Kezdőlap Címkék WHO

Címke: WHO

Reggeli vírusjelentés, 2021. június 24. csütörtök (folyamatosan frissítve)

A COVID-19 vírus 2020 eleje óta már több mint 179.601.602 embert fertőzött meg.  3.891.974 életet követelt világszerte az új típusú ronavírus a (SARS-CoV-2). Ma reggelig a  Föld lakosságát 2.731.606.123 COVID-19 elleni vakcinával oltották be. 

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

Magyarország – 2021. június 24. 

Hazánkban 69 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki hétvégén az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 807.844 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.

Elhunyt 1 fő, az elhunytak száma 29.972 főre emelkedett.

Az aktív fertőzöttek száma 41.018. Kórházban 215 koronavírusos beteget ápolnak, közülük  30an vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 2.973-an vannak.

Két nap alatt 0.00 tesztet végeztek, a pozitívitási arány 0,00% volt.

A pozitivitási arány még mindig nem éri el a WHO ajánlását, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

Ázsián végigsöpör a járvány újabb hulláma

A világ figyeli India koronavírus-válságát, de Ázsia fejlődő országai is mind veszélyben vannak. A délkelet-ázsiai Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával határos Bhutánig és Nepálig az országok a fertőzések jelentős növekedéséről számoltak be.

Heves új Covid-19 hullámok borítják a világ többi fejlődő országát, súlyos megterhelést okozva egészségügyi rendszereiknek és szinte mindenhol  segítségre szorulnának. Laosztól, Vietnamtól és Thaiföldtől az Indiával szomszédos országokig, például Bhutánig és Nepálig terjedő nemzetek az elmúlt hetekben a fertőzések jelentős megugrásáról számoltak be. A növekedés elsősorban a fertőzőbb vírusvariánsok miatt van, bár az önelégültséget és a terjedés megfékezéséhez szükséges erőforrások hiányát is említették.

“Nagyon fontos felismerni, hogy az indiai helyzet bárhol előfordulhat”

– mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója a múlt heti tájékoztatón. “Ez még mindig hatalmas kihívás.”

Az elmúlt hónapban az újonnan regisztrált fertőzések változása alapján Laosz lett az első 22 000 százalékos növekedéssel, amelyet Nepál és Thaiföld követett, mindkettőnél a friss esetszám több mint 1000 százalékkal nőtt az egy hónaphoz képest havi alapon.

Szintén a lista élén szerepel Bhután, Trinidad és Tobago, Suriname, Kambodzsa és Fidzsi-szigetek, mivel a járvány nagy, háromjegyű ütemben tört ki.

“Minden ország veszélyben van” – mondta David Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola fertőző betegségek járványtanának professzora.

“Úgy tűnik, hogy a betegség endémiássá válik, és ezért belátható időn belül valószínűleg minden ország számára kockázatot jelent.”

A hirtelen járvány Laoszt – egy olyan helyen, ahol a járvány kezdete és április 20-a között csak 60 esetet regisztráltak, és a mai napig nem történt haláleset – olyannyira felkészületlenül érte, hogy a múlt héten az egészségügyi miniszter orvosi felszerelést, és a fertőzöttek ellátásához külföldi segítséget kért, mivel az esetek egy hónap alatt több mint 200-szorosra ugrottak. Laosz elzárást rendelt el fővárosában, Vientiane-ban, és megtiltotta a főváros és a tartományok közötti utazást.

Nepálban és Bhutánban elsősorban a hazatérő állampolgároktól ered az új fertőzések jó része. Nepál kórházai is gyorsan feltöltődtek és kifogytak az oxigénkészletből.

Vietnamban a hatóságok kedden bezárták az iskolákat Hanoiban, pedig a náluk terjedő COVID-járvány még csak az első hullámnak tekinthető.

Az egészségügyi létesítmények nyomás alatt vannak Thaiföldön, ahol az új esetek 98 százaléka a kórokozó fertőzőbb törzséből származik, míg a Csendes-óceán néhány szigetországa az első Covid-hullámokkal néz szembe.

Bár közel sem India népességéhez, sem fellángolásához hasonlóan, ezeknek az országoknak a jelentett emelkedései sokkal meredekebbek voltak, jelezve az ellenőrizetlen terjedés lehetséges veszélyeit.
A járványok újjáéledése csak fokozza az oltóanyag-készletek szegényebb, kevésbé befolyásos országokba történő eljuttatásának sürgősségét.

Nepálnak, amely az új indiai változatot azonosította, korlátozott erőforrások állnak rendelkezésre a vírus leküzdésére.

A helyzet „nagyon súlyos” Ali Mokdad, a washingtoni egyetem lakosság egészségével foglalkozó stratégiai igazgatója szerint.

“Az új változatokhoz új oltásra és emlékeztetőre lesz szükség a már beoltottak számára – ezek késleltetik a járvány ellenőrzését.”

Mokdad szerint a szegényebb országok gazdasági nehézségei még kilátástalanabbá teszik a csatát.

Thaiföld, amely megpróbálta újjáéleszteni gyengélkedő turisztikai iparát, ismét kénytelen volt bevezetni a kéthetes kötelező karantént minden látogató számára. A kormány 2021-es előrejelzése szerint az idegenforgalmi bevételek 170 milliárd bahtra (5,4 milliárd USD) csökkentek, szemben a januári 260 milliárd bahtra vonatkozó várakozásokkal. Az ország közegészségügyi rendszerének nyomása alatt a hatóságok terepi kórházakat próbálnak felállítani a betegek áradatának befogadására.

Thaiföldön az esetek körülbelül 98 százalékában a brit változat okozott fertőzést, állapították meg 500 fős minta alapján.

Vietnám egy japánból hazatérő 27 éves férfihoz kapcsolódnak az új fertőzések, valamint egy kínai szakértőhöz is, akik a kötelező kéthetes karantén befejezése után munkába álltak, de mint utólag kiderült mindketten fertőzöttek voltak.

Kambodzsában a jelenlegi járvány kezdete óta több mint 10 000 helyben szerzett esetet fedeztek fel több mint 20 tartományban. A kambodzsai főváros, Phnom Penh ma már „vörös zóna”, vagyis nagy kockázatú járványterület, bár a kormány kedden kijelentette, hogy csütörtökön enyhítik korlátozásait.

Srí Lankán a hatóságok elszigetelt területeket tiltottak be, betiltották az esküvőket és találkozókat, valamint bezárták a mozikat és a kocsmákat, hogy a múlt havi helyi újévi ünnepségek után. A kormány szerint a helyzet ellenőrzés alatt áll.

A csendes-óceáni szigetek a szigorú határellenőrzésnek köszönhetően viszonylag Covid-mentesek maradtak, némelyik sziget ​​most a járvány első hullámát éli.

“A csendes-óceáni térség egész területén a közelmúltban bekövetkezett növekedés megmutatja, mennyire kritikus fontosságú, hogy ne csak az erős határokra támaszkodjunk, hanem hogy valóban oltásokat kapjunk ezekbe az országokba”

– mondta Jonathan Pryke, aki a csendes-óceáni térség kutatását vezeti a sydney-i Lowy Intézetben.

“India megdöbbentő figyelmeztetés a világ ezen részének arra nézve, hogy ez a világjárvány milyen gyorsan képes az irányításon kívülre kerülni.”

Heymann, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Egyetem professzora szerint a fejlett országok kötelessége, hogy a gyors oltásoknak köszönhetően felépüljenek a járványból, hozzájáruljanak az oltások, diagnosztikai tesztek és terápiás szerek igazságosabb globális elosztásához.

“A fejlett világ hozzájárulhat és hozzá kell járulnia a finanszírozáshoz, ugyanakkor meg kell osztania más országokkal a készletben lévő felesleges oltásokat”

– mondta.

“A Covid-19 valószínűleg állandósuló veszélyhelyzet” – mondják vezető járványügyi szakemberek.

“Meg kell tanulnunk  együtt élni a COVID-19-cel, pont úgy mint a szezonális influenzával, és védőoltással rendszeresen oltani kell a lakosságot.”

Ha a világ szegényebb fele elveszíti a versenyt mindannyian fizetünk érte

A növekvő egyenlőtlenség mind a gazdaságokon belül, mind a világ leggazdagabb és legszegényebb nemzetei között a 2008-as globális pénzügyi összeomlás óta egyre nagyobb aggodalmat váltott ki. Tehát nem meglepő felfedezni, hogy a globális járvány – és az oltásvédelem iránti rohanás – tovább fokozza az egyenlőtlenséget.

  • A kutatások azt mutatják, hogy az oltások mindenki számára történő biztosításának költségei jóval alacsonyabbak, mint az az ár, amelyet a vírus visszatartásának elmulasztásáért kellene fizetnünk
  • A beszerzéseket követő jelentések azonban azt mutatják, hogy a gazdag nemzetek sokkal többet vásárolnak, mint amire szükségük van, míg a szegények küzdenek azért, hogy elegük vakcinájuk legyen

A „vakcinaegyenlőtlenség” és az oltás nacionalizmus egyértelműen igazságtalan, ugyanakkor nevetségesen kontraproduktív is.

A Duke Egyetem Globális Egészségügyi Innovációs Központjának kutatásai azt mutatják, hogy a mindössze 38 millió lakosú Kanada megerősítette, hogy 338 millió oltóanyag-adagot vásároltak. Feltételezve, hogy az országban mindenkinek két adagra lesz szüksége, ez azt jelenti, hogy majdnem ötször több oltóanyag van a kelleténél.

Mi indokolja a jelen helyzetben egy ilyen mennyiségű vakcina lefoglalását?

Az Egyesült Királyság 457 millió megvásárolt vakcina-dózisával 3,4-szer több, mint amire a lakosságának szüksége lesz. Az EU és az Egyesült Államok együttesen elrendelt 3 milliárd adaggal elegendőek ahhoz, hogy kétszer is beoltassák lakosságukat.

Ahogy Jonathan Wheatley egy hónappal ezelőtt a Financial Times-ban megjegyezte:

„Míg az Egyesült Királyság célja, hogy szeptemberig koronavírus elleni oltásokat kínáljon Nagy-Britanniában minden felnőtt számára,

a világ számos részén akár három évig is eltarthat a lakosság beoltása, amely során amikor a vírus tovább fog terjedni. ”

Világszerte összesen 8,2 milliárd oltóanyag-dózist vásárolva a Duke University adatai azt mutatják, hogy a világ magas jövedelmű országai – amelyek a világ népességének 16 százalékát teszik ki – 4,6 milliárdot, azaz 56 százalékot fogtak el.

Ezzel szemben az Afrikai Unió 55 tagja kezébe került 670 millió oltóanyag-adag – ez elegendő ahhoz, hogy beoltja az összes lakosság alig több mint egynegyedét.

Az oltási vagyonra és a nem létezőekre osztott világ nyilvánvaló igazságtalansága mellett miért pazarolják el a világ gazdag nemzetei ennyi milliárdot? Mint a Financial Times szerkesztősége nemrégiben elmondta:

“Alapvető fontosságú, hogy elkerüljük a kétszintű világot, ahol az oltott gazdagok tetszés szerint barangolhatnak, a szegényebb országokból érkezők azonban el vannak zárva.”

A Rand Corporation nemrégiben készült tanulmánya arról számolt, hogy a Covid-19 leállításainak egy éve 3,45 billió dollárba kerül a világgazdaságnak. Ha az oltóanyagot előállító nemzetek és a gazdag nyugat gyorsan biztosítja magának az oltásvédelmet, a fejlődő világ lakosságának beoltásának elmulasztása továbbra is globális gazdasági veszteségeket okoz számunkra, évente 60 és 340 milliárd USD között.

Nem csoda, hogy Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezetője óriási erkölcsi tesztként beszél az oltóanyag-forgalmazás kihívásáról:

„A világ katasztrofális erkölcsi kudarccal néz szembe a pandémia elleni küzdelem eszközeivel való egyenlő hozzáférés terén… és egy potenciálisan katasztrofális gazdasági kudarccal.”

Bill és Melinda Gates is, akiknek alapítványa 1,75 milliárd dollárral járult hozzá a Covid-19 kutatásához figyelmeztettek egy olyan jövőre, ahol csak a leggazdagabbak férhetnek hozzá oltáshoz.

“A világnak milliárdokat kell költenie, hogy billiókat spórolhasson meg, és több millió ember halálát megakadályozza.”

Mivel már közel 2,5 millióan halottak, ez nem jelentéktelen figyelmeztetés.

Izrael egyszerű, világos szemléltetést adott e drámai számtanra. 9 millió lakosának csaknem felét már beoltotta, átlagosan csillagászati csillagonként 23,50 dollárt fizetett a Pfizer és a Moderna vakcinák korai szállításáért (az EU 14,70 dollárt fizet a Pfizer oltásért és 18 dollárt a Moderna oltásért), de mégis kiszámítja, hogy a vakcinázás teljes költsége csak két nap veszteséget okoz a járvány lezárása miatt.

A WHO korai szakaszában együttműködött másokkal a Covax szövetség létrehozásában annak biztosítása érdekében, hogy a világgazdaság legszegényebb részein élő népesség is hozzáférhessen a szükséges mennyiségű oltásokhoz.

A cél 2 milliárd adag biztosítása és a legszegényebbek 20%-ának beoltása 2021 végéig.

Ez aligha fogja eredményezni az elvárt nyájimmunitás biztosítását, de legalább kijavítja az oltóanyag-nacionalizmus szabadpiaci tülekedéséből fakadó egyenlőtlenségek egy részét.

Egy másik nemzetközi tanulmány, amelyben megvizsgálták az oltás nacionalizmusnak a gazdag nyugaton jelentkező károkozását, úgy becsüli, hogy a fejlődő világban mindenki beoltása 27 milliárd dollárba kerülne Covaxnak, de az oltás elmulasztása összehasonlíthatatlanul többe fog kerülni.

Minden érintett számára különösen demoralizáló kell legyen ez az együttműködés iránti nemzetközi vonakodás.

Sürgős szükség van a globális együttműködésre.

Mit jelentene egy ilyen kudarc, amikor a vezetők arra készülnek, hogy az év végén Glasgow-ban az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) gyűljenek össze, hogy együttműködésre szólítsák fel a globális felmelegedést?

Itt is felmerül a felkérés, hogy működjenek együtt milliárdok elköltésében billió megtakarítás céljából.

Milyen esélye van azonban az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködés fellendítésének, amikor még a 2 millió Covid-19 haláleset zord valóságával, valamint a világgazdaság hirtelen és sokkoló összeomlásával a világválság óta bekövetkezett legsúlyosabb recesszióba sem vagyunk képesek az együttműködést élénkíteni?

Büszkék lehetünk tudósok világszerte folytatott együttműködésére az oltóanyagok kifejlesztésében a világjárvány leküzdésére. Nem félelmetes, hogy jelenleg több mint 100 oltás van fejlesztés alatt, és hogy az olyan gyógyszerészeti óriások, mint az AstraZeneca és a Johnson&Johnson megígérték, hogy haszon nélkül juttatják el vakcinájukat mindenhova. Az oltások elosztásának politikai kudarca azonban éles ellentétben áll a tudósok példamutató együttműködésével.

Politikai vezetőinknek szégyenkezniük kell.

Versenyfutás a vakcináért

A kutatók szerte a világon versenyeznek a Covid-19 elleni oltás elsőkénti kifejlesztésében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nyomon követi több mint 140 oltóanyagjelöltet.

Általában a vakcinákat általában évekig tesztelik és további időt vesz igénybe a gyártása, ám a tudósok abban reménykednek, hogy 12-18 hónapon belül elkészítik a koronavírus oltást.

A vakcinák utánozzák a vírust – vagy a vírus egy részét – védenek, stimulálva az immunrendszert antitestek kialakulására. Magasabb biztonsági előírásokat kell követniük, mint a többi gyógyszert, mert egészséges emberek millióinak adják őket.

Hogyan tesztelik az oltásokat?

A tesztek preklinikai szakaszában a kutatók az oltást az állatoknak adják be, hogy meghatározzák, vajon az immunválaszt vált-e ki.

A klinikai vizsgálat első fázisában a vakcinát egy kis embercsoportnak adják be, hogy meghatározzák, biztonságos-e, és hogy többet megtudjon az általa kiváltott immunválaszról.

2. szakaszban az oltást több száz ember kapja, hogy a tudósok többet megtudhassanak az oldat biztonságosságáról és a helyes adagolásról.

3. szakaszban az oltást több ezer ember kapja, hogy megerősítse biztonságosságát – beleértve a ritka mellékhatásokat is – és hatékonyságát. Ezekben a vizsgálatokban egy kontrollcsoport vesz részt, amely placebót kapott.

A legígéretesebb vakcinák már klinikai vizsgálatokban

Sinovac
A kínai Sinovac cég oltást dolgoz ki inaktivált Covid-19 részecskék alapján. A vakcina a tesztelés korai szakaszában ígéretes biztonságossági profillal rendelkezik, és most Brazíliában a 3. fázisú vizsgálatokba kerül.
Oxfordi Egyetem / AstraZeneca
Az Oxfordi Egyetem oltását csimpánzvírussal, az úgynevezett oltóanyag-vektorral szállítják. A vektor tartalmazza a koronavíruson található fehérje tüskék genetikai kódját, és erős immunválaszt vált ki az emberi testben. A vakcina kombinált 2/3-os fázisú vizsgálatban van az Egyesült Királyságban, és a közelmúltban került be a 3. fázisú vizsgálatokba Dél-Afrikában és Brazíliában.
CanSino Biologics Inc. / Pekingi Biotechnológiai Intézet
A kínai CanSino Biologics cég és a pekingi biotechnológiai intézet – a kínai katonasághoz közeli egyetem – által kifejlesztett vakcina állítólag ígéretes eredményeket mutatott a 2. szakaszban végzett tesztelés során, bár a vizsgálatból nem tettek közzé adatokat. Az elsőként a világon az oltást katonai felhasználásra hagyták jóvá, azonban nem világos, milyen széles körben fogják elosztani.
Moderna / NIAID

Az amerikai biotechnológiai vállalat, a Moderna egy oltóanyag-jelöltet dolgoz ki messenger RNS (vagy röviden mRNS) felhasználásával, hogy becsapja a testet magában a vírusfehérjék előállításába. Egyetlen mRNS-oltást sem hagytak jóvá fertőző betegség esetén, és a Moderna soha nem hozott még forgalomba egy terméket sem. A vakcina támogatói szerint azonban könnyebb lehet a tömegtermelés, mint a hagyományos oltásoknál.

Melbourne Egyetem / Murdoch Gyermekkutató Intézet

Az ausztráliai Murdoch Gyermekkutató Intézet 3. fázisú vizsgálatot végez közel 100 éves tuberkulózis oltással. Úgy gondolják, hogy a vakcina nem védi közvetlenül a Covid-19-et, de fokozhatja a test nem-specifikus immunválaszát.

Inovio Gyógyszerészet / Nemzetközi Vakcina Intézet
Oszaka Egyetem / AnGes / Takara Bio
Cadila Healthcare Limited
Wuhan Biológiai Termékek Intézete / Sinopharm
Pekingi Biológiai Termékek Intézete / Sinopharm
Bharat Biotech
Novavax
BioNTech / Fosun Pharma / Pfizer
Genexine Consortium
Kínai Orvostudományi Akadémia Orvosi Biológiai Intézet
Gamaleya Kutatóintézet
Clover Biopharmaceuticals Inc./GSK/Dynavax
Anhui Zhifei Longcom Biofarmakonok / Kínai Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézete
Vaxine Pty Ltd / Medytox
Queenslandi Egyetem / CSL / Seqirus
Imperial College London
CureVac
Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) Katonai Tudományos Akadémia / Walvax Biotech.
Medicago Inc.
Forrás: WHO és a Guardian adatai nyomán

 

Vírusjelentés

Mára nem maradt olyan uniós  ország, ahol nem regisztráltak koronavírussal megfertőződött beteget. Kedd reggelig már több mint 4000 ember halt meg a koronavírus-járványban, a fertőzések száma meghaladta a 110 000 főt, igaz közülük már 61 977 embert gyógyultnak nyilvánítottak.

A COVID-19 (új koronavírus) nevű betegség jelenleg Európában és az USA-ban terjed a leginkább.

A vírus európai gócpontja Olaszországban van, ahol tegnap a miniszterelnök drasztikus korlátozó lépéseket jelentett be.  Az új típusú koronavírus eddig 9172 embert fertőzött meg és 463 áldozatot szedett Olaszországban. Az elhunytak több mint 80 százaléka idős, 70 év feletti személy volt.  Jelenleg több mint 4 ezer beteget kezelnek az olasz kórházakban.

Magyarországon három újabb diagnosztizált beteget jelentettek. Mindhárman az elsőként diagnosztizált iráni fiatal új koronavírus pozitív betegekhez kapcsolódó járványügyi kontaktus kutatás során kerültek a népegészségügyi hatóság látókörébe a tájékoztató oldal közleménye szerint. Az országos tisztifőorvos által kiadott eljárásrendnek megfelelően az ő esetükben is haladéktalanul megkezdődik a járványügyi vizsgálat és kontaktkutatás. A népegészségügyi hatóság kikérdezi őket is, ahogy minden egyes fertőzöttet, hogy az elmúlt két hétben – a kórházba bekerülésük idejét is figyelembe véve – hol és kikkel álltak szoros kapcsolatban.

Velük együtt hazánkban eddig 12 új koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, közülük 8 iráni, 1 brit, és 3 magyar állampolgár (egy 70 éves beteg férfi és a felesége, továbbá a brit állampolgárságú beteg magyar felesége).

Itt tekintheti meg a pillanatnyi helyzetet a WHO adatai alapján.

Háziállatról nem terjed

A Spallanzani Fertőző Betegségek Nemzeti Intézete, valamint a WHO, a világ legnagyobb egészségügyi szerve, határozottan kijelentette vizsgálataik igazolták:

A háziállatok nem terjesztik a koronavírust.

Kutyák, macskamadarak, kis rágcsálók és akváriumi halak: semmilyen módon nem terjesztik a vírust, és nem is egészséges hordozók.

Jó ezt tisztázni, mivel a vírus első átterjedése a vuhani piacról indult és denevérről emberre terjedt át.   Pontosan az előzmények miatt fontos a WHO mostani bejelentése: a háziállatok – szakértők szerint – nem lehetnek a fertőzés terjedésének eszköze.

Fontos tudni és terjeszteni ezeket a híreket, hogy semmiféle szárnyrakapó fake news ne okozhasson pánikot a háziállatot otthon tartó százezrek között.

Koronavírus: operatív törzs alakult

Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével operatív törzs alakult a koronavírus elleni védekezés érdekében – közölte Orbán Viktor. A fertőzöttek száma közelít a tízezerhez, 213-an haltak meg, mind Kínában. Nemzetközi vészhelyzetet hirdetett a WHO.

Az állami rádióban jelentette be a miniszterelnök a koronavírus miatti operatív törzs megalakulását. A testületnek olyan szakemberek a tagjai, akik segíteni fognak a védekezésben – mondta Orbán, hangsúlyozva: „most nincs baj, de lehet, ezért a dolgot komolyan kell venni”. Hozzátette,

pánikot nem szabad kelteni, de bagatellizálni sem lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – amely múlt héten még elutasította – csütörtök este kihirdette a nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet. Főtitkára szerint a WHO múlt héten sajnálatosan csak mérsékeltnek nevezte a járvány veszélyességét. A szervezet ebben a helyzetben életbe lépteti az erre kidolgozott protokollt. A vészhelyzet alapján közös nemzetközi intézkedésekre van szükség. A protokoll értelmében

a WHO igazgatója ajánlásokat bocsát ki az államok számára

a járvány kezelésével kapcsolatban. Ez széles körű intézkedéseket foglal magába az utazók megvizsgálásától a nemzetközi utazások és áruszállítás korlátozásáig.

Mára jelentősen megnőtt a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. A koronavírus-térképen nyomon követhető adatok szerint 9776 fertőzöttet tartanak nyilván (9692 kínai), 213-an haltak meg (mind Kínában).

Első ízben terjedt a vírus emberről emberre az Egyesült Államokban

(Európában, Németországban ez a hét elején megtörtént). A chicagói esetet Robert Redfield, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) igazgatója jelentette be csütörtökön. Közölte: a néhány nap óta koronavírusos fertőzéssel kezelt chicagói asszony férje is megbetegedett. Az asszony korábban a kínai Vuhan városában tett látogatást, de férje nélkül. Még azelőtt tért vissza az Egyesült Államokba, hogy egyes amerikai repülőtereken bevezették volna a szigorú egészségügyi ellenőrzést.

A szakember szerint „tudjuk, hogy ez nyugtalanító, de az amerikai embereket nem fenyegeti közvetlen veszély”. Az Egyesült Államokban jelenleg – a CDC adatai szerint – 26 tagállamban 110 embert vizsgálnak koronavírusos fertőzés gyanújával. Szerdán a Johnson & Johnson amerikai vállalatcsoport bejelentette, hogy a koronavírus elleni oltáson dolgozik.

Bréking nyúz, augusztus 27. – Tudósítás a másik valóságból

0

Ha a papáról – a legnagyobb erőfeszítés ellenére – sem találni éppen „mondandót”, akkor jöjjön a fia: Soros Alex állítólagos bulijairól ír nem éppen visszafogott cikket a Ripost. Az Origo a Facebookra támad, amiért kicenzúrázott egy, – a portál szerint – a szerző halott édesapjára emlékező bejegyzést (amelyből azonban – s ezt azért elfelejtik megemlíteni – csepeg a gyűlölet). Ismét elővette az alternatív valóság médiája a slágertémát: a migránsok betegségeket terjesztenek Európában, illetve támadják az európai kultúrát      

Ripost: Durva partikon szórja Soros György fia a milliókat

Nem tagadta meg önmagát, két kézzel szórja a pénzt, végigbulizta a nyarat Soros György örököse és politikai komisszárja, Soros Alex. A tőzsdespekuláns fia már évek óta a New York-i éjszaka jól ismert alakja. Párjával járják a város híres és hírhedt mulatóit, ahol egy-egy este akár 1-2 millió forintnyi dollárt is eltapsolnak. Futja rá a kedves apja spekulációiból – írja a Ripost.

Alex, aki Soros György politikai örököse, a nemzetközi, így a magyar zsoldosszervezet irányítója, már évek óta imádja az éjszakát, a kőkemény partikat, ahol nemegyszer sikerült alaposan kiütnie magát. Volt, hogy meg is verték, ráadásul a társai kitették a netre a legdurvább fotókat.

Ahogy egy közeli ismerőse fogalmazott:

„Alex imádja, ha pukkannak körülötte az ezerdolláros pezsgők. Csak int a kezével, és már hozzák is a következőt.”

Soros György fia idén január 1-én coming outolt, azaz vállalta fel ország-világ előtt a kapcsolatát Maxwell Osborne amerikai divattervezővel. Alex Soros hivatalos Instagram-oldalára posztolt egy közös ágyjelenetet, oda, ahova egyébként a politikai tevékenységével kapcsolatos fotókat is kiteszi, mondjuk amikor különféle miniszterelnökökkel tárgyal szerte a világban.

Origo: Gyomorforgató indokkal cenzúrázza a Facebook a jobboldali gondolkodókat

Egészen gyomorforgató magyarázatot adott a Facebook a világszerte sikeres balettművésznek, népszerű publicistának, Apáti Bencének, a Magyar Idők főmunkatársának arra a kérdésére, hogy miért tiltotta le hozzászólását. Azt a hozzászólását, amiben már meghalt édesapjára emlékezik – írja az Origo.

Nem engedte a Facebook megírni egy jobboldali gondolkodónak, hogy hiányzik neki az édesapja – állítja a portál, amely szerint a cenzor egészen biztosan egy magyar cenzor, aki szándékosan vadászott, vadászik konzervatív gondolkodókra.

A vezércikkét ugyanis Apáti Bence lefényképezte és bemásolta, azt külön ki kellett silabizálnia a cenzornak, tehát fel sem merülhet, hogy a liberális véleménydiktatúra számára néhány veszélyes szót automatikusan kiszúrt volna egy algoritmus.

Híradó.hu/Magyar Idők: Eltűnt betegségeket hozhatnak be a migránsok

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a szubszaharai térségben élők több mint fele hordoz valamilyen súlyos fertőző betegséget – erről írt a PestiSrácok. A legtöbben HIV-fertőzöttek, de hasonlóan gyakori a tuberkulózis, a kanyaró és a malária is.  A szűrővizsgálatok során az orvosok a magyar-szerb határnál is találtak a TBC-n kívül szifiliszes, hepatitis B, C, és HIV-fertőzött, valamint hastífuszos migránsokat. Sőt, az is előfordult, hogy maláriát azonosítottak egy bevándorlónál. 2015-ben például több tucat migránst kellett kórházba szállítani Szegeden fertőzés gyanúja miatt. Szintén három éve az ÁNTSZ munkatársainak kellett fertőtleníteni a Nyugati pályaudvar környékét, amikor az ott táborozó bevándorlók között lázzal és hasmenéssel járó megbetegedéseket diagnosztizáltak.

A bevándorlók körében Európában évente több ezer szűrővizsgálatot rendelnek el a hatóságok, ezeknek azonban csak kevesebb mint a tizedét tudják elvégezni. Az érkezők ugyanis vagy nem járulnak hozzá az ellenőrzéshez, vagy még a vizsgálatok előtt elhagyják a tranzitzónákat.

Figyelő: Az Európai kultúra kerülendő

A nyári vakációját Franciaországban töltő egyik magyar házaspár arról számolt be, hogy a párizsi metróban a következő feliratot látta: „A szemkontaktus kerülendő!”- írja az egyik hetilap. Mi lehet e különös felirat mögött? Nyilvánvaló, hogy a multikulturalizmus, a tömeges idegen kultúrák megjelenése, a migráció a megoldás. A keleti kultúrákban ugyanis tilos a szemkontaktus a nők számára, mert szexuális felhívásnak minősül – írja a Figyelő publicistája, aki szerint az emberi létezés alapja az egymásra nézés, most meg egyenesen ránk parancsolnak, hogy ne nézzünk egymás szemébe. Legalábbis a fejlett nyugati kultúrákban, ahová naivságukban, egy rosszul értelmezett humanizmus jegyében beengedték a migránsok tömegeit. Ők aztán elkezdik átalakítani az európai kultúrát.

Elképzeljük, hogy a következő felirat az lesz: „A disznóhús kerülendő!”; „A kereszt kerülendő!” ,  „A páros tánc kerülendő”, „A nők vezetése férfiak mellett kerülendő”.

Képzeljük el Európát szemkontaktus, a nők nevetése nélkül, fekete lepelbe bújva urának és parancsolójának háremében szexrabszolgaként, képzeljük el nők és férfiak tánca nélkül. Képzeljük el Európát a kereszt nélkül, azaz a szeretet nélkül.

Ki lehet tenni a táblát: „Az európai kultúra kerülendő!”

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK