A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders közleményben erősítette meg a The Washington Post című lap értesülését, miszerint Donald Trump elnök felkérte a Pentagont, vizsgálja meg a lehetőségét egy rendszeres katonai díszszemlének, amellyel az ország kifejezné tiszteletét a katonáknak.
Kedden a The Washington Post arról írt, hogy az elnök és katonai felső vezetők minapi tanácskozásán Donald Trump kifejtette azon óhaját, miszerint a franciaországi Bastille Nap alkalmával rendezett katonai felvonuláshoz hasonló ünnepséget szeretne az Egyesült Államokban is.
Donald Trumpot tavaly meghívta a július 14-i nemzeti ünnepen tartott párizsi katonai díszszemlére Emmanuel Macron francia államfő. Az amerikai elnökre nagy hatást gyakorolt a párizsi díszszemle, és már szeptemberben jelezte, hogy az Egyesült Államokban is szívesen látna hasonló ünneplést.
A CIA akciójának Gallant Phoenix a fedőneve, és a Der Spiegel értesülése szerint 21 állam titkosszolgálata vesz részt benne. A német hetilap szerint a korábbi habozás után a németek és más európai államok azért csatlakoztak a CIA akcióhoz, mert félnek: az Iszlám Állam vereségei után hazatérnek a dzsihádisták, hogy Európában kövessenek el merényleteket.
Németországból körülbelül ezer férfi és nő ment Szíriába illetve Irakba, hogy az Iszlám Állam fekete zászlaja alatt harcoljon. Közülük eddig körülbelül háromszáz térhetett vissza Németországba. Korábban a németek azért nem akartak részt venni a CIA akciójában, mert az a terroristák likvidálását jelenti – bírói ítélet nélkül.
Csakhogy időközben megváltozott a döntéshozók véleménye: egyre jobban félnek azoktól az európai útlevéllel rendelkező dzsihádistáktól, akik ideológiai és katonai képzést kaptak az Iszlám Államban. Hans-Georg Maasen, a titkosszolgálat vezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy
még a dzsihádisták gyerEkei is veszélyt jelenthetnek.
Őket ugyanis olyan Korán iskolákban nevelték, ahol a fő cél az élet feláldozása a hit érdekében. Visszatérésük ezért nagy biztonsági kockázatot jelent egész Európában.
Hogy működik a Gallant Phoenix? A Der Spiegel szerint az operatív parancsnokság Jordániában van: ott gyűjtik össze az információkat. Nevek, fényképek és ujjlenyomatok alkotják az információs bázist, melyet aztán a 21 állam megoszt egymással. Korábban az iszlamista terrorakciók során felmerült, hogy a dzsihádisták azért is lehettek sikeresek, mert a különböző országok titkosszolgálatai nem működtek együtt a megfelelő hatékonysággal. A Gallant Phoenix akció épp azért jött létre, hogy közös fellépésével akadályozza meg az újabb iszlamista merényleteket Európában és Amerikában.
Erről nyilatkozott Oroszország phenjani nagykövete a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek. Az ügy előzménye annyi, hogy január közepén a nyugati hatalmak konferenciát rendeztek Vancouverben, ahol az olajszállítások csökkentésére szólították fel Kínát és Oroszországot. Jelenleg az a helyzet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 540 ezer tonna nyersolaj szállítását engedélyezi Kínának, és ezenkívül 60 ezer tonna finomított olajat más országoknak. Már ez is csak csepp a tengerben – közölte Alekszandr Matsegora nagykövet. Ha teljes lenne az olajembargó, akkor azt Kim Dzsongun hadüzenetként fogadná.
Természetesen lehet, hogy épp ez Washington célja. 1941-ben a japánok ellen teljes olajembargót vezettek be. Ezt követően indult meg a támadás Pearl Harbor ellen, mely kirobbantotta a háborút az Egyesült Államok és Japán között. Korea azokban az időkben a japán birodalom része volt.
A tankönyvek épp az olajembargóval indokolták meg a hadüzenet nélküli támadást Pearl Harbor ellen.
Mit javasol ezzel szemben Oroszország és Kína? Az úgynevezett kettős befagyasztási programot. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Észak-Korea leállítaná a nukleáris és rakétakísérleteket, cserébe pedig az USA és Dél-Korea nem rendezne nagy hadgyakorlatokat, melyeket Phenjanban közvetlen háborús fenyegetésnek tartanak.
Trump amerikai elnök telefonon rendszeresen egyeztet Hszi Csinping kínai államfővel a koreai helyzetről. Korábban Putyin orosz elnökkel is konzultált erről, de amióta az amerikai-orosz kapcsolatok a mélypontra jutottak, ez megszűnt. Washington nyíltan azzal vádolja Moszkvát: megszegi az olajembargót, melyet pedig maga is megszavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az amerikai hírszerzés szerint Nahodka kikötőjében töltik fel a tankhajókat, melyek aztán más zászló alatt olajat szállítanak Észak-Koreába.
Trump már többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát, de a katonák mindeddig sikeresen lebeszélték erről. Mindenfajta katonai akció könnyen nukleáris konfliktussá fajulhatna a sűrűn lakott Koreai-félszigeten, és ennek hatása felmérhetetlen lenne az egész térség számára.
Négy éve nem járt az amerikai védelmi miniszter Kínában, melyet nemrég stratégiai ellenfélnek nyilvánítottak Washingtonban. Kína üdvözli James Mattis tervezett látogatását – közölték Pekingben.
James Mattis 2018 első felében érkezhet Kínába, és látogatást tesz a délkelet-ázsiai országokban is, hogy megerősítse szövetségüket az Egyesült Államokkal. A kínai sajtó szerint ezzel az amerikaiak arra törekszenek, hogy a térség államaiban, az úgynevezett ASEAN országokban csökkentsék a kínaiak befolyását.
Az USA és Kína feszült viszonya ellenére egyébként mindkét ország védelmi minisztériuma örömét fejezte ki a Mattis látogatásával kapcsolatban.
A pekingi sajtó arról is beszámolt, hogy újra meghívták a kínaiakat az USA hadiflottájának tervezett gyakorlatára. Mindezt annak ellenére, hogy a flotta parancsnoka nemrég zavart keltő tevékenységgel vádolta meg a kínaiakat a Dél-kínai-tengeren.
Donald Trump amerikai elnök Hamis Hírek Díjat adott sok médiumnak, közte a CNN hírtelevíziónak, a The New York Times, vagy a The Washington Post című lapok munkatársainak.
Az elnök Twitter-üzenetben közölte: „és a Hamis Hírek győztesei…” és e mondathoz egy, a Republikánus Országos Bizottság (a republikánus párt vezetése) internetes honlapjához vezető linket csatolt. A honlap – amelyre bárki beléphet, jelszó nélkül – ezzel a mondattal kezdődik: „2017 a könyörtelen elfogultság, a tisztességtelen tudósítások és az arcátlan hamis hírek éve volt”.
Majd a Donald Trump által hamisnak tartott médiatörténetek olvashatók. Az összeállítás tíz történetet idéz fel, amelyek mindegyike az úgynevezett fősodratú média orgánumaiban jelent meg. A felsorolt sztorik a CNN hírtelevízióban, az ABC televízióban, a The New York Timesban, a The Washington Postban, vagy a Time magazinban kaptak teret. Donald Trump valamennyit elfogult, részrehajló, hamis információként vagy riportként értékelte, s mindegyiknél felsorolta, hogy mi a baja velük.
Az elnök olyan történeteket választott ki, amelyekről maguk a médiumok is beismerték a tévedést, és nyilvánosan korrigáltak is.
Erről beszélt az Európai Unió kereskedelmi biztosa a Reuters tudósítójának néhány nappal azelőtt, hogy Davosban találkozik Donald Trump amerikai elnökkel.
„Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt!”- mondta Cecilia Malström, aki három éve az EU kereskedelmi biztosa.
„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amióta Donald Trump ül a Fehér Házban, azóta az USA kivonult az ázsiai és csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményből, a párizsi klímaegyezményből.
Washington azzal fenyegetőzik, hogy felmondják a Nafta egyezményt, melyben Észak Amerika kereskedelmét szabályozták az USA, Kanada és Mexikó részvételével.
Lekerült a napirendről az EU – USA szabadkereskedelmi egyezmény. De amit Malström a legrosszabbnak tart, az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.
Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal, mely még nem végleges. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről. Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.
Hszi Csin-ping kínai elnök pedig tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett.
Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.
„Brilliáns volt Hszi Csin-ping elnök beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.
Cecilia Malström ott lesz Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU-biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az anti-globalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy
az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett.
Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg.!”- jelentette ki Cecilia Malström.
Spanyolország előretört, és megszerezte az ezüstérmet a turistacélpontok között megelőzve az Egyesült Államokat. Ez derült ki a Turisztikai Világszervezet sajtóértekezletén.
Kevés konkrét szám hangzott el, hiszen a végleges adatok csak valamikor tavasszal lesznek hozzáférhetőek, de már most is látszik, hogy Spanyolország kiválóan szerepelt tavaly. Több mint 82 millió külföldi turista kereste fel a dél-európai országot annak ellenére, hogy terroristák augusztusban merényletet hajtottak végre az egyik legnépszerűbb turistacélpont, Barcelona kellős közepén. Ezenkívül ősszel megindult a politikai harc Katalónia függetlenségéért, ami sok tüntetéssel és sztrájkkal járt.
Mariano Rajoy miniszterelnök mégis büszkén jelenthette be, hogy
több mint 82 millió külföldi kereste fel Spanyolországot,
míg tavaly csak 75 millióan voltak. Európa általában jól szerepelt: Franciaország, melyet a korábbi években a terrorakciók szintén veszélyeztettek, megőrizte első helyét.
Az egész világon jól ment ennek az iparágnak, tavaly 7 százalékkal több volt a külföldi turista a világban. Európában 8 százalékos volt a növekedés.
Az Egyesült Államok tavaly a második helyen végzett, és esélye volt arra, hogy megszerezze az aranyérmet,
hiszen a fő vetélytárs, Franciaország súlyos problémával küzdött. Szinte naponta szerepelt a hírekben valamilyen terrorakcióval vagy fenyegetéssel. Ez pedig nem igazán vonzza a turistákat. Aztán jött Donald Trump, és egycsapásra minden megváltozott. Az USA olyan benyomást kezdett kelteni a külföldiekben, hogy ott fajgyűlöletre és ellenséges érzületre számíthatnak, olyannyira, hogy Trumpnak többször is cáfolnia kellett azt, hogy rasszista lenne.
Trump jelentősen megszigorította az ellenőrzést a határokon. Egyes államok polgárait egészen egyszerűen kitiltotta az Egyesült Államokból. (Elsősorban olyan muszlim többségű országokról van szó, ahonnan esetleg dzsihádisták is érkezhetnek). A jövő sem látszik reménykeltőnek az amerikai turizmus számára. Trump épp mostanában jelentette ki, hogy nem akar bevándorlókat látni „pöcegödör” országokból. Sok állam magára vette a sértést.
Ezzel szemben Európa továbbra is a nyitottságot hangsúlyozza,
noha itt sokkal több a merénylet is. Mégis Emmanuel Macron francia elnök büszkén játssza el az anti-Trump szerepet. Ez nem tesz rosszat Franciaország vonzerejének sem. A franciák bíznak is abban, hogy sokáig megőrzik az első helyet a világ turizmusában.
Kétszeresére nőtt egyetlen év alatt a regisztrált antiszemita események száma az Egyesült Államokban. 1299 esetet regisztráltak az év első kilenc hónapjában.
A Knesszetben a bevándorlási és diaszpóra ügyekkel foglalkozó bizottság tárgyalta meg a jelentést, mely az antiszemita jelenségek drámai növekedését jelzik az USA-ban. Különösen sok ilyen antiszemita támadást regisztráltak a charlottsville-i tüntetés után. Ott ugyanis antiszemita jelszavak a tüntetők szájából, ráadásul Donald Trump amerikai elnök sem sietett elhatárolni magát a tüntetők szélsőséges nézeteitől.
Különösen sok az antiszemita támadás New Yorkban, ahol az Egyesült Államok legnagyobb zsidó közössége él. Összességében
az Amerikában élő zsidók 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy személyesen tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat
az elmúlt év során az Egyesült Államokban.
Azzal, hogy Donald Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, felerősödött az Izrael-ellenesség is. Az ezzel kapcsolatos antiszemita jelenségek viszont még nincsenek benne a jelentésben, hiszen Trump bejelentése december 6-án történt, a jelentés pedig szeptember 30-ig regisztrálta az antiszemita eseményeket az Egyesült Államokban.
Ausztráliában az iszonyatős hőség miatt kialakuló bozóttüzek, Észak-Amerikában a hóviharok okoznak problémát, és Magyarországon is szokatlan dolgokat művel az időjárás: vasárnap megdőlt a nappali országos melegrekord.
Épületeket pusztítottak el és embereket sodortak veszélybe a bozóttüzek szombaton Ausztráliában, amelynek három államát sújtja a több mint 40 Celsius-fokos hőhullám. Melbourne-ben futótüzek lobbantottak lángra néhány külvárosi építményt, és Victoria állam egy másik részén pedig a hőség egy 10 kilométeres szakaszon megolvasztotta az autópályát.
Tűzoltók a Melbourne Carrum Downs nevû külvárosában pusztító bozóttûz helyszínén 2018. január 6-án. Victoria állam különbözõ részein mintegy 400 ház áramellátása szakadt meg, és ötven tûzesetet jelentettek, ezeket a tûzoltóknak sikerült megfékezniük. (MTI/EPA/James Ross)
Közben az Egyesült Államokban a száz éve nem látott hideghullám okoz problémákat. Vasárnapra már húsz halálos áldozata volt a sarkvidéki hidegnek: az USA északkeleti partvidékén a légi közlekedés időlegesen megbénult, és továbbra is ítéletidőre kell számítani, ami mintegy 100 millió embert érint.
Szombaton New Hampshire-ben mínusz 40 Celsius-fokot is mértek.
Jeges szélviharok sújtják Maine, New Hampshire, Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania és Maryland államokat.
Boston látképe január 6-án. Az Egyesült Államokban utoljára egy évszázada tapasztalt hideghullám fõként az ország középnyugati részét és a keleti partvidéket sújtja, és súlyos fennakadásokat okoz a közúti és légi közlekedésben. (MTI/EPA/John Cetrino)
Indiában és Kínában is szokatlanul hideg van: Uttar Prades indiai szövetségi tagállamban, ahol mintegy 200 millió ember él, a minimumhőmérséklet 6-7 Celsius fok közé süllyedt péntekre, ami fele az ilyenkor megszokottnak. A meteorológusok további lehűlést jeleznek előre, ami azért veszélyes, mert a fűtés sem megoldott a térségben, Kínában pedig már több halálos áldozata is van a havazásnak.
Spanyolországban több ezer, a karácsonyi szabadságok után útrakelő ember rekedt a kocsijában vasárnap hajnalra a havazás miatt. A legrosszabb helyzet az AP6-os országút Madrid és Segovia közötti szakaszán alakult ki, ahol százak kényszerültek arra, hogy járművükben töltsék az egész éjszakát. A spanyol hadsereg vészhelyzeti alakulata (UME) 250 katonát küldött az autósok kiszabadítására.
Járművek vesztegelnek a hóesésben az AP6-os autópályán, a közép-spanyolországi San Rafael közelében 2018. január 7-én. (MTI/EPA/Delfin Garcia)
Magyarországon január 7-én eddig 17,6 Celsius-fok volt a legmagasabb maximum hőmérsékleti érték, amelyet 2001-ben Kiskunhalason mértek. Most ennél 1 tized fokkal melegebb volt Mohácson, így
az új január 7-ei melegrekord 17,7 fok lett
– közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.
Ráadásul vasárnapra virradóra 10 foknál magasabb hőmérsékletet is mértek, így ismét megdőlt az országos napi hajnali melegrekord is. Eddig ezen a napon 9,9 Celsius-fok volt a legenyhébb hőmérsékletet, amelyet Pápán mértek 1994-ben. Most viszont Dunaújvárosban csak 10,2 fokig hűlt le a levegő, így ez lett az új január 7-ei legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord. Szombaton is megdőlt a hajnali és a nappali melegrekord is, az ország több pontján 17 foknál melegebb volt.
A következő napokban még marad a szokatlanul enyhe idő, azután viszont fokozatos lehűlés várható, a hétvégén hó is lehet.
Donald Trump amerikai elnök rendeletileg feloszlatta a 2016-os elnökválasztáson történt esetleges csalásokat vizsgáló bizottságot.
A rendelet aláírását a Fehér Ház közleményben jelentette be, azt a több mint tucatnyi tagállamot okolva a bizottság eredménytelenségéért, amelyek nem akartak információkat szolgáltatni a választók személyes adatairól.
A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezi: „Az adófizetők pénzén folytatott, véget nem érő jogi csatározások helyett Donald J. Trump elnök ma rendeletet írt alá a Bizottság feloszlatásáról, és felkérte a belbiztonsági minisztériumot, hogy a kezdeti megállapítások áttekintésével határozza meg a további eljárást”.
„A nyilvánvaló választási csalások ellenére is sok tagállam visszautasította az adatok átadását a Választások Tisztességét vizsgáló Elnöki Tanácsadó Bizottságnak” – mondta Huckabee Sanders.
A bizottságot és tevékenységét már felállításától kezdve viták övezték.
Egyes, elsősorban a Demokrata Párttal rokonszenvező elemzők úgy vélték, hogy a vizsgálat a republikánusok eszköze a kisebbségi választók elbátortalanítására vagy akár Donald Trump hivatkozási alapja is lehet egy esetleges választási vereség esetén.
Trump később többször is megismételte, hogy az elnökválasztáson 2-5 millió ember illegálisan szavazott,
s így kapott vetélytársa, a demokrata párti Hillary Clinton többséget az egyéni választói szavazók (popular vote) tekintetében.
Donald Trump soha nem szolgált konkrét bizonyítékokkal, az AP amerikai hírügynökség pedig meg nem nevezett tanulmányokra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy „a választási csalások rendkívül ritkák voltak”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
