Brüsszel – Varsó szakítópróba

0
522
Facebook

Kompromisszumos javaslattal állt elő Ursula von der Leyen asszony annak érdekében, hogy enyhítse a válságot, amely a brüsszeli bizottság és a lengyel kormány között kialakult.

Mi a javaslat lényege?

Az első 13%-át a 34 milliárd eurós uniós csomagnak akkor kapná meg Lengyelország, ha ünnepélyesen elkötelezné magát a bíróságok fegyelmi kamarájának megszüntetésére. Ebbe a varsói kormány belemehet hiszen Morawiecki miniszterelnök jelezte: felszámolják a fegyelmi kamarákat, mert nem váltak be a gyakorlatban. Csak kérdés, hogy mikor teszik ezt?

Ez a könnyebbik dolog, de a nehezebb az, hogy Varsónak el kellene állnia az egész bírósági reformtól, ha az egész összeget meg szeretné kapni. Csakhogy a PiS elkötelezte magát a reform mellett, amelyet az Európai Unió nem véletlenül nem akar elfogadni. Ez ugyanis

sértené az egyik legfontosabb alapelvet, mely szerint az igazságszolgáltatásnak függetlennek kell lennie a politikai hatalomtól.

A másik vitapont: a lengyel kormány nem akarja elfogadni, hogy az uniós jog felülírja a hazai törvényeket. Ez is az Európai Unió fontos alapelve, melyről Brüsszel nem mondhat le. A varsói kormány viszont nehezen vonulhatna vissza anélkül, hogy elveszítené az arcát a saját szavazó tábora előtt.

Lengyelországnak napi 1 millió eurót kellene fizetnie amíg ezek a problémák meg nem oldódnak. Ehhez jön még az a félmillió euró naponta, melyet a környezetvédelmi szabályok megsértése miatt kell Varsónak kifizetnie. Az Európai Bíróság ugyanis ennyire ítélte Lengyelországot – Csehország feljelentése alapján – azért, mert nem zárt be egy környezetszennyező lignit bányát a két állam határának közelében.

Merkel öröksége

A kancellár asszony háttéralkukat kötött a magyar és a lengyel vezetéssel, hogy biztosítsa az uniós gépezet folyamatos működését.

A pénz megvonása hatékony eszköz lehet, mert a magyar és a lengyel választók minden valószínűség az eurómilliárdokat választanák Orbán Viktor illetve Jaroslaw Kaczynski helyett.

A probléma megoldása Merkel utódaira marad: mindenekelőtt Olaf Scholzra, aki várhatóan Németország új kancellárja lesz és Emmanuel Macron elnökre, aki nagyobb szerepet kíván játszani az európai ügyekben mint eddig.

Magyarországnak és Lengyelországnak – éppúgy mint minden tagállamnak – vétójoga van, és ezzel akadályozhatják az uniós döntéshozatalt. Amennyiben a tagállamok többsége úgy dönt, hogy előbbre kíván lépni az Európai Egyesült Államok felé, akkor Scholznak és Macronnak kell megtalálni azt a döntési formát, amely lehetővé teszi a kisebbségi vétózás elkerülését.

Mindenki az időre játszik: Magyarországon és Franciaországban jövőre, Lengyelországban egy évvel később rendeznek választásokat, de az utóbbit előre hozhatják.

Brüsszel abban érdekelt, hogy bukjanak meg az Európával szemben szkeptikus kormányok Magyarországon és Lengyelországban.

Jelenleg patthelyzet van, de amíg a politikai kötélhúzás tart, az Európai Unió szépen lassan lemarad vetélytársai mögött a globális piacon. Az idő tehát sürget, de hogyha elhúzódik a nemzeti és európai érdekek csatája, akkor a vetélytársak lassacskán leírják az Európai Uniót …

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .