Az ukrán hadsereg egyik legrettegettebb drónalakulatát egy magyar származású parancsnok vezeti: Robert Brovdi – Ukrajnában csak „Magyar”. Drónjai több ezer kilométer mélyen csapnak le Oroszország területén, milliárdos károkat okozva, miközben Brovdi szerint „ők a vörös posztó az oroszok szemében”. A történet nemcsak a modern hadviselés brutalitását mutatja meg, hanem azt is, hogyan fonódik össze a frontvonal a magyar belpolitikával és Európa stratégiájával.
Robert Brovdi – Ukrajnában csak „Magyar” – az egyik legismertebb és legrettegettebb ukrán drónalakulat parancsnoka. A BBC-nek adott interjújában arról beszélt: egysége „átviszi a háborút az orosz területre”, és drónjaik immár 1500–2000 kilométer mélyen képesek célpontokat támadni. A drónplatformok folyamatosan mozognak, hogy elkerüljék az orosz bemérést, a technológia pedig szinte teljesen hazai gyártásúvá vált. Ez azért kulcsfontosságú, mert így külső országok nem korlátozhatják Ukrajna támadásait Oroszország ellen.
Volodimir Zelenszkij elnök közölte: az ukrán drónok milliárdos károkat okoznak az orosz energetikai infrastruktúrában. Finomítók, vezetékek és exportkikötők kerültek célkeresztbe – a Fekete-tengeri Tuapsze például annyi találatot kapott, hogy az égő olaj miatt a város levegője mérgezővé vált. Mindez akkor történik, amikor az orosz olaj ára – a Hormuzi-szoros lezárása miatt – a Brent fölé emelkedett, és Moszkva elvben óriási hasznot húzhatna az azonnali szállításokból.
Brovdi szerint azonban ez a háború nem pusztán technológia, hanem túlélés kérdése:
„Vagy mi öljük meg őket, vagy ők minket. Ez ilyen egyszerű.”
A gabonakereskedőből lett parancsnok
Brovdi a háború első napjától harcol. Korábban gabonakereskedő volt, és az első drónokkal saját gyerekein keresztül találkozott – karácsonyi ajándékként vette nekik. A herszoni fronton látta először az iráni Shahed drónokat, amelyek rávilágítottak: Ukrajnának is szüksége van hasonló kapacitásra.
Azóta Ukrajna hatalmas drónipart épített fel, amely nemcsak a saját hadseregét látja el, de exportál is: a Közel-Keletre, olyan országokba, amelyek nemrég még iráni támadások célpontjai voltak. A drónháború stratégiai célja az emberhiány mérséklése: Brovdi egységének parancsa szerint havonta több orosz katonát kell megsemmisíteniük, mint amennyit Moszkva toborozni tud. Az eredmény súlyos orosz veszteség – különösen a fronton bevetett észak-koreai kontingenseknél, amelyek közt ukrán források szerint rendkívül magas a halálozási arány, részben a drónokkal szembeni felkészületlenségük miatt.
A politika találkozik a frontvonalakkal
Brovdit tavaly Szijjártó Péter külügyminiszter kitiltotta Magyarországról és a schengeni övezetről, miután a Barátság kőolajvezeték oroszországi szakaszát dróntámadás érte. A parancsnok katonás nyersességgel reagált. A döntés azonban inkább a magyar belpolitikai üzengetés része volt, hiszen Orbán Viktor a kampányát Ukrajna ellen építette fel. Ez végül nem hozott eredményt: a választók történelmi vereséget mértek a Fideszre.
A magyar–ukrán kapcsolatok az elmúlt években mélypontra jutottak, elsősorban az Orbán–Szijjártó páros oroszbarát politikája miatt. Amikor Zelenszkij részt vett a ciprusi EU‑csúcson – ahová Orbán el sem utazott –, a 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot gond nélkül megszavazták Ukrajna számára. A Barátság vezeték hirtelen „megjavult”, és újra áramlik rajta az orosz olaj.
A Magyar Péter vezette új kormány várhatóan helyreállítja a kapcsolatokat Kijevvel – és ez nem lesz nehéz, mert innen már csak felfelé vezet az út.
A magyar származású parancsnok üzenete világos
Robert Brovdi alakulatának drónjai ma a modern hadviselés csúcsát képviselik, és komoly tényezőkké váltak az ukrán túlélésben, a front stabilizálásában és Oroszország háborús képességeinek gyengítésében. És közben az is kiderült: egy ungvári születésű magyar a Kreml egyik legfőbb idegesítő tényezője a drónháborúban.
„Mi vagyunk a vörös posztó nekik”
– mondta. És ahogy az orosz infrastruktúra sorra gyullad ki a célzott dróntámadásoktól, egyre nehezebb vitatni, hogy igaza van.
