémia vezetői biztosítani szeretnék többek között az intézethálózat eddigivel azonos finanszírozását, azt, hogy „személyi kérdésekben érvényesüljenek az Akadémia autonóm döntési jogosítványai”, szerződés szerint folyósítsák az odaítélt támogatásokat, szabad legyen a témaválasztás és hogy „a kutatóközpontok és önálló intézetek irányítási rendszerében bekövetkező változások ne veszélyeztessék azok önálló és zavartalan működését, és segítsék elő fejlődésüket.”

A kormány most azt kommunikálja, hogy az új bizottság a német Max Planck Társaság mintájára állna fel. Ez a társaság számít az egyik legnagyobb presztízsű tudományos intézményhálózatnak Európában, csakhogy van egy komoly eltérés a működése és a magyar terv között.

A Max Planck Társaságot irányító szenátusban jelentős kisebbségben vannak a kormány delegáltjai.

A szenátus összetételének szabályozása szerint állandó tagjai a társaság elnöke és főtitkára, a tudományos tanács elnöke, a három szekció vezetője és mindháromtól egy-egy küldött, valamint az üzemi tanács elnöke. Mellettük a szenátusnak van legalább 12 és legfeljebb 32 választott tagja – ők a tudományos, gazdasági, politikai élet vagy a média elismert szakemberei közül kerülnek ki, van köztük nagyvállalati vezető, volt köztársasági elnök és segédpüspök is.

A szövetségi és tartományi kormányok pedig legfeljebb öt tagot delegálnak – ők miniszterek vagy államtitkárok lehetnek. A jelenlegi szenátusba egy tagot küldött a szövetségi kormány, a többi négy tartományi szakminiszter.

Emellett vannak még tiszteletbeli tagok és állandó meghívott vendégek is, de az egyértelműen látszik: a Max Planck Társaságnál a tudósok könnyen felülírják a kormány bármilyen elképzelését. A magyar tervezet szerint viszont, ha valóban egyenlő arányban lesznek a bizottságban a kormány és az MTA küldöttei, akkor a kormány jóváhagyása nélkül semmiről nem lehetne majd döntést hozni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK