Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

Németország nem ismeri el a kínai és az orosz vakcinákat

Csak az Európai Unióban elfogadott védőoltások mentesítenek a karantén kötelezettség alól – jelentette ki Jens Spahn német egészségügyi miniszter.

Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség még vizsgálja az orosz Szputnyik vakcinát, a kínaiak be sem nyújtották a saját oltóanyagaikat.

A WHO mind az orosz mind pedig a kínai vakcinát elfogadta, mert megfelelő védelmet nyújtanak a Covid-19 vírus ellen.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter sem kételkedik ebben, de arra nem talált bizonyítékot, hogy az orosz és kínai vakcinákkal beoltottak nem fertőznek!

„Mutassanak erre bizonyítékot!” – követelte Jens Spahn miniszter.

Közben Brüsszelben lázas tempóban készítik elő az európai zöld kártyát, mely Ursula von der Leyen szerint június végére megszülethet.

Mi lesz azokkal, akiket orosz vagy kínai vakcinákkal oltottak be? Erre egyelőre nincsen válasz …

Júniusra meglehet az uniós zöld kártya

Ursula von der Leyen a hétvégén arról beszélt, hogy bízik abban júniusra meglehet az úniós zöld kártya. Ezzel a turizmus óriási lehetőséget kap az újraéledésre a pandémia után.

„Reálisan számíthatunk arra, hogy a hónap végéig meglesz a politikai megállapodás” – jelentette ki Ursula von der Leyen a portói csúcstalálkozón. Ez igen ambiciózus dátum, mert nagyon sok érdeket kell egyeztetni – írja a brüsszeli Politico. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogyha meglesz a zöld kártya, amely tanúsítja az oltást, a megtörtént vírusfertőzést illetve a teszt eredményét, akkor ne legyen karantén. Ezt nagyon nehéz lesz eladni a Tanácsnak, ahol az állam és kormányfők ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a döntési joguk arra az esetre, ha a járvány újra felélénkülne.

Az Európai parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy a vírustesztek legyenek ingyenesek.

A két fél tárgyaló küldöttségei már a múlt héten megkezdték az egyeztetést, és ezen a héten is folytatják.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy ezeket a tárgyalásokat fel kell gyorsítani. A horvát kormányfő érthető módon sürgeti a megegyezést hiszen az EU egyik legszegényebb országáról van szó, melynek GDP-jében a turizmus igen fontos tényező.

Június 21. a céldátum

Ebben reménykedik Ursula von der Leyen, és a turizmusban elsősorban érdekelt dél-európai tagállamok. Azt viszont Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is elismerte, hogy „ebben az idő keretben nagyon nehéz lesz megállapodni”. A járványhelyzet ugyanis minden uniós tagállamban más, és ráadásul gyorsan változik.

„Június 21 nem ígéret hanem céldátum, amelynek a sikere attól függ, hogy miképp alakulnak az európai viták”

– mondta a Politiconak Mark Rutte holland miniszterelnök.

Sebastian Kurz osztrák kancellár a saját útját járja: Ausztria már kibocsátott egy nemzeti zöld kártyát. Sebastian Kurz kerek-perec megmondta: ha nem lesz uniós megoldás, akkor jönnek a bilaterális megállapodások.

„Istennek hála nemcsak politikusok vannak a világon hanem emberek is, akik türelmetlenek, mert utazni akarnak újra. Megint nyaralni akarnak!” – mondta a Politiconak az osztrák kancellár.

A legközelebbi uniós csúcs május 25-én lesz.

Orbán Ferihegyet akarja

A külföldi tulajdonosok Ursula von der Leyent kérték meg arra, hogy emlékeztesse a magyar miniszterelnököt: a tulajdon jog az Európai Unióban szent! A New York-i Bloomberg szerint ugyanis Orbán Viktor továbbra is meg akarja szerezni Magyarország nemzetközi repülőterét annak ellenére, hogy visszautasíthatatlan ajánlatát a külföldi tulajdonosok már többször visszautasították.

A német AviAlliance, a fő részvényes áll az akció mögött, mely brüsszeli támogatással kívánja megállítani a magyar kormány nyomulását. Az AviAlliance úgy érzi a két másik külföldi tulajdonossal együtt, hogy nagy magyar kormányzati nyomást gyakorolnak rájuk annak érdekében, hogy eladják Ferihegyet kormányközeli magánszemélyeknek illetve cégeknek.

2010 óta ez bevett módszer a nemzetközi együttműködés rendszerében.

Nemrég az Aegon biztosító holland-osztrák üzletet fúrta meg a magyar kormány nemzeti érdekre hivatkozva.

Jogállami viták

Az uniós cégek számára a magyar hatóságoknak elvben garantálniuk kellene az egyenlő elbánást a magyar piacon, de erről szó sincsen. A nem ortodox módszerek alkalmazása ezen a téren is gyakori. Magyar cégek gyakran kapnak visszautasíthatatlan ajánlatot a hatalomtól. Sok magyar cég ezért bevallottan törekszik arra, hogy eltitkolja sikerét, mert ebben az esetben fennáll a veszélye az „einstandnak”.

Minthogy közelednek a választások, és Orbán Viktor korántsem lehet biztos a győzelemben, ezért igyekszik biztos pozíciókat kiépíteni a gazdaságban. Ezért gyorsítja fel az állami vagyon privatizációját és próbál megszerezni minél több értékes vállalkozást. Csakhogy egy kaotikus politikai helyzet a 2022-es választások után olyan bizonytalanságot teremthet, amelytől irtóznak a cégek, akárkinek a tulajdonában legyenek is

Az amerikai kártya

A Bloomberg érdeklődése a magyar repülőtér körüli bonyodalmak iránt azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban a demokrata adminisztráció komolyan gondolkodhat az Orbán rendszer megváltoztatásán. Biden elnök hamarosan Európa látogat. Magyarország nyilvánvalóan nincs a prioritási listán, de példát statuálni vele lehet!

Ha egy NATO és uniós tagállam nem tartja be a jogállami alapelveket, paktál az USA stratégiai ellenfeleivel, Kínával és Oroszországgal, akkor Washingtonban elgondolkodhatnak Orbán Viktor jövőjén.

Ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja mióta Trump elbukott a választáson.

Előre menekül: az amerikai nyomás ellenére erősíti a kapcsolatokat Pekinggel abban a reményben, hogy a kínaiak kimenthetik a bajból mint ahogy Erdogan elnökkel tették amikor a török „szultán” szembekerült Washingtonnal.

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

Világos beszéd: megérkezett a válasz az Európai Bizottságtól!

Határozott és gyors választ küldött az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra a megkeresésre, amelyet néhány nappal ezelőtt Karácsony Gergely főpolgármester és Ujhelyi István az Mszp EP képviselője közöse küldött az uniós testület vezetőjének. Arra hívták fel Budapest első emberével közösen a Bizottság elnökének figyelmét, hogy a magyar kormány nyomokban sem tesz eleget azon kötelességének, hogy széleskörű társadalmi vitát folytasson a hazánknak járó újjáépítési csomag mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatásának sorsáról.

Rámutattak arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács nemrég fogadta el azt a rendeletet, amely konkrétan a társadalmi partnerekkel (önkormányzatokkal, civil- és szakszervezetekkel, egyéb fórumokkal) megvitatott nemzeti reformterv benyújtására kötelezi a tagállami kormányokat. A Fidesz azonban egyelőre csak elbábozza ezt a társadalmi konzultációt, ez a magatartás pedig végső soron veszélyezteti ezeknek a (következő hétéves uniós költségvetésen felül rendelkezésre álló) újjáépítési forrásoknak a lehívását.

Megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a válasza, amely világos és egyértelmű.

Az uniós vezető többek között leszögezi: uniós rendelet kötelezi a tagállamokat a megfelelő konzultáció lefolytatására.

„A folyamatot az egyes tagállamok jogi keretrendszerével összhangban, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, civil szervezetek, ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával kell lefolytatni és az érdekeltek véleményének figyelembevételével a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A Bizottság ezt a kérdést a tagállamokkal folytatott kétoldalú találkozókon is aktívan és rendszeresen felveti” – írja levelében Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke arra a felvetésre is kitért, hogy bár sem a konzultáció nem zajlott még le érdemben, sem a részletes nemzeti reformtervet nem fogadták még el, a magyar kormány máris 1500 milliárdot ígér az egyetemeknek ebből a költségvetésből. Von der Leyen erre azt írta, hogy tudomásul veszi az ezzel kapcsolatos aggályokat, hozzátéve: a tagállami kormányoknak

„biztosítaniuk kell az uniós és nemzeti jogszabályok betartását, és helyreállítási és rugalmassági tervükben pedig indokolniuk kell a vonatkozó intézkedéseket”,

az Európai Bizottság ezután mérlegelni fogja, hogy kellő biztosítékot nyújtanak-e az abban megfogalmazott tételek vagy sem. Sokatmondó a bizottsági elnök válaszlevelének utolsó mondata is, eszerint:

„az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Számvevőszék és maga az Európai Bizottság is hozzáférést kérhet a releváns adatokhoz, és szükség esetén felülvizsgálhatja a pénzeszközök felhasználását.”

Ez világos beszéd. A magyar kormány tehát ha nem akarja veszélyeztetni vagy épp elveszíteni a Magyarországnak, a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak járó újjáépítési források időbeni lehívását, akkor ideje összekapnia magát és április végéig nem kamu-konzultációt, hanem érdemi és átfogó társadalmi párbeszédet folytatni a források felhasználásáról.

A Fidesz hűbérurai abban a tévhitben élnek, hogy ez az összeg az övék, minden centje nekik jár, de legalábbis ők dönthetnek arról, hogy mire és hogyan jusson. Hát, nem.

Ez a pénz Magyarországé, a magyar embereké.

Ha a fideszes uraknak valóban Magyarország az első, ahogyan hirdetik, akkor most végre valós tartalommal is megtöltik ezt az üres propaganda-szöveget.

Vakcina káosz az unióban és Magyarországon

300 millió Covid ellenes vakcinát kapnak az uniós tagállamok a második negyedévben – ígérte Ursula von der Leyen asszony, aki a Der Standardnak nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke elmondta: a közös vakcina program legfőbb erénye az, hogy a tagállamok nem estek egymásnak azért, hogy mindenki a maximális mennyiséget kapja a másik rovására. Elismerte ugyanakkor , hogy felmerültek problémák, és sok tagállamban nincs elég vakcina. Ezért nem kárhoztatják Magyarországot azért, hogy Oroszországtól és Kínától is beszerez vakcinákat.

Nem érti viszont Ursula von der Leyen asszony, hogy a magyar oltási program miért nem tart előrébb hiszen óriási oltóanyag mennyiség állna rendelkezésre, mert az uniós szállítmányokhoz hozzájönnek az orosz és a kínai oltóanyagok.

Jelenleg csak annyi embert oltottak be Magyarországon amennyit az uniós szállítmányok is lehetővé tettek volna!

Hol vannak a plusz vakcinák?

Digitalizáció az egészségügyben

Ursula von der Leyen asszony, aki maga is orvos, az interjúban kiemelte Izrael példáját. Ott tart legelőrébb az oltási kampány: a felnőtt lakosság több mint 90%-a kapott már vakcinát a Covid-19 vírus ellen. Persze fel kell készülni arra is, hogy az új mutációk ellen esetleg egyik vagy másik vakcina nem eléggé hatékony. Ezért az EU tartalékokat képez, hogy kisegíthesse azokat a tagállamokat, melyek hirtelen válsághelyzetbe kerülnek.

Izrael kapcsán Ursula von der Leyen azt is kiemelte, hogy azért volt ott olyan sikeres és gyors az oltási kampány, mert az ország egészségügyi rendszere teljesen digitalizálva van. Arra buzdította az EU tagállamait, hogy maguk is törekedjenek erre, mert a digitalizált rendszer nagyon megkönnyíti a pandemia elleni harcot minden országban.

Mikor lesz pénz a 750 milliárd eurós válság alapból?

Az Európai Unió tagállamainak vezetői a vírusválság kezeléséről tárgyalnak hiszen ettől függ az újrakezdés lehetősége is. A Covid-19 vírus mutációk miatt a járvány nem csitul, épp ellenkezőleg a legtöbb tagállamban erősödik. De nemcsak ez akadályozza az újrakezdést hanem az is, hogy minden tagállamnak rá kell bólintania az uniós válságalapra, melynek 750 milliárd euróját lélekben már mindenki ki is osztotta.

Mario Draghi kormánya épp az ebből az alapból neki jutó mintegy 210 milliárd euróra alapozza számításait. Csakhogy egyelőre mindössze hét tagállam parlamentje fogadta el a válságkezelő alapot – mondta Ursula von der Leyen. Húsz ország még hátra vannak, és ez óriási zsarolási potenciált jelent.

A balti példa

A három kis tagállam (Észtország, Lettország és Litvánia) általában mintaszerűen betartja az uniós normákat, de ezúttal megmakacsolta magát. Közölték: csakis akkor szavazzák meg az uniós válság alapot, ha cserébe Brüsszel megígéri a balti vasút program támogatását. Elvben a brüsszeli bizottság támogatja is a balti államok elképzelését, azt viszont nagyon nem szereti, ha nyíltan zsarolják. Ez ugyanis kínos precedens lehet más tagállamok számára is. Különösen olyan helyzetekben mint a mostani amikor az idő a szó szoros értelmében pénzt jelenthet. Jelenleg senki sem tudja, hogy mikor ér véget a járvány és mikor indulhat az újrakezdés. A pénzre viszont már most is szükség lenne, mert a gazdasági válság már itt van. A gazdaság lélegzetető gépen minden tagállamban, ahol a kormányok és a jegybankok mellett az uniós pénzek jelentik a fő finanszírozási forrást. Ki tud úgy fejlesztési tervet készíteni, hogy nem lehet biztos benne: pénz is lesz annak megvalósítására? A központi költségvetés mindenütt romokban, az államadósság az egekben – az Európai Unió egyáltalán nincs jó bőrben. A megosztottság ebben a helyzetben akár végzetes is lehet…

Putyin miért nem kapott Szputnyik oltást?

Ursula von der Leyen továbbra is sikeresnek tartja az EU közös vakcina programját. A brüsszeli bizottság elnökasszonya nem érti: „csodálkozom, hogy Oroszország miért kínálgat milliószámra vakcinát külföldön Putyin, ha maga nem oltatta be magát azzal a kíváló vakcinával, ráadásul saját népének oltása sem igazán halad előre?!”

Az 1952-ben született orosz elnök más országokban már megkapta volna az oltást az életkora miatt, de Oroszországban erre még nem került sor. Miért nem? – tudakolja Ursula von der Leyen, aki továbbra is állitja: az oroszok nem nyújtottak be dossziét a Szputnyik vakcináról az európai gyógyszerészeti hatósághoz. Moszkva ugyanakkor azt állitja, hogy ők már beadták a szükséges dokumentációt.

Az Európai Unióban eddig csak Magyarország engedélyezte az orosz vakcinát. Csehország némi habozás után lemondott a rendelésről és Szlovákia sem vesz orosz vakcinát noha a miniszterelnök pártolta volna ezt. Horvátország fontolgatja még a Szputnyik megvásárlását az uniós tagállamok közül. Szerbiában sok embert beoltottak már az orosz és a kínai vakcinával – amellett, hogy amerikai oltóanyag (Pfizer és Moderna) is érkezett az országba.

Korhatár problémák

A virológusok jelentős része azon az állásponton van, hogy az orosz és a kínai vakcina nem ajánlatos a hatvan év fölötti generációk esetében. Kínában nem is oltják a saját vakcinájukkal az idősebbeket. A

hatvan év felettiek számára Pfizer oltóanyagot vásároltak. Valószínűleg Oroszországban is ez a helyzet , de egyik országban sem sietnek beismerni: miközben a lakosságnak a hazai oltóanyagot ajánlgatják, az elit inkább az amerikai vakcinákat használja, mert jobban bízik azokban.

A magyar kormány felelős az orosz és a kínai vakcináért

A brüsszeli bizottság elnökasszonya, Ursula von der Layen hangsúlyozta a német Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva, hogy a magyar kormánynak kell vállalnia a felelősséget az orosz és a kínai vakcináért.

Ursula von der Leyen nem vonta kétségbe egyetlen uniós tagállamnak sem azt a jogát, hogy vészhelyzetben engedélyezzen külföldi vakcinákat – nemzeti hatáskörben. Ebben az esetben viszont az EU nem vállalhat garanciát, azt minden tekintetben a tagállam kormányának kell megtennie!

Nem a kínaiak vagy az oroszok a felelősek hanem az a kormányzat, amely azt engedélyezi!

– jelentette ki Ursula von der Leyen.

Eddig csakis Magyarország kötött szerződéseket orosz illetve kínai vakcina szállítására.

Az EU követett el hibákat

Ursula von der Leyen elismerte, hogy a brüsszeli bizottság menetközben többször is hibázott. Ez részben azért következett be, mert a gyógyszergyárak olyan feltételeket támasztottak, melyeket Brüsszelben nem tudtak elfogadni. Izrael például azért kapott jelentős mennyiségű védőoltást, mert polgárainak egészségügyi adatait a gyógyszergyárak rendelkezésére bocsátotta. Erre a brüsszeli bizottság nem volt hajlandó.

A párizsi Le Monde szerint a brüsszeli bizottság azért hibázott, mert elsősorban az európai gyártókat favorizálta miközben az amerikai Pfizer és a Moderna gyorsabban jobb eredményt produkált.

Ezért maradt le az Európa Unió Nagy Britannia, az USA és Izrael mögött a Covid vakcinák szállításának ügyében.

A populizmus ellenszere a szociális szféra megerősítése

Erről nyilatkozott a Financial Times című londoni lapnak Augusto Santos Silva külügyminiszter abból az alkalomból, hogy Németországot Portugália követte az EU elnöki tisztében.

Portugália szociális csúcstalálkozót javasol, mert a demokrácia megerősítésének ezt alapvető fontosságú eszközének tartja. A baloldali kormányzat szerint a populista erők épp azt használják ki, hogy a válság során sokak életszínvonala csökken és a létbiztonság meginog.

„A járvány miatt átláthatóvá kell tenni azt, hogy az uniós válságkezelő csomag pénzei miképp biztosítják az emberek jobb életkörülményeit”

– hangsúlyozta a portugál külügyminiszter.

Az uniós pénzek számonkérése

Ezen a ponton lehet különösen kínos a magyar kormány számára a portugál elnökség, amely arra hivatkozhat, hogy a közösen elfogadott határozat kimondja: az EU vizsgálhatja, hogy mire költötték el az uniós pénzeket akkor is, ha az illető tagállam ügyészsége nem lát okot erre.

Mindehhez persze szükséges az, hogy az Európai Bíróság megállapítsa: a dokumentum megfelel az uniós jognak. Ez több hónapos procedúra, de a brüsszeli bizottság kérte, hogy sürgősséggel vizsgálják meg az ügyet. Végső soron a brüsszeli bizottságon és Ursula von der Leyen elnök asszonyon múlik, hogy mikor indul ilyen vizsgálat.

Vera Jourova, a brüsszeli bizottság alelnöke , az igazságügyi biztos azt ígérte, hogy már 2021-ben indulhat vizsgálat olyan uniós tagállamok ellen, melyek nem szabályosan költik el az uniós pénzeket, melyekből szinte kizárólag a döntéshozók rokonai, barátai és üzletfelei részesülnek …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!