Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

A háború 52. napja – (folyamatosan frissítve )

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:05 – Oroszország megtagadja a belépést országába, nemkívánatos személyként kezelik  Boris Johnson, brit miniszterelnököt és kormányának több tagját.

13:50 – A luhanszki régió vezetője felszólítja a lakosokat, hogy a helyzet súlyosbodásával meneküljenek ki a térségből, és ezzel segítsék a fegyveres erőket az orosz megszállókkal való konfrontációban.

12:05 – A Dnyipropetrovszk régiót két két rakétacsapás érte. Az egyik a Dnyipro városában – egy elhagyott baromfitelepet semmisített meg.

11:40 – Au ukrán titkosszolgálatok szerint az oroszok által megszállt Krím-félszigeten lévő Szevasztopol város közelében 39 orosz hadihajó vagy kishajó található, a Moszkva cirkáló nincs köztük.

10:20 – Mariupol orosz megszállói arra készülnek, hogy április 18-tól lezárják a várost a be- és kiutazás előtt, valamint a körzetekben megtiltanak mindenféle mozgást, hogy minden férfit kiszűrjenek így megakadályozva a bentmaradók hadba állását.

09:10 – Az orosz hatóságok bejelentették, hogy megkezdték az ukránok kitoloncolását a Harkiv megyei Izyumból az Oroszország területére.

08:40 – Kora reggeli óta robbanások hallatszanak a fővárosában, Kijevben és a nyugat-ukrajnai Lviv városában – jelentették a helyi portálok. 

07:20 – Az Egyesült Államok part menti védelmi fegyvereket ad a héten bejelentett 800 millió dolláros katonai segélycsomaghoz. 

05:30 – Ukrán tisztviselők becslése szerint 2500-3000 ukrán katona vesztette életét a háborúban.

04:25 – A legnagyobb német ellenzéki párt, a CDU vezetője bírálta Scholz kancellárt, amiért késik a nehézfegyverek szállítása Ukrajnába. Merz kijelentette, hogy „teljes mértékben” egyetért Annalena Burbock külügyminiszter álláspontjával, miszerint az ilyen késedelmek „már nem indokoltak” – olvasható Merz a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.

03:00 – Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milli tábornok vezérkari főnökök egyesült államokbeli elnökével a Harkiv-Izyum határon és Donbászban vívott harcokról tárgyalt.

02:15 – Az orosz külügyminisztérium megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint jegyzéket küldtek az Egyesült Államoknak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításról. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy vessen véget Ukrajna felelőtlen militarizálásának, amelynek beláthatatlan következményei vannak a regionális és nemzetközi biztonságra nézve” – áll a közleményben.

00:20 – Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország örökre elvesztette Ukrajnát.

00:10 – Volodimir Zelenszkij elnök videón közzétett beszédében hangsúlyozta, hogy a hatóságok mindent megtesznek az emberek megmentése érdekében Mariupolban.

Egy Ukrajnát védő magyar nemzetiségű története

A háború előtt fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még géppuskát sem tartottam soha a kezemben. Modta egy Ukrajnát védő magyar nemzetiségű katona.

Troski Viktor – a fizikai és matematikai tudományok kandidátusa, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási Intézetének fizikai és matematikai tudományágának docense.

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Matematikai Karán, majd a kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Mechanikai és Matematikai Karán végzett posztgraduális iskolában. 2016-ban megvédte értekezését „Kvadratikus fi-szubgauss valószínűségi változók és folyamatok .” címmel.

Az Ungvári Egyetemen Troski különféle tudományágakat tanít. Pontosabban csak tanított, mert most az Ukrán Fegyveres Erők 128. különálló hegyi rohamozó Kárpátaljai dandárjának harcosa.

Troski Viktor magyar nemzetiségű. Nem szolgált a fegyveres erőknél, nem végzett az egyetem katonai szakán, nem volt katonai, még kevésbé van harci tapasztalata. 

Az orosz invázió első napjaiban az Ungvári Nemzeti Egyetem docense önként bement a katonai nyilvántartási és sorozási irodába, és a 128. hegyi rohamdandár katonája lett.

Viktorral a dandáregység jelenlegi helyén, Kárpátaljától 1300 kilométerre találkoztunk. A legjobb hely a beszélgetésre egy kis szoba volt, amelyet a katonaság tűzifa tárolására használ.

„Az Ungvár melletti Kincses faluban születtem” – mondja Viktor álcázóhálóval letakart rönkökön ülve. – Nemzetiségem szerint magyar vagyok. Apai nagyszüleim alig beszéltek ukránul, de a szüleim szándékosan két nyelven beszéltek otthon, magyarul és ukránul, így mindkettőt tanultam.

A feleségem ukrán, egy másik Ungvár melletti faluból származik. Doktori iskolában tanultunk, így az Ungvári Nemzeti Egyetemen is tanít. Két fiunk van: Dávid három éves, Daniel pedig egyéves. És két nyelven is beszélünk velük: én magyarul, a feleségem pedig ukránul. A kisebbik, Daniel még nem érti, hová megyek, de David – a nagyobbik – tudja, hogy

„apa rossz bácsikat kerget”.

Néhány nappal a háború kezdete után Viktor mielőtt elment a  sorozási irodába, hogy önkéntesnek jelentkezzen a fegyveres erőkbe közölte családjával döntését. Finoman szólva sem voltak elragadtatva. De ellenvetés nélkül elfogadták.

A katonai szakterületen a fizikai és matematikai tudományok kandidátusát a 128. dandár tüzéregységéhez küldték.

– Hatalmas sor állt az önkéntesekből és mozgósítottakból a katonai sorozó iroda előtt – folytatja Viktor. – Amikor beadtam az iratokat és elmondtam, hol dolgozom, az egyik tiszt felkiáltott:

„Ó, pont ilyen kell a tüzérséghez!”.

Valószínűleg azért, mert egy jó tüzérnek jól kell tudnia a matematikát. Így kerültem ide.

„Ezt megelőzően fogalmam sem volt a tüzérség működéséről, még Kalasnyikovot sem tartottam soha kezében. Megmutatták nekünk a kézi lőfegyverek kezelését, és megtanultam a tüzérség fortélyait a harcban.”

– Miért döntöttél úgy, hogy háborúba indulsz? – kérdezem Viktort.

– Az elmúlt napok Kijev régióban történt eseményei ezt nagyon beszédesen illusztrálják. Apai nagymamám (aki alig beszélt ukránul) gyakran mesélte, hogyan szabadította fel a Vörös Hadsereg 1944-ben Kárpátalját. És azt is hogyan bántak a magyarokkal. Ugyanaz volt, amit most látunk Buchában, Irpenben, Gostomelben és más településeken.

A nagyapámat elnyomták, és csak azért küldték Donbászba, mert magyar volt. Aztán évekkel később rehabilitálták. A nagymamám már meghalt, de amikor ez a háború elkezdődött, nagyon élénken emlékeztem a történeteire, és elhatároztam, hogy mindent megteszek annak érdekében, hogy Kárpátaljára ne érjen még egyszer ilyen borzalom.

Troski Viktor talán nem is érne meg egy külön történetet, ha nincs egy „kanyar” benne.

A Magyar Tudományos Akadémia Külügyminisztériumának Elnöksége idén március 21-én Oron János tiszteletdíjjal tüntette ki Troski Viktort „a tudomány fejlődéséhez való jelentős hozzájárulásáért”. Ez a Magyar Tudományos Akadémia egyik legmagasabb kitüntetése, amelyet évente ítélnek oda hazai és határon túli tudósok.

 A Magyar Tudományos Akadémia jelentése Triski Viktor kitüntetésről (a fotót Olekszandr Spenyik, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézetének igazgatója készítette)

A díjátadó, valamint 500 ezer forintos ( mintegy 43 ezer hrivnya – a szerző ) pénzdíj átadásának megtisztelő ünnepségét a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén tartják 2022. május 3-4-én Budapesten.  

A parancsnokok már tudtak a kitüntetésről, és gratuláltak. 

De nem érdekel, hogy tényleg lehet-e nyaralni és elmenni a díjátadóra, főleg külföldön… 

És végül egy kis statisztika

A 2014 óta eltelt nyolc év alatt, egészen addig, amíg Oroszország idén február 24-én teljes körűen megtámadta Ukrajnát, 100 kárpátaljai halt meg a donbászi háborús övezetben. Különféle katonai egységek harcosairól van szó, de többségük a 128. különálló Kárpátaljai hegyi rohamdandárból származik. A 100 áldozat közül tizenkettő magyar nemzetiségű volt.

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Kárpátalján 150 ezer magyar él, vagyis a térség összlakosságának 12,1%-a.

A valóságban azonban jóval kevesebben vannak, hiszen a magyarok egy része az elmúlt húsz évben hagyta el Kárpátalját állandó letelepedés céljából Magyarországon vagy más EU-országokban. Ezért a háborúban elesett kárpátaljai magyarok száma arányosan jóval magasabb, mint a Kárpátalján élő magyarok száma.

A magyar nemzetiségűek továbbra is szolgálnak az ukrán fegyveres erőkben, különösen a 128. dandárban. Egy részüknek az ukrán mellett magyar állampolgársága is van, de nem hirdetik.

Fájdalmasan fogadták a közelmúltban lezajlott magyarországi parlamenti választásokat és néhány ezzel kapcsolatos magyar kormánytisztviselői nyilatkozatot.

Aki azonban magyar kérdéseket vet fel, és nem érti, hol van a politika és hol a hétköznapi ember, az említse meg Troski Viktort, Ivan Bartot és más kárpátaljai magyarokat. Akik önként mentek fegyverrel a kezükben megvédeni Ukrajnát, és ha kellett, feláldozni hazájuk érdekében a legdrágábbat – a saját életüket.

Yaroslav Galas , egykori újságíró és köztisztviselő, jelenleg a 128. hegyi rohamdandár tisztje. 

A háború 51. napja – (folyamatosan frissítjük)

A háború csak szenvedést jelent azoknak,
akiknek végig kell harcolniok.
Norman Mailer

 

13:30 – Az EU április 24-e után olajembargót vezet be Oroszország ellen. Az esetleges embargót a franciaországi elnökválasztás második fordulója után vezethetik be, nehogy segítsenek Marine Le Pen szélsőjobboldali jelöltnek, aki tiltakozott az üzemanyagárak emelkedése ellen – írta a New York Times.

13:00 – A háború kezdete, azaz február 24-e óta 20 ezer orosz katona halt meg. Az orosz csapatok ezenkívül 756 harckocsit, 1976 páncélozott harcjárművet, 366 tüzérségi darabot, 122 rakétavetőt, 66 föld-levegő rakétát, 163 repülőgépet, 144 helikoptert, nyolc hajót, 76 üzemanyagtartályt, 135 golyós drónt és 4 drónt vesztettek el. rendszerek – közölte a vezérkar április 15-én.

12:25 – Délelőtt az orosz csapatok aknavetőkkel lőtték ki az ukrán határőrök állásait Csernyihiv térségében.

11:20 – Az odesszai katonai igazgatás szóvivője, Szerhij Bratchuk elmondta, hogy az ukrán hadsereg lelőtt egy ellenséges Orlan-10 drónt az odeszai régióban.

KBSZ

10:10 – Az 1. NATO Állandó Haditengerészeti Csoport (SNMG1) hajói beléptek a Balti-tengerre, és részt vesznek a szövetséges és partnerországokkal folytatott gyakorlatokon.

09:00 – Április 14-én az iziumi járásban található Borova község közelében heten meghaltak egy orosz katonai bombázásban civil buszok ellen, további 27 civil pedig megsebesült.

FH

08:30 – Április 14-én az iziumi járásban található Borova község közelében heten meghaltak egy orosz katonai bombázásban civil buszok ellen, további 27 civil pedig megsebesült.

06:00 – Jaroslav Nagy szlovák védelmi miniszter „Hitlerrel egyenlőnek” nevezte Vlagyimir Putyint orosz elnököt Ukrajna megszállása után – mondta a The New York Timesnak adott interjújában.

04:30 – Intenzív tárgyalások után megállapodás született a fogolycseréről Posad-Pokrovske falu területén (Kherson régió Csornobajev közössége – a szerk.), ahol 4 orosz hadifoglyot kicseréltek 5 ukrán fogolyra.

03:35 – Andrej Klimenko, a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének projektmenedzsere felvetette, hogy két nukleáris robbanófej lehet az elsüllyedt Moszkva orosz cirkáló fedélzetén.

02:40 – Joe Kirby, a Pentagon szóvivője egy eligazításon közölte: a Pentagon szerint Kijevet és más ukrán városokat Oroszországból rakétatűz fenyegeti.

01:35 – „A tömegsírokból vagy kertekben, parkokban, tereken, udvarokban eltemetettek kihantolása után kijelenthető, hogy a halottak majdnem 85%-án golyó ütötte lyukak vannak, vagyis szándékos, előre megfontolt gyilkosság történt Buchában.” – idézi a polgármestert az Interfax hírügynökség.

00:55 – Április 14-én a szövetséges erők katonái sikeresen visszaverték az orosz megszállók hat támadását, és 15 egységnyi ellenséges felszerelést semmisítettek meg Donyeck és Luhanszk térségében – közölte a  Joint Forces Operations Sajtószolgálat a Facebookon.

A háború 50. napja – (folyamatosan frissítjük)

A háború csak szenvedést jelent azoknak,
akiknek végig kell harcolniok.
Norman Mailer

 

08:00 – Április 14-re virradó éjszaka az orosz csapatok tovább lőtték a Herszon régiót, Harkovot és Iziumot, Donyeck és Luhanszk régió városait – a folyamatos tűz alatt a civileket nem engedték ki a blokád alatt álló Mariupolból. 

07:00 – Az orosz csapatok továbbra is csapást mérnek Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyékben található létesítményekre, repülőgépeket és tüzérséget halmoznak fel Ukrajna határa közelében – hangzott el az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának operatív tájékoztatóján ma reggel.

06:15 – Amerikai tisztviselők belső előzetes tárgyalásokat folytattak egy magas rangú tisztviselő, Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Anthony Blinken külügyminiszter ukrajnai látogatásáról.

05:25 – Az Európai Unió figyelmeztette a tagállamokat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök azon követelése, hogy a „barátságtalan országok” rubelben fizessenek az orosz gázért, megsérti az ukrajnai invázió után bevezetett szankciókat.

04:10 – Ukrajna közölte Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, hogy látogatására csak Olaf Scholz érkezése után kerülhet sor új megállapodásokkal.

03:40 – „Véleményem szerint teljesen helyes, hogy egyre többen használják a népirtás szót azzal kapcsolatban, amit Oroszország ( Ukrajnában ) és Vlagyimir Putyin tesz” – válaszolt  québeci újságíróknak Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

02:35 – A világ legnagyobb kereskedelmi vállalatai azt tervezik, hogy már május 15-től visszafogják az orosz állami olajtársaságoktól származó olaj- és üzemanyag-vásárlást, hogy elkerüljék az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak megsértését – olvasható a Reuters hírügynökség oldalán.

01:50 – Marine Le Pen francia elnökjelölt, a jobboldali populista nemzeti unió vezetője kijelentette, hogy nem változtatott álláspontján a Krím annektációjával kapcsolatban, megjegyezve, hogy csak az ott megtartott népszavazás után nyilvánította területévé Oroszország a félszigetet.

00:30 – Az ukrán „Neptun” hajók ellen bevethető rakéták eltalálták az oroszok Fekete-tengeri Flottájának  „Moszkva” nevű rakétacirkálóját.

00:10 – Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja megosztja Ukrajnával azokat a hírszerzési információkat, amelyek segítségével Kijev célpontokat találhat a megszállt Krím-félszigeten és Donbász ellenőrizetlen területein – írja a  Wall Street Journal, Pentagon forrásokra hivatkozva.

Putyin bűnbakot keres

Kétségbeesett tisztogatásba kezdett minden oroszok elnöke, aki meg nem erősített hírek szerint mintegy 150 titkosszolgálati tisztet letartóztatott. A vád ellenük az, hogy rosszul mérték fel a helyzetet Ukrajnában.

Hasonlóképp házi őrizetbe került Putyin egy korábbi tanácsadója, aki nagyon is szorgalmazta az Ukrajna elleni katonai akciót. Mint kiderült erre minden oka meg is volt, mert óriási anyagi érdekeltségei voltak egy titkos alapban, mely fordulatot készített elő Ukrajnában. Az orosz hadsereg villámháborúra készült Ukrajnában, ahol Putyin egyik ukrán szövetségesét akarták beültetni Zelenszkij elnök székébe. Mindebből egyelőre semmi sem lett. A csaknem hat hete tartó háborúban mindkét oldalon sok az áldozat és a polgári lakosság szenvedése leírhatatlan. Több millióan menekültek el Ukrajnából.

Putyin május 9-re a győzelem napjára katonai sikert szeretne, de ennek egyelőre nyoma sincsen. Zelenszkij elnök viszont megerősítette: Ukrajna egyetlen négyzetméteréről sem mondanak le!

Börtönben a hírszerzés főnöke

Szergej Beszeda tábornok, az FSZB hírszerzési főcsoportfőnökségét  irányította az Ukrajna elleni háború előtt. Ők a felelősek az egykori szovjet tagállamokért. A 68 éves tábornokot és néhány vezető munkatársát abba a lefortovoi börtönbe vitték, ahol Sztálin annak idején kivégeztette a tisztikar neki nem tetsző tagjait. A vád ellenük az, hogy nem megfelelően tájékoztatták Putyint Ukrajna helyzetéről. Az orosz elnök arra számított, hogy az ukrán tisztikar jó része átáll vagy leteszi a fegyvert. A Krím félsziget annektálása során 2014-ben ez történt. Most azonban nem akadt áruló a tisztikarban, az orosz csapatoknak mindenütt kemény harcokat kell vívniuk, és egyelőre a stratégiai célok közük egyetlenegyet sem értek el.

Putyin tanácsadója házi őrizetben

Vlagyiszlav Szurkov 1999 és 2012 között volt a Kreml adminisztrációjának helyettes kabinetfőnöke. Valójában azonban Putyin ötletgazdája volt. Putyin elnök őt bízta meg személyes képviseletével Ukrajnában. Szurkov az orosz birodalmi szemlélet képviselője volt Putyin környezetében.

„Az orosz világ nagyobb mint Oroszország”

– hirdette nyíltan.

Véleménye szerint Oroszországnak előbb vagy utóbb „vissza kell foglalnia” Fehéroroszországot és Ukrajnát. A balti államokat finn tipusú semlegességre kell kényszeríteni vagy, ha ezt nem fogadnák el, akkor el kell foglalni – fogalmazta meg elképzeléseit Putyin tanácsadója. A három balti tagállam a NATO tagja. Finnország és Svédország pedig fontolgatja a belépést Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

Szurkov szerint Ukrajna „nem létezik”! Olyan, hogy ukrán nép nincsen! Ukrán nemzet sincs!

– állította Vlagyiszlav Szurkov.

Állítólag saját zsebre dolgozott Ukrajnában. Putyin a brit hírszerzés információi szerint 5 milliárd dolláros titkos alapot hozott létre Ukrajna meghódításának előkészítésére. Ezt bizalmasára, Vlagyiszlav Szurkovra bízta. Szurkov a legkönnyebb utat választotta: jelentette Putyinnak, hogy Ukrajnában lelkesen fogadnak minden orosz katonai akciót. Majd pedig a pénz jórészét külföldi bankszámlákon helyezte el, természetesen a saját nevére.

Putyin tisztogató akciója nagy nyugtalanságot váltott ki felsőbb körökben, ahol attól tartanak, hogy további letartóztatások következnek. Putyin környezetében egyre fontosabb szerepet játszanak olyan véreskezű figurák mint Kadirov csecsen főnök, aki nyíltan beszél arról, hogy meg kell gyilkolni Zelenszkij ukrán elnököt, és le kell számolni az árulókkal az orosz vezetés soraiban.

Elfogták az ukrán Kádárt

Viktor Medvescsuk Putyin komája, akinek át kellett volna vennie a hatalmat, ha az oroszok villámháborúja Ukrajnában sikerrel járt volna. Az oroszbarát ukrán oligarcha hazaárulás vádjával háziőrizetben volt amikor Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen.

Az eredeti terv szerint orosz szpecnaz kommandósok megölték volna Volodimir Zelenszkij elnököt , és a helyébe ültették volna Viktor Medvescsukot, aki eltűnt a háziőrizetből. Most maga Zelenszkij elnök jelentette be, hogy elfogták Putyin komáját. Ezt követően Zelenszkij ajánlatot tett Putyin elnöknek: kicserélhetik Medvescsukot cserébe elfogott ukrán katonákért és civilekért.

Egy politikai karrier vége

Viktor Medvescsuk Ukrajna 12-ik leggazdagabb embere volt, és egy oroszbarát párt vezetője a kijevi parlamentben. Kiváló személyes kapcsolatot ápolt Putyinnal, aki egyik lányának keresztapja. Medvescsuk a KGB ajánlására került be a jogtudományi egyetemre Kijevben, ahova tanulmányi eredményei alapján nem vették fel. A fiatal Viktor Medvescsuk jelentkezett is a KGB-be, de oda sem vették fel, mert édesapja a német megszállás idején együttműködött a nácikkal. Emiatt száműzték, Viktor Medvescsuk is Szibériában született. Felmenőire hivatkozva elnyerte a szovjet rendszerrel szembenálló ukrán értelmiségiek bizalmát. Ő lett a védőügyvédjük Kijevben. A bíróság előtt a vádlottak azt tapasztalhatták, hogy védőügyvédjük éppúgy vádolja őket mint az ügyész!

Ukrajna függetlenné válása idején Kucsma elnök kabinetfőnöke volt vagyis a KGB nevében ő figyelte az államfőt. Ezt követően üzletember lett a KGB támogatásával. Megszerzett egy tengeralatti földgáz és olaj lelőhelyet a Krím félsziget közelében. Miután az oroszok megszállták a Krímet, Putyinnal tárgyalt a földgáz és olaj kitermeléséről. Kijevben pártot alapított, amely nyíltan orosz érdekeket képviselte az ukrán  fővárosban. Az ügyészség vizsgálatot inditott ellene, mert anyagilag támogatta az orosz milíciákat Luhanszkban és Donyeckben. 2020-ban katonai titkokat adott át az oroszoknak. Emiatt háziőrizetbe helyezték hazaárulás gyanújával. Innen kellett volna kiszabadítani őt egy orosz tanknak, amely azután Kijevben hatalom központjába vitte volna őt. Az akció nem sikerült. Most ellenfele Zelenszkij cserét ajánl Putyinnak: ukrajnai emberét elviheti, ha cserébe ukrán katonákat és civileket bocsát szabadon. A Medvescsuk korszak tehát egyelőre nem kezdődött meg Kijevben , de nem biztos, hogy Putyin végképp letett róla. Kadirov, Putyin csecsen bizalmasa nemrég kijelentette: Kijev elfoglalása továbbra is napirenden van.

A háború 49. napja – (folyamatosan frissítjük)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

10:00 – Az elmúlt két napban a megszállók nem engedték  a várost elhagyni vágyó civileket távozni az ostromlott és földig rombolt városból, ahol se víz, se áram- és gázszolgáltatás nincsen.

09:15 – Április 13-án éjszaka viharos volt Zsitomir és Poltava régiókban, az orosz csapatok harci tevékenységet folytatnak Harkov, Luhansk, Donyeck és Herson régiókban. 

08:35 – Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, a The Washington Post, Joseph Biden-kormányzat képviselőire hivatkozva közölte: az Egyesült Államok és szövetségesei azon dolgoznak, hogy tüzérséget szállítsanak Ukrajnának, a Pentagon pedig azt fontolgatja, hogy egy új katonai segélycsomag keretében felszerelést és védőruházatot biztosít Ukrajnának.

07:50 – Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara jelentése szerint Oroszország „sárga szintű terrorveszélyt” hirdetett ki a Krím-félszigeten és a határ menti területeken, hogy megszervezze a katonai felszerelések, fegyverek és személyzet Ukrajna területére történő mozgását.

05:30 – Az elnök szerint Medvedcsuk 48 napig bujkált Ukrajnában, végül külföldre próbált menekülni. „Azt javaslom az Orosz Föderációnak , hogy cserélje ki ezt a srácot a mi fiúinkra és lányainkra, akik most orosz fogságban vannak” – ajánlotta Zelenszkij a Putyinnak. Putyin már reagált erre a hírre . Szóvivője, Dmitrij Peszkov így kommentálta az eseményt: „Az állítólagosan őrizetbe vett Medvedcsukkal készült fotót ellenőrizni kell a hamisítványok nagy száma miatt.”

SBU fotó

05:00 – Zelenszkij kedd este bejelentette, hogy az SBU őrizetbe vette Medvedcsukot , és közzétett egy fotót az utóbbiról katonai egyenruhában és bilincsben. Részleteket későbbre ígért.

03:50 – Franciaország kedden közzétette a 23,7 milliárd euró vagy 25,6 milliárd dollár értékű orosz vagyon részletes listáját, amelyet Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója miatt befagyasztottak – Közölte a CNN a francia pénzügyminisztériumra hivatkozva.

01:30 – Az Egyesült Államok már április 13-án további 750 millió dolláros katonai segély bejelentését tervezi Ukrajnának.

00:20 – Joe Biden amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az amerikaiak költségvetése nem függhet attól, hogy egy diktátor „végez-e népirtást” egy másik országban.

Hogyan „segíti” Magyarország fegyverekkel Ukrajnát

Josep Borrell EU-fődiplomata azt mondta, de facto minden EU-tagállam katonai segítséget nyújt Ukrajnának, és egyes országokról helytelen mást állítani.

A médiakérdésére válaszolva Josep Borell kijelentette, hogy Bulgária és Magyarország jelenleg is katonai segítséget nyújt Ukrajnának, hoszen az EU-tól kapott fegyverek megvásárlásához mindkét ország befizeti  a rájuk eső hozzájárulás összegét, az viszont igaz, hogy ezen felül saját erőből ez a két ország nem nyújt más, közvetlen kétoldalú katonai segítséget.

„Ezek az országok részt vesznek azoknak a fegyvereknek a finanszírozásában, amelyeket az EU biztosít Ukrajnának. Helytelen lenne azt állítani, hogy nem vesznek részt. Ha nem vennének részt, ez lehetetlen lenne, mert a döntések egyhangúlag születnek… Ők finanszíroznak és így hozzájárulnak. Az, hogy Magyarország nem engedi át a fegyvereket a területén, az egy másik kérdés”

– mondta Josep Borrell.

Mint ismeretes, Budapest hangsúlyozza, hogy távol akar maradni az ukrajnai háborútól, és megtagadta, hogy Ukrajna fegyvert szállítson át a területén. De facto azonban ilyen tranzit megtörténik,   és a „tranzittilalom” csak Magyarország ukrajnai határának áruszállítással történő átlépésére vonatkozik.

Emlékeztetni kell arra, hogy a múlt héten az EU  további 500 millió euró elkülönítését javasolta  Ukrajna fegyvervásárlására  az Európai Békalapon keresztül. Ez egy 5,69 milliárd eurós szükséghelyzeti alap, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy gyorsan finanszírozza a katonai műveleteket, és „megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusokat és erősítse a nemzetközi biztonságot”.

Először Ukrajna orosz inváziója után használták. Ennek keretében az EU 1 milliárd eurót különített el Ukrajna számára.

Szankciókkal meg lehet állítani Oroszországot

Annak ellenére, hogy Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt nagyszabású szankciókat hoztak Oroszország ellen, az európai országok továbbra is vásárolnak olajat és gázt az agresszor országoktól, így biztosítva Oroszországnak a háború folytatásához szükséges erőforrásokat. Az ukrán kormány ezt bátorításnak tekinti az Ukrajna elleni offenzíva folytatására.

Andrej Illarionov azt mondta, hogy Oroszország „nem veszi komolyan” más országok fenyegetését energiafogyasztásának csökkentésével. Azt sugallja, hogy Putyin kész volt csapást mérni Oroszország gazdaságára, bemutatva prioritásait.

„Területi ambíciói, birodalmi ambíciói sokkal fontosabbak, mint bármi más, beleértve az orosz lakosság megélhetését és az ország pénzügyi helyzetét… és még kormánya anyagi helyzetét is”

– mondta Putyin volt tanácsadója.

„Ha a nyugati országok megpróbálnak valódi embargót bevezetni az oroszországi olaj- és gázexportra… Lefogadom, hogy egy-két hónapon belül valószínűleg leállítják az orosz ellenségeskedést Ukrajnában. Ez az egyik nagyon hatékony eszköz ami a nyugati országok kezében még mindig megvan.”

A háború 46. napja – (folyamatosan frissített hírfolyam)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

08:25 – Silvio Berlusconi, Putyin nagy barátja nyilatkozott: „Csalódott vagyok és szomorú  Putyin döntései miatt, háborús bűnöket követtek el Buchában, és ezt Oroszország nem tagadhatja. Véget kell vetnünk a háború brutalitásának, Olaszországnak pedig azon kell dolgoznia, hogy mindenki számára elfogadható kompromisszumot kössön.” Berlusconi hozzátette, hogy „Ukrajna szabadságát garantálni kell”.

07:00 – A német Krauss-Maffei Wegmann cég felajánlja, hogy Ukrajnának szállít 100 db Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackot. Az első új tarackokat a szerződés aláírása után 30 hónappal, azaz 2024 második fele előtt lehet szállítani. A teljes szállítás csak 2027-ben fejeződik be.

05:00 – BBC: A nyugati hírszerzés már a nyáron tudta, hogy Oroszország inváziót tervez.

04:10 – Az ukrán Energoatom vizsgálatai szerint azok az oroszok, akik árkokat ástak a  csernobili atomerőmű melletti Vörös-erdőben, sugárbetegséggel fognak szembesülni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!