Ez egy nagyon sötét ügy

0
5623

„Nem veszitek észre, az egész könyvszakma forgalma annyi, mint egy közepes mikroelektronikai gyár éves forgalma, és nem hoztok szavazatot”, mondta három évvel ezelőtt Kocsis András Sándornak, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnökének, a Kossuth Kiadó vezérigazgatójának egy államtitkár. A MKKE a közelmúltban már második alkalommal írt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, arra kérik, rendezze a könyvszakma válságos helyzetét. Kocsis András Sándor szerint rettenetes gondot jelent, amit az Alexandra Kiadó csődje okozott.

Legutóbb tavasszal hat pontot közvetített a MKKE Orbán Viktor miniszterelnöknek. Felsorolták, mi kellene ahhoz, hogy megszűnjön a könyvszakma válságos helyzete. Ezekből három pontot Tállai András államtitkár elutasított. Most hol tart ez az ügy?

– Azóta két és fél, három hete újra írtunk a miniszterelnök úrnak, de semmi nem történt, pontosabban annyi, hogy találkoztunk Hoppál Péter államtitkár úrral, nagyon készséges volt. Másnap a Népszavának elmondta, hogy ő beleáll ebbe a dologba, ugyanis ő is úgy látja, hogy ebből a hat pontból kettőt, hármat érdemes lenne átgondolni és megvalósítani.

– Melyik ez a két-három pont?

– Azt nem mondta. De például arra a pontra, amelyik azt javasolja, hogy a pedagógusok  kapjanak évente százezer forintos könyvutalványt, biztosan azt mondta, hogy ezt érdemes lenne megvalósítani. Hadd legyek demagóg, ha egy szerelőt hívunk a lakásunkba és előveszi a munkaeszközeit, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ő az adóalapjából ezeknek a szerszámoknak az árát levonhatja. Szerintem pedig a százharminc-száznegyvenezer pedagógusnak munkaeszköze a könyv, ők semmiféle adóból nem vonhatják le, a leadózott jövedelmükből kell a könyveket megvásárolniuk.

Nagy eredményként könyvelték el többen is, hogy most a tankönyvek jelentős részét ingyen adták. De Radó Péter oktatáskutató azt nyilatkozta, hogy a tankönyvek nem olcsóbbak az ingyenességtől, hanem jóval drágábbak és rosszabb minőségűek, mert akinek most csaknem monopoljoga van a kiadásra, piaci helyzet híján fölverte az árakat és ez természetesen az adófizetők terhére történik.

Természetesen, ugyanis a tankönyvkiadást államosították. Három nagyon jelentős szereplője volt, a Nemzeti Tankönyvkiadó, az Apáczai és a Mozaik. A Mozaik még küzd, de a másik kettőt már megvette az állam. Ha Mozaik kiadású könyvet akar valaki venni, azt megteheti piaci alapon, de kötelező anyagként a most létrehozott szervezet könyveit kell vásárolni, amit a legutóbbi információim szerint az egri egyetemhez telepítettek. Kicsit meglepő, hogy miért került oda a tankönyvfejlesztés. A könyvszakma nagyrészt elvesztette az érdeklődését a tankönyvkiadás iránt, mert nem piaci alapon működik. Ezért a könyvszakmai forgalomba, amit most negyvenöt-negyvenhat milliárd forintnyira taksálunk, már nem is számítjuk bele azt a tizenöt-tizennyolcmilliárdnyi forintot, amennyiből a tankönyveket pár éve kiadták.

– Már kevés a választható tankönyv, az elvárható sokféleséggel szemben, a személyiséget nem figyelembe véve, mindenkire egyforma tananyagot akarnak ráhúzni, ami senkire nem illik igazán.

– Némi mozgástér van, jóval kevesebb, mint kellene. Az előbbi szisztémát kritizáltam én is. Azért az sem szerencsés, amikor tizenhatféle elsős olvasáskönyvből lehet választani. De azt, hogy ezt a választékot olyan módon csonkolják, ahogy ez megtörtént, nem tartom elfogadhatónak.

– A hat pontból most egyet tárgyaltunk meg, de térjünk vissza az alapkérdésre, ami az, hogy a csődbe ment Alexandra kiadó hárommilliárd forinttal tartozik, ez nagyon sokakat érint, és juttathat a tönk szélére. Önök azt kérik, hogy ezt az adósságot vállalja magára az állam, mert, ha ez nem következik be, a könyvszakma jelentős része becsődöl.

– Már nagyon súlyos gondokat látunk. Három veszélyes pont volt, az egyik, hogy mi lesz azzal az ötvenkilenc bolttal, amelyeket a Könyvbazár, a Rainbow Kft. üzemeltetett. Decemberben megállt az egymás közti fizetés, ezért nyilvánosan, a sajtó előtt három és fél milliárd forint ellopásával vádolják egymást. Ők abszolút együtt voltak évekig, majd valami történt közöttük, hiszen Matyi Dezső, az Alexandra kiadó vezetője hívta be az erdőbe a farkast, tehát ő hívta be a Rainbowsokat, és adta át az irányító többséget nekik. Ez egy nagyon sötét ügy.

– Ez azt jelenti, hogy Matyi Dezső földarabolta a cégét és esetleg így próbált adósságot eltüntetni?

– Igen, mert a Pécsi Direktet három és fél éve felszámolták és a felszámolás időszakában ő nagyon sok céget alapított. Úgy próbált túlélni, hogy új cégstruktúrában építkezik. Ekkor a kiadók megkegyelmeztek neki. Ez abszolút kár volt.

– Állítólag ebben a MKKE is élen járt, türelmet kért az Alexandrának.

– Ebben van igazság, ugyanis a kiskereskedelmi forgalom 40 százalékát akkor a Pécsi Direkt hozta, ebben  piacvezető volt. Próbált is garanciákat adni, amelyeket egy-két évig tartott, aztán nem. Nagyon sok kiadó éves forgalmának 40 százalékát adta a Könyvbazár. Rettegtek attól, ha ez eltűnik, akkor mi lesz. Utólag nagyon bölcsek vagyunk, én igen gyakran hihetetlenül okos vagyok utólag, valóban nem lett volna szabad ezt a kegyelmi állapotot létrehozni akkor, látszólag a szakma érdekében. Ez hiba volt. Hogy ilyen mértékű pénzkivonás történjen a szakmából, arra senki nem számított. Matyi Dezső folyamatosan fizetett, de késve, majd hirtelen januárban bejelentette, hogy semmifajta kötelezettséget ezentúl nem fog teljesíteni. Ez a független kiadókat, akik nem tartoznak a Libri vagy a Líra csoporthoz nagyon súlyosan érinti. Ennek a folyamatnak jelen pillanatban két nyertese van, a Libri és a Líra.

– Ők miért nyertesek?

– Mert ők ebből a problémából szinte semmit nem éreztek, a kereskedés közöttük úgy folyt, hogy szembevezették jórészt a tartozásaikat.

– Mit jelent pontosan a szembevezetés?

– Hogy próbáljam elmagyarázni…? Nagykereskedelmet folytatott a Könyvbazár. Ő kereskedett az Európa kiadó, a Cartaphilus könyveivel és több más kiadó köteteivel. Ő átadta a könyveit forgalmazásra a Lírának és a Librinek, majd a Líra és Libri csoport könyvei bekerültek Matyi Dezsőhöz. Tehát a Magvető, az Athenaeum, a Libri kötetei. Az első perctől kezdve, ahogy beérkezett egy Európa könyv, elkezdte azt eladni a Libri. Tehát azt hívják szembevezetésnek, hogy kaptak termékeket, amelyeket eladtak és megnézték, az általuk átadott termékekből mennyi fogyott, és persze ennek megnézték a szaldóját. Egy kiadó remegve várja, hogy a kereskedők mennyit adnak el a könyvekből és mikor fizetik ki. Tehát itt volt egy ellentételezés, mert ahogy beszállított Matyi Dezső a Libribe és a Lírába, rögtön bevétel termelődött. Ez az esély abszolút nem adatik meg azoknak a kiadóknak, amelyek nem tartoznak ezekhez a láncokhoz. Európában példátlan, hogy két kimondottan vezető cég erős kiadói csoporttal rendelkezik. Ilyen nincs sehol. Ez diszkompetitív helyzetet hoz létre, és nyilvánvalóan, ha kell, akkor keresztfinanszírozásból, a kereskedelmi bevételből ki tudják segíteni a kiadókat. Erre azoknak a kiadóknak, akik nem tartoznak a csoporthoz, esélyük sincs.

– Ha nem adja meg az állam a kért hárommilliárdot, akkor mi történik?

– Még a mi legnagyobb független magyar kiadói csoportunknak is rettenetes gondot jelent az a helyzet, amit az Alexandra csődje okozott, ezt túl kell élni. Lesz, aki túléli, lesz, aki nem. Ez borzasztó gond.

– Sok bolt sorsa kétséges volt, mi lett velük?

– Köszönhető a Librinek és a Lírának, amelyek megfeszített munkával még ebben a hónapban a boltok többségét átveszik és üzemeltetik, a helyzetük rendeződik, de így is ebben az évben lesz forgalomkiesés, hiszen sok bolt több hónapig zárva volt.

– Visszakapták a kiadók a nem forgalmazott könyveiket?

– A mai napig sok százmilliós készlettel nem tudott elszámolni Matyi Dezső. Nincs végleges elszámolás. Én összességében ezt körülbelül egy milliárd forintnyi könyvre taksálom. A mi kiadói csoportunk esetében ez olyan százharminc-száznegyvenötmillió forintnyi összeg között van fogyasztói áron.

– Nincsenek ebből perek?

– De, rengeteg per indult.

– Ezek majd jó hosszú ideig húzódnak, mialatt többen tönkremennek?

– A MKKE elnökeként január végén megtettem a feljelentést. Fogalmunk nincs, mi történik a Fővárosi Főügyészségen, azt tudjuk, hogy az ügyet áthelyezték illetékességből a IX. kerületbe, nem tudjuk, hogy miért és semmifajta információt nem kívánnak adni.

– A szerzők közül hányan nincsenek kifizetve?

– Én úgy tudom, hogy Matyi Dezsőék a külföldi jogdíjakat kifizették. Igyekeztek kifizetni a szerzők jó részét, de tudtommal a fordítók közül még sokaknak tartoznak.

– És más kiadók attól még kifizették a szerzőiket, hogy az Alexandra tartozik nekik?

– Azok a kiadók, akik nagyon súlyos helyzetbe kerültek, tartoznak a nyomdáknak, van olyan nyomda, amelyik kedves és türelmes, és van olyan, amelyik egyáltalán nem. Be kell vallanom, hogy a Kossuth Kiadóban is vannak olyan szerzőink, akiket késve fizetünk ki, és ők kissé nehezen veszik tudomásul a Könyvbazár csődjéből következő gondokat. De, ha nincs bevételünk, ha kiesik százötvenmillió, akkor mi az ördögből fizessünk időben? Ez a hullám a nyomdáktól kezdve a szerzőkig, a fordítókig mindenhol végigvonul.

– Tele van az internet olyan véleményekkel, hogy miért fizetné ki az állam Matyi Dezső tartozását. És tulajdonképpen miért is?

– Mi nem állami támogatást kérünk. Hanem követelésfelvásárlást javasoltunk, adott esetben  diszkontált áron. Mert egy cég nagyobb eséllyel képviselheti az érdekeit, mint 750 beszállító, amelyeknek gyakorlatilag semmi esélyük sincs. A magyar könyvkiadás az elmúlt huszonhat évben példátlanul jó adófizető volt, ez az ötödik bukás, amit megélünk, de eddig ide tíz fillér állami többletforrás nem került be.

– A könyveknek azért van állami támogatásuk.

– Én most arról beszélek, hogy üzleti bukás esetében nem adtak állami pénzt. Ugyanakkor hányszor konszolidálták a magyar bankrendszert temérdek milliárddal? Hányszor konszolidálták a mezőgazdaságot, a bebukott húsüzemeket? Soha a magyar könyvkiadás nem fordult ilyen kéréssel semmilyen kormányhoz. Hétszáz-hétszázötvenmillió forint évente a könyvtámogatás. Ebben benne van a Márai program, a fordítói program. Hogy ilyen kevés ez, az az ország egyik szégyene. A könyvnél olcsóbb ország PR pedig nincs.

– Nem arról van szó, hogy mostanában a humán kultúrát degradálták?

– De, pontosan erről van szó.

– Az értelmiség jó része szintén nem fontos, mert a gondolkodó embereket valahogy most kevésbé kedvelik.

– Volt egy államtitkár, aki belenézett a búzakék szemembe ezelőtt három évvel és azt mondta, hogy „Nem veszitek észre, az egész könyvszakma forgalma annyi, mint egy közepes mikroelektronikai gyár éves forgalma, és nem hoztok szavazatot.”

– Ráadásul valószínűleg a vásárlói erő is csökken, hiszen az értelmiség jelentős része legatyásodik, nem csak a tanárok tudnak igen nehezen könyvet venni.

– Nem tudjuk, hogy ez az év hogyan fog alakulni, én két-hárommilliárd forintnyi veszteséget prognosztizálok a bezárt boltok miatt. Az elmúlt években olyan értelemben konszolidálódott a szakma, hogy megszűnt az azelőtti időszak zuhanása. Ez után a konszolidáció után jött ez a nagyon súlyos dráma.

– Miket ad ki a Kossuth Kiadó mostanában?

– Most jelent meg egy egészen különleges reprintünk, az Újtestamentum, ami Sárváron jelent meg, 1541-ben. Ez azért ikonikus, mert az első Magyarországon nyomtatott biblia. Erős nálunk a gasztro vonal is és a kiadói csoportunkban jelennek meg Lackfi János könyvei, a Dombontúli mesék. Úgy tűnik, hogy Odze György Sorstöröttek című könyve igen nagy érdeklődést vált ki, ő megírta Onódy Lajos és Bara Margit színésznő történetét, tán ez volt az egyik legnagyobb botránya a Kádár rendszernek. A kiadói csoportunk évente háromszázhúsz-háromszázharminc könyvet jelentet meg. Ma, amikor beszélgetünk, a Lúgosítás felsőfokon és a Burgerek nagykönyve című köteteket adtuk ki. Szintén erős a társadalomtudománnyal, természettudománnyal foglalkozó magazinkiadásunk, napokon belül elindítjuk a természettudománnyi enciklopédiasorozatunkat, ez tizenhat kötet lesz irgalmatlanul erős képanyaggal, igen érdekes ismeretterjesztő szöveggel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .