A Heti Válasz érdekli a befektetőket

0
118
Tusnádfürdõ, 2013. július 26. Borókai Gábor, a Heti Válasz fõszerkesztõje MTI Fotó: Beliczay László

Vannak befektetők, akik érdeklődnek a Heti Válasz iránt, mégpedig külföldről és itthonról is – tudtuk meg Borókai Gábortól, a héten csődeljárást kért, és a jövő héttől egyelőre (?) csak digitális formában megjelenő Heti Válasz főszerkesztőjétől. A három hónapos védettség plusz energiát ad a munkához afelett, amit a csapaterő képvisel, mondta Borókai, aki nem kívánt reagálni az őt és a lapját ért gyalázkodó támadásokra.

 

„Nem olvastam, csak a címét láttam, az elég volt. Egyébként pedig a stílus minősíti az embert” – mondta a Független Hírügynökségnek Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. Arra kértük, hogy reagáljon a Pesti Srácok őt és a lapját gyalázó támadására. A Huth Gergely által jegyzett publicisztika örömködik egy sort azon, hogy a Magyar Nemzet után megszűnik a Heti Válasz is (egyelőre amúgy nem is szűnik meg, csak szünetel a print kiadás, online továbbra is készül a hetilap). „A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás” – írja Huth.

Borókai Gábor nem foglalkozik azzal, hogyan tálalja a portál a Heti Válasszal történteket, a FüHü-nek leszögezte:

dolgoznak tovább, egyelőre készítik a következő lapszámot,

amely printben valóban nem, csak digitálisan fog megjelenni. A három hónapos csődeljárás jogi védettséget biztosít a munkatársak számára, s ez idő alatt próbálnak befektetőt keríteni. Nem keresnek, hiszen „nem rejtett a történet, ezért nem kell klasszikus értelemben kell keresni, ha egy befektető lát bennünk fantáziát, akkor megkeres minket”. Kérdésünkre, hogy tapasztal-e már érdeklődést, Borókai azt mondta: igen, külföldről és itthonról egyaránt.

Az újságírók számára a három hónapos védettség plusz energiát ad a munkához afelett, amit a csapaterő képvisel – mondta a főszerkesztő. Hozzátette azért, hogy „ez egy olyan szakma, amely igényli, hogy meg tudjunk belőle élni”.

Ő maga sem vesztette el az alkotókedvét és az energiáit – tette hozzá.

Mint portálunk is beszámolt róla, Borókai Gábor – az egyelőre legalábbis – utolsó print Heti Válaszban vezércikkben jelentette be, hogy Simicska Lajos nem finanszírozza tovább a lapot, az új tulajdonos pedig még nem érkezett meg. A kiadó csődeljárást kezdeményezett a tulajdonosoknál, hogy legyen idő a gazdasági helyzet rendezésére, a lap pedig ezért június 7-én jelent meg utoljára nyomtatásban.

A 2007 és 2015 között nyereséges lap a G-nap, azaz a tulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök összeveszése után 82 százalékát elvesztette a hirdetési bevételeinek.

Simicska a választások után nem kívánta tovább működtetni a lapot, új vevő pedig egyelőre nem akadt a veszteségessé tett lapra.

A Heti Válasz ügye kapcsán Hargitai Miklós a MÚOSZ Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke portálunknak leszögezte: „Régóta finanszírozási válság van a közéleti nyomtatott sajtóban, ami összefügg a politikai helyzettel”. A kormány példátlanul nagy befolyást gyakorol a hirdetési piacra, s ez a legnagyobb kihívás, amivel a print lapok szembenéznek. Szerinte mindenki tapasztalja, aki ilyen helyen dolgozik, hogy nem is csak az állami hirdetések hiányával van a baj, hanem azzal is, hogy ez a piaci hirdetésekre is hatással van.

„A PIACI, TEHÁT AZ ÁLLAMTÓL ELVILEG FÜGGETLEN HIRDETŐK SZOROSAN EGYÜTT MOZOGNAK AZ ÁLLAMMAL: AHOL NEM JELENIK MEG ÁLLAMI HIRDETÉS, OTT A MAGÁNHIRDETŐK IS ELTŰNNEK,

Szerinte a saját lelkiismeretük szerint dolgozó újságírókat el akarják tüntetni a szakmából.

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..