Kezdőlap Címkék Ujhelyi István

Címke: Ujhelyi István

Ujhelyi: az Európai Adatvédelmi Testülethez fordultam

Negyvenhét éve ezen a napon mondott le Richard Nixon amerikai elnök, miután érintettsége egyértelművé vált a politikai ellenfeleinek lehallgatásáról szóló, úgynevezett Watergate-ügyben. Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke hamarosan követheti őt ebben a sorban, a Pegasus-ügy ugyanis egyre jobban ráég a magyar kormányzatra.

Miközben a Fidesz minden létező módon megpróbálja akadályozni a nemzetközivé duzzadt botrány magyarországi szálainak felderítését, addig más országokban (például a szoftvert eladó Izraelben, vagy Franciaországban, ahol az államelnököt is megfigyelhették ezzel a programmal más országok szolgálatai) már állami szintű vizsgálatok indultak.

A francia hatóságok nemrég igazolták is egyes sajtómunkások vélhetően törvénytelen megfigyelését, vagyis ez már bizonyíthatóan túlmutat egy konkrétumokkal alátámasztott tényfeltáró cikksorozaton.

Az tulajdonképpen – a Fidesz-kormány érdemi cáfolatának hiányában – a tévedés minimális kockázatával kijelenthető, hogy a magyar állam birtokolja és használja, vagy használta a Pegasus-kémszoftvert.

Azt is tudjuk, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter rekordszámú lehallgatásra adott engedélyt.

Azt nem tudjuk, hogy a lehallgatások milyen indokkal történtek és mennyiben igazolható a kormány azon állítása, miszerint a megfigyelések jogszerűen voltak. Az biztos, hogy a Fidesz hiába igyekszik eltussolni ezt a nemzetközi botránnyá duzzadt ügyet, csak rövidtávon lesz képes útját állni az igazságnak.

A törvénytelenségek elkövetői pedig nem csupán politikailag, de jogilag is bizonyosan felelni fognak.

Az MSZP európai parlamenti képviselője a mai napon írásban az Európai Adatvédelmi Testülethez (EDPB) fordult annak érdekében, hogy a Pegasus-ügyben megfelelő hatékonyságú és objektivitású vizsgálatok legyenek a tagállamokban. Azt kértem az EDPB vezetőitől, hogy erősítsék meg az uniós adatvédelmi hatóságok együttműködését ebben az ügyben, elősegítve ezzel a még hatékonyabb információáramlást a Pegasus-ügy teljeskörű kivizsgálása érdekében. Arra is javaslatot tett az Európai Adatvédelmi Testületnél Ujhelyi István EU parlamenti képviselő, hogy a soron következő éves jelentésükben erre az ügyre külön térjenek ki és a levonható tanulságok mentén fogalmazzanak meg, a személyes adatvédelem megerősítéséhez – azon belül is kiemelten az újságírói munkavégzéshez és forrásvédelemhez kapcsolódó – szükséges iránymutatásokat.

Ujhelyi: a harmadik oltás megoldás lehet

Írásbeli megkereséssel fordult Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az Európai Bizottság illetékeseihez annak érdekében, hogy azok a keleti vakcinával oltott magyar állampolgárok, akik a hamarosan megnyíló lehetőség részeként harmadik oltásnak egy európai engedéllyel rendelkező vakcinát – például Pfizert – kapnak, automatikusan részesei lehessenek az egységes, digitális covid-igazolvány rendszerének.

Jelenleg akiket a kínai Sinopharmmal vagy az orosz Szputnyikkal oltottak be, azoknak nem mindenhol fogadják el automatikusan az oltási igazolásait és így csak jelentős nehézségek, illetve költségek árán tudnak külföldre utazni tanulás, munkavállalás vagy épp kikapcsolódás céljából.

Január óta rendszeresen figyelmeztették a kormányt arra, hogy az Európai Unió nem fogja automatikusan elfogadni az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével nem rendelkező keleti vakcinákat, a kormány mégsem gyakorolt nyomást az érintett gyártókra annak érdekében, hogy mielőbb beadják kérelmüket és a vonatkozó, teljes dokumentációt.

„Ennek ellenére az oltási kampányban túlzottan is a keleti vakcinákat nyomta a kormány, nyilván ez volt egy speciális kormányzati kör érdeke; rengetegen nyerészkedtek az át nem gondolt hazai oltási akción”

– fogalmazott a szocialista politikus. Ujhelyi István rámutatott, annak ellenére a keleti oltóanyagokat erőltette a kormány – még a most sok esetben védettség nélkül maradt idősebb korosztály esetében is -, hogy tudható volt: májustól tömegével fog rendelkezésre állni a nyugati oltóanyag, így a legveszélyeztetettebb korcsoportoknak ezt is adhatták volna az oltási kampány elején. Az MSZP EP-képviselője szakértői adatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy 300-500 ezer olyan magyar polgár van, aki védettnek gondolja magát, de a Sinopharm (idősebbek esetében igazolt részbeni) hatástalansága miatt valójában védtelenül várhatja a negyedik hullámot.

„Éppen ezért helyeslem, hogy a kormány végre engedett a nyomásnak és augusztustól megnyitja a harmadik oltás lehetőségét minden állampolgár számára.

Ezzel lehetővé válik, hogy aki keleti oltóanyagot kapott, az most az EMA által engedélyezett vakcinát kaphasson, így már részesei lehetnek-e az európai, egységes covid-igazolvány rendszerének. Én erre tettem javaslatot a döntéshozóknál” – fogalmazott Ujhelyi István.

Jelenleg erre nincs érvényes uniós szabály, hiszen egyedül a magyar kormány lóg ki a közös, uniós megoldásokból. Az MSZP EP-képviselője hivatalos levelében arra kérte az Európai Bizottság vezetőit és illetékes biztosait, hogy azok az állampolgárok is részesei legyenek az egységes, uniós covid-igazolvány rendszerének, akik két keleti után egy uniós oltóanyagot is kapnak.

„Ugyanezt várom a kormánytól is, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.

A kormány hibázott, de a rendbetétel közös ügyünk”

– tette hozzá Ujhelyi István.

Újhelyi: a gyermekeink mentális védelme nemzeti ügy!

Gyermekeink mentális védelme nemzeti ügy. A problémának a felismerése és azonnali kezelése nemzeti ügy. Én ehhez a partnerségemet ajánlom és bízom a magyar kormány józanságában – mondta Ujhelyi István EP képviselő brüsszeli online sajtótájékoztatóján.

Gyermekeink, diákjaink mentális egészsége és a pedagógusok ezzel kapcsolatos felkészítése nem lehet pártpolitikai adok-kapok kérdése, ez nemzeti ügy kell legyen. Az MSZP politikusa ezzel arra utalt, hogy a covid-járvánnyal összefüggő mentális problémák felismerésével és kezelésével kapcsolatos képzéseket sürgető javaslatára a kormány képviseletében Gulyás Gergely miniszter azt válaszolta

a legutóbbi Kormányinfón, hogy a járvánnyal összefüggő szakmai kérdéseket ne politikusok tegyék meg, azokat meg kell hagyni a szakértőknek.

Ujhelyi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy számos példa mutatja ennek ellenkezőjét a Fidesz egyéni képviselői indítványainak gyakorlatában, ugyanakkor hozzátette: az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként európai és hazai orvosszakmai-, mentálhigiénés-, gyermekjogi- és pedagógus szervezetekkel is egyeztetett a témáról. A visszajelzések alapján a szakértők egybehangzóan támogatták az általa felvetett javaslatok mielőbbi megvalósítását, ezért – Gulyás miniszter kijelentésére hivatkozva – most annak érdemi vizsgálatára kéri a kormányzatot is.

Szerinte a szakmai szervezetek egyértelmű támogatása mellett ezt a képzést már a nyáron meg lehet valósítani.

Ujhelyi István a sajtótájékoztatón emlékeztetett:

azért tett közzé korábban egy 8 pontos, „Lélekvakcina” nevet viselő javaslatcsomagot, mert szakmai kutatások bizonyítják a koronavírus-járvány súlyos mentálhigiénés hatásait, amivel jelenleg keveset foglalkoznak a döntéshozók.

Az EP-képviselő idézte az Európai Bizottság egyik kutatását, amely szerint minden ötödik gyermek szorong a járvány miatt és minden tizediknél találtak konkrét mentális problémákra utaló tünetet. Ujhelyi hivatkozott az UNICEF Magyarország legutóbbi kutatására is, amely egyértelműsítette, hogy a magyar szülők fele szerint egyértelműen romlott gyermekének mentális, lelki egészsége a járvány alatt.

A szocialista EP-képviselő hangsúlyozta, hogy szeptemberben a gyermekek vagy újra iskolába és óvodába mennek, vagy adott esetben újabb rendkívüli online-oktatás vár rájuk; ennek mentális hatásaira azonban a pedagógus kar egyértelműen nincs felkészítve. Ezért Ujhelyi a Lélekvakcina-programban többek között azt javasolta, hogy még a nyári szünetben a pedagógusok és óvodai szakemberek kapjanak államilag koordinált szakmai felkészítést ahhoz, hogy megfelelő módon észlelni és kezelni tudják a gyermekeknél a covid okozta mentális problémákat.

„Ennek a problémának a felismerése és azonnali kezelése nemzeti ügy. Én ehhez a partnerségemet ajánlom és bízom a magyar kormány józanságában. Gulyás Gergely miniszter úr is meghallva ezeket a javaslatokat, talán felismeri, hogy ebben az ügyben érdemes gyors lépéseket tenni” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: a szakmai szervezetek egyértelmű támogatása mellett ezt a képzést már a nyáron meg lehet valósítani.

Megtagadták Ujhelyitől, hogy megismerje a kormány népegészségügyi programjait

Agyrémnek nevezte Ujhelyi István, hogy a kormány megtagadta tőle azoknak a programoknak a megismerését, amelyek többek között a rákellenes vagy épp a gyermekegészségügy javítását szolgáló intézkedéseket tartalmazzák – erről az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be szombati online sajtótájékoztatóján.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a kormány által még 2018-ban elfogadott öt nemzeti egészségügyi program (rákellenes-, keringési-, mozgásszervi-, mentális egészségügyi-, gyermekegészségügyi-) megismerése elengedhetetlenül fontos lenne az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként végzett munkájához. A politikus hozzátette, hogy az Európai Egészségügyi Unió programjának egyik kezdeményezőjeként és az uniós egészségügyi büdzsé megnövelésének egyik élharcosaként ráadásul épp olyan szakpolitikai programokat szorgalmaz, amelyek kormányzati ciklusokon átívelő módon segítik a magyar ellátórendszer minőségének, az ágazatban dolgozók munkakörülményeinek és a betegbiztonságnak a növelését.

A közösségi oldalon közvetített sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a kormány nem először titkolózik: csak az ellenzék nyomására hozták nyilvánosságra korábban az oltási tervet, vagy az eszközbeszerzések tételes költségeit is, de a járványkezelés bizonyos dokumentumait a mai napig visszatartja a kormányzat. A politikus hangsúlyozta, hogy azért kérte ki még tavasszal az említett nemzeti egészségügyi programokat a kormánytól, mert azt gondolta, hogy – miután a Fidesz EP-képviselői is megszavazták Brüsszelben a nevéhez is köthető Európai Egészségügyi Unió programot – legalább ezen a területen lehetséges a szakmai alapú együttműködés.

„Ehhez képest a szokásos, pökhendi, időhúzó választ kaptam elsőre: mondván a szaktárca 45 napos haladékot kér a válaszadásra, mert most veszélyeztetné a járványkezelés közfeladatainak ellátását.

Türelmesen vártam – mondta Ujhelyi -, közben meghirdette a kikért nemzeti mentálhigiénés egészségügyi programhoz szorosan kapcsolódó, nyolcpontos javaslatcsomagot. Összesen több mint nyolcvan nap telt el mire a végső válasz megérkezett a kormánytól, amelyben arra hivatkoztak, hogy a kért programok a 2021-2027-es európai uniós programozási időszak egészségügyi fejlesztéseinek tervezését szolgálják, ezért azok megismerését megtagadják tőlem” – ismertette a kormányzati választ Ujhelyi István.

Az EP képviselő hangsúlyozta: meglehetősen ellentmondásos, hogy egy uniós képviselőtől épp az uniós fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekre hivatkozva tagadják meg közérdekű dokumentumok megismerését. Ujhelyi azt mondta, hogy az egészségügy fejlesztése nem lehet „pártpolitikai játék”, hiszen az minden magyar számára alapvető fontosságú, ezért „pökhendi, ficsúr magatartás” helyett inkább szakmai egyeztetésekre és együttműködésre van szükség.

Az Európai Bizottság terítette a lapjait, a magyar kormány továbbra is titkolózik

Még március elején fordult levélben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az Európai Bizottság egészségügyért is felelős biztosához, amelyben azt kérte, hogy az uniós testület hozza nyilvánosságra a közös vakcinabeszerzések szerződéseit és a szállítási menetrendeket. Arról azonban, hogy a magyar kormány milyen választ kapott Brüsszeltől, azóta sem tudni – nyilván nem véletlenül.

Az Európai Bizottság ugyanis az elmúlt időszakban – a Fidesz kérésétől függetlenül – folyamatosan közzétette a közös uniós beszerzés dokumentumait, a vállalatokkal egyetértésben fokozatosan elérhetővé tették a szerződéseket. A Fidesz ezzel kapcsolatos kérése, illetve propaganda-akciója tehát nagyrészt okafogyottá vált. Nem véletlenül hallgat azonban ebben a kérdésben a kormány, saját felelősségéről és titkolózásáról igyekszik ugyanis elterelni a figyelmet.

Tény, hogy a közös uniós vakcinabeszerzés során a keretmegállapodásokat az Európai Bizottság kötötte, viszont mindezt a tagállami kormányok leadott igényei és a tagállami kormányok által delegált személyek felügyeletével tette. Ráadásul, mint

tudjuk, a keretmegállapodások megkötése után a szállítási megrendeléseket már a tagállami kormányok kötötték, így az ütemezésbe is érdemi beleszólásuk volt.

Mindez azért fontos, mert a Fidesz-kormány az elmúlt hónapokban hazug kampányt épített arra, hogy az uniós oltóanyagok nem a megfelelő időben érkeznek, azok leszállításához pedig a magyar kabinetnek semmi köze.

Az elmúlt napokban az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagjaként Ujhelyi István EP képviselő, aki az EP közegészségügyi bizottságának tagja írásbeli kérdéssel fordult Stella Kyriakides illetékes biztoshoz, hogy többek között arról érdeklődjön: ki volt az a személy, aki a magyar kormány képviseletében felügyelte és egyetértően jóváhagyta a közös beszerzés lépéseit, illetve ez az illető a magyar kormány nevében emelt-e bármikor is kifogást a folyamat során.

Az Európai Bizottság válasza egyértelmű volt: a hivatkozott irányítóbizottság tagjait a tagállami kormányok jelölték ki, kilétükről ezért az adott kormány hivatott nyilatkozni.

Vagyis, ha a Fidesz-kormány valóban olyan nagy bajnoka az átláthatóságnak, akkor nyilvánosságra hozza a kormánydelegált szakember nevét, ismerteti esetleges kifogásait (amelyek alátámasztanák a kormány mostani kritikáit), valamint azonnali hatállyal nyilvánosságra hozza az uniós vakcinák kormány által kötött megrendelési és szállítási dokumentumait. Ha nem így tesz, akkor

ismét csak azt bizonyítja, hogy a társadalmat megtéveszteni képes, átmeneti propaganda-győzelmekért bármilyen hazugságra képesek.

Apropó, a kormány által kért uniós szerződések az alábbi linkeken elérhetőek. A Johnson&Johnsonnal kötött dokumentumot az európai parlamenti képviselők – amennyiben ezt igényelték – személyesen megtekinthették, így többek között a Fidesz politikusai is.

  1. CureVac AG – https://bit.ly/3bRg9ni
  2. Sanofi Pasteur SA & GlaxoSmithKline Biologicals SA – https://bit.ly/3wxdnLL
  3. AstraZeneca – https://bit.ly/3uiOmm3
  4. Pfizer/BioNTech – https://bit.ly/2SrQ0nX / https://bit.ly/3yEl0Sk
  5. Moderna – https://bit.ly/34sJ3pP

Csak a szokásos fideszes valósághajlítási kísérlet

Azt követően, hogy a tagállamok többsége már leadta az uniós helyreállítási alapból származó források felhasználásához szükséges nemzeti reformterveket, tizenkét nappal a határidő lejárta után a magyar kormány is nagy nehezen eleget tett ezen kötelezettségének. Pedig büszkén hirdették, hogy az elsők között lesznek majd „ebben is”. Hát, nem. És nem véletlenül. A kései teljesítésénél azonban jóval nagyobb problémák is vannak a szakmailag megkérdőjelezhető, a prioritások tekintetében arányt és célt tévesztett, széleskörű társadalmi konzultáció nélkül elkészített tervvel.

Számos alkalommal felhívta rá a figyelmet – többek között az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek küldött, Karácsony Gergellyel közösen jegyzett levélben is -, hogy gyakorlatilag valós és érdemi egyeztetés nélkül valósult meg a magyar nemzeti reformterv kidolgozása – írja Ujhelyi István EP képviselő bejegyzésében.

Annak ellenére nem kérték ki érdemben senkinek sem a véleményét, hogy a helyreállítási alapról szóló uniós jogszabály minden kormánynak előírja, hogy széleskörű társadalmi egyeztetést folytasson le a pénzek tervezett elköltéséről, beleértve az önkormányzatokat, civil- és szakmai szervezeteket.

Tökéletesen mutatja, hogy a Karmelitában trónoló egyszázalék miként gondolkodik a másik kilencvenkilencről: magasról tesznek a véleményükre.

Sem a nemzeti terv első verziójáról nem folytattak széleskörű párbeszédet, sem arról a módosított, immár csak a pénz felére igényt tartó tervről, amit most adtak be. A Fidesz olyannyira pofátlan, hogy az Európai Bizottságnak leadott papírban a kötelezően előírt

konzultáció központi elemeként hivatkoznak például arra az országgyűlési vitanapra, amelyet az ellenzéki pártok kezdeményezésére hívtak csak össze. Azért ehhez kell egy bőrvastagság arctájékon.

Pontosan tudjuk, hogy a legutóbbi Orbán-VonDerLeyen találkozón a Fidesz miniszterelnöke kapott pár kokit és sallert. Hiába utazott ki nagy mellénnyel és zsebre dugott kézzel, csendben kullogott haza nyalinger fanfárok nélkül.

Az Európai Bizottság elnöke ugyanis világossá tette Orbánnak: elég volt a lopásból, az elsőre benyújtani szándékozott pénzköltési terv formailag és tartalmilag is elfogadhatatlan.

A Fidesz ezért volt kénytelen új tervet csinálni és nem azért nem kérik a teljes támogatási összeget, mert nem akarnak hitelt felvenni – hiszen nyakra-főre veszik fel máshonnan, rosszabb kondíciókkal -, hanem mert így nem, vagy csak kevésbé tudnak beleszólni a pénz felhasználásába.

Ennyit a „nekünk Magyarország az első” szlogenről, ami valójában: „nekünk a zsebünk az első”.

A kormány készíthetett volna egy olyan, széleskörű társadalmi és szakmai párbeszéd eredményére alapuló tervet, amely évtizedekre meghatározza hazánk sorsát és társadalmi konszenzuson alapulva lett volna egy zöld, digitális, szociális, innovatív és modern, a 21. század kihívásaira reagálni képes Magyarország alapja. De, a Fidesznek – mint ahogy az elmúlt években ennek világosan tanúbizonyságát adta – megint nem az ország, hanem csak a fideszes műanyag-arisztokrácia érdekei számítottak.

Az újonnan, kapkodva összerakott és módosított tervnek számos „áldozata” van. Vesztesei viszont, mi magyarok vagyunk, mindannyian. A 3400 milliárd eurós kedvezményes uniós hitelkeretről való lemondás eredményeként egészen biztos, hogy számos kiemelt beruházás és reform nem az uniós Helyreállítási Alap forrásaiból valósul meg.

Az új nemzeti reformterv lemond a háromszáz legszegényebb magyar település átfogó fejlesztéséről, mintegy 400 milliárd forinttal kevesebb uniós forrást szán az egészségügy fejlesztésére, az egyetemek megújítását célzó 1200 milliárd forintnyi forrás teljes mértékben kikerült a tervből, de megközelítőleg 800 milliárd forinttal kevesebb jut a zöld és fenntartható közlekedésre is.

Tehát Magyarország azért esik el 3400 milliárd forint kiemelkedően kedvező kamatozású hiteltől, mert a kormány mintegy fél év alatt nem tudott egy olyan szakmailag megalapozott és az uniós jogszabályban rögzített elvárásoknak megfelelő nemzeti reformtervet elkészíteni, amely az Európai Bizottság számára is elfogadható lett volna.

Nem volt magasan a léc, ellenben ezt sem sikerült megugrania a plakátkormánynak.

A kormányzati elemző-ficsúrok központi hazugságairól pedig csak annyit, hogy a visszautasított uniós keret hitelkamata várhatóan 1 százalék alatt lesz, míg a Budapest-Belgrád vasútvonalra felvett kínai hitel mutatója 2,5 százalék, a Paks2-re kötött orosz megállapodás kamata pedig 3,9-4,9 százalék között mozog. Igazi olcsó hazugság az eladósodás elleni küzdelemnek bemutatni az uniós hitel visszautasítását, ez mindössze a már jól ismert Fideszes valósághajlítási kísérlet. Ezzel szemben mi nemcsak kormányt, de korszakot is váltunk majd jövőre és az olcsó emberek drága luxusélete helyett egy gyarapodó, zöld, digitális és szociális Magyarország megteremtésére fordítjuk majd a rendelkezésre álló uniós forrásokat. Már nem kell sokáig várni.

Magyarország nem használ ki minden brüsszeli lehetőséget

Komoly anyagi forrásokhoz juthatna Magyarország, ha a Fidesz-kormány minden rendelkezésre álló európai lehetőséget kihasználna. De valamiért nem teszi. 

Az Európai Unió ugyanis számos hozzáférést biztosít különböző szociális-, bérkiegészítő-, a munkahelymegőrzést és átalakítást segítő támogatásokhoz, a magyar kormánynak csak kérnie kellene ezeket.

Jó példa erre az Európai Unió Szolidaritási Alapja, amelyből a magyar kormány mintegy 14 milliárd forintnyi támogatást kért és kapott, a második részlet folyósításáról (körülbelül 4,7 milliárd forintról) épp ezekben a napokban dönt az Európai Parlament plenáris ülése.

Fontos kiemelni, hogy ezt az alapot már tavaly tavasszal megnyitottuk az európai válságkezelés részeként a járványhelyzet káros hatásainak enyhítése érdekében – mondja Ujhelyi István EP képviselő.

Az Orbán-kormány ezeket a lehetőségeket, ezeket az EU által nyújtott segítségeket jó esetben csak letagadja a nyilvánosság előtt, rosszabb esetben azonban ki sem használja.

Így történt ez az úgynevezett SURE-programmal, amelyre számtalan alkalommal felhívta a kormány figyelmét és kérte, hogy hívjon le belőle minél több forrást a koronavírus miatt válságba került szektorok megsegítésére. A Fidesz-kormány sokáig húzódozott tőle, végül mégis felhasznált 504 millió eurót ebből a közel 100 milliárd eurós keretből – ez egyébként töredéke annak, amekkora összeget a szomszédos országok kaptak ugyanebből a programból – derül ki az MSZP EP képviselőjének elmondásából.

A büdzsében eredetileg 9 milliárd eurónyi összeg maradt, amelyre – többek között a képviselő közbenjárására – a tagállamok újra pályázhatnak, a Fidesz azonban egyelőre „még gondolkodik” és nem tesz semmit.

Hat másik tagállam viszont máris élt a lehetőséggel, így a fennmaradó és még lehívható összeg jelenleg csupán 5,7 milliárd euró.

Hasonlóan érthetetlen, hogy 2010 óta az Orbán-kormány miért nem hívott le egyetlen eurócentet sem az EU úgynevezett Globalizációs Alapjából, holott az ebből elérhető, átképzésre és átmeneti időszakra nyújtott anyagi támogatással érdemi segítséget tudnának nyújtani azoknak, akik csoportos leépítés miatt veszítették el munkájukat. Fontos tudni, hogy az Európai Parlament épp tegnap tárgyalta azt a kérelmet, amelyet az észtországi kormány nyújtott be, elsősorban a turisztikai ágazattal összefüggő szektorok munkavállalóinak megsegítésére.

Több mint ötezer elbocsátott munkavállaló és önfoglalkoztató közvetlen támogatására kért – saját intézkedési tervének kiegészítő részeként – több mint négymillió eurónyi támogatást az észt kabinet. A megítélt forrásból többek között a szállásadókat, a vendéglátásban dolgozókat, az alkotói-, művészeti-, szórakoztató szektor munkavállalóit, vagy épp az utazásszervezőket segítik meg, akiket kényszerből bocsátottak el az elmúlt időszakban.

Orbán Viktor kormánya legtöbbször elhallgatja vagy letagadja, amikor az Európai Uniótól támogatást vesz fel; számos, a magyar emberek érdekét szolgáló forrásokat pedig leginkább pökhendi dacból vagy egyszerű nemtörődömségből ki sem használja.

A 2022-es kormányváltás után ezen a magatartáson is változtatni fogunk és nem a NER felsővezetőinek személyes-, hanem a magyar polgárok általános érdekei mentén fogunk kormányozni – ígéri Ujhelyi István, az MSZP EP képviselője.

Vona Gábor megkövette az MSZP-s Ujhelyit!

„Szerintem sokakat meglepünk azzal, hogy most beszélgetünk!” – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az általa indított „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat legfrissebb epizódjában, amelyben a Jobbik egykori elnöke, Vona Gábor volt az európai politikus vendége.

Az MSZP képviselője ezzel arra utalt, hogy az elmúlt években a legtöbb politikai és emberi vitája az akkor még szélsőséges Jobbik politikusaival volt, többek között a most vendégnek hívott Vona Gáborral. A szocialista politikus a beszélgetés egy pontját arra emlékeztette a korábbi pártelnököt, hogy a gárdisták egyszer napokon át hangosan tüntettek az Ujhelyi-család szegedi háza előtt, amely rendkívül fenyegető élmény volt a szocialista politikus kisgyermekei számára.

„Akkor rohadtul utáltalak benneteket és tudnod kell, hogy nagyon messziről indulunk ahhoz, hogy most normális hangon beszélgetni tudjunk és megvitassuk a hét legfontosabb eseményeit”

– tette hozzá az MSZP EP-képviselője.

Vona Gábor a közösségi oldalakon elérhető beszélgetésben erre válaszul nyilvánosan megkövette Ujhelyit. „Sok idő eltelt azóta és nyilván sok minden lezajlott és megváltozott bennem is.

Ha van valami, amit gusztustalannak tartok a mai fejemmel, ha a politikát a családdal összekeverjük, ha a családtagokat is bevonjuk a politikába. Ha ez számít bármit is, akkor most megkövetlek ezért és elnézést kérek”

– mondta Vona Gábor, akinek szavait Ujhelyi korrektnek és megnyugtatónak nevezte.

A jövőre esedékes választás kapcsán Vona többek között azt mondta, hogy nem normális állapot eltérő értékrendű pártokat „egybeterelni”, de a Fidesz rendszere ezt megköveteli a változás eléréséhez. Vona egyenesen arról beszélt, hogy nem csupán kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, hiszen a Fidesz maga is rendszerként tekint arra, amit felépített az elmúlt években.

„Ebben nyilván vita van köztünk, de én a több lista híve lettem volna. Számomra a legszimpatikusabb és a leghatékonyabb módszer az lett volna, ha az egyéni képviselői mandátumok szintjén egy jelölt áll fel a kormánnyal szemben, pártlisták esetében viszont lett volna alternatíva.

A Fidesz által elfogadott törvénymódosítás persze ezt múlttá tette, de én olyan országban szeretnék élni, ahol van hat-hét párt a Parlamentben, amely között mindenkinek van olyan, amelyről úgy érzi, hogy őt képviseli” – fogalmazott a Jobbik egykori vezetője.

Arra a kérdésre, hogy vajon újra belépne-e a Fideszbe, mint tette ezt annak idején 2001-ben, Vona Gábor azt válaszolta: biztosan nem, de – tette hozzá – a mostani Fideszbe szerinte egyébként is kevés fiatal akar most csatlakozni, hiszen nem képvisel olyan értékrendet, amely vonzó lenne a számukra.

A Jobbik egykori kormányfőjelöltje azt sem tartotta kizártnak, hogy hamarosan újra aktívabb politikai-közéleti szerepet vállal,

mint fogalmazott: jelenleg „közéleten belül, de pártpolitikán kívül vagyok, amiben jól is érzem magam, de nem zárom ki, hogy ez megváltozik, hiszen a közéleti szoftverem nem változott”.

A „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat eheti epizódjában az egyik aktuális téma az önkormányzati bérlakások kötelező és nyomott áron történő kiárusítása volt. Ezzel kapcsolatban Vona többek között azt mondta: a Fidesz koncepciója ebben is a hatalom megtartása, vagyis még egy esetleges kormányváltás esetén is be akarnak rendezkedni egy olyan erőpozícióba, ahonnan könnyebben vissza tudnak majd térni.

„Orbán szeretné olyan helyzetbe hozni a 2022-ben következő, esetleges ellenzéki kormányt, hogy erőforrások, államigazgatási pozíciók és más eszközök nélkül kelljen egy gazdaságilag egyébként nem könnyű helyzetben irányítania az országot”

– kommentálta az ügyet a korábbi jobbikos politikus. Vona azt is hozzátette, hogy szerinte a vonatkozó törvényt benyújtó, fideszes Böröcz László azok közé tartozik (ide sorolta még Gulyás Gergelyt is), akiknek a gesztusain látszik, hogy nem érzik jól magukat jelenlegi helyzetükben és valójában azt várják, hogy kimentse őket valaki a NER-ből.

Ezzel kapcsolatban Ujhelyi is rámutatott, hogy számos – még a régi mozgalmi időkből meglévő – ismerőse van a Fidesz mostani vezetői között, akiknek rendszeresen felhívja arra a figyelmét, hogy

„Orbán után is lesz élet Magyarországon és akkor szembe kell majd nézzenek azzal, hogy mihez adták a nevüket”.

Az MSZP EP-képviselője szerint erre az egyik legjobb példa Gulyás Gergely, mert „rajta tényleg látszik, hogy beszorult az ügybe.”

A beszélgetés során szóba kerültek még az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó források és azok felhasználása is, ezzel kapcsolatban Ujhelyi többek között arról beszélt, hogy a kormány láthatóan kapkod, hiszen az eredeti – több mint négyszáz oldalas és még az egyetemeknek 1500 milliárdos támogatást ígérő – nemzeti tervet Orbán brüsszeli tárgyalásai után elvetették és az új programot már úgy adták le, hogy érdemben senkivel nem is egyeztették.

Vona Gábor szerint a Fidesznek sürgősen kell a pénz, hogy a választások előtt bele tudják pumpálni a gazdaságba, és ezzel kapcsolatban

a kedvezőtlenebb kamattal felvehető orosz és kínai hitel is hasznosabbnak bizonyul a számukra, hiszen – az uniós forrásokkal szemben – ezek felhasználásába kevésbé szólnak bele.

Vona a Fidesz kormányfőjét egyébként a beszélgetés során az Európai Unió egyik olyan „trolljának” nevezte, akit külföldi hatalmak tartanak fenn.

A Jobbik korábbi elnöke hozzátette, hogy a jelenlegi EU rendkívül gyenge, ezért mielőbb az intézmény teljes reformjára van szükség. Ebben Ujhelyivel egyet is értettek,  n  a mostani uniós konstrukció nem maradhat működőképes hosszútávon, viszont szerinte az orbáni feszítéssel szemben inkább meg kell erősíteni az Unió rendszerét: bizonyos kérdésekben centralizáltabb formát kell létrehozni, de minél több helyi döntést és kompetenciát a lokális szinteknek adva.

Azzal kapcsolatban, hogy hányasra értékelné a kormány járványkezelését egészségügyi és gazdasági szempontból, Vona azt válaszolta: nem adna rá jegyet, mert értékelhetetlen.

„Túlértékeljük a kormány ráhatását a járványra. Úgy gondolom, hogy a vírus nem Orbán Viktor kottájából játszik. Orbán csak megpróbálja lekommunikálni, hogy épp azért megy arra a vírus, mert ő erre kérte (…) Amiben ez a kormány ’jól’ teljesített, hogy saját hatalmának megőrzésében kihasználta a lehetőségeket”

– fogalmazott Vona Gábor.

Az online beszélgetésben szóba került még a covid mentális hatása, amellyel kapcsolatban az elmúlt napokban Ujhelyi István szakmai kerekasztal-beszélgetést is szervezett és egy célzott, mentálhigiénés program létrehozását sürgette. Azt is elmondta, hogy sokgyermekes családapaként szorongott a covid-járvány kezdeti szakaszában, amelynek leküzdéséhez szakember segítségét kérte.

Vona Gábor ezt példaértékű és edukációs szempontból is kiemelkedően fontos nyilatkozatnak nevezte, támogatva Ujhelyit a mentálhigiénés program sürgetésében is. A Jobbik korábbi elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: gyermekkora óta „halálszorongása” volt, amelyről nemrég egy könyvet is írt, feldolgozva a problémát.

„Mindenkit arra bátorítok én is, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről,

mert nekem is jólesett olvasni ezeket a nyilatkozatokat. Jó tudni ilyen helyzetben, hogy nem vagyunk egyedül” – mondta a videóban Vona Gábor.

Világos beszéd: megérkezett a válasz az Európai Bizottságtól!

Határozott és gyors választ küldött az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra a megkeresésre, amelyet néhány nappal ezelőtt Karácsony Gergely főpolgármester és Ujhelyi István az Mszp EP képviselője közöse küldött az uniós testület vezetőjének. Arra hívták fel Budapest első emberével közösen a Bizottság elnökének figyelmét, hogy a magyar kormány nyomokban sem tesz eleget azon kötelességének, hogy széleskörű társadalmi vitát folytasson a hazánknak járó újjáépítési csomag mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatásának sorsáról.

Rámutattak arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács nemrég fogadta el azt a rendeletet, amely konkrétan a társadalmi partnerekkel (önkormányzatokkal, civil- és szakszervezetekkel, egyéb fórumokkal) megvitatott nemzeti reformterv benyújtására kötelezi a tagállami kormányokat. A Fidesz azonban egyelőre csak elbábozza ezt a társadalmi konzultációt, ez a magatartás pedig végső soron veszélyezteti ezeknek a (következő hétéves uniós költségvetésen felül rendelkezésre álló) újjáépítési forrásoknak a lehívását.

Megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a válasza, amely világos és egyértelmű.

Az uniós vezető többek között leszögezi: uniós rendelet kötelezi a tagállamokat a megfelelő konzultáció lefolytatására.

„A folyamatot az egyes tagállamok jogi keretrendszerével összhangban, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, civil szervezetek, ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával kell lefolytatni és az érdekeltek véleményének figyelembevételével a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A Bizottság ezt a kérdést a tagállamokkal folytatott kétoldalú találkozókon is aktívan és rendszeresen felveti” – írja levelében Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke arra a felvetésre is kitért, hogy bár sem a konzultáció nem zajlott még le érdemben, sem a részletes nemzeti reformtervet nem fogadták még el, a magyar kormány máris 1500 milliárdot ígér az egyetemeknek ebből a költségvetésből. Von der Leyen erre azt írta, hogy tudomásul veszi az ezzel kapcsolatos aggályokat, hozzátéve: a tagállami kormányoknak

„biztosítaniuk kell az uniós és nemzeti jogszabályok betartását, és helyreállítási és rugalmassági tervükben pedig indokolniuk kell a vonatkozó intézkedéseket”,

az Európai Bizottság ezután mérlegelni fogja, hogy kellő biztosítékot nyújtanak-e az abban megfogalmazott tételek vagy sem. Sokatmondó a bizottsági elnök válaszlevelének utolsó mondata is, eszerint:

„az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Számvevőszék és maga az Európai Bizottság is hozzáférést kérhet a releváns adatokhoz, és szükség esetén felülvizsgálhatja a pénzeszközök felhasználását.”

Ez világos beszéd. A magyar kormány tehát ha nem akarja veszélyeztetni vagy épp elveszíteni a Magyarországnak, a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak járó újjáépítési források időbeni lehívását, akkor ideje összekapnia magát és április végéig nem kamu-konzultációt, hanem érdemi és átfogó társadalmi párbeszédet folytatni a források felhasználásáról.

A Fidesz hűbérurai abban a tévhitben élnek, hogy ez az összeg az övék, minden centje nekik jár, de legalábbis ők dönthetnek arról, hogy mire és hogyan jusson. Hát, nem.

Ez a pénz Magyarországé, a magyar embereké.

Ha a fideszes uraknak valóban Magyarország az első, ahogyan hirdetik, akkor most végre valós tartalommal is megtöltik ezt az üres propaganda-szöveget.

Bocsánatot kérni

Példátlan dolog történt tegnapelőtt, tegnap és ma Berlinben. Tegnapelőtt délután – a szokásos módon – megtartotta szokásos konferenciáját a tartományi miniszterelnökökkel a szövetségi kormány: Merkel kancellár, Scholz pénzügyminiszter, alkancellár, Spahn egészségügyi miniszter. A téma: a további járványügyi intézkedések.

A járvány kezdete, tavaly március óta rendszeresen ebben a körben döntenek a járványügyi intézkedésekről, aminek az az oka, hogy a korlátozó intézkedések – kijárási korlátozások, iskolabezárások – tartományi hatáskörbe tartoznak, a tartományokhoz tartozik a korlátozások betartását ellenőrző rendőrség. Három hete még a fokozatos nyitásról állapodtak meg azzal, hogy az egyes városokban, járásokban kimutatott fertőzöttséghez igazítják az esetleges enyhítést illetve szigorítást. Azután a járványhelyzet – a brit mutáció terjedése miatt – újra exponenciális módon romlott, és emiatt most újra szigorításról kellett tárgyalni. A szokásostól eltérően nem sikerült estére befejezni a tanácskozást: este, majd éjszaka szüntetet rendeltek el, és csak hajnalra jutottak dűlőre. Már az esti híradásokból megtudhattuk:

felmerült, hogy a húsvéti ünnepekre teljes lezárást rendelnek el, mégpedig nem három, hanem öt napra: csütörtöktől hétfőig minden leáll azzal, hogy csak szombaton nyitnak ki az élelmiszerüzletek. A tanácskozáson ezt tegnap, kedden hajnalban el is határozták.

Ma, szerdán délben azután váratlanul rövid sajtótájékoztatót tartott Merkel kancellár, és bejelentette: délelőtt rendkívüli egyeztetést tartott a tartományi miniszterelnökökkel és a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, mivel úgy kellett döntenie: a húsvéti öt napos leállás elmarad, mert nem megvalósítható. Nem állhatnak le ilyen prompt módon a szállítások, nem rövidíthető le így az élelmiszerboltok nyitva tartása stb.

Merkel elismerte, hogy hiba történt, ami tovább növeli a bizonytalanságot az országban, és hozzátette: ő maga követte el a hibát, amiért mindenkitől bocsánatot kér.

A többi, a hét elején elhatározott intézkedés érvényben marad.

Ezt követően a szászországi és a baden-württembergi miniszterelnök olyan nyilatkozatot tett, hogy a hibás döntés a kancellár és a tartományi miniszterelnökök közös hibája volt, együttesen felelősek a hibáért. (A szászországi miniszterelnök CDU-s, a baden-württembergi viszont az ellenzéki zöldekhez tartozik.)

Az ellenzéki pártok többsége elismeréssel fogadta Merkel lépését, csak a Balpárt és a szélsőjobboldali AfD vetette fel, hogy a kancellár kérjen bizalmi szavazást a Bundestagban, s csak az AfD ütött meg élesen elutasító hangot. A sajtó elég élesen bírálja a Merkel-kormány járványkezelését, miközben a húsvéti leállás visszavonását elismerően fogadják.

A történet önmagában is érdekes, de számunkra különösen tanulságos.

Hallottunk olyat a járvány kezdete óta, hogy a kormány bármiben elismerte volna, hogy hibázott?

Elismerte-e valaki is, hogy hiba volt a tisztiorvosi szolgálat felszámolása még a harmadik Orbán-kormány, Lázár János minisztersége idején? Merthogy a tesztelés, a fertőzöttek nyomon követése éppen a tisztiorvosi hálózat feladata lett volna, és nem a rendőrségé. Elismerte-e valaki, hogy hiba volt a tizenhatezer lélegeztetőgép beszerzése?

Kért-e valaki bocsánatot az erre elfecsérelt százmilliárdokért?

Elismerte-e valaki, hogy hiba volt augusztus végén arra helyezni a hangsúlyt, hogy „Magyarországnak működnie kell”, és egészen november elejéig tartózkodni érdemi korlátozások bevezetésétől, noha azt még a kormány egyes tanácsadói is, mint Jakab Ferenc pécsi virológus, is sürgették?

Kért-e bocsánatot bárki, amiért Magyarországon még nézők előtt rendeztek labdarúgó kupamérkőzéseket akkor, amikor sehol máshol a civilizált világban?

Elismerték-e, hogy hiba volt a nyitásról hirdetni „nemzeti konzultációt” akkor, amikor már számolni lehetett a harmadik hullám indulásával?

Amikor az ellenzék arra figyelmeztet, hogy a lakosságarányos Covid-halálozások száma Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik a világon, Gulyás miniszter a parlamentben azzal válaszol, hogy a Covid miatti többlethalálozás százalékos aránya alacsonyabb nálunk, mint sok nyugati országban. Ez ugyan igaz, de ez azért van így, mert nálunk a járvány előtt is jóval magasabb volt a halálozások népességhez viszonyított aránya, mint a fejlettebb országokban. Ezért lehet az abszolút számban magasabb többlethalálozás százalékosan magasabb. Ez

a statisztikai játék mutatja: hogyan menekül a kormány a súlyos helyzet miatti felelősségétől.

Mindannyian tudjuk, hogy sem Orbán, sem más fideszes politikus nem ismert el semmilyen hibát, folyamatosan a járvánnyal szembeni sikeres védekezéssel dicsekednek. Tudjuk, ehhez vagyunk szokva. Itt be is fejezhetném, de sajnos hozzá kell tennem valamit.

Nemcsak a kormány hibázott a járvány ügyében. Nemcsak Orbán kezdett el akkor beszélni a nyitásról, amikor a harmadik hullámmal kellett számolni. Nem,

ezt ellenzékiek kezdték: először Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő állt elő azzal, hogy nyitni kell, mert a turisztikai szektor nem viseli már el a korlátozásokat, azután a Momentum politikusai folytatták, majd Jakab Péter dörögte a parlamentben, hogy „adják vissza az életünket”.

Még szerencse, hogy a DK és a Párbeszéd nem szállt be ebbe. Az előbbieknek el kellene ismerniük, hogy ezek hibás kezdeményezések voltak, ellenzékben is lehet hibázni. Angela Merkelről vegyenek példát, ne Orbán Viktorról.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!