Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Halálos lövöldözés egy amerikai iskolában

0

Lelőtte egy osztálytársát egy diák, másik hármat pedig súlyosan megsebesített szerdán egy Washington állambeli iskolában.

A tragédia a Spokane város közelében lévő Rockford középiskolájában történt. A túlélő áldozatokat kórházban ápolják, egyikük sincs életveszélyben.

A lövöldöző diáknál két pisztoly volt, mindkettőt használni akarta, de az egyik elakadt.

Ekkor az egyik megcélzott diák kérlelőre fogta, ám a lövöldöző a másik fegyverből leadott lövésével azonnal leterítette. Ezután az iskola biztonsági őreinek sikerült lefogniuk a támadót.

Sajtótájékoztatóján Ozzie Knezovich megyei seriff nem kívánta felfedni az elkövető kilétét, csak annyit mondott, hogy fiúról van szó, s a vélhető motívumokról sem nyilatkozott. Leszögezte azonban: “szerencsére, az egyik fegyver elakadt, mert ha ez nem így lett volna, a tragédia még több áldozattal végződik”.
Hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, “mi történik a társadalmunkban, mi az oka annak, hogy gyermekeink azonnal fegyverhez nyúlnak, ha valamilyen problémával találják szembe magukat”.

Az Egyesült Államokban 2012 óta átlagosan évente 54 iskolai lövöldözés történik.

Emlékező

Nálunk már ma van, de Amerika egyes részein még tegnap. Szeptember 11. 

Ez a lány, akit a képen nemzetiszínű bikiniben, az áldozatok emlékére elhelyezett amerikai zászlók között látunk, így emlékezik az Egyesült Államokat ért repülőgépes terrortámadások 16. évfordulójának estéjén.

Alakul az amerikai-orosz viszony: ellenlépések

0

Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy zárja be főkonzulátusát San Franciscóban, továbbá szüntesse be tevékenységét Washingtonban és New Yorkban lévő konzulátusa egy-egy irodáját.

Az amerikai külügyminisztérium – Heather Nauert szóvivő aláírásával – közleményben jelentette be döntését és végrehajtására szeptember 2-ig adott határidőt. A külügyminisztérium  lépése válaszként született az orosz kormány korábbi, júliusi döntésére, amelyben elrendelte az Egyesült Államok oroszországi diplomáciai képviseletei létszámának csökkentését. Moszkva júliusban elrendelte: az Egyesült Államoknak szeptember 1-jéig 755 fővel csökkentenie kell oroszországi nagykövetségének és konzuli képviseleteinek létszámát.

   “Az orosz lépés jogtalan és kártékony volt az országaink közötti kapcsolatok egészére”

– fogalmazott közleményben Heather Nauert, s közölte azt is, hogy az Egyesült Államok eleget tett az orosz kormány döntésének és csökkentette külképviseletei létszámát.

A közlemény leszögezte:

az amerikai döntésre a kölcsönösség jegyében került sor.

Heather Nauert hozzátette: az Egyesült Államoknak és Oroszországnak jelenleg három-három konzulátusa van a másik országában.

A orosz konzulátusok bezárásáról, illetve hivatalainak csökkentéséről szóló döntésről Rex Tillerson amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot. Az orosz külügyminiszter – a The Hill című lap közlése szerint – a feszültség növelésével vádolta meg az Egyesült Államokat. A The Hill idézte az orosz elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov szavait is, aki így fogalmazott: “sajnáljuk a lépést, amely nem konstruktív”. Peszkov válaszlépéseket helyezett kilátásba. Donald Trump amerikai elnök korábban többször is azt hangoztatta, hogy kormányzata jobb kapcsolatokra törekszik Moszkvával. A legutóbb hétfőn – a finn államfővel tartott közös sajtóértekezletén – beszélt erről.

“Hangosan és egyértelműen mondom, és évek óta ezt mondom: jó dolog, ha nagyszerű, de legalábbis jó a viszonyunk Moszkvával”

– fogalmazott az amerikai elnök.

 

Van diplomáciai megoldás az észak-koreai válság rendezésére 

0

James Mattis hadügyminiszter azután mondta a címben idézett mondatot, hogy hosszasan tárgyalt dél-koreai kollégájával a Pentagonban.

“Osztozunk abban a felelősségben, hogy megvédjük a népeket!”- hangsúlyozta az USA hadügyminisztere. Korábban Donald Trump elnök azt közölte: a szavak nem jelentenek választ az észak-koreai fenyegetésre! Ezt sokan úgy értelmezték, hogy az USA megelőző katonai csapásra készül Észak Koreával szemben. Nincs már diplomáciai opció?- kérdezték Mattis hadügyminisztertől Washingtonban. “Az USA sosem fogy ki a diplomáciai megoldásokból!”- válaszolta a hadügyminiszter megnyugtatva a közvéleményt.

Tillerson amerikai külügyminiszter és Lavrov, az orosz diplomácia vezetője telefonon értékelte a válságos helyzetet azt követően, hogy az ENSZ BT egyhangúlag elítélte Észak Koreát az újabb rakéta kísérlet miatt. Lavrov figyelmeztette amerikai partnerét egy katonai megoldási kísérlet beláthatatlan következményeire a koreai félszigeten és az egész térségben. Oroszország határos Észak Koreával és évtizedeken át támogatta a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A rakétákat kifejlesztő észak-koreai hadmérnökök orosz akadémiákon tanultak.

Kína, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese szintén a diplomáciai megoldás híve. Peking szeretné újra indítani a hatoldalú tárgyalásokat, melyeken a két Koreán kívül, Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. A helyzet azonban az, hogy jelenleg amerikai-dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félsziget déli részén, Észak Korea pedig tovább fenyegetőzik.

Észak Korea óva inti Japánt 

Saját magát semmisíti meg Japán azzal, hogy kitart gazdája, az Egyesült Államok mellett- fenyegetőzik Észak Korea hírügynöksége. A KCNA azt követően fenyegette meg a távol-keleti szigetországot, hogy egy észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, majd attól több mint ezer kilométerre keletre a Csendes óceánba csapódott. A KCNA közleményéből kiderült: sem a célpont sem az időzítés nem volt véletlen. Az ifjú diktátor ugyanis szereti a szimbólumokat. 107 éve írták alá augusztus 29-én azt a szerződést, mely a koreai félszigetet a japánok kezére juttatta.

Tokió tulajdonképp gyarmatként kezelte Koreát egészen 1945-ig, amíg a szovjet csapatok ki nem verték onnan a japánokat.

Akkor érkezett szovjet századosi egyenruhában Koreába Kim Ir Szen, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer alapító atyja, a jelenlegi diktátor nagyapja.

És miért Hokkaidó volt az észak-koreai rakéta figyelmeztetés célpontja? A KCNA ezt is megírja: mert ott jelentős amerikai támaszpont van! Ennek felszámolását várja Észak Korea Japántól. Tokió elég ideges: Abe Sinzo miniszterelnök súlyos fenyegetésről beszélt hiszen a sikeres rakéta kísérlet egyértelműen megmutatta: Észak Korea immár képes arra, hogy támadást intézzen Japán ellen. Rakétái akár nukleáris robbanófejet is hordozhatnak! Japán az egyetlen ország, mely átélt egy nukleáris támadást 1945 nyarán. Ez annyira sokkolta az addig fanatikuson kitartó japán vezetést, hogy megadta magát az Egyesült Államoknak. Azóta

Japán az USA első számú szövetségese Kelet Ázsiában.

A japánok lemondtak az erős hadseregről abban bízva, hogy Amerika megvédi őket bármilyen külső támadással szemben. Most viszont felmerül a kérdés: képes-e az USA valóban megvédeni Japánt, ha az ifjú diktátor beváltja fenyegetését és támadást indít a szigetország ellen, mely 107 éve a gyarmatává nyilvánította a koreai félszigetet ?!…

Lövöldözés egy amerikai könyvtárban

0

Lövöldözés volt az egyesült államokbeli Új-Mexikó állam egyik könyvtárában hétfő este. Két ember meghalt, négyen súlyosan megsebesültek.

Az ámokfutó az állam délkeleti részén, a texasi határhoz közel fekvő Clovis városka közkönyvtárában lövöldözött: két embert agyonlőtt, másik négy könyvtárlátogatót pedig súlyosan megsebesített.

A helyi hatóságok szerint egyértelmű, hogy nem terrorcselekmény történt.

A The Eastern New Mexico News című helyi lap tudósítója megszólaltatta a könyvtár vezetőnőjét, Vanessa Aguirrét, aki azt mondta:  “minden olyan gyorsan történt, bejött egy férfi és azonnal lövöldözni kezdett, először a levegőbe adott le lövést”. A könyvtárosnő, akivel ott volt a gyermeke is, azonnal kimenekült az épületből.

A rendőrség körülvette az épületet és letartóztatta az elkövetőt. A helyi hatóságok a férfinak sem a kilétét, sem az esetleges motivációit nem fedték fel, későbbre ígértek részletes tájékoztatást.

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

Észak Korea: három rakéta – három kudarc

0

Miközben zajlik az amerikai-dél-koreai éves hadgyakorlat a Koreai Félszigeten, Észak Korea több rövid hatótávolságú rakétával hajtott végre kísérletet. A kilőtt három rakéta közül egy a kilövés után szinte azonnal felrobbant, a másik kettő végül a Japán tengerbe zuhant – közölte a Pentagon.

Washington különösen árgus szemekkel figyeli a rakétakísérleteket azóta, hogy Kim Dzsongun büszkén kijelentette: immár az Egyesült Államok egész területét el tudják érni  rakétáikkal.

Washingtonban valószínűnek tartják, hogy a mostani hármas rakétakísérletet azért most hajtották végre, mert javában zajlik a nagy közös amerikai-dél koreai hadgyakorlat a koreai félszigeten. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek tartják. Korábban azt ajánlották az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy ha nem tartják meg ezt a hadgyakorlatot, akkor felfüggesztik a rakétakísérleteket.

Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég megdicsérte Észak-Koreát amiatt, hogy nem reagált rakéta- vagy épp atomkísérletekkel arra, hogy az ENSZ BT újabb szigorú szankciókkal sújtotta a militarista rendszert, amely gyakran fenyegeti nukleáris háborúval a világot. Donald Trump amerikai elnök már többször is katonai megelőző csapást helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben.

Washingtoni hírek szerint erről a katonák lebeszélték az elnököt mondván, hogy a következmények beláthatatlanok lennének. Az USA csendes óceáni erőinek parancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy

 

„Észak-Korea diplomáciai és nem katonai probléma”.

Az újabb hármas rakéta kísérletet provokációnak tekinthetik Washingtonban és Szöulban, de kevés eszközük van az észak-koreai diktátor befolyásolására.

Peking mérséklő hatásában bízhatnak.

Kína a világtól elszigetelődött észak-koreai rendszer egyetlen szövetségese, amely mindenáron szeretné elkerülni a katonai konfliktust határai közelében. Nemrég új nagykövetet nevezett ki Phenjanba. Az ő feladata lenne, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Észak Koreát. Ilyen hatoldalú tárgyalások folytak sikertelenül Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, ám kiderült: Észak Korea titokban folytatja nukleáris- és rakétakísérleteit, hogy teljes jogú atomhatalommá váljon.

 

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy “kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Kurd szóvivő: az USA még évtizedekig Szíriában maradhat

0

Erről nyilatkozott az YPG kurd milícia szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Az exkluzív interjúban a kurd milícia szóvivője, Talal Silo elmondta: az USA máris hét támaszpontot hozott létre a térségben Szíria és Törökország határán.

400 kilométeres frontszakaszon itt a Szíriai Demokratikus Erők az urak /SDF/. Ennek legfontosabb fegyveres erejét a kurd YPG jelenti. Trump elnök utasítására ők amerikai fegyveres támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy Törökország vezetői ettől idegrohamot kapnak. Ők ugyanis az YPG-t terrorista szervezetnek tekintik. Az USA elvben Törökország legfőbb szövetségese, de az utóbbi időben számtalan kisebb nagyobb konfliktus jellemezte a két NATO tagállam viszonyát. Tavaly Erdogan elnök a katonai puccs támogatásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Törökország mind szorosabban együttműködik Oroszországgal és Iránnal pedig ezeket az államokat Washington stratégiai ellenfélnek tekinti.

Az USA nagy katonai repülőteret építhet ki Kobani mellett pótolva ezzel a törökországi repülőtereket

– hangsúlyozta a kurd szóvivő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Mit gondolnak valójában a helyzetről Washingtonban? A Reuters kérdésére Ray Dillon ezredes kitérő választ adott a Pentagonban: ha elfoglaljuk Rakkát, akkor még nincs vége a háborúnak! Az Isis az Eufrátesz völgyében komoly hátországot épített ki – mondta a Pentagon szóvivője, aki

nem kívánt az USA hosszú távú terveiről nyilatkozni.

Amerikai katonák részt vesznek a harcokban – ezt korábban megerősítették, de nem ez a fő feladatuk. Jelenleg a fő cél az Iszlám állam megsemmisítése. Ehhez elengedhetetlen a kurd milíciák támogatása. Csakhogy a kurdok önálló államot akarnak. Az USA kérte, hogy egyelőre halasszák el az elnökválasztást Irak északi részén, ahol évek óta kurd autonóm terület működik. Sem Irakban sem Szíriában sem Törökországban nem lelkesednek a döntéshozók egy kurd állam létrehozásáért. De hát egy 35 milliós népről van szó, melynek mind az első mind a második világháború után megígérték az önálló államot. Egyikből sem lett semmi. A jelenlegi zűrzavaros közel-keleti helyzetben viszont a kurdok joggal álmodozhatnak újra önálló államról – amerikai fegyverek védelmében. Az álmok a Közel Keleten sem gyakran valósulnak meg…

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK