Kezdőlap Címkék Vang Ji

Címke: Vang Ji

Moszkvába készül a kínai elnök, hogy megakadályozza a hidegháborút

A kínai diplomácia vezetője az orosz vezetés második számú emberével, Patrusevvel tárgyalt Moszkvában a két nagyhatalom viszonyáról és az ukrajnai rendezésről.

Vang Ji államtanácsos Münchenben a biztonsági világkonferencián arról beszélt, hogy a kínaiak ezen a héten előterjesztenek egy béketervet, amely tűzszünetet hozhatna Ukrajnában. Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO központjában úgy nyilatkozott, hogy a kínai terv elég homályos, még sok részlet tisztázásra vár. Zelenszkij elnök tízpontos béketerve Ukrajna teljes területének szuverenitásáról szól, ezért elfogadhatatlan Oroszországnak, amely 2014 elfoglalta a Krím félszigetet, majd a most folyó háború során négy másik ukrán tartományt nyilvánított orosz területnek. Putyin tavaly február 24-én azt követően indította meg a háborút Ukrajna ellen, hogy Pekingben a téli olimpia idején tanácskozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Kína nem ítélte el az orosz agressziót.

Az Egyesült Államok az ukrajnai háború kezdete óta arra ösztönzi Kínát, hogy ne támogassa az orosz agressziót, mert akkor szankciókkal számolhat. Legutóbb Blinken külügyminiszter fenyegette meg ezzel Vang Ji államtanácsost a biztonságpolitikai világkonferencián Münchenben. A kínaiak állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket Oroszországnak, de felvásárolják az olcsó orosz olajat és földgázt, és ezzel komoly támogatást nyújtanak Putyinnak.

Ki támogatja a kínai béketervet?

Macron francia elnök nagy reményeket fűz a kínai rendezési tervhez amint erről nyilatkozott is miután tárgyalt Vang Ji államtanácsossal Párizsban. Scholz német kancellár ugyanezen az állásponton van, de ezt nem képviselheti nyíltan, mert a külügyminiszter, Annalena Baerbock osztja az amerikai álláspontot. Biden nyilvánvalóan elutasította a kompromisszumot azzal, hogy ellátogatott Kijevbe. Az USA vezetésével a NATO tagállamok többsége Ukrajna béketervét támogatja, amelynek minimális esélye sincs a diplomáciai sikerre.

Zelenszkij elnök bízik a katonai sikerben.

Soros György a müncheni biztonságpolitikai világkonferenciához intézett videó üzenetében kimondta: a cél Putyin megbuktatása és Oroszország feldarabolása. Ez viszont megerősítheti Putyin pozícióját Moszkvában, ahol a hatalom megpróbálja harmadik nagy honvédő háborúnak eladni az Ukrajna elleni agressziót. (Az első a Napóleon elleni győzelem volt, a második a náci Németország legyőzése.) A jeles baloldali filozófus, Jürgen Habermas arra hívta fel a nyugati vezetők figyelmét, hogy amennyiben célként Putyin megbuktatását tűzik ki, akkor nincs esély a tűzszünetre, a háború gyors befejezésére. Épp ellenkezőleg fennáll a harmadik világháború veszélye. Putyin orosz elnök be is jelentette, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét a START egyezményben, mely a nukleáris fegyverek telepítését szabályozza.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahova kínai turista csoportok érkezhetnek

Vang Ji, Kína első számú diplomatája, aki Münchenben Blinken amerikai külügyminiszterrel is tárgyalt, lángost evett a magyar fővárosban Szijjártó Péter társaságában Budapestről Moszkvába utazott. Vang Ji államtanácsos szerint a lángos a kínai-magyar kulináris kapcsolatot jelképezi.

Kína jelenleg 20 országba engedélyezi társas utazások szervezését, ebből csak kettő európai. Svájc az egyik, a másik pedig Magyarország – egyedül az uniós tagállamok közül.

Peking az Új Selyemút program fontos európai célpontjának tekinti Magyarországot, de természetesen Németország számít az első számú partnernek az Európai Unióban. Mind Németország mind az Európai Unió számára Kína a legfontosabb kereskedelmi partner, de az Egyesült Államok fúrja a kínaiakat. Washington azzal zsarolja európai NATO szövetségeseit, hogy csak akkor számíthatnak megfelelő katonai védelemre Oroszországgal szemben, ha nemcsak Moszkvával, de Pekinggel is leépítik gazdasági kapcsolataikat. Sem Németország sem Franciaország nem hajlandó a kapcsolatok leépítésére Kínával. Magyarország még kevésbé.

8-10 milliárd eurós új kínai beruházások

Erről folynak a tárgyalások jelenleg négy kínai vállalattal – írta Facebook oldalán a magyar külügyminiszter. Aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország legnagyobb külföldi beruházása is Kínából érkezett: ez a debreceni akkumulátor gyár, melyet sokan bírálnak a túlságosan magas környezetvédelmi kockázatok miatt. Kínában hagyományosan elhanyagolják a környezetvédelmet, mert az drágítja a termelést.

Vang Ji államtanácsos budapesti tárgyalásai után kijelentette, hogy Magyarország a modellje lehet a sikeres kínai-európai együttműködésnek. Jelenleg az uniós tagállamok többsége egyre jobban visszafogja a kínai kapcsolatok fejlesztését. Csehország új köztársasági elnöke például el akar látogatni Tajvanra. Ez vörös posztó Peking számára. Ugyanakkor nem véletlen a cseh elnök tervezett tajvani programja hiszen ezen a szigeten működik a világ legnagyobb chip gyára, amely piacot keres Európában is. Ez a chip gyár állítja elő a legkorszerűbb chipek 90%-át a világon, épp ezért Tajvan nagyon felértékelődött a high tech piacon. Az USA-ban már terveznek gyárat nyitni, és jelenleg sok uniós tagállam verseng azért, hogy náluk legyen a tajvani chip gyár.

Kína digitális jüanja legyőzheti az amerikai dollárt

Különös a véleménye Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszternek, aki az Egyesült Államokban végezte közgazdasági tanulmányait. A baloldali ex görög pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a Kínát vaskézzel irányító kommunista párt “sötét alkut” kötött az Egyesült Államokkal, hogy újra világhatalommá tegye Kínát.

Mi volt ez a sötét alku, melyet lehet, hogy a kínaiak most felmondanak?

A lényeg a magas amerikai kereskedelmi deficit, amely az elmúlt évben tovább növekedett, mert az amerikai-kínai kereskedelem minden rekordot megdöntött annak ellenére, hogy Trump elnök kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Joe Biden ezt tovább folytatta. A kínaiak eddig a profitjukat amerikai dollárra váltották át, gyakran úgy, hogy USA kincstár jegyeket vettek. De ez már a múlt. Megjelent a digitális jüan, amely Varoufakisz szerint reálisan kísérelheti meg a dollár vezető szerepének a megkérdőjelezését. A digitális jüan ugyanis új típusú felhő finanszírozást jelenthet amikor a kínaiak számára már nem olyan nagyon fontos az, hogy az USA megengedje a kereskedelmi deficitet, és nem igazán nagy a késztetés arra, hogy dollárra váltsák a jüan profitot.

Mi lesz a high tech-kel?

Hszi Csin-ping elnök bejelentette, hogy 2025-re Kína meg akarja előzni az Egyesült Államokat a mesterséges intelligencia fejlesztésének terén. Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Biden elnök hatalmas programot jelentett be annak érdekében, hogy hazahozzák a chip gyártást az Egyesült Államokba, és egyidejűleg betiltották a legkorszerűbb chip technológiák eladását Kínának a nemzetbiztonságra hivatkozva.

Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki egyébként vasárnap Orbán Viktor miniszterelnökkel vacsorázott, a müncheni biztonságpolitikai konferencián csak annyit mondott, hogy a mesterséges intelligencia új alkalmazásai globális kihívást jelentenek. Kínában már a 6G technológiával kísérletezik a Huawei.

Új kínai modell jöhet

Peking most a belső piacra koncentrálhat az export helyett miközben az egész világnak felkínálhatja alternatívaként a felhő alapú digitális jüan finanszírozást. Miután a magyar- kínai tárgyalások titkosak, ezért jóformán semmit sem tudunk a finanszírozás módjáról. Az viszont árulkodó, hogy Orbán Viktor többször is kijelentette: amennyiben nem kapunk pénzt az IMF-től és az Európai Uniótól, akkor adnak majd a kínaiak. Akiknek a tanácsadói már ott szorgoskodnak a Magyar Nemzeti Bankban. Olyannyira, hogy ez már felkeltette a CIA figyelmét is. Matolcsy Györgyöt nem látják szívesen az Egyesült Államokban, ahol őt tekintik a kínaiak bizalmi emberének Budapesten.

Hszi Csin-ping elnök G2 modellt javasolt az Egyesült Államoknak vagyis azt, hogy a két világhatalom együtt irányítsa a globális pénzügyeket. Ezt Washington elutasította, ehelyett a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nevezi Kínát. Blinken amerikai külügyminiszter elhalasztotta látogatását Pekingben a tragikomikus léggömb vita miatt. Janisz Varufakisz ex pénzügyminiszter szerint a kínaiak dönthetnek úgy, hogy fokozatosan megpróbálják átvenni a vezető szerepet a globális pénzügyekben. Peking van igazán döntési helyzetben, és nem Washington – állítja az ex pénzügyminiszter, aki szerint az USA sokkal többet veszíthet a két gazdaság szétválasztásával mint Kína.

Mit mondanak maguk a kínaiak? Sokkal óvatosabbak hiszen tudják, hogy a globális pénzügyeknek csak alig több mint 2%-a zajlik kínai jüanban, melyet nemcsak a dollár, de az euró is megelőz. A technológiai váltás ugyanakkor a kínaiak kezére játszhat hiszen a hatalmas 1,4 milliárdos piacon olyan óriási platformok jöhetnek létre, melyek az egész globális gazdaságot befolyásolhatnák.

Miért szakadtak meg a titkos béketárgyalások Ukrajnáról?

0

Kína eddig is megpróbált közvetíteni Oroszország és Ukrajna között, és hamarosan új békejavaslattal áll elő – jelentette ki Kína első számú diplomatája Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

Vang Ji államtanácsos, aki korábban külügyminiszter azelőtt pedig Kína washingtoni nagykövete volt, elmondta, hogy folytak titkos tárgyalások a béke érdekében Ukrajnáról, de ezek nem vezettek eredményre, mert “egyes nagyhatalmak nem akarják igazán a békét. ”Vang Ji nem mondta ki, de egyértelműen az Egyesült Államokra célzott amikor arról beszélt, hogy “ léteznek különböző érdekek az államok között, de ezeket nem nyomás gyakorlással és rágalmazási kampányokkal kell érvényre juttatni.”

Vang Ji közölte, hogy Ukrajna és Tajvan között semmiképp sem lehet párhuzamot vonni, ahogy az USA gyakran teszi. Az első számú kínai diplomata arra célzott, hogy az Egyesült Államok elismerte az egy Kína elvet, amely azt jelenti, hogy Tajvan Kína része. Ukrajna viszont szuverén állam.

“Visszatért a hidegháborús mentalitás. Bár a Covid pandémiát megfékeztük, de a világ nem vált biztonságosabbá. Nincs bizalom a nagyhatalmak között. Egyre mélyül a szakadék közöttük. Új fenyegetések érik az emberiséget: élelmiszer és energia biztonság, klímaváltozás, mesterséges intelligencia” – hangsúlyozta Vang Ji Münchenben.

Blinken: nem egyforma Oroszország és Ukrajna helyzete

Az amerikai diplomácia vezetője Münchenben így fogalmazta meg a különbséget:

”Ha Oroszország véget vet a katonai műveleteknek és kivonul Ukrajnából, akkor vége a háborúnak. Ha Ukrajna feladja a harcot, akkor vége Ukrajnának!”

Az amerikai diplomácia vezetője azzal vádolta meg Kínát, hogy katonai támogatást készül nyújtani Oroszországnak.

“Az idő nem Putyinnak dolgozik” – jelentette ki Kamala Harris USA alelnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián.

“Kijev ellenáll, Oroszország meggyengült, a transzatlanti szövetség erősebb mint valaha, és ami a legfontosabb: az ukránok harci szelleme töretlen.”

– mondta az alelnökasszony.

Mit akar az USA: megvédeni Ukrajnát vagy megbuktatni Putyin elnököt és felbomlasztani Oroszországot? Soros György üzenete a biztonságpolitikai konferenciának egyértelműen azt célozta, hogy Putyint meg kell buktatni, és Oroszországot fel kell osztani. Soros kiváló kapcsolatot ápol Blinken külügyminiszter családjával. A külügyminiszter édesapja egykor Budapesten volt az USA nagykövete, és jelentős mértékben támogatta a CEU-t, amely Soros György kedvenc projektje Közép Európában. Orbán Viktor elérte, hogy a CEU nagyrészt átköltözzön Bécsbe.

Zelenszkij: fel kell gyorsítani a fegyver szállítást

Ukrajna elnöke a biztonságpolitikai konferenciához intézett üzenetében arra kérte a NATO államokat, hogy gyorsabban teljesítsék ígéreteiket a fegyverszállításra, mert csak így tudnak szembeszállni az oroszokkal.

Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter az USA ramsteini támaszpontján kijelentette, hogy felgyorsítják a fegyver szállításokat és a katonák kiképzését.

“Hosszú távra elköteleztük magunkat Ukrajna mellett”

– hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere.

Blinken külügyminiszter terve az, hogy katonai szövetséget hoz létre Lengyelország és Ukrajna között. Ily módon nem kellene Ukrajnát felvenni a NATO-ba, de így is létrejöhetne egy olyan erős lengyel-ukrán hadsereg, amely képes ellenállni az orosz fenyegetésnek.

Budapestre jön a kínai diplomácia vezetője

Vang Ji részt vesz a müncheni biztonságpolitikai konferencián, és ellátogat néhány európai országba. Felkeresi Oroszországot is. Peking reményei szerint Blinken amerikai külügyminiszterrel is találkozhat Münchenben.

Vang Ji, aki korábban washingtoni nagykövet volt, majd pedig külügyminiszter, jelenleg Peking első számú diplomatája államtanácsosi rangban. Tagja a kommunista párt politikai bizottságának. Pekingbe várták Blinken amerikai külügyminisztert, de ő elhalasztotta a látogatását a tragikomikus léggömb viták miatt.

Kína az Európai Unió és Németország első számú kereskedelmi partnere. Olaf Scholz annak ellenére ellátogatott nemrégiben Pekingbe, hogy az USA elnöke megpróbálta lebeszélni erről.

Vang Ji Németországot, Franciaországot és Magyarországot keresi fel

Ezek az országok jó kapcsolatot akarnak fenntartani Kínával Putyin ukrajnai háborúja ellenére is. Peking a maga részéről arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne fogadja el az Egyesült Államok vezető szerepét, mert ily módon elveszítheti a versenyképességét a globális gazdaságban. Az Európai Uniót fontos kapcsolatnak tartják Pekingben, de az USA jelentősége meghatározó Kína számára. A Biden adminisztráció stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát és Oroszországot, és ezzel szakított az USA diplomácia 50 éves szabályával, melyet még Kissinger külügyminiszter állított fel. Az idén százéves veterán diplomata szerint Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb kapcsolatban álljon Moszkvával és Pekinggel mint Kína és Oroszország egymással. Az ukrajnai háború következtében Kína és Oroszország közelebb került egymáshoz, de Peking óvakodik attól, hogy katonai szövetséget kössön Moszkvával. Peking a globalizáció folytatását javasolja míg az USA cordon sanitaire-t akar kiépíteni nemcsak Oroszország de Kína körül is. A gazdasági realitások egyelőre felülírják az amerikai szándékokat: tavaly rekordot döntött az USA-Kína kereskedelem. Pekingbe most Yellen pénzügyminisztert várják, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi körülmények között is szívesen ellátogatna Pekingbe.

Számíthat-e kínai pénzre Orbán?

A magyar miniszterelnök többször is megismételte, hogy “ha az EU és az IMF nem ad pénzt, akkor kapunk a kínaiaktól! ”Csakugyan? Surányi György ex jegybank elnök szerint egyelőre nincs gond Magyarország fizetőképességével, de jobb lenne nem kipróbálni a kínaiak adakozó kedvét. Sri Lanka nemrég csődbe ment jelentős részben azért, mert a pandémia miatt elmaradtak a kínai turisták. Sri Lanka vezetői pénzügyi segélyt kértek Pekingtől, de milliárdok helyett csak milliókat kaptak, és egy jó tanácsot: forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz! Amit Sri Lanka meg is tett. Az IMF ad is kölcsönt persze szigorú feltételekkel. Az egyik feltétel az, hogy Sri Lankának meg kell egyeznie a külföldi hitelezőkkel. Akik közül Kína áll az első helyen. Megegyezés még nincs. Sri Lanka eddig egy centet sem kapott a nagyon várt IMF kölcsönből. Viszont visszatérhetnek a kínai turisták…

Kína a mentor és a szponzor szerepére készül Afganisztánban

Hamarosan nemzetközi tanácskozást tartanak Pekingben Afganisztán jövőjéről – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű portálja, a Global Times. Kabulban tárgyalt Vang Ji kínai külügyminiszter a tálib vezetőkkel.

Az Új Selyemút immár Afganisztánba is elvezet. Vang Ji külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Kína az egyetlen nagyhatalom, amely nem ártott Afganisztánnak. Finom célzás ez Afganisztán szovjet illetve amerikai megszállására. Az amerikaiak és szövetségeseik tavaly nyáron meglehetősen sietve húszéves megszállás után hagyták el Afganisztánt, teljes káoszt hagyva az országban. A tálibok visszavették a hatalmat, de megörökölték a gazdasági – társadalmi csődöt. A koldusszegény ország egyetlen export cikke a heroin, amelyben viszont Afganisztán világelső. A tálibok is ebből finanszírozták mozgalmukat annak ellenére, hogy a Korán tiltja a kábítószerek fogyasztását. Az imámok azzal adnak feloldozást, hogy a drog külföldre megy vagyis „csak a hitetleneknek árt”.

Afganisztán gazdasági problémáját súlyosbítja , hogy arany készlete az Egyesült Államokban van, és Biden elnök egyáltalán nem siet visszaadni azt az iszlamista táliboknak, akik teljhatalmat gyakorolnak Afganisztánban.

A pekingi Global Times szerint a 7 milliárd dollár visszatartása „égbekiáltó rablás”.

Miért érdekli Kínát Afganisztán?

76 kilométeres közös határa van a két országnak, és Pekingnek fontos, hogy Afganisztán ne exportálja az iszlamista terrorizmust Kínába, ahol jelentős muzulmán kisebbség él. Közülük az ujgurok egy része fogékonynak bizonyult a dzsihádra is. Ezt pedig a kínai hatóságok vaskézzel igyekeznek megakadályozni. Épp ezért hat alapelvben állapodott meg Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetőkkel – közölte a külügy Pekingben. Eszerint a kínaiak elismerik Afganisztán függetlenségét, szuverenitását  és területi integritását, a tálibok viszont garantálják, hogy nem exportálják a dzsihádot Kínába. Peking nem avatkozik be Afganisztán belügyeibe, nem akarja az országot bevonni a befolyási övezetébe. A kínaiak viszont nagyon is érdeklődnek az ásványi kincsek iránt.

Több mint 3000 milliárd dollárra becsülte a Reuters Afganisztán ásványi kincseinek az értékét.

Az arany, a vas, a lítium  és a réz a föld mélyén rejtőzik, kitermelésük hatalmas összegbe kerül. Nem is beszélve a technológiáról, amellyel a kínaiak rendelkeznek. Ezért is ajánlotta fel Vang Ji külügyminiszter az együttműködést ezen a területen.

Egy hét múlva konferenciát rendeznek Pekingben, ahol az Afganisztánnal szomszédos országok külügyminiszterei tárgyalják meg a koldusszegény ország jövőjét (a lakosság többsége napi 2 dollárnál kevesebb pénzből kell, hogy kijöjjön). Ez már a harmadik ilyen tanácskozás, de az első kettőn a tálibok nem vettek részt. Most viszont igen. Ezért is tárgyalt Afganisztánban Vang Ji külügyminiszter – írja a pekingi Global Times.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

14%-al nőtt a magyar kínai kereskedelem

Vang Ji, kínai külügyminiszter miután tárgyalt Szijjártó Péterrel, a magyar diplomácia vezetőjével a kínai vakcina szállításról kijelentette jelentős mértékben megnőtt a kínai-magyar kereskedelem forgalma.   

Vang külügyminiszter elmondta: a jövőben azt szeretnék, ha még több kínai vállalkozásnak nyílna lehetősége Magyarországon illetve a magyar vállakozások is fokoznák a jelenlétüket a kínai piacon. A kínai diplomácia vezetője megköszönte, hogy az Európai Unióban Magyarország következetesen képviseli a kínai nyitás politikáját.

Vakcina együttműködés a két állam között

Pekingben pozitívan értékelik, hogy Magyarországon engedélyezték a kínai vakcinát – elsőként az Európai Unió tagállamai közül. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a nehéz időkben a két állam segíti egymást.

A kínaiak nem oltják a hatvan felettieket

Európában sok az aggodalom a kínaiak által kifejlesztett vakcinákkal szemben. Oroszországgal ellentétben Kínának nincs nagy tapasztalata a vakcinák előállításában.

Maguk a kínaiak is úgy vélik, hogy hatvan fölött problematikus lehet az oltás, mert nem lehet kiszámítani a szervezet reagálását. Optimális esetben a szervezet kialakít egy speciális védekező rendszert a Covid-19 vírus ellen. Hatvan fölött kétségesek a vírus reakciók, mert a szervezet többféleképpen reagálhat. Ezért a kínaiak nagymennyiségű Pfizer-BioNtech vakcinát vásároltak, hogy a vezetés hatvan fölötti tagjai is biztonságban legyenek.

Honnan jött a korona vírus?

„Nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy egy laboratóriumból jött volna a Covid 19 vírus, de ettől még persze fennállhat a lehetőség”- mondta Mark Milley amerikai vezérkari főnök.

A tábornok a Washington Post egyik értesülését cáfolta ezzel, mely szerint a koronavírus Vuhanban egy katonai kutató laboratóriumból szabadult volna el. A sors iróniája, hogy az amerikaiak is szponzorálnak olyan kutatásokat, melyeket ebben a kínai kutató intézetben folytatnak. A Washington Post szerint denevér kísérletek folytak, és ennek egyik nem várt eredménye a korona vírus, amely miatt le kellett zárni szinte az egész világot. Korábban az USA fegyveres erőinek egészségügyi vezetője kereken cáfolta, hogy a koronavírus mesterségesen előállított termék lenne. Paul Friedrichs dandártábornok egy újságírói kérdésre egyértelműen nemmel válaszolt arra, hogy a Covid 19 vírust mesterségesen állították volna elő Vuhanban.

Amerikai – kínai vita a korona vírusról

Korábban a pekingi külügy egyik szóvivője azt írta a Facebook-on, hogy amerikai katonák hozták volna be a vírust Vuhanba a múlt év novemberében. Akkor a kínai nagyvárosban nemzetközi katonai sport versenyeket rendeztek, melyeken amerikai katonák is részt vettek.

Hogy lettek vírushordozók az amerikai katonák? A kínai diplomata szerint Afganisztánban működött egy titkos amerikai biológia kutató intézet, mely vírusokat fejlesztett ki a tálibok illetve Irán ellen. Ebben az amerikai katonai laboratóriumban történt valamiféle baleset, melynek során sok amerikai katonát ért vírus fertőzés. Az USA természetesen mindent cáfolt. Behívatták Washingtonban a kínai nagykövetet, aki nem tudott bizonyítékkal szolgálni. Végül Vang Ji kínai külügyminiszter annyit mondott: majd a tudomány eldönti a vitát.

A Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivői

Az Újszövetség nem tud olyan esetről, amikor Pál, missziós útjának bármelyikén, találkozva üldözött és megvetett keresztény hitsorsosaival, azt találta volna nekik tanácsolni, hogy gazdasági érdekeikre tekintettel nyugodtan bizniszeljenek és csencselgessenek csak az üldözőikkel, pedig Pál – mintha csak a NER rendszerén belül utazgatott volna – sok romlott észjárásúval, alávalóval, gonosszal, hitvánnyal, viszálykodóval, álnokkal, ravasszal, iriggyel, rosszindulatúval, besúgóval, rágalmazóval, gőgössel, kíméletlennel, szószegővel és irgalmatlannal (Rómaiakhoz, 1,28-31) futhatott össze.

Amikor a napokban Orbán Viktor miniszterelnöktől és Szijjártó Péter külügyminisztertől kezdve mindenki, aki csak arra járt, szépen körbenyalta Vang Ji kínai külügyminiszter fenséges és üzleti szempontból magasan valorizált ánuszát, Matolcsy György a több ezer éves magyar-kínai barátságról delirált, Fekete Péter kulturálatlan államtitkár pedig lelkes elragadtatásában a spirituális és fizikai levitáció állapotába juttatván önmagát az Orbán-kormányt (amúgy méltán és teljes joggal) egyenesen a Rákosi– és a Csou En-laj-örökség továbbvivőjének nevezte, a sajtó – egy-két szelíd utalástól eltekintve – gyakorlatilag nem foglalkozott a magyar kormány eszmeileg jól átgondolt és erkölcsileg jól megalapozott keresztényvédő elkötelezettségének és a kínai rezsim eszmeileg ugyancsak jól átgondolt és erkölcsileg ugyancsak jól megalapozott ádáz keresztényüldözésének a gazdasági érdekek mentén történő békés és boldog harmonizációjával, azaz a kínai univerzizmusnak, konfucianizmusnak, taoizmusnak és kommunista ateizmusnak valamint az Orbán – Semjén-féle hun-magyar nemzeti keresztyénségnek a Mészáros Lőrinc-féle belgrádi vasútvonal ökumenéjében és szinkretizmusában szárba szökkenő üdvtörténeti perspektívájával, továbbá azzal, hogy a kereszténység két évezredes ügye immár véglegesen feláldozódni látszódik a kölcsönös szeretetre és tiszteletre épülő, több ezer éves magyar-kínai barátság masszív fundamentumán (az ősrokonság kérdését már vizsgálja a Magyarságkutató Intézet), és a Rákosi – Csou En-laj-örökség örök és megbonthatatlan oltárán.

Pedig a fentiek apropóján érdemes lett volna elmondania a tisztelt sajtónak, hogy egy olyan ország magas rangú küldöttének udvarol a keresztényvédő kormányzat, amely állam az Open Doors World Watch 2019. évi jelentésében a vallási üldözések listáján a 27. helyet foglalja el,

egyre jobban felzárkózva az őt még megelőző Észak-Koreához, Afganisztánhoz, Szomáliához, Líbiához, Pakisztánhoz, Szudánhoz, Eritreához, Jemenhez, Iránhoz, Szíriához, Irakhoz, Szaud-Arábiához, Egyiptomhoz, Mianmarhoz, vagy a NER-rendszerének is oly kedves, demokratikus mintaállamokhoz, Üzbegisztánhoz, Türkmenisztánhoz és Törökországhoz, de az ötvenes listán magabiztosan megelőzve a NER-hez szintén oly közelálló Tadzsikisztánt, Kazahsztánt vagy Katart, az Egyesült Arab Emírséget, Kuwaitot, Ománt, a palesztin területet, s a NER legfőbb vezetője szívének kellős közepén honos Oroszországot.

De ugyancsak az Open Doors World Watch jelentéséből tudható meg, hogy a világ 10 legnagyobb üldözőjének listáján, igen előkelő társaságban, így az ISIS, az al-Káida, Kim Dzsongun, az al-Shabaab, a Boko Haram, a radikális iszlám vagy a kolumbiai és mexikói drogkartellek mellett ott büszkélkedik a Kínai Kommunista Párt.

El lehetett volna mondani, hogy a Kínai Népköztársaság 1982. évi alkotmányának 36. cikke – a kínai kulturális forradalom rettentő üldözéseit követően – kimondja ugyan a vallási szabadságot, de ugyanitt tér ki arra a szöveg, hogy a közrendet megzavaró tevékenység, a polgárok egészségkárosodása és az állami oktatási rendszerbe történő káros behatolás ellen a hatóság fellép.

El lehetett volna mondani, hogy az 1,4 milliárd kínai lakos között 97 millió a keresztény, akiknek az utóbbi időben, Hszi Csin-ping elnöksége alatt megújult erővel, több templomát lebontották, akiknek a felekezeteit üldözik, a lelkipásztorait börtönbe vetik és megkínozzák.

Lehetett volna szólni arról is, hogy az ateista-kommunista hatalom az egész országra kiterjedő besúgóhálózatot tart fenn, amely a tiltott keresztény egyházak működéséről jelent, állandóak a hatósági zaklatások, gyerekeket lehet elvenni a szülőktől, ha azok nem kívánatos vallási tevékenységet folytatnak, rendszeresek az útlevél-elkobzások, az ujjlenyomatok és egyéb biometrikus adatok rögzítése, továbbá – saját költségből – arcfelismerő kamerák telepítésére kötelezik az egyes egyházakat, felekezeteket.

És még sok mindent el lehetett (kellett) volna mondania a sajtónak. Már a sajtó azon részének, amelyet még mindig sajtónak szokás tekinteni, s nem a Párt hangjának.
Továbbá lehetett volna idézni az egyik üldözött keresztény egyház lelkipásztorát, Huang Hsziaoning lelkipásztort, aki azt mondta, hogy „a Kínai Kommunista Párt Kína és a kínai nép istenévé akar válni, ám, ahogy a Bibliában olvasható, kizárólag Isten az Isten.”
Ezt azért is érdemes lett volna idézni, hogy a Kínai Népköztársaság és a NER azonos tőből fakadó hasonlóságai még nyilvánvalóbbá válhassanak.

Mert persze lehet a kínaiakkal kereskedni, s Mészáros Lőrincen túl talán (?) az egész ország számára is előnyös szerződéseket kötni, csak akkor nem kellene a keresztényvédelem magasztos szempontjaitól meghatottan döngetni a melleket a nap 24 órájában.

Gábor György

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!