Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Trump vagy tramp?

Nem olyan egyszerű erre rávágni a választ. Az első  az USA elnöke lenne ugyebár, csak hát tömeggyilkos diktátorokat ölelget és ajnároz, miközben a legcivilizáltabb  országokban lévő szövetségeseit megalázó módon kezeli.

Kapkod minden döntésében,  nála láthatólag semmi sincsen előkészítve  ,átgondolva. Menekülnek is az emberek tőle  minden pozícióban.

Mostanában éppen kajánul élcelődik Németország küzdelmén az Európai Unió egybetartására és azt a menekült problémát próbálja a németek nyakába  sózni, amelyet jórészt az USA közel-keleti és afrikai politikája idézett elő. Nem sok túlzással azt mondhatná Európa az USA-nak, hogy egye meg amit főzött.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy kioktató tudhatná, hogy az USA -ban lényegesen több olyan menekült van mint Európában akikről azt sem tudják hányan vannak, honnan  jöttek , éppen hol vannak?

 Abban hogy tegnap jelentős baloldali győzelem született a mexikói elnökválasztáson, bizonyára nem kis része volt Trump állandó  Mexicot  fenyegető  magatartásának is. A valós napi gondok ellenére  nem biztos, hogy az állandó konfrontáció  a bölcs dolog egy potenciálisan 200 milliós szomszéddal  szemben ,akinek mellesleg kiváló falmászók a lakosai.

Okos ember előre néz , főleg egy olyan országban ahol,a 2 év alatti gyermeket több, mint a fele  máris etnikai származású.

Az USA külpolitikája amúgy is  hemzseg a bravúros tévedésektől, elég ha csak a számunkra is könnyen átlátható ukrajnai  helyzetre gondolunk.

Jó 5-6 évvel ezelőtt elkezdték feltüzelni ( bevonva az EU-t is) az állítólagos akkori ukrán ellenzéket( valójában egy másik korrupt politikai elitet) és a lakosságot, hogy ideje fellázadni , tüntetni, stb, de hogy kik ellen azt nem részletezték.

Azt hitték naivul, hogy Oroszország szomszédságában  megtehetik ezt egy országban. Az időzítés is álságos volt, a szocsi téli olimpia előtti időszak, gondolván ezt lebénítja az oroszokat. Nos, nem volt nehéz megjósolni, hogy az Oroszország  visszacsap , ráadásul el is vették Ukrajnától azokat a területeket, amelyekről mellesleg l nem alaptalanul gondolták, hogy az őket illeti.

Kabaréban illik  de sajnos elképzelte, hogy Ukrajna lesre futtatása után még szentesítheti is Trump az oroszok által szerzett területeket.

Az ukránok egy életre  megtanulhatták, hogy a kibicnek tényleg semmi sem drága.

Az ámokfutás folytatódik, Trump szeszélyein kívül az USA külpolitikát az irányítja ami jó a veje , Kusher  gazdasági érdekeinek vagy az őt hatalomra segítő kétes hírű havernak( crony) Netanajunak.

Az egész külpolitika egy szürreális rémálom lett, sajnos az egykori szépségverseny rendező nem tudott eddig  szintet lépni. Annyival rosszabb is a helyzet, hogy  már szép lányok sincsenek, , az elnök maga flangál a kifutón.

Mostanában egyre több jele van annak is, hogy már maga a civilizáció is zavarja az elnököt, hiszen mi más oka lehetne, hogy a EU  puszta léte is kirohanásokra készteti. Leplezetlen célzásokat tesz arra , hogy nem volna  ellenére az EU felbomlása vagy a  NATO véd ernyő levétele  Európáról.

Apropó NATO! Lehet, hogy nem is ártana egy kicsit megpiszkálni , hogy mennyiben felelős az USA olajérdekek vezérelte hódító katonapolitikája a kiadásokért, mert az európai érdekek védelme nem kívánna emelést. Lehet, hogy  jobban járna Európa egy saját katonai szövetséggel, legalább nem kellene asszisztálni számára teljesen érdektelen amerikai katonai akcióhoz szerte a világban.

Hagyományos fegyverek terén semmi nem veszélyezteti Európát, nukleáris téren  pedig egyrészt  elemi érdeke az USA-nak megvédeni Európát másrészt most sem tudná megakadályozni, hogy egy nukleáris csapás esetén 10-15 rakéta elérje Európát!

Amúgy meg Európa bármikor fel tudja pörgetni a rövidtávú nukleáris rakétaprogramját  amivel elrettentheti Oroszországot, mert  ne kerteljünk, róla van szó.

Ezzel a magatartásával  viszont már komoly nemzetbiztonságot jelent Trump személye az USA számára is, hiszen Európa biztonsága  akkor is az USA biztonságának az alapja , ha ezt Trump és szűkebb környezete nem így látja.

Az USA ma a legnagyobb és legerősebb  ország,  különleges felelőssége lenne az egész föld sorsáért, békéjéért, jövőjéért. Egyenlőre  azonban  fogy a hit abban, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni.

 Ráadásul a  fák  magában az USA-ban  sem  nőnek az égig. Tudja ezt a befolyásos elit az ottani   politikai arénában  és  valószínűleg csak azért nem  mozdították el  eddig Trumpot ,mert az ártana a republikánus párt érdekeinek,  esélyeinek a következő választásokon stb.

Pedig a helyzet az USA-ban is egyre romlik,  a napi 10 ostoba Trupm Twitter  üzenet és pózoló  nagyot mondás ellenére.

Külön kérdés, hogy a Twitter meddig gondol szabad teret adni   odakozmált  politikusok napi ökörségeinek szerte a világban. Ha sokáig , félő hogy csak a politikusok fogják használni, burjánzó jelenlétük már így is taszítóvá teszi a Twittert. .

Trumpnak  jobb  lenne inkább saját portája előtt sepregetnie,  mert romlanak  a bevándorolók és  a fekete lakosság életkörülményei , egészségügyi ellátása, stb.

Lehet nagyokat mondani , ostobaságokat elrendelni, de ki tudja hova vezet a pózolás és  kakaskodás?

Nem biztos hogy túlélne az USA rendszere megint  egy 2 milliós fekete és bevándorló gyülekezet pikniket  a Fehér Ház előtt.

Marad tehát nyitott a kérdés, hogy ez a fickó Trump vagy csak tramp?

Akárhogy is, Trump  egyben  erkölcsi probléma  is lett! Szóba állni vele vagy sem? Idáig jutottunk! 

Kijevben elfogadták a korrupcióellenes törvényt

0

Hosszas viták és több mint kétezer kiegészítés után a parlament Ukrajnában elfogadta a törvényt, mely különleges korrupcióellenes törvényszéket hoz létre Kijevben. Ez a Nemzetközi Valutaalap régi követelése volt, mert Ukrajnában a külföldi segélyek jelentős része szőrén szálán eltűnik.

A Nemzetközi Valutaalap 17,5 milliárd dolláros segély csomagot állított össze a csőd szélén álló Ukrajna számára. Ezt a hatalmas összeget Ukrajna részletekben kapja meg attól függően, hogy milyen tempóban hajtja végre a megígért reformokat. A korrupcióellenes törvény megszavazása az egyik szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkapja a következő részletet. Ehhez szükséges még az is, hogy emeljék a gáz árát, és tartsák a költségvetés hiányát a GDP 2,6%-a alatt!

Ezt az utóbbi kettőt igen nehéz teljesíteni hiszen rendkívül népszerűtlen döntésekről van szó egy olyan országban, ahol évtizedek óta csökken az életszínvonal. A pénzügyminiszter, akit a reformok elszánt hívének tartanak, össze is veszett a miniszterelnökkel.

Ukrajna mindezek mellett háborúskodik Oroszországgal. Az orosz többségű keleti tartományok sokkal inkább Moszkvának engedelmeskednek, mint Kijevnek. A külföldiek lelkesedése is alaposan megcsappant Ukrajna iránt hiszen azt láthatták, hogy a beérkező pénzek nem váltanak ki gazdasági fellendülést viszont eltűnnek a hatalomhoz közeli oligarcha zsebében. Ezen változtatna a most elfogadott korrupciós törvény. Ez olyan törvényszéket hoz létre, mely elven politikai befolyástól mentesen ítélkezik majd. Ezt deklarálni könnyű, de Ukrajnában eddig nemigen láttak olyan törvényszéket, amely a politikai befolyástól függetlenül ítélkezett volna …

Helyre lehet még hozni a magyar-ukrán viszonyt?

  • Hónapok óta mélyponton a két ország kapcsolata.
  • Hivatalosan az ukrán oktatási törvény módosítása miatt robbant ki a viszály tavaly ősszel.
  • Többek szerint valójában Magyarország azért támadja ilyen hevesen az ukrán törvényt, mert Oroszország kedvében akar járni.
  • Már a NATO is közbelépett, és az amerikaiak is figyelmeztették a magyar kormányt.
Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök egy ungvári magyar iskolában.
MTI Fotó: Nemes János

Előrelépést sikerült elérni több kérdésben, ezt nyilatkozták a magyar delegáció tagjai Kijevben, az ukrán oktatási törvényről tartott egyeztetés után kedden. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a tavaly elfogadott jogszabály nyelvi cikkének bevezetését, és ígéretet kaptak arra, hogy addig kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke azt mondta: „Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk.” Hasonlóan bizakodó közleményt adott ki az ukrán külügyminisztérium is.

Ezekre a lépésekre szükség is van, ugyanis

a két ország kapcsolata szinte soha nem látott mélyponton van, már hónapok óta.

Az ukrán oktatási törvényt szeptember 5-én fogadta el az ukrán parlament, és néhány héttel később hatályba is lépett. A hetedik cikkely kimondja, hogy az ötödik osztálytól kezdve minden tárgyat ukránul tanítanak majd, de a reformokat fokozatosan vezetik be.

Ezt nem csak a magyarok kifogásolták, hanem gyakorlatilag mindegyik ukrajnai kisebbség képviselői. A törvény ugyan kimondva-kimondatlanul az oroszok ellen irányul, de tiltakoztak a magyarokon kívül a lengyelek és a románok is. A törvényt a Velencei Bizottság is bírálta, és előírta, hogy egyeztetni kell a nemzeti kisebbségekkel, és tartózkodni kell már megszerzett jogok csorbításától.

Nagy volt a különbség azonban a tiltakozás hangnemében.

A magyar külügy a már-már szokásosnak nevezhető, szinte hisztérikus módon reagált.

Pedig egyébként Magyarországon sincs olyan nemzetiségi iskola, ahol minden tantárgyat az adott nemzetiség nyelvén tanítanának.

Szeptemberben Szijjártó Péter berendelte a minisztériumba az ukrán nagykövetet, hogy elmondja: „szégyennek és gyalázatnak” tartja a törvénymódosítást.

Szijjártó Péter és Pavlo Klimkin októberi találkozójuk után.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Októberben Szijjártó bejelentette, hogy Magyarország kezdeményezni fogja az EU-ukrán társulási megállapodás felülvizsgálatát, mert szerinte az ukrán oktatási törvény megsérti az megállapodást. Ezután Magyarország megvétózta a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását, Szijjártó pedig a hónap végén már arról beszélt, hogy Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, mivel „hátba szúrásnak” tekinti az oktatási törvényt.

A magyar kormány ezzel veszélyes játékba kezdett, az ugyanis egyértelmű, hogy a NATO-nak Ukrajna rendkívül fontos, már csak Oroszország miatt is.

Az ukránok a magyar keménykedés mögött ráadásul nem csak, sőt, nem elsősorban a magyar kisebbség védelmét látják.

Hanem egyrészt az orosz befolyást, másrészt a választási kampányt.

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes még márciusban azt mondta az Ukrinform hírügynökségnek: reméli, hogy a választások után a magyar kormány nem fogja az oktatási törvényt a választók mozgósítására felhasználni, és nem akadályozza tovább Ukrajna integrációs törekvéseit. Ő is kiemelte, hogy Oroszország is hatással van Magyarország és Ukrajna kapcsolataira. Úgy fogalmazott:

„Meglehetősen kellemetlen, hogy az EU és a NATO egyik tagja eszköz Moszkva kezében”.

Ezt persze a magyar külügy visszautasította, de az mindenesetre érdekes egybeesés, hogy a magyar külügy pont azokkal az érvekkel támadta az ukrán törvényt, amelyekkel az ukrajnai orosz sajtó is.

De nemcsak az ukránok voltak ezen a véleményen. Mathieu Boulegue, a Chatham House szakértője például a Euronewsnak azt mondta (ezekkel a szavakkal): ez az egész arról szól, hogy a magyarok „benyalnak” Putyinnak. Michael Gahler, a német CDU (tehát egy, a Fidesszel szövetséges párt) képviselője pedig az ukránokkal szembeni lépések miatt Putyin pincsijének nevezte Orbán Viktort.

A magyar kormánypropaganda az ukránokkal kapcsolatban sem tudta kihagyni a sorosozást:

több olyan írás is megjelent, amely azt próbálta bizonygatni, hogy az oroszbarát ukrán elnököt, Viktor Janukovicsot megbuktató forradalmat a „Soros-szervezetek” irányították.

Janukovics valójában abba bukott bele, hogy nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést 2013 végén, hanem végleg el akarta kötelezni Ukrajnát Oroszország mellett. Emiatt tömegtüntetések kezdődtek, főleg a kijevi Majdan téren, ahol a rendőrök mesterlövészei a tüntetők közé lőttek. Ezután a tüntetések még nagyobbak lettek, Janukovics elmenekült Kijevből, a parlament pedig megfosztotta hatalmától. Bukása után annektálta Oroszország a Krím-félszigetet, és kezdődött a kelet-ukrajnai háború.

Az ukrán-magyar viszonyt pedig még tovább rontotta két merénylet is: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség két irodáját is felgyújtották. Bár az ukrán hatóságok rögtön elítélték a támadást, a magyar kormány azonnal tiltakozott: Szijjártó újra bekérette az ukrán nagykövetet és a támadást összefüggésbe hozta a nyelvtörvénnyel, mondván, „előretörnek a szélsőséges politikai eszmék”.

Pedig hamar kiderült:

oroszbarát szervezetek álltak a támadás mögött.

Az egyik merényletet ugyanis biztosan egy lengyel szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai követték el. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó arról beszélt, hogy az orosz titkosszolgálatok tervelhették ki a támadást, ugyanis már többször szerveztek provokációt Kárpátalján.

Az oroszoknak ugyanis az az érdeke, hogy feszültséget, bizonytalanságot szítsanak, hogy ezzel is gyengítsék Ukrajnát. Ezt a módszert már a szovjet időkben is előszeretettel használta a KGB.

És ha mindez még nem lett volna elég, a viszonyt tovább élezte, hogy Ukrajna bejelentette, újra megnyitják a katonai bázist Berehovéban (Beregszász), vagyis egy főleg magyarok lakta területen – emiatt persze a magyar külügy újra tiltakozott.

Közben azonban a többi érintettel, a lengyelekkel és a románokkal folyamatosan tárgyaltak az ukránok. A lengyeleket egyébként kevésbé érintette a törvénymódosítás, mert nincs sok lengyel iskola és az ukrajnai lengyelek többsége eleve ukránul beszél, az ukrajnai románok viszont körülbelül annyian vannak, mint a magyarok: mintegy 150 ezren. Velük mégis viszonylag könnyen meg tudtak egyezni.

A magyar keménykedést egyre rosszabb néven vették a szövetségesek is.

Decemberben 11 NATO-tagállam, köztük Németország tiltakozott, amiért Magyarország blokkolja a NATO–Ukrajna bizottság ülését. Áprilisban az amerikai NATO-nagykövet beszélt arról egy kijevi biztonságpolitikai fórumon, hogy Magyarországnak nem lenne szabad az Ukrajnával szembeni problémáit a NATO szintjére emelnie. Nemrég a lengyel külügyminiszter szólította fel Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt: avatkozzon be, hogy megoldódjon a magyar-ukrán vita. Egy NATO-tisztviselő pedig arról beszélt, hogy a szervezet továbbra is támogatja Ukrajnát, és nincs, ami ezt megváltoztatná.

A magyar hangnem aztán a múlt héten változott meg.

Ehhez minden bizonnyal köze van annak, hogy a múlt heti, amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó után az amerikai külügyminisztérium közleménye meglehetősen határozottan fogalmazott. Azt írták: a miniszter hangsúlyozta, hogy nagyon fontos Ukrajnát segíteni az orosz agresszióval szemben, amibe beletartozik az ukránok NATO-val való együttműködésének megkönnyítése és támogatása, valamint a küzdelem az oroszok rosszindulatú kelet-európai befolyása ellen.

Úgy tűnik, közelednek az álláspontok.
MTI Fotó: KKM

Szijjártó Péter utána arról beszélt az állami médiának, hogy a találkozón szó volt az ukrán oktatási törvény ügyéről is. Azt is mondta: egyeztetett Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, akivel abban maradtak, hogy a megoldásra koncentrálnak, és a jövővel, nem a múlttal foglalkoznak. Ezt Szijjártó szerint az amerikaiak is támogatták, akik eddig is „nagyon aktívan” részt vettek a kérdés megoldásában. Azt is mondta:

„Magyarországnak nem a balhé az érdeke”,

hanem a megoldás. Ezért kormányközi munkacsoport létrehozását javasolja, amelynek feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje a Velencei Bizottság Ukrajnára vonatkozó döntésének végrehajtását. Ezután jött a héten a kijevi találkozó, amelyet a beszámolók alapján már valóban konstruktívnak lehet nevezni.

Itt tartunk most. Van már olyan szakértő is, aki szerint hamarosan enyhülni fog a feszültség. Bruno Lete, a German Marshall Fund vezető elemzője az Ukrinformnak azt mondta: ő is ebben bízik, és úgy tudja, hogy a NATO mellett az Európai Unió is közvetít, hogy megoldódjon a válság.

Varsó hibrid háborúval vádolja Moszkvát

0

Lengyelországban olyan csoportot működtetett az orosz hírszerzés, amely hibrid háborút folytatott a kormány politikája ellen – közölte az ABW alkotmányvédő hivatal szóvivője az AFP francia hírügynökség tudósítójával. Emiatt egy Jevgenyija C. nevű orosz nőt kiutasítanak Lengyelországból, a csoport másik négy tagját pedig tiltólistára teszik, ők nem léphetnek be az ország területére. De vajon mi volt a célja az orosz csoportnak Lengyelországban?

 

Az orosz csoport célja az volt, hogy megrontsa Varsó és Kijev kapcsolatát azzal, hogy mindkét oldalon a nacionalista emlékeket hangsúlyozták.

A hibrid háború, melyet az orosz hírszerzés előszeretettel űz azt jelenti, hogy propagandamódszerekkel próbálnak zűrzavart kelteni az érintett országban.

Az utóbbi időben több uniós tagállam is megvádolta ezzel Moszkvát. Talán a leghíresebb eset Macron francia elnöké: az ő kampányát tavaly az orosz hírszerzés igyekezett megzavarni úgy, hogy nyíltan támogatta az ellenfelét, Marine Le Pen szélsőjobboldali jelöltet, akit nem sokkal korábban Putyin elnök fogadott a Kremlben.

A második világháború idején a németek által elfoglalt Ukrajnában a nacionalista milíciák írtó háborút folytattak a nemzeti és vallási kisebbségek ellen. A fő célpontot a zsidók jelentették, de az ukrán milíciák a lengyel kisebbséget sem kímélték. A második világháború után milliószámra telepítettek át lengyeleket Ukrajnából Lengyelországba. Ma a varsói kormány az egyik legfőbb támogatója Porosenko nyugatbarát rendszerének, amely gyakorlatilag háborúban áll Oroszországgal. Több mint egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik Lengyelországban.

A két nép közötti ellentét szítása érdekében állhat Moszkvának, hiszen mind Varsóban, mind pedig Kijevben határozottan oroszellenes politikát folytat a kormányzat.

Aligha kétséges, hogy Moszkvában cáfolni fogják a hibrid hadviselést Lengyelország, illetve Ukrajna ellen. Varsóban viszont nagyon komolyan veszik az orosz fenyegetést: hatalmas pénzekért vásárolnak fegyvereket az Egyesült Államoktól. Egyidejűleg támaszpont épül, amely a NATO haderőinek előretolt bázisa lesz az orosz fenyegetéssel szemben.

Miközben Lengyelország Amerikára támaszkodva határozottan szembenáll Moszkvával, Németország szívesen lepaktál Putyinnal.

Most pénteken Angela Merkel Vlagyimir Putyin vendége Szocsiban.

Bréking nyúz, április 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Húsvét ide vagy oda, a kormánymédia által kreált alternatív valóságban most is zajlik az élet. Az Echo TV-n például Orbán régi barátjának, Bayer Zsoltnak adott interjút, a 888 pedig egyre nyíltabban kiáll az orosz propaganda mellett.

Orbán a szokásos sorosozás mellett a kampányzárót is bejelentette az Echo TV-n

„A magyaroknak van egy saját kultúrájuk, amit ők építettek fel, a nemzeti identitás pedig nagyon fontos szerepet játszik ebben. Ezért nem szabad engedni, hogy a Soros-szervezetek sikerrel járjanak. (…)

Ők maguk mondják el a saját hangjukon, hogy dolgoznak a magyar kormány ellen, meg akarják buktatni. Ők mondták be, hogy legalább kétezer fizetett embere dolgozik Soros Györgynek a magyar kormány megbuktatásán, tehát olyan nagyon nem hiszem, hogy föl kéne háborodniuk, amikor ők saját maguk leplezték le saját magukat. (…)

Április 6-án, pénteken délután, Székesfehérváron lesz az országos kampányzáró, amely egy magyar kampányzáró lesz.”

(A teljes interjút este adják le, a Ripost szemlézett belőle.)

Az Origo nyíltan támogat egy 13. kerületi jelöltet – és nem a fideszest

„Az újpesti választókerületben komoly baloldali belháború alakult ki, mivel az MSZP átadta a körzetet a DK-nak, pedig Horváth Imre korábban fölényesen győzött. A DK (a Jobbik mellett) most különösen nehéz helyzetben levő párt, miután egy tanú a TV2 Tények című hírműsorának arról beszélt: Gyurcsány ügyvédje, a letartóztatott Czeglédy Csaba cipősdobozban hordta a pénzt Gyurcsánynak. (…)

Igazából Horváth Imre a baloldal igazi jelöltje, ráadásul tősgyökeres újpestinek számít. Ezzel szemben Varju köztudottan nem újpesti, nem is angyalföldi, a Rózsadombon lakik luxusvillában, így aztán érthető, hogy sem Angyalföldön, sem az újpesti lakótelepen nem kedvelt figura. De valamiért főnöke, Gyurcsány úgy gondolta, hogy jó az, ha ő indul Újpesten.”

Harrach Péter is elégtétellel fenyegetőzik, ő a Pesti Srácokon

„Ha Magyarországon kormányváltás lenne, akkor delegált képviselői lennének az országnak, akik külföldről irányíthatók, manipulálhatók, akik semmibe veszik a magyarok túlnyomó többségének az akaratát és szándékát – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője. A KDNP-s politikus kiemelte, az ellenzéki politikusok hiába mondanak mást, ne gondolja senki, hogy az amúgy is jól körülhatárolható érdekköröknek rendszeresen megfelelő ellenzéki pártok ellen tudnának állni a brüsszeli nyomásnak, amely a bevándorlók befogadását és áttelepítését akarja lenyomni minden tagállam torkán. Magyarország jövője most a legfontosabb kérdés, a Fidesz és a KDNP épít, az ellenzék, a Soros-hálózat, ahogy naponta látjuk, rombol – fogalmazott. Az iszlámról azt mondta, hódító kultúrával állunk szemben, amely nem együtt élni akar, hanem uralkodni. Harrach Péter az ellenzéki sajtó hazugságairól és a Facebook cenzúrájáról is beszélt az interjúban.”

A 888 a 444-et támadja, mert a portál leleplezte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magyar kormánykommunikáció az orosz érdekeket szolgálja

„Lelepleződött a 444.ua.cia.gov: Ukrajnáért aggódnak Magyarországgal szemben.

Döbbenetes cikk jelent meg szombaton a 444.hu portálon: eszerint Magyarország szemét módon áskálódik az ukrán államhatalommal szemben az új oktatási törvény miatt, és irgumburgum, és ez nem helyes. Mint köztudott, Magyarország ellenérzéseit fejezte ki az utóbbi időkben amiatt, hogy az új ukrán oktatási törvény nagyon hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar, és egyéb kisebbségek nyelvhasználathoz fűződő jogát. A 444 cikke szerint Magyarország a hunyó. Mutatjuk az összefüggéseket, melyek rávilágítanak arra, a Soros-fizette portál azért védi Ukrajnát, mert Ukrajnában is a milliárdos spekuláns kavar. (…)

A közelmúltbeli történések és események, Soros György szervezeteinek hazai működése, az általa finanszírozott hálózat akarata is egy irányba mutat: megbuktatni a számára nem kedvező, a bevándorlást elutasító Orbán-kormányt, és a magyarok nyakába ültetni egy olyan kabinetet, amelyik nem áll ellen Soros György őrült terveinek és üzleti érdekeinek.

Azzal, hogy a 444 ma védelmébe vette a Soros által is destabilizált Ukrajnát, a képlet teljesen világossá és egyértelművé vált: a 2018-as magyar választásokat elképesztő anyagi erővel hekkeli a Soros-birodalom annak érdekében, hogy eltakarítsa Soros útjából az Orbán-kormányt.”

Az orosz titkosszolgálat állhat a kárpátaljai magyarok elleni támadás mögött

0

A kárpátaljai kormányzó szerint az orosz titkosszolgálatok megbízásából gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházát tegnap. Ezt erősíti, hogy a hónap eleji, hasonló ungvári gyújtogatással kapcsolatban olyan lengyel szélsőségeseket vettek őrizetbe, akik egy oroszbarát csoport tagjai.

Keddre virradó éjjel gyújtották fel a KMKSZ ungvári székházát. Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó ezek után azt írta: semmi kétsége nincs arról, hogy ezt az orosz titkosszolgálatok inspirálták. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat,

az FSZB ugyanis már többször szervezett provokációt Kárpátalján.

Ennek igazolására Moszkal megemlítette a provokatív magyar nyelvű táblák tavalyi kihelyezését a beregszászi és nagyszőlősi járásokban, a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felrobbantását tavaly októberben és a KMKSZ-székház elleni február 4-i támadást.

Ez utóbbi támadással kapcsolatban Lengyelországban vették őrizetbe a gyanúsítottakat.

Mindannyian a Falanga nevű szélsőjobboldali, oroszbarát csoport tagjai.

Két férfit le is tartóztattak, a harmadikat egyelőre elengedték.

Moszkal szerint az FSZB célja, hogy destabilizálja Ukrajnát, ezért gerjesztik a nemzetiségi feszültségeket. Ez a módszer egyébként régóta szerepel az orosz titkosszolgálatok taktikai repertoárjában, már a KGB is előszeretettel használta.

Miről beszélnek a lángok?

Moszkvai tudósítóként a nyolcvanas évek elején vagy tucatnyiszor jártam végig a két főváros közötti majd 2200 kilométernyi autóutat, ami az akkori körülmények között egy kisebbfajta kalandnak is beillett. Ha tehettem, úgy indultam útnak, hogy az első nap délutánján Ungvárra érkezzek, legyen időm bekukkantani a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségébe, találkozzak Balogh Jóskával és Eszterrel a feleségével. Ilyenkor esténként kicsit kvaterkáztunk is, beszélgettünk a kinti magyarok helyzetéről. Érdekes, tanulságos volt.

Nagyon megváltozott azóta a Kárpárt-alján élők helyzete is. Nem mondom, hogy abban a „szovjet-világban” minden a helyén volt, de tulajdonképpen jól megvoltak egymással a különféle nemzetiségű népek. Akkor is voltak súrlódások, de a magyar-ukrán viszonyt inkább példásnak mondanám, a magyarok nyugodtan mondhatták magukat magyarnak, és senkinek nem esett bántódása, ha az időt úgy mérte, „mi szerintünk” meg „ő szerintük”.

Ma már csak az áttelepültek elbeszéléseiből ismerem az ungvári körülményeket. Vannak ismerőseim, akik a kelet-ukrajnai háború és a sorozások elől menekültek Magyarországra, egy részük azóta már tovább is állt valamelyik nyugat-európai országba. Akik otthon maradtak, kénytelenek óvatosabban büszkélkedni a nemzetiségükkel, mert a felerősödött ukrán nacionalizmus időnként komoly konfliktusokat okoz a nyugati „végeken” is. A Majdan-forradalom mélyen szunnyadó gyűlölködéseket hozott a felszínre, amelyek gyakran végletekig szélsőséges indulatokkal párosulnak, és nemcsak az oroszokkal, hanem minden más nemzetiséggel szemben is.

Van ebben persze némi irigység, hiszen a Kárpát-alján élő ukránok azt látják, hogy a magyaroknak jobban megy a sora, több támogatást kapnak Budapestről, mint ők Kijevből. A magyar lakta településeken gyakran jelennek meg a hazai segélyszervezetek szállítmányai, különféle szeretetcsomagokat kapnak a leginkább rászorulók, magyar könyveket a falusi könyvtárak és az iskolák. És akkor még nem beszéltem a különféle csatornákon eljuttatott sok millió forintról, a kettős állampolgárokat megillető kedvezményekről, az európai útlevélről és persze az irreálisan magas magyar nyugdíjról, ami nemcsak nyírségi és borsodi kisnyugdíjasok, hanem az ukránok szemét is „csípi”.

Ezért talán érthető, hogy a „Majdan-harcosok” még azon az áron is áterőltették a kijevi parlamentben az oktatási nyelvtörvényt, hogy az hangos tiltakozást váltott ki mind az uniós vezetők, mind a magyar kormány részéről. Felvállalták azt a konfliktust is, hogy Magyarország mindaddig blokkolni fogja az uniós közeledési és a NATO csatlakozási tárgyalásokat, amíg engedményeket nem tesznek a nyelvi követeléseknek.

A konfliktus ukrán olvasata szerint nem is értik miért tiltakozunk. Kijev ugyanazt hirdeti, mint Trump, vagy amit a magyar kormány: Ukrajna mindenek előtt! Az ukrán nemzettudat azt diktálja, hogy minél erősebb és központosítottabb legyen az állam, minden szinten ukránosítsák a lakosságot. Aki tanulni, érvényesülni akar, az sajátítsa el az ország hivatalos nyelvét, aki pedig ezt nem akarja, annak – fogalmazzunk így – fel is út, le is út. Ukrajna így lesz az ukránoké.

Aki másképp gondolja? Számoljon a következményekkel. Ismeretlenek kedd hajnalban Ungvár belvárosában felgyújtották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodáját.

Európai politikusokat fizetett le Trump volt kampányfőnöke

0

Újabb vádpontot fogalmazott meg Robert Mueller Paul Manafort, Donald Trump volt kampányfőnöke ellen: európai politikusokat fizetett le, hogy az akkori ukrán elnök, az oroszbarát Viktor Janukovics mellett lobbizzanak.

A bűnbánó Rick Gates
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

A Robert Mueller vezette bizottság azt vizsgálja, hogy az oroszok mennyire avatkoztak be az amerikai elnökválasztásba. Több ember ellen már vádat emeltek, köztük van Rick Gates, Manafort korábbi helyettese és régi üzlettársa, aki

elismerte bűnösségét, és együttműködik a bizottsággal.

Elmondta, hogy több tízmillió dollárt mostak tisztára, és hazudtak az FBI-nak.

Így derült ki az is, hogy ő és Manafort 2012-ben és 2013-ban offshore-számlákról utalt át több mint kétmillió dollárt európai politikusoknak (az úgynevezett Habsburg-csoportnak), hogy lobbizzanak az akkori oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics mellett.

Janukovics nem sokkal később abba bukott bele, hogy nem írta alá az Európai Unióval a társulási szerződést 2013 végén, hanem végleg el akarta kötelezni Ukrajnát Oroszország mellett. Emiatt tömegtüntetések kezdődtek, főleg a kijevi Majdan téren, ahol a rendőrök mesterlövészei a tüntetők közé lőttek. Ezután a tüntetések még nagyobbak lettek, Janukovics elmenekült Kijevből, a parlament pedig megfosztotta hatalmától. A volt elnök Oroszországba menekült, a villáiról készült, hatalmas luxusról árulkodó képek pedig bejárták a világot: többek között arany vécékeféje és saját állatkertje volt. Bukása után annektálta Oroszország a Krím-félszigetet, és kezdődött a kelet-ukrajnai háború.

Készült egy feljegyzés is 2012 júniusában, amelyben Manafort rendkívül fontosnak nevezte a csoport tevékenységét, „rendkívül befolyásos politikusok” csoportjaként emlegette őket. A vádirat szerint

egy volt európai kancellár vezette őket.

A Deutsche Welle szerint ő a volt osztrák szociáldemokrata kancellár, Alfred Gusenbauer volt.

Manafort két washingtoni lobbicéget is felkért, hogy javítsák az Ukrajnáról, vagyis leginkább Janukovicsról alkotott képet. Az egyik vezetője Tony Podesta volt, Hillary Clinton volt kampányfőnökének a testvére.

Alfred Gusenbauer
Fotó: MTI/EPA/Andreas Pessenlehner

Gusenbauer részt is vett egy találkozón 2013-ban, amelyen az amerikai képviselőház külügyi bizottságának akkori vezetője, Ed Royce mellett két republikánus képviselő, valamint mások mellett a lobbicégek munkatársai is részt vettek. Utóbbiak közül az egyik Romano Prodi volt olasz kormányfőt is elkísérte amerikai képviselőkkel tartott találkozóira.

Gusenbauer jelenleg egy berlini elemzőintézet tagja, amelynek alapítója, Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasúttársaság volt vezetője, rákerült a Krím elcsatolása miatt szankciókkal sújtott oroszok listájára. Jakunyint az amerikaiak Vlagyimir Putyin bizalmasának tartják.

Nem ő amúgy az egyetlen volt kancellár, aki szoros kapcsolatban van az oroszokkal: Gerhard Schröder például tagja a Rosznyeft igazgatótanácsának. Oroszbarát politikusok Európában ugyanakkor a szélsőjobboldalon is gyakran találhatók: ilyen a francia Marine Le Pen és az olasz Északi Ligát vezető Matteo Salvini is.

Paul Manafort mindent tagad
Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Manafort tagadta a vádakat. A New York Times szerint ugyanakkor Gates-szel közös cégük sok, az orosz kormánnyal jó viszonyban lévő emberrel kapcsolatban állt. Például a leggazdagabb oroszok közé tartozó Oleg Gyeripaszkával, aki Putyin közeli szövetségesének számít, akit a Washington Post szerint Manafort személyesen is tájékoztatott arról, hogy haladnak az elnökválasztási kampánnyal.

Mueller vizsgálata közben már arról is szól, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás működését. Ezzel kapcsolatban már volt tanácsadóját, Steve Bannont is meghallgatták.

„A Szovjetunió bukása óta nem volt ilyen nagy a háború veszélye”

0

Ezt a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger mondta. Szerinte nincs bizalom a nagyhatalmak között, konfliktus viszont bőven van, Szíriától Ukrajnán át a Koreai-félszigetig.

Ischinger a Deutsche Wellének nyilatkozva beszélt arról, hogy Donald Trump rendszeresen katonai csapással fenyegeti Észak-Koreát, miközben Kim Dzsongun nukleáris háborúval fenyegeti az Egyesült Államokat. Kína és Oroszország tárgyalásokat sürget az USA és Észak-Korea között. Mike Pence alelnök legutóbb erről azt mondta, hogy nincs akadálya, de

semmi sem mutat a párbeszédre.

Ugyancsak a párbeszédet hiányolja Wolfgang Ischinger a Közel-Keleten, ahol Szíriában hetedik éve dúl a háború, melyben a nagyhatalmak a szembenálló feleket támogatják. Súlyosbítja a helyzetet Törökország aktív katonai beavatkozása Szíriában. Ráadásul Törökország NATO-tagállam, amely olyan erőket támad, melyeket az USA fegyverzett fel.

Ukrajnában az amerikaiak a kormány támogatják, míg Oroszország, amellett hogy erőszakkal elcsatolta a Krím-félszigetet, az ország keleti tartományaiban levő szakadároknak nyújt pénzügyi és katonai segítséget.

Ez is potenciális konfliktusveszély az USA és Oroszország között

Ischinger szerint.

A NATO-n belül az is ellentéteket szíthat, hogy néhány tagállam, például Magyarország nem foglalkozik az orosz fenyegetéssel, és ez a szankciók miatt is vitákhoz vezet. Erről egyébként szintén beszéltek a konferencián.

Étteremben fogták el az egykori grúz elnököt

0

Miheil Szaakasvilit, az egykori grúz elnököt és az Odesszai Körzet kormányzóját kijevi idő szerint délután háromkor tartóztatták le egy kijevi étteremben.

Erről a politikus a Facebook-oldalán számoltak be és közzétettek egy videót arról, amikor megérkeztek az ukrán hatóságok.

Közzétette: Mikheil Saakashvili – 2018. február 12.

 A pártja által közzétett nyilatkozatban az olvasható, hogy

„ismeretlen maszkos emberek elfogták Szaakasvilit és ismeretlen helyre hurcolták”.

Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) tagadta, hogy ők szervezték volna az akciót, ahogyan az ukrán főügyészség szintén elutasította, hogy bármilyen közük lenne az ex-kormányzó letartóztatásához.

A KyivPost arról számolt be, hogy az elmúlt napokban nem ez az első eset, hogy megpróbálták elfogni. Február 9-én

tizenöt fegyveres ütött rajta

a Farimont Grand Hotelben tartózkodó Szaakasvilin, de a hotel biztonsági személyzete megakadályozta az elhurcolását, mivel nem volt „semmiféle hivatalos dokumentum vagy letartóztatási parancs” a kezükben.

Szaakasvili többször került már a média és az ukrán hatóságok kereszttüzébe. 2003 és 2013 között volt Grúzia elnöke, később Ukrajnába költözött, Odessza kormányzója lett, és régi ismerősétől, Porosenko elnöktől ukrán állampolgárságot is kapott. Később összevesztek, mert korrupcióval vádolta meg az elnököt. Utána viszont őt magát vádolták ugyanezzel, megfosztották az ukrán állampolgárságától (a grúzról pedig korábban le kellett mondania).

Szaakasvili őrizetbe vétele decemberben
Fotó: MTI/EPA/Sztyepan Franko

Decemberben ismételten őrizetbe vették bűnszervezetekkel folytatott együttműködés gyanújával, akkor egy épület tetején fenyegetőzött öngyilkossággal, majd a hívei kiszabadították a rendőrségi mikrobuszból.

Közben arról érkeztek hírek, hogy az egykori elnök hívei ismét aktivizálták magukat. Többen elindultak a kijevi repülőtérre, hogy megakadályozzák Szaakaszvili deportálását a kelet-európai országból. Nem sikerült:

a volt elnököt Lengyelországba vitték.

A lengyel határőrség közleménye szerint „jogellenesen tartózkodott ukrán területen, és visszavitték abba az országba, ahonnan az ukrán törvényt megsértve megérkezett”. Azt is írják, hogy mivel Szaakasvili felesége egy uniós tagállam (Hollandia) állampolgára, így pozitívan bírálták el Ukrajna kérését, hogy fogadják be az egyébként hontalan Szaakasvilit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK