Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Jövő januárban az USA megegyezik Putyinnal Ukrajnáról

Akár Biden akár Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, a választások után első dolga lesz az ukrajnai háború lezárása méghozzá úgy, hogy végső soron az orosz érdekek inkább érvényesülnek mint az ukránok – írta a Financial Timesban az Egyesült Államok egyik vezető stratégiai szakértője.

Stephen Walt professzor a Harvard egyetemen tanít, és a realista iskola hívének számít. Mindez most azért érdekes, mert a Biden adminisztráció fő ukrán szakértője, Victoria Nuland államtitkár helyettes Kijevben járt, hogy felmérje a helyzetet. Ő volt az, aki a sajtónak elmondta, hogy az USA 5 milliárd dollárt költött a nyugati fordulatra Ukrajnában, ahol vezető szerepet akar játszani. És az Európai Unió? Fuck the EU! – válaszolta finom női tapintattal az USA államtitkár helyettese. Aki most azt akarta megállapítani, hogy milyen az ukrán vezetés stabilitása hiszen Zelenszkij elnök arról értesítette Biden elnököt, hogy leváltja a népszerű vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnij tábornokot. A leváltás ürügyeként Zelenszkij azt hozta fel, hogy a vezérkar főnöke újabb 500 ezer katona behívását kérte tőle, és ő ezt megtagadta. A valóságos ok az, hogy a nacionalista körökben igencsak kedvelt Zaluzsnij tábornok titokban tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával Geraszimov tábornokkal. Két Valerij állítólag tűzszünetről is megállapodott, melyet Zelenszkij és az USA elutasít.

A háború megnyerhetetlen

Az oroszok egyre nagyobb fölénybe kerülnek a fronton, ahol ukrán oldalon szinte mindenből hiány van: emberből, fegyverből és lőszerből egyaránt. Budanov tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, akit Zelenszkij szeretne a hadsereg élén látni, múlt ősszel még azt ígérte Washingtonban, hogy télen is folytatják a nyáron megkezdett sikertelen offenzívát, de ebből semmi sem lett. Most Victoria Nuland USA államtitkár-helyettessel együtt “tavaszi  offenzívát” hirdettek meg Kijevben, de a katonai szakértők többsége – az erőviszonyok ismeretében – ebben ugyancsak kételkedik.

Budanov új stratégiát javasol: nem frontális támadást hanem az orosz infrastruktúra gyengítését jól irányzott csapásokkal és kommandós akciókkal.

Budanov a katonai hírszerzést jól megszervezte, és az sok ilyen akciót hajt végre, de komoly katonai tapasztalata nincs. Washingtonban azonban támogatják elképzeléseit, mert lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a közel-keleti válsággal foglalkozzon. Blinken külügyminiszter személyesen közvetít Izrael és Hamász támogatói között, mert az Egyesült Államok mindenekelőtt  a Közel Keleten szeretne tűzszünetet nehogy az egész térség szembeforduljon a Nyugattal és Izrael teljesen elszigetelődjön. Ukrajna ügye várhat.

Az elhúzódó háború komoly anyagi haszonnal jár az USA számára

Az amerikai fegyvergyárak profitja az egekben, képtelenek kielégíteni az új rendeléseket. Az olaj és a földgáz ára a világpiacon jóval magasabb mint az Egyesült Államokban, ezért az amerikai cégek jelentős verseny előnnyel indulnak a globális gazdasági versenyben Kínával, Japánnal vagy az Európai Unióval szemben. Ezek az ágazatok Trump fő szponzorai közé tartoznak miközben Biden a high tech támogatására számíthat. Az USA elnöke ezért korlátozta a cseppfolyósított földgáz exportját környezetvédelmi okokra hivatkozva. Trump külügyminisztere, Pompeo még hiába házalt Európában “a szabadság földgázával”
2019-ben, de az energia válság ugyancsak felértékelte az amerikai cseppfolyósított földgázt hiszen Európa államainak többsége levált az orosz földgázról.

Biden egyelőre az ukrajnai háború folytatása mellett döntött, Victoria Nuland kijelentette Kijevben:

”az oroszok sok mindenen meglepődnek majd a fronton 2024-ben!”

Putyin orosz elnök ugyanezt jósolja Ukrajnának. Az Európai Unió, melyet oly nagyvonalúan küldött el Nuland USA államtitkár helyettes a p…ba, áll mint Bálám szamara: a vesztesége óriási hiszen energiahálózata az olcsó orosz földgázra épült. Most ehelyett itt a véget nem érő háború, melyet jórészt Brüsszel finanszíroz csak épp maga sem tudja, hogy miből és miért? Macron francia elnök euró kötvények kibocsátását javasolja. Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd dollárba kerülne: kinek lesz erre ennyi pénze? Egyáltalán ki akarja újjáépíteni Ukrajnát ? Egy stratégiai NATO határállamban csakis a hadsereg a fontos. A csődtömeg finanszírozása jórészt az Európai Unióra marad, de ott sehol nincsen nagy hajlandóság erre. Marad a közös hitelfelvétel, mely közelebb viszi az Európai Uniót az Európai Egyesült Államokhoz. Félő, hogy ez lesz az egyetlen előnye a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában, melyet az Európai Unió stagnáló tagállamai képtelenek hosszútávon finanszírozni.

A megnyerhetetlen háború: Zelenszkij ukrán elnök kirúgja a vezérkari főnököt

A Reuters és a Washington Post értesülései szerint Ukrajna elnöke lapátra teszi az ország első számú katonáját, aki az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytatott Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel a rendezésről.

Valerij Zaluzsnij tábornok megnyerhetetlennek tartja a háborút Oroszország ellen, ezért fegyverszünetet szorgalmaz nagyjából a jelenlegi frontvonalon. Zelenszkij elnök az USA támogatásával ezt elutasította. Válaszul Zaluzsnij tábornok azt közölte az ukrán államfővel, hogy csakis akkor tudják folytatni a háborút, ha behívnak még 500 ezer embert, mert az oroszok 3-1 arányban fölényben vannak a fronton. Ezt az utóbbi információt a CIA igazgatója is megerősítette, aki a Foreign Affairsben állást foglalt Ukrajna támogatása mellett.

Zelenszkij elnök nem fogadhatja el az 500 ezres behívást, mert ez népszerűtlenné tenné mind őt mind pedig a háború folytatását Ukrajnában.

“Miért pénzelünk egy megnyerhetetlen háborút?”

Ezt kérdezi Donald Trump, aki választási kampánya során állandóan azt hangoztatja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai konfliktust. Ez minden bizonnyal azt jelentené, hogy elfogadná a területért békét elvet, melyet Zelenszkij elnök elutasít, Zaluzsnij tábornok viszont nem. Putyin azért is vár Trump választási sikerére, mert ebben az esetben bízik a megállapodásban az ukrán elnök feje fölött, ezt pedig győzelemként adhatná el Oroszországban, ahol mind kevésbé népszerű a háború, ahogy választási ellenfelének előretörése figyelmeztető jel lehet a számára: az idő nem neki dolgozik.

Orbán Viktor Brüsszelben nem elsősorban Ukrajna miatt vétózott hanem azért, hogy megkapja az uniós 30 milliárd eurót. 10 milliárdot már sikerült kizsarolnia, de legutóbb már figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy “eddig és ne tovább!”

Orbán meghátrált, de abban bízik, hogy az idő neki dolgozik: a megnyerhetetlen ukrajnai háború finanszírozása továbbra is megoldatlan hiszen senki sem tudja Brüsszelben: miből is támogatják hosszú távon Ukrajnát? Macron elnök Davosban azt javasolta, hogy bocsássanak ki e célból közös uniós kötvényeket. Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Ezzel ellentétes politikai tendenciák érvényesülhetnek a júniusi európai választásokon , ahol előretörhet a szélsőjobboldal. Mind Meloni olasz miniszterelnök mind Morawiecki, Lengyelország ex miniszterelnöke jelezte: szívesen látják a Fideszt frakciójukban a választások után. Orbán el is fogadta a szíves invitálást, amely annak ellenére következett be, hogy Lengyelország és Olaszország támogatja Ukrajna harcát Oroszország ellen, Orbán Viktor viszont nem.

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

Törökország megkapj az USA vadászgépeket, Orbán miért akadályozza Svédország NATO tagságát?

0

23 milliárd dollárért vásárolhat F 16-os amerikai vadászgépeket Törökország miután megszavazta Svédország NATO tagságát – jelentették be Washingtonban. Erdogan török elnök tehát elérte azt, amit akart: vehet 40 korszerű amerikai vadászgépet.

Erdogan elnök barátja, Orbán Viktor  maradt  utolsónak a NATO-ban holott korábban megígérte: Magyarország nem lesz a legutolsó tagállam, amely megvétózza Svédország tagságát. Mégiscsak így történt. Orbán Viktor, hogy mentse az arcát, meghívta Budapestre a svéd konzervatív kormányfőt. A svéd külügyminiszter először közölte, hogy nincs miről tárgyalni, majd a svéd miniszterelnök jelezte: a következő uniós csúcstalálkozón beszélgethetnek Orbán Viktorral.

A rendkívül csúcstalálkozót épp a magyar miniszterelnök miatt hívták össze február elsejére, mert Orbán Viktor legutóbb megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást.

Svédország épp azért adja fel a semlegességet, mert tart Oroszországtól azt követően, hogy Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Az USA tízéves támogatási tervet készít elő

Erről ír a Washington Post kormányzati forrásokra hivatkozva. Eszerint a Biden kormányzat tavasszal állna elő egy tízéves tervvel, mellyel az Egyesült Államok hosszútávra elkötelezné magát Ukrajna támogatása mellett. Jelenleg az USA támogatása a levegőben van, mert a republikánus ellenzék nem szavazta meg a külföldi segélycsomagot, melynek része a 60 milliárd dolláros ukrán támogatás is. Németország 4-ről 8 milliárd euróra növelte a négy évig tartó pénzügyi támogatást Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint Macron francia elnök lesz a következő, aki hamarosan Kijevbe látogat, és ott jelenti majd be Franciaország hosszútávú támogatási tervét. Biden elnök azért tartja fontosnak a hosszútávú támogatási tervet Ukrajnának, mert ellenfelének, aki valószínűleg Donald Trump lesz, esélye lehet a győzelemre novemberben. Donald Trump pedig fogadkozik, hogy napokon belül rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij ukrán elnök feje fölött megegyezne Putyin orosz elnökkel. Trump imidzsébe ez belefér, még akkor is, ha tudja jól ezt nem engedhetné meg magának az USA elnökeként. Afganisztánból, Irakból ki lehetett vonulni, attól nem esett csorba  az USA  vezető hatalmi  státuszán. Ma ezt már nem teheti meg.

Politikailag erőt kell felmutatni, gazdaságilag pedig nagyon is hasznos az Egyesült Államok számára a háború.

Az ukrán hadiipari megrendelések csak egy része a hatalmas profitnak, Európa fegyverkezése még sokkal többet hoz a konyhára! Ezt Trump is tudja, – de ha mégsem – vannak a környezetében jónéhányan, akik tudják ezt és nyomást is gyakorolhatnak az elnökre.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég Brüsszelben kijelentette:

“Oroszország a NATO egyetlen tagállamát sem fenyegeti!”

Ugyanezt erősítette meg egy határmenti állam hadseregének vezérkari főnöke Litvániában. A tábornok arra mutatott rá, hogy az orosz csapatok a nyugati hadszíntéren mind le vannak kötve Ukrajnában, ahol a CNN értesülései szerint a csaknem kétéves háborúban a katonáik 87%-át elveszítették. Putyin, aki megindította a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában, nyilvánvalóan Trump győzelmére számít – éppen úgy mint Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök sokkal inkább Trump mint Putyin kezére játszik amikor hátráltatja Ukrajna támogatását és Svédország NATO tagságát. Csakhogy

még senki sem tudhatja, hogy Trump amennyiben nyer, milyen diplomácia mellett kötelezi el magát. Bár korábban kijelentette, hogy “a NATO halott”, de nyilvánvalóan blöffölt annak érdekében, hogy az európai szövetségesek minél több amerikai fegyvert vásároljanak.

Az USA – ebben konszenzus van a demokraták és a republikánusok között – nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy magára hagyja Európát. Ha ugyanis így tenne, akkor Európa lepaktálna Putyinnal és a kínaiakkal. Ily módon létrejönne Napóleon császár álma és az angolszász világ rémálma: egy kontinentális birodalom.

Biden elnök épp ezt akarja elkerülni Ukrajna támogatásával.

A probléma az, hogy a választópolgárok sem az Egyesült Államokban sem Európában nem akarnak hidegháborút, és semmiképp sem járulnának hozzá egy nagyszabású katonai költségvetéshez az életszínvonal rovására.

A lecke fel van adva a döntéshozóknak mindenütt, ezért mindenki árgus szemekkel figyeli az európai és az amerikai választási eredményeket 2024-ben.

Légy résen!

Toroczkai László a párt szombati budapesti éves konferenciáján beszédében elmondta, hogy a „nemzetközi pénzemberek” (tudjuk kik) nyomása Ukrajnában háborúhoz vezetett, amely „elpusztítja Európát és a kontinens gazdaságát a mélypontra juttatja”.

„Ukrajnát a BlackRock vásárolta meg, a világ legnagyobb befektetési alapja, amelynek több mint 10 billió dollárja van – bölcselkedett a pártelnök. Pártja az ukrajnai konfliktus lezárását, azonnali tűzszünetet, békét és tárgyalásos rendezést szorgalmaz. De ha ez nem jönne össze szívesen venné, ha Kárpátalja ismét Magyarországhoz tartozna.

„Ha Ukrajna államisága a háború következtében megszűnik, a Mi Hazánk egyedüli parlamenti pártként követeli Kárpátalját”

– mondta Toroczkai.

Érdemes megjegyezni, hogy magyar politikusnak nem ez az első ilyen kijelentése. 2022-ben, Lengyelország függetlenségének napja alkalmából Toroczkai a  Twitteren azt kívánta Lengyelországnak, hogy legyen ismét közös határa Magyarországgal. Tavaly a pártkonferencián – egyebek mellett – arról beszélt, hogy Ukrajnát eladták külföldi befektetőknek. Váteszi képességeit fitogtatva természetesen ellenezte Finnország és Svédország NATO-ba való belépését, mivel úgy vélte, hogy belépésük növeli az Oroszországgal való háború esélyeit.

Sajnos szomorúan jelenthetem, hogy Toroczkai évek óta kántált sületlenségei ellenére a pártja növelte szimpatizánsai számát. Olyannyira, hogy mára a kormányon kívüli pártok között a második legerősebbé nőtte ki magát.

Mondott ő még jónéhány Fidesz ékkövébe is véshető bölcseletet, de legyen elég annyi, hogy a nyugateurópai szélsőséges jobboldal meghívottjai is elégedetten csettinthettek:

ez igen, ez már majdnem az általuk is áhított náci virtus.

Nem kedvencem Donáth Anna, de nagyon is találó megjegyzést tett a Toroczkai pártjára:

A Mi Hazánk a Fidesz fasiszta tagozata.

Valójában csak legyinteni kellene a sok sületlenségre, de egyszer már legyintett a világ és tízmilliók váltak a legyintés áldozataivá.

Titánok harca – geopolitikai világmagyarázat Thomas Friedmantól

“Ukrajna a Nyugathoz akar csatlakozni, Izrael az arab Kelethez. Oroszország Irán segítségével igyekszik megállítani az elsőt, Irán és a Hamász pedig a másodikat.”

A New York Timesban írja George Friedman aki titáni összecsapást vél felfedezni két hálózat között: ”az egyik oldalon áll az Ellenállás hálózata, amely meg akarja őrizni a zárt autokratikus rendszereket, melyekben a múlt eltemeti a jövőt,  a másik oldalon a Beékelődés hálózat, amely nyitott társadalmat akar, melyben a jövő temeti el a múltat.”

És Kína?

“Hszi Csin-ping elnök alatt Kína lovagló ülésben helyezkedik el a két hálózat között”

– írja Friedman, aki ezzel mindjárt rá is cáfol arra, hogy az ideológia oly fontos szerepet játszana az érintettek döntéseiben. Közben megfeledkezik arról, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek minősítette Kínát és Oroszországot. Vajon miért? Kínával 1972 óta együttműködött az USA, amely Mao elnökkel paktált le a Szovjetunióval szemben. Putyinnal is együttműködött a Nyugat igen sokáig miközben Oroszország brutálisan számolt le a csecsen lázadással, és területeket foglalt el Moldovában, Grúziában és Ukrajnában.

Miért épp 2021-ben vált szükségessé a szakítás?

Mert Biden elnök szakított elődei együttműködésre alapozott diplomáciájával, és meghirdette az új hidegháborút Kínával és Oroszországgal szemben. Trump már ezt megelőzően felrúgta az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, és megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen.

Kit érdekel, hogy mit akar az ukrán elnök?

“Oroszország elveszítette szárazföldi hadseregének 87%-át az ukrajnai háborúban”

– írta a CNN hírszerzői jelentésekre hivatkozva. Ez fantasztikusan nagy szám lenne, ha igaznak bizonyulna.

“Putyin még sok kárt okozhat rakétáival Ukrajnának, de az az álma, hogy elfoglalja egész Ukrajnát és onnan fenyegesse a Beékelődési hálózatot, és mindenekelőtt Európát, meghiúsult.”

Kanada miniszterelnökhelyettese szerint: “Putyin gyűlöli a nyugati világot, mert abban vesztes, nem akar egy békés globális rendet hanem vissza akar térni a tizenkilencedik század nagyhatalmi politikájához, amikor mindenki igyekezett felfalni a másikat. Ez nem Ukrajna problémája  hanem mindannyiunké” – mondta Chrsytia Freeland miniszterelnök-helyettes Kanadából a davosi világgazdasági fórumon.

Ha az Egyesült Államok békevágya oly hatalmas, akkor miért vonult be 2003-ban Irakba, miért buktatta meg Kadhafit 2011-ben, és miért rúgta fel a nukleáris paktumot Iránnal? Miért indított kereskedelmi háborút Kína ellen? Ezekre a kérdésekre nincs válasz mint ahogy arra sem, hogy mi lesz Ukrajnában? Van az amerikai diplomáciának erre elképzelése? Afganisztánban, Irakban és Líbiában kiderült, hogy a rendszer megdöntése után semmiféle megoldás  sem született a stabilizációra!

Nincs második szakasz Ukrajna esetében sem?

Egyáltalán miért nem lehet tárgyalni Putyinnal? Zelenszkij elnök csapata tárgyalt az orosz elnök embereivel közvetlenül az agresszió után, majd ezek a tárgyalások megszakadtak. Miért? Hiteles magyarázat mindmáig nincsen. Zelenszkij elnök ma azon az állásponton van, hogy csakis akkor lehet tárgyalni Putyinnal, ha az utolsó katona is elhagyta Ukrajna területét. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy Putyin nem vonhatja ki csapatait saját rendszerének sőt életének a kockáztatása nélkül. Az USA célja Putyin megbuktatása lenne? Ezt egyszer Biden elnök kimondta, de azután visszavonta. Vajh miért?

Ha Trump megnyeri a választást, akkor megállapodhat Putyinnal Zelenszkij elnök feje fölött: az USA ugyanis már elérte célját Ukrajnában akkor amikor szétverte Oroszország és az Európai Unió együttműködését. Washington számára Ukrajna csak határterület, népe ágyútöltelék, amely hajlandó meghalni a nagy semmiért. Ha Ukrajna elfogadja a területért békét elvet, akkor meg lehet állapodni Putyinnal, aki egyáltalán nem fenyegeti Európát(?). Mannerheim marsall a finn háború után megállapodott Sztálinnal: Finnország elveszítette Karéliát, de megőrizte a függetlenségét, és a lehetőséget arra, hogy a Nyugathoz csatlakozzon ne a Szovjetunióhoz.

Manfred Weber: “Az USA nélkül kell háborúra készülnie Európának”

0

Azt közölte a brüsszeli Politico tudósítójával Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, hogy Európának önállóan kell képes lenni megvédeni magát. Weber azt követően hívta fel erre a figyelmet, hogy Donald Trump megnyerte a republikánus előválasztást New Hampshire-ben is.

“Akarjuk a NATO-t, de elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy meg tudjuk magunkat védeni, ha újra Trump lesz az elnök a Fehér Házban” – jelentette ki a legnagyobb frakció vezetője az Európai Parlamentben.

Weber hozzátette:

”mindannyian tudjuk, hogyha a helyzet úgy hozza, akkor a nukleáris erő a döntő.”

Fejlesszen ki az Európai Unió önálló nukleáris ütőerőt milliárdokért miközben a gazdasága stagnál a német gazdaság és kormányon vannak a zöldek is, akik a nukleáris energia békés felhasználását is ellenzik!

Egyáltalán ki fenyegeti Európát?

Jens Stoltenberg legutóbbi sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy

“Oroszország jelenleg egyetlenegy NATO tagállamot sem fenyeget!”

Ki hiszi el, hogy Putyin le akarja rohanni Európát hiszen Ukrajnával sem bír el?

Miért állna érdekében Oroszországnak Európa lerohanása hiszen Kelet Európából – a többi között Magyarországról is – azért vonult ki, mert képtelen volt hatékonyan működtetni a Varsói Szerződés és a KGST tagállamait. Oroszországnak ma sincsen versenyképes gazdasági rendszere, a GDP-je elmarad Dél Koreától, melynek a lakossága 50 millió míg Oroszországé 140 millió.

Trump blöfföl

Amikor az USA elnöke volt Donald Trump, akkor azt mondta Davosban Ursula von der Leyennek és Thierry Bretonnak, a brüsszeli bizottság vezetőjének és francia biztosának – Franciaország az egyetlen atomhatalom az Európai Unióban -, hogy

“A NATO halott! Ugye nem hiszik, hogy az USA megvédi Európát, ha az oroszok megindulnak?”

– mondta a republikánus elnökjelölt, akinek esélye van arra, hogy visszakerüljön a Fehér Házba. Ezt Trump még jóval azelőtt jelentette ki, hogy Putyin megindította volna csapatait Ukrajna ellen 2022 február 24-én.

Az Egyesült Államok közben 2021-ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ez ma is az USA hivatalosan irányvonala, melyet a republikánusok bírálnak. Kissinger ex külügyminiszter százéves korában még Pekingbe is elutazott, hogy megpróbálja megmenteni a kínai kapcsolatot. Trump állítása, hogy az USA elengedheti Európát, üres blöff. Washington számára ugyanis az ukrajnai háborúnak épp az a fő jelentősége, hogy tönkreteszi hosszú távra az Európai Unió kapcsolatát Oroszországgal, és meggyengíti Kínával. Ebben az értelemben az ukrajnai háború már elérte a célját, Zelenszkij mint kijevi Mór már távozhat is a színről. Erre mutat rá Donald Trump. Aki egyáltalán nem írta le Európát csakhogy nem mint szövetségesre hanem mint vazallusra számít rá – ahogy erre Macron francia elnök utalt Pekingből hazafele tartva.

Ha ugyanis Putyin csapatai valóban elfoglalnák Európát, akkor megvalósulhatna Napóleon császár álma: egységes kontinentális birodalom az Atlanti óceántól a Csendes óceánig. Ha ehhez még Kína is csatlakozna, akkor ez kétmilliárd embert jelentene óriási gazdasági és katonai potenciállal.

Az USA legfőbb stratégiai célja épp ennek a megakadályozása, ebben egyetértenek a demokraták és a republikánusok. Trump csak azért fenyegetőzik, hogy eladja az amerikai fegyvergyárak méregdrága fegyvereit a NATO európai tagállamainak.

A háborús hisztériának csekély valóság alapja van viszont annál nagyobb profitot hozhat. Már Eisenhower, aki tábornokból lett az USA elnöke, bírálta a katonai – ipari komplexumot, amely sokban diktálta az amerikai külpolitikát. Most hosszú számukra ínséges időszak után a fegyvergyárak óriási profithoz jutnak.

Ferenc pápa is felhívta erre a figyelmet mondván: inkább a nép életszínvonalára kellene költeni! A választópolgárok is így gondolják, ezért egyre nehezebb az ukrajnai segély csomagokat elfogadtatni Washingtonban és Brüsszelben. Az európai és amerikai választáson kiderül majd, hogy mi lesz ennek a politikai következménye, de az nagyon valószínű, hogy sem Európában sem pedig az Egyesült Államokban nem fogad el a választók többsége olyan programot, amely a fegyverkezés oltárán feláldozza az életszínvonalat.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

Putyin kész a tűzszünetre?

0

Azt állítja a New York Times hírszerzői forrásokra hivatkozva, hogy Vlagyimir Putyin a tábornokok előtt a héten még úgy beszélt, hogy hosszú háborúra kell felkészülni, de hozzátette, hogy a cél már nem Ukrajna elfoglalása hanem “megtartani azt, ami a mienk”. Ezért folytatna Zelenszkij háta mögött puhatolózó tárgyalásokat.

Diplomáciai úton Putyin azt tudatta a nyugati nagyhatalmakkal, hogy kész tűzszünetet kötni azokon a határokon, ahol a front épp most húzódik. Ez nagyjából megfelel a nyelvi határoknak is vagyis a háború előtt a megszállt területek lakosságának a többsége orosz volt.

“Az oroszok készek a tárgyalásokra a tűzszünetről, a csatatéren viszont ott akarnak maradni, ahol most állnak”

– fogalmazta meg egy magát megnevezni nemkívánó amerikai diplomata, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Moszkva mindenekelőtt Washingtonnal akar tárgyalni, de Párizzsal és Berlinnel is kapcsolatban áll. Lavrov orosz külügyminiszter nemrég úgy fogalmazott, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom vezetője kész arra, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna feje fölött Moszkvával a tűzszünetről.

Kire gondolt?

Emmanuel Macron francia elnökre vagy Olaf Scholz német kancellárra? Ez a két nyugat-európai nagyhatalom írta alá annak idején a minszki egyezményt, amely szabályozta Oroszország és Ukrajna viszonyát egészen addig amíg Putyin hadserege meg nem támadta a szomszédos országot 2022 február 24- én. Kezdetben Putyin célja Ukrajna teljes elfoglalása volt, de a három naposra tervezett villámháború csúfos kudarcba fulladt. Ukrajna ellenáll immár csaknem két éve. Az viszont illúziónak bizonyult, hogy az ukrán hadsereg legyőzheti az oroszt, és kiszoríthatja Ukrajna területéről. Az erre irányuló ukrán erőfeszítés kudarcba fulladt 2023-ban, és katonai szakértők nem adnak erre esélyt
2024-ben sem. Hogyan tovább?

“Kierőszakolt béketárgyalások”

Erről írt a hamburgi Der Spiegel: a washingtoni német nagykövetségen vacsorát rendeztek még októberben, és ezen megvitatták az ukrajnai rendezés esélyeit. A vacsorán Wolfgang Schmidt, Scholz kancellár kabinetfőnöke lelkesen támogatta a Rand Corporation javaslatát, melynek lényege az, hogy a nyugati nagyhatalmaknak rá kell venniük Zelenszkij elnököt a tűzszünet elfogadására.

A Der Spiegel szerint azóta Németország nyomást gyakorol Ukrajna államfőjére: fogadja el a tűzszünetet.

A hivatalos ukrán álláspont az, hogy nem tárgyalnak Putyinnal csak azután, ha kivonta katonáit a megszállt területekről. Biden elnök, Scholz kancellár és Macron elnök többször is megígérte Zelenszkijnek, hogy nem tárgyalnak a feje fölött Putyinnal. Most Olekszij Makejev cáfolta, hogy “Berlin a színfalak mögött nyomást gyakorolna Ukrajnára annak érdekében, hogy Zelenszkij elnök mégiscsak belemenjen a tűzszünetbe Oroszországgal.”

Biden elnök mondhatja ki a döntő szót

“Az Egyesült Államok öt percen belül megállapodhatna a békéről Ukrajnában a fejünk fölött Oroszországgal, de mi ezt nem fogadnánk el” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki jelenleg nehéz helyzetben van, mert a nyugati támogatás késik. Biden elnöknek nem sikerült rávennie az ellenzéki republikánusokat a külföldi segély törvény támogatására márpedig Ukrajna ennek alapján kaphatna jövőre 60 milliárd dollárt az Egyesült Államoktól. Az Európai Unió 50 milliárd eurós támogatása szintén a levegőben lóg, mert Orbán Viktor megvétózta azt az utolsó idei csúcsértekezleten. Jövőre február elsején az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozót tart, hogy dönthessen az ukrajnai segélyről. Orbán Viktor az uniós eurómilliárdok kiutalásához köti a szavazatát. Macron elnök ezt tisztességtelennek nevezte, de ettől még lehet hatékony a zsarolás. Ukrajnának ugyanis nagyon nagy szüksége van a nyugati támogatásra, mert jövő évi költségvetésében 29 milliárd eurós lyuk tátong. Az amerikai támogatásból működik a hadsereg, az európaiból a civil szféra Ukrajnában. A nyugati világ ily módon is ráveheti Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el Putyin tűzszüneti javaslatát, amely befagyasztaná a jelenlegi helyzetet a megnyerhetetlen háborúban Ukrajnában.

Ukrajna: se pénz se posztó

“Ha Ukrajna nem kap hamarosan jelentős összegű nyugati támogatást akkor az összeomlás szélére kerülhet“ – hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya, aki attól tart, hogy a vészhelyzetben a kijevi kormány inflációval fog előre menekülni.

Jelenleg mind az európai mind pedig az amerikai támogatási csomag a levegőben: Brüsszelben Orbán Viktor akadályozta meg az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elfogadását, Washingtonban az ellenzéki republikánusok állnak szemben a Biden kormányzattal, amely 60 milliárd dollárt szeretne juttatni Ukrajnának. Közben Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna gazdasága bedőlhet, ha nem érkezik meg a nyugati pénzügyi támogatás.

Amerikai főparancsnok Kijevben

Antonio Aguto altábornagy irányítja ezentúl az amerikai tanácsadó csapatot Ukrajnában, ahol mind élesebb az ellentét a katonai vezetés és Zelenszkij elnök között. Az amerikai tábornok lesz a döntőbíró közölte Zelenszkij elnökkel Washingtonban Biden elnök. Az Egyesült Államokban komolyan tartanak Ukrajna összeroppanásától.

Antonio Aguto altábornagy tapasztalt katona: már az Öböl háborúban is részt vett, és szolgált Afganisztánban és Irakban is. E két utóbbi háború kudarc az amerikai diplomáciában: a katonai győzelmet egyik országban sem sikerült politikai sikerre váltani. Ukrajnában az orosz hadsereg szilárdan tartja az elfoglalt területeket, és Putyinnak az esze ágában sincsen kivonulni.

Az amerikaiakat az is zavarja, hogy az orosz és az ukrán vezérkari főnök szépen csendben megpróbál egyeztetni valamiféle kiútról.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök rádöbbent, hogy nem tudják legyőzni az orosz hadsereget, ezért valamiféle tűzszünetet szeretne elérni, de ezt Zelenszkij elnök semmiképp sem fogadja el.

A CIA és az orosz hírszerzés Törökországban tárgyal az ukrajnai helyzetről előkészítve valamiféle tűzszüneti megállapodást. Biden elnök a választási kampány kellős közepén mérlegeli: a háború vagy a béke hoz-e nagyobb népszerűséget? Valószínű ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor “24 órán belül békét teremt Ukrajnában.”

Közben Lavrov orosz külügyminiszter közölte: ”Van olyan európai vezető, aki szívesen tárgyalna Moszkvával az ukrajnai rendezésről Zelenszkij elnök feje fölött.” Valószínűleg Macron francia elnökről van szó, aki nem adta fel egy európai közvetítés lehetőségét az ukrajnai válságban. Korábban Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna vezetői állapodtak meg Minszkben arról, hogy mi is legyen Ukrajna szerepe az európai biztonsági rendszerben. Ezt Putyin felrúgta amikor megindította katonáit Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Azóta mind neki mind a többi résztvevőnek rá kellett volna döbbennie, hogy ezt a válságot katonai eszközökkel aligha lehet kezelni. Az USA afganisztáni és iraki kudarca is világosan megmutatta, hogy a katonák nemigen tudnak megoldani semmit sem. A háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és még senki sem látja a végét noha már majdnem mindenki rájöhetett: ez a háború megnyerhetlen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK