Kezdőlap Címkék ünnep

Címke: ünnep

Kezdődik a pészah

Kezdődik a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepe, a pészah, amely április 7-ig tart. A zsidóság ilyenkor az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékszik.

MTI Fotó: Kallos Bea

A fogság történetét Mózes második könyve meséli el, ebben van szó az Egyiptomot sújtó tíz csapásról, majd a zsidók meneküléséről, amelynek során a tenger kettévált előttük. Maga az ünnep neve, a pészah (elkerülés) arra utal, hogy a tizedik csapás, vagyis az elsőszülöttek halála elkerülte a zsidók házait. Ehhez előtte minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt, és a vérével meg kellett jelölnie az ajtót.

A pészah emellett a szabadság és a kovásztalan kenyér ünnepe is.

A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a nap szárított meg.

Mivel a pészah tavaszra esik, így ez a tavasz ünnepe is, az áldozat után az első termést is bemutatták a szentélyben. Az Ószövetség szerint az ókorban ezen az ünnepen egy fiatal kecskét áldoztak a jeruzsálemi szentélyben, amelyet a rómaiak 70-ben leromboltak.

Frissen sült maceszt csomagolnak Izraelben
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Pészah ünnepén már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból. Ez általánosságban mindenre vonatkozik, ami pészahkor nem kóser. A szabályozás komoly tisztaságot ír elő, a zsidó nők ilyenkor rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek. Úgynevezett

pészahi edényben kell főzni és enni,

a nagyon vallásosak erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn.

Az is az ünnepi kötelezettségek közé tartozik, hogy ilyenkor megfelelő mennyiségű kóser ételt készítenek elő, amelyek közül a legfontosabb a macesz.

Az ünnep a széderestével kezdődik.

A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend szerint zajlik. A széder során minden zsidónak egy maceszt kell ennie, a megjelölt időkben meg kell innia négy pohár bort (lehetőleg vöröset), keserű füvet kell ennie, el kell mondania az egyiptomi kivonulás történetét, vagyis a Hágádát, és dicsőítő zsoltárokat kell mondania.

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség 2014-es széderestje
MTI Fotó: Kallos Bea

A következő napok úgynevezett félünnepek, az utolsó a kettévált tengeren való átkelésre emlékeztet. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi, a halottakért mondott imáig.

A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett (hiszen Jézus keresztény hit szerinti utolsó vacsorája is egy széder volt), majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek.

Kit fenyeget Magyarország miniszterelnöke?

Március 15-én Orbán Viktor megfenyegette a nemzet egy részét. Úgy fogalmazott: „Erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is fogunk venni a választások után”.

De kit fenyeget konkrétan a miniszterelnök? Kikre vonatkozik az a kijelentése, hogy a választás után elégtételt veszünk? A még megmaradt független sajtót fenyegeti? Mely sajtó éppen azt teszi, ami a dolga, és ami a közmédiának is feladata lenne? Hogy tájékoztasson arról, hogy mi történik Magyarországon és a világban, valamint, uram bocsá’, ellenőrizze a hatalmon lévőket?

Ez a sajtónak mindenhol és minden időkben a feladata. Nem holmi úri huncutság a valóság bemutatása, hanem munkaköri kötelesség.

Ha azt látja, hogy a kormányfő helyettese helikopterrel jár vadászni – ami túl azon, hogy gusztustalan, a korrupció gyanúját is felveti, – megírja.

Ha a volt debreceni polgármester – jelenleg miniszter – ezerháromszáz milliárd forintos üzletről tárgyal egy „csengeri háziasszonnyal”, köteles ezt is megírni. Mint ahogyan azt is, ha a miniszterelnök veje kétes üzleti ügyletekbe keveredik, milliárdos kárt okoz Magyarországnak, miközben ő maga milliárdokat keres az ügyleten.

Azokat fenyegeti az ország miniszterelnöke, akik bemutatják a valóságot? Ahelyett, hogy a magyar sajtó napján köszönetet mondana a sajtó munkatársainak, hogy feltárják a visszásságokat, és ezzel segítik a közélet megtisztulását?

Kit fenyeget Magyarország miniszterelnöke?

Az ellenzéki pártokat és azok politikusait? Akiknek természetes állapotuk, hogy bírálják a kormányt, mert úgy gondolják, hogy ők másként, jobban csinálnák? Demokratikus viszonyok között erről szól a politika. Hogy a pártok megmutatják a programjaikat, elmondják, hogy mit kezdenének az egészségüggyel, az oktatással, a gazdasággal és úgy általában: Magyarországgal. Kiteszik a pultra a portékájukat, hogy a választók láthassák, mit kínálnak nekik, és kiválaszthassák a számukra legszimpatikusabbat.

Nem haragudni kellene, nem harcolni és másokat fenyegetni, hanem kormányozni.

Magyarország miniszterelnöke miért fenyegeti Magyarország polgárait?

Karácsonyi melegség a szívekben

0

A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Egyesülete és a Segíts a rászorulókon Facebook csoport karácsonyi vendégségbe hívta a nehéz sorban élő debrecenieket. Ünnepi menüvel, egy kis karácsonyi hangulattal várták a nélkülözőket 2017. december 26-án, karácsony másnapján a debreceni Petőfi téren.

A sorban most is sokan álltak. Kisnyugdíjasok, közmunkások, egzisztenciájukat elvesztő családok, utcán élő honfitársaink vártak az ünnepi menüre. Nagyon sokan gyermekeikkel érkeztek. A töltött káposzta mellé bejgli, karácsonyi briós, szaloncukor, és sütemény is járt, a friss kenyér mellett.

Nagyon sok önzetlen debreceni hozott játékot, ruhát, sokféle süteményt, egy hölgy még tortát is.

Köszönjük, volt olyan adományozó, aki az ételosztásban is segédkezett.

A szikár számok:

az egyesület több mint 250 embertársunknak tudta karácsony másnapján kicsit szebbé tenni az ünnepet.

Kiosztottak több tucat bejglit, 15 kilogramm szaloncukrot, 40 kilogramm kenyeret, rengeteg játékot, és Köss egy sálat a fára akció keretében közel 100 sál is gazdára talált. Több zsáknyi ruha is tulajdonosra lelt.

A költségeket szintén adományokból fedezték. Volt, aki ezer forinttal, volt, aki többel járult hozzá ahhoz, hogy pár órára karácsonyi melegséget varázsolhattak a Petőfi térre.

Boldog karácsonyt kívánunk!

0

Minden kedves olvasónak Boldog Karácsonyt kíván a
       Független Hírügynökség szerkesztősége!

ÉLET – MÓD Ünnepre fel! Ökumenikus Karácsonyunk

Az összes rohanás, idegeskedés, tömeg, lökdösődés és a Karácsony szellemével ellentétes negatív élmény után (mert ne tagadjuk, ez is kötődik ehhez az ünnephez!), elérkezik az a pont, – a délután, az este, amikor már mindenki lenyugodhat, s kezdődhet az ünneplés. Persze – s ez saját tapasztalat is – sokszor ilyenkor jön ki a megelőző napok sok-sok feszültsége, a felgyülemlett fáradtság, s elég egy apró szikra, amely feszültséget gerjeszthet és vitát robbanthat ki. Szerencsére ennek az ünnepnek a szelleme nem engedi a negatívumokat eluralkodni – jöhet tehát az ünneplés!

 

Nincs még egy olyan ünnep a világon, amely ennyire – hogy úgy mondjam – ökumenikus lenne, mint Karácsony. Az, hogy a keresztények számára ünnep, az természetes, de a más vallások  ortodox követőit leszámítva gyakorlatilag az egész keresztény és nem kis részt a nem keresztény kultúrkörben is elterjedt szokás megünneplése. Mert Karácsony már elsősorban nem Jézus megszületéséről, hanem az élet legfontosabb dolgairól, a szeretetről, az együttlétről, a meghittségről szól (vagy kellene, hogy szóljon).

Azt hiszem a mi családunk megtestesíti azt, ahogy ma a legtöbben viszonyulnak, kezelik ezt az ünnepet , mégpedig „ökumenikusan”. Vannak ateista és hívő tagjaink, van, aki ilyen, s van, aki másmilyen szokásokat hozott otthonról. És mégis, nekünk sikerült – legalábbis remélem, hogy jól látom – az olvasztótégely receptjét követve kialakítani egy mindenki számára örömteli Karácsonyi „rutint”.

A legtöbb amit kívánhatok az az, hogy az odáig vezető göröngyös út után, Önöknek is legyen “ökumenikus”, olvasztótégelyes, családias, békés Karácsonyuk! Hozza el Önöknek azt a Jézuska, az Angyalkák, az ilyen vagy olyan Télapó, vagy akár csak mi, az emberek!

Karácsonyi videókban köszöntik a nézőket a színházak

A karácsonyi köszöntésekből a budapesti színházak is kivették a részüket: több társulat is vicces vagy megható videóval kedveskedett Facebook-oldalán a nézőknek.

Szombaton került fel a Vígszínház oldalára a videó, amelyben a társulat az LGT
Ha eljönnek az angyalok című dalát énekli egy nagyszabású karácsonyi élőképben.

A Centrál Színház karaoke-videóval készült, a színészek Mariah Carey All I Want for Christmas is You című örökzöld karácsonyi dalára tátognak benne:

Az Örkény István Színház pedig egy egész adventi naptárat készített a nézőknek: folyamatosan töltik fel a Facebook-oldalukra és honlapjukra a karácsonyi témájú videókat. Volt már szó például az ünnepi menüről, az örök problémát jelentő karácsonyi égősorról és legutóbb pedig Kerekes Éva előlegezte meg a fehér karácsonyt. Mi most csak két videót mutatunk meg, de az összes elérhető az orkenyszinhaz.hu oldalon.

A Nemzeti Színház pedig még pénteken tette fel YouTube-csatornájára a Művészbejáró című sorozata rendhagyó, karácsonyi részét, amelyben a társulat tagjai karácsonyi szokásaikról mesélnek:

Kívánj igazi ünnepet Magyarország miniszterelnökének!

– Miniszterelnök úr, Boldog Karácsonyt!

– Elnézést kérek a magyar emberektől, amiért ezt tettem velük. Lebontottam a jogállamot, s ha a 2018-as választás után módomban áll, sóval hintem be a helyét. Előre megfontolt szándékból padlóra küldtem az oktatást, mert tanulatlan, tájékozatlan emberekkel könnyebb elhitetni a hazugságainkat. Leharcolt kócerájjá tettem az egészségügyet, minden mutató csökkent, kizárólag a várólisták és a kórházi fertőzések száma növekedett.

Megszálltam a médiát, majdnem mindenhol a mi hangunk hallgató. Ma már mi hazudunk éjjel, mi hazudunk nappal, mi hazudunk minden hullámhosszon. Ma még nehéz lenne felmérni azt a kárt, amit a lelkekben okoztam. Azt hiszem, senkinek sem kell magyaráznom, hogy Magyország, amely egykor egy nyitott, mások iránt érdeklődő emberek országa volt, mára egy önmaga démonaival hadakozó, fűben-fában ellenséget kereső és találó országgá vált.

Elhintettem, a gyűlölet magvát, s büszkén jelenthetem, hogy a munkám termőre fordult. Minderre azért volt szükség, hogy a magyar emberek inkább egy 87 éves milliárdos – egykori jótevőm – nem létező tervével foglalkozzanak, és ne azzal, hogy a barátaim hathatós közreműködésével szétloptuk az országot. A közbeszerzéseket rendre ugyanaz a szűk kör nyeri meg, ők gazdagodnak, miközben az ország polgárainak – úri kegyként tálalva – ennek csak a morzsáit adjuk vissza.

Most, hogy közeledik a választás, beetetjük a nyugdíjasokat, mindent elkövetünk azért, hogy elfelejtsék: mi az, amit nem tettünk meg értük. Lesajnált országot csináltam Magyarországból, államvallássá tettem a nemzeti szotyializmust. Elszigetelődtünk, már csak néhány keleti diktátor barátkozik velünk. Nyugaton utálkozva néznek ránk, és kerülnek bennünket, mint a leprást.

Ha minden a terveim szerint alakul, akkor hamarosan megvalósul gyönyörű képességem a rend, jelesül az, hogy a magyar emberek a jövőben nem tányérból, hanem tenyérből esznek.

ÉLET – MÓD  Ünnepre fel! A lista

„Az ünnep fogalmának jelentése: olyan naptári időtartam, amely valamilyen szempontból fontosabb eseménynek, személynek állít emléket és rendszeresen megünneplik” – ez egy találomra kiválasztott meghatározás a sok közül. Eléggé száraz, nem? Sajnos a legtöbb ünnepünk maga is ennyire „szárazzá” változott: vagy ajándékokban vagy a munkaszüneti nap örömében testesedik meg. Pedig lehetne másként is. Sőt, másként kellene! Ez a sorozat ebben igyekszik tapasztalaton alapuló tanácsokat adni.

 

Itt van mindjárt a legaktuálisabb, a Karácsony. Szerte a világon – a nem keresztény kultúrkörben is – ünneplik, nem véletlenül, hiszen mint általában az ilyen vallásra épülő ünnepek, ez is a pogány időkre visszanyúló gyökerekig nyúlik vissza: a kereszténység megjelenése, Jézus születése előtt a téli napfordulót köszöntötték ebben az időszakban. Amelyre a természettel még közelebbi kapcsolatban élő elődeink testben és lélekben egyaránt rákészültek, ahogy egyébként elvben mi is tesszük, az adventi időszak által. Nem véletlen a négy vasárnap: időt és lehetőséget kínál a ráhangolódásra, arra, hogy

megálljunk egy pillanatra, magunkba mélyedjünk, s ünnepi ruhába öltöztessük ne csak a környezetünket, hanem a lelkünket is.

Sajnos a legtöbbször pont erre nem jut idő. Nagyon sokan szépen feldíszítik ugyan a lakásukat, megveszik az adventi koszorút (vagy előveszik az évekig elálló, „praktikus” családi örökzöldet), talán még a gyertyát is meggyújtják, ám azok bizony kevesen vannak, akik négy egymást követő vasárnapon, közös családi programként körbe ülik a koszorút, a gyertyákat közösen meggyújtva, elcsendesedve együtt vannak.

Együtt vannak!

Hasonlóan vagyunk az ajándékokkal is: elkoptatott közhely, hogy őrültek házává változik ilyenkor  világ (a nyugati része feltétlenül, de a nem keresztény világnak is mind nagyobb szelete), rohanunk, tolongunk, sorban állunk, s össze-vissza vásárolunk felesleges dolgokat csak azért, hogy kerüljön sok kis pakk a karácsonyfa alá. Pedig jó előre kitervelve, hogy ki, minek örülne, a meglepetéseket saját magunk által elkészítve (hogy kibújjon belőlem a gazdasági újságíró: hozzáadott értéket teremtve) sokkal több örömet okoznánk … magunknak is. S nem elhanyagolható szempontként, a pénztárcánkban is maradna némi pénz az ünnepek utánra.

S persze, fontos, hogy az ünnepet szépen díszített asztallal, finom étellel-itallal is köszöntsük, de ebben is elszaladt már velünk a ló – ha megnézzük a statisztikai adatokat, irgalmatlan az az összeg, amit ilyenkor erre elköltünk. Biztos, hogy szükség van erre? A szépen díszített asztal körül ülő családtagok számára nem az együttlét, a hétköznapokban oly ritka együtt étkezés a lényeg?

Az együttlét!

Mi sokan üljük körbe az ünnepi asztalt – négy generáció van együtt ilyenkor, ezért ez a nagy lakoma. Fotó: FüHü

Ugyan már közel van a Karácsony, de azért talán még nem késő, ha a fentiek szellemét is megtestesítő üzemmódba kapcsolunk.

S hogy jusson azért némi praktikus tanács is ehhez az eszmefuttatáshoz – végtére is a sorozat célja nem az okoskodás, hanem elsősorban a segíteni vágyás szándéka.

Lista…lista…lista

Még nem késő listákat készíteni a tervezett ajándékokról, a tervezett menüről és az ahhoz megvásárolandó hozzávalókról, arról, mit, mikor csináljunk és mibe, kit fogjunk be. Nálam nagyon bevált (az idén már hetedik éve csinálom) a „Karácsonyi mindenest” – ami nem más, mint egy sok fülből álló Excel-file, amelybe sokszor már év közben is jutnak bejegyzések, ha találkozom egy olyan ötlettel, meglátok egy olyan tárgyat vagy szolgáltatást, amelynek úgy gondolom, hogy egy bizonyos, a megajándékozottjaim listáján szerelő személy örülne. Nem szégyen, de mellette jelzem az árat is, hogy lássam, belefér-e a végén a büdzsémbe (ha készíteni kell azt a bizonyos ajándékot, akkor az alapanyagok árát vésem fel).

Az Excel file – amely helyett megteszi egy füzet is – nagyon praktikus: részint évekre visszamenőleg megvan, hogy ki, mit kapott, kizárva a kínos ismétlés veszélyét (ami ha bevalljuk, ha nem, bizony realitás), illetve egy mozdulattal át lehet emelni és rögzíteni lehet például a bevásárlási listát (ami általában évről-évre ugyanaz, hiszen a legtöbb családban a számukra már hagyományossá vált menüsor kerül az asztalra). Ha interneten rendelünk, akkor az összes szükséges információt lehet ebben vezetni, nyomon lehet követni a kiadásainkat, a hátra- és soron-lévő teendőinket .. s bármit, kinek, mi az igénye, kinek, milyen mankóra van szüksége. S végső soron a file folyamatos karbantartásával, azzal, hogy év közben is foglalkozik vele az ember, még magasabb rangra emeli, fontosabbá teszi az ünnepet – legalábbis a számomra.

Fotó: FüHü

Tíz éve történt – Megzavarták a hanuka ünnepséget

0

2007. december 4-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy légvédelmi szirénával és transzparensekkel zavarták meg a Hanuka ünnepséget a budapesti Nyugati téren. Az este 6 órától bejelentett ünnepi eseményt negyed hétkor zavarták meg. A rendőrök három embert, köztük a Tomcat néven ismert bloggert előállította.

Az ünnepség kezdetén 20-25 árpádsávos zászlót lengető demonstráló jelent meg – mondta a Független Hírügynökségnek a Maszihisz biztonsági vezetője.

A szervezők és a rendőrök kérésére azonban félrevonultak. Néhány perccel később a Tomcat néven ismert blogger és két társa az áruház teraszáról légvédelmi szirénával és egy transzparenssel ismét megzavarták a megemlékezést. Őket a rendőrök előállították.

A transzparensen az Eladják Magyarországot felirat volt olvasható.

A demonstrálók az izraeli miniszterelnök-helyettes egy október eleji kijelentését bírálták. Simon Peresz egy tel-avivi gazdasági fórumon akkor úgy fogalmazott, hogy izraeli befektetők gyakorlatilag felvásárolták Manhattant, Lengyelországot és Magyarországot.

Elindult a fényvillamos Budapesten

Ahogy minden évben, idén is elindultak Budapesten a fényfüzérekkel díszített adventi villamosok.

MTI Fotó: Balogh Zoltán

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK