Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

CIA főnök Ukrajnában: az év vége előtt megkezdődhetnek az ukrán-orosz tűzszüneti tárgyalások

0

William Burns titokban látogatott Ukrajnában mint oly sokszor a háború kezdete óta – írja a Washington Post. William Burns nem sokkal azelőtt kereste fel Kijevet, hogy Prigozsin és a Wagner hadsereg szembefordult Putyinnal, így erről nem folytatott tárgyalásokat Ukrajnában.

A magát megnevezni nemkívánó magasrangú titkosszolgálati vezető viszont elmondta, hogy William Burns, aki korábban az USA moszkvai nagykövete volt, a Prigozsin puccs idején felhívta Nariskint, az orosz külföldi hírszerzés vezetőjét, hogy közölje vele: az Egyesült Államoknak semmi köze sincsen a Prigozsin lázadáshoz, és Washington semmiképp sem támogatja a Wagner hadsereget, sőt újabb szankciókat alkalmaz vele szemben. Az Egyesült Államokat nyugtalanítja, hogy a hatalmas atomfegyver készlettel rendelkező Oroszország esetleg a káosz áldozata lehet, és ebben az esetben a nukleáris fegyverek olyan felelőtlen emberek kezébe kerülhetnek mint Jevgenyij Prigozsin.

Miről tárgyalt a CIA igazgató Kijevben?

Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy az offenzíva nem halad olyan ütemben ahogy azt szeretnék, ezért újabb fegyvereket kért.

Elsősorban vadászrepülőgépeket, mert az ukrán vezérkar szerint a légi támogatás hiánya hátráltatja a leginkább az offenzívát. Ukrán részről hangsúlyozták, hogy céljuk az oroszok rákényszerítése a fegyverszüneti tárgyalásokra. Hogy akarják ezt elérni?

Valerij Zaluzsnij vezérkari főnök szerint addig akarnak előrenyomulni Kelet Ukrajnában, hogy a Himars amerikai rakétavetők közvetlenül fenyegethessék azt a hidat, amely a Krím félszigetet összeköti a szárazfölddel. Ez nemcsak az utánpótlás fenyegetése miatt fontos hanem szimbolikus jelentősége is lenne hiszen Putyin elnök maga avatta fel a hidat annak idején. Ha permanens tűz alá kerülne a híd, akkor ez megértetné az oroszokkal, hogy nincs értelme a háborúnak. Le kell ülni tárgyalni. William Burns egyetértett az ukránokkal abban, hogy

“az oroszok csak akkor tárgyalnak, ha fenyegetve érzik magukat.”

Pekingben ugyanerre céloztak a Prigozsin puccs kapcsán mondván: Putyin rádöbbenhetett, hogy az idő immár nem neki dolgozik. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a kínai béketerv alapján még az idén megkezdődhetnek a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország között.

Donald Trump, aki újra elnök szeretne lenni az Egyesült Államokban, a Prigozsin féle pancser puccs kapcsán kijelentette:

“Most kell kikényszeríteni a békét és véget vetni ennek a nevetséges háborúnak Oroszország és Ukrajna között amikor Putyin meggyengült.”

Putyin: Zelenszkij a zsidóság szégyene

0

„Zelenszkij egyesíti az ukrán népet a barbár agresszióval szemben,
mi zsidók pedig büszkék lehetünk arra, hogy népünk képviselője
történelmi és jelentős szerepet játszik az egész világ összefogásában
a jövőnk védelme érdekében”. (Natan Saranszkij)

Az orosz elnök, aki 2022 február 24-én azon a címen indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy ott náci rendszer uralkodik, és ezt kell leváltani, nemrég kijelentette: ”zsidó barátaim szerint Zelenszkij nem is zsidó, ő a zsidó nép szégyene!”

Az ukrán elnök felesége interjút adott a Jerusalem Postnak, és ebben visszautasította Putyin furcsa kijelentését: ”Ez szégyenletes! Nem tudom, hogy politikai kontextusban szabad-e egyáltalán valakinek az etnikai hovatartozásáról beszélni?!” – hangsúlyozta Olena Zelenska, aki Izrael támogatását kérte hazájának. Ukrajnának elsősorban annak az izraeli rendszerre lenne szüksége, mely megbízhatóan előrejelzi az orosz légicsapásokat, hogy fel tudjanak készülni azok elhárítására. A mesterséges intelligenciát felhasználó rendszert egyelőre Izrael nem adta át Ukrajnának, mert “Oroszország katonai szomszédunk” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra célozva, hogy Szíriában jelentős haderő állomásozik, melynek döntő szerepe volt abban, hogy Asszad elnök megvédte rendszerét a Nyugat által támogatott milíciákkal szemben.

Izrael egyensúlyoz Moszkva és Kijev között. Benjamin Netanjahu miniszterelnök egyik elődje Naftali Bennett béketervet dolgozott ki az ukrajnai háború befejezésére nem sokkal az agresszió kezdete után. Rövid habozás után az izraeli kompromisszumos béketervet mind Ukrajna mind Oroszország visszautasította meghosszabbítva ezzel a háborút, amely immár egy éve és négy hónapja tart, és senki sem látja a végét.

Antiszemitizmus a KGB-ben

Vlagyimir Putyin abban az időben szolgált a szovjet titkosszolgálatnál amikor azt kifejezetten antiszemita tendenciák jellemezték annak ellenére, hogy Jurij Vlagyimirovics Andropov maga is zsidó volt (az egykori budapesti szovjet nagykövet, a Szovjetunió későbbi első embere, 1967 és 1982 között állt a KGB élén.) Ebben a minőségében azt a nézetet vallotta, hogy az európai szocialista országokban kibontakozó reformista és ellenzéki mozgalmak a világméretű cionizmus következményei. Épp ezért tisztogatást rendelt el magában a KGB-ben éppúgy mint a magyar, a lengyel vagy épp a csehszlovák titkosszolgálat soraiban. Andropov azt vallotta, hogy

“a zsidók tönkretettek két világbirodalmat, egy harmadikat nem fognak!”

Az ex KGB főnök a római birodalomra és a cári rendszerre gondolt valamilyen furcsa antiszemita történelem magyarázattal. A harmadik világbirodalom minden estre megbukott: 1991-ben megszűnt a Szovjetunió, nyolc évvel azután, hogy Andropov meghalt.

Putyinnak valóban vannak zsidó barátai: például a Rotenberg fivérek, akikkel évtizedes üzleti barátság fűzi őket össze. Amikor Navalnij leleplezte Putyin sok milliárd dollár értékű birtokát a Fekete tenger közelében, akkor az egyik Rotenberg fivér vállalta el a tulaj névleges szerepét.

Putyin felfelé ívelő pályája idején nemigen foglalkozott ideológiával, ez csak akkor jutott eszébe amikor leállt az orosz gazdaság modernizációja, és végképp kiderült: a KGB-s nemzeti együttműködési modell versenyképtelen: Oroszország sem a Nyugattal sem Kínával szemben nem képes gazdasági erőt felmutatni. Ebben a zsákutcában indultak el a katonai megoldások: Grúzia, Krím félsziget és tavaly februárban Kijev, az ukrán kormányzat megdöntésére. Ennek ideológia alapja a nagyorosz nacionalizmus, melynek szerves része az antiszemitizmus. Ez nemcsak a cári időkben volt így, de Sztálin korában is. A szovjet diktátor cionista pereket készített elő a Szovjetunióban, Csehszlovákiában ezen a címen végeztek Slanskyval és más kommunista vezetőkkel. Magyarországon pedig cionista összeesküvés vádjával fogták el Péter Gábor altábornagyot, az ÁVH főnökét Sztálin parancsára néhány nappal a diktátor halála előtt 1953-ban.

Frontvonal – 2023. június 16.

  • Az ukrán erők több irányban 2 kilométerre előrenyomultak, de erős ellenállással szembesülnek mondta Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes összefoglalva a frontvonal helyzetét. Elmondta, hogy a hadsereg támadó és védekező műveleteket is végez, némi sikerrel Moszkva légi és tüzérségi fölénye ellenére.
  • Az orosz hadsereg elismeri, hogy Ukrajnában harcok folynak a déli fronton, és most először félig-meddig elismeri, hogy területeket adott át. „A Vremivka kimagasló térségében a legaktívabb harcok Rivnopil és Urozsain körzetekben zajlanak ” – írta pénteken az orosz védelmi minisztérium, azt állítva, hogy az elmúlt húsz órában  öt támadást vertek vissza a légierő és a tüzérség segítségével.
  • Németország „azonnal” további 64 Patriot föld-levegő rakétát szállít Kijevnek – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter pénteken, a NATO brüsszeli ülésének második napján. „Létfontosságú Ukrajna támogatásának növelése” a „kemény harcok” kontextusában – mondta a Szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg, üdvözölve „a szövetségesek által javasolt új hozzájárulásokat”.
  • Volodimir Zelenszkij ismét kizárta a Moszkvával folytatott tárgyalások lehetőségét. „Ma találkozónk során világossá tettem, hogy bármilyen tárgyalás Oroszországgal most, amikor a megszálló a földünkön van, a háború befagyasztását, a fájdalom és a szenvedés lefagyasztását jelenti” – mondta az ukrán elnök az AFP- nek . Afrikai közvetítők pénteken.
  • Az Atlanti Szövetség nem fogja meghívni Ukrajnát a július 11-i és 12-i vilniusi csúcstalálkozóra, de ebből az alkalomból szeretné megszervezni az új NATO-Ukrajna Tanács első ülését Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében – jelentette be Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára.
  • Leszállították az első nukleáris robbanófejeket Fehéroroszország területére” – jelentette be pénteken Vlagyimir Putyin. „Ezek csak az elsők. Nyár végére, év végére befejezzük ezt a munkát ” – folytatta az orosz elnök a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon, amelyet a televízió élőben közvetített.
  • Az Egyesült Államoknak „nincs oka” változtatni nukleáris helyzetén, annak ellenére, hogy orosz nukleáris robbanófejeket telepítettek Fehéroroszországba – reagált az amerikai diplomácia vezetője, Antony Blinken. „Nem látunk arra utaló jelet, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készülne ” – tette hozzá.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kitart amellett, hogy Ukrajna nem használ nyugati fegyvereket Oroszország területe elleni támadásokhoz, és nem kapott fellebbezést nyugati országoktól ezzel kapcsolatban. Ezt kedden ukrán újságírókkal folytatott beszélgetése során nyilatkozta – írja az „Európai Igazság” tudósítója.

„Oroszország területén nem használunk nyugati fegyvereket, ezért nem fordul hozzám senki” – válaszolta Zelenszkij arra a kérdésre, hogy megkeresték-e a nyugati kormányok kormányaik fegyverhasználatával kapcsolatban az Orosz Föderáció területén.

Az államfő külön kommentálta az orosz területek megtámadásának vagy megszállásának lehetőségét a következő háború során, hangsúlyozva, hogy

„Ukrajna nem fogja elfoglalni egyetlen állam területét sem”.

„Mindez befolyásolja a hozzánk való hozzáállást, mint a NATO tagjaként vagy a jövő civilizált államaként. Ha az Európai Unióban akarunk lenni, a NATO-ban akarunk lenni, akkor ennek megfelelően kell viselkednünk” – mondta.

Alexandre De Croo belga miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy országa  Ukrajnához fordul, hogy tisztázza  azokat a híreket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak Oroszország nyugati határán.

Ezt megelőzően  a The Washington Post  hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy az Ukrajna oldalán harcoló „Orosz Önkéntes Hadtest” és az „Oroszország Szabadsága” légió harcosai május végén a Belgorod térségébe betörő harcosok legalább négy taktikai járművet, amelyet korábban Ukrajna nyugati államaiba szállítottak.

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája  csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

Orbán: ezt a háborút nem lehet megnyerni

0

Orbán Viktor szíve fáj az ukránokért. A háború kitörésekor elit egységeket vezényelt a közös határszakaszra. Az máig nem tisztázódott kétségbevonhatatlanul, hogy a magyar határt féltette vagy az ukrán területekre fájt a foga.

A  magyar  miniszterelnök  az  ukrajnai  háborúról  nyilatkozott  a New York-i Bloombergnek.

“Érzelmi szempontból ez a háború tragédia, éppen ezért egész szívünkkel az ukránokat támogatjuk. Megértjük, hogy mennyit szenvednek“

– mondta szemrebbenés nélkül, tőle megszokott meglehetősen képmutatóan a magyar miniszterelnök.

Köztudott, hogy pokolian rossz a kapcsolata Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Az ukránok nehezen felejtik el azt, hogy Putyin agressziója után – 2022 február 24 – a magyar kormányfő első reakciója az volt, hogy az ukrán határra rendelte a magyar hadsereg elitegységeit. Kijevben meg vannak győződve arról, hogy Putyin Orbán Viktornak ígérte Kárpátalját, a magyar miniszterelnök pedig biztosra vette Putyin villámháborús sikerét.

Orbán az egyetlen olyan uniós tagállam vezetője, aki még nem járt Kijevben, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt. Aki bizalmas körben a CIA információi szerint azt is felvetette, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolaj vezetéket, amely az orosz olajat Ukrajnán keresztül hozza évtizedek óta Magyarországra. A Washington Post szerint az USA beszélte le Zelenszkij elnököt a Barátság kőolaj vezeték felrobbantásáról.

Mit mondott most az ukrajnai háború esélyeiről Orbán Viktor a Bloombergnek?

“Ukrajna nem nyerheti meg a háborút Oroszország ellen. Ha megnézzük a számokat, ha megnézzük a terepet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a NATO tagállamok nem hajlandók csapatokat küldeni Ukrajnába, akkor nyilvánvaló, hogy a csatatéren nincs győzelem az ukránok számára.”

(Mondja ezt Orbán, amikor 1956-os forradalom nyugati segítségnyújtásának elmaradása miatt máig sértett politikai attitűdben ringatja a köznépet! Sőt, továbbmegy:

szerinte a konfliktusban nem az a fő kérdés, hogy ki támadott meg kit, hanem hogy mi fog történni a következő reggel!)

Ezt Washingtonban is így látják – legalábbis a Pentagonban, ahol a nyilvánosságra került titkos dokumentumok szerint kevesen hisznek egy ukrán offenzíva átütő sikerében. A vezérkari főnök szerint patthelyzet alakult ki a frontokon, ezért immár a diplomatákon a sor. A Washington Post szerint ugyanígy látja ezt Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is, aki tűzszüneti tárgyalásokat készít elő, de ezzel a külügy és a CIA nem ért egyet. Jake Sullivan Bécsben tárgyalt Kína első számú diplomatájával, Vang Jivel az ukrajnai háborúról is. Kína közvetítő szerepet akar játszani a béke megteremtésében Ukrajna és Oroszország között.

“Amerikai-orosz megállapodás kell”

Ezt sürgette Orbán Viktor abban az interjúban, melyet a Bloombergnek adott. Putyin orosz elnök ugyanezen a véleményen van, Zelenszkij ukrán elnök viszont kijelentette: nem tárgyal az orosz elnökkel, mert az háborús bűnös. Biden elnök legutóbb Hirosimában erősítette meg az amerikai álláspontot a G7 csúcsértekezleten, ahol Zelenszkij elnök is jelen volt, hogy az USA nem tárgyal Ukrajna feje fölött Oroszországgal. Orbán Viktor emiatt, és sok más okból Trump visszatértére számít. Az ex elnök, aki vissza szeretne kerülni a Fehér Házba, azzal kérkedik, hogy egyetlen nap alatt tűzszünetet teremtene Ukrajna és Oroszország között. Ez nyilvánvalóan blöff, de a republikánusok jóval kevésbé hívei Ukrajna támogatásának mint a demokraták Washingtonban.

Orosz gázfüggés

A magyar miniszterelnök arról is beszélt a Bloombergnek, hogy Magyarország Katarból is importálni akar földgázt, de ez csak 2026-tól válthatja ki részben az orosz földgázt – hangsúlyozta Orbán Viktor a hosszútávú magyar-orosz gáz szerződés “előnyeit”.

Arról nem beszélt, hogy Putyin európai barátait épp a Gazprombankon keresztül pénzeli.

Egy ilyen listát a brit hírszerzés átadott a CIA-nek. Budapestről idegesen érdeklődtek: kiket találtak Putyin lefizetett barátainak listáján?

Zelenszkij személyesen jelenik meg a G7-ek háromnapos csúcstalálkozóján

Az ukrán elnök roadshowja a fél világban merész vállalkozás: megpróbálja elnyerni a fegyverkezés és a segélynyújtás iránti elkötelezettségét a világ leggazdagabb demokráciáinak.

A tisztviselők nem közölték, pontosan mikor érkezik Zelenszkij, remélve, hogy biztonsági okokból homályosak maradnak utazásai részletei.

Ám a Hirosimában összegyűlt vezetők – köztük Biden elnök és társai Japánból, Kanadából, Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból és Olaszországból – a következő három napban Oroszország ukrajnai háborújának minden dimenziójáról beszélnek majd. 

Ez valószínűleg magában foglalja a megbeszéléseket a szankciók végrehajtásáról, arról, hogy F-16-os vadászgépeket szállítsanak-e Kijevnek, valamint a fegyverszünetről vagy a békeszerződésről szóló tárgyalások lehetőségéről.

Zelenszkij terveiről egyelőre nem érkezett nyilvános bejelentés, és az ukrán sajtó azt javasolta, hogy virtuálisan csatlakozzon a csúcstalálkozóhoz. Az elmúlt héten azonban Nagy-Britanniában és más európai országokban járt, és hajlandósága Kijeven kívülre utazni részben annak bizonyítására szolgál, hogy bízik saját kormánya stabilitásában. Az oroszok semmiféle erőfeszítést nem tettek, hogy megzavarják utazásait.

Ha Zelensky Hirosimába érkezik, szinte biztos, hogy személyes találkozója lesz Bidennel. India, Brazília és más, Ukrajnát nem szívesen támogató nemzetek vezetői is megfigyelőként jelen vannak a találkozón, és Zelenszkij jelenléte megnehezítheti álláspontjuk folytatását – mondta több tisztviselő.

Az elnök kéréseit egy olyan város hátterében terjeszteni elő, amely a 78 évvel ezelőtti első nukleáris támadás elszenvedője, s ennek a párhuzamnak alapját az adja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen megfenyegette, hogy atomfegyvereket vet be Ukrajnában.

„Feladatunk, hogy fenntartsuk Ukrajna nemzetközi támogatásának és kommunikációjának lendületét”

– mondta Zelenszkij csütörtöki éjszakai beszédében. „Biztos vagyok benne, hogy ezt a feladatot meg fogjuk valósítani.”

p.s.: Zelenszkij az Egyesült Államok katonai repülőgépével repül Japánba, miután várhatóan Szaúd-Arábiában részt vesz az Arab Liga csúcstalálkozóján is – közölték a bizalmas információk megvitatása során a személyazonossága elhallgatását kérő emberek.

Zelenszkij fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy megbénítsa a magyar ipart

0

A liberális Washington Post hosszú leleplező cikket közölt Zelenszkij ukrán elnökről, és ebből kiderül: a Barátság kőolaj vezeték felrobbantását javasolta Ukrajna államfője, aki ily módon akarta megbüntetni Orbán Viktor miniszterelnököt oroszbarát politikája miatt.

Magyarország kőolaj ellátásában a Barátság vezeték évtizedek óta fontos szerepet játszik. Nem vonatkoznak rá az uniós szankciók, ezért továbbra is érkezik rajta orosz kőolaj Magyarországra. A Washington Post a Discord nevű hírszerző portálra hivatkozik, és közli, hogy a Pentagon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az információk hitelességét.

Arra a kérdésre, hogy javasolta-e Oroszország egyes részeinek megszállását, Zelenszkij a The Postnak adott interjújában Kijevben elutasította az amerikai hírszerzés állításait, mint „fantáziákat”, de megvédte a jogát, hogy nem szokványos taktikákat alkalmazzon országa védelmében.

„Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát, és mi ezt tesszük. Ukrajna nem foglalt el senkit, hanem fordítva”

– mondta Zelenszkij. „Amikor olyan sok ember halt meg, tömegsírok voltak, és embereinket megkínozták, biztos vagyok benne, hogy bármilyen trükköt be kell vetnünk.”

A vietnami háború idején a Washington Post volt az első újság az Egyesült Államokban, amely felvetette: nem kellene-e befejezni a háborút? A leleplezéssel a Washington Post most ugyanezt teszi: vajon jó-e a Biden adminisztráció whatever politikája Ukrajnában? A whatever politika a gyakorlatban azt jelenti, hogy Ukrajna minden támogatást megkap a nyugati világtól mindaddig amíg erre szüksége van az orosz agresszióval szemben. Ha tehát Zelenszkij azt mondja, hogy nem tárgyalunk az oroszokkal amíg ki nem vonulnak Ukrajna egész területéről, akkor a NATO ezt támogatja. Eddig ez így volt, de a Wall Street Journal megírta: a nemzetbiztonsági hivatal, élén Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval immár tűzszünetet akar, mert nem hisz Ukrajna katonai győzelmében.

Figyelmeztetés Zelenszkijnek

A Washington Post cikke finom nyomásgyakorlás az ukrán elnökre: ne zárkózzon el a béketárgyalásoktól! Jake Sullivan nemrég két napon át nyolc órán keresztül tárgyalt Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával. Megvitatták az ukrajnai háborút is. Korábban Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét ukrajnai béke felelősnek. A nagyhatalmak rendezhetik az ukrajnai háborút az érintettek feje fölött is. Bár Biden elnök gyakran hangoztatja, hogy sohasem tenne ilyet de hát emlékszünk rá, hogy Jaltában Roosevelt amerikai elnök vígan megállapodott Sztálinnal Európa kettéosztásáról. Ezt be is tartották ahogy ez kiderült 1956-ban és 1968-ban Magyarországon illetve Csehszlovákiában, a görög polgárháborúban 1945 után illetve 1975-ben pedig Portugáliában.

Ha demokrata adminisztráció kormányoz az Egyesült Államokban, akkor a Washington Post gyakran jelzi az új irányt. Ukrajna esetében ez azt jelentheti, hogy az USA feladja a reményt a katonai győzelemre Oroszország ellen, és ráveszi Ukrajnát a tárgyalásokra. A Wall Street Journal szerint Jake Sullivan tűzszünetet készít elő míg a washingtoni külügy és a CIA a fenntartásait hangsúlyozza az irányváltással kapcsolatban.

Trump és Orbán együtt harcol, de miért?

Folytassuk a harcot civilizációnk és szabadságunk védelmében – üzente Donald Trump a radikális republikánusok Budapesten ülésező konferenciájának és Európa, benne Magyarország polgárainak.

A hagyományok, a jog uralma, a szólásszabadság, az emberi élet méltósága azok az eszmék, amelyek összekötik és megmentik a nyugati civilizációt- hangsúlyozza Trump, akinek minden bizonnyal nem tűnt fel, hogy az Európai Unió épp ezeket kéri számon Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerén. Ilyen apróságok elnöki időszakában sem zavarták Donald Trumpot, aki egyetlen mondaton belül is képes volt az ellenkezőjére fordítani mondanivalóját.

A szavak arra valók, hogy elfedjék a gondolatainkat

– mondta Talleyrand, Napóleon császár külügyminisztere.

De mi van akkor, ha nincsenek gondolataink, melyeket el kellene fedni? Pontosabban csak egy van: hatalomra akarok kerülni, és aztán a lehető legtovább ottmaradni – kerül amibe kerül – az országnak vagy a világnak.

Ez elég csekély szellemi apport, de az Egyesült Államok világhatalom míg Magyarország Európa szegényházában kucorog. Kicsit nehéz megtalálni a közös nevezőt. Orbán Viktornak mégiscsak sikerült: Soros György ellen kell közösen küzdeni!

Biden gyengesége

Trump a proteszt szavazatokra épít az Egyesült Államokban, ahol ennek nagy a keletje manapság. Egyrészt, mert a gazdaság a recesszió szélén ingadozik, és a Federal Reserve Board legutóbbi kamatláb emelése le is viheti nulla alá a növekedést. Jelentős társadalmi csoportok életszínvonala stagnál vagy épp csökken az Egyesült Államokban.

Ez egyébként közös pont Magyarországgal, csakhogy itt 13 éve a nemzeti együttműködés rendszere áll fönn vagyis ezért picit nehéz az ellenzéket és a külvilágot hibáztatni. Orbán Viktor miniszterelnök mégiscsak ezt teszi, mert különben egyet kellene értenie gazdaságfejlesztési miniszterével, Nagy Mártonnal abban, hogy Magyarországon megélhetési válság van.

A miniszter persze csak azt mondta ki, amit mindenki tud: 25%-os infláció mellett csak nagyon kevesen járnak jól. Épp azok, akik állandóan bűnbakot keresnek természetesen másutt.

Biden másik gyenge pontja a diplomácia. A demokrata adminisztráció hidegháborús politikát hirdetett meg: stratégiai ellenfelének nevezte Kínát és Oroszországot 2021-ben. Az oroszokat sikerült is sarokba szorítani Putyin esztelen Ukrajna elleni háborúja miatt, de kiderült: Moszkva nem igazán ellenfél. Nemcsak gazdasága, de hadserege is versenyképtelen a világban.

Putyin is csak szavakban erős mint Orbán Viktor.

A kínaiak viszont valódi fenyegetést jelenthetnek az amerikai világuralomra. Velük egyáltalán nem boldogul a Biden adminisztráció, mert Peking gazdasági téren akarja tartani a versengést hiszen katonai területen még jelentős a hátránya az Egyesült Államokkal szemben.

Ukrajnában nemcsak Putyin, de az amerikai diplomácia is csapdába került. Washington Ukrajna győzelméhez köti a béketárgyalásokat miközben pontosan tudja: ennek a realitása majdnem nullához konvergál.

Most a kínaiak itt is kezdik beelőzni Washingtont: Hszi Csin-ping elnök egy órán át tárgyalt Zelenszkij ukrán államfővel. Kínai delegáció kezd közvetítő akciót Moszkva és Kijev között. Hszi Csin-ping az egyetlen vezető, aki képes nyomást gyakorolni Putyinra. Trump azt állítja: ha elnökké választják, akkor egyetlen nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Ahol egyelőre tovább tart a háború immár több mint tizennégy hónapja. A német kormány pedig vészforgatókönyvet állított össze arra az esetre, ha Trump visszatérne a Fehér Házba.

Drónok harca avagy Putyin elnököt már meg sem akarják ölni?

Hogy juthattak el az ellenséges drónok egészen Moszkváig? – tette fel a jogos kérdést Catherine Colonna francia külügyminiszter a France Inter rádióban.

Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov egyenesen az Egyesült Államokat vádolta meg azzal, hogy drónokkal akarta megöletni minden oroszok államfőjét, aki a támadás idejében nem is volt a Kremlben.

“Putyin mindig megőrzi a nyugalmát”

Antony Blinken külügyminiszter kétségeit fejezte ki az orosz verzióval kapcsolatban: “az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország állítását, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Ukrajnában.”

Zelenszkij elnök közölte: semmi közünk sincsen az akcióhoz.

Medvegyev, Putyin helyettese az Oroszországot irányító védelmi tanácsban, mindenesetre sietett megfenyegetni Ukrajnát, és kilátásba helyezte Zelenszkij elnök likvidálását. Az oroszok memóriája rövid: tavaly februárban épp erre tettek kísérletet Kijevben amikor megpróbálták megölni az ukrán elnököt. A gyilkos kommandó csapdába esett, és őket ölték meg az ukrán speciális alakulatok Kijev mellett.

Miért szervezhetett támadást önmaga ellen Putyin?

Az orosz elnök egyre inkább élet-halál harcnak igyekszik beállítani az ukrajnai háborút, amely kínosan sokáig elhúzódik és rengeteg áldozatot követel. Az eredmény pedig szánalmas: minimális területi nyereség és maximális nemzetközi elszigetelődés.

Érdemes volt belevágni a “különleges hadműveletbe” Ukrajnában?

Erre ma már valószínűleg Putyin is nemmel válaszolna. Menekülő utat keres, de ahelyett, hogy a béke irányába mozdulna, tovább masírozik előre a zsákutcába. Jellemző, hogy ebben a helyzetben a kormánypárti média zászlós hajója Magyarországon , az Indigó Ukrajnát vádolja azzal, hogy “egyre őrültebb akciókkal sodorják a világot a nukleáris háború felé.”

Közben a kínaiak szépen csendben hozzákezdtek a békeközvetítéshez, mindenekelőtt tűzszünetet szeretnének elérni. Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt erről Zelenszkij ukrán államfővel, aki utána pozitívan nyilatkozott. Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nyomást gyakorolhat Oroszországra.

Az Egyesült Államok kivár: bízik vagy legalábbis úgy tesz mintha bízna az ukránok katonai győzelmében.

A háttérben minden bizonnyal a nagyhatalmak előkészítenek valamiféle megoldást.

Az USA új pekingi nagykövete a washingtoni szenátus előtt azt mondta, hogy minden kérdésről hajlandók vagyunk tárgyalni a kínaiakkal beleértve azokat a problémákat is, melyek nem a két állam kapcsolatát érintik közvetlenül. Vagyis az Egyesült Államok hajlandó arra, hogy megvitassa akár Ukrajna ügyét is a kínaiakkal – elismerve ezzel Kína megnőtt súlyát a világpolitikában. Mit szólnak mindehhez az ukránok?

Hitler és Sztálin sem sokat filozofált ezen amikor 1939-ben az egykor a Habsburg birodalomhoz tartozó Galíciát Ukrajnához csatolta megszüntetve Lengyelországot. Jaltában sem sokat töprengtek a szövetségesek azon, hogy a kis népek mit akarnak. Amikor Churchill egyik tanácsadója nehezményezte Lengyelország átengedését a Szovjetuniónak, akkor a brit miniszterelnök visszakérdezett: mondja, maga ott akar élni?!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!