Kezdőlap Címkék ünnep

Címke: ünnep

Ünnep előtti emlékeztető

Emlékeztető minden európai magyarnak! Kik is azok, akik alap-törvényeztek itt? Ők azok, akik arra biztatták egykor az embereket, hogy fordítsanak hátat a miniszterelnöknek, bárhol is beszél. Ők azok, akik vádolták az akkori szocialista vezetést, kijelentve, hogy a Gyurcsány által irányított rendőrség brutális és megmagyarázhatatlan erőszakot követett el békés emberek ellen. De a randalírozó csőcselékre persze már ennyi szót nem vesztegettek. Csak nem okuk volt rá?

Emlékezzetek, ezek azt skandálták habzó szájjal, hogy a szocialisták politikája és bizalomvesztése volt az oka a forint nagymértékű árfolyamcsökkenésének. Most meg lapítanak, lesütött szemmel eloldalognak, amikor a forint gyengesége kerül szóba az euróval szemben.

Emlékeztek, kórusban szavalták: “A miniszterelnök bizarr jelenség, mindig elkúrja, minden programja megbukik, mégis marad. Politikája elbukik a választók előtt, a piac nem veszi komolyan és már azok sem tapsolnak megszorító csomagjainak, akik annak idején Bokros Lajost éltették.” (Szerető Szabolcs) Az effajta szlogenek szavatossági ideje rég lejárt. A köpködő, gyalázkodó, hisztérikus kifakadásokra nem kíváncsi senki. Az olyan világraszóló, szégyent hozó vakkantásokra sem, mint: “…zsidókat a Dunába, Gyurcsányt meg utána…”

2007 júliusában Tusnádfürdőn elhangzott beszédében a felcsúti már egyszer színt vallott.

A baloldal elmulasztotta felmutatni az embereknek e beszéd lényegének kritikáját. Hogy világossá tegyék a fejekben, mit is akart valójában a Fidesz. Azzal, hogy a nemzeti jelleget a demokrata elé helyezve, egy új szociális jobboldal fontosságát hangsúlyozta. Hogy a szocialistákat nemzetárulóvá minősítette, megetetve a tömegeket, hogy a szocialisták mindent a piac fennhatósága alá rendelnek, tehát antiszociálisak.

Ezért szerintük új szociális jobboldalra van szükség, olyan jobboldalra, amely védi a szegények érdekeit, úgy, hogy a nemzeti érdekek elsődlegességét senkinek nem engedi megkérdőjelezni. Nemzeti és szociális. Olvassátok csak egybe. A népnek tetsző volt a harsogás: a haza az első és a szegények megsegítése. Orbán a tusnádfürdői beszédet idehaza nem merte volna elmondani. Az lett volna a valódi színvallás!

A szabadságharcos, nemzeti együttműködést hazudók avítt szlogenjei a frissekkel együtt már a kukában vannak. A szocialisták harakiris, törvényekkel szembemenő torzszülötteinek csontjait rágják még ma is, egyedüli céltáblaként használják most is Gyurcsány Ferencet, hozzá csatolva már feleségét is. Brüsszel ellenes fóbiájukat nem is említem, az tudnivaló!

Szemérmesen hallgatnak viszont arról, hogy az évtizedekre titkosított olajügyekben vezető politikusuk nem volt hajlandó parlamenti bizottság előtt nyilatkozni, hallgatnak volt választmányi elnökük családjának viselt dolgairól és nem tárják a nyilvánosság elé volt pártigazgató polgármesterük bűnös szolnoki történeteit. A pártelnök közeli ismeretségi körébe tartozó, hat évig Hollandiában bujkáló és ott elfogott Varga Tamás bűvészmutatványaival se dicsekednek manapság.

Mert szerintük csak ők képesek kihúzni az ország szekerét a kátyúból.

Mert szerintük ők képviselik a többséget! Azokat is, akik ma még hallgatnak. Ők azok, akik gyógyíthatatlan sebeket ejtve megkísérelték és kísérlik ma is visszavonhatatlanul kettészakítani az országot, egymás iránt gyűlöletet és bizalmatlanságot keltve.

Emlékeztek? Előre hozott választásokat akartak. Emlékeztek a parlamenti zászlófelvonás alatti befütyülőkre, a „hazaárulókat” üvöltőkre, a „tolvajbandát” skandálókra, a himnusz alatt „börtönbe” üvöltözőkre? A halálfejes, meg árpád sávos zászlókat lengetőkre emlékeztek-e?

De hol voltak ezek az üvöltöző ünneplők akkor, amikor annak idején a bíróság jogerősen elítélte a 154 milliós kárt okozó fideszes, szolnoki Várhegyi Attilát, vagy amikor a debreceni fideszes városi frakcióvezető helyettest csalás büntette miatt, míg Virág László ugyancsak cívisvárosi fideszes politikust hűtlen kezelés miatt jogerősen elítélték?

Akkor vajon miért nem üvöltöztek, gyalázkodtak kivetkőzve magukból? Ebben a meleg- hideg frontos, fagyos légkörben emlékezzetek ünnep előtt ezekre a történésekre is. És ne felejtsétek, a holnapi ünnepen nem csak bértapsolók lesznek, de bérszónokok is. Orbán már vesztét érzi!

Ünnep előtti gondolatok a szolidaritásról

Szolidáris vagyok mindazokkal, akik mai napig szenvedői a Trianon okozta sérüléseknek. De nem vagyok szolidáris senkivel azok közül, akik felelősek voltak az első világégés kirobbantásáért és hazánkfiainak háborúba hajszolásáért. Szolidáris vagyok minden nyomorúságossal, akik a fehér lovon bevonuló tengerész kormányzósága idején szenvedtek annak intézkedéseitől, és azokkal, akik életüket, vagy lelki és fizikai egészségüket adták a második világégés idején.

Szolidáris vagyok nagybátyámmal, aki tintaceruzával írt tábori levelezőlapon, 1944 végén Máramarosszigetről adott hírt utoljára magáról, a munkaszolgálatos apákkal, kiknek sikerült megszökniük a ferihegyi halálra váróktól, anyósokkal és apósokkal, akiket, mert nem voltak hajlandók leszlovakizálni egy szatyorral a felvidékről szülőföldjükről elzavartak, pedig összes felmenőikkel együtt ott volt otthonuk, szolidáris vagyok az országot újjáépítő vasbetonszerelő anyákkal és a felsoroltak milliónyi társaival!

De nem vagyok szolidáris azokkal, akik megteremtették és segítették bármilyen módon a lehetőségét annak, hogy a második világháborúban honfitársaink elpusztuljanak, vagy egészségesként fogyatékossá váljanak. Szolidáris vagyok mindazokkal, akik ezerkilencszázötvenhatban, bármilyen világnézetűként is, de jobbító szándékkal változást akartak és ezért bármelyik oldalon is, de életüket adták, vagy szabadságukat áldozták fel.

De nem vagyok szolidáris az egymást felkoncolókkal, a történelmünk során bármikor is egymást kibelezőkkel, az elveiket köpönyegforgatókkal, azokkal, akik gyáván saját érdekeiket szem előtt tartva, bármikor és bárhogyan, de kivetkőztek emberi mivoltukból azzal is, ahogy elárulták embertársaikat. Szolidáris vagyok tanáraimmal eleitől fogva, az általános iskolától kezdve az egyetemig, tudományos, kulturális és sport területen dolgozó barátaimmal, munkatársaimmal és ismerőseimmel, és magától értetődően a családommal is!

De nem vagyok szolidáris a kirekesztőkkel, a vattacukros, olcsó populizátorokkal, akik meglovagolva mások szegénységét, vagy tudatlanságát, tájékozatlanságát, azok hátára felkapaszkodva bazári majmot játszottak a hatalomban. Nem vagyok szolidáris a pávatáncos hazardőrökkel, a politikai gigolókkal és közéleti ripacsokkal, a magukat és dolgaikat folyton folyvást nemzeti jelzőkkel illetőkkel, a hazát érdemtelenül kisajátítókkal, akik kommunikációs trükkökkel operálva követelik maguknak a tiszteletet, ahelyett, hogy azt kiérdemelnék!

Szolidáris vagyok minden szegénnyel, minden másként gondolkodóval, akik tudják, hogy elsősorban emberek és csak utána magyarok. Szolidáris vagyok minden másságot hordozóval, minden kisemmizettel és minden félreállítottal, minden bosszúból, vagy akár érdemtelenül megnyomorítottal, minden vallásuk normális gyakorlásától megfosztottakkal. Szolidáris vagyok a szerzett jogaiktól megfosztottakkal is, a trafikjaiktól eltiltottakkal, a földjeiktől elzavartakkal, a külföldre vagy így, vagy úgy száműzöttekkel, azokkal a milliókkal, akiket a média ugyan soha nem kap a szárnyára, de mégis értékesebbek, mint az ott bármilyen témában feltűnő, magukat mutogató celebek.

Nem vagyok szolidáris ugyanakkor a politikai csintalanokkal, kik, mint más a gatyáját úgy váltogatják nézeteiket és felfelé nyalva, lefelé meg taposva egyengetik saját előmenetelüket. És nem vagyok szolidáris a listázó zsidózókkal, cigányozókkal, az európai zászlót ablakon kidobókkal és égetőkkel, az Európát tagadókkal, sem azokkal, akik politikájukkal és magatartásukkal lovat adnak alájuk, vagy oltogatják, hergelik őket. Nem vagyok szolidáris azokkal a jókor voltak jó helyenesekkel sem, akik meglovagolva a történelem kínálta helyzetet, brancsba verődve, egymást igazolva sütögetik pecsenyéjüket, azzal, hogy majdani leszármazottjaiktól évtizedek múlva úgy sem fogja megkérdezni senki, hogy miből szerezték mindazt, amijük van!

Szolidáris vagyok az ünnepelőkkel, de azokkal nem, akik március 15-ét kisajátítják, mintha az csak az ő ünnepük lenne, akik azt hiszik magukról, hogy ők Magyarország, pedig az sokkal több és színesebb náluk!

Bréking nyúz, 2018. október 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

Közismert, hogy a Fridi név évtizedek óta foglalt, ezért nem lehet véletlen, hogy az Origo most mégis azt írja: Fridi gyereket vállalna Pintér Tiborral. A cikkből azért kiderül, hogy Fridi valójában az a Frida nevű fiatal lány, aki viharos kapcsolatban él a nála évtizedekkel idősebb lovaglóval. Az ellenzék nem tud ünnepelni, ezért a jobbikosok frusztráltak, a baloldaliak pedig bukottak. Bayer szerint Soros Sanyika névre (nem) hallgató fia (merthogy Alexander), degenerált.

Sípol, randalíroz és tüntetget

„Tegnap megemlékezett az ország, s őrjöngött az ellenzék. Gyurcsánytól a Jobbikig mindenki megmutatta az igazi arcát és viszonyát a nemzeti emlékezéshez. Míg Orbán Viktor és a jobboldali közösség a pesti srácok nemzeti panteonba való emelésén dolgozott, addig az ellenzék diktátorozott, korrupciózott, függetlensajtószabadságozott.

Biztos nektek is feltűnt, hogy bármilyen nemzeti ünnepről legyen is szó, az ellenzék nem tud rendesen megemlékezni róla. Március 15-én sípolnak, október 23-án randalíroznak és tüntetgetnek. Míg a jobboldali konzervatív közösség ünnepelt és emlékezett, addig a Jobbik a baloldallal közösen ismét rárontott saját nemzetére.

Márki-Zay Molotov-koktélokkal álmodott, Gyurcsány nyilvánosan akarta megszégyeníteni a kormány tagjait, míg a Jobbik saját fizetett embereivel próbált meg úgy tenni, mintha valós tömegeket és azoknak a valós indulatait képviselné.” (888: A frusztrált jobbikosoknak, bukott baloldaliaknak már megint nem sikerült megünnepelniük ’56-ot)

Soros maga a sátán, ő küldeti a csőbombákat

„Soros fia, a degenerált Sanyika cikket írt apuka házi lapjába, a 444 pedig ájult tisztelettel szemlézte… És akkor néhány keresetlen megjegyzés:

Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy lassan mindenkinek küldtek már csőbombát, a CNN-től Clintonékig, éppen ezért egyre valószínűbb, hogy ezeket a csőbombákat maga Soros küldeti ügynökeivel szanaszét, az amerikai félidei választások előtt.

Ám ha mégsem ez történik (szerintem de), akkor vajon mi is történhet még? Tényleg Orbán tüzeli fel az Ismeretlen Amerikai Bombaküldőt? Nem lehetséges, hogy Soros ténykedése vált ki sokakból olyan mérhetetlen gyűlöletet és ellenszenvet, hogy közülük valaki ilyen ostobaság elkövetésére is képes?

De, lehetséges.

Ugyanis Soros tényleg maga a sátán. A megtestesült, önmagáért való gonosz, s mint minden valamire való gonosz, a jóság palástjában tetszeleg.

Soros „világképe”, „álma”, a „nyitott társadalom” „eszméje” nem világkép, nem álom és nem eszme, hanem egy velejéig rothadt gazember terve arra, hogy miképpen szerezzen még több pénzt és befolyást szerte a világban, hogyan verjen szét minden tradíciót, hogyan számoljon fel minden nemzetet és nemzeti érzést, hogyan gyártson fogyasztó zombit az egész emberiségből.

Ez Soros.” (Bádog: Bayer Zsolt: A kisebbik Sorosnak)

Utálja is a párját, meg nem is

„„Kívülről nézve tényleg rémálomnak tűnhet a kapcsolatunk, de belülről egyáltalán nem az, csak valahogy így jön le. Dolgozni kell ezen, de én kész vagyok rá, nem akarom feladni! Vannak napok, amikor felkelünk, és nagyon utáljuk egymást, de a legtöbbször, ha ránézek, inkább az jut eszembe, hogy mennyire szeretem. Néha annyira, hogy azon ábrándozom, milyenek lennénk szülőként. Igen, van, hogy úgy érzem, le tudnám vele élni az életem, és szívesen szülnék neki gyermeket”. (Origo: Fridi gyereket vállalna Pintér Tiborral)

Ma kezdődik a zsidó újév

0

Idén szeptember 9-én este kezdődik a zsidó újév, a Ros Hásáná. A kétnapos ünnepen a zsidóság az ember teremtésének 5779-ik évfordulójára emlékezik, és mintegy megújítja az Örökkévalóval kötött szövetségét a világ létezésére és újjáteremtésére.

Ezzel a két nappal veszi kezdetét a tíz bűnbánó nap, melynek betetőzése Jom Kipur, idén szeptember 18-án este és kezdődik és 19-én estig tart. Az Engesztelőnapon, 25 órát böjtölnek – idén a böjt kezdete 18-án, 18:32, a böjt vége 19-én 19:34 –  bűneiket bánják, és megtérést gyakorolnak.

A többi ünneptől eltérően ilyenkor nem szabad főzni, tüzet még tűzről sem gyújthatnak. Ezen a napon eltörlődnek a bűnök, és mindenki „tiszta lappal” indul az új évben.

Ezt követően már a Szukkot, a sátoros ünnep, az önfeledt öröm ideje következik, mely 2018-ban szeptember 23-án este kezdődik és szeptember 30-ig tart.

Alma és méz

A zsidó hagyomány, hogy almát mártanak egy tál mézbe, és utána megeszik, azt jelképezi, hogy az elkövetkezendő év is olyan édes lesz, mint az alma és a méz. De édessége mellett, a méz a Tórában is említésre kerül, szoros kapcsolatban az ígéret földjével, ami „a tejjel és mézzel folyó” országként jelenik meg.

Orbán Viktor levele a zsidó közösségeknek

Orbán Viktor levélben üdvözölte a zsidó újév alkalmából a magyarországi izraelita vezetőket. A miniszterelnök Deblinger Eduárdnak, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnökének, Heisler Andrásnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnökének, Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijának, valamint Szabó Györgynek, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnökének kézbesített levelében azt írja: a legtöbb ember saját születésétől számítja a maga történetét, a családok, nemzedékek múltja azonban jóval messzebbre, évszázadokra nyúlik vissza.

Önök pedig, a világ nemzetei között egyedülálló módon, mindenek kezdetétől, az ember teremtésétől tartják számon az időt” – írta Orbán Viktor. – A zsidó újév alkalmából engedje meg, hogy tisztelettel köszöntsem Önt és a magyarországi zsidó közösség tagjait. Azt kívánom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a most beköszöntő újév is az összetartozás, egymás kölcsönös tisztelete, valamint közös kultúránk megvédése és gyarapítása jegyében teljen. Legyenek valamennyien a jó évre beírva! – zárul a kormányfő levele.

Magyarellenes uszítás miatt büntettek egy román tévét

0

A Realitatea TV a március 15-re feldíszített sepsiszentgyörgyi Főteret a csíkszeredai főtérrel hasonlította össze: míg Sepsiszentgyörgyön magyar zászlók díszelegtek, a másik fotó alapján a román zászlók állítólag hiányoztak a december 1-i díszletből.

A román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 30.000 lejes (2 millió forint) pénzbüntetésben részesítette a Realitatea TV-t a Jocuri de putere című, 2018. január 31-én, február 22-én, február 28-án, március 10-én, március 13-án, és május 5-én sugárzott műsorában elhangzott magyarellenes megnyilvánulások miatt.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat áltat tett panasz leszögezi, hogy a Realitatea TV Jocuri de putere című adása 2018. március 13-án hamis párhuzamba helyezte azt, ahogyan Sepsiszentgyörgyön ünnepelték a magyarok március 15-ét és ahogyan – állítólag – ünnepelték a december 1-i román nemzeti ünnepet, immár román zászlók hiányában. Amint a fotóból kiderül, a Realitatea TV a március 15-re feldíszített sepsiszentgyörgyi Főteret a csíkszeredai főtérrel hasonlította össze: míg Sepsiszentgyörgyön magyar zászlók díszelegtek, a másik fotó alapján a román zászlók állítólag hiányoztak a december 1-i díszletből.

A román audiovizuális tartalmakról szóló törvény rendelkezései szerint a médiaszolgáltatók kötelesek objektív módon informálni a közönséget, a tényeket korrekt módon kell közvetíteniük. Ez ebben az esetben sem történt meg, hiszen különböző városokat hasonlítottak össze. Ugyanakkor a panasz azt is megemlíti, hogy Sepsiszentgyörgy Főtere, és nemcsak, a román nemzeti ünnep alkalmával igenis fel volt díszítve román zászlókkal, tiszteletben tartva az állam ünnepét. Benkő Erika, a szolgálat vezetője elmondta, ez már a sokadik alkalom, amikor jogos büntetést szabtak ki a szóban forgó műsorban elhangzottak miatt, melyek a magyar közösség elleni uszításként hatottak. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat minden olyan esetben feljelentést tesz a Országos Audiovizuális Tanácsnál, amikor a magyarokat érintő, negatív tartalmakat sugároznak a hazai televíziók és rádiók.

(Transindex)

Miről beszéljenek a szónokok augusztus 20-án?

Egy évvel ezelőtt még minden könnyű volt: a kormány akkor eligazította a külképviseleteket, megmondta nekik világosan, hogy ünnepi beszédeikben mire helyezzék a hangsúlyt. A melegen ajánlott üzenet akkor így hangzott: „Választás előtt állunk: Szent István Magyarországa és a Soros-terv között.”

Megvolt a választás, Magyarország Szent Istvánra szavazott. (Soros mehet a levesbe.) Ami persze nem csoda, hiszen Szent István sokkal jobb fej, mint Soros György. Gyorsabb száz gáton, mint Soros, több fekvőtámaszt tud lenyomni és távolugrásban is kenterbe veri.

Szent István már gyerekként is megette a spenótot, míg Sorosról köztudott, hogy válogatós volt. Szent István evés előtt mindig megmosta a kezét, Soros Györgyről ez nem mondható el. Szent István zsebre tett kézzel is messzebbre tudta köpni a szotyola héját, mint Soros György.

Idén nincs ilyen eligazítás, vagy legalábbis nem jutott el hozzánk. Pedig nemcsak külföldön, de idehaza is számos településen mondanak beszédet a különböző rendű és rangú szónokok, akik most gondban vannak és törhetik a fejüket, hogy mi legyen Szent István üzenete. Nem mindegy ugyanis, hogy mit mondanak a magyar embereknek. Akik, mint köztudott, isszák választott vezetőink szavait, amit tőlük hallanak, az számukra iránytű a zavaros világ útvesztőiben.

Lehet persze migránsozni, ha valakinek még megvan a tavalyi beszéde, előveheti, de aki ad magára, az idén is új műsorral kedveskedik a nagyérdeműnek.

Ha még nincs mindenki kész a beszéddel, azt javasolnám, hogy beszéljenek az embereknek a gender tudományokról. Ez érdekli az embereket, és nem az, hogy megfizethetetlenül drága a gyümölcs. Ha bemegy egy ember egy vidéki kocsmába, de elég csak végigsétálni a főutcán, biztos, hogy az emberek a genderről beszélnek. Vagy, ha nem arról, akkor arról, hogy a kormányszóvivő öreg bigott kommunistának nevezte Heller Ágnes filozófust.

Tessék találékonynak lenni kedves politikusok, van téma bőven, csak meg kell találni.

Tudja, honnan ered a pünkösd?

0

A pünkösd a keresztény egyház születésnapja, de erősen kötődik egy zsidó ünnephez, a sávuóthoz is.

Ferenc pápa pünkösd vasárnapi miséje tavaly.
Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami

A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnap és hétfőn tartott ünnep. A neve is innen származik, az 50 napot jelentő görög Pentekoszté szóból. A legkorábbi lehetséges dátuma minden évben május 10., a legkésőbbi pedig június 13.

Hivatalosan a keresztények ilyenkor a „Szentlélek kiáradását” ünneplik, egyben

tulajdonképp ez az egyház születésnapja is.

A keresztény hit szerint ezen a napon szállta meg a Szentlélek Jézus tanítványait, akik ezután elkezdték mindenféle nyelven az ő igéjét hirdetni.

De persze, ahogy a húsvét kapcsán is írtuk már, az ünnep a kereszténység kialakulása előtt is létezett. Összekapcsolható ugyanis a zsidó sávuót ünneppel, amelyet hét héttel a pészah után, az 50. napon tartottak.

Ez a bibliai időkben elsősorban aratóünnep volt, és a három zsidó zarándokünnep egyike. Ilyenkor minden zsidó férfinak meg kellett jelennie a jeruzsálemi Templomban, és persze ajándékot is kellett vinnie. Az aratás lezárása mellett arra is emlékeztek ilyenkor, hogy Isten kiszabadította őket az egyiptomi fogságból, és elvezette őket hazájukba.

A Templomban ezen a napon mutatták be az új kenyeret is.

Mivel Jézus Biblia szerinti kereszthalála épp pészah idejére esett, így az apostolok is éppen a sávuótot ünnepelték, amikor, szintén a Biblia szerint, leszállt hozzájuk a Szentlélek.

Amikor azonban 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomot, új helyzet állt elő, hiszen ott már nem lehetett többet áldozatot bemutatni. Így hetven évvel később a rabbik tanácsa azt javasolta, hogy a sávuótnak ne az aratóünnep jellegét domborítsák ki, hanem a történelmi vonatkozást.

Történetesen ugyanis erre a napra esett az is, hogy Mózes megkapta a Tórát.

Vagyis a sávuót egyben a törvényadás ünnepe is – ez egyébként szélzúgással és tűzzel járt, amelyek egyben a „kegyelem kiáradásának” jelei.

A pünkösdöt keresztény ünnepként csak a 2. században említik ókori keresztény írók (például Origenész és Tertullianus), de a történészek azt valószínűsítik, hogy már az apostolok idején is megtartották.

A pünkösdhöz aztán idővel rengeteg népszokás is kapcsolódott, ezek közül talán a pünkösdi király választása a legismertebb. Ezt a középkor óta ismerték, jellemzően különböző ügyességi versenyeken választottak ki valakit, akit aztán „megkoronáztak”, ezután pedig egy évig (más helyeken egy hétig) ingyen ihatott a kocsmákban és mindenféle ünnepségre is meg kellett hívni.

Hagyományőrző húsvét

Vannak, akik még mindig komolyan veszik a népszokásokat határon innen és túl. Képgaléria vödrökkel támadó fiúkról, menekülő lányokról és hímestojásokról.

Honnan ered a húsvét?

Jézus feltámadását ünneplik a keresztények húsvétkor, maga az ünnep viszont régebbi ennél: kapcsolódik hozzá a zsidó pészah és különböző, a tavaszi napéjegyenlőség kapcsán tartott termékenységi ünnepek is, amelyeknek szintén központi eleme a feltámadás.

Forrás: Pixabay

A húsvét a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe, a hívők ilyenkor Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek. Az ünnep több mint egy hétig tart, hiszen virágvasárnap kezdődik: a hagyomány szerint Jézus ekkor vonult be Jeruzsálembe. Nagypénteken ítélték halálra és feszítették keresztre, majd a Biblia szerint vasárnap támadt fel.

A Biblia által leírt eseménysor egybeesett a zsidók egyik legnagyobb ünnepével, a pészahhal:

Jézus utolsó vacsorája például egy szédereste volt.

Érdekesség, hogy mozgó, tehát nem naptári naphoz kötött ünnepekről van szó, de a kettő idén is gyakorlatilag egybeesik. Ez egyébként a 325-ben tartott niceai zsinatig mindig így is volt, ott azonban megváltoztatták a húsvét időpontját: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra tették.

Istár és Tammuz esküvője egy sumer táblán
Forrás: Wikimedia Commons

A legtöbb történész ugyanakkor egyetért abban, hogy a húsvét eredete jóval régebbi. Többek szerint egy sumer (de az akkádok és az asszírok között is népszerű) mítosz az alapja: a pásztoristen Tammúz (Dumuzi) és felesége,

a termékenység-istennő Istár (más néven Inanna) története,

amelyet már i.e. 2100 körül keletkezett agyagtáblákon is lehet olvasni.

Eszerint, amikor Tammúz meghalt, Istár annyira gyászolta, hogy utána ment az alvilágba (más verzió szerint meg akarta hódítani az alvilágot), ki is szabadította, őt viszont megfosztották isteni erejétől és ruháitól is, majd karóba húzták. Mivel azonban nélküle terméketlen lett a föld, egy másik isten, Enki segített rajta: két követet küldött, akik feltámasztották. Az alvilágból azonban csak úgy térhetett vissza, ha valaki ott marad: mivel Tammúz közben megcsalta, ezért Istár őt küldte maga helyett. Ettől kezdve a mítosz szerint fél évet Tammúz, fél évet Istár töltött az alvilágban.

Istárnak megfelelő isten több más mitológiában is megjelent: a kánaánitáknál ő volt Astarte, a görögöknél és a rómaiaknál pedig Aphrodité, illetve Vénusz.

Az Istár-kapu a berlini Pergamon Múzeumban
Forrás: Wikimedia Commons

Talán véletlen egybeesés, talán nem, hogy amikor a 4. században a keresztények Jézus sírját keresték, egy olyan helyet választottak, ahol Aphrodité temploma állt. Ennek helyén épült a ma is álló Szent Sír Templom Jeruzsálemben.

Hasonló meghaló és feltámadó istenek persze más vallásokban is megjelentek, amelyek szintén hatottak a kereszténységre. Ilyen volt például Mitrász, vagy az egyiptomi Hórusz is. Ami mindegyik mítosznál közös:

a feltámadást a termékenységgel, a fénnyel, vagyis a tavasszal kapcsolták össze.

A húsvét mai változatának kialakulására egy európai ünnep is hathatott: Eostre / Ostara, az angolszász tavaszistennő ünnepe (nem nehéz észrevenni a szó hasonlóságát az angol Easter, vagy a német Ostern szóhoz). Ezt a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották, és Jacob Grimm Német Mitológiája szerint ez is termékenységünnep volt.

A húsvét magyar nevének eredete ennél prózaibb: a hús magunkhoz vételére utal. Ilyenkor ugyanis véget ér a húshagyó kedden kezdődött 40 napos böjt, vagyis az ezt betartók innentől kezdve ehetnek újra húst.

A húsvét jelképei

Az egyik legrégibb húsvéti jelkép a bárány. Ez a Bibliához kapcsolódik: a zsidók fogságban tartása miatt Egyiptomot sújtó tíz csapás közül az utolsó az elsőszülöttek halála volt. A zsidó családok viszont előtte bárányt áldoztak, és megjelölték a vérével az ajtajukat. Az áldozati bárány helyébe később Jézus lépett, aki az Újtestamentum szerint halálával megváltotta az emberiséget: ő lett „Isten báránya”.

MTI Fotó: Vajda János

A húsvéti nyúl eredete ennél bonyolultabb, valószínűleg a termékenységhez kapcsolódik, hiszen nagyon szapora. A nyúl megjelent Eostre már említett ünnepén: ez volt az istennő szimbóluma, gyakran vele együtt ábrázolták. A gyerekeket megajándékozó nyúl viszont csak 16. században került elő, konkrétan a húsvéti nyulat pedig egy német tudós, Georg Franck von Franckenau 1722-ben megjelent könyvében említik először, ott arról ír, hogy a nyulak rejtik el a színes tojásokat, amelyeket gyerekeknek kell megkeresniük.

A tojás maga viszont jóval régebbi termékenységi szimbólum, már az ókori egyiptomiak és perzsák is annak tartották. Utóbbiaknál a tavaszi napéjegyenlőség volt az év első napja, ezt többek között tojások díszítésével, ajándékozásával és elfogyasztásával ünnepelték.

MTI Fotó: Komka Péter

A Bibliában keveset írnak a tojásról, egy ortodox keresztény legenda szerint viszont Mária Magdolna főtt tojásokat vitt Jézus sírjához, amelyek vörössé változtak, amikor észrevette, hogy Jézus nincs ott. Egy másik változat szerint amikor a császárnak, Tiberiusnak mondták azt, hogy Jézus feltámadt, azt válaszolta: annyira támadt fel, mint amennyire ez a tojás piros, mire az vörössé változott.

Végül pedig a húsvéti locsolkodás alapja az a hit, hogy a víz tisztít és termékenységet biztosít – persze itt nem nehéz észrevenni a szexuális utalásokat sem, amelyek egy termékenységünnepnél nem is meglepőek.

Kezdődik a pészah

Kezdődik a zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepe, a pészah, amely április 7-ig tart. A zsidóság ilyenkor az egyiptomi fogságból való szabadulásra emlékszik.

MTI Fotó: Kallos Bea

A fogság történetét Mózes második könyve meséli el, ebben van szó az Egyiptomot sújtó tíz csapásról, majd a zsidók meneküléséről, amelynek során a tenger kettévált előttük. Maga az ünnep neve, a pészah (elkerülés) arra utal, hogy a tizedik csapás, vagyis az elsőszülöttek halála elkerülte a zsidók házait. Ehhez előtte minden héber családnak le kellett vágnia egy bárányt, és a vérével meg kellett jelölnie az ajtót.

A pészah emellett a szabadság és a kovásztalan kenyér ünnepe is.

A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, ezért keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát, amelyet a nap szárított meg.

Mivel a pészah tavaszra esik, így ez a tavasz ünnepe is, az áldozat után az első termést is bemutatták a szentélyben. Az Ószövetség szerint az ókorban ezen az ünnepen egy fiatal kecskét áldoztak a jeruzsálemi szentélyben, amelyet a rómaiak 70-ben leromboltak.

Frissen sült maceszt csomagolnak Izraelben
Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan

Pészah ünnepén már az előnapra minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból. Ez általánosságban mindenre vonatkozik, ami pészahkor nem kóser. A szabályozás komoly tisztaságot ír elő, a zsidó nők ilyenkor rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek. Úgynevezett

pészahi edényben kell főzni és enni,

a nagyon vallásosak erre az ünnepre külön konyhát tartanak fenn.

Az is az ünnepi kötelezettségek közé tartozik, hogy ilyenkor megfelelő mennyiségű kóser ételt készítenek elő, amelyek közül a legfontosabb a macesz.

Az ünnep a széderestével kezdődik.

A széder héber szó, magyar jelentése rend, azt jelzi, hogy az ünnep a meghatározott rend szerint zajlik. A széder során minden zsidónak egy maceszt kell ennie, a megjelölt időkben meg kell innia négy pohár bort (lehetőleg vöröset), keserű füvet kell ennie, el kell mondania az egyiptomi kivonulás történetét, vagyis a Hágádát, és dicsőítő zsoltárokat kell mondania.

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség 2014-es széderestje
MTI Fotó: Kallos Bea

A következő napok úgynevezett félünnepek, az utolsó a kettévált tengeren való átkelésre emlékeztet. A pészahi istentisztelet rendje is kötött, az első napi harmatért való imától a nyolcadik napi, a halottakért mondott imáig.

A pészah és a keresztény húsvét kezdetben egybeesett (hiszen Jézus keresztény hit szerinti utolsó vacsorája is egy széder volt), majd a 2. századtól a húsvét egy héttel a zsidó ünnep utánra került. A két ünnep formális szétválasztásáról 325-ben a niceai zsinaton döntöttek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK