Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Peking tiltakozik, mert az Európai Unió feketelistára tett néhány kínai céget

A WTO szabályainak megsértésével vádolja Kína az Európai Uniót és Nagy Britanniát épp egyidőben a Világkereskedelmi Szervezet közgyűlésével, melyet Abu Dhabiban rendeznek meg.

“Az Európai Unió figyelmen kívül hagyott számtalan figyelmeztetést, mely Kínából érkezett, és szankciókat foganatosított egyes kínai cégek ellen azon a címen, hogy azok támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában” – írja a pekingi kereskedelmi minisztérium Brüsszelnek címzett tiltakozó levele. Amely a következőkben azt hangsúlyozza, hogy ez a szankció  “megsérti azt megegyezést, mely Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke és Hszi Csin-ping kínai elnök között jött létre múlt decemberben.

“Ennek a szankciónak negatív hatása lesz a kínai-európai uniós kereskedelemre és általában a gazdasági kapcsolatokra”

– fenyeget a pekingi levél. Kína évek óta az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, a kínai autós piac a legnagyobb a világon. A Volkswagen több autót ad el Kínában mint Németországban. Olaf Scholz kancellár – amerikai intés ellenére – már felkereste Pekinget azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, és a német lapok szerint áprilisban újra látogatást tesz Kínában. Pekingben azt gyanítják, hogy az Európai Unió az Egyesült Államok nyomására határozott a kínai cégek elleni szankcióról, és megjegyzik, hogy hamarosan Kínába érkezik Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, hogy igyekezzen modus vivendit találni a világ két legnagyobb hatalmának gazdasági kapcsolataiban.

“A Kína-barát Magyarország is aláírta a szankciós csomagot”

Ezt hangsúlyozza a brüsszeli Politico, amely megírja, hogy a szankciós csomagot az ukrajnai háború kezdetének második évfordulójára tették közzé. Ez volt az Európai Unió tizenharmadik szankciós csomagja, melyet Oroszország háborús erőfeszítéseinek megakadályozására hoztak Brüsszelben.

Nagy Britannia is csatlakozott ehhez a szankciós csomaghoz, ezért London is hasonló tiltakozó levelet kapott Pekingből.

A kínai külügyben nyersen megfogalmazták Peking álláspontját: ”A Nyugatnak semmi köze sincs ahhoz, hogy egyre mélyebbek Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatai” – hangsúlyozta a kínai szóvivő. Hozzáfűzte:

“Kína és Oroszország nem vesz célba harmadik államot vagy szervezetet, és ezek nem tarthatják vissza attól, hogy egymás között Kína és Oroszország kereskedelmi kapcsolatokat fejlesszenek.”

Majd itt is következik a fenyegetés:

”Kína megteszi a szükséges lépéseket, hogy megvédje vállalatainak érdekeit.”

Mennyire súlyosak azok a szankciók, melyeket az Európai Unió egyes kínai cégek ellen alkalmaz amiatt, hogy a kínai áruk segíthetik Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában? Brüsszelben csak a katonai célokra használható árukat vették célba illetve azokat, melyek háborús célokra is felhasználhatóak. Ilyen árukat uniós cégek nem adhatnak el a listán szereplő kínai cégeknek, mert azok esetleg továbbíthatják azokat Oroszországba, melyet a nyugati szankciók közvetlenül sújtanak. Az Európai Unió szankciója nem magukat a kínai cégeket hanem csak azok orosz kereskedését célozza vagyis nincs szó arról, hogy befagyasztanák a szóban forgó kínai vállalkozások bankszámláit vagy bármilyen más módon korlátoznák a tevékenységüket az Európai Unióban.

Miért nem vállalnak munkát az ukrán bevándorlók Németországban?

Több mint egymillió ukrán menekült Németországba Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően, de ennek csak egy töredéke van jelen a munkaerőpiacon, ahol jelentős hiány mutatkozik.

214 ezer ukrán munkavállalót regisztráltak Németországban 2023 december 31-ig – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Szászország miniszterelnöke a Rheinische Zeitungban elmondta, hogy szerinte miért oly alacsony a munkavállalási kedv az ukrán bevándorlók között:

”Az ukránoknak lenne a legegyszerűbb az integráció a munkaerő piacon, de mégiscsak a 20%-uk vállal munkát. Miért? Mert nem szorulnak rá a munkabérre, jól elvannak a szociális segélyből”

– nyilatkozta Michael Kretschmer CDU politikus. Nemcsak a jobboldali ellenzéknek tűnik úgy, hogy az ukrán bevándorlók nem égnek a munkavágytól pedig már régóta élnek Németországban:

”túlságosan is jól bánunk velük”

– fejtegette Matthias Jendricke szociáldemokrata politikus, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott.

5,5 milliárd eurós jóléti kiadás

A német kormánynak minden eurócent elköltését gondosan meg kell fontolnia azóta, hogy az alkotmánybíróság elkaszálta az idei költségvetést az adósság plafon törvény megsértése miatt. Az újra tervezett költségvetésben a jóléti kiadások jelentős mínuszt képeznek. Különösen hogy az ukrán bevándorlók – a háború miatt előnyösebb elbánásra jogosultak mint a többi migráns Németországban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ők automatikusan megkapják a Bürgergeldet vagyis azt az összeget, amely a szerény megélhetéshez kell. Mennyi ez? Egyedülálló személy esetében ez 563 euró, párok esetében ez fejenként 506 euró, de ehhez jöhet még a családi pótlék a gyerekek számától függően: 357-471 euró. Ehhez járul az ingyenes egészségügy és az ingyenes lakhatás valamint a rezsiköltség, amelyet szintén a német állam vállal magára. Ezenkívül lehet folyamodni berendezkedési segélyért, amellyel bútorokat lehet vásárolni. A gyerekes szülők kérhetnek iskolai támogatást is. Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy az ukrán bevándorlókra 5,5 milliárd eurót költ idén a német állam.

Mi a helyzet másutt az Európai Unióban?

Hatmillió menekült érkezett két év alatt Ukrajnából az Európai Unióba az ENSZ menekültügyi hivatala szerint.

Németország áll az első helyen 1,13 millió menekülttel, utána Lengyelország következik 956 ezerrel, a harmadik Csehország 381 ezerrel. A legtöbb uniós állam távolról sem oly bőkezű az ukrán menekültekkel mint Németország. Lengyelország például ahova már a háború előtt is érkeztek az ukrán munkavállalók, csak az első három hónapra ad pénzügyi támogatást. Utána minden ukrán bevándorlónak magáról kell gondoskodnia. Csehországban az első öt hónapban kapnak olyan támogatást az ukrán bevándorlók, amelyből meg is lehet élni, utána már csak 130 euró jár nekik havonta vagyis munkát kell vállalniuk. Lengyelországban és Csehországban az ukrán bevándorlók fele dolgozik is szemben a 20%-kal Németországban.

Nemcsak a magas szociális segély miatt dolgoznak kevesen az ukránok közül Németországban – állítja a szociáldemokrata Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya, melyet a múlt év végén publikáltak. A tanulmányból kiderül, hogy olyan jóléti államokban is magasabb az ukrán bevándorlók munkavállalási kedve, ahol szintén komoly támogatást kapnak a háborús menekültek. Dániában az ukrán bevándorlók 78%-a dolgozik, Norvégiában és Svédországban ez a mutató 50%. Ezekben a skandináv országokban magasabb a munkanélküliség mint Németországban mégiscsak több ukrán vállal munkát. Miért ? Mert ezekben az országokban könnyebb a munkavállalás, melyet Németországban számtalan bürokratikus akadály nehezít. A legtöbb uniós államban elég egyetlen regisztrálás, és az ukrán menekült már a munkavállalás kapujába juthat. A német nyelvű államokban: Ausztria, Németország, Svájc, ez távolról sem ilyen egyszerű. Roppant nehéz elfogadtatni a külföldi diplomákat, szakmunkás bizonyítványokat. Lettországban az ukrán orvosok már komoly tényezőt jelentenek a hiány megszüntetésében. Olaszországban és Szlovákiában a hiány miatt külön megkönnyítették a munkavállalást az egészségügyi szektorban.

Így állhat elő az a helyzet, hogy a befogadó országok egy része nem profitál igazán ebből az agyelszívásból. Németországban az ukránok jórésze rosszul fizetett alacsony presztizsű munkát végez a vendéglátásban vagy a mezőgazdaságban.

A német nyelv is komoly akadályt jelenthet – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya. Az ukrán bevándorlók döntő többsége nem tud németül. Jelenleg 124 ezer migráns jár német nyelv tanfolyamra Németországban. A tapasztalat az, hogy 75 százalék el is végzi a tanfolyamot, de azután sokan megbuknak a vizsgán.

Ezért a német kormány elindított egy Job Turbo programot, amely lehetővé teszi, hogy valaki munka mellett tanulhasson németül.

Az ukrán munkavállalás egyik legfőbb akadálya az, hogy a szülők nem tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Az ukrán felnőtt bevándorlók 65%-a nő, akik 350 ezer gyereket hoztak magukkal. Hol helyezzék el őket míg ők dolgoznak? Németországban óriási a munkaerőhiány az óvodákban iskolákban, és napközi otthonokban.

Idén januárban felmérték, hogy 519 ezer ukrán felnőtt lenne képes munkát vállalni Németországban, de a valóságban ennek a fele egyedülálló anya, aki nem tud mihez kezdeni a gyerekkel a munkaidő alatt.

Az, hogy kevés ukrán vállal csak munkát Németországban nemcsak a költségvetésnek okoz gondot, és nemcsak a munkaerőpiacon jelent problémát hanem amiatt is, hogy a bevándorlók integrációja a német társadalomba lelassul hiszen a munka ebből a szempontból kiemelten fontos tényező – állapítja meg a Friedrich Ebert alapítvány tanulmánya.

Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.

Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés  éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”

A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy

“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”

Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”

Moszkva kőkeményen reagált

Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába  hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.

Miért állt rá a békére Sztálin?

Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.

Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.

Kínai szakértők: a NATO csak akkor nyerhet Ukrajnában, ha csapatokat küld oda

0

A NATO csapatok Ukrajnába küldése  felidézné egy nukleáris háború kockázatát, melyet remélhetően a NATO el kíván kerülni – ezt a véleményt fogalmazta meg a kínai vezérkari akadémia professzora, aki jelenleg Szecsuáni Egyetemen vendégprofesszor.

Fan Kaojüe szerint a Nyugat számára egyre nagyobb gondot okoz az , hogy fegyverekkel és lőszerrel ellássa Ukrajnát. A NATO és szövetségesei az elmúlt két év során több mint 80 milliárd dolláros katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, de ezzel sem tudtak azon az alaphelyzeten változtatni, hogy Oroszország erős, Ukrajna pedig gyenge. Nem következett be az a stratégiai ukrán ellentámadás, amelyben a NATO reménykedett.

A NATO nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a háborút Ukrajnában, de nem tudja megnyerni azt – hangsúlyozza a kínai professzor aki szerint NATO csapatok nélkül elképzelhetetlen Ukrajna győzelme.

“A NATO fel is készült erre: hatalmas hadgyakorlatot tart Európában, ahova megérkezett a harmadik gépesített hadosztály és a 101- es légi desszanthadosztály, és ezzel az amerikai csapatok létszáma immár meghaladja a százezer főt Európában.

Ha a NATO csapatokat küldene Ukrajnába, akkor ez kettős következménnyel járna: hagyományos háborúból nukleáris konfliktus lehetne, és helyi háborúból világháború. Csak reménykedhetünk abban, hogy a NATO alaposan megfontolja csapatok küldését Ukrajnába” – hangoztatja a kínai professzor.

Fegyverszünet?

Kína már régóta előállt egy béketervvel, melyet a NATO lesöpört az asztalról azzal, hogy Peking Moszkva szövetségese. Ameddig Nyugaton így gondolkodnak addig nem lesz fegyverszünet Ukrajnában – állítja a sanghaji együttműködési szervezet tanulmányi központjának  helyettes főtitkára. Hsziao Bin arra mutat rá, hogy Oroszország meggyengült a háború következtében, de nem omlott össze, mert az olajár magasan maradt, és az együttműködés Kínával megerősödött. Az előrejelzések szerint a Brent olaj ára 80 dollár fölött marad 2024-ben.

Az orosz olaj ennél olcsóbb, és a szankciók miatt Oroszországnak árengedményt kell adnia, de ennek ellenére elég pénzhez jut a háború folytatásához, és nem kell rontania az életszínvonalat, ezért a lakosság többsége továbbra is támogatja a háborút.

Ukrajnát viszont teljesen tönkretette a háború az elmúlt két évben. Hosszú távon persze Oroszországnak gondot okozhat a háború finanszírozása, de egyelőre ez nem jelent túlságosan nagy gondot Moszkvának – hangsúlyozza a kínai szakértő. Aki rámutat arra, hogy a Nyugat fölfedezte: Kínának fontos szerep juthat a közvetítésben. Csakhogy ezzel párhuzamosan a Nyugat és főként az USA stratégiai fenyegetésnek tekinti Kínát, és annak együttműködését Oroszországgal. A kínai szakértő itt Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadó és Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalásaira utal, melyeken fontos szerepet kap az ukrajnai háború is. A kínai külügyminiszter újra megígérte Jake Sullivannek: Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek. Jake Sullivan tudatta kínai partanerével: amennyiben ezt megteszik, akkor Kína is újabb szankciókra számíthat. Janet Yellen USA pénzügyminisztere Pekingbe készül, hogy tisztázza az ellentéteket, és valamiféle modus vivendit találjon a világ két legnagyobb gazdaságának együttműködésére.

Az USA 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Ameddig ez fennáll, addig nehéz lesz egyezkedni Ukrajnáról.

“Ezért 2024-ben aligha várható tűzszünet Ukrajnában”

– vonja le a következtetést a háború második évfordulóján a kínai szakértő.

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése”

Az a véleménye Németország egyik legkiválóbb Oroszország szakértőjének, aki még Putyin agresszióját követően is járt Moszkvában, ahol kezdetben megdöbbentek az Ukrajna elleni támadáson, de mára már sokan úgy vélik: Putyinnak igaza volt és van, amikor egész Ukrajnát akarja.

Sabine Fischer beszélt erről Kölnben, ahol bemutatta új Oroszország könyvét. Szerinte Oroszország belpolitikája, a modernizáció hiánya a fő oka annak, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen nem pedig az, hogy az orosz elnök meg akarta akadályozni a szomszédos állam NATO tagságát. 2017-ben Sabine Fischer részt vett a Valdaj konferencián, ahol Putyinnal találkozhatnak a megválogatott külföldi szakértők és újságírók. A német szakértő kérdésére válaszolva Putyin elnök kifejtette:

“Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban!”

Putyin arra utalt, hogy a NATO mind közelebb került Oroszország határaihoz, Moszkva viszont egyenjogúságot követelt. Ez utalás arra, hogy Obama elnök nyíltan megmondta Putyinnak, hogy Oroszország immár nem világhatalom, nem szólhat bele globális ügyekbe hanem Washingtonban kizárólag a regionális politikában tartják számon az egykori világbirodalmat. Obama realista megközelítése nyilvánvalóan sértette Putyin és az orosz elit önérzetét noha csak azt fogalmazta meg, ami nyilvánvaló: a modernizációra képtelen Oroszország gazdaságilag oly gyenge, hogy teljesen versenyképtelen nemcsak az Egyesült Államokkal, de a feltörekvő Kínával és Indiával szemben is.

“Putyin el akarja foglalni Ukrajnát“

Ezt mondta egy orosz szakértő Sabine Fischernek Moszkvában egy kávéházban négy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Sabine Fischer érthető módon nem említette az orosz szakértő nevét nehogy a kolléga az orosz Windows program áldozata legyen: kiessen az ablakon. Mit mesélt el az orosz szakértő 2022 nyarán német kollégájának?

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése. Azt még nem tudja, hogy miképp lehet ezt elérni, de el van szánva erre. Egy fegyverszünet csak időleges akadály lenne ezen a téren.”

Sabine Fischer elmondta Kölnben, hogy Putyin emberei már 2021-ben tehát jóval az agresszió kezdete előtt 600 ezer orosz útlevelet osztottak ki a Donbaszban, melyet azután Oroszországhoz csatoltak.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha akkor még Putyin csak tervezgette az agressziót Ukrajna ellen. A NATO azt állítja, hogy Putyin hadserege Európát fenyegeti, de a német szakértő csakis arra utalt, hogy az orosz elnök vissza akarja szerezni azokat az oroszok által lakott területeket, amelyek a Szovjetunió bukása után függetlenné váltak.

“Putyinról azt hittük, hogy megőrült amikor megtámadta Ukrajnát, de aztán rájöttünk, hogy csak türelmes, hosszú távra játszik”

– mondta az orosz kolléga Sabine Fischer német szakértőnek.

Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának kiváló összeállításából nem derül ki, hogy mi a véleménye a német szakértőnek a kibontakozásról Ukrajnában? Megnyerheti-e valaki a megnyerhetetlen háborút?

Köthet-e az USA fegyverszünetet Zelenszkij elnök feje fölött? Ezekre a kérdésekre egyelőre az Oroszország szakértők sem tudják a választ…

1 milliárd dollárért vett uránt az USA Oroszországtól

A Financial Times cikkéből derült ki, hogy amely utal arra, hogy az Egyesült Államok Putyin Ukrajna elleni háborúját támogatta miközben európai és más szövetségeseit arra buzdítja, hogy szakítsanak meg minden gazdasági kapcsolatot az agresszorral, addig milliárdos tételben vásárol orosz uránt.

Az amerikai kongresszus ugyan tavaly törvényt hozott arról, hogy meg kell szüntetni az urán vásárlását Oroszországtól, de 2028-ig felmentést adott ennek alkalmazására mondván: amennyiben nemzetbiztonsági érdekről van szó, és más forrásból nem fedezhető az urán import, akkor minden mehet tovább mint eddig. Közben ugyancsak a Financial Timesban fogalmazta meg a véleményét egy amerikai szakértő arról, hogy akár Biden akár Trump nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban, az elnöknek első dolga lesz jövő januárban megállapodni Putyin orosz elnökkel az ukrajnai fegyverszünetről. Az USA számára ugyanis egyre nehezebb elfogadtatni a közvéleménnyel az ukrajnai háború támogatását, mert a közvélemény nagyrésze a közpénzek hazai elköltését tartja kívánatosnak. Nekik mondotta azt Blinken amerikai külügyminiszter, hogy a támogatási pénzek 90%-a az USA-ban marad hiszen a fegyverek, melyeket Ukrajnában használnak, azok döntő többségükben amerikaiak.

Az amerikai energia mix előnyt biztosít az USA cégeinek

Az Egyesült Államokban olcsóbb az energia mint a fő vetélytársaknál: Európai Unió, Japán, Kína stb. Emiatt sok külföldi cég választja új gyárainak helyszínéül az Egyesült Államokat. Ezt ráadásul a Biden kormány adókedvezményekkel is támogatja. Mindez szerves folytatása az America First – Amerika mindenekelőtt gondolatnak, melyet elsőként Donald Trump hirdetett meg, de ebben a tekintetben nemigen mutatkozik különbség a demokraták és a republikánusok között. Csakhogy így

az USA nyer és Európa veszít.

A szankciók sokkal nagyobb kárt okoznak az európai gazdaságoknak mint az amerikainak. A német autóipar, amely a büszkesége volt az uniós gazdaságnak, szép lassan összecsuklott. Az elektromos autózás terén az USA és Kína megelőzi. Közben pedig az Európai Unió komoly pénzügyi gondokkal küszködik: nincs miből támogatni az ukrajnai háborút! Már a nemrég megszavazott 50 milliárd eurós támogatásnak sem lelik a forrását, de Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd euróba kerülne! Ráadásul Manfred Weber felvetette: közös uniós atombombára lenne szükség arra az esetre, ha Donald Trump nyeri a választást, és megszünteti a NATO garanciát Európa fölött. Egy uniós atomütőerő kifejlesztése legkevesebb szintén 1000 milliárd euróba kerülne. Mindeközben Európa útjait ellepik a parasztgazdák, akik pénzügyi támogatásra várnak. Miből? Az egyetlen megoldás a közös uniós hitelfelvétel lenne, de ezt csaknem minden tagállam ellenzi. Egyelőre. A döntéshozók Európában semmiféle stratégiával sem rendelkeznek, máról holnapra élnek, és tűzoltást folytatnak. Pénz nélkül azonban semmi se megy. Ingyen csak a halál jön – fogalmazta meg a helyzetet Arturo Ui, a diktátor Brecht színdarabjában.

Jövő januárban az USA megegyezik Putyinnal Ukrajnáról

Akár Biden akár Trump lesz az Egyesült Államok elnöke, a választások után első dolga lesz az ukrajnai háború lezárása méghozzá úgy, hogy végső soron az orosz érdekek inkább érvényesülnek mint az ukránok – írta a Financial Timesban az Egyesült Államok egyik vezető stratégiai szakértője.

Stephen Walt professzor a Harvard egyetemen tanít, és a realista iskola hívének számít. Mindez most azért érdekes, mert a Biden adminisztráció fő ukrán szakértője, Victoria Nuland államtitkár helyettes Kijevben járt, hogy felmérje a helyzetet. Ő volt az, aki a sajtónak elmondta, hogy az USA 5 milliárd dollárt költött a nyugati fordulatra Ukrajnában, ahol vezető szerepet akar játszani. És az Európai Unió? Fuck the EU! – válaszolta finom női tapintattal az USA államtitkár helyettese. Aki most azt akarta megállapítani, hogy milyen az ukrán vezetés stabilitása hiszen Zelenszkij elnök arról értesítette Biden elnököt, hogy leváltja a népszerű vezérkari főnököt, Valerij Zaluzsnij tábornokot. A leváltás ürügyeként Zelenszkij azt hozta fel, hogy a vezérkar főnöke újabb 500 ezer katona behívását kérte tőle, és ő ezt megtagadta. A valóságos ok az, hogy a nacionalista körökben igencsak kedvelt Zaluzsnij tábornok titokban tárgyalásokat folytatott orosz kollégájával Geraszimov tábornokkal. Két Valerij állítólag tűzszünetről is megállapodott, melyet Zelenszkij és az USA elutasít.

A háború megnyerhetetlen

Az oroszok egyre nagyobb fölénybe kerülnek a fronton, ahol ukrán oldalon szinte mindenből hiány van: emberből, fegyverből és lőszerből egyaránt. Budanov tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, akit Zelenszkij szeretne a hadsereg élén látni, múlt ősszel még azt ígérte Washingtonban, hogy télen is folytatják a nyáron megkezdett sikertelen offenzívát, de ebből semmi sem lett. Most Victoria Nuland USA államtitkár-helyettessel együtt “tavaszi  offenzívát” hirdettek meg Kijevben, de a katonai szakértők többsége – az erőviszonyok ismeretében – ebben ugyancsak kételkedik.

Budanov új stratégiát javasol: nem frontális támadást hanem az orosz infrastruktúra gyengítését jól irányzott csapásokkal és kommandós akciókkal.

Budanov a katonai hírszerzést jól megszervezte, és az sok ilyen akciót hajt végre, de komoly katonai tapasztalata nincs. Washingtonban azonban támogatják elképzeléseit, mert lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy a közel-keleti válsággal foglalkozzon. Blinken külügyminiszter személyesen közvetít Izrael és Hamász támogatói között, mert az Egyesült Államok mindenekelőtt  a Közel Keleten szeretne tűzszünetet nehogy az egész térség szembeforduljon a Nyugattal és Izrael teljesen elszigetelődjön. Ukrajna ügye várhat.

Az elhúzódó háború komoly anyagi haszonnal jár az USA számára

Az amerikai fegyvergyárak profitja az egekben, képtelenek kielégíteni az új rendeléseket. Az olaj és a földgáz ára a világpiacon jóval magasabb mint az Egyesült Államokban, ezért az amerikai cégek jelentős verseny előnnyel indulnak a globális gazdasági versenyben Kínával, Japánnal vagy az Európai Unióval szemben. Ezek az ágazatok Trump fő szponzorai közé tartoznak miközben Biden a high tech támogatására számíthat. Az USA elnöke ezért korlátozta a cseppfolyósított földgáz exportját környezetvédelmi okokra hivatkozva. Trump külügyminisztere, Pompeo még hiába házalt Európában “a szabadság földgázával”
2019-ben, de az energia válság ugyancsak felértékelte az amerikai cseppfolyósított földgázt hiszen Európa államainak többsége levált az orosz földgázról.

Biden egyelőre az ukrajnai háború folytatása mellett döntött, Victoria Nuland kijelentette Kijevben:

”az oroszok sok mindenen meglepődnek majd a fronton 2024-ben!”

Putyin orosz elnök ugyanezt jósolja Ukrajnának. Az Európai Unió, melyet oly nagyvonalúan küldött el Nuland USA államtitkár helyettes a p…ba, áll mint Bálám szamara: a vesztesége óriási hiszen energiahálózata az olcsó orosz földgázra épült. Most ehelyett itt a véget nem érő háború, melyet jórészt Brüsszel finanszíroz csak épp maga sem tudja, hogy miből és miért? Macron francia elnök euró kötvények kibocsátását javasolja. Ukrajna újjáépítése legkevesebb 1000 milliárd dollárba kerülne: kinek lesz erre ennyi pénze? Egyáltalán ki akarja újjáépíteni Ukrajnát ? Egy stratégiai NATO határállamban csakis a hadsereg a fontos. A csődtömeg finanszírozása jórészt az Európai Unióra marad, de ott sehol nincsen nagy hajlandóság erre. Marad a közös hitelfelvétel, mely közelebb viszi az Európai Uniót az Európai Egyesült Államokhoz. Félő, hogy ez lesz az egyetlen előnye a megnyerhetetlen háborúnak Ukrajnában, melyet az Európai Unió stagnáló tagállamai képtelenek hosszútávon finanszírozni.

A megnyerhetetlen háború: Zelenszkij ukrán elnök kirúgja a vezérkari főnököt

A Reuters és a Washington Post értesülései szerint Ukrajna elnöke lapátra teszi az ország első számú katonáját, aki az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytatott Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnökkel a rendezésről.

Valerij Zaluzsnij tábornok megnyerhetetlennek tartja a háborút Oroszország ellen, ezért fegyverszünetet szorgalmaz nagyjából a jelenlegi frontvonalon. Zelenszkij elnök az USA támogatásával ezt elutasította. Válaszul Zaluzsnij tábornok azt közölte az ukrán államfővel, hogy csakis akkor tudják folytatni a háborút, ha behívnak még 500 ezer embert, mert az oroszok 3-1 arányban fölényben vannak a fronton. Ezt az utóbbi információt a CIA igazgatója is megerősítette, aki a Foreign Affairsben állást foglalt Ukrajna támogatása mellett.

Zelenszkij elnök nem fogadhatja el az 500 ezres behívást, mert ez népszerűtlenné tenné mind őt mind pedig a háború folytatását Ukrajnában.

“Miért pénzelünk egy megnyerhetetlen háborút?”

Ezt kérdezi Donald Trump, aki választási kampánya során állandóan azt hangoztatja, hogy pillanatok alatt rendezné az ukrajnai konfliktust. Ez minden bizonnyal azt jelentené, hogy elfogadná a területért békét elvet, melyet Zelenszkij elnök elutasít, Zaluzsnij tábornok viszont nem. Putyin azért is vár Trump választási sikerére, mert ebben az esetben bízik a megállapodásban az ukrán elnök feje fölött, ezt pedig győzelemként adhatná el Oroszországban, ahol mind kevésbé népszerű a háború, ahogy választási ellenfelének előretörése figyelmeztető jel lehet a számára: az idő nem neki dolgozik.

Orbán Viktor Brüsszelben nem elsősorban Ukrajna miatt vétózott hanem azért, hogy megkapja az uniós 30 milliárd eurót. 10 milliárdot már sikerült kizsarolnia, de legutóbb már figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy “eddig és ne tovább!”

Orbán meghátrált, de abban bízik, hogy az idő neki dolgozik: a megnyerhetetlen ukrajnai háború finanszírozása továbbra is megoldatlan hiszen senki sem tudja Brüsszelben: miből is támogatják hosszú távon Ukrajnát? Macron elnök Davosban azt javasolta, hogy bocsássanak ki e célból közös uniós kötvényeket. Ez előrelépés lenne az Európai Egyesült Államok felé.

Ezzel ellentétes politikai tendenciák érvényesülhetnek a júniusi európai választásokon , ahol előretörhet a szélsőjobboldal. Mind Meloni olasz miniszterelnök mind Morawiecki, Lengyelország ex miniszterelnöke jelezte: szívesen látják a Fideszt frakciójukban a választások után. Orbán el is fogadta a szíves invitálást, amely annak ellenére következett be, hogy Lengyelország és Olaszország támogatja Ukrajna harcát Oroszország ellen, Orbán Viktor viszont nem.

Putyin fizeti Orbánt?

A magyar miniszterelnököt csak a pénz érdekli ezért végsősoron megvásárolható – a legutóbbi időkig ez volt az általános meggyőződés Brüsszelben – írja a New York Times a csúcsértekezlet előtt.

A rendkívüli csúcstalálkozóra azért kerül sor, mert Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt amikor decemberben erről szavaztak az Európai Unió tagállamainak állam és kormányfői. A magyar miniszterelnök a vétókkal azokhoz az euromilliárdokhoz szeretne hozzájutni, melyeket Brüsszel blokkolt, mert a nemzeti együttműködés rendszere mind messzebb kerül az európai demokráciától, korrupció tekintetében pedig Magyarország a legelső az unióban – ahogy ezt a Transparency International legutóbbi jelentése is megerősítette. A decemberi csúcstalálkozó előtt Macron elnök Párizsba hívta Orbán Viktort, és ott állítólag megállapodtak abban, hogy a magyar miniszterelnök nem vétóz, ha megkapja az euromilliárdok egy részét. Magyarország meg is kapott valamivel több mint 10 milliárd eurót, de Orbán mégiscsak vétózott, mert ő az egész összeget: 30 milliárd eurót akarta. Macron elnök ezt követően becstelennek nevezte Orbán eljárását. Ettől függetlenül a csütörtöki csúcs előtt is tárgyalt Orbán Viktorral éppúgy mint Giorgia Meloni olasz kormányfő. Mindketten arra próbálták rábeszélni Orbánt, hogy most ne vétózzon, mert Ukrajnának nagyon nagy szüksége van az uniós támogatásra. A magyar miniszterelnök azt akarja elérni, hogy minden évben újra szavazzanak az ukrán támogatási csomagról, így vétója Damoklész kardjaként ott lebegjen Brüsszel fölött.

“Orbán egyre kiszámíthatatlanabb” – nyilatkozta a New York Timesnak Camino Mortera- Martinez, a Center  for European Reform kutató központ igazgatója. Rámutatott arra, hogy

“van olyan teória: Orbánt Putyin fizeti.”

A magyar miniszterelnök egyszer kihagyott egy uniós csúcstalálkozót, és helyette Pekingbe repült az Új Selyemút konferenciára, ahol parolázott Putyinnal az ukrajnai háború kellős közepén.

CIA igazgató: Putyin mindenáron Ukrajnát akarja

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok nagykövete volt Moszkvában arról írt a Foreign Affairsben, hogy az orosz elnök azért akarja mindenképp Ukrajnát, mert benne látja Oroszország nagyhatalmi státuszának garanciáját.

“315 ezer orosz katona halt vagy sebesült meg eddig Ukrajnában, és Putyin nem érte el a célját.”

A CIA igazgatója szerint ezért létfontosságú az Ukrajnának szánt segély, az USA-ban 60 milliárd dollárt blokkol a republikánus ellenzék a kongresszusban.

A republikánusok Washingtonban ugyanazt kérdik mint Orbán Viktor Brüsszelben: minek finanszírozni egy megnyerhetetlen háborút Ukrajnában ahelyett, hogy tárgyalnánk Putyinnal?

Az orosz agresszió után folytak tárgyalások Ukrajna és Oroszország között, melyek megszakadtak. Németország ex kancellárja, akit Putyin fizet, később azt állította: az ukránok nyugati nyomásra vetettek véget a tárgyalásoknak.

Zelenszkij elnök Washingtonban elmondta:

“ Biden elnök öt perc alatt véget vethetne a háborúnak Ukrajnában, ha megállapodna Putyinnal. Mi természetesen ezt nem fogadnánk el.”

Donald Trump azt állítja: ha novemberben megválasztják, akkor pillanatok alatt békét teremtene Ukrajnában. Putyin épp erre vár éppúgy mint Orbán Viktor, akik elvetik Washington hidegháborús politikáját. A Biden adminisztráció már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha Putyin agressziója Ukrajnában csak 2022 február 24-én következett. A háború jelenleg mindenkinek kudarc: Ukrajna az ereje végén jár. A pénzügyminiszter közölte, a második negyedév már nem indulhat el nyugati pénzügyi támogatás nélkül! Oroszország nem tudta elfoglalni Kijevet viszont megijesztette Európát, amely újra beállt az USA mögé. Finnország és Svédország belépett a NATO-ba bár a svédek tagságát tragikomikus módon Orbán Viktor szintén akadályozza.

A magyar miniszterelnököt nem csak az zavarja, hogy nem kapja meg az eurómilliárdokat Brüsszeltől hanem az is, hogy Washingtonban kiírták a szereposztásból. Capacité de nuisance – zsarolási potenciál – ez Orbán ütőkártyája a NATO-ban és az Európai Unióban. Ez azért ilyen hatékony, mert a NATO stratégiája Ukrajnában éppoly bizonytalan mint az Európai Unió gazdasági helyzete: senki sem tudja, hogy merre van előre? Ezért írta azt Rasmussen, a NATO korábbi főtitkára: Biden elnöknek mielőbb békét kell kötnie Ukrajnában, ha nem akarja elveszíteni a választásokat az Egyesült Államokban.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!