Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy “kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Kurd szóvivő: az USA még évtizedekig Szíriában maradhat

0

Erről nyilatkozott az YPG kurd milícia szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Az exkluzív interjúban a kurd milícia szóvivője, Talal Silo elmondta: az USA máris hét támaszpontot hozott létre a térségben Szíria és Törökország határán.

400 kilométeres frontszakaszon itt a Szíriai Demokratikus Erők az urak /SDF/. Ennek legfontosabb fegyveres erejét a kurd YPG jelenti. Trump elnök utasítására ők amerikai fegyveres támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy Törökország vezetői ettől idegrohamot kapnak. Ők ugyanis az YPG-t terrorista szervezetnek tekintik. Az USA elvben Törökország legfőbb szövetségese, de az utóbbi időben számtalan kisebb nagyobb konfliktus jellemezte a két NATO tagállam viszonyát. Tavaly Erdogan elnök a katonai puccs támogatásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Törökország mind szorosabban együttműködik Oroszországgal és Iránnal pedig ezeket az államokat Washington stratégiai ellenfélnek tekinti.

Az USA nagy katonai repülőteret építhet ki Kobani mellett pótolva ezzel a törökországi repülőtereket

– hangsúlyozta a kurd szóvivő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Mit gondolnak valójában a helyzetről Washingtonban? A Reuters kérdésére Ray Dillon ezredes kitérő választ adott a Pentagonban: ha elfoglaljuk Rakkát, akkor még nincs vége a háborúnak! Az Isis az Eufrátesz völgyében komoly hátországot épített ki – mondta a Pentagon szóvivője, aki

nem kívánt az USA hosszú távú terveiről nyilatkozni.

Amerikai katonák részt vesznek a harcokban – ezt korábban megerősítették, de nem ez a fő feladatuk. Jelenleg a fő cél az Iszlám állam megsemmisítése. Ehhez elengedhetetlen a kurd milíciák támogatása. Csakhogy a kurdok önálló államot akarnak. Az USA kérte, hogy egyelőre halasszák el az elnökválasztást Irak északi részén, ahol évek óta kurd autonóm terület működik. Sem Irakban sem Szíriában sem Törökországban nem lelkesednek a döntéshozók egy kurd állam létrehozásáért. De hát egy 35 milliós népről van szó, melynek mind az első mind a második világháború után megígérték az önálló államot. Egyikből sem lett semmi. A jelenlegi zűrzavaros közel-keleti helyzetben viszont a kurdok joggal álmodozhatnak újra önálló államról – amerikai fegyverek védelmében. Az álmok a Közel Keleten sem gyakran valósulnak meg…

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Az eddigi legnézettebb teljes napfogyatkozás jöhet

0

A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén.

Ritka jelenség szemtanúi lehetnek az Amerikai Egyesült Államokban élők és az ez alkalomból odalátogató turisták: 2017. augusztus 21-én az USA kontinentális területén egy nagyjából 100 km széles sávban teljes napfogyatkozás lesz látható.

A totalitás percei alatt a Hold korongja eltakarja az egyébként vakítóan fényes Napot, így a hirtelen jött sötétségben átmenetileg láthatóvá válik csillagunk atmoszférájának külső része, a napkorona – összegezte a természeti csodát az MTA közleménye.

Forrás: MTA

Felmérések és idegenforgalmi előrejelzések szerint az emberiség története során eddig látható valamennyi teljes napfogyatkozás közül ennek az eseménynek lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönsége. Ráadásul a modern technika segítségével bárhonnan nyomon lehet majd követni a megfelelő helyekre telepített kamerák interneten át élőben közvetített képén.

Szabados László csillagász részletes, a teljes napfogyatkozással foglalkozó összeállítását, sok-sok szép képpel itt tekinthetik meg.

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

Észak Korea és az intelligens válasz

0

Vang Ji külügyminiszter Manilában találkozott újságírókkal, akik elsősorban arról az egyhangú Biztonsági Tanácsi határozatról kérdezték, mely újabb gazdasági szankciókkal sújtotta Észak Koreát.

Az ENSZ BT azt követően döntött így, hogy Észak Korea sikeresen kipróbált egy interkontinentális rakétát. Ezután pedig az ifjú diktátor büszkén kijelentette: immár el tudjuk érni az USA egész területét.

Trump elnök erre újra megfenyegette Észak Koreát, hogy katonai megelőző csapással teszi tönkre fegyvergyárait és nukleáris arzenálját. Kína ezt mindenképp szeretné elkerülni. Ezért javasolt külügyminisztere intelligens választ a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek. Amelyre súlyos csapást mérnek a szankciók, évi egymilliárd dolláros export bevételtől foszthatják meg Észak Koreát.

Mit javasol Peking, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese? Azt, hogy kezdjék újra azokat a hatoldalú tárgyalásokat, melyeket korábban a kínai fővárosban tartottak. Ezeken a tárgyalásokon a két Koreán kívül Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. Azért szakadtak meg ezek a tárgyalások, mert Észak Korea újra kezdte rakéta és nukleáris programját,  mellyel az egész térséget fenyegetheti. Most mind a hat érdekelt fél ott van Manilában, ahol hétfőn kezdődik meg az Asean külügyminiszteri értekezlete. Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalt észak-koreai kollégájával és utána tudatta a sajtóval: Peking intelligens választ vár Észak Koreából az újabb ENSZ szankciókra.

Az amerikai alelnök a balti államok vezetőivel tárgyalt

0

Bármilyen támadás egy NATO tagállam ellen olyan mintha minket támadtak volna meg!- hangsúlyozta Tallinnban Mike Pence amerikai alelnök amikor a három balti állam vezetőivel találkozott.

Donald Trump nevében sietett megnyugtatni a balti államokat: az USA komolyan veszi az ötödik cikkelyt a NATO alapokmányában. Ez kimondja: a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész NATO-t illeti! Vagyis az USA hatalmas hadereje garantálja a szövetségesek biztonságát. A kis közép és kelet-európai államok épp ezért léptek be a NATO-ba, de aztán elfogta őket az aggodalom Trump megválasztása után. Az amerikai elnök nem siettett megerősíteni az USA elkötelezettségét a híres ötödik cikkely mellett viszont nagyobb anyagi hozzájárulást követelt a résztvevőktől.

A balti államok a cári birodalom részei voltak 1918 előtt. Rövid függetlenség után a Szovjetunió tagállamai lettek- nem épp a saját akaratukból. A nagy Szovjetunió bukása után siettek csatlakozni a NATO- hoz és az Európai Unióhoz, hogy minél távolabb kerüljenek Moszkvától.

Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a három balti államnak megnőtt az aggodalom Moszkva szándékait illetően.

Ezért üdvözölték most örömmel Mike Pence alelnök látogatását. Észtország kormányfője egyenesen azt kérte: az USA telepítsen Patriot rakétákat a balti államokba! Ezt Oroszország mindenképp fenyegetésnek érezné hiszen a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy a bekerítésére törekszik.

A moszkvai aggodalmakat erősítheti, hogy Grúziában az eddigi legnagyobb közös amerikai-grúz hadgyakorlatot rendezik meg. Pence alelnök a Baltikumból épp ide látogat kedden. Grúzia is a nagy Szovjetunió része volt, sőt a diktátort, Sztálint ő adta a birodalomnak. 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszországgal. Ennek következtében két nemzetiségi tartományát elveszítette. Ebben az időben Szakasvili egy volt New yorki ügyvéd volt Grúzia elnöke. Később ő Odessza kormányzója lett Ukrajnában, de megfosztották tisztségétől. Grúzia ex elnöke jelenleg hontalan, mert állampolgárságától is megfosztották. Második hazájában az Egyesült Államokban próbál új életet kezdeni.

Közben Moszkva és Washington viszálya újabb mélypontra jutott. Putyin elnök kiutasított 755 amerikai diplomatát válaszul arra, hogy Amerika újabb szankciókat szavazott meg amiatt, hogy az oroszok befolyásolták a tavalyi elnökválasztási kampányt. Ilyen körülmények között az USA alelnökének látogatása az egykori szovjet tagállamokban csak olaj a tűzre és egyben figyelmeztetés Moszkvának: eddig és ne tovább!

Őkegyelme kegyelemjoga

0

Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

„Fenntartandó-e a felség azon joga, mely által a büntetendő cselekmények miatt indítandó bűnvádi eljárást – kivétel nélkül, valamennyi büntetendő cselekményekre nézve előzetesen megakadályozhatja, vagy ha folyamatba tétetett, megszüntetheti?”

Ezt a kérdést nem Donald Trump amerikai elnök politikai ellenfelei vagy ellenzéki liberális sajtója tette föl, hanem – amint azt a szöveg régies magyarsága is sejteti – Szalay László 19. századi jogász, liberális politikus, fiatalkorában Kölcsey joggyakornoka, Kossuth lapszerkesztő-utódja és a forradalmi kormányban Deák Ferenc igazságügy-miniszter főkodifikátora, majd a szabadságharc leverése miatti emigráció után hazatérve, 1861-től haláláig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Ugyanez a kérdés – fura formában – pár napja felmerült az Egyesült Államokban is. Méghozzá azért, mert kiszivárgott:

Trump afelől érdeklődik munkatársainál és jogászainál, hogy az amerikai elnök vajon megkegyelmezhet-e stábjának, családtagjainak vagy akár saját magának is.

A válasz nem egyértelmű, noha az alkotmány szerint az elnöknek „közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van az Egyesült Államok ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre.”

Hetek óta látnak napvilágot egyre újabb és egyre leleplezőbb erejű részletek arról, hogy

Trump kampánystábja, sőt saját fia is közeli kapcsolatban állt a Kreml képviselőivel.

De július 20-án az is bizonyossá vált, hogy Robert Mueller volt FBI-igazgató és különleges ügyész vizsgálata immár kiterjedt Donald Trump oroszországi szálakhoz fűződő személyes pénzügyi kapcsolataira is.

Trump ugyan megmenekülhet a hazaárulás vádjától, mert az szinte bizonyosan politikai értékelés tárgya lenne, és a republikánus pártgépezet aligha hajlandó beismerni, hogy az elnökválasztási kampány során és azóta is szolgalelkűen segédkezett az Egyesült Államok tekintélyének szándékos vagy böszmeségre alapuló aláásásában. Ám

a pénzmosás bizony nagyon is köztörvényes bűnténynek számít,

és arra esetleg kemény, megdönthetetlen bizonyítékokat is lehet találni.

Noha Mueller és egyre bővülő csapata az elnök orosz ügyleteivel kapcsolatban is nyomoz, a máris bizonyított tények egyelőre volt kampányfőnökének, Paul Manafortnak a múltját és jelenét terhelik.

Manafort milliókkal tartozott Putyin-párti ukrán milliárdosoknak, akik évekkel ezelőtt perelték is emiatt, de mihelyt Trump kampányának vezetője lett, megszüntették a követelést.

Putyin ukrajnai pénzemberei (magyarán: Simicskái) potom pénzért kapták az orosz gázt, hogy azt méregdrágán adják tovább az azóta részben annektált országban, majd a sok százmilliós profitot New York-i ingatlanokba fektessék, amihez Manafort segédkezett, és amely szférában Trump rendkívül nagy játékosnak számított. Mindeközben Manafort is megszedte magát, amihez ráadásul tizenmilliós hitelt kapott egy kis amerikai banktól (a bank teljes tőkéjének egynegyedét neki adták, hogy kaliforniai ingatlanokba fordítsa), mihelyt felvételt nyert Trump belső köreibe.

Ezeknek az ügyleteknek a nagy részét ciprusi bankokon keresztül bonyolították le – amelyek „tisztaságát” szerb és magyar vonatkozásban is jól ismeri az olvasó. De ugyanakkor bele volt keveredve a Deutsche Bank is, amely az elmúlt húsz évben mintegy négymilliárd (!) dollárnyi hitelt adott Trumpnak, vagy hitelekre kezességet kapott tőle. A bank persze profitált ebből, de Trump be is perelte a németeket, hogy elhalassza adósságai egy részének a visszafizetését.

A pénzmosás lényegéhez tartozik a pénzmozgatás szándékos agyonbonyolítása – hogy ne lehessen kifürkészni honnan hová – és főleg, hogy mi célból – gurul a tallér.

Ezért olyan roppant nehéz felgöngyölíteni az egyre inkább bűnszövetkezetnek tűnő Trump-birodalom cselekményeit

– a több ezer(!) bírósági peren át a putyini zsarolhatóságon keresztül a Fehér Házig és az elnöki hivatal méltóságának, sőt az Egyesült Államok nemzetközi pozícióinak és tekintélyének szándékos vagy szélhámos aláásásáig.

Trumpék mindenesetre alaposan benne vannak a kalamajkában – ezért utasította jogászait arra, hogy mindenáron találjanak valamilyen ürügyet Mueller vizsgálódásának aláásására, netán a volt FBI-igazgató rendkívüli ügyészi hivatalának megszüntetésére. Ezért mondta az elnök a minap, hogy már megbánta Jeff Sessions igazságügyminiszteri kinevezését, mert az – még szenátori mivoltában korai Trump-támogatóként – kivonta magát az orosz kapcsolatok vizsgálatának befolyásolásából s így nincs, aki kirúgja Muellert. Ezért húzott meg Trump egy határvonalat:

amennyiben Mueller az elnök mélyen titkolt adóbevallásait piszkálná meg, akkor kénytelen lenne őt eltávolítani.

És végül ezért kezdett Trump az iránt érdeklődni, hogy végszükség esetén megkegyelmezhet-e önmagának. Az amerikai történelem eddigi politikailag legkorruptabb elnöke Richard Nixon volt. De még ő is inkább lemondott, mintsem, hogy saját magának megkegyelmezzen (megtette azt helyette az utódja, Gerald Ford). Mert azt még Nixon sem tartotta tisztességesnek.

FüHü/PT (Washington)

Embertelen emberkereskedő pere Texasban

0

Légkondicionálás nélkül szállított migránsokat Mexikóból az Egyesült Államokba egy 60 éves kamionsofőr, akinek a pere hétfőn kezdődik San Antonioban.

A sofőrt egy parkolóban állították meg a rendőrök. Amikor a pótkocsi ajtaját kinyitották, akkor vagy harminc elcsigázott migránst találtak. Kilencen közülük meghaltak. Az ok a hőhullám: Texasban csaknem negyven fok van jelenleg. A letartóztatás idején 37,8 fokot mértek a parkolóban egy Wal-Mart bolt előtt.

Trump elnök kampányt hirdetett az illegális bevándorlás ellen. Ezért a hatóságok most sokkal aktívabbak ezen a téren, mint korábban. Trump azt ígérte a választási kampánya során, hogy falat épít a mexikói határ teljes hosszában, hogy így akadályozza meg a migránsok bejutását az USA-ba. Egyelőre nem sikerült megvalósítani ezt az elképzelését, mert az Egyesült Államok költségvetésében erre nem találtak elég pénzt.

Trump Mexikóból várt pénzt a kerítés felépítéséhez, de ott

egy nemzetközileg jól ismert karjelzéssel reagáltak.

Most a migránsok szörnyű sorsa kapcsán arra hívták fel az amerikai hatóságok figyelmét, hogy mindenkinek respektálnia kell az emberi jogokat. A migránsok azonosítása egyelőre folyamatban van, nagy részük valószínűleg mexikói állampolgár.

A hétfőn kezdődő pert nagy figyelem kíséri mind az USA-ban mind Mexikóban hiszen ilyen súlyos. a migránsokat érintő katasztrófa több mint tíz éve nem fordult elő az Egyesült Államokban.

 

 

AIDS világkongresszus Párizsban

0

Trump amerikai elnök bejelentette: az USA költségvetése csökkenti hozzájárulását a nemzetközi programokhoz.

Washingtonban a kongresszus most tárgyalja a részleteket, de hogyha jóváhagyják Trump elképzelését, akkor 1,13 milliárd dollár kiesik az AIDS költségvetésből.

Ezért a világkonferencia résztvevői még a megnyitás előtt nyilatkozatot tettek közzé, amelyben sürgetik, hogy növekedjenek a magán és az állami adományok, mert különben több százezer ember élete kerül veszélybe.

Körülbelül 830 ezer HIV fertőzött beteg nem kaphatja meg a szükséges kezelést, ha az USA csökkenti hozzájárulását- mondta az AIDS társaság főnök asszonya, a dél-afrikai Linda-Gail Bekker asszony. Az Egyesült Államok ugyanis a legnagyobb támogató és félő, hogy a példáját mások is követik majd. Az USA több mint a kétharmadát adja a nemzetközi AIDS programnak, mely nagyon szép eredményeket ért el.

Jelenleg 36,7 millió HIV fertőzött beteget tartanak nyilván a világon

és – hála a kezeléseknek – közülük 19,5 millióan még élnek. 2020-ra az a terv, hogy az ismert HIV fertőzöttek 90 százaléka kapjon kezelést, hogy ennek eredményeképp képesek legyenek együtt élni a betegséggel anélkül, hogy az akár a saját, vagy mások életét veszélyeztetnék.

Amerika tavaly 4,9 milliárd dollárt adott erre a célra, Nagy Britannia 645 milliót, Franciaország 242 milliót. Ha az amerikai csökkentés bekövetkezik és mások is követik a példát, akkor 2020-ig 7 milliárd dollár hiányzik majd a költségvetésből- mondta az AIDS társaság kincstárnoka Párizsban.

Az AIDS elleni küzdelem a világon mindenütt jól alakul kivéve az egykori szocialista országokban. Különösen súlyos a helyzet a Szovjetunió egykori tagállamaiban, ahol a hatóságok nem fordítanak kellő figyelmet és nem adnak elég pénzt az AIDS ellenes harcra. A gyorsan terjedő kábítószer fogyasztás és a prostitúció ezekben az országokban a HIV vírus gyors terjedéséhez vezet. Kelet Európa és Közép Ázsia mellett továbbra is veszélyeztetett az afrikai kontinens, ahol eddig igen szép eredményeket sikerült elérni.

Ez elsősorban a Bill és Melinda Gates alapítvány több milliárd dolláros hozzájárulásának köszönhető. Párizsban az AIDS világkonferencián a résztvevők attól tartanak, hogy Trump divatot csinál és mások is követik majd a visszafogást ezen a téren annak ellenére, hogy az AIDS elleni világ kampány során egyértelműen megmutatkozott: a járvány meg fékezhető és több millió ember életét lehet megmenteni, ha a pénzeket célzottan és hatékonyan költik el.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK