Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Napi egymilliós uniós bírság a lengyel kormánynak

Lengyelország nem szüntette meg a fegyelmi kamarát, és ezzel megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amely pedig az Európai Unió egyik alapelve. Épp ezért az Európai Bíróság napi 1 millió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, hogy rábírja Varsót a fegyelmi kamara feloszlatására.

Korábban az Európai Bíróság napi félmillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, mert Varsó nem szüntette meg egy lignit bánya működését noha a környezetvédelmi vállalásai ezt tették volna szükségessé. Csehország feljelentette emiatt Lengyelországot, mert a lignit bánya közel van a két állam határához.

Lengyelországnak tehát már két ilyen jelentős összegű bírsága van.

Világháborús fenyegetés

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök harmadik világháborút vizionált Brüsszel és Varsó ellentétei miatt, de ezek csak a jobboldali lengyel vezetés belső krízisét illusztrálják.

Mateusz Morawiecki szeretne a PiS vezére lenni, Jaroslaw Kaczynski örököse az irányító poszton. A 72 éves Jaroslaw Kaczynski jelezte, hogy a következő választás után már visszavonulna a közélettől. Korántsem Mateusz Morawiecki miniszterelnök az egyetlen utódjelölt, ezért a drámai szóhasználat, amely elsősorban hazai fogyasztásra készült.

Megrendült magabiztosság

Amióta az USA kivonult Afganisztánból Varsóban elveszítették a lábuk alól a talajt: mi lesz, ha az amerikaiak ugyanígy leírják őket is?!

Lengyelország a NATO tagja tehát elvben ez nem következhetne be, de az USA megrendült magabiztossága rémálmot jelent a varsói vezetőknek.

Hibrid háború

Putyin hibrid háborút folytat Lengyelország és Litvánia ellen amikor migráns csoportokat szállít Fehéroroszországba, onnan pedig a bevándorlók az Európai Unió felé veszik az irányt. Mind Litvánia mind Lengyelország kerítést épít, és uniós támogatást kér.

Ursula von der Leyen ki is jelentette, hogy hibrid háború tanúi vagyunk az EU keleti határán, de Brüsszel továbbra sem ad pénzt a kerítések építésére.

A hibrid háború stratégiáját Geraszimov tábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke dolgozta ki. Ennek az a lényege, hogy a hadműveletek mellett vagy helyett más módszerekkel is lehet destabilizálni az ellenséges országot. A migránsok utaztatása pontosan ilyen vállalkozás, amely kis költséggel nagy problémát tud okozni Lengyelországnak és Litvániának.

Miért nőnek az energia árak? – vita a brüsszeli uniós csúcson

A karbon kereskedelmi rendszer is oka az energiaárak emelkedésének – ezt állította az uniós csúcstalálkozón több kelet-európai tagállam, és bár más hozzászólók szerint ez marginális tényező, de végülis elfogadták a bírálatot. Utasították a brüsszeli bizottságot , hogy „tanulmányozza a karbon kereskedelmet” – tudósít a Politico Brüsszelből.

Az Európai Unió terve, mely szerint karbon semlegességet kell elérni 2050-re, növeli az energia árakat – ismertette a magyar kormány álláspontját Orbán Viktor a csúcstalálkozón. Aki hozzátette, hogy az energia árak már alig elviselhetőek, és ha ez így megy tovább, akkor megölheti az európai középosztályt.

A lengyel kormány hasonlóképp az uniós karbon terv ellen emelt szót, és annak visszavonását vagy elhalasztását javasolta.

Az Euroactiv szerint Babis Orbán támogatására dönthetett úgy, hogy nem fogadja el a közös álláspontot karbon ügyben.

Az uniós karbon kereskedelmi rendszer /ETS/ „manipulált” a cseh kormányfő szerint. Babisnak lehet, hogy ez a mostani az utolsó uniós csúcsértekezlete.

Angela Merkel német kancellár is távozóban van, de elvetette Babis bírálatát mondván: az energia árak és a karbon semlegesség két külön téma.

A világ legnagyobb karbon kereskedelmi rendszere

Emissions Trading Scheme az Európai Unió rendszere, amely a maga nemében egyedülálló. Fő célja a karbon semlegesség elérése. A cseh miniszterelnök javaslatára a bizottságot felszólították, hogy tanulmányozza a gáz és villany piacok működését éppúgy mint a karbon kereskedelem rendszerét.

Lengyelország, Csehország és Spanyolország azt kérte Brüsszeltől, hogy akadályozza meg „a spekulációt a karbon kereskedelemben,” Varsó ezenkívül azt is fontosnak tartja kivizsgálni, hogy a Gazprom milyen szerepet játszott és játszik a gázárak emelkedésében.

Az európai energia miniszterek október 26-án rendkívüli ülést tartanak, hogy megvitassák az energia árak emelkedését.

Brüsszel a kelet-európai tagállamok megnyugtatására abba is belement, hogy a következő csúcstalálkozón, decemberben folytatják a téma megvitatását.

Nem lehet szimplán populista felvetésnek nevezni a kelet-európai tagállamok bírálatát

– hangsúlyozza az Euroactiv.

A gázárak ugyanis rohamtempóban emelkedtek. Emiatt néhányan a tagállamok közül közös földgáz beszerzési programot javasoltak az Európai Uniónak. Görögország, Spanyolország és Olaszország szerint az Európai Uniónak közös tározó kapacitásra lenne szüksége, hogy így stratégiai tartalékot tudjon képezni.

A németek és a hollandok szerint viszont csak átmeneti válságról van szó, és jövő tavaszra normalizálódik a helyzet a gáz fronton.

Más véleményen van Macron francia elnök és Sanchez spanyol miniszterelnök, akik szerint tartós lehet a magas energiaár, és ez ellen az Európai Uniónak tennie kell valamit.

Brüsszelben is megoszlanak a vélemények: Josep Borrell külügyi főképviselő szerint meg kell reformálni az energia árrendszerét, de Ursula von der Leyen úgy foglalt állást, hogy az EU energia rendszere alapjában véve jól működik. A brüsszeli bizottság vezetője ezzel Angela Merkel álláspontjára helyezkedett – írja a Politico.

Ursula von der Leyen ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Oroszország olykor nem habozik fegyverként használni a gázexportot például Moldova esetében. Moszkva is sebezhető hiszen nagyon is szüksége van az energia exportból származó bevételekre – mutatott rá a brüsszeli bizottság vezetője.

Ursula levelét megírta

Folyamatosak a magyar hatóságokkal az egyeztetések a még nyitott kérdések tisztázása érdekében, az úgynevezett gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos jogi vita viszont nem része a helyreállítási alappal kapcsolatos folyamatnak, az Európai Bizottság elnökének levele szerint „ez két különálló és párhuzamos folyamat” – ismertette Ursula von der Leyentől kapott írásos válaszát Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa azért kért részletes tájékoztatást az Európai Bizottság vezetőjétől, mert a Fidesz-kormány rendszeresen arra hivatkozik a helyreállítási alap kapcsán, hogy azért késik a magyar terv elfogadása, mert a kormány ellenáll „Brüsszel” azon szándékának, hogy LMBTQ-aktivistákat engedjenek a magyar iskolákba és óvodákba.

Az EU helyreállítási alapjából Magyarországnak mintegy 2500 milliárd forint járna, de egyelőre még a 326 milliárdos előlegtől is elestünk, miután a magyar kormány által benyújtott tervet az Európai Bizottság még nem hagyta jóvá; szemben szinte már mindegyik másik uniós tagállammal.

Az Ursula von der Leyentől kapott válaszlevél egyértelmű fogalmaz az ügyben. Az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a helyreállítási alaphoz kapcsolódó nemzeti tervek esetében minden lépést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítva legyen az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, ez ugyanis kulcsfontosságú az európai adófizetők felé való elszámoltathatóság kapcsán.

Ursula von der Leyen egyértelművé tette azt is, hogy a tervek elfogadása az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelést veszik kiemelten figyelembe.

Ezzel kapcsolatban Ujhelyi rámutatott, hogy a Magyarországgal szemben megfogalmazott javaslatok alapvetően az állami szintű korrupció elleni fellépésről szóltak. A Bizottság állítólagos elvárása például, hogy

a magyar kormány erősítse meg a korrupcióellenes keretet, többek között „az ügyészi erőfeszítések fokozásával és a nyilvános információkhoz való hozzáférés javításával, valamint erősítse a bírói függetlenséget.”

Ursula von der Leyen írásos tájékoztatását ismertetve Ujhelyi azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette:

az úgynevezett „gyermekvédelmi törvény” miatti jogi vita nem része a helyreállítási alappal kapcsolatos folyamatnak.

A sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy Ujhelyi levélben fordult Várhelyi Olivér uniós biztoshoz is annak érdekében, hogy kiderüljön: a Fidesz-kormány által delegált bizottsági tagnak volt-e, van-e arról tudomása, hogy az Európai Bizottság az LMBTQ-aktivisták óvodai fellépésének megakadályozása miatt tartja vissza a helyreállítási forrásokat; ha pedig ez az állítás valótlan, akkor az uniós biztos jelezte-e a magyar kormány felé, hogy ezügyben félrevezetik a magyar nyilvánosságot. AZ EP képviselő hozzátette:

Várhelyi Olivér egy hónapja nem válaszol az ezzel kapcsolatban neki feltett írásbeli kérdésekre, ami ugyanolyan beszédes az igazságot illetően.

Szexpartik a szélsőjobboldalon

Még a tartományi parlamentben is tartottak szexpartikat prostituáltak részvételével az Alternative für Deutschland helyi vezetői Schwerinben – írta meg a Nordkurier névtelen forrásokra hivatkozva. Mecklenburg – Elő Pomeránia tartomány az egykori NDK-ban van, ahol a szélsőjobboldal különösen erős.

Az Alternative für Deutschland korábban az ellenzék legerősebb pártja volt a Bundestagban, de a legutóbbi választáson leszerepelt. Emiatt erős viták voltak a pártvezetésben, ahol mindenki a másikat okolta a kudarcért.

Lehet, hogy a szexorgiákról írogató névtelenek célja épp a lejáratás – hangsúlyozza a Nordkurier.

Merkel kontra Orbán

A német kancellár asszony és a magyar miniszterelnök útja akkor vált ketté amikor Orbán Viktor nyitást javasolt az Európai Néppártnak a szélsőjobboldali mozgalmak irányában. Merkel kancellár viszont ragaszkodott a centrumhoz, és a szélsőjobboldali pártok távoltartásához a hatalomtól. A kancellár asszony politikája bevált: Európában nem tört át a szélsőjobboldal, de Merkel politikai pályafutása végetért és pártja, a CDU is leszerepelt a legutóbbi választáson.

Nyugat Európa nem a szélsőjobb hanem a baloldal irányában mozdult el: Németország következő kancellárját valószínűleg a szociáldemokraták adják majd.

Keleten a helyzet egyelőre változatlan bár Orbán cseh és szlovák barátja már megbukott. A magyar miniszterelnök új barátokat szerzett Szlovéniában és Szerbiában.

Viták a csúcson

Nyugat-keleti szembenállás alakulhat ki az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén, ahol Orbán Viktor több témában is neki akar menni Brüsszelnek.

Az előzetes meglehetősen drámaira sikeredett: Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Parlament előtt védelmezte az alkotmány bírósági döntést, amely a hazai jogot az uniós fölé helyezi. Mire Ursula von der Leyen emlékeztette őt arra, hogy Lengyelország ezt felvállalta amikor belépett az Európai Unióba.

Ujhelyi eredményesen lobbizott

Áttörésként és jó hírként jellemezte Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, hogy megoldás születhet a keleti vakcinákkal beoltott magyar állampolgárok uniós covid-igazolványának ügyére, miután azt az egyik illetékes uniós testület napirendjére tűzik – erről az MSZP politikusa számolt be vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az elmúlt időszakban írásban és személyesen is lobbizott az Európai Bizottságnál azért, hogy azok a magyar állampolgárok, akik kínai vagy orosz oltást kaptak, de most harmadik oltásként egy európai engedéllyel bíró vakcinát is felvesznek, ugyanúgy megkaphassák az európai covid-igazolványt és ne kelljen a jövőben utazási korlátozásokkal szembenézniük annak hiánya miatt.

Az MSZP európai politikusa közölte, hogy írásbeli választ kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, aki leszögezte, hogy a keleti oltások elismerését tagállami hatáskörben hagyták, vagyis azok elfogadását külön megállapodásokban kell kezelnie az érintett európai országoknak.

Von der Leyen ugyanakkor azt is közölte, hogy a magyar politikus „által felvetett kérdést a Health Security Committee, vagyis az Unió Egészségbiztonsági Bizottságában meg fogják vitatni a koordináció elősegítése érdekében”.

Az EP-képviselője ismertette, hogy ez a bizottság az uniós tagállamok egészségügyi hatóságainak képviselőiből áll, vagyis – mint fogalmazott – a magyar kormány delegáltjának ott kell majd „megharcolnia azért, hogy a többi tagállam megértse a sok százezer magyar ember problémáját, még akkor is, ha azt alapvetően épp a magyar kormány idézte elő”.

Jó előre figyelmeztették annak idején a kormányzatot, hogy az általuk behozott keleti vakcinák uniós engedély nélkül gondot okozhatnak majd a későbbi szabad mozgásban, a kormányzat azonban a „füle botját sem mozdította”. A szocialista politikus szerint sok százezer magyar állampolgár várja, hogy valamilyen megoldás szülessen a helyzetükre, azonban – tette hozzá Ujhelyi – a kormány a kétoldalú megállapodások terén sem teljesített megfelelően, hiszen a legtöbb uniós tagországgal még nem sikerült megállapodni a keleti vakcinák elfogadásáról. Éppen ezért lehet megoldás az uniós engedéllyel rendelkező harmadik oltás felvétele, amennyiben annak rendszerbehelyezését a magyar kormány „megfelelően felkészülve és támogatókat maga mellé állítva” szorgalmazni fogja a már hivatkozott uniós testület ülésén.

„Amit EP-képviselőként lehetett, azt megtettem, most a kormányon a sor”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Hibásnak és felelőtlenségnek tartja, hogy az Orbán-kormány kilépett a közös, uniós vakcinabeszerzésből, és helyette uniós engedéllyel egyelőre nem rendelkező vakcinákat terveznek előállítani a Debrecen mellett épülő állami oltóanyaggyárban. „A magyar emberek érdekét nem írhatja felül sem fideszes oligarchák gazdasági érdeke, sem az Orbán Viktor speciális, Brüsszellel való szkanderozásával összefüggő politikai érdek” – tette hozzá a politikusa.

Ursula von der Leyen: teljesen elfogadhatatlan újságírók lehallgatása

Ursula von der Leyen, a Brüsszeli Bizottság elnöke abból az alkalomból fejtette ki a véleményét, hogy 17 lap oknyomozó újságírói felfedték: Magyarországon is lehallgattak ellenzéki újságírókat, üzletembereket és ügyvédeket egy izraeli kémszoftver, a Pegasus segítségével.

Miután az oknyomozó újságírók csak egy töredékét fejtették meg az NSO izraeli kémszoftver által megfigyelt címeknek, ezért nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsáról van szó.

A kínos az, hogy az Európai Unióból csakis Magyarország szerepel a listán!

Varga Judit igazságügyi miniszter utólag kérte, hogy a vele készült interjúból töröljék azt a részt, melyben felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy engedélyt adott-e valaha is ellenzéki újságírók lehallgatására?!

Ez ellentétes az EU jogrendjével

Ha igaz a hír, akkor ez teljesen elfogadhatatlan. Vizsgálat következhet, mert az egész ellentétes az Európai Unió jogrendjével – hangsúlyozta Ursula von der Leyen Prágában.

Miért épp a cseh fővárosban mondta ezt a brüsszeli bizottság elnöke? Mert ott adta át a pénzes borítékot, amely az uniós válságkezelő alapból Csehországot illeti meg.

Magyarország egyelőre nem kapott ilyen borítékot, mert az Európai Parlament négy frakciója azt kérte Ursula von der Leyen asszonytól, hogy a pedofil törvény miatt ne adjon pénzt a magyar kormánynak. Most ez a lehallgatási ügy újabb ok lehet a halasztásra. Pedig Orbán Viktornak is nagyons kellene a pénz. A legitimitását ugyanis a választások jelentik. Ennek megnyerésének pedig legcélszerűbb módszere a választópolgárok megvásárlása. Ha van miből …

Brüsszel megindítja az eljárást: a magyar kormány sok pénzt kockáztat

Magyarország 7,2 milliárd eurót, Lengyelország pedig 23,9 milliárd eurót kapna az uniós válságkezelő alapból – emlékeztet a New York-i Bloomberg – de most mindez kérdésessé vált, mert az EU brüsszeli központja megindította a kötelezettségszegési eljárást mindkét ország  ellen.

Magyarország esetében a pedofi törvény csapta ki a biztosítékot, míg Lengyelország esetében az, hogy Varsóban közölték: a hazai jog felülírja az uniós jogot! Mindkét esetben nemcsak a konkrét ügy az érdekes hanem a folyamat, melynek végén ez lehet az utolsó csepp a pohárban.

Ursula von der Leyen csapdában

A brüsszeli bizottság elnökasszonya minden tagállam fővárosába maga viszi a pénzes borítékot. Budapestre és Varsóba egyelőre nem siet. Csakhogy a válságkezelő alapot Magyarország és Lengyelország csak úgy fogadta el, hogy nem lesznek kikötések a pénzes boríték mellett!

Az Európai Parlament azonban közbeszólt, és arról döntött, hogy igenis legyen kapcsolat a pénzek kiutalása és aközött, hogy a szóbanforgó állam mennyiben tartja be az európai értékrendet. Patthelyzet van, mert Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult az ügyben.

Azóta viszont négy frakció az Európai parlamentben felszólította Ursula von der Leyent, hogy ne adjon pénzt Magyarországnak a pedofil törvény miatt, melyet a brüsszeli bizottság elnökasszonya szégyenletesnek nevezett.

Viktor Ursulára vár

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány vígan elvan a brüsszeli pénzek nélkül is, de ez korántsincs így! Orbán miniszterelnöknek égetően szüksége van az uniós milliárdokra, hogy megvásárolja a szavazók jóindulatát a jövő évi választásokra. Varga Mihály ugyanis elismerte: a magyar gazdaság másfél év alatt éri el a válság előtti szintet! Vagyis 2022 tavaszán alacsonyabb lesz mint 2019-ben. Ez aligha lelkesíti a választópolgárokat. Még egy ok, ami miatt Magyarországnak szüksége lehet Brüsszel jóindulatára. Erre épp Matolcsy György a jegybank vezére mutatott rá a Magyar Nemzetben. A jövőt fürkésző Matolcsy arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar forintot erőteljes külföldi támadás érheti a nemzetközi piacokon! Elsősorban a galoppozó hazai infláció és a gyorsan növekvő államadósság miatt. A nemzetközi piacon a szakértők mindig mérlegelik, hogy milyen erők állnak egy fizetőeszköz mögött? A forint mögé mindig odaképzelik az Európai Uniót. Ha az egyre látványosabb szakítás miatt késik az uniós pénzes boríték, akkor a Matolcsy által megjósolt erőteljes nemzetközi támadás megindulhat. Orbán Viktor egyedül aligha állíthatna meg egy ilyen lavinát, amely a forint leértékelődéséhez és az életszínvonal csökkenéséhez vezethet el épp a választások előtt…

Az infláció megroppanthatja Orbán nemzeti együttműködési rendszerét

Matolcsy aggodalma nem alaptalan. Megingathatja a NER-t az infláció. Erre mutat rá a londoni Financial Times, amely megírja, hogy a magyar és a lengyel infláció rekorder az Európai Unióban!

Már Matolcsy György, a magyar Nemzeti Bank elnöke is aggódik emiatt holott ő mindeddig Orbán Viktor jobbkeze volt. Az aggodalom nagyon is jogos hiszen a magas infláció a legnagyobb gondot épp a szegények millióinak okozza. Márpedig épp ők azok, akik Orbán Viktor legbiztosabb szavazó táborát alkotják!

Miért? Mert tökéletesen függenek a nemzeti együttműködés rendszerétől! Orbán helyi kiskirályai vaskézzel tartják kézben a kisemberek megélhetését vidéken. Ahol azután

ezek a helyi kiskirályok gondoskodnak arról, hogy a kiszolgáltatott emberek „helyesen szavazzanak”.

Az infláció több módon is megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét. Egyrészt a szegény néprétegek megélhetése kerül veszélybe, ezt Orbánnak valamilyen módon kompenzálnia kell. Ezért viszont elszáll a költségvetés, és még nagyobb szükség van az uniós euróü milliárdokra.

Brüsszel egyelőre nem fogadja el Orbán válságkezelő tervét

A brüsszeli Politico arról számol be, hogy a bizottság szakértői mindenképp meg akarják akadályozni, hogy Orbán hű oligarchái kapják az uniós pénzek javát. A magyar miniszterelnök már kemény csörtét vívott ez ügyben Ursula von der Leyen asszonnyal, aki visszadobta az egyetemek privatizációjára vonatkozó Orbán tervet. Július 12 a válságkezelő terv elfogadásának határideje. Addig lehet, hogy még egy találkozóra lesz szükség Ursula von der Leyen és a magyar miniszterelnök között. Ursula von der Leyen sincs könnyű helyzetben hiszen az Európai parlament négy frakciója követeli, hogy ne adjon pénzt Orbánnak!

Erős külföldi támadás érheti a forintot

Erre figyelmeztetett Matolcsy György. Ha ez megtörténne a választások előtt, akkor az nemcsakhogy megroppantaná a nemzeti együttműködés rendszerét, de Orbán Viktor politikai jövőjét is kérdésessé tehetné. Annál is inkább, mert az emberek még emlékeznek az elmúlt évtizedek hiper inflációira, melyek koldusbotra juttatták a kiskeresetű embereket és a nyugdíjasok jórészét. Erre emlékeztet a Financial Times, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaság legnagyobb külföldi befektetői, a németek eddig kifejezetten elégedettek voltak Orbán Viktor rendszerével. Az ugyanis olcsó és jólképzett munkaerőt biztosított amellett, hogy jelentős állami támogatást adott nekik. Most viszont bérinfláció fenyeget, mert a magyar munkaerőpiacon csökken a kinálat miközben az Orbán kormány politikája megakadályozza a külföldi munkaerő beáramlását.

Ebbe a csapdába lavírozta magát bele Orbán Viktor miniszterelnök, akinek egy aduja maradt: az ellenzék megosztottsága és kétséges alkalmassága a válságkezelésre. Ha viszont Orbán Viktor csakis vért, könnyeket és kemény küzdelmet ígérhet a választóinak, akkor könnyen érkezhet a válasz: köszönjük szépen, az nélküled is megvan!…

Orbán tervét ne fogadja el Brüsszel!

Az Európai Parlament négy frakciója: a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a baloldal egyaránt kéri a brüsszeli bizottság elnök asszonyától, Ursula von der Leyen asszonytól, hogy utasítsák el a magyar újrakezdési tervet.

Magyarország összesen 5800 milliárd forintra lenne jogosult az EU válságkezelő alapjából, de ebből végül Orbán Viktor csak 2500 milliárdot kért, mert javaslatát arról, hogy az egyetemek privatizációját uniós pénzből finanszírozzák, lesöpörték az asztalról.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor tárgyalásai igen feszült légkörben folytak, de végülis Angela Merkel tanácsára a brüsszeli bizottság elnökasszonya átvette a csökkentett összegű magyar újraindítási tervet. Csakhogy időközben a magyar parlament elfogadta a pedofil törvényt, melyet Ursula von der Leyen szégyenletesnek nevezett amiatt, hogy utalásokat tartalmaz a homoszexuálisokra is.

16 uniós tagállam tiltakozott a törvény ellen.

Az Európai parlament négy frakciója is erre hivatkozva kérte a brüsszeli bizottságot: ne hagyja jóvá Orbán Viktor tervét.

És az Európai Néppárt?

Az Európai Parlament legnépesebb frakciója egyelőre nem nyilvánított véleményt pedig nélkülük nincs meg a többsége a négy másik frakciónak. Orbán Viktor kilépett az Európai Néppártból mielőtt szégyenszemre kitették volna onnan. Merkel kancellár mindig is védelmezte a magyar miniszterelnököt mondván, hogy meg kell érteni az egykori szocialista országok lakosságának frusztrációját.

Merkel távozóban, és utódai már jóval kevésbé megértőek. Azt a kínos kérdést teszik fel, hogy

„miért pénzelje az EU egyik legelszántabb ellenfelét?”

Erre a kérdésre sem Orbánnak sem másnak sincs kielégítő válasza. Az EU pénzére viszont Orbán Viktornak nagyon szüksége van, mert nélküle nem működik a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon.

Orbán Brüsszel célkeresztjében

A brüsszeli bizottság jogászai 29 oldalas jelentést állítottak össze arról, hogy miképp lehet ellenőrizni azoknak az uniós tagállamoknak a költekezését, melyek nem hajlandók az európai ügyészség ellenőrzését elfogadni az uniós pénzekkel kapcsolatban – írja a bécsi Die Presse, amely megszerezte a dokumentumot.

Ahhoz persze, hogy érvénybe léphessen egy olyan tilalmi rendszer, amely korlátozza a renitens államok – mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország – gyakorlatát az uniós pénzek elosztására, a brüsszeli bizottságnak ki kellene mondania, hogy a szóbanforgó tagállam megsérti a jogállamiság elismert EU normáit.

Ez azért problematikus, mert a magyar és a lengyel kormány kölcsönösen fedezi egymást márpedig egyhangú döntésre lenne szükség ahhoz, hogy uniós pénzeket vonjanak meg egyik vagy másik tagállamtól.

Ne a magyarokat hanem Orbánt büntessék!

Ez a brüsszeli jogászok célja, akik tisztában vannak azzal, hogy a magyar miniszterelnök jelentős részben épp az uniós pénzekkel kívánja megszerezni a szavazó polgárok támogatását a 2022-es választásokra. Épp ezért arra törekszenek, hogy jogi eszközökkel akadályozzák meg azt, hogy Orbán Viktor politikai alapon osztogassa az uniós pénzeket. Nemcsak a válságkezelő alap Magyarországnak jutó pénzeiről van szó hanem az agrár alapról is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ebből is igen jelentős támogatási pénzeket vesznek fel holott az EU célja a kis és közepes gazdák támogatása.

Versenyfutás az idővel

Orbánnak óriási szüksége van az uniós pénzekre hiszen ezek nélkül aligha lehet elképzelni a magyar gazdaság fellendülését a válság után. Emiatt Brüsszel pozíciója viszonylag erős. Fennállnak azonban jogi akadályok. Az Európai Bíróság még nem döntött arról, hogy a válságkezelő alaphoz csatolt parlamenti dokumentum mennyire jogszerű. Pedig csakis ennek alapján indulhatna meg a vizsgálat a magyar kormány uniós pénz felhasználási módszerei ellen.

A 29 oldalas jogi dokumentum mindenesetre azt mutatja, hogy Brüsszelben betelt a pohár.

Csakis a jogi start jelet várják arra, hogy meginduljanak Orbán ellen. Ez már kiderült akkor is amikor Orbán Viktor Ursula von der Leyen asszonnyal megvitatta a válságkezelő tervet. A brüsszeli bizottság vezetője nem olvasta fel azt a kőkemény nyilatkozatot, melyet jogászai a kezébe adtak, de értésére adta a magyar miniszterelnöknek: eddig, és ne tovább! Orbán meg is hátrált az egyetemek privatizációjának ügyében. A magyar miniszterelnök az utolsókig küzdeni fog az uniós pénzekért, mert jelentős részben ettől függ a választási siker 2022-ben. Ha azt elbukja Orbán, akkor Magyarország minden bizonnyal belép az európai ügyészségbe, amely jelenleg Babis cseh kormányfőt vizsgálja, de lesz energiája és tapasztalata Orbán Viktor vizsgálatához is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK