Ötpontos amerikai bírálat a nemzeti együttműködés rendszerének

0
1038
department of state

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 45. alkalommal tette közzé az egész világra kiterjedő emberi jogi jelentést. Első alkalommal mióta Tony Blinken áll a Külügyminisztérium élén.

„Tudjuk, hogy nálunk is vannak problémák, de mi nyíltan beszélünk erről. Ez különbözteti meg a demokráciát az autokráciától” – mondta Tony Blinken külügyminiszter amikor bemutatta az egész világról szóló emberi jogi jelentést, melyet a washingtoni külügy 45-ik alkalommal tett közzé.

A jelentés természetesen Magyarországgal is foglalkozik, és öt pontot kifogásol a nemzeti együttműködés rendszerében.

  • Első helyen azt említik, hogy a bíróságok immár elítélhetik azokat, akik „hamis állításokkal” bírálják a hatalmat illetve annak képviselőit.
  • A második probléma a migráns ügyek kezelése: el kell bírálni és ha kell vissza lehet toloncolni a menedékkérőket, de Magyarországon ez nem így működik.
  • Harmadik helyen említi a jelentés azt a Magyarországon jólismert jelenséget, hogy a hatalomhoz közelállók kapják az állami megrendelések javát.
  • A negyedik probléma a civil szervezetek megfélemlítése, amely gyakorlattá vált a nemzeti együttműködés rendszerében.
  • Az ötödik kifogásolt kormányzati magatartás: a hatalom nem védelmezi a meleg vagy a roma kisebbséget a szélsőséges támadásoktól.

A sajtószabadság megsértése az első ponthoz kapcsolódik, de a bírálat meglehetősen visszafogott. Ezt elsősorban azt magyarázza, hogy másutt szisztematikusan gyilkolják az újságírókat például Mexikóban. Sor került ellenzéki oknyomozó újságírók megölésére Szlovákiában és Máltán is.

Az USA elsősorban Kínát és Oroszországot bírálja

A két nagyhatalom, amelyeket az amerikaik stratégiai ellenfélnek tekintenek valóban szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Navalnij, az orosz ellenzék bebörtönzött vezére épp most kezdett éhségsztrájkba tiltakozásul a rémes körülmények ellen.

Csakhogy az USA vígan együttműködött Putyin elnökkel amikor az oroszok brutális háborúban kényszerítették ki a békét Csecsenföldön, ahol mindmáig semmi beveszik az emberi jogokat.

1989-ben Peking kellős közepén a hadsereg végzett a Tienanmen téren tiltakozó diákokkal, de az amerikai kormányzat nyugodtan folytatta az együttműködést a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párttal.

Az emberi jogi kampány csak fedőszöveg

Ez derül ki Biden elnök két külügyi tanácsadójának /Richard N. Haass és Charles A. Kupchan/ tanulmányából. A Foreign Affairsben megírták: az USA tisztában van azzal, hogy nem játszhat immár vezetőszerepet a világban. Ezért le kell mondania arról, hogy saját elképzeléseit próbálja meg kiterjeszteni az egész világra. Ehelyett a nagyhatalmak józan együttműködésére van szükség miközben mindenki elfogadja, hogy a másik politikai rendszere egészen más mint az övé.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .