Kezdőlap Címkék Heti Válasz

Címke: Heti Válasz

A Fideszes média nem győzött, most szűnik meg

1

A Hír TV„megpuccsolása”, „átvétele”, „átszervezése”, „visszavétele”, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnése után két vélemény kap hangot a magyar közéletben. Az egyik szerint a Fidesz egykori hátországát, „szellemi szálláscsinálóját” is elérte a végzet, bedarálták, arra a sorsra jutott, szinte ugyanúgy, ahogy az ellenzéki sajtó elvérzett – a cél pedig az, hogy új Fideszes média szülessen. A másik értelmezés szerint viszont csak „helyreállt” a rend, érvényesültek a piaci szabályok, revánsot sikerült venni a kilencvenes és a kétezres évek aránytalanságai (vö. „balliberális túlsúly”) miatt. Egyik interpretáció sem fedi a valóságot.

Amit most látunk, az a magyar sajtó eltűnése – pártállástól függetlenül. Ami marad sajtós fogalmakkal, sajtós műfajokkal alig írható le, és ezt a maradékot minden, csak nem a piac tartja fent. A nagy lapok, kiadványok, portálok, csatornák felszámolásával eltűnnek a komplex hierarchia szerint szervezett szerkesztőségek, ahol a tartalomgyártás többszöri minőségi, stiláris szűrőn keresztül zajlott. Eltűnnek a tudósítói hálózatok, a helyszíni riportok, a bizonyos szakterületekkel szisztematikusan foglalkozó újságírók, az elemzések, a mély vagy nagy interjúk, a tárcarovatok. Eltűnik az a fajta sajtó, amellyel együtt élve a polgár követi a politikai közösséget, amelynek része.

A komplex struktúrák mögött eddig is voltak pártpreferenciák, gyanús, indokolatlan finanszírozási trükkök, politikai befolyás, nem volt tiszta soha a rendszerváltás utáni sajtó. Egyik „oldali” sem. De épp a műfajok sokrétűsége, a nagy szerkesztőségben dolgozó sokféle ember, a feldolgozott, ellenőrzött információk mennyisége, minősége tette azt, hogy mégis, az aránytalanságok, a rejtett vagy nyilvánvaló szabálytalanságok ellenére volt olyan tartalom, amely a politikai közösség egészének – mindegy, hogy bal vagy jobb oldalról, vidékről vagy fővárosról, humán vagy reál értelmiségről, nőkről vagy férfiakról, népiekről vagy urbánusokról beszélünk – adott valamit. Kinek többet, kinek kevesebbet, de adott. Volt magyar sajtó.

Most nincs. Sem ilyen, sem olyan, semmilyen sem. Úgyhogy nem pusztán egyik lap, ment a másik után – a Magyar Nemzet a Népszabadság után, nem jóvátétel történt, vagy bosszú, hanem a magyar politikai közösség szerkezete változik meg. Nincs évtizedes tapasztalattal, átadott tudással, kiterjedt infrastruktúrával szolgáltatott, sok műfajú tartalom. Nincsenek egymással versengő, egymást kiegészítő, vagy egymást ellenpontozó információ. A polgár, aki választani tud, és akar, aki mondjuk kormánypárti és ellenzéki lapokat is olvasni szeretne, aki egyszerre várja a tárca- és riportrovatot, és követi a gazdasági rovatot – nos az a polgár ebben az új magyar rendszerben elvesztette a polgárjogait. Tömörített, ellenőrizetlen, vagy épp hamis információkat kap, stilárisan leegyszerűsítve, lebutítva, előre emésztve, ismétlődő hívószavakba, szókapcsolatokba csomagolva: ugyanazt a hírügynökségi csomagot különböző formákban, központi és megyei lapokban, rádiós és tévés híradókban, bejátszásokban.

A Fideszes média nem ez volt, nem így indult. A Heti Válasz valamikor tényleg mozgósítani akarta és tudta a Fideszes értelmiséget. Tematizált, vitát gerjesztett, véleményeket versenyzett. Nem volt „aranykor” a Heti Válasz működése, hiszen valóban, amíg a hetilap talpon volt, azalatt dőltek ki az ellenzéki fórumok, már akkor látszott – hogy mennyire törékeny a magyar sajtó, hogy a régi struktúrákat semmi más nem tartja életben, mint a politikai kegy és főleg az érdek. De azt azért látni engedte, hogy van egy autonóm véleményformálásra, információfeldolgozásra igényt tartó „polgári” olvasóközönség (hagyjuk most nyitva a kérdést, hogy a Népszabadság olvasói nem voltak-e ugyanennyire „polgárok”). Ennek a hetilapnak a hasábjain lehetett követni, hogy melyek az elvárásai, témái, vitái (!) ennek a „polgári” közösségnek, itt született az az illúzió, hogy mégiscsak van valami koncepció a frázisként puffogtatott „polgári Magyarország” szlogen mögött, és sokan hajlandóak ezt a koncepciót megvitatni, tudással, tapasztalattal, információval hozzájárulni.

A Heti Válasz ledarálásával ezt a „polgári Magyarországot” darálta be a hatalom, épp oly szenvtelenül, mint ahogy rég beszántotta a az ellenzéki Magyarországot is. Nem volt véletlen ez a leszámolás, ugyanilyen demonstratív kíméletlenséggel szabadultak meg a Magyar Nemzettől. Nem, nem Simicska miatt. Semmi nem jelent meg a Magyar Nemzetben a „Simicska korszakban” sem, ami ellent mondott volna a polgári Magyarországot ígérő Fidesz egykori koncepciójának. Semmi, ami megrendítette volna a kormányt. Ami meglegyintette volna a hatalmat. Ez azonban mit sem számított, mint ahogy nem számított a Magyar Nemzet patinája, múltja sem. A cél ezeknek a lapoknak, szerkesztőségeknek a megszüntetésével nem a politikai ellenféllel, hanem az újságíróval való leszámolás. Annak a szemléltetése, hogy nincs negyedik hatalmi ág (csak egy). Ehhez ki kellett rúgni évtizedek óta párt- és kormányhűséggel dolgozó újságírókat is, szemléltetni kellett, hogy itt nem csak a szakmai teljesítmény, de a lojalitás sem véd. Hogy az újságíró a semmi, a hatalom meg minden.

A mai nap hír a Kommentár című folyóirat átvétele. Ki más végzi el ezt? A „kulturkampfban” is fontos szerepet vállaló Békés Márton. Kitől veszi át a főszerkesztést? A korábbi felelős szerkesztőtől, Ablonczy Bálinttól, aki a megszüntetett Heti Válasz munkatársa is volt. Békés Márton azt ígéri, hogy a lap „konzervatívabb lesz, mint valaha”. De mitől lenne, hogyan lehetne konzervatív? Ha a konzervatív értelmiség azt látja, immár hosszú ideje, hogy megszüntetik a fórumaikat, hogy évtizedes műhelymunkák eredményét nullázzák le, újságíróikat, szerkesztőiket rúgják ki? Hogy nem jelent védelmet sem az egyetemi státusz, sem a kulturális státusz. Hogy nincs már jelentése és jelentősége a „polgárságnak”, sem semminek, amit az utóbbi másfél évtizedben a konzervativizmusról, polgárságról ez a közösség mondott.

Nota bene a Kommentárt ott hagyja Ablonczy Balázs is, aki történészként oroszlánrészt vállalt a Trianon évforduló szakszerű előkészítéséből, s aki a Trianon 100 munkacsoport vezetője. Ablonczy Balázs és a munkacsoport heves támadások célpontja volt Bukarestben, Romániában. Az, hogy a Kommentár műhelye felbomlik, és így bomlik fel, szomorú, elkeserítő üzenet Budapest felől. Mit lehet erre mondani? Hogy összeérnek a közép-kelet európai kisállamok nyomorúságai.

Parászka Boróka (Éljen Eduárd!)

Megszűnik a valasz.hu is

0

A Heti Válasz két hónapja csak digitálisan jelent meg. Mától nem lesz új tartalom a honlapon, az archívum azonban elérhető marad.

Ügyvezetőváltás történt a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz élén – ezt írta közleményében a Lánchíd Rádió Kft. és a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. Augusztus elsejével Schlecht Csabát visszahívták a Lánchíd Rádió Kft. ügyvezetői posztjáról. A társaság képviseletét az eddigi társügyvezető, Csizmadia József Benedekné önállóan látja el.

Borókai Gábor június 20-ával mondott le a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről. Itt a kft. ügyvezetői tisztségét augusztus 3-ától Kovács Ildikó tölti be – írták.

A közlemény szerint

“a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó médiatartalom-szolgáltatás a mai nappal megszűnik”.

A Heti Válasz nyomtatott kiadása június 7-én szűnt meg, miután Simicska Lajos feladta Orbán elleni háborúját. Borókai Gábor a Független Hírügynökségnek azt mondta: voltak befektetők, akik érdeklődtek a lap iránt. Az üzletből azonban nem lett semmi, azóta a lap csak online verzióban volt elérhető.

A valasz.hu-n megjelent közlemény szerint a lap archívuma továbbra is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

A Heti Válasz érdekli a befektetőket

Vannak befektetők, akik érdeklődnek a Heti Válasz iránt, mégpedig külföldről és itthonról is – tudtuk meg Borókai Gábortól, a héten csődeljárást kért, és a jövő héttől egyelőre (?) csak digitális formában megjelenő Heti Válasz főszerkesztőjétől. A három hónapos védettség plusz energiát ad a munkához afelett, amit a csapaterő képvisel, mondta Borókai, aki nem kívánt reagálni az őt és a lapját ért gyalázkodó támadásokra.

 

„Nem olvastam, csak a címét láttam, az elég volt. Egyébként pedig a stílus minősíti az embert” – mondta a Független Hírügynökségnek Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője. Arra kértük, hogy reagáljon a Pesti Srácok őt és a lapját gyalázó támadására. A Huth Gergely által jegyzett publicisztika örömködik egy sort azon, hogy a Magyar Nemzet után megszűnik a Heti Válasz is (egyelőre amúgy nem is szűnik meg, csak szünetel a print kiadás, online továbbra is készül a hetilap). „A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás” – írja Huth.

Borókai Gábor nem foglalkozik azzal, hogyan tálalja a portál a Heti Válasszal történteket, a FüHü-nek leszögezte:

dolgoznak tovább, egyelőre készítik a következő lapszámot,

amely printben valóban nem, csak digitálisan fog megjelenni. A három hónapos csődeljárás jogi védettséget biztosít a munkatársak számára, s ez idő alatt próbálnak befektetőt keríteni. Nem keresnek, hiszen „nem rejtett a történet, ezért nem kell klasszikus értelemben kell keresni, ha egy befektető lát bennünk fantáziát, akkor megkeres minket”. Kérdésünkre, hogy tapasztal-e már érdeklődést, Borókai azt mondta: igen, külföldről és itthonról egyaránt.

Az újságírók számára a három hónapos védettség plusz energiát ad a munkához afelett, amit a csapaterő képvisel – mondta a főszerkesztő. Hozzátette azért, hogy „ez egy olyan szakma, amely igényli, hogy meg tudjunk belőle élni”.

Ő maga sem vesztette el az alkotókedvét és az energiáit – tette hozzá.

Mint portálunk is beszámolt róla, Borókai Gábor – az egyelőre legalábbis – utolsó print Heti Válaszban vezércikkben jelentette be, hogy Simicska Lajos nem finanszírozza tovább a lapot, az új tulajdonos pedig még nem érkezett meg. A kiadó csődeljárást kezdeményezett a tulajdonosoknál, hogy legyen idő a gazdasági helyzet rendezésére, a lap pedig ezért június 7-én jelent meg utoljára nyomtatásban.

A 2007 és 2015 között nyereséges lap a G-nap, azaz a tulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök összeveszése után 82 százalékát elvesztette a hirdetési bevételeinek.

Simicska a választások után nem kívánta tovább működtetni a lapot, új vevő pedig egyelőre nem akadt a veszteségessé tett lapra.

A Heti Válasz ügye kapcsán Hargitai Miklós a MÚOSZ Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke portálunknak leszögezte: „Régóta finanszírozási válság van a közéleti nyomtatott sajtóban, ami összefügg a politikai helyzettel”. A kormány példátlanul nagy befolyást gyakorol a hirdetési piacra, s ez a legnagyobb kihívás, amivel a print lapok szembenéznek. Szerinte mindenki tapasztalja, aki ilyen helyen dolgozik, hogy nem is csak az állami hirdetések hiányával van a baj, hanem azzal is, hogy ez a piaci hirdetésekre is hatással van.

„A PIACI, TEHÁT AZ ÁLLAMTÓL ELVILEG FÜGGETLEN HIRDETŐK SZOROSAN EGYÜTT MOZOGNAK AZ ÁLLAMMAL: AHOL NEM JELENIK MEG ÁLLAMI HIRDETÉS, OTT A MAGÁNHIRDETŐK IS ELTŰNNEK,

Szerinte a saját lelkiismeretük szerint dolgozó újságírókat el akarják tüntetni a szakmából.

Bréking nyúz, 2018. 06. 07. – Tudósítás a másik valóságból

0

A PestiSrácok – lapigazgató Stefka István, a pártállami belügyminisztérium kitüntetett tudósítója – a Heti Válasz megszűnésén örvendezik, mindeközben a migránsok Horvátország felől támadják az értékeinket, de nincs semmi baj, Európa, csöppet se aggódjál, a Figyelő cikkéből kiderül, hogy Magyarországra mindig lehet számítani, a 888 szerint inkább egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos, mint egy, a fideszes csajok orális örömszerzési (888-ék szopásnak írják) szokásairól dicshimnuszokat zengő Jeszenszky Zsolt.

A PestiSrácok örül, hogy néhány kollégának nem lesz munkája

„Az identitását, becsületét és hitelét vesztett Magyar Nemzet után végre lakat kerül a Heti Válaszra is. Már csak a Hír TV-n dünnyög tovább Kálmán Olga, minden este emlékeztetve bennünket arra, hogy az árulásnak nincs felső korlátja. Reméljük, ott sem sokáig. A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás. .. Borókai egész szakmai élete egy nyálkás mocsár. Amiben semmi sem az, mint aminek látszik.”

Nem szoktuk minősíteni az olvasó számára általunk feltálalt csemegéket, most sem tennénk, ám itt az embertelenségnek és a bunkóságnak olyan magaslataivak állunk szemben, amely átível világnézeteken, pártállásokon, egyszóval tahóság a köbön. (PestiSrácok: Borókai még búcsúzni sem képes ordas hazudozás és kétszínűség nélkül)

Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát

„Egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik Horvátországra, a rendőrök pedig nem tudják hatékonyan védeni a horvát-boszniai határt – idézi Schmodt Mária lapja a Vecernji List című horvát napilap csütörtöki cikkét. Akár rendőri erők kirendelésével is támogatja Magyarország az új migrációs útvonalon levő államok határvédelmét – ezt már Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mondta csütörtökön. Az új útvonalon levő országok határvédelméről szerdán tárgyaltak a nyugat-balkáni országok rendőri vezetői, akik szerint a határok védelmére a hadsereget kellene bevetni – tette hozzá.

Elmondta: a határvédelmi tevékenységek támogatásáról rövid időn belül belügyminiszterek tanácskoznak majd. Az új migrációs útvonal Albániából, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába és onnan Olaszországba vezet.

A főtanácsadó arra is kitért, hogy jelenleg egyre nagyobb számban érkeznek illegális bevándorlók a török-görög határon, a megszokott tengeri útvonal pedig háttérbe szorult.” (Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát).

888: Inkább ma egy buzilobbi, mint holnap egy Jeszenszky Zsolt

„Tény, hogy a buzilobbi egyre több formában férkőzik be mindennapjainkba, a magassarkú már gendersemleges, lassan már a háziállatunkat is feleségül vehetjük, mert az a kapcsolat is csak egy betű lesz az LMTBQI között. Az újabban a tinédzserek nemi identitásáért aggódó „közírók” és politikai hobbisták viszont úgy tűnik, nem figyeltek eléggé a középiskolai biológiaórán, vagy a tanultakat minimum XX. század eleji tankönyvekből szedték. Ez mondjuk megmagyarázná azt is, milyen lealacsonyítóan beszélnek a nőkről, az ilyen viccesnek eladott attitűd azonban sokkal nagyobb károkat okoz. A nőket lealacsonyító, kizárólag szexuális tárgyként kezelő viselkedés például sokkal vonzóbb lehet egy, a sérelmei miatt a lányokra dühös fiatal fiú számára, mint egy homoszexuális szerep kipróbálása.

Ráadásul a tévéből azt is láthatja, hogy a macsó szerepet díjazzák: Jeszenszky Zsoltot nemcsak hogy elmarasztalás nem éri a „A fideszes csajok, ők nagyon jól szopnak. A jobbikosok borzasztó rosszul.” mondatáért, de hetekkel később még mindig megismételheti a gondolatmenetét, csaknem szó szerint. Egy tizenéves gondolkodása még a tekintélyelven alapszik, aki pedig megmondóember, tévében szerepel vagy híres, annak van tekintélye. Sokkal károsabb tehát egy ilyen szereplés, egy ilyen karakter az identitásfejlődés szempontjából (is), mint egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos. Arról nem beszélve, hogy Jeszenszky viselkedésével kapcsolatban más kérdések is felmerülnek.
(888: A macsó, a nők és a buzik)

Semmi jóra nem számíthat a kormánytól független sajtó

„Régóta finanszírozási válság van a közéleti nyomtatott sajtóban, ami összefügg a politikai helyzettel” – mondta a FüHü-nek Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke annak kapcsán, hogy csütörtökön jelent meg a Heti Válasz utolsó print száma. Szerinte a saját lelkiismeretük szerint dolgozó újságírókat el akarják tüntetni a szakmából.

 

„A kormány példátlanul nagy befolyást gyakorol a hirdetési piacra” – mondta Hargitai arról, hogy mi a legnagyobb kihívás, amivel a print lapok szembenéznek. Szerinte mindenki tapasztalja, aki ilyen helyen dolgozik, hogy nem is csak az állami hirdetések hiányával van a baj, hanem azzal is, hogy ez a piaci hirdetésekre is hatással van.

„A piaci, tehát az államtól elvileg független hirdetők szorosan együtt mozognak az állammal: ahol nem jelenik meg állami hirdetés, ott a magánhirdetők is eltűnnek,

mert úgy értelmezik, hogy tiltólistára került az orgánum, és nem akarják magukra vonni a kormány haragját” – mondta a MÚOSZ elnöke megerősítve ezzel a Heti Válasz főszerkesztőjének szavait. Borókai Gábor szerdán megjelent írásában kiemelte, hogy a 2007 és 2015 között nyereséges lap a G-nap, azaz a tulajdonos Simicska Lajos és Orbán Viktor miniszterelnök összeveszése után 82 százalékát elvesztette a hirdetési bevételeinek. Simicska a választások után nem kívánta tovább működtetni a lapot, új vevő pedig egyelőre nem akadt a veszteségessé tett lapra.

Hargitai Miklós szerint a piactól teljesen elszakadt viszonyok alakultak ki a nyomtatott sajtóban. Példaként hozta fel, hogy bezárásakor a Népszabadság (melynek ő is munkatársa volt) piacvezető politikai napilapként körülbelül 40 ezer példányban jelent meg, miközben a Magyar Idők esetében tizedannyi volt a példányszám, a havi hirdetési bevételük viszont több volt, mint a Népszabadság esetében az egész éves.

„A kormány politikai jóindulatát kell megszerezni a hirdetési bevételekhez, ami azt jelenti, hogy

a sajtónak azon része, amely nem kormányzati befolyás alatt áll, semmi jóra nem számíthat”

– mondta.

Arra a kérdésre, hogy a print lapok olvasottságának általános csökkenése mennyire járulhat hozzá a kialakult helyzethez Hargitai Miklós azt mondta, hogy ez nem döntő tényező. Annál is inkább, mert a korábbi zuhanás után megállt a csökkenés, és például a Népszava az egyre szűkülő piacon még jelentős példányszámnövekedést is el tudott érni, tehát továbbra is van igény a nyomtatott sajtóra. Az más kérdés, hogy hiába a növekedett meg az olvasótábora, a Népszavát is könnyen el tudná lehetetleníteni a kormányzat, ha „hirtelen rázúdítaná az összes haragját” – véli Hargitai, aki jelenleg ott dolgozik.

Arra a kérdésre, hogy mit tud tenni a MÚOSZ az állás nélkül maradó újságíróként, a szervezet elnöke azt válaszolta, hogy hosszú távon nem sokat. Elmondta, hogy a Népszabadság megszűnése után még az újságírók nagy része el tudott helyezkedni a szakmában, de a Magyar Nemzet megszűnésénél már nem ez volt a helyzet.

Csak kevesen találtak munkát, és ez csak rosszabb lesz, hiszen a piac folyamatosan szűkül.

„A MÚOSZ-nak társadalmi szervezetként nincs olyan ereje, hogy az összes munka nélkül maradt újságíró egzisztenciájáról gondoskodni tudjon” – mondta. Segélyalapot működtetnek, emellett jogi és munkaügyi tanácsot tudnak adni ahhoz, hogy egy lap megszűnése esetén a lehető legkevesebb hátrány érje az ott dolgozókat. Hosszú távon viszont nem tudnak segíteni.

Arra a felvetésre, hogy emiatt sok újságíró elhagyhatja a pályát, Hargitai azt mondta, hogy szerinte ez is lehet a kormányzat célja. Szeretnék kiszorítani azokat az újságírókat, akik még a saját tudásuk és lelkiismeretük alapján írnak, hogy a helyükre olyanok kerüljenek, „akiknek meg lehet mondani, hogy miről mit lehet írni”.

Bréking nyúz, június 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Változatos témákkal lehet ma találkozni a kormánypropaganda alternatív valóságában: beszámoló a Heti Válasz nyomtatott kiadásának megszűnéséről, reménykedés abban, hogy még a héten szakad a Jobbik, támadás az Alkotmánybíróság ellen és kesergés, amiért az amerikai szépségversenyeken nem lesz több bikinis felvonulás.

Sajátos módon számol be a Heti Válasz nyomtatott kiadásának megszűnéséről az Origo

„Az utolsó száma jelenik meg a héten a Heti Válasznak, Simicska Lajos, a lap tulajdonosa nem finanszírozza többé. Azaz, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió után a Heti Válasznak sem ad pénzt, megszűnik a hetilap is. (Egyébként ezt már korábban bejelentették, csak a Heti Válasz kapott időt, hogy esetleg vevőt szerezzen magának. Mint ma elmondták, nem sikerült.). A Hír TV-nél sok embert kirúgtak az elmúlt hetekben, fizetéscsökkentés is volt. Úgy tudjuk, Simicska internetes lapjánál, az Indexnél is attól félnek a dolgozók, hogy egyik pillanatról a másikra egyszerűen megszünteti az újságot az oligarcha.

A Heti Válasz tehát csütörtökön jelenik meg utoljára. A Simicska-birodalom két, megmaradt médiuma is óriási gondokkal küzd. A Hír TV-nél egyre kezelhetetlenebb a milliárdos veszteség. Ráadásul június elsejétől – éppen az eladási próbálkozások miatt – nyilvános a csatorna nézettsége, az eredmény pedig katasztrofális. Vezetőnek szánt műsorukra, Kálmán Olga beszélgetéseire például alig kiváncsi valaki, fele-harmada nézi, mint ahányan a szintén ellenzéki ATV hasonló műsorát.

Simicska internetes újságjánál is rendkívül feszült a helyzet, egyes forrásaink szerint pánikhangulat van. Az Index-dolgozók körében információink szerint hetek óta beszédtéma, hogy Simicska vajon mikor dönt az ő megszüntetésükről is.”

A 888 szerint napok kérdése a Jobbik pártszakadása

„Szinte biztos, hogy már csak napok kérdése, hogy a pártszakadás megtörténjen a Jobbikon belül. Toroczkai Lászlót június hetedikére, csütörtökre idézték be az etikai bizottság elé, vele együtt összesen öt párttaggal szemben indít etikai vagy fegyelmi vizsgálatot a Jobbik vezetése. A retorzió elérheti azon regionális igazgatókat is, akik felkérték Dúrót Toroczkai elnökhelyettes-jelöltjének, majd nyíltan támogatásukról biztosították a Mi magunk platformot. (…)

Dúró férje, Novák Előd pedig ma bejelentette, hogy egyetlen formálisnak nevezhető jobbikos tisztségét, a pártalapítványban betöltött kuratóriumi tagságot is lemondja. A Jobbik szakadása így már csak idő kérdése – az akár már holnap megtörténhet.

Az új szervezet létrejöttével még várni kell, ugyanis Toroczkai június 23-ára hirdetett “zászlóbontást”.”

A Magyar Idők most épp az Alkotmánybíróságot támadja

„Hideg zuhany volt a kora nyári kánikulában az Alkotmánybíróság keddi döntése, miszerint felfüggeszti az eljárást, magyarán eltolja magától a döntést a felsőoktatási és a civil szervezetek működését szabályozó törvénnyel kapcsolatban. A taláros grémium (politikailag?) korrekten úgy fogalmazott: „a testület jelen ügyekben arra a következtetésére jutott, hogy az alapjogi összefüggésekre és az Európai Unión belüli együttműködési kötelezettségre tekintettel az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő eljárások befejezését szükséges bevárnia.”

Úgy véli tehát az alaptörvény felett őrködő testület tagjainak többsége, hogy miután az Európai Bizottság tavaly év végén mindkét ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt, szükséges megvárniuk a folyamatban lévő eljárások befejezését.

Az Alkotmánybíróság ezzel viszont nem kevesebbet mondott ki, mint hogy a Európai Bíróság alárendeltjének tartja magát. Megnyugtató azonban, hogy a nyílt meghunyászkodás, gazsulálás dokumentumához öten különvéleményt csatoltak. (…)

Vagy attól tartottak, akik az EU felettes szerveihez való szervilis igazodás mellett voksoltak, hogy ha nem Brüsszel polkorrekt, kizárólag a liberalizmusteljesítményt díjazó szája íze szerint döntenek, majd kormánypártiaknak fogják minősíteni őket? Hát nem esett le még a tantusz ezeknek az önállótlan, félénk alkotmánybíróknak, hogy így is, úgy is ezt a stigmát sütik rájuk, bárhogy is határoznak?

Viszont nincsen kár haszon nélkül: megtudtuk legalább hogy nincs Alkotmánybíróságunk – csak önmaga által korlátozott hatáskörrel. Ami annál is szomorúbb, mert mostani meghátrálásuk azt jelenti, hogy más kérdésekben is elismerik az EU testületeinek feljebbvalóságát. Akinek pedig minderről a szocializmus alatti „Nem lehet megkérdőjelezni a párt vezető szerepét” kőbe vésett szentencia jut az eszébe, a hiba nem az ő készülékében van. (…)

A jelzett törvények azonban – hiába okádnak rá tüzet a liberál­globalisták – tűzálló anyagból készültek, úgyhogy az AB nélkül is kiállják a jog és törvényesség próbáját.”

A Pesti Srácoknak az amerikai szépségversenyek szabályváltoztatása nem tetszik

„Idén nem lesz bikinis bevonulás a Miss America döntőjében, sőt a szervezők nyitnak az eddigi ideáltól eltérő „formájú és méretű” indulók felé is. A külcsín egyébként is másodlagos lesz mostantól a szépségversenyen, a koronát az kapja, aki megfelelően nyilvánul meg a „fontos társadalmi kérdésekben”. Egy szépségversenyen. És mindez csak az első #metoo-mozgalomnak köszönhető reform! Józsi csepeli boltos úgy érezte, ha mindez így folytatódik, rövidesen ő is megvalósíthatja az „Amerikai Álmot”… (…)

Felesége ekkor érezte időszerűnek, hogy felhívja Józsefje figyelmét terve két apró gyenge pontjára. Egy: Józsi nem nő. Kettő: nem amerikai. Így a Miss America verseny két alapfeltétele közül legalább kettőnek nem felel meg.

A csepeli boltos azonban nagyvonalúan legyintett: ha a #metoo mozgalom így folytatja, akár már jövőre sem lehet ez akadály. Hiszen píszí is van a világon, vagy mi! Neki meg jogai! És álmai, meg vágyai! Ezeket akarná a férfisoviniszta világ elvenni tőle, Józsitól?!

Mi van, ha ő arra áhítozik, hogy Miss America legyen? Férfiként, büszkén kipattintva egy dobozos sört, piros macialsóban!”

Hetilap szemle – 2018. május 24.

0

Mit üzen a másik két Budapesten turnézó Trump-nagyágyú, Steve Bannon és Peter Thiel? (Heti Válasz); a kormányalakítás totális érdektelenségbe fulladt (HVG); négy év kényelem milliós fizetéssel, százmilliós frakció- és pártalapítványi támogatással, új csúcsmobillal, állami infrastruktúrával. Nix ugribugri (168 Óra).

Heti Válasz

Trump-sztárok Budapesten: mit keresnek itt az amerikai tabudöntők?

Bátor provokátor vagy egomán pojáca Milo Yiannopoulos, és milyen mondanivalója lehet Magyarországon? Mit üzen a másik két Budapesten turnézó Trump-nagyágyú, Steve Bannon és Peter Thiel?

Egyfelől a „közbeszédet lezüllesztő, pedofil náci pojácának”, másfelől a „píszí dogmát kikezdő, briliáns provokátornak” tartják Milo Yiannopoulost, aki pénteken Magyarországon tart előadást a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet meghívására. De ki ő valójában? Apai ágon görög–ír, anyai ágon brit zsidó felmenőkkel bír, és mint tavaly kiderült, 13 és 16 éves kora között két idősebb férfi is molesztálta. Az egyetemre már nyíltan homoszexuális, de hívő katolikus fiatalemberként került. Volt cambridge-i magyar iskolatársa lapunknak felidézi: helyét kereső, félszeg fiú volt, aki e két identitását nehezen tudta összeegyeztetni.

Azóta az új angolszász jobboldal kedvenc provokátora lett, bár ténykedését a jobboldalon sem mindenki nézi jó szemmel. A szintén népszerű, fiatal konzervatív megmondóember, Ben Shapiro például rámutat: Milo miatt egy teljes nemzedék nő föl abban a tévhitben, hogy a politikai inkorrektség a sértegetéssel és öncélú trollkodással azonos.

Mit üzenhet hazánkban Milo, valamint volt munkaadója, a szintén Budapesten turnézó Steven Bannon? És miért kap kiütést az amerikai egyetemek látszólagos sokszínűségétől Peter Thiel, a Brain Barra érkező Szilícium-völgyi Trump-támogató?

HVG

Robotok és robotosok

A kormányalakítás totális érdektelenségbe fulladt.

Chikán, Járai, Martonyi, Pokorni, Stumpf – ezek a professzionális szakpolitikusok fémjelezték húsz éve Orbán Viktor első kormányát. Micsoda névsor! Mármint a mából visszatekintve. Annak idején legalább olyan jól csengő ötös volt, mint a hatvanas években a Sándor, Göröcs, Albert, Tichy, Fenyvesi csatársor. Ha nem voltak is legyőzhetetlenek, Európa és a világ labdarúgásának az első vonalába tartoztak. A mostani kormányban nem a csatároknak, hanem a védőknek szán kulcsszerepet a miniszterelnök.

(…) Oroszország előrébb tart, az autokrácia érettebb szakaszában van. Míg Orbán Viktor 2030-ig hatalmon akar maradni, Putyin elhárította azt a kérdést, óhajt-e indulni a 2024-es választásokon. „Azt hiszi, még százéves koromban is itt fogok ülni?” – vágta oda az ezt firtató újságírónak. Igaz, ő közel hétezer napja vezeti Oroszországot, Orbán ennek alig több mint a felét abszolválta. Ott a rendszer már annyira stabil, hogy a polgárok utólag s önként megerősítik Putyin személyi döntéseit – jellemzi Világ rovatunk –, nálunk azonban a civileket még meg kell fegyelmezni.

(Farkas Zoltán szubjektív lapajánlójából)

168 Óra

Ceglédi Zoltán: Hullaszag

Mindenki elcsöndesült. A kormánypárt megkapta, amit akart. Kétharmad, totális győzelem. A migránsveszélyt üvöltő plakáterdő a választás után azonnal el is tűnt. Írjuk már le, hogy amit kormányzati tájékoztatásnak hazudtak, az valójában közpénzes tízmilliárdokból folytatott pártpolitikai kampány volt. Máskülönben most is ugyanúgy kéne harsogni, nem? –írja Ceglédi Zoltán a 168 Órában.

Az ellenzék szintúgy visszahúzta a csápjait. Az elbukó kevesek a kudarc okán, a tutiba beülő vagy abban benne maradó szereplők meg azért, mert megvan a konc, dolgozni már nem kell érte, elvenni sem lehet. Fura is megélni a parlamenti kapukon kívül rekedt mozgalmároknak, hogy akik tegnap még nekik udvaroltak, ugrottak minden csettintésre, hogy hát persze, felszaladunk a színpadodra, aláírjuk a petíciódat, benyújtjuk a törvényjavaslatodat, elmegyünk a haknikörutadra, nos, ezek a szereplők ma köszönik, de épp nem szorulnak rá ilyes akciókra. Négy év kényelem milliós fizetéssel, százmilliós frakció- és pártalapítványi támogatással, új csúcsmobillal, állami infrastruktúrával. Nix ugribugri.

Csehországi magyar is jelentkezett a Nemzetért

Egy csehországi magyar médiavállalkozó, Milkovics Pál is vételi ajánlatot tett a Magyar Nemzetre, a Heti Válaszra és a Lánchíd Rádióra.

„Sem megerősíteni, sem cáfolni” nem kívánta a Kreatív kérdésére Milkovics Pál, a Csehországban aktív magyar médiavállalkozó, hogy vételi szándékát jelezte. A szaklap úgy tudja, Milkovics nemcsak a ma utolsó számát megjelentető napilap, hanem az éjfélkor szintén elnémult Lánchíd Rádió és a Heti Válasz iránt is érdeklődik.

Milkovics Csehországban az

állatos Mnau TV és a főzős Mnam TV-vel lett sikeres médiavállalkozó.

Magyarországi karrierje során a hőskori TV2-s Aktív riportere, majd másfél évig az RTL Klub Reggeli című műsorának főszerkesztője volt. 24 évesen a régióban dolgozó műsorgyártó céget alapított, majd Finnországban indított tévét Nordic Food Channel néven, és 2014-ben lépett a cseh piacra. A cseh tévék tesvéreit Vau és Nyamm TV néven Magyarországon is el szeretné indítani.

Milkovics befektetései során rendszeresen száll be csődeljárás alatt álló cégekbe, hogy megpróbálja nyereségessé tenni és átszervezni őket. Milkovicsnak Csehországban élelmiszeripari érdekeltségei is vannak, és impulzusszerűen a tőzsdén is aktív.

A két újságra és a Lánchíd Rádióra Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja is ajánlatot tett.

Külföldi befektetőre vár a Magyar Nemzet?

0

A Független Hírügynökség információi szerint az április 11-én utoljára megjelenő Magyar Nemzet napilap megvásárlásáról külföldi befektetővel tárgyalnak. Hírforrásaink szerint komolytalan az az ajánlat, amit korábban  Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja tett ebben az ügyben.

Időközben Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója közleményben értesítette a közvéleményt az előállt helyzetről:

“Hírré váltunk. Nem önszántunkból.Együtt emlegettek bennünket a mostani tudásunk szerint megszűnésre ítélt Magyar Nemzettel és Lánchíd Rádióval, megjegyezve, hogy a Heti Válasz sorsa a befektetői érdeklődésen múlik. Ami öröm az ürömben. (Bár nagyon szorítunk a Magyar Nemzet, az egyik legpatinásabb napilap túléléséért is!) Ezért most társat keresünk.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK