Kezdőlap Címkék Zelenszkij

Címke: Zelenszkij

Putyin: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére

Az orosz elnök – az antiszemita hagyományok szellemében – Zelenszkij ukrán elnök származására utalt egy interjúban, amelyet Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatására időzített.

Blinken külügyminiszter felmenői közül is többen a holokauszt áldozatai lettek. Az amerikai külügyminiszter édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, baráti viszonyt ápolt Soros Györggyel, aki vörös posztónak számít Moszkvában már évtizedek óta. Már a szovjet időkben is támadták Soros Györgyöt Moszkvában, ahol a KGB világméretű zsidó összeesküvés szimatolt, melynek célja nem más mint a Szovjetunió megdöntése.

Ezt az elméletet Jurij Vlagyimirovics Andropov találta ki, aki származására tekintve maga is zsidónak született 1914-ben még a cári birodalomban, ahol ezt fel is tüntették az anyakönyvi kivonatban. Andropov, aki KGB elnökként /1965-1982/ a Szovjetunió első számú vezetőjének posztjára pályázott, szorgos munkával eltüntette zsidó származása nyomait, mert úgy vélte, hogy akkor nem lenne esélye a vezéri posztra.

Andropov átvette a cári titkosszolgálat, az Ohrana, kitalált világméretű összeesküvéséről, mely

“Oroszország, a harmadik Róma lerombolására irányult”.

Andropov számára az 1980-81 es lengyel válság világméretű zsidó összeesküvés eredménye volt.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin akkoriban már a KGB-ben szolgált tiszti beosztásban. Andropov parancsba adta a KGB-nek, hogy írják össze: a Szovjetunióval “szövetséges“ szocialista országokban hány zsidó funkcionárius dolgozik felelős beosztásban a kommunista pártban, az állami vezetésben, a fegyveres testületeknél, a médiában stb. Sok helyütt brutális antiszemita tisztogatásra került sor a fontos intézményekben.

Putyin elnök most ugyanezt az antiszemita kártyát vette elő, hogy kudarcba fulladt ukrajnai akcióját igazolja az orosz közvélemény előtt.

Kétségbeesett toborzó kampány

140 ezer embert akarnak bevonultatni a hadseregbe Oroszországban az év végéig, hogy pótolják a nagy emberveszteséget. A Wagner hadsereg a börtönökben is toborzott, de Prigozsin furcsa puccsa majd halála, szép csendben koporsóba helyezte a nyíltan neonáci tradíciókat valló zsoldos sereget, melynek “lojális tagjait” Putyin igyekszik beilleszteni a hadseregbe. Közben pedig folyik a kétségbeesett toborzás: Oroszországban élő és dolgozó közép-ázsiai állampolgárokat buzdítanak arra, hogy lépjenek be az orosz hadseregbe. Cserében gyorsított eljárással orosz állampolgárok lehetnek. Kérdés, hogy ez mennyiben teszi vonzóvá a hősi halált Putyinért.

Kubában a külügy tiltakozott egy “emberkereskedő hálózat” ellen, mely zsoldosokat toborzott Oroszországnak kubai állampolgárok között. Korábban voltak olyan hírek, hogy Oroszországban élő kubaiak “önként” jelentkeztek a Wagner hadseregbe. Most a havannai külügy szerint

Kubában is próbáltak már toborozni, de ezt a szigetország belügyminisztériuma megakadályozta mondván “nem akarunk belekeveredni az ukrajnai háborúba.”

Kuba elnöke különben többször is támogatásáról biztosította Putyint “a Nyugat elleni küzdelemben”.

Az orosz elnök korábban azt pedzegette, hogy fontolóra veheti nukleáris támadó fegyverek telepítését Kubába, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba. 1961-ben csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője  nukleáris rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, amely igen közel van Washingtonhoz. Kennedy elnök utasítására az amerikai flotta embargó alá vette Kubát. Hruscsov végül meghátrált, a rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov hazugságai miatt elveszítette az arcát, és ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben leváltották minden tisztségéből Moszkvában.

Putyin elnök a jövő héten Vlagyivosztokban találkozhat Kim Dzsong un-nal, hogy megtárgyalják a két állam katonai együttműködését. Észak Korea orosz segítséget vár saját nukleáris és rakéta erői fejlesztéséhez, cserében régi orosz fegyvereket adna Oroszországnak, amely e tekintetben is jelentős veszteséget szenved Ukrajnában.

Pénzügyi csalással vádolják a Zelenszkijt hatalomra segítő oligarchát

Félmilliárd hrivnya értékű pénzmosással gyanúsítják Ihor Kolomijszkijt, akit otthonában keresett fel az SZBU. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég jelentette be, hogy a titkosszolgálatra bízza a korrupció elleni harcot, mert a rendőrség és az ügyészség nem elég hatékony ezen a téren.

Zelenszkij elnököt folyamatosan a korrupció elleni harc fokozására buzdítják nyugati szövetségesei, akiket nyugtalanít, hogy az Ukrajnának küldött támogatás kézen közön eltűnik Európa egyik legkorruptabb országában.

Zelenszkij elnök épp a korrupció ellenes harc nevében indult a választásokon 2019-ben, de a győzelem után nem sokat tett ígéreteinek megvalósítása érdekében. Népszerűsége emiatt gyorsan csökkent is, és csak a háború során tanúsított bátor magatartásnak következtében lett igazán népszerű Ukrajnában.

Zelenszkij nem véletlenül volt annyira visszafogott a korrupció ellenes harcban hiszen legfőbb támogatója, Ihor Kolomijszkij, Ukrajna egyik minden hájjal megkent oligarchája volt.

Ki is az az Ihor Kolomijszkij?

A nép szolgája című televíziós sorozat, amely megalapozta Zelenszkij hírnevét Ukrajnában Ihor Kolomijszkij találmánya volt, ő pénzelte és az ő televíziója sugározta a sorozatot.

2019-ben az elnökválasztás évében Zelenszkij részt vett Kolomijszkij születésnapi ünnepségén. Az oligarcha idén 60 éves, 1963-ban született zsidó családban. Ukrajna területén élt valaha a világ egyik legnagyobb zsidó közössége: itt született például Golda Meir izraeli miniszterelnök, innen vándorolt ki Palesztinába Benjamin Netanjahu jelenlegi izraeli kormányfő családja. Ukrajnában nemrég felújították azt a zsinagógát, melyben annak idején Netanjahu ősei imádkoztak. Zelenszkij is nem vallásos zsidó családban született, az anyanyelve orosz, csak később tanult meg ukránul. Érdemes megemlíteni, hogy az elnökválasztási kampány idején ellenfele azt állította, hogy

“ha Zelenszkijre szavaztok, akkor Putyint kapjátok!”

2022 február 24-én Volodimir Zelenszkij alaposan rácáfolt erre.

Ihor Kolomijszkij saját bevallása szerint üvegvisszaváltással foglalkozott diák éveiben – tanulás helyett. A Leonyid Brezsnyevről elnevezett kohászati egyetemen tanult Dnyipropetrovszkban.

A nagy lehetőséget a meggazdagodásra a Szovjetunió bukása jelentette 1991-ben. Ukrajna lakosságának több mint 90%-a a függetlenség mellett döntött, és ez egy csapásra véget vetett a moszkvai irányításnak. A gazdaságban megkezdődött a szabadrablás időszaka, melyben Ihor Kolomijszkij igen leleményesnek bizonyult. Privat nevű cége a szó szoros értelmében szinte mindennel foglalkozott a kohászattól a bankokig és a televíziókig. Száz vállalat tartozik a Privat birodalomba, de vannak a Kolomijszkijnak külföldi cégei is. Innen a pénzmosás lehetősége is, melyet a háború természetesen korlátoz, de a mostani vizsgálat a 2013 és 2020 közötti pénzügyekre vonatkozik. Az amerikai Forbes magazin szerint Ihor Kolomijszkij dollárban is milliárdos: vagyonát különbözőképpen becsülik fel, és 3-6 milliárd dollár közé teszik.

Ihor Kolomijszkij szép pénzekkel támogatja a zsidó hitközséget is Dnyipropetrovszkban. Egy időben az Egyesült Ukrán Zsidó közösség elnöke volt, sőt öt évig az Európai Zsidó Unió élén is állt.

Ihor Kolomijszkijnak három állampolgársága is van: ukrán, izraeli és ciprusi. Ukrajnában elvben tilos a kettős állampolgárság, de nagyon sokan rendelkeznek ezzel, mert a hatóságok behunyják a fél szemüket. Kárpátalján a magyarok többsége is rendelkezik magyar állampolgársággal.

2014-ben az oligarchát kinevezték Dnyipropetrovszk tartomány kormányzójának, ahol szervezte az ellenállást az oroszok nyomulásával szemben. Kolomijszkij kormányzóként kijelentette: minden elfogott orosz szabotőrért 10 ezer dollárt fizet! Mindezt a koldusszegény Ukrajnában, ahol az életszínvonal azóta sem érte el a szovjet időkben tapasztalt nem túlságosan magas színvonalat.

2020-ban Ihor Kolomijszkijt pénzügyi csalással vádolták meg az Egyesült Államokban, melynek területéről kitiltották. Erre hivatkozva Zelenszkij elnök tavaly júliusban megfosztotta ukrán állampolgárságától egykori támogatóját. Az oligarcha stratégiai fontosságú cégeit államosították Ukrajnában. A mostani titkosszolgálati vizsgálat Ihor Kolomijszkij ellen azt mutatja, hogy Zelenszkij elnök igyekszik komolyan venni a korrupció ellenes harcot a háború nehéz körülményei között is mindenekelőtt azért, mert ily módon fokozhatja a bizalmat nyugati szövetségeseinél: az Ukrajna támogatására küldött pénz oda kerül ahova szánták nem pedig a dúsgazdag oligarchák zsebébe.

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Putyin-Zelenszkij találkozó Dubajban?

Novemberben ENSZ klímakonferenciát rendeznek az Egyesült Arab Emírségekben, Mohamed ben Zajed sejk ezt az alkalmat szeretné kihasználni arra, hogy tárgyalóasztal mellé ültesse Oroszország és Ukrajna elnökét. Ferenc pápa és az USA állítólag támogatja az elképzelést – írja a L’orient le jour nevű libanoni lap.

Jelen pillanatban semmi sem mutat arra, hogy Moszkva és Kijev készen állna a kompromisszumra, de kívülről egyre többen sürgetik a háború befejezését. Jól mutatta ezt, hogy Dmitrij Peszkovtól interjút közölt a New York Times, amely közel áll a Fehér Házhoz. Biden elnök elküldte Szaúd Arábiába nemzetbiztonsági tanácsadóját az Ukrajna béke konferenciára. Jake Sullivan tárgyalásairól nem szivárgott ki semmi, de az kiderült: Szaúd Arábia trónörököse, Mohamed bin Szalman herceg is ügyködik a béke érdekében. Szaúd Arábia és Oroszország a világ két legnagyobb olaj exportőre, ezért a két állam vezetői között szoros a kapcsolat, melyet az alapozott meg, hogy az Oroszországban megrendezett futball világbajnokság nyitó mérkőzését együtt nézte a díszpáholyból Putyin elnök és Mohamed bin Szalman herceg.

Törökország és Kína  is békét akar

Erdogan elnök a gabonaegyezmény új változatát sürgette, amely elvezetne a tűzszünethez Ukrajnában. Törökország mind Oroszországtól mind pedig Ukrajnából vásárol gabonát, és egyik garantálója volt a gabona egyezménynek, melyet Putyin elnök júliusban felmondott.

Kína képviselője most először részt vett egy nemzetközi tanácskozáson Szaúd Arábiában, melyen az ukrajnai békét vitatták meg. Utána Vang Ji külügyminiszter felhívta Szergej Lavrovot, és megnyugtatta:

”Kína sohasem hagyja magára Oroszországot.”

Egy ilyen mondat után kezdhetnek izgulni a Kremlben, mert elképzelhető , hogy a kínaiak és az amerikaiak közösen dolgoznak ki valamilyen béketervet , melyet sem Moszkva sem pedig Kijev nem utasíthatna vissza. Az egyre nehezebb helyzetbe került Oroszország mind jobban rá van szorulva Kínára. Zelenszkij ukrán elnök pedig korábban már beismerte: Biden elnök öt perc alatt békét köthetne Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Ferenc pápa is kéri Putyint: állítsa vissza a gabonaegyezményt Ukrajnával

Pénzügyi és politikai problémák nehezítik az ukrán gabona exportját, melyet Putyin mindenképp akadályozni szeretne, és ezért nem hosszabbította meg a gabona egyezményt. Ferenc pápa is arra kérte az orosz elnököt, hogy gondolja meg magát, és vonja vissza a tilalmat.

“Készen állunk arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági kivitelét új utakon oldjuk meg”

– hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, az Európai Unió alelnöke.

Csakhogy az oroszok támadják Renit, a román határ közelében levő kikötőt , az első számú alternatív útvonal kiindulópontját. A NATO főtitkára rögtön el is ítélte az orosz akciót mondván “Oroszország fegyverként használja az éhséget. ”Elítélte a támadást Klaus Johannis, Románia elnöke is. Az ukrán mezőgazdasági export 65%-a ezen az útvonalon jut el külföldre azóta, hogy Putyin elnök felfüggesztette a gabonaegyezményt Ukrajnával. Oroszországnak ezzel kettős célja van: meggyengíteni Ukrajnát, amelynek komoly bevételt hoz a mezőgazdasági export, és párhuzamosan mesterséges hiányt kialakítani a gabona piacon, ahol az oroszok át akarják venni Ukrajna helyét.

Az Európai Unió tagállamai támogatni akarják Ukrajnát, ezért Litvánia külügyminisztere felajánlotta a balti kikötőket a mezőgazdasági export számára. A három balti állam kormány levelet írt az Európai Bizottságnak, melyben felajánlják, hogy 25 millió tonna ukrán gabonát tudnának exportálni a kikötőikből – írja a brüsszeli Politico. Ez a gyakorlatban olyan új zöld folyosó kialakítását jelentené, amely az ukrán gabona ellenőrzését megszüntetné Ukrajna és Lengyelország határán. Ukrajna mezőgazdasági minisztere támogatásáról biztosította a balti javaslatot: Mikola Solsky szerint nemcsak a balti kikötőket lehetne kihasználni ily módon hanem Hamburgot, Rotterdamot és Triesztet is. A Valdis Dombrovskis uniós biztosnak küldött levélben ezenkívül szerepel még Rijeka is Horvátországban illetve Koper Szlovéniában.

Ezek a zöld folyosók már ki vannak próbálva: 2022 májusa és 2023 júniusa között 32 millió tonna ukrán gabona jutott el ily módon a világpiacra.

Csakhogy ez jóval drágább mint a tengeri szállítás, ily módon az ukrán gabona hátrányba kerül a vetélytársaihoz mindenekelőtt az orosz exporthoz képest. Tonnánként 30-40 euró a plusz költség, amelyet valakinek fel kell vállalnia. Ukrajna és Litvánia máris kért támogatást Brüsszeltől erre a célra.

Magyarország, Lengyelország és Románia szintén támogatásra vár. Románia máris sokat költött arra, hogy megnövelje a kikötői kapacitást Constantában. Lengyelország 100 millió euróból felújította vasúthálózatát, és új határ átkelőt létesített az ukrán határon. A baj az, hogy ez csepp a tengerben. Ahhoz, hogy ezek a szolidaritási zöld folyosók hatékonyan működhessenek több milliárd eurós beruházásokra lenne szükség. Ki nyúl a zsebébe? Mindenki Brüsszeltől várja a megoldást, de ott azt válaszolják, hogy az Európai Unió infrastruktúra fejlesztő alapjában nincs pénz, mert már eddig is 250 millió eurót költöttek ezekre a szolidaritási zöld útvonalakra, és egymilliárd euró jut a közös finanszírozású programokra, melyek elősegítik az ukrán gabona exportját.

Nemcsak pénzügyi, de politikai probléma is az ukrán gabona

Öten az uniós tagállamok közül: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Bulgária kifogásolják, hogy az olcsó ukrán gabona konkurenciát jelent számukra az Európai Unióban, ahol csökkenti az árakat. Ezek az országok azt szeretnék, ha az ukrán gabona Afrikába és a Közel Keletre jutna nem pedig az Európai Unió piacára kihasználva azt, hogy Brüsszel felfüggesztette a vámokat a háborúra hivatkozva, mert ily módon is támogatni szeretné Ukrajnát. Brüsszel úgy döntött, hogy a tiltakozó öt uniós tagállamban nem juthat piacra az ukrán gabona, de a többi tagállamban igen.

“Amióta él ez a tilalom, azóta megkétszereződött az ukrán gabona tranzit Lengyelországon keresztül“

– nyilatkozta az ország mezőgazdasági minisztere. Robert Telus hangsúlyozta, hogy a tranzitot támogatják, de ugyanakkor azt szeretnék, hogy a tilalmat, amely szeptember 15-ig érvényes, Brüsszel meghosszabbítaná egészen az év végéig.

Ukrajna másképp érzékeli a helyzetet: Kijev szerint a lengyel hatóságok szándékosan nyújtják meg az ellenőrzés idejét a határon, és ezért csak kevesebb ukrán gabona jut el rajtuk keresztül a világpiacra. Májusban ezért csak 336 ezer tonna ukrán gabona haladt át Lengyelországon, ez pedig még a felét sem éri el a múlt novemberi rekordnak.

Ferenc pápa kérte Oroszországot az embargó megszüntetésére

“Barátaimhoz fordulok, az Orosz Föderáció hatóságaihoz, és kérem őket, hogy állítsák vissza a Fekete tengeri egyezményt, mely lehetővé tette az ukrán gabona exportját”

– mondta Ferenc pápa vasárnapi Angelus üzenetében. A katolikus egyház feje felszólította az egybegyűlteket a Szent Péter téren, hogy

“imádkozzanak a mártír Ukrajnáért, ahol a háború mindent elpusztít még a gabonát is.”

Ferenc pápa arra is felhívta a figyelmet, hogy “a világban éhezők milliói várják a táplálékot.”

Zelenszkij ukrán elnök a Twitter utódján, az X-en köszönte meg a pápai kiállást Ukrajna mellett: ”a világ vallási vezetői elítélték az orosz rakétatámadásokat, melyek a gabona szállítmányokat fenyegetik.”

Putyin orosz elnök a múlt héten azt ígérte az afrikai államok vezetőinek Szentpéterváron, hogy ellátják gabonával Afrikát.

Kétségeit fejezte ki ezzel kapcsolatban az Afrikai Egységszervezet elnöke mondván “nem biztos, hogy a kieső szállítmányokat teljes mértékben pótolni tudnák.” Ezenkívül felhívta a figyelmet az árak emelkedésére is, ez pedig komoly kihívás a koldusszegény afrikai országoknak.

A Vatikán aktív diplomáciát folytat az ukrajnai háború befejezésére. A pápa megbízásából az olasz püspöki kar elnöke próbál közvetíteni Moszkva és Kijev között. Matteo Zuppi bíboros nemcsak Oroszországban és Ukrajnában járt ebben az ügyben, de Washingtonban is – írja a Reuters. A bíboros máris elért annyit, hogy az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek egy kis része visszatérhetett családjához. Putyin orosz elnököt épp a gyerekek elhurcolása miatt nyilvánították háborús bűnösnek, és emiatt nem vesz részt a BRICS csúcstalálkozón, melyet idén Dél Afrikában Johannesburgban rendeznek meg.

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

Tegnap történt – 2023. július 12.

  • Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
  • Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
  • Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
  • Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
  • Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre.
  • Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
  • A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Vilniusban a NATO bezárja sorait

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban  Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, „abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját

– hangsúlyozta.

A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”

0

„Ukrajna reformjának útját” is felvázoljuk, de  „nem tudok ütemtervet adni, nincsen előre megrajzolt idővonal – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak az Észak-atlanti Szerződés (NATO) vilniusi keddi NATO-csúcstalálkozóján. Azt is bejelentette, hogy szerdán találkozik Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij.

Jake Sullivan kizárta Ukrajna azonnali NATO-ba lépését a Moszkva által indított offenzíva miatt, és kifejtette, hogy ez  „háborúba vezetné a NATO-t Oroszországgal”. Úgy érezte, hogy  a vilniusi csúcson találkozó szövetségesek részéről „nagy a jóakarat”, Volodimir Zelenszkij pedig „egyértelmű jelzést”  kér   a Nyugattól országa NATO-tagságra vonatkozó kilátásairól.

„A kérdés az, hogy mi az út? Azt hiszem, jó megállapodásra juthatunk

– mondta, miközben a szövetségesek egy végső közleményen dolgoznak, hogy megtalálják a mindenkit kielégítő megfogalmazást.

A 31 NATO-ország a tagság kérdése mellett Ukrajna biztonságát biztosító intézkedésekről is tárgyal az Oroszországgal szemben nehéz ellentámadást folytató országnak nyújtott katonai segítségen túl. Jake Sullivan pontosította, hogy ezt a témát a szerdai találkozóján Biden és Zelenszkij találkozón fogják megvitatni.

Ukrajnai háború – 494. nap

Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg lassan haladt előre minden konfliktusövezetben, ahol ellentámadást indított. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta spanyol újságíróknak, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet.

Mark Milley amerikai tábornok, az Egyesült Államok Hadseregének egyesített vezérkari főnökeinek vezetője utalt Ukrajna katonai offenzívájára az ország déli és keleti részét megszálló orosz csapatok ellen.

„Ukrajna ellentámadása folyamatosan halad előre, de hosszú és véres harc lesz”

– kommentálta Mark Milley tábornok.

Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet

Ukrajna elnöke szombaton több spanyol újságíróval találkozott. Az államfő elmondta, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporizzsjai atomerőművet, és ehhez az orosz hadsereg már alá is aknázta azt. Az ukrán titkosszolgálatok tisztában vannak a megszállók azon terveivel, hogy robbantást akkor hajták végre amikor az ukrán erők már visszafoglalták az atomerőművet, hogy globális környezeti kihívást teremtsenek és befagyasztják a konfliktust. Ez a fő stratégiai elképzelésük. Időre van szükségük, hogy megerősítsék a hadsereget, és új erőkkel elfoglalják Ukrajnát ” – mondta az ukrán államfő.

Zelenszkij szerint az oroszok formátumot és pillanatot keresnek a „robbanás megszervezéséhez”. Ez az egész világra nagyon veszélyes.

Leszállt Európában az a repülőgép, amely képes érzékelni a nukleáris sugárzást

Az Egyesült Államok hadserege egy speciális WC-135R Constant Phoenix nukleáris megfigyelő repülőgépet küldött Európába. Ezt bizonyítják a légi közlekedési nyomkövető szolgálatok adatai. A különleges küldetés feladata a különböző területekről levegőminta vétele és a radioaktív kibocsátás monitorozása.

A repülőgépet kifejezetten azzal a céllal építették, hogy mintákat gyűjtsenek a légkörből nukleáris robbanások észlelése és azonosítása céljából.

Ukrajna csak akkor akar majd békét, ha visszaszerzi területeit

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szombaton, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel Kijevben tartott megbeszélésen is kijelentette, hogy országa csak akkor ül le a béketárgyalások asztalához, ha az összes Oroszország által megszállt területet visszafoglalják.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!