Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Polonius
-
0
Kissinger Pekingben: az USA és Kína nem tekintheti ellenfélnek egymást

Az amerikai diplomácia egykori vezetője a hadügyminiszterrel tárgyalt a kínai fővárosban, aki nem volt hajlandó beszélni sem az amerikai hadügyminiszterrel sem pedig a külügyminiszterrel, mert az Egyesült Államok feketelistára helyezte őt.

Li Sangfu hadügyminiszter Kína nagy barátjának nevezte a Kissingert, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai paktumot Nixon és Mao Cetung között.

“Az Egyesült Államok és Kína nem engedheti meg magának, hogy ellenfelének tekintse a másikat”

– jelentette ki Henry Kissinger Pekingben a kínai források szerint.

Kína elsőszámú diplomatája, Vang Ji azt hangsúlyozta, hogy “több ilyen amerikai politikus kellene mint Kissinger.”

Az Egyesült Államok és Kína viszonya azt követően került a mélypontra, hogy Biden elnök kormányzata első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Pekinget 2021-ben. Idén tavasszal lassú enyhülés kezdődött meg miután titokban a kínai fővárosban tárgyalt William Burns, a CIA igazgatója. Őt követte Tony Blinken amerikai külügyminiszter, nemrég pedig Janet Yellen pénzügyminiszter tárgyalt a kínai fővárosban, ahol az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

John Kerry, a Biden adminisztráció klímavédelmi megbízottja jelenleg is Pekingben tárgyal, hogy egyeztesse a világ két legnagyobb környezetszennyező államának együttműködését a klímavédelem területén. Mind az USA, mind pedig Kína területén jelenleg is hőhullám pusztít, melyet a klímaváltozással hoznak kapcsolatba.

Ukrajnai béke

Kissinger többször is úgy nyilatkozott  hogy alkalmasnak tartja a kínai béketervet az ukrajnai háború befejezésére. Kissinger szerint az év vége előtt tűzszünetet lehetne kötni kínai közvetítéssel Moszkva és Kijev között.

William Burns, a CIA igazgatója hosszan tárgyalt telefonon az ukrajnai békéről Szergej Nariskinna, az SZVR, az orosz hírszerzés vezetőjével. Utána Nariskin, aki állítólag nem helyeselte Putyin agresszióját Ukrajna ellen úgy nyilatkozott, hogy van esély a megegyezésre, de ennek még nincsenek meg a feltételei.

Volodimir Zelenszkij elnök az ABC amerikai televíziónak úgy nyilatkozott, hogy

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne Ukrajnában, ha elfogadná a békét területért elvet. Ezt természetesen mi nem fogadnánk el”

– hangsúlyozta az ukrán elnök, aki attól tart, hogy az USA a feje fölött egyezkedik Moszkvával. Biden elnök ugyan többször is azt ígérte, hogy sosem tárgyalnak Moszkvával Ukrajna feje fölött, kénytelen odafigyelni vetélytársára, Donald Trumpra, aki újra kijelentette: ”jól ismerem mind Zelenszkijt mind pedig Putyint. 24 órán belül békét teremtenék közöttük, ha a Fehér Házba kerülnék.”

“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

ki
-
0
“A Nyugat, ha újra hisz Putyinnak, hülyének fog látszani”

Azt állítja a brit Chatham House vezető elemzője, aki korábban tudósítóként dolgozott Moszkvában vagyis az orosz viszonyok jó ismerőjének számít, ha a Nyugat hisz Putyinnak, hülyének fog látszani.

James Nixey a Mandinernek nyilatkozott arról, hogy szerinte Putyin immár végképp szava hihetetlenné vált. Érdekes, hogy az USA és Nagy Britannia Irak elleni agressziója kapcsán, amely nyilvánvaló hazugságon alapult, és amelyet elítélt II. János Pál pápa, a francia elnök és a német kancellár is, ez nem merült fel a Chatham House szakértőiben.

Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az USA öt perc alatt békét köthetne Oroszországgal Ukrajna feje fölött elfogadva a területért békét elvet.

“Ez a lehető legveszélyesebb forgatókönyv, amelyet el tudok képzelni. Nem az oroszok árthatnak nekünk a legtöbbet hanem a Nyugat a rossz döntéseivel. Ukrajnát óriási elismerés illeti meg azért, hogy az orosz támadásokat visszaverte, és természetesen ez nem történhetett volna meg, ha nincs nyugati, elsősorban amerikai fegyverzeti támogatás.

Értékelésem szerint a Nyugat csak annyi fegyvert adott Ukrajnának, amennyivel nem veszít, de nem eleget ahhoz, hogy győzni tudjon.”

De vajon győzhet-e Ukrajna?

Napóleon császár és Hitler Adolf az akkori világ legjobb hadseregével támadt rá Oroszországra, és csúfos vereséget szenvedett. Ukrajna nincs egy súlycsoportban Oroszországgal. Hogy nyerhetné meg a háborút?

“Ha valódi modern támadó fegyvereket kapna Ukrajna, akkor megnyerhetné a háborút: nagy hatótávolságú rakétákkal, modern tankokkal, F 16-os harci gépekkel stb. Az ukrán hadsereg ily módon ki tudná űzni az oroszokat Ukrajnából.

Amint a háború véget ér Ukrajnának a NATO tagjává kell válnia”

– hangsúlyozza az újságíróból lett geopolitikai szakértő.

Oroszok a Trafalgar téren?

“Azt nem állítom, hogyha a Nyugat elengedi Ukrajnát, akkor az oroszok rövid időn belül megjelennének Londonban a Trafalgar téren, de azt igen, hogy tovább építenék globális befolyásukat nemcsak katonai, de diplomáciai, informatikai és gazdasági módszerekkel. Jobb lett volna ezt a konfliktust elkerülni, de hogyha már itt van, akkor ebbe bele kell állnunk. Az az érzésem, hogy több európai állam nem szánta rá magát a kitartásra”

– fejtegeti a brit elemző.

Tálas Péter biztonságpolitikai elemző viszont arra mutatott rá: az orosz hadsereg olyan gyengén muzsikál fronton, hogy nemigen fenyegetheti a nála jóval erősebb NATO-t. Az oroszok Bahmutot nem tudták bevenni hónapok után sem. Hírszerzésük pedig szánalmasan leszerepelt a háború elején amikor nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, a lakosság pedig nem üdvözölte virágcsokrokkal az orosz csapatokat. Tálas Péter olyan lengyel katonai szakértőket idéz, akik szerint az orosz hadseregnek legkevesebb ötven évre van szüksége ahhoz, hogy komolyan fenyegethesse a NATO tag Lengyelországot.

Az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfelének minősítette Kínát és Oroszországot amikor még szó sem volt az Ukrajna elleni agresszióról. Putyin fatális tévedését az amerikai diplomácia a NATO újraélesztésére használja fel, és teljesen alárendeli Európa érdekeit az Egyesült Államoknak. Kérdés persze, hogy az USA-nak érdeke-e a háború elnyújtása Ukrajnában?

Yellen: az ukrajnai háború befejezése lenne a legjobb a világgazdaságnak

Polonius
-
0
Yellen: az ukrajnai háború befejezése lenne a legjobb a világgazdaságnak

Az amerikai pénzügyminiszter szemével a világgazdaságnak szempontjából a háború mielőbbi befejezése lenne előnyös, ugyanakkor azt is hozzátette: meg kellen duplázni az Ukrajnának adott támogatást, így hamarabb véget lehetne vetni a háborúnak.

Az amerikai pénzügyminiszter asszony Indiában beszélt erről, ahol részt vett a G20 hatalmak konferenciáján. Janet Yellen hangsúlyozta: “morális kötelesség az ukrajnai háború mielőbbi befejezése, de gazdasági szempontból is ez lenne a legjobb a globális gazdaságnak.” Az amerikai pénzügyminiszter, aki nemrég Pekingben járt, ugyanezt a véleményt fejtette ki a kínai vezetőknek, akik siettek egyetérteni vele. Janet Yellen azt is elmondta, hogy addig amíg a háború tart Ukrajnában, meg kellene duplázni a támogatást.

“Jártam Kijevben, és ott azt tapasztaltam, hogy mind a hadseregnek mind pedig a gazdaságnak nagy szüksége van a külföldi segélyre.”

Miért tenne jót a világgazdaságnak az ukrajnai háború befejezése?

Csökkenésnek indulnának az élelmiszer és energia árak, melyek az infláció legfontosabb felhajtó erői a világgazdaságban.

Oroszország és Ukrajna együtt a világ gabonaexportjának több mint a negyedét jelentik. Július 18-án lejár az az egyezmény, mely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a kikötőkből, melyeket blokkol az orosz haditengerészet. Putyin elnök korábban azzal fenyegetőzött, hogy nem hosszabbítja meg az egyezményt, de legutóbb Erdogan török elnök már úgy nyilatkozott: Putyin neki személyesen megígérte a hosszabbítást.

Miből támogatja a nyugati világ Ukrajnát?

Yellen pénzügyminiszter diplomatikusan a támogatás megkétszerezéséről beszélt, de arra nem utalt, hogy a támogatás oroszlánrésze a szereposztás szerint az Európai Unióra vár. Biden elnök, akinek a népszerűsége a mélyponton, nem tudja növelni a támogatást Ukrajnának, mert vetélytársai felvetik: inkább az Egyesült Államokban kellene elkölteni a pénzt és nem Ukrajnában.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság vezetője, akinek az USA megígérte a NATO főtitkár posztját, 50 milliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának, de az a mai napig nem derült ki, hogy miből. Lindner, német pénzügyminiszter kapásból közölte, hogy a német költségvetésben erre nincs plusz pénz. Ha a legnagyobb uniós befizető így áll, akkor mindenki előtt világos: a tagállamok nem tudják és valószínűleg jórészük nem is akarja vállalni a többlet támogatás költségeit. Akkor honnan lesz pénz, amelynek hiányában az ukrán állam nem tudná kihúzni az év végéig sem? Minden valószínűség szerint hitelből. Az Európai Unió egyszer már felvett közös hitelt, hogy a pandémia utáni helyreállítás költségeit fedezze. Ezt minden tagállam meg is kapta – kivéve Magyarországot és Lengyelországot.

A német kormány korábban közölte: még egy közös hitel felvételt nem vállal! Csakhogy másként kicsit nehéz lenne előteremteni a megígért 50 milliárd eurót. A közös hitel felvételéhez konszenzus kellene a tagállamok vezetői között. Orbán Viktor valószínűleg vétózna abban a reményben, hogy zsarolással kikényszerítheti az uniós pénzek egy részének kiutalását. Persze a konszenzust meg is lehet kerülni: kölcsönt vehet fel az EU-1 csoport is, ahol a mínusz egyet Magyarország jelenti.

Abban viszont valószínűleg konszenzus van az Európai Unió tagállamai között, amit Yellen asszony úgy fogalmazott meg, hogy

“a világgazdaságnak javára válna a háború gyors befejezése Ukrajnában.”

Az Európai Unió rossz bőrben van, és a gazdasági perspektívái sem jók. A háború befejezéséről azonban Washingtonban döntenek. Ahogy Zelenszkij elnök megfogalmazta:

”Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak, ha elfogadná a területért békét elvet.”

Washingtonban épp erről vitatkoznak hiszen látják: a nagy ukrán offenzíva eddig képtelen volt elérni célját. A távozó amerikai vezérkari főnök meg is mondta, hogy nem reális elképzelés az, hogy az ukrán hadsereg kiszorítsa az oroszokat az ország területéről. Patthelyzet áll fenn a hadseregek között Ukrajnában, ezért most már a diplomatákon a sor – hangsúlyozta az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke.

Sem Biden, sem Zelenszkij pillanatnyilag nem látja alkalmasnak a hadihelyzetet és az időpontot erre.

A Dnyeszteren túl

FüHü
-
0
A Dnyeszteren túl

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) arra kérte az Orosz Föderációt – a szövetségesek vilniusi csúcstalálkozójának keddi sajtóközleményében -, hogy vonja ki valamennyi csapatát a Moldovai Köztársaság területéről, amelyek Kisinyov hozzájárulása nélkül állomásoztak a Dnyeszteren túli régióban.

„Megismételjük, hogy támogatjuk a Moldovai Köztársaság területi integritását és szuverenitását nemzetközileg elismert határain belül, és arra kérjük Oroszországot, hogy a Moldovai Köztársaság beleegyezése nélkül elfoglalt területekről vonja ki  – a Dnyeszteren túli régióban – ott állomásozó haderejét.”

Határozottan támogatjuk a Moldovai Köztársaság azon jogát, hogy külső beavatkozás nélkül döntsön saját jövőjéről és külpolitikájának irányáról, és teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Moldovai Köztársaság alkotmányos semlegességét.

„A NATO fokozza politikai és gyakorlati támogatását az ellenállás erősítése és a politikai függetlenség megőrzése érdekében, a romló biztonsági környezet mellett”

– áll a NATO-vezetők közleményében.

Ugyanakkor “a szövetségesek üdvözlik a Moldovai Köztársaság erőfeszítéseit a demokratikus reformok előmozdítása érdekében, és elkötelezettek a Moldovai Köztársaság támogatása mellett, ahogy halad előre az európai integráció útján.

„A NATO továbbra is gyakorlati segítséget nyújt a megerősített védelmi kapacitásépítési programján keresztül, mivel a Moldovai Köztársaság fellép biztonsági és védelmi képességei megerősítése, valamint fegyveres erői modernizálása érdekében”

– szögezi le a közlemény.

A Moldpres sajtóügynökség emlékeztet arra, hogy Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter és európai integrációs miniszter is részt vesz a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozóján. A keddi megbeszélésen a moldovai tisztségviselő ismertette a regionális biztonsággal kapcsolatos fejleményeket, az Orosz Föderáció által Ukrajna ellen indított háború által generált kockázatokat, valamint a Kisinyov által a Moldovai Köztársaság biztonságát érő összetett kihívások leküzdésére tett intézkedéseket.

Míg Ukrajna a déli és keleti régióit megszálló Putyin erőkkel harcol, egy másik orosz csapatcsoport állomásozik délnyugati határa mentén 30 éve.

Ez Transznisztria, Moldova keleti régiója, ahol egy önjelölt “állam” él, amely valójában Oroszország tényleges ellenőrzése alatt áll. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatai megerősítik ezt a státuszt.

Kijev egyszerűen figyelmen kívül hagyta a Dnyeszteren túli kérdést, és egyes hatóságok profitáltak ebből a csempész “fekete lyukból”. Minden megváltozott a teljes körű orosz invázióval. Nyilvánvaló, hogy a határ közelében egy befagyott konfliktus veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és korlátozza Ukrajna és Moldova európai jövőjét.

Ukrajna meg tudja és meg is kell oldania Transznisztria kérdését. Ellenkező esetben lehetetlen lenne véget vetni a háborúnak Európában.

Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

FüHü
-
0
Ukrajna NATO tagságot akar nem egyéb alternatívát

Dmitro Kuleba külügyminiszter kijelentette, hogy minden olyan védelmi modell megfelel Ukrajnának, amely nem alternatívája a NATO-tagságnak. 

“Nincs szükségünk második budapesti memorandumra, amikor az atomfegyvereket üres ígéretekre adták. Semmiféle ígéretért nem adjuk fel a NATO-tagságot. Mert mindenki érti, és a partnerek is megértik, hogy a legerősebb, legerősebb garancia arra, ami Európában van, nem lesz több háború – ez Ukrajna szövetségi tagsága.

Minden egyéb biztonsági garancia jó. De semmi sem pótolhatja a NATO-tagságot. Ez az elnök (Volodimir Zelenszkij – a szerk.) elvi álláspontja. És azokban a határozatokban, amelyeket elfogadnak, végrehajtják.”

Kuleba ezt akkor mondta, amikor az “izraeli” biztonsági modell Ukrajna számára elfogadhatóságát kommentálta. Izrael az Egyesült Államok legkiválóbb partnere a Közel-Keleten, a segélyek 10 évre szóló megállapodásokban vázolják fel. Az utolsó közülük 38 milliárd dollár értékben kötelezi Washingtont 2019 és 2028 között.

Hozzátette, Ukrajnának most úgy kell végrehajtania a vilniusi csúcs döntéseit, hogy felgyorsítsa saját euro-atlanti integrációját:

“Van A-terv – Ukrajna NATO-tagsága. A kérdés csak az, hogy minél gyorsabban végigmenjen ezen az úton amint lehet.”

Szerinte

Vilnius után Ukrajna útja a Szövetséghez rövidebb lett, de nem gyorsabb.

“Nincs szükségünk B-tervre”. Sok évvel ezelőtt már játszottuk ezt a játékot Ukrajna történetében. Szükségünk van a NATO-tagságra. Ukrajna NATO-tagsága magát a Szövetséget erősíti, jobban védetté teszi hazánkat és ami a legfontosabb, hogy megakadályozza az új agressziókat Európában”.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága elkerülhetetlen történelmi folyamat:

“A kérdés az, hogy valaki azt akarja, hogy ez sok év után megtörténjen, és mi azt akarjuk, hogy ez sokkal-sokkal gyorsabban megtörténjen. És végül úgy gondolom, hogy ez így lesz. pont úgy, ahogy mi akarjuk.”

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek és titkosszolgálataik értik-e, mikor ér véget a háború, a külügyminisztérium vezetője azt mondta, “ha Ukrajna NATO-tagságát kevésbé néznék Moszkva álláspontjának prizmáján keresztül, akkor már ma is más lenne a megfogalmazás.”

A miniszter megjegyezte, hogy pillanatnyilag senki sem fogja megmondani, mikor jön el a háború vége:

“Ezt nem mindenkinek szabad feltennie magának. Mindenki tegyen fel magának egy teljesen más kérdést minden nap:

mit tehetek még, hogy a háború a lehető leghamarabb Ukrajna győzelmével ér véget?

És ebből a szempontból a csúcs sikeres és sikeres lesz.”

Vilniusban a NATO bezárja sorait

FüHü
-
0
Vilniusban a NATO bezárja sorait

Joe Biden és Olaf Scholz Volodimir Zelenszkij erőltetése ellenére is kitartott korábbi kijelentése mellett nem jelölték meg a Ukrajna NATO-ba vezető útjának menetrendét.

Az amerikai és a német vezetők július 11-én, kedden nem engedtek ukrán partnerük azon kérésének, hogy a Kreml vezette háború után országa mielőbb csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). A litvániai Vilniusban tartott NATO-csúcs első napján a két férfi, akik tartanak a konfliktus eszkalációjától, és elutasítják a Szövetség Oroszországgal szembeni közvetlen részvételét, ellenállt szövetségeseik, elsősorban  Lengyelország és a balti államok vezetésének, – akikhez ezúttal Franciaország is csatlakozott – nyomásának. Ugyanakkor a szövetség támogatja Ukrajnát a 16 hónapja tartó orosz invázió elleni harcban.

Volodimir Zelenszkijnek keserű a pirula. Még mielőtt Vilniusba érkezett vacsorázni a Szövetség vezetőivel, nem habozott tiltakozni a NATO 31 tagállama között készülő döntések ellen.

Zelenszkij, aki a kétnapos csúcstalálkozón érkezik Vilniusba, “abszurdnak” minősítette egyes NATO-vezetők vonakodását, hogy egyértelmű menetrendet adjanak Ukrajna szövetséghez való csatlakozásához.

„Ez azt jelenti, hogy nyitva maradt egy ablak Ukrajna NATO-beli részvételéről. Ez motivációt ad Oroszországnak, hogy folytassa terrorját”

– hangsúlyozta.

A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”

FüHü
-
0
A NATO kijelöli Ukrajna „útvonalát”, de nincs „idővonal”

„Ukrajna reformjának útját” is felvázoljuk, de  „nem tudok ütemtervet adni, nincsen előre megrajzolt idővonal – mondta Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója újságíróknak az Észak-atlanti Szerződés (NATO) vilniusi keddi NATO-csúcstalálkozóján. Azt is bejelentette, hogy szerdán találkozik Joe Biden amerikai elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij.

Jake Sullivan kizárta Ukrajna azonnali NATO-ba lépését a Moszkva által indított offenzíva miatt, és kifejtette, hogy ez  “háborúba vezetné a NATO-t Oroszországgal”. Úgy érezte, hogy  a vilniusi csúcson találkozó szövetségesek részéről „nagy a jóakarat”, Volodimir Zelenszkij pedig „egyértelmű jelzést”  kér   a Nyugattól országa NATO-tagságra vonatkozó kilátásairól.

„A kérdés az, hogy mi az út? Azt hiszem, jó megállapodásra juthatunk ”

– mondta, miközben a szövetségesek egy végső közleményen dolgoznak, hogy megtalálják a mindenkit kielégítő megfogalmazást.

A 31 NATO-ország a tagság kérdése mellett Ukrajna biztonságát biztosító intézkedésekről is tárgyal az Oroszországgal szemben nehéz ellentámadást folytató országnak nyújtott katonai segítségen túl. Jake Sullivan pontosította, hogy ezt a témát a szerdai találkozóján Biden és Zelenszkij találkozón fogják megvitatni.

“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Polonius
-
0
“Joe Biden öt perc alatt véget vethetne a háborúnak”

Azt közölte az ABC amerikai televízió nézőivel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki kijelentette, “hogyha a területek egy részének a feladása lenne a béke ára, akkor azt Joe Biden amerikai elnök öt perc alatt elérhette volna. Mi persze ezzel nem értettünk volna egyet” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.

Nem cáfolta a Washington Post információját, mely szerint korábban abban állapodtak meg William Burns CIA igazgatóval Kijevben, hogy az ukrán haderő megpróbál eljutni a Krím félsziget határáig, mert akkor Putyin rákényszerülhet a tárgyalásokra. Ezzel csak az a gond, hogy a nagy ukrán offenzíva sehogy sem tud komoly eredményeket elérni, és egyelőre szó sincs arról, hogy elérnék a félsziget határát. Putyin viszont alaposan meggyengülhetett a Prigozsin puccs következtében amikor ország világ előtt kiderült: a király meztelen! Oroszország egyetlen komoly szövetségese, Kína már régóta megegyezésre buzdítja Vlagyimir Putyint. A Prigozsin puccs után a kínai kommunista párt véleményét tükröző Global Times egyenesen azt írta:

”Putyinnak észre kell vennie, hogy az idő nem neki dolgozik!”

Nemcsak Putyin van időzavarban, de Ukrajna és az őt támogató Nyugat is. Nagyon kevesen hisznek Ukrajna katonai győzelmében, és ebből az következik, hogy szerintük Ukrajnának el kell fogadnia a területért békét elvet akármennyire is kapálózik ellene.

NATO csúcs kérdőjelekkel

Ukrajna egyelőre nem lesz a NATO tagja – erősítette meg Joe Biden. Háborúban álló államot nem lehet felvenni az észak-atlanti szervezetbe, de ennek ellenére Lengyelország és a balti államok lobbiztak ezért. Az USA azonban semmiképp sem akar felvállalni egy közvetlen konfliktust Oroszországgal akármennyire is meggyengült Putyin.

Mi most az amerikai stratégia?

Be akarják fejezni az ukrajnai háborút, hogy Kínára koncentráljanak. Ezért meghívták a NATO csúcsra Japán és Dél Korea miniszterelnökét. Washington szeretné, ha Japán a NATO tagjává válna, de ezt Franciaország és Németország ellenzi, mert tudják, hogy Kína erre határozottan reagálna. Az USA épp ezt akarja: összeugrasztani az Európai Uniót Kínával, legnagyobb kereskedelmi partnerével. A baj az, hogy az Egyesült Államok nem ajánl semmit az Európai Uniónak cserébe. Trump a brexit idején nagy hangon ígérte, hogy a britek milyen jól járnak majd, ha kilépnek, mert az USA sokkal jobb partner mint az Európai Unió! Azóta sem sikerült megkötni azt a “nagyon előnyös” USA-Nagy Britannia szerződést!

Indiának sokat ígért Biden elnök, mert Kínával szemben számít a világ legnépesebb országára. Amerikai ajánlat csak negatív van az Európai Uniónak: gyengítsétek a kapcsolatokat Kínával!

Mi hasznunk van ebből? – kérdi Macron francia elnök és Scholz német kancellár.

A NATO-ban persze az történik amit az USA akar, de vajon Biden elnöknek van-e hosszútávú stratégiája? Kiderülhet a kedden kezdődő NATO csúcstalálkozón Litvániában.

Kazettás lőszerek, avagy a fürtös halál

FüHü
-
0
Kazettás lőszerek, avagy a fürtös halál

Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan megemlítette azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket Ukrajna vállalt a kazettás lőszerek használatával kapcsolatban, amelyek Washington úgy döntött, hogy Kijevnek ad át ilyen lőszereket.

Jake Sullivan emlékeztetett arra, hogy Oleksiy Reznikov ukrán védelmi miniszter két példára hivatkozva számolt be azokról az elvekről, amelyeket Kijev követ majd a kazettás lőszerek használatakor.

“Az első az, hogy nem fogják használni őket orosz területen, hanem csak a saját területükön, ahol a legnagyobb ösztönzésük van arra, hogy korlátozzák – korlátozzák a polgári lakosságra gyakorolt ​​hatást, mert az ukrán állampolgárok lesznek veszélyben”

– mondta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.

Másodszor, tette hozzá Sullivan, az ukránok “nem fogják használni őket lakott területeken”.

Pénteken az Egyesült Államok új katonai segélyt jelentett be az ukrán hadsereg támogatására,  amely kazettás lőszereket is magában foglal.

Washington bejelentése kiváltotta a civil szervezetek kritikáját, és több európai országot és  Kanadát is megszégyenített, mivel a kazettás lőszerek veszélyesebbek a civilek számára, és van egy egyezmény, amely szerint a részes államok megtagadják azok használatát és tárolását. Az orosz hadsereg jól dokumentált módon a háború kezdete óta folyamatosan bevet kazettás lőszereket az ukrán lakónegyedek ellen is.

Pénteken a német kormány szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése a kazettás lőszerek küldéséről  nem volt könnyű, és megjegyezte, hogy Oroszország már használt ilyen fegyvereket Ukrajna területén.

Politikai előkészületek a vilniusi NATO csúcsra

FüHü
-
0
Politikai előkészületek a vilniusi NATO csúcsra

Joe Biden amerikai elnök török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal beszélt a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén. Tudhatjuk ezt a Fehér Ház beszámolójából.

A hírek szerint az elnökök megvitattak egy sor olyan kérdést, amelyet a NATO-vezetők a vilniusi csúcstalálkozón megvitatnak, valamint kifejezték közös elkötelezettségüket Ukrajna folyamatos támogatása mellett, valamint elemezték az Egyesült Államok és Törökország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az amerikai vezető “kifejezte azon óhaját, hogy Svédország mielőbb bekerüljön a NATO-ba”.

Korábban arról számoltak be, hogy Joe Biden amerikai és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök  a jövő héten Litvániában tartandó NATO-csúcson találkozhat,  mivel Ankara blokkolja Svédország szövetségi tagságát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy Svédország NATO-csatlakozásához 

továbbra is szükség van a Törökországgal folytatott tárgyalások “hézagainak” megszüntetésére.

A NATO-főtitkár ezt megelőzően  kijelentette, hogy a svédországi Korán elégetésével kapcsolatos provokatív akciók csak azoknak a kezére játszanak, akik nem akarják, hogy a skandináv ország csatlakozzon a NATO-hoz, és a Szövetség felosztására törekedjen.

1234...353. oldal a 35-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség