Több mint kétezer éve vagyunk jelen az európai kultúrában – hangsúlyozta Haim Korsia főrabbi. A francia elnök felidézte az antiszemita merényleteket Franciaországban, majd megerősítette: semmiképp sem eshetünk a defetizmus csapdájába!
Mindig ki kell állni az antiszemitizmus ellen!
15 millió euróból épült fel a gigantikus központ Párizsban nem messze a Jeruzsálem tértől. Itt lesz a francia zsidók szervezetének központja. Az épületkomplexumban helyet kapott egy zsinagóga is. Ezenkívül több koncert terem is található az új párizsi zsidó központban, amely nyolcvan százalékban magán adakozásból épült fel, és amelyet Macron köztársasági elnök avatott fel 2000 ember jelenlétében.
Kedden járt le a határidő: addig adhatták be okmányaikat azok, akik spanyol állampolgárságért folyamodtak azon az alapon, hogy az őseiket a szent inkvizíció üldözte el Spanyolországból.
1492-ben született meg a szent inkvizíció rendelete – a királyi pár utasítására – hogy a zsidó vallású alattvalóknak el kell hagyniuk a királyság területét hacsak át nem térnek a keresztény vallásra. Megindult a tömeges kivándorlás. A spanyol (szefárd) zsidók döntő többsége nem mondott le a hitéről, inkább a kivándorlást választotta. A legtöbben a török birodalomban találtak új hazára. A török szultán által frissen elfoglalt Konstantinápolyban a mai Isztambulban fontos szerepet töltöttek be a szultán birodalmában – elsősorban a gazdasági életben.
Magában Spanyolországban egyre fokozódott a nem keresztény alattvalók üldözése (muzulmánok is sokan voltak hiszen Hispániában évszázadokon át léteztek iszlám fejedelemségek). A szent inkvizíció azzal gyanúsította az áttért alattvalókat, hogy csak színlelték a keresztény hit felvételét. A kínzó kamrák gyorsan megteltek. Az “eretnekeket” azután a piactéren elégették. A szent inkvizíció uralma Spanyolországban csak a XIX-ik század elején ért véget amikor Napóleon császár csapatai elfoglalták az országot.
Nemrég a baloldali kormány kezdeményezte az elüldözött kisebbség leszármazottainak a visszatérését. Így jogi lehetőség nyílt arra, hogy azok, akik bizonyítani tudják őseik elüldözését Spanyolországból, újra megszerezzék a spanyol állampolgárságot. A Haaretz című izraeli lap szerint a keddi határidőig több mint 130 ezer kérvény érkezett a hatóságokhoz Spanyolországban, ahol a törvényes kritériumok alapján eldöntik: ki kaphatja meg a spanyol állampolgárságot!
Három hónapig élhettek – mondták az SS őrök Auschwitzban a zsidó foglyoknak, akiket szabályosan halálra dolgoztattak. Marco Feingoldnak szerencséje volt: már a végkimerülés határán volt két és fél hónap után, de akkor átvitték egy másik munkatáborba, ahol sokkal jobbak voltak az életfeltételek. Három német munkatábort is megjárt amíg aztán az amerikaiak fel nem szabadították a nagy lágert Buchenwaldban.
Marko Feingold ezek után hazaindult. Ugyan Besztercebányán született 1913-ban de az osztrák fővárosban töltötte gyermekkorát. Az orosz határőrök azonban megállították Ausztriában. Közölték Karl Renner szociáldemokrata kancellár rendeletét:
Ausztria nem fogadja vissza a zsidókat !
1945 után is igen élénken megmaradt az antiszemitizmus Ausztriában – emlékezett vissza Marko Feingold. A zsidók egyszerűen nem találtak munkát maguknak! Ezért Marko Feingold az amerikai övezetbe tartozó Salzburgban emigrációs központot hozott létre: több mint százezer osztrák zsidónak segített új életet kezdeni Ausztrián kívül! Ő maga azonban ragaszkodott Ausztriához: ruha üzletet nyitott Salzburgban, és sikeres vállalkozó lett. Amikor Németországban megkezdődött a szembenézés a nácizmussal, akkor Marko Feingold úgy gondolta, hogy Ausztriában is itt az idő! Tévedett! Annak ellenére, hogy Ausztriának zsidó kancellárja volt Bruno Kreisky személyében, de a szembenézés a nácizmus bűneivel elmaradt. Pedig Hitler és Eichmann osztrák volt éppúgy mint Kaltenbrunner, a nemzetbiztonsági főnök, aki a lágereket igazgatta.
Csak a huszonegyedik században változott meg a helyzet
Lassan kihalt az a generáció, mely aktív volt a náci időkben, és a fiatalok már nyíltabban szembenézhettek a múlttal, melyet Nobel díjas honfitársnőjük, Elfriede Jelinek is elébük tárt. Az idős Marko Feingold immár elmesélhette életét, mely 1940-től 1945-ig náci lágerekben zajlott. Auschwitzban ő volt a 11996-os fogoly. Élete végső periódusában számtalan elismerés érte az osztrák állam részéről. A fiatal kancellár, Sebastian Kurz külön is fogadta, hogy kifejezze az elismerését a holokauszt túlélőnek, aki annak ellenére nem hagyta el Ausztriát, hogy szülőföldje többször is megtagadta őt.
Két arab jelentkezett mindössze a sorozáson Izraelben, közülük csak egy szolgál fegyveres alakulatnál. Méghozzá nem is akárhol hanem a Golan elit alakulatnál.
“Ide akartam kerülni”- nyilatkozta az izraeli hadsereg arab muzulmán katonája, aki nem akarta a nevét megadni a Yedioth Ahronot című izraeli lapnak. A rokonság ugyanis úgy tudja, hogy Európában folytat mérnöki tanulmányokat. Erről egyelőre szó sincsen bár A ahogy a Yedioth Ahronot nevezi valóban ezért lépett be az izraeli hadseregbe. “Minden középiskolás társam fizikai munkát végez. Én többet akarok. Mérnök akarok lenni!” – nyilatkozta a 20 éves katona, aki az izraeli hadsereg támogatásával kívánja elérni az álmait. Erről csak a legszűkebb család tud. Édesanyja rendszeresen felkeresi, hogy házi kosztot hozzon. Ő mossa ki az egyenruhát is, de mindig csak otthon. Nehogy a szomszédok megtudják: a fiú az izraeli hadseregben szolgál.
“Izrael polgára vagyok és az izraeli hadseregben szolgálok. Jól esik, ha a villamoson vagy a buszon ismeretlenek is emiatt üdvözölnek”- nyilatkozta A, aki a Golani elit alakulatnál szolgál. ” Ide akartam kerülni, mert ez olyan mint egy család. Semmiféle faji megkülönböztetést nem tapasztaltam. Azt viszont nem zárom ki, hogy ilyesmi létezne az izraeli társadalomban”.
A öccse is követni kívánja a bátyja útját , de erről csakis a legszűkebb család tud. A rokonság ugyanis Hebron városában éldegél, ahol a palesztin többség és a betelepült zsidók között csakis hadsereg tartja fenn a rendet. Izraelben csakis azok hadkötelesek, akik lojálisak a zsidó államhoz. Ezért a palesztinok döntő többsége nem lép be Izrael állam hadseregébe. A amolyan első fecske. Izrael hadserege bízik benne, hogy sokan követik még hiszen a közel-keleti feszültség miatt szinte állandó a harckészültség Izraelben. Tömeges jelentkezésre nyilván nem számítanak a palesztin fiatalok között, de abban bíznak: A példája meggyőzi a palesztin fiatalokat, hogy beléphetnek az izraeli hadseregbe anélkül, hogy feladnák nemzeti vagy vallási identitásukat.
Tessék mondani miért olyan fontos, hogy a hajóbalesetért esetlegesen felelős hajóskapitány ukrán származású? Más lenne a leányzó fekvése, ha történetesen lengyel, vagy német esetleg ne adj isten magyar szülők gyermeke lenne?
Évekkel ezelőtt betelefonáltam az egyik kereskedelmi rádió élő műsorába, mert a műsorvezető egy a II. világháború során elkövetett gyilkossággal kapcsolatban azt mondta: “X.Y. csendőrőrmester saját kezűleg lőtt le három zsidót.”
Szerintem három embert lőtt le. Kisebb, esetleg nagyobb bűn lenne, ha történetesen más származású embert lőtt volna le?
Dániában fogták el a férfit, aki Helsingborgban súlyosan megsebesítette Michal Bat Ruth asszonyt, akinek férje a helyi zsidó közösség egyik vezetője.
A nő túlélte a brutális késelést, de az állapota súlyos. A rendőrség szerint a tettes indítékai nem világosak. Egyelőre nem tudni, hogy mi motiválta a brutális késelést Svédországban.
“Rossz a helyzet”- nyilatkozta az Israel Hayom című lapnak a svédországi zsidók egyik vezetője. “Különösen Malmö környékén van sok probléma, erősödik az antiszemtizmus” A rendőrség közölte: a késelés után megerősítette a zsidó intézmények védelmét Helsingborgban, Svédországban.
A legfrissebb jelentések szerint a svéd rendőrség jelezte, hogy a támadás nem valószínű, hogy gyűlölet-bűncselekmény, mivel a gyanúsított ismerte őket, és nem tűnt egyértelmű támadásmotívumnak.
A katolikus egyház nem tűri el egyetlen nemzet elleni támadást sem – beleértve a zsidókat is! Ezt hangsúlyozta a Júdás bábu ügyével kapcsolatban Rafal Markowski püspök, aki a katolikus egyházban a zsidókkal folytatott dialógus felelőse.
Kérdésre válaszolva elmondta: ez nemcsak az ő véleménye hanem a római katolikus egyház álláspontja Lengyelországban. Mi történt Nagypénteken, mely kiváltotta a Jewish World Congress tiltakozását ?
facebook
Egy nagyorrú Júdás bábut, mely ortodox zsidóra hasonlított Pruchnik városában ütlegeltek majd elégettek. Középkori szokást követve minden hívő 30 ütést mért a bábura. Ezzel emlékeztettek a harminc ezüst pénzre, melyet Júdás kapott Jézus elárulásért. De nemcsak erre. A videón egy helybeli polgár elmondta:
azokat a zsidókat ütjük, akik vissza akarják szerezni a vagyonukat Lengyelországban.
A Júdás bábut elégették a nagypénteki szertartás végén, és ezt a szimbólumot nehéz félreérteni.
A holokauszt előtt ebben az országban élt a világ legnépesebb zsidó közössége, amely gyakorlatilag teljesen elpusztult. A túlélők egy része külföldre ment, így ma Lengyelországban csak párezer zsidó él. Az antiszemtizmus ettől függetlenül eleven: több szélsőjobboldali politikus tiltakozott amiatt, hogy az USA nagykövet asszonya nemcsak boldog húsvétot, de boldog pészachot is kívánt Lengyelország népének.
Ekspress
A Júdás bábu ütlegelése sérti-e a fajgyűlölet elleni törvényt Lengyelországban? Ezt vizsgálja most a kerületi ügyésznő miután megnézte a nagypénteki videót. A kisváros polgármestere elítélte azt, hogy a Júdás bábut ortodox zsidónak öltöztették. Megígérte: mindent megtesz azért, hogy ez a régi szokás a jövőben ne ismétlődjön meg Nagypénteken. Joachim Budzinski belügyminiszter sátáni ötletnek nevezte a Júdás bábu ütlegelését és elégetését.
Lengyelországban a nagy befolyással rendelkező katolikus egyház a holokauszt idején nem ítélte el egyértelműen a zsidók üldözését, mert őket tette felelőssé azért, hogy Jézus Krisztus a keresztfán végezte az életét. A második vatikáni zsinat változtatott ezen. Ennek alapján II. János Pál pápa bűnnek nyilvánította az antiszemitizmust.
As Christians mark the weekend of Easter and Jews celebrate Passover, anti-Semitic residents of the town of Pruchnik in southern Poland beat and burned a doll made to represent a Jew with stereotypical features. https://wp.me/p9XqAk-qXU
A 41 éves Volodimir Zelensky az esélyes az elnökválasztáson Ukrajnában, ahol az antiszemita pogromok évszázadokon át jellemezték az ország viharos történelmét. A zsidó színész Ukrajna elnökét alakítja a televízióban, ahol rendkívül népszerű lett a korrupt hatalom bírálatával. Volodimir Zelensky azt ígéri a választóknak: szétzúzza a korrupt rendszert, mely a függetlenség kikiáltása óta akadályozza az ország fejlődését.
Ezt persze könnyebb kijelenteni mint végrehajtani, hiszen Ukrajna korrupt oligarchák kezében van – mint amilyen Petro Porosenko ukrán elnök.
A zsidó kérdés immár nem kérdés Ukrajnában
Ezt állapítja meg a Haaretz című baloldali portál amikor Volodimir Zelensky elnöki esélyeit méltatja. A helyzet ugyanis az, hogy már alig élnek zsidók Ukrajnában, ahol évszázadokon keresztül jelentős kisebbséget alkottak. Odessza, mely a cári birodalom zsidó kultúrájának egyik központja volt, szinte teljesen elveszítette zsidó lakosságát. Csak az öregek maradtak otthon. Aki tehette az kivándorolt Izraelbe, az Egyesült Államokba vagy Európába. Persze nemcsak a zsidók vándorolnak ki Ukrajnából hanem szinte mindenki: havonta százezer fővel csökken az ország lakossága. A helyzet kilátástalan …
Putyin a nagy nyertes
Ezt állapítja meg a Politico című portál amikor Ukrajna választási helyzetét elemzi. Az oroszok, akik annektálták a Krím félszigetet és befolyásuk alatt tartják Ukrajna keleti, orosz többségű részét, arra törekszenek, hogy Kijevben ne legyen komoly határozatképes vezetés. Egy, a politikában járatlan zsidó színész megválasztása az elnöki posztra, sebezhetővé teszi Ukrajnát, mely amúgyis az orosz hibrid hadviselés kisérleti terepe. Történelme során először választhat zsidó elnököt Ukrajna, de a korrupt elit mindenképp megmarad és vele a csendes reménytelenség: akárki lesz is az államfő – a nép életszínvonala stagnál vagy esetleg még csökkenhet is …
Régebben egyedül Herat városában több mint 300 zsidó család élt, az országban egykoron 40000 – mesélte a BBC tudósítójának Zablon Simintov, aki egyedül maradt zsidóként Afganisztánban.
Zablon Simintov mindig garantálja a legjobb helyet a helyi zsinagógában, de a kiváltság a hátránya: ő az utolsó zsidó Afganisztánban. Zablon nem hajlandó elhagyni az országot, melynek hajdanán 40 000 zsidó közösse volt. Fő feladatának tekinti, hogy gondoskodjon Kabul utolsó megmaradt zsinagógájáról, amelynek ő az egyetlen tagja.
“A családom egész idő alatt hív engem és azt mondja: “Gyere ide, te vagy az utolsó zsidó Afganisztánban, mit csinálsz ott? “- mondja. Simintov, aki korábban szőnyegkereskedő volt, nem válaszol erre a kérdésre. Izrael megalakulása után – 1948-ban – volt az első nagy kivándorlási hullám. A második akkor amikor megérkeztek a szovjet csapatok Afganisztánba a hetvenes évek végén. Aztán a tálibok rémuralma idején elment a zsidó közösség maradéka is. Így maradt magára Zablon Simintov, aki igyekszik megtartani ősei hitét egy olyan országban mint Afganisztán, ahol vallási okból naponta gyilkolnak meg embereket.
Nem könnyű a hit gyakorlása egyedül, de a hatvan éves férfi kitart. Fenyegették a tálibok, mások pénzt ígértek neki, ha áttér a zsidó hitről az iszlámra, melyet a lakosság 99%-a követ Afganisztánban. “Engem zsidónak teremtett az Isten, titeket meg muzulmánnak. Mindannyian maradjunk meg a hitünk mellett!”- ezt válaszolta a zsidó férfi, aki a hitével magára maradt Afganisztánban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
