Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Biden Kína tanácsadója Kornai tanítvány

Julian Gewirtzet nevezte ki az USA elnöke a nemzetbiztonsági tanács kínai ügyekkel foglalkozó igazgatójának. A fiatal tudós korábban Kornai János szerepét méltatta a kínai reformok kialakításában.

A magyar közgazdászt, aki Hiány című könyvével az egész világon figyelmet kelett, a kínaiak meghívták a nyolcvanas években, hogy mondja el véleményét: miképp lehet piacgazdaságot működtetni egy olyan államban, melyet a kommunista párt irányít?

A reform

A kínaiak Mao halála után /1976/ indították meg a reformfolyamatot, mely hivatalosan 1978-ban kezdődött meg. Kornai János azt tanácsolta a kínai vezetőknek, hogy vezessék be a piacgazdaságot, de ellenőrizzék azt felülről. A kínai reformistákat fellelkesitették Kornai gondolatai, melynek fontos szerep jutott a reform végrehajtásában. Amikor Kornai János 90-ik születésnapját ünnepelte, akkor Julian Gewirtz is eljött Budapestre, hogy méltassa a magyar közgazdász érdemeit a kínai reformban, amely eltérően az európai kísérletektől, sikeresnek bizonyult.

Kornai János úgy érezte, hogy a piaci reformok előbb vagy utóbb elvezetnek Kína demokratizálásához is. Ebben eddig csalódnia kellett. A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt továbbra is teljhatalmat akar a politikai szférában.

Milyen politikát folytat Joe Biden?

Az USA elnöke stratégiai vetélytársnak nevezte Kínát – immár teljes joggal hiszen az előrejelzések szerint a kínaiak GDP-je 2028 táján meghaladhatja az Egyesült Államokét. Milyen utat választ Biden: a szembenállásét mint Donald Trump vagy pedig az együttműködését mint Barack Obama? Jelentős részben az új kínai tanácsadótól, Julian Gewirtztől is függ ez, aki fiatal kora ellenére alaposan ismeri Kínát, és a jeles magyar közgazdász, Kornai János ezzel kapcsolatos munkásságát.

Obama a populizmusról

Az USA első színesbőrű elnöke szerint a populizmus fő okát abban lehet keresni, hogy a globalizáció körülményei között az emberek nem érzik magukat biztonságban: sem egzisztenciálisan sem pedig kulturálisan. A korábban biztosnak tűnő viszonyok villámgyorsan változnak, és ehhez nagyon nehéz alkalmazkodni.

„Meg kell tanulnunk együtt élni az új körülmények között!”

– hangsúlyozta Barack Obama, aki nyolc évig volt az Egyesült Államok elnöke. Kezdetben őt baloldali populizmussal vádolták meg vetélytársai és ellenfelei, de nyolc év alatt kiderült, hogy az amerikai demokrácia jól működött amíg ő volt a Fehér Házban.

Utóda, Donald Trump azután olyan változásokat indított el, amelyek alapjaiban rázták meg az amerikai demokráciát.

„Korábban el sem tudtam volna képzelni azt, hogy olyan támadás érje a Capitoliumot mint Trump elnökségének végnapjaiban”

– mondta erről Obama ex elnök egy spanyol televíziónak.

Egyetlen társadalom sem immunis a populizmussal szemben

Az USA a világ egyik legrégibb demokráciája, és mégiscsak sikerült Trumpnak és követőinek megingatnia a biztosnak hitt alapokat.

„A leggazdagabb és legfejlettebb államok sem immunisak a populizmusra. Ezt bizonyították az elmúlt hónapok eseményei. Ugyanezeket a problémákat látjuk olyan országokban is mint Oroszország, Törökország vagy a Fülöp szigetek és Mianmar.

Olyan fejlett államokban is megmutatkoznak ezek a problémák mint az USA , Németország, Spanyolország vagy Magyarország ” – hangsúlyozta Barack Obama.

Biden Törökországgal együtt említette Magyarországot

Az USA jelenlegi elnöke, aki Obama alelnöke volt, a választási kampány során bírálta azokat az országokat, melyek letértek a demokrácia útjáról: a nemzeti együttműködést rendszerét Erdogan autokratikus uralmával állította párhuzamba.

Obama idejében az amerikai vezetés megkísérelte megbuktatni Erdogant, aki mindinkább szembeszegült az Egyesült Államokkal és közeledett Oroszországhoz. A törökök Moszkvától vásároltak rakéta elhárító rendszert noha Törökország a NATO tagja és az orosz fegyverek nem kompatibilisak az észak-atlanti szervezet informatikai rendszerével.

Erdogan azzal vádolta Obamát, hogy puccsot szervezett ellene. Brutálisan leszámolt ellenfeleivel Törökországban, és méginkább megerősítette autokrata rendszerét. Hívei szultánnak nevezik…

Az orosz vakcinával Orbán a közös uniós politikát támadja

A brit Financial Times és a Guardian egyaránt arra a megállapításra jut, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyéni politikai érdekeit az unió közös érdeke elé helyezi. A New York-i Bloomberg ehhez hozzáteszi, hogy mindez része Orbán Viktor miniszterelnök diplomáciájának, mely igen jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben az EU és az USA bírálja Oroszországot.

A brüsszeli bizottság bírálta Orbán különutas vakcina politikáját, de elismerte, hogy vészhelyzetben erre minden tagállamnak joga van.

A magyar miniszterelnök arra hivatkozik, hogy meg kell menteni a magyar emberek életét, ezért vásárol Magyarország az unióból elsőként orosz vakcinát.

Mi lehet a gond az orosz vakcinával?

Oroszországban elindult a tömeges kampány.

Több mint egymillió ember kapta már meg a védőoltást és panasz nem érkezett vagy legalábbis a szigorúan ellenőrzött orosz sajtó nem számolt be ilyenről.

Az Rt.com – Putyinhoz igen közelálló portál – kiemelte, hogy Magyarország az első olyan uniós állam, mely vásárol az orosz vakcinából. Eddig az orosz vakcinát a szegényebb államokba sikerült eladni.

Ugyan az Egyesült Arab Emirátusok is jelentkeztek, de kérdés, hogy kinek szánják az orosz vakcinát ? A helyi elitnek avagy a vendégmunkásoknak?

Indiában a helyi elit a nyugati vakcinákat használja míg a népet a saját indiai oltóanyagukkal oltják be.

Mi ezzel a probléma? 60 év fölött problematikus!

Az orosz vakcina, a kínaiak és az indiaiak hagyományos oltóanyagok, melyek azon az elven alapulnak, hogy a legyengített vírust oltják be. Majd ennek eredményeképp a szervezet immunrendszere ellenanyagot fejleszt ki és kialakul a védettség. Csakhogy 60 fölött a szervezet reakciója már távolról sem biztos…

Kínában ezért nem oltják a 60 fölöttieket viszont nagy mennyiségű Pfizer-Biontech vakcinát vásároltak az elit számára …

Navalnij visszamegy Oroszországba

Azok után, hogy az ellenzéki politikus Alekszej Navalnijt megmérgezték hazájában, de Németországban megmentették az életét bejelentette haza kíván térni Oroszországba.

„Sohasem volt kérdés számomra a hazatérés ” – írta Twitteren Navalnij, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat próbált meg eltenni láb alól. A Der Spiegel szerint emiatt mélypontra jutottak Németország és Oroszország kapcsolatai.

Moszkva az USA függvényének tekinti Németországot

„A Szovjetunió bukása óta (1991) még sohasem volt ilyen komplikált a két állam kapcsolata” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője. Andrej Kortunov az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya amikor Merkel kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

„Valaki el akarta némítani Navalnijt!”

– hangsúlyozta a kancellár asszony, és Oroszországban a szakértők leestek a székről: ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában – írta Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta:

„Putyint hátbaszúrták!”

Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette. A németeket ez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok elképedtek: egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal?!

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben meggyilkolt egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Maas külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a

Navalnij ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az északi áramlat kettő egyezményt!

Micsoda?

Egy orosz ellenzéki megmérgezése miatt veszélybe kerülhet egy több milliárd dolláros stratégiai ügylet? Lavrov külügyminiszter sietett is kijelenteni: Maas német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott!

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó hanem arról:

Németország újra elkötelezte magát az USA mellett.

Lavrov külügyminiszter évvégi értékelése: „az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy több pólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban.”

Vagyis a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Biden választási győzelmét követően.

Háborús fenyegetés?

A Der Spiegel tudósítója szerint Lavrov külügyminiszter még a galambok közé tartozik Moszkvában míg a héják nyíltan háborús fenyegetésről beszélnek. Ez magyarázza azt, hogy Lavrov külügyminiszter arra kényszerült: három órán keresztül tárgyalt az Alternative für Deutschland vezetőivel holott korábban óva intette Putyint attól, hogy túlértékelje a neonáci mozgalmakat Európában.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik mint Lavrov külügyminiszter. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkel kancellárral. A Navalnij ügyet a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel kancellár idén távozik, és utóda határozza majd meg: mennyire igazodik Berlin Biden elnök diplomáciájához?

Mit szól majd ehhez Moszkva?

Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, de Oroszország leértékelődött Németország szemében – állapítja meg a der Spiegel moszkvai tudósítója.

„Peking veszélyesebb mint Moszkva!”

Madeleine Albright a nemrég megkötött EU-Kína beruházás védelmi egyezmény kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a nyugati világot jobban fenyegeti Kína mint Oroszország. A kínaiak ugyanis az új Selyemút programmal nyomulnak előre, és máris sok mindent megszereztek maguknak Európában míg az oroszok megmaradnak a hagyományos hírszerzői játszmáknál, mert gazdasági erejük nincsen.

Az USA-nak és Európának össze kellene fognia Kína ellen – legalábbis ezt javasolja Madeleine Albright.

A Washington Post Merkelt bírálja

A befolyás amerikai lap vezércikkében foglalkozik az EU- Kína beruházás védelmi egyezménnyel, melyet Merkel kancellár egyik diplomáciai főművének tekint. Az egyezmény kedvező a német autógyáraknak, melyek már évtizedek óta jelen vannak Kínában, mely időközben a világ legnagyobb autós piaca lett. A Washington Post Trumpot bírálja, aki  America First politikájával elidegenítette magától európai szövetségeseit. Biden nyilvánvalóan más diplomáciát folytat majd, mely arra irányul, hogy az USA és Európa fogjon össze Kínával és Oroszországgal szemben. De vajon érdeke-e ez Európának?

Merkel létfontosságúnak tartja a kínai kapcsolatot

A német kancellár sokkal átfogóbb egyezményt akart Kínával, mely előnyhöz juttatta volna Európát Amerikával szemben. A kínaiak azonban kivárnak: Hszi Csinping elnök nem jött Európába, maga helyett a második számú vezetőt, Li Kocsiang miniszterelnököt küldte. Peking számára ugyanis az USA a legfontosabb partner. A kínaiak meg akarják várni, hogy Biden milyen politikát folytat majd, és ennek függvényében döntenek az európai kapcsolatokról.

Kína az egyetlen nagyhatalom, amely tavaly GDP növekedést produkált a Covid-19 járvány ellenére. Igaz, hogy a pekingi előzetes adatok szerint ez a növekedés elég szerény mindössze 2%, de idén már 5%-ra számítanak.

Az USA olyan lesz mint Magyarország?

Azon elmélkedik a Washington Post választási előzetesének szerzője, hogy Trump ismételt győzelme esetén korlátozza a bíróságok függetlenségét, a szólásszabadság jogát éppúgy mint Magyarország, Törökország vagy épp Belarusz.

A Washington Post szerint ezekben az országokban eleve eldöntöttek a választások, mert a hatalom lehetetlen helyzetbe hozta az ellenzéket.

Az Egyesült Államokban természetesen nem ez a helyzet, de a Washington Post szerint fennáll annak a veszélye, hogy Trump ebbe az irányba megy tovább.

Joe Biden banditának nevezte ezeknek az államoknak a vezetőit

A demokraták elnökjelöltje éppoly autokratának tekinti a magyar miniszterelnököt mint a török államfőt vagy Lukasenkat Belaruszban. Ez persze csak a választási kampány része, de nem sok jót ígér az Orbán kormánynak, ha a demokraták győznek az Egyesült Államokban. Ez persze mindenképp odébb van, mert Trump mindent megpróbál annak érdekében, hogy további négy évet tölthessen a Fehér Házban.

A Washington Post tulajdonosa a világ leggazdagabb embere

Jeff Bezos, akinek vagyona túllépte a 200 milliárd dollárt, az Amazon alapító atyjaként profitál a vírusválságból, mert az internetes kereskedés rakéta sebességgel ível felfelé az egész világon. Korábban már szembe került Trumppal amikor kiderült: a Fehér Ház engedélyezte Szaúd Arábia trónörökösének, hogy meggyilkolja az őt bíráló újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Dzsamal Kashodzsit Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták Szaúd Arábia nagykövetségén.

Nem kímélték Jeff Bezost sem

A világ leggazdagabb emberét Ádám kosztümben mutatta egy videó a szeretője társaságában. Jeff Bezos emiatt válni kényszerült. Azzal vádolta meg Trumpot, hogy az ő megbízásából készült a kínos videó. A világ leggazdagabb embere mindenesetre Trump bukásában bízik annak ellenére, hogy az elmúlt évben rekordot rekordra halmozott, és az Amazon értéke meghaladta az 1000 milliárd dollárt a New York-i tőzsdén.

Amerikai ajánlat az Airbus vita rendezésére

Az USA megszünteti az európai borok és whiskyk büntető vámjait, ha az Airbus visszafizeti az európai államoknak a korábbi több milliárd eurós támogatási pénzeket.

A Reuters értesülései szerint a javaslatot Robert Lightizer kereskedelmi főképviselő még azt megelőzően elküldte az EU-nak, hogy a WTO felhatalmazta volna Brüsszelt egy 4 milliárd dolláros válasz lépésre. A Világkereskedelmi Szervezet szerint ugyanis nemcsak az Airbus kapott szabálytalanul állami támogatásokat, de az amerikai Boeing is. Az USA a maga részéről alkalmazza is a 7,5 milliárd dolláros büntető csomagot az európai borokkal és whiskykkel szemben.

Trump szokás szerint hepciáskodva fogadta a WTO döntését: „ha az európaiak ezt kihasználják, akkor mi keményebben fogunk visszavágni! Remélem, hogy ezt nem akarják!” Mindez persze része a választási kampánynak Amerikában, ahol Trump újra az America First-Amerika mindenekelőtt – jelszóval próbálja meg ledolgozni hátrányát Biden-nel szemben.

Brüsszelben óvatosan fogadták az amerikai kezdeményezést:

„Ez az első eset, hogy ebben az ügyben valamiféle visszajelzés érkezik. Mi már érvekkel szolgáltunk, készek vagyunk a tárgyalásokra”

– mondta egy uniós szóvivő.

WTO döntés

A Világkereskedelmi Szervezet azzal a döntéssel zárta le az Airbus-Boeing vitát, hogy mindkét repülőgépgyártó óriás jogtalanul élvezett állami támogatást. Az európai kormányok alacsony kamatokkal támogatták az Airbust míg Washington adókedvezményeket adott a Boeingnek. Ez még a boldog béke időkben volt, a Covid-19 pandémia mindkét repülőgépgyártó céget a padlóra küldte.

Az Airbus-nak 10 milliárd dolláros plusz veszteséget okozna, ha a kedvezményes alacsony kamatokkal most felszoroznák az árakat – állapítja meg a Reuters. Ezt az európai államok nyilvánvalóan nem fogadhatják el. Egy magát megnevezni nemkívánó uniós tisztviselő ezért az amerikaiak javaslatát „sértőnek” nevezte, és azt mondta: ez csak fokozná a büntetővámok háborúját az USA és az EU között.

Európai szakértők elmondták a Reuters tudósítójának, hogy ezen az alapon a Boeingnek is dollár milliárdokat kellene visszafizetnie az amerikai államnak. Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a WTO döntése a jövőre vonatkozik vagyis visszamenőlegesen nem érvényes.

Soha ilyen gyorsan nem nőtt az USA államadóssága

A Covid-19 járvány öt hónapjában az Egyesült Államok adóssága 23,5 ezer milliárd dollárról 26,5 ezer dollárra növekedett. Az USA történetében ilyen még nem volt. Ezért senki sem tudhatja, hogy mi lesz ennek a hatása az amerikai és a világgazdaságra?

Figyelmeztető jelekről ír a Business Insider, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az öthónapos időszakban az arany ára 35%-al, az ezüsté 100%-al, a bitcoin árfolyama pedig 200%-al emelkedett miközben a dollár árfolyama 7-8%-al csökkent a nemzetközi valuta kosárhoz képest. A Federal Reserve Board szeretne mérsékelt inflációt beindítani – éppúgy mint a többi jegybank – de ez nem megy könnyen. Blu Putnam, a CME vezető közgazdásza szerint csakis a részvények árfolyamát sikerült növelni, de a reálgazdaságban változatlan a helyzet. A piac egyik veteránja úgy nyilatkozott a Business Insidernek, hogy a kormány jól teszi, ha eladósodik: „rendkívüli időket élünk. Most kell eladósodni amikor a kamatláb alacsony, nem pedig akkor amikor magas!” – mondja Jack Bouroudjian.

Felelős gazdálkodás

Ennek két fő mutatója lenne: egyrészt a dollár árfolyama, másrészt pedig az, hogy mennyire sikerül eladni az államkötvényeket a piacon. A mostani rendkívüli helyzetben egyik mutató sem ér túlságosan sokat. Miért? Mert a többi kormány és jegybank is hasonló politikát folytat mint az USA! Mindenütt a leértékelésre játszanak.

Az amerikai kincstárjegyek értékét szintén nem lehet reálisan értékelni, mert a legnagyobb vevőjük nem más mint a Federal Reserve Board!

Ilyen körülmények között nem tehetünk mást minthogy óvatosak vagyunk és nagyon figyeljük a piaci változásokat. A hagyományos mutatók híján nehéz tájékozódni, mert ilyen helyzet még sohasem volt sem az Egyesült Államokban sem pedig a világgazdaságban – állapítja meg a Business Insider.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak lőttek

Ez a véleménye az USA egyik legtapasztaltabb diplomatájának, aki sokáig Berlinben is dolgozott. Daniel S. Hamilton Richard Holbrooke-nak volt a jobbkeze amikor a legendás amerikai diplomata nagykövet volt Berlinben illetve amikor elrendezte a balkáni konfliktust.

Hamilton az Aspen Intézet igazgatója is volt Berlinben, ahol ez a kutatóintézet pontosan Goebbels egykori villájának helyén épült újjá. Jól ismeri tehát Európát, ahol most a
COVID-19 vírus marasztalta. A Politico tudósítójával megosztotta aggodalmait:

Még soha nem voltak ilyen rosszak az USA-német kapcsolatok

Formálisan ugyan mindkét oldal elismeri, hogy stratégiai fontosságú viszonyról van szó, de mind Washington mind Berlin másképp ítéli meg a világpolitikát. Különösen a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, melyet a németek fenn kívánnak tartani miközben az USA mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

Berlinben csak mulatnak azon, amit Richard Grenell, Trump egykori nagykövete mondott: ő látta amint az amerikai elnök elbűvöli a kancellár asszonyt. Trump vonzereje, ha van ilyen, egyáltalán nem hatásos Merkel esetében, aki kőkemény racionalitással képviseli a német és az uniós érdekeket.

Trump büntetésből kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból. Ez felveti a NATO jövőjének kérdését.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak vége

Daniel S. Hamilton szerint az amerikai elnök teljesen kiüresíti a NATO-t, amelyet meg kellene reformálni, hogy kifejezze a huszonegyedik század gyorsan változó viszonyait. Ez persze nem azt jelenti, hogy Trump megszüntetné a NATO-t. Ez nagyon is kényelmes neki, mert ezen a címen amerikai fegyvereket adhat el a szövetségeseknek. Ami megváltozna, az a védelmi garancia. A NATO ötös cikkelye szavatolja, hogy az USA úgy védelmezi a szövetséges államok határait mint a sajátját. Csakhogy ebben egyre kevesebben hisznek. Márpedig ha megszűnik a garancia, akkor mi értelme marad a NATO-nak?

Jöhet az európai hadsereg

Merkel kancellár és Macron már régebb óta töpreng ezen, de Washingtonból eddig mindig leintették őket. Ha Trump marad az elnök a következő négy évre, akkor felerősödik az európai hadsereg gondolata, mellyel a magyar diplomácia is egyetért.

Daniel S. Hamilton jelenleg a Johns Hopkins egyetem professzora. Ha a demokraták visszatérnek a Fehér Házba, akkor stratégiai tanácsadóként őt is meghallgathatják. A demokrata párt szövetségesnek és nem vetélytársnak tekinti az Európai Uniót vagyis egészen másképp viszonyul kontinensünkhöz mint Trump, aki nyíltan törekszik az unió gyengítésére és belső ellentéteinek a kihasználására.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

„Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!