Egyre többet finanszíroz a lakosság

0
114
Forrás: needpix.com

Minden ötödik állampapír lakossági kézben van, aminek elsődleges oka a piacot átrendező MÁP Plusz. Ez harmadát teszi ki az összes lakossági állampapírnak.

Tavaly kétszer annyi lakossági állampapírt vásároltak az emberek Magyarországon, mint 2018-ban – közölte a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzforgalmi elnökhelyettese hétfőn az állami tévében. Borbély László András elmondta: tavaly 1558 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír mennyisége, amelynek 45 százalékát, mintegy 700 milliárd forintot a MÁK értékesített. A teljes állomány ezzel

több, mint 9000 milliárd forintra emelkedett.

Borbély elmondta, hogy 2011 végén az állampapírok állományából a lakosság közvetlen részesedése 3,5 százalék volt, ami 340 milliárd forintot tett ki. A lakosság részesedése 2019-ben 20 százalék volt, 2020-ban pedig a 25 százalékot is elérheti.

A tavalyi növekedés egyik oka a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) júniusi bevezetése, amely a több, mint 9000 milliárdból mintegy 3200 milliárd forintot tesz ki. Ez az impozáns növekedés annak tudható be, hogy

sehol másutt nem elérhető hozamot kínál kockázatmentes befektetéssel.

Az öt éves futamidejű papír évente 4,95 százalékot, öt év alatt több, mint 27 százalékot fial. Ráadásul menet közben bármikor „feltörhető”, a hozam jóváírása idején 100 százalékon, máskor 99,75 százalékon, vagyis észrevehetetlen veszteséggel kivehető a pénz. Ráadásul még a kamatadót is eltörölték, a többi állampapírról is, ami további előny a banki termékekkel szemben. (Ezért vannak olyan szakemberek, például Surányi György,

akik nem is tartják állampapírnak a MÁP Pluszt,

hanem irreálisan magas hozamú, a költségvetésnek óriási többletkiadást okozó látra szóló betétnek.)

A MÁP Plusz mindenesetre átrendezte a piacot. Hatalmas összegek áramlottak ki az egyéb banki termékekből, például az ingatlanalapokból. Amelyek esetében – aligha függetlenül a „szuperpapír” kibocsátásának tervére – májusban rendkívül megszigorították a kivételt: az addigi pár nap helyett 180 nappal a bejelentés után lehet felvenni a pénzt.

A MÁP Plusz az amúgy is lanyhuló lakásépítéseknek is adott egy pofont. A nagy arányban üzleti célra (bérbeadásra) vásárlók kedvét alaposan elvette az állampapír. Korábban a lakás értékére vetített éves megtérülés (hozam) igen magas, akár 10 százalék is lehetett, 2019 második felében azonban ez lecsökkent jellemzően 4-5 százalékra. Ami pedig „macera” nélkül az állampapírral is elérhető. Ennek következtében elindult a pénz kiáramlása az ingatlanépítésből.

A MÁP Plusz bírálói szerint ezzel lényegében

kettős kamatrendszer jött létre.

A hagyományos betétek alig pár tizedszázalékot hoznak (vagyis az inflációt beszámítva negatív kamatot), míg ennek tizenötszörösét, reálhozamot lehet elérni a MÁP Plusszal – továbbá a másik két, inflációkövető állampapírral.

A kormány terve az, hogy tízezermilliárd fölé tornássza a hazai, lakossági állampapírok mennyiségét, mindinkább itthon tartva az államadósság finanszírozását. Ehhez a rendkívül vonzó hozammal a nagyon magas készpénzmennyiséget is mérsékelni kellene. Ez azonban eddig kudarcot vallott: a 3200 milliárd a MÁP Pluszban (és további mintegy ötezermilliárd, fele az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírban) ellenére

a készpénzhasználat töretlenül ível felfelé.

Tavaly több, mint 8 százalékkal többet tartottak maguknál a magyarok, meghaladva a 6600 milliárdot, aminek négyötöde a lakosságnál van. Ennek elsődleges oka a banki tranzakciós adó, ami akadálya kedvezőbb pénzintézeti utalási díjaknak, továbbá a kétszeri, összesen 150 ezres ingyenes készpénzfelvételi lehetőség. A kormány nem hajlandó lemondani az évente közel 230 milliárdos különadóról, noha a felesleges készpénzmennyiség többletköltsége saját bevallásuk szerint is ennek legalább duplája, 450-500 milliárd.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..