Kezdőlap Címkék Tüntetés

Címke: tüntetés

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 18. Demszky levélben kéri Orbánt

Fényfestmény és ünnepi pénzérmék – látszólag minden a megszokott rendben. Ahogy más években is, úgy készül az ország október 23-ra, a forradalom megünneplésére. A felszín alatt azonban feszülnek az indulatok.

Folytatjuk a 2006-os őszi események bemutatását. Összeállításunkban elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. A FüHü eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Fények, festmények, forradalom

Négy napos fényfestmény kiállítással emlékezik meg Újbuda önkormányzata az 1956-os forradalomra. A 6 emelet magas fényfestmények a forradalom egyik kiemelkedő helyszínén, a Móricz Zsigmond körtéren lesznek láthatók.

A képek a Fehérvári út és Bartók Béla út között álló társasházak körtérre néző homlokzatán jelennek meg október 23-a és október 26-a között este 6 és 10 óra között – tudatta a Független Hírügynökséggel Domonkos Csaba, Újbuda sajtófőnöke.

Az első nap El Kazovszkij Kossuth-díjas képzőművész, 24-én Szotyori László Munkácsy-díjas festőművész, 25-én Haász Ágnes grafikusművész, míg az utolsó napon ismét El Kazovszkij alkotásait vetítik ki. A képeket zene kíséri.

56-os 50-es és 500-as

Új külsővel kerül forgalomba pénteken több millió darab 50 forintos érme és 500 forintos bankjegy az ’56-os szabadságharc és forradalom fél évszázados jubileumára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezeken kívül arany- és ezüst emlékérméket is kibocsátott.

Régi hagyomány az MNB-nél, hogy neves történelmi események évfordulóján megváltoztatja a forgalomban lévő pénzérmék és bankjegyek külsejét. Az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az 50 és az 500 forintosból bocsátanak ki több milliót – mondta el a Független Hírügynökségnek Missura Gábor, az MNB szóvivője. Hozzátette: mindkét pénz hátoldalán a Parlament lesz látható, valamint a lyukas zászló, mint a forradalom szimbóluma.

Pénteken az 50 forintosból 2 millió darabot, az 500 forintosból 15 milliót hoznak forgalomba. Ez utóbbival az a célja az MNB-nek, hogy az összes Magyarországon élő és a határon túli magyarnak jusson szimbolikusan egy darab. Missura Gábor elmondta: habár az új pénzek különböznek a jelenleg is forgalomban lévőktől, ugyanúgy lehet velük fizetni bárhol.

Demszky Gábor levele Orbán Viktornak

Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. szeptemberében.

A főpolgármester levélben figyelmezteti a Fidesz elnökét arra, hogy az Astoriánál rendezendő Fidesz-gyűlés megbénítja a főváros forgalmát, és a szükségesnél több kellemetlenséget okoz Budapest lakosságának. Érdekes ugyanakkor, hogy Demszky a levélben nem ír arról, amitől egyébként sokan tartanak: hogy a Fideszt ünneplők összekeverednek más, náluk kevésbé békés és nem feltétlenül jószándékú sokasággal.

Tisztelt Elnök Úr!

Az újságokból értesültem arról, hogy a Fidesz október 23-án délután 4 órakor az Astoriánál kíván ünnepi nagygyűlést tartani. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény és a felvonulási útvonalak biztosítása miatt nem csupán az Astorián, de a Rákóczi úton, Kossuth Lajos utcán, a Kiskörúton és a kapcsolódó Duna-hidakon is több órára megbénul a forgalom.

Főpolgármesterként elsősorban a budapestiek érdekeit szeretném érvényre juttatni, és együttműködni a város normális életviteléhez szükséges feltételek, a közlekedés akadálytalanságának biztosításában. Az Astoria a város egyik legforgalmasabb csomópontja, ahol különböző közlekedési eszközökön naponta 900 ezer ember halad át. Itt jár Európa legforgalmasabb buszcsaládja, a 7-es buszcsalád, a 2-es metró felszín alatti forgalma fölött fél tucat busz, villamos-vonalak, többsávos főutak keresztezik egymást. Az Astoria és a környező fő- és mellékútvonalak félnapos lezárása még ünnepnapon is bizonyosan ellehetetleníti a város nagy részének életét.

Szeretném hangsúlyozni: messzemenőkig tiszteletben tartom a gyülekezési törvény rendelkezéseit, a szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez fűződő alkotmányos jogokat. Ugyanakkor a gyülekezési jogról szóló törvény 8. paragrafusa szerint “ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”, illetve az ezt értelmező 15/1990-es BM Rendelet szerint “a közlekedés rendjének aránytalan sérelme” esetén a rendőrségnek lehetősége van egy rendezvény megtiltására, illetőleg a szervezők értesítésével új időpontban, új helyszínen történő megrendezésének biztosítására.

Úgy gondolom, mindnyájunknak, akiknek fontos a város rendje, békéje és minél jobb közlekedésének elősegítése, együtt kell működnünk Budapest érdekében. Ezért tisztelettel kérem: fontolja meg, hogy a város nyugalmának megőrzését, az ünnepi megemlékezés méltóságát megfelelőképpen szolgálja-e egy, a Belváros legjelentősebb közlekedési csomópontjában megtartott pártrendezvény.

Kérem, hogy a Fidesz vezetőjeként segítsen abban, hogy tervezett rendezvényüket más, a forgalmat kevésbé akadályozó helyszínen (például a Fidesz által az elmúlt évek nagygyűlései alkalmával már többször igénybe más közterületeken) tartsák meg. Biztos vagyok benne, hogy ez a megoldás Budapest békéjét, átjárhatóságát és a forradalom hősei előtti főhajtást inkább szolgálná.

Tisztelettel:

Budapest, 2006. október 18.

Dr. Demszky Gábor

Rogán a Kossuth téren és a történelem főutcáján

Rogán Antal szerint az elmúlt időszakban Magyarország újra a történelem főutcáján jár. Úgy véli, hogy a kormányellenes tüntetések bekerülnek a történelemkönyvekbe.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A Fideszes politikus szerdán este a Kossuth téri demonstrálók előtt azt mondta, hogy most a történelem főutcája Budapest belvárosában a Parlament előtti téren van. Rogán, akit most választottak az V. kerület polgármesteréve, úgy vélekedett, hogy a demonstrálókkal szemben a belvárosi lakók párthovatartozástól függetlenül türelmesek voltak és a tüntetők is úgy viselkedtek, ahogyan a vendégekhez illő. A politikus ugyanakkor kritizálta a főpolgármestert, aki bírálta, hogy a Fidesz az október 23-i megemlékezését az Astoriánál akarja tartani. Demszky Gábor ugyanis attól tart, hogy a demonstráció megbénítja Budapest közlekedését.

Rogán felhívta Demszky Gábor figyelmét, hogy az Astoria környékét március 15-én is minden évben lezárják, amikor a főpolgármester a közelben szónokol.

Rogán Antal a demonstráció kapcsán hangsúlyozta, hogy az több dologra is megtanítja a hatalmi elitet. Például, mint mondta, arra, hogy az ország kritikus helyzetéből egy út vezet ki: az, ha a problémákat közösen oldják meg.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 16. Gyurcsány: ha akartok, elküldhettek

Október 15-én járunk, a feszült belpolitikai helyzet ellenére 80 meghívottból 56 külföldi jelezte, hogy eljön Budapestre az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Közben Gyurcsány Ferenc türelmet kért a pártjától a reformok beindításáig, a Jobbik az általuk politikainak nevezett foglyok szabadon bocsátását követelte, Sólyom államfő pedig odaszúrt a kormánynak.

Folytatjuk a 2006-os események bemutatását a Független Hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü eredeti, sző szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.

Gyurcsány türelmet kér

A kormányfő a 2009-es Európa Parlamenti választásokig kért haladékot az MSZP frakciójától a reformok és a kiigazítás érdemi beindulásához.

Ha azonban ezek után a kormánypártok elvesztik az EP-választásokat, akkor „ha akartok, elküldhettek”- fogalmazott Gyurcsány a szocialista képviselőcsoport október 3-i ülésén – erősítette meg a Független Hírügynökségnek az MSZP szóvivője.

Nyakó István elmondta, hogy a miniszterelnök szerint legközelebb a 2009-es EP választás lesz az az esemény, ahol le lehet mérni a kormány tevékenységét, a reformoknak és az egyensúlyteremtésnek a társadalmi hatásait. Gyurcsány szerint addig kell visszaszerezni az emberek támogatását, és amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kormánypártok akár le is mondathatják.

Sólyom odaszúrt Gyurcsánynak

Az ifjúságra kell bízni ’56 emlékét – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a MEFESZ – megalakulásának jubileuma alkalmából rendezte.

A köztársasági elnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc még mindig nem igazi ünnep Magyarországon. Könnyű törvényeket hozni, piros betűs ünnepet, munkaszüneti napot elrendelni, de az ’56-os megemlékezések akkor válnak nemzeti ünneppé, ha azt a magyarok a szívükbe fogadják. Ezért az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – fogalmazott az államfő.

 Sok külföldi vendég és nagy készültség várható október 23-án

Továbbra sem sikerült megegyezniük a tüntetőknek és a rendőröknek a Kossuth tér október 23-ai használatáról.

Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a tiltakozók nem szabadítják fel a Parlament előtti terület egy részét, amelyre a biztonsági intézkedések miatt lenne szükség.
A meghívott külföldi vendégek többsége már jelezte, hogy jön Budapestre.

Összesen 1200 rendőr vigyáz majd a hazai közméltóságokra és a külföldről érkező 56 állami méltóságra az október 23-i ünnepségek alatt – hangzott el hétfőn az ünnepségekről tartott miniszterelnöki hivatali tájékoztatón.

Szabó Ferenc a köztársasági őrezred parancsnoka elmondta, hogy a 80 meghívottból 56 külföldi méltóság jelezte, hogy részt vesz az ünnepségeken. Köztük van a spanyol és norvég király, a holland és osztrák kormányfő, az osztrák és lengyel államfő, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ menekültügyi bizottságának főbiztos-helyettese. Orosz részről Szergej Mironov a szövetségi tanács elnöke vesz részt az eseményeken.

Október 22-e és 24-e között fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben. Teljesen lezárják például a belváros és a a ferihegyi repülőtér közötti utat és a rendezvények környékén megállási és várakozási tilalom lesz érvényben. Az ott parkoló autókat a rendőrség elszállítja, eljárást indít a tulajdonos ellen és a szállítási díjat is ráterheli. A biztonságra összesen 1200 rendőr vigyáz majd.

Szabó Ferenc közölte azt is, hogy a biztonság érdekében a rendőrségnek a tér 50-70 méteres körzetét át kell vizsgálnia tűzszerészekkel, és ezen a területen csak átvizsgált emberek tartózkodhatnak majd, amit nehéz lenne megoldani a tüntetőkkel. A rendőrség, a MeH és a tüntetők hétfőn már egyeztettek a tér használatáról, egyelőre nem sikerült megállapodni, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a megbeszéléseket.

Arra senki sem válaszolt a sajtótájékoztatón, mi lesz, ha a tüntetők nem hagyják el a Kossuth teret.

Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a központi ünnepségek 536 millió forintba kerülnek, a teljes emlékév pedig majdnem 3,7 milliárd forintba. Ebben az összegben azonban benne van 60 szobor, 11 nagyjátékfilm, 2 emlékmű és többszáz könyv elkészítése is.

Az ünnep részeként két hét alatt 40 állami rendezvényt tartanak. Ezek között szerepel az is, hogy az eddig Felvonulási térként ismert területet (ami egyébként helyrajzilag a Dózsa György út része) 56-osok terére keresztelné a XIV. kerületi önkormányzat.

A sorozat két legutóbbi cikkét itt olvashatja:

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-14-orban-programjara-var-az-mszp/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-15-az-mszp-kizarta-soraibol-az-arulot/

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 15. Az MSZP kizárta soraiból az „árulót”

800 katona, rendőr, vámos, határőr, börtönőr, illetve polgári védelmis demonstrált szombat délelőtt a Kossuth téren a kormány megszorító intézkedései miatt.

A tüntetők egy négypontos petíciót adtak át a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának. Kondorosi Ferenc azt mondta, a válaszhoz meg kell vizsgálniuk a követeléseket, de lát esélyt a megegyezésre.

Mindeközben az MSZP kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki az október elején tartott választmányi ülésre bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki röogzítette az ott elhangzottakat, többek között Szekeres Imre és Lamperth Mónika később nyilvánosságra hozott beszédét.

Folytatjuk a 2006-os őszi zavargárokat, és azok következményeit felidéző sorozatunkat. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatók.

Egyenruhások tüntettek

A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének demonstrációja délelőtt 11 órakor kezdődött a nyolc tagszervezet 100-100 fős delegáltjainak felvonulásával. Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke ezt követően átadta a tüntetők négypontos petícióját a szaktárca képviselőjének.

A petícióban egyebek mellett törvényi garanciát szeretnének arra, hogy a fegyveres és rendvédelmi szféra bére reálértéken ne csökkenjen, illetve kezdjék meg az uniós bérekhez történő felzárkóztatást, és a munkaidő is az EU-s direktívának megfelelően alakuljon. Azt szeretnék, ha a kormány nem csorbítaná tovább a juttatásaikat – különösen a szolgálati nyugdíj intézményét. A rendvédelmisek emellett feladataikkal arányos költségvetési forrásokat, a rájuk vonatkozó törvények kétharmadossá alakítását, illetve érdemi párbeszédet sürgetnek a petícióban.

Kónya Péter, az FRDÉSZ elnöke azt mondta, a megmozduláshoz vezető utolsó „lökést” az adta, hogy a konvergenciaprogramban szerepel a szolgálati nyugdíj, valamint a 13. havi fizetés és a pótlékok nagy részének eltörlése. A rendvédelem jelenleg a működőképesség határán mozog. A költségvetést évek óta alultervezik, ezért a munkakörülmények, illetve eszközök régóta elavultnak számítanak – tette hozzá. Ha a kormány nem hajlandó érdemi tárgyalásra, akkor országos demonstráció várható, és addig is minden törvényes alkalmat megragadnak a nyomásgyakorlásra – jelentette ki végül.

Kondorosi Ferenc, az IRM államtitkára azt mondta, még aznap szakértők segítségével áttanulmányozzák az anyagot,

A rendvédelmi szervek munkája a jogállam fontos garanciája, amit ezúton is köszönet illet – tette hozzá. Kondorosi szerint a követelések világosak és tisztességesek, de kérdés, hogy összeegyeztethetők-e a konvergenciaprogrammal. A tárca szeretne megegyezni a tüntetőkkel, és talán esélyt is lát erre – fogalmazott az államtitkár. A szerdai kormányülésen minden bizonnyal Gyurcsány Ferenc is rákérdez majd az ügyre, mondta az államtitkár..

Kizárt a párt 

Az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága szombati ülésén kizárta a pártból Sipos Józsefet, aki a párt múlt hét szombati választmányi ülésére bevitte a Magyar Rádió munkatársát, aki rögzítette a felszólalásokat, majd nyilvánosságra hozta az ott elhangzottakat – derül ki a párt közleményéből.

Az OEEB meghallgatta Sipost, majd megállapította, hogy a politikus megsértette a párt alapszabályát és az Országos Választmány Szervezeti és Működési Szabályzatát is. Az Alapszabály 45. paragrafusa alapján Sipos tettével kárt okozott a pártnak. Az OEEB egyhangúan döntött arról, hogy mindezek miatt fegyelmi büntetést kell kiszabni. Sipos József elismerte, hogy ő hívta be az újságírót a zárt ülésre, és ezzel hibát követett el.

A választmányi ülésen a Magyar Rádió riportere rögzítette többek között Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési, valamint Szekeres Imre honvédelmi miniszter beszédét is, melyet később nyilvánosságra is hoztak.

Szájer: Az ország visszafelé halad a fejlődésben

Minden demokrata felelősséggel tartozik a magyarországi állapotok helyreállításáért. Ha egy találkozó erejéig összehozta a Magyar Demokrata Fórumot (MDF) és a Fideszt, az Európai Néppárt ifjúsági szervezete már sokat tett ezért – jelentette ki Szájer József, a frakció fideszes alelnöke a testület szombati ülésén, Budapesten. A megbeszélésen Dávid Ibolya, az MDF elnöke is megjelent, aki az összefogás fontosságáról beszélt.

Az elmúlt négy év elhibázott politikai döntései, valamint az utóbbi időben nyilvánosságra került hazugságok miatt Magyarország elsőből utolsó lett az újonnan csatlakozott tagállamok közül az Európai Unió szemében – mondta Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke. Külföldön úgy vélik, az ország gazdasági és morális szempontból nem előre, hanem visszafelé halad a fejlődésben – ez pedig tarthatatlan állapot – fogalmazott a politikus.

Bár a külföldi elemzők egy része úgy véli, “jobb híján” a miniszterelnöknek kell kivezetnie az országot a válságból, Gyurcsány Ferenc alkalmatlan erre a feladatra, mert egyszer s mindenkorra leírta magát azzal, hogy mindent feláldozott a hatalma megtartása érdekében – tette hozzá. A fideszes politikus ezután a Kossuth térre invitálta a tanácskozáson résztvevő fiatalokat; mint mondta azért, hogy ők is lássák, miként tiltakoznak a hozzájuk hasonló fiatalok a hazugság és a demokrácia megcsúfolása ellen.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén a hazai helyzet tarthatatlanságáról beszélt, politikai anarchiának minősítve azt, ami az ország nemzetközi tekintélyének elvesztését hordozza magában. Szerinte az időben született, kölcsönös kompromisszumok révén azonban minden probléma kezelhető.

A feszült belpolitikai helyzetet nem az utcára vitt emberek, hanem azok a politikusok tudják konszolidálni, akik áprilisban mandátumhoz jutottak. Ehhez azonban közös vállalásnak kell tekinteniük az ország kiemelését ebből a méltatlan állapotból, s mindenekelőtt meg kell állapodniuk egy közös célban, ami ez első lépést jelentheti a megoldás felé – mondta végül az MDF elnöke.

 A motorosok is beszálltak a buliba

Motoros szimpátiatüntetés lesz a Kossuth téri demonstrálók mellett, szombat délután Budapesten, amelyre a szervezők 500-1000 résztvevőt várnak – mondta el a Független Hírügynökségnek a rendezvény szervezője. A motorosok délután fél négykor indulnak a Hősök teréről.

A tervezett útvonal: Andrássy út, Oktogon, Nagy körút, Margit híd, Moszkva tér, Déli Pályaudvar, a BAH-csomópont, Erzsébet híd, és végül a Kossuth tér, ahová a tervek szerint fél ötre érkeznek meg. Az útvonalat a rendőrség biztosítja, és a motorosok áthaladásakor lezárják a kereszteződéseket.

A helyszínen délután háromra, körülbelül 50 motoros érkezett meg, néhányan biciklivel vagy gyalogosan jöttek. A Hősök tere környékén legalább ötven rendőr, tíz rendőrautó, és nyolc rendőrmotoros van.

A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-6-permanens-forradalom-kossuth-teren/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-7-kossuth-teri-helyzet-fokozodik/

A rendőrségnek fizetnie kell, mert meghiúsította az Orbán elleni tüntetést

0

Két és fél év után a Kúria jogerősen kimondta, hogy a rendőrség megsértette a gyülekezési jogot, amikor megakadályozta az ellentüntetést a 2015-ös miniszterelnöki évértékelő alatt a Várkert Bazárnál.

A tüntetés szervezőit, Takács Borbálát és Takács Flórát a Helsinki Bizottság képviselte, és a szervezet közleményéből az is kiderült, hogy

részükre 100–100 ezer forintos sérelemdíjat is megállapítottak.

Takács Borbála és Takács Flóra, a MostMi csoport aktivistái Orbán Viktor miniszterelnök szokásos évértékelője idején szerettek volna tüntetést szervezni a rendezvénynek otthont adó Várkert Bazár előtt. Február 20-án ezt be is jelentették a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság viszont a másnapi egyeztetésen közölte velük, hogy a demonstrációt nem lehet megtartani, mert az I. kerületi önkormányzt a területet használatba adta az évértékelőt szervező Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek.

A rendőrség kérte az ellentüntetés szervezőit, hogy erre tekintettel módosítsák a bejelentésüket, amire ők nem voltak hajlandók, a rendőrség pedig arra jutott, hogy a két rendezvény egyszerre nem tartható meg. Ráadásul a végzésében a rendőrség azt a jogorvoslati tájékoztatást adta, hogy a döntéssel szemben nem a gyülekezési jogról szóló gyors bírósági jogorvoslattal lehet élni, hanem azzal, amellyel akár évekig is eltarthat az eljárás.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint

mind a jogorvoslati jogról szóló tájékoztatás, mind maga a tiltás törvénysértő volt, és alkotmányellenesen korlátozta a tiltakozni akarók gyülekezési jogát, ezért a képviseletükben bírósághoz fordultak.

A Fővárosi és Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyetértett ezzel, és márciusi eleji végzésében hatályon kívül helyezte a rendőrség önkényes döntését.

Addigra viszont már az évértékelő három napja véget ért. A szervezők ezért személyhez fűződő jogsértés és kártérítés miatt indítottak pert a rendőrség ellen. Ez a per zárult most jogerősen a Kúria döntésével.

 

Esti srácok

2006. szeptember 19-én írtam az itt olvasható Esti srácok című publicisztikát, egy nappal az MTV székházának ostroma és felgyújtása után. Semmit sem változtattam a dolgozaton – vállalom, hogy akkor így láttam az eseményeket.

Az esti srácok nagyobb tömegekben hétfőn este kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de igen demokratikusan is viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt betört a televízió büféjébe, ott tört és zúzott, majd, ideológiai alapon, egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távozott. Békeidőkben az ilyet a szakirodalom betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezi, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.

Más esti srácok, nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztására pazarolják. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Nem volt könnyű dolguk, igen ötletesnek kellett lenniük, hogy elegendő számú autót fel tudjanak gyújtani.

A legtöbb ember ugyanis, ellentétben a hétfő esti pesti srácokkal, ha politikai tüntetésre megy, hiába köt csomót a zsebkendőjére, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon. Innen is látszik, hogy az esti srácok eszén nem könnyű túljárni, ha valamelyikük úgy dönt, hogy felgyújt egy autót, akkor ide a rozsdás bökőt, hogy meg is teszi.

Szabad szemmel is jól kivehető volt, amint az esti srácok egy csoportja hősies csata után elfoglalt és felgyújtott egy, a téren lévő rendőrautót. Hogy ez mennyire bátor tett volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóban egy rendőr is bennrekedt. Amikor a jármű már nagyon égett, esti srácok egy csoportja megpróbálta eloltani, ám más esti srácok ezzel párhuzamosan újabb égő rongyokkal és más rekvizitekkel tartották életben a tüzet. Idővel már nagyon úgy nézett ki, hogy a kocsiban ülő közeg elevenen benn ég, ám ekkor az esti srácok megmutatták, hogy minden látszat ellenére, nem közönséges garázdák ők. Ellenkezőleg: nemcsak karjuk van, amivel dobálni és gyújtogatni tudnak, de a szívük sincs kockakőből.

Ezt onnan lehet tudni, hogy végül kiengedték a szerencsétlen bennrekedt rendőrt, és amikor kijött, még csak agyon sem verték! Az egyik, a magyar függetlenségért síkra szálló esti srác a Magyar Televízió épületének emeleti ablakában mutatta magát, s miközben egy árpádsávos zászlóval járkált föl, s alá, bőszen lengette is azt. Ez is igen hősies és a helyszínen megjelenteknek tetsző cselekedet volt. A zászlólengető esti srácot még az sem riasztotta vissza, hogy viselkedése nem mindenki számára volt szimpatikus, sőt, néhányan élnek még azok közül, akikben ez a tevékenység bizonyos ordas eszméket idéz fel. Olyan időket, amelyeket a köznyelv leginkább vészkorszaknak szokott nevezni.

Az esti srácok nem kedvelik az egyenruhát, ezért ők maguk is sokféle ruházatot viselnek. Különösen a fekete bőrszerkók jönnek náluk számításba, mert ez nagyon hazafias, demokratikus és a kommunisták rettegnek tőle. Ugyanebből az okból kifolyólag az esti srácok többnyire tar fejjel mutatkoznak, mert ez, amellett, hogy félelmet kelt a gyanútlan szemlélőben, minden másnál jobban kifejezi a magyarság sorsa és a nemzet függetlensége iránt érzett elkötelezettséget.

Az esti srácok hajnaltájt, nem kis bátorságot tanúsítva, felgyújtották a Magyar Televíziót, amely, csak úgy mellesleg, Budapest – így hívják az esti srácok hazájának fővárosát – egyik legszebb épületében működik. (Már amikor működik, és a túlcsorduló nemzeti érzelmektől hevítve, nem gyújtják fel). Ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számít, különös tekintettel arra, hogy alatta halottak, mégpedig katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei fekszenek.

Az esti srácok nagyvonalúságát bizonyítja, hogy amikor az épület már rendesen égett, csak kezdetben akadályozták az oltásra kivezényelt tűzoltók munkáját, és később is csak elvétve dobálták őket kővel és üvegekkel, sőt, olyan periódusok is előfordultak, amikor hagyták őket dolgozni.

Kedd reggelre a rend helyreállt, de a műsor, legalábbis az esti srácok ígérete szerint, folyatódik.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Szeptember utolsó és október első napjaiban megmerevedni látszottak a frontok. Miközben az ország az önkormányzati választásra készült, a Független Hírügynökség Kossuth téri helyzetjelentéseiből kiderül, hogy a téren mindig történt valami.

Leginkább az, hogy egy néhány száz fős – néha ennél valamivel nagyobb – tömeg letáborozott a téren és forradalmi hangulatban a kormány lemondását követelték.

Összeállításunkat az önkormányzati választást megelőző és követő napok történéseivel folytatjuk. A Független Hírügynökség szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel írjuk.

Szeptember 30. Tüntetés, pártzászlók nélkül

Szombaton fél 11-kor 40-50 békés tüntető volt a Kossuth téren. A szervezők a Független Hírügynökség helyszíni tudósítójának elmondták: a hétvégén csak kulturális rendezvények lesznek, istentisztelet, szavalás. Még a gazdák is hazamentek, elmondásuk szerint dolguk van odahaza.

A szervezők elmondták, hogy beszédeket nem tartanak, és odafigyelnek arra is, hogy senki ne hozzon magával politikai plakátokat, zászlókat és molinókat. Az Árpád-sávos zászlókat sem engedik be. Hétvégére hazamentek a gazdák is, ezt azzal indokolták, hogy dolguk van otthon. Több civilszervezet, például az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sorstársak Egyesület is sátrat állított fel. A tüntetést 100-150 rendőr biztosítja, akik egyelőre buszokban ülnek. Rendőri sorfal nincs a Parlamentnél.

Este hét órára körülbelül ezer ember gyűlt össze a fővárosi Kossuth téren. A békés tüntetők egymást közt beszélgettek, illetve a színpadon fellépő együttesek előadását hallgatták, némelyikük nemzeti színű zászlót tart a kezében.

A rendőrség az eddigihez hasonló létszámban várakozik a Parlament mellett parkoló buszokban. Az Országház és a tüntetők közé állított kettős kordon mögött egy pár tucat egyenruhás vigyáz a rendre.

A Kossuth térről este hatkor több mint száz motoros indult el, hogy egy nagyobb körutat tegyen a városban, érintve a Nyugati pályaudvar környékét, az Andrássy utat és a Hősök terét is. Egyikük elmondása szerint a rendőrség végig biztosította nekik az utat, és úgy tervezik, az elkövetkező napokban hasonló körútra indulnak esténként a Kossuth térről.

Október 1. Tarlós elismerte a vereségét

Az önkormányzat választáson már érződött a változások szele. A Fidesz a legtöbb helyen tarolt, s Tarlós István, aki független jelöltként indult éppen csak alul maradt a várost a rendszerváltozás óta vezető Demszky Gáborral szemben.

Tarlós István független főpolgármester-jelölt elismerte vereségét Demszky Gáborral szemben vasárnap éjjel. A szavazatok 98,44 %-os feldolgozottságánál a főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor (MSZP-SZDSZ) a voksok 46,9%-át, Tarlós István 45,14%-át szerezte meg. Katona Kálmán (MDF) 6,01%-ot szerzett.

Október 3. Tüntetést szervez a Fidesz a Kossuth térre

A Kossuth téri kormányellenes demonstráció szervezői örülnek a Fidesz péntekre bejelentett nagygyűlésének, ugyanakkor nem akarják, hogy civil kezdeményezésük Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai vitájának színterévé váljon – hangzott el a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) keddi tájékoztatóján. A két szervezet közös nyilatkozatban fordult az ellenzéki vezetőhöz.

A demonstrálók egyeztető tárgyalásra hívták Orbán Viktort, de felvették a kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével és a szakszervezetekkel is.


A Jobbik Magyarországért Mozgalom is üdvözli Orbán Viktor tegnapi bejelentését – tájékoztatta közleményében a szervezet a Független Hírügynökséget. A Jobbik a Gyurcsány-kormány lemondatása érdekében teljes és országos mozgósításba kezd, és arra kéri a párt helyi szimpatizánsait, hogy folytassák a vidéki tiltakozásokat, és pénteken mindannyian jöjjenek a Kossuth térre.

Kedden délben kevesebb mint 100 demonstráló és néhány rendőr volt a Kossuth téren.

Kedd este kilenc órakor körülbelül 1000 békés tüntető gyűlt össze a Kossuth téren, és jórészt ismeretlen szónokok beszédeit hallgatták. Rendőri sorfal nem volt a Parlament előtt, de továbbra is kettős kordonnal védték az épületet, és mintegy 50-100 rendőr biztosította a környéket.

Kamu MSZP-tüntetésre hívják az embereket

Nem szervez utcai megmozdulást a Magyar Szocialista Párt – közölte a párt, arra reagálva, hogy e-mailen és SMS-ben szolidaritási megmozdulás híre terjed. Az MSZP arra kér mindenkit, hogy ne menjen el a megmozdulásra.

A politikának az Országgyűlésben a helye, nem az utcákon, ezért a párt a parlamentben kíván politizálni – áll a közleményben.

Október 4. Sólyom László is megszólalt

Vasárnap este Sólyom László köztársasági is megszólalt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nyílt levélben üdvözölte az államfő szerepvállalását és levelét Sólyomnak arra a mondatára fűzte fel, hogy a politizálás színtere a parlament és nem az utca.

SÓLYOM LÁSZLÓ ÚRNAK,
a Magyar Köztársaság Elnökének

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Vártuk és üdvözöljük újabb megszólalását.

Egyetértünk azzal, hogy Elnök Úr vasárnap esti beszéde óta történtek nem a kibontakozás irányába mutattak. Másutt, máskor és másoknak nyilván lesz alkalma annak mérlegelésére is, hogy a nyilatkozat maga mennyire szolgálhatta a kibontakozást.

Most az a fontos, hogy a szocialista frakció is magáénak vallja Elnök Úr álláspontját és kész következetesen képviselni azt : “alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés”. Mi is úgy véljük, hogy parlamentáris demokráciában megengedhetetlen, ha egy párt és annak elnöke a parlament helyett, sőt azzal szemben választja az utcai ultimátumok politikáját.

Értjük Köztársasági Elnök Úr nekünk szóló figyelmeztetését is.

Biztosítjuk Elnök Urat arról, hogy a szocialista parlamenti képviselők minden körülményt mérlegelve hozzák meg döntésüket a programról, a kormányról és a kormányfő személyéről. Mérlegeljük (ahogy Köztársasági Elnök Úr is kívánja) a választási kampányban történteket, valamint a jelenlegi politikai alternatívák jelentését és következményeit, az ország előtt álló feladatokat, az állampolgárok iránt érzett felelősséget, de tetteinkért, szavainkért és szándékainkért viselt saját felelősségünket is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazást megelőző előterjesztői beszédében maga is számot kíván vetni mindezzel.

Budapest, 2006. október 4.

Tisztelettel üdvözli:

Lendvai Ildikó
az MSZP frakcióvezetője

Keresik az őszödi beszéd kiszivárogtatóját

Vizsgálatot rendelt el a kancelláriaminiszter annak felderítésére, hogyan rögzítették a kormányfő nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét – mondta a Független Hírügynökségnek a kormányszóvivő. Az ügyben törvénysértés gyanúja is felmerült.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után egy szakértői elemzés készült a felvételről, amely megállapította: azt biztosan nem a Balatonőszödi MSZP-frakcióülésen meghívottként jelenlévők készítették. Ez egyrészt technikailag nem volt megoldható, másrészt ezt bizonyítja az is, hogy a hivatalos változaton és a „kalóz-felvételen” nem egy helyen vannak a kazetta-fordítási szünetek.

Mivel azonban a balatonőszödi kormányüdülő védett kormányzati objektum, ezért Szilvásy György kancelláriaminiszter Petrétei József igazságügyi miniszterrel egyeztetve vizsgálatot indított a rögzítés körülményeinek kiderítésére.

A Független Hírügynökség információi szerint a vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a köztársasági őrezred végzi.

A sorozat további cikkei itt olvashatók.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/kik-verik-szet-budapestet-osszel-5-korholas-szeretet-es-szenvedely-szavai/

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 4. „Hegyekbe hordani a hazugságot”

Külföldről szervezik majd az őszi zavargásokat, nyilatkozta a napokban Rogán Antal. Hogy konkrétan melyik országból, azt nem árulta el a miniszter, igaz, nem is kérdezték.

Korábban Berlin, Brüsszel és Washington került szóba, így, amennyiben igaz, amit a miniszter mondott, ezekről a helyekről próbálja Soros megbuktatni a magyar kormányt.

A 2006-os őszi zavargásokat bemutató sorozatunk negyedik részében szeptember utolsó napjainak történéseit tekintjük át, elsősorban a Független Hírügynökség egykori tudósításaira támaszkodva. Az eredeti, szó szerinti szövegeket dőlt betűvel

2006. szeptember 24. – Aláírások, petíciók, tiltakozások

Két embert elfogtak a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út sarkán, miután üldözőbe vettek egy körülbelül 40-50 fős csoportot éjfél után.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért, mert bár a csoport tagjai közül többen csuklyát vagy maszkot viseltek, de nem hangoskodtak és rongálni sem próbáltak semmit -jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

Éjfél után egy körülbelül 40-50 fős csoport indult meg a Kossuth térről a Deák tér felé, ahol megálltak.

A Károly körúton két csapatszállító autó mellett körülbelül 30-40 rendőr állt, akik elindultak a csoport felé. Az emberek erre futni kezdtek, mire a rendőrök üldözőbe vették őket, és végül kettejüket el is fogták. Őket visszavitték a csapatszállító autókhoz, a többiek pedig szétszéledtek a környező utcákban. Időközben összegyűlt mintegy 100 ember a Károly körúton, ők az eseményeket figyelik, a rendőrök pedig jelenleg a csapatszállítóknál állnak – jelentette tudósítónk.

Petíció Szilinek

Vasárnap a kormány ellen tüntetők egy csoportja peticiót szeretne átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az egyik szervező. A demonstrálókat a házelnök kérte arra, hogy követeléseiket petíció formájában adják át.

A követeléseket tíz ismert személyiség írta alá. Ők Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Tőkés László.

A petícióban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követelik. Követelésükre két napon belül várnak választ.

Már alig vagyunk hír a nemzetközi sajtóban

Magyarország vasárnapra már csak a BBC-nél szerepelt a vezető hírek között, a CNN pedig internetes oldalán utoljára csak egy szombat délelőtti hírt közölt. Az AFP és a Reuters szintén beszámolt a szombati tüntetésről, de már nem a címoldalon.

A világ nagy hírügynökségei csak tárgyszerű, eseményeket ismertető tudósításokat közölnek a Kossuth téri szombati tüntetésről. Mindegyik kiemeli, hogy ez volt a legnépesebb megmozdulás az egy hete tartó tüntetések között. A szombat este a téren lévők számát a francia hírügynökség „körülbelül 20 ezerre”, a BBC „20 és 50 ezer közöttire”, a Reuters pedig „40 ezerre” becsülte.

A tudósítások több tüntetőt is megszólaltatnak, akiket általában csak a keresztnevükön említik. A tüntetők többségében azt mondják, amit már korábban sokszor idéztek tőlük: például „

azért vagyunk itt, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le”,

„a hazug miniszterelnöknek és kormányának mennie kell” és “addig itt maradunk, amíg a kormány le nem mond”.

Kommentárt, értékelést ezúttal egyik nagy hírügynökség sem fűz a hírekhez. Azt mindegyik híradás kiemeli, hogy – ellentétben a hét eleji utcai randalírozásokkal – ezúttal nem volt erőszak sem a tüntetés alatt, sem a tömeg feloszlása után.

Tévékészülékekből építenék a hazugság piramisát

Lezárult egy korszak, miután az ellenzéki pártok vezetői nem mentek el a Kossuth téri demonstrációra – közölte vasárnap Molnár Lajos, a Parlament előtt tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője. Hozzátette:

Orbán Viktor ezzel elvesztette népvezéri szerepét, de továbbra is kérik az ellenzéki pártokat, hogy támogassák erőfeszítéseiket.

Az MNB 2006 szerdától polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett meg. Arra kérik az autósokat, hogy naponta legalább egy órára a forgalomban állítsák le járműveiket, és kapcsolják be a vészvillogót. Emellett a Parlament elé felépítenék a „hazugság piramisát”, amelyet televíziós készülékekből állítanának össze. Céljuk: „hegyekbe hordani a hazugságot, hiszen kommunikációs háború folyik ellenük”. Molnár közölte: ehhez tévékészülékeket várnak a szimpatizánsoktól.

Balogh Barna, az MNB 2006 egyik ügyvivője új választás kiírását követelte, mert véleménye szerint a kormány mellett az ellenzék is tudott az ország valós helyzetéről, ám arról nem tájékoztatta a közvéleményt.

A másik ügyvivő, Takács András pártfüggetlennek nevezte a demonstrációt, ahol állampolgári jogon vesznek részt a megjelentek, és mondanak beszédeket a szónokok. Az ügyvivő követelte, hogy a választási törvény módosításával töröljék el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

A Nemzeti Jogvédő Iroda alapítványt hozott létre, amelynek célja jogi segítségnyújtás a rendőri túlkapások miatt letartóztatottaknak – jelentette ki az iroda képviseletében Gaudi-Nagy Tamás.

Rendőrgyerek, tüntetőgyerek

Hogy ezek az események nem voltak hatástalanok a közhangulatra sem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint egy látszólag jelentéktelen, ám annál jellemzőbb történet. Fél évvel a 2006-os szeptemberi zavargások után farsangi bált rendeztek a gyerekeknek az egyik budapesti óvodában. Gaudi-Nagy Tamás gyerekei rendőrnek és tüntetőnek öltöztek, és a rendőr-gyerek ütötte a tüntető gyereket.

Szilit sejtik az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött

A londoni Telegraph vasárnapi számának internetes változata a magyarországi tüntetésekről szóló helyszíni beszámolójában azt írja, hogy Budapesten egyesek Szili Katalint sejtik a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött. A riporter a Kossuth téren tüntetők közül többeket is megszólaltat, de ezt a gyanút általánosságban, név nélkül fogalmazza meg.

A cikkíró ismerteti, hogy Budapesten az a hír is elterjedt, hogy a magyar miniszterelnök esetleg maga szivárogtatta ki a hangfelvételt, amelyen májusban párttársai előtt beismeri, hogy hazudtak a választások megnyerése érdekében. Utána meg nem nevezett „politikai elemzőkre” hivatkozva azt írja, hogy ennél sokkal valószínűbb, hogy „párttársai próbálták lejáratni”.

A Telegraph ezután hasonló véleményt idéz Seres Lászlótól, a Hírszerző című internetes hírszolgáltató kiadójától, majd így folytatja: „A vádló ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére szegeződtek, aki egyetlen szót sem veszteget a kormányfő gazdasági reformjaira, viszont állítólag nagyon vágyik a posztjára. Gyurcsány úrral tavaly már nagyon összeveszett, amikor nem volt hajlandó visszalépni a köztársasági elnök-jelöltségtől. És vesztett. Most pedig a miniszterelnöknek kell szembenéznie a vereség veszélyével.”

A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, hogy az elemzők többsége arra számít, hogy a szocialisták hagyják Gyurcsányt egy-két évig kormányozni, majd ezt követően lecserélik, hogy „magával vigye” a népszerűtlen megszorító intézkedések negatív hatását. Úgy véli, hogy a magyar közgazdászok általános véleménye az, hogy ha a gazdasági reformokat most nem viszi keresztül Gyurcsány, vagy valaki más, akkor nagyon súlyos pénzügyi-gazdasági válság következhet be Magyarországon.

Szili tagadja, hogy ő szivárogtatott volna

Szili Katalin vasárnap délután közleményben utasította vissza, hogy ő szivárogtatta volna ki a Gyurcsány-beszédet.

A magyar parlament elnöke rövid közleményében azt írja „

Sajnálom, hogy olyannal hozták a nevem összefüggésbe, ami nem igaz.

Ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem.” – írja Szili Katalin, házelnök.

A közlemény arra nem tér ki, hogy melyek lesznek ezek a „szükséges lépések”.

Senkit sem vettek őrizetbe a Kossuth téren

Körülbelül 4-5 ezer ember demonstrált a Kossuth téren vasárnap este fél 10-kor, a kormány lemondását követelve. A hangulat békés, a tömeg a szónokokat hallgatja – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Schőn Péter a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a tüntetésen rendbontás nem történt, senkit sem vettek őrizetbe.

2006. szeptember 25: Petíció Sólyom Lászlónak

Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelik abban a petícióban, amelyet hétfőn délelőtt adtak át a Kossuth téri tüntetők képviselői az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.

A petíciót az aláíró Bethlen Farkas, valamint a tüntetést szervező Őrfi József, Körbl Balázs, Molnár Attila adta át Király Edinának, majd ezután a Sándor Palotához indultak, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is átadják követeléseiket.

A tüntetők 48 órán belül választ várnak a követeléseikre.

“A rendőrök nem látnak a könnygáztól és a füsttől”

Rendőrséghez közelálló körökből került nyilvánosságra az a felvétel, amely beszélgetést az ostrom alatt álló MTV székházban rekedt rendőrök vezetője folytatta a központtal, és amelyben kilátásba helyezte a parancsmegtagadást – értesült a Független Hírügynökség.

A több szerkesztőséghez is eljuttatott felvételen az épületben rekedt rendőrök arról beszélnek, hogy a könnygáztól és a füsttől nem látnak, tele vannak sérültekkel, és nem tudják tartani az ajtót sem. Miután azt az utasítást kapták, hogy maradjanak odabent,

parancsnokuk kilátásba helyezte, hogy megtagadja a parancsot,

még ha hadbíróság elé is kell állnia, de kiviszi az embereit onnan.

A Független Hírügynökség értesülése szerint a múlt hét közepén nem csak a Blikkhez, de az RTL Klubhoz is eljutott a felvétel, ám a szerkesztőség akkor úgy döntött, hogy morális okok miatt abban a helyzetben nem teszi közzé a felvételt. Mivel a körülmények megváltoztak, és Blikk cikkére hivatkozva több internetes lap is szó szerint közölt részleteket a felvételből, az RTL Klub is közzé teszi este a hanganyagot, melynek idézett része megegyezik a Blikk birtokában lévő felvétellel.

Kert Attila, az MTV hírigazgatója elmondta: hozzájuk is eljutott a felvétel, de a közszolgálati televízió úgy döntött, hírként fogja kezelni a történteket, és nem közöl részleteket a hangfelvételről. Hasonlóan jár el az ATV hírszerkesztősége is – közölte Kurucz Péter, az ATV Híradó megbízott főszerkesztője.

Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a felvétel valódiságát vizsgálják.

Tiltakozás a politikai hazugságok ellen

46 neves közéleti személyiség írta alá a Védegylet tiltakozó nyilatkozatát a politikai hazugságok ellen. A szövegben leszögezik: nem fogadják el, hogy a politika természetéhez hozzátartozik a hazugság.

A májusi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és utóélete fordulópont a III. Köztársaság történetében – hangsúlyozzák az aláírók. A kormányfő hónapokig titkolt vallomása felszínre hozta azt, amit eddig is sejtettek: a köztársaság intézményrendszere morálisan meggyengült – szögezik le.

Szerintük a kimondott szavaknak súlyuk van: akkor is ha egy kormányfő bevallja, hogy megfosztotta az embereket a valós döntési helyzettől és akkor is, ha egy ellenzéki vezető “népi ellenállásról” beszél. Az aláírók úgy vélik: ha egy politikus nem ismeri fel szavai következményeit: nincsen helye felelős pozícióban.

A nyilatkozatot 46 neves közéleti személyiség írta alá. Köztük: Darvas Béla egyetemi tanár, Losonczi Péter filozófiatörténész, Máté-Tóth András teológus, Pokol Béla egyetemi tanár, Solymosi Frigyes akadémikus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár is.

Fegyverzárlat Miskolcon

A rendszerváltás óta első alkalommal van fegyverzárlat a lőfegyvert használó sportkluboknál Miskolcon – tudta meg a Független Hírügynökség hétfő este.

A Miskolci Honvéd biatlonszakosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a rendőrség kérte hétfőn, hogy

a belpolitikai helyzet miatt ne tartsák meg a versenyeket és ne vegyenek részt az edzéseken.

Szöllősi István elmondta: élesnek számító kispuskáik vannak, és a rendőrségen is számon tartják ezeket.

„Készülnénk a versenyekre, és a világbajnokságra is, de október másodikáig korlátozva vagyunk. Ilyen utoljára a rendszerváltás előtt fordult elő” -tette hozzá a sportvezető.

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

A 2006-os őszi tüntetésekről és utcai rendzavarásokról szóló beszámolóinknak az adja mostani apropóját, hogy az idei őszre is hasonló „csemegéket” ígérnek a politikusok.

Mint azt legutóbb megírtuk, az őszi politikai szezont Kövér László, majd Rogán Antal megszólalásai indították.

A Fidesz szerint a Soros-hálózat (sic!) utcai zavargásokat tervez. Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal, szerintük, ha lesznek zavargások, azok a Fideszhez köthetők, hiszen nekik érdekük, hogy adott esetben rendkívüli állapotot vezessenek be, és amennyiben érdekeik úgy kívánják, akár a jövő évi választás elhalasztására is sor kerülhet.

Ezúttal a 2006. szeptember 19-én történtek utáni napokkal folytatjuk a Független Hírügynökség egykori dokumentumai és beszámolói alapján készült sorozatot.

A Független Hírügynökség akkori anyagaiból átvett szó szerinti szövegeket kurzívval, azaz dőlt betűvel írjuk.

A szocialisták szerint a Fidesz hergelte a tömeget

2006. szeptember 19-én, tehát két nappal az őszödi beszéd rövid kivonatának nyilvánosságra kerülése után Steiner Pál, (MSZP), az V. kerület polgármestere nyílt levélben a Jobbiktól való elhatárolódásra szólította fel Rogán Antalt, a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy nyilvánosan határolódjon el azoktól, akik az erőszakot gerjesztik.

Steiner Pál nyílt levelében azt írja, a híradások szerint hétfőn éjszaka a Szabadság téren a Fidesz V. kerületi elnökségének egyik tagja, a Belvárosi Polgári Szalon vezetője „hergelte” a tömeget az MTV székháza előtt, és “éljenezte a szolid forradalmat”. Emellett a Rogán Antalt az önkormányzati választásokon hivatalosan is támogató Jobbik is élére állt a zavargásoknak.

Az MSZP-s polgármester felszólította a Fidesz V. kerületi elnökét, hogy „nyilvánosan határolódjon el a erőszakot gerjesztő vezetőtársától és Jobbiktól”.

Rogán: viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének

Rogán Antal, a Fidesz V. kerületi elnöke arra kéri azokat, akik a Belvárosban demonstrálnak, hogy viselkedjenek úgy, mintha vendégségbe mennének. “A Belvárosban emberek élnek, akik féltik szeretteiket, és féltik lakásaikat, személyes vagyontárgyaikat” – hangsúlyozta Rogán Antal.

Gyurcsány: mintha egy forgatókönyv lett volna

Gyurcsány Ferenc szerint nem az volt a cél a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatalával, hogy a pártból néhányan megbuktassák – erről a miniszterelnök beszélt az RTL Klub Akták című műsorában. Közölte: a párt ülésén a hangfelvételt technikusok készítik, és több ember kezén is átmegy. Egyvalaki hitványsága miatt azonban nem fog a pártja tagjaira gyanakodva nézni.

A miniszterelnök szerint a tüntetés nem a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra hozatala miatt alakult ki, hiszen már legalább két hónapja feszült volt a hangulat. Mintha egy forgatókönyv lett volna, csak az a végére – a köztévé székházának ostromára – kicsúszott az írók keze közül – fogalmazott a miniszterelnök.

A kormányfő beszélt arról is, hogy

döbbenetet érzett a hétfő éjszakai Szabadság téri események miatt,

és türelmetlenséget is, hogy a rendőrök mikor avatkoznak be. Azt a választ kapta a helyszíni parancsnoktól, hogy meg kellett várni a vidékről érkező erősítést, mert a Parlamentet nem lehet őrizet nélkül hagyni. Gyurcsány Ferenc egyébként két nagyon fontos utasításról tudott: hogy fegyvert nem szabad használni, és a televíziót meg kell védeni.

A kormányfő szerint a rendőrök hétfőn éjjel nyilvánvalóan kudarcot vallottak. Azonban ez a pillanat most még nem arról szól, hogy ki kell deríteni, mit rontottak el. Azt majd később, egy korrekt vizsgálatnak kell kiderítenie. Most mindenképpen bízni kell a rendőrökben, és nem szabad pálcát törni a fejük felett -közölte a kormányfő.


Gyurcsány Ferenc elmondta azt is, hogy kedd estére a rendőrök felhatalmazást kaptak arra: a legerősebb, leghatékonyabb és a törvény által megengedett valamennyi eszközzel biztosítsák és garantálják a rendet.

A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését: az elmúlt tíz év egyik legfontosabb felismerése volt a balatonőszödi beszéd. Végre valaki ki merte mondani, hogy változtatni kell, hiszen a politika az elmúlt években hazugságra épült és ennek a választások előtti másfél évben részesei voltak ők is, mert nem tudtak kitörni – mondta a kormányfő.

Salgótarjáni tüntetők: Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk kis Moszkva!

A Független Hírügynökség aznap arról is beszámolt, hogy mintegy 300-400 ember tüntetett Salgótarján belvárosában.

A résztvevők sms-ben értesítették egymást a Gyurcsány-kormány ellen szervezett tiltakozó megmozdulásról, a helyiek mellett a közeli Bátonyterenyéről és a környező falvakból is érkeztek – tudta meg a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.

A Fidesz közleményben határolódott el a rendezvénytől. Délután a megyei pártelnök, Becsó Zsolt a helyi kereskedelmi rádión keresztül közleményben arra kérte híveiket, hogy ne menjenek ki a térre, s ne üljenek fel provokációknak.

A tüntetők közül sokan családosan érkeztek. A tömegben néhányan a “Gyurcsány, le vele! Elkúrtad!” és a “Vesszen Gyurcsány! Nem leszünk Kis Moszkva!” szöveget skandálták. Többen azonban csillapítani próbálták a városon többször átvonuló tüntetőket. A résztvevők hazafias dalokat énekeltek, s tettek egy sétát megemlékezésként a megyeháza előtti téren, ahol 1956-ban a tüntetőkre sortüzet nyitottak.

Hírünk a világban

2006. szeptember 20-án, szerdán olasz lapszemlével nyitott a Független Hírügynökség.

Mint akkor írtuk, igazi „nagyágyút” küldött Budapestre a Repubblica című országos napilap. A szerdai szám az egyik kiemelkedő újságírójuk, Leonardo Coen helyszíni jelentését közli a kedd esti fél hatos helyzetről, a Parlament elől. A személyes hangú, színes, történelmi leckékkel – és apró tévedésekkel – tűzdelt beszámoló az előzményeket összefoglalva úgy fogalmaz, hogy az összecsapásokat

“a szélsőjobb fekete csapatai, valamint kisebb szkinhed- és huligáncsoportok” vezették.

A tudósító ismerteti, mi történt 56-ban a Kossuth téren, majd megjegyzi:

„A jobboldali militánsok és populista-nacionalista szimpatizánsok tudják, hogyan lovagolják meg ezeket a mélyben gyökerező érzéseket. Nemcsak a szent trikolórt lengetik, hanem az adók és a megszorítások riasztó kísértetét is.” Megemlíti, hogy a jelszavak között antiglobalista és multiellenesek is elhangzottak, majd azt találgatja, kinek állt érdekében a felvétel kiszivárogtatása, és miért várt öt hónapig, amíg átadta a közrádiónak. A szocialisták belső ellenzékének, vagy az szdsznek, amely a kommunizmus alatt lényegében az egyetlen ellenzék volt? – teszi fel a kérdést a Repubblica tudósítója a mai számban.

A lap online változata viszont kommentár nélkül, tényszerű beszámolót közöl a budapesti éjjeli összecsapásokról.

A Corriere delle Sera szintén országos napilap honlapján több részlet olvasható Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből. A tegnap éjjeli eseményeket ismertető cikk külön bekezdést szentel a vandál cselekedeteknek.

 

Megemlíti, hogy a magyar költségvetési hiány a legmagasabb az Unióban, majd Kovács László adóügyi biztost idézi, aki szerint a zavargások veszélyeztetik „az ország jövőjét és egyensúlyát.”

Gyurcsány és Sólyom közös nyilatkozata

A köztársasági elnök és a miniszterelnök közös nyilatkozatban értékelte a kedd esti eseményeket. Az erőszakot mindketten elítélték, s közölték, hogy a tüntetésen történtekért mindig az esemény szervezője a felelős. A közös nyilatkozat léte és szövege azért is érdekes, mert már akkor is érezhető volt Gyurcsány Ferenc és Sólyom László között egyfajta feszültség. Ekkor még azonban mindketten felül tudtak emelkedni személyes indíttatásukon. Közös közleményük így hangzott:

„A tegnap esti és a ma hajnali erőszakos események tükrében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk megerősíteni a köztársasági elnök tegnapi kijelentését, amely szerint minden tömegrendezvény szervezőinek mérlegelnie kell, hogy a saját rendezőik és a rendőrség képesek-e biztosítani, hogy a résztvevők nem lépik át a törvényesség határát. Figyelmeztetünk arra is, hogy az

erőszakot tétlenül vagy egyetértéssel szemlélő tüntetők maguk is felelősséget viselnek.

Természetesen a békés gyülekezés és a szabad véleménynyilvánítás jogát mindenki az Alkotmány szerint gyakorolhatja.



Az Országgyűlés tegnapi politikai nyilatkozatának tükrében is felszólítjuk a tömegrendezvények szervezőit és résztvevőit, hogy felelősségük tudatában cselekedjenek, és tegyenek meg mindent az ország békességének és az emberek nyugalmának megőrzéséért.

A pápa aggódik a magyarországi történések miatt

XVI. Benedek pápa szerdai általános kihallgatásán a Vatikánnál magyarul is üdvözölte a híveket és azt mondta: igazságos és békés megoldásért imádkozik, és nyugtalansággal figyeli a Magyarországon történteket.

A katolikus egyházfő azért is imádkozik, hogy minden párt rátaláljon a magyarországi krízis békés megoldására.

Orbán Sólyomnál járt

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerdán délután a Sándor palotában tárgyalt Sólyom Lászlóval – értesült a Független Hírügynökség. A találkozót az államfővel a politikus kezdeményezte. Annak részleteiről egyelőre nem szivárgott ki hír, de Orbán Viktor délután nemzetközi sajtótájékoztatót tart.

Tomcat őrizetben

A rendőrök őrizetbe vették az a férfit, aki kedden hajnalban részt vett a Szabadság téri Szovjet emlékmű megrongálásában. A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint a gyanúsítottat kedden este, XI. kerületi lakásán fogták el, több társát pedig azonosították, de őrizetbe még nem vették őket. A férfivel szemben a rongáláson kívül csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt is vizsgálódik a Fővárosi Nyomozó Főügyész.

A Független Hírügynökség értesülése szerint a gyanúsított a Tomcat néven ismert blogger, internetes pólóboltos.

Tízezren a Kossuth téren, rendőrök védik az MSZP székházát

Körülbelül 10 ezer ember tüntet a Kossuth téren. Az Országház épülete előtt körülbelül 200 rohamrendőr áll sorfalat. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint békésen tüntetnek az emberek, folyamatosak a beszédek.

A Köztársaság téren nincs tömeg, de körülbelül 100 rohamrendőr készenlétben áll az MSZP-székházzal szembeni parkban. A székházat továbbra is kordon veszi körbe.

A Magyar Rádió épületénél is több mint 100 rohamrendőr van, tömeg nincs, a rádió székházát kordonnal is próbálják védeni.

A Szabadság tér továbbra is hermetikusan le van zárva,

külön rendőri csoport veszi körbe a Magyar Televízió székházát.

A Blaha Lujza téren egyelőre nem látni rendőröket, az MDF ottani kampánysátránál sem.

Lefújta a szombatra tervezett nagygyűlést a Fidesz

Szeptember 21-én, csütörtökön kiderült, hogy mégsem tartja meg budapesti nagygyűlését szombaton a Fidesz. Kövér László választmányi elnök közlése szerint erről csütörtökön, egyhangúlag döntött a párt elnöksége

Azért döntöttek így, mert számukra egyértelművé vált: a kormány nem tudja, de nem is akarja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák alapvető jogukat, a békés gyülekezéshez való jogot – mondta Kövér László.


A fideszes politikus hivatkozott Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter levelére, amelyben Orbán Viktor Fidesz-elnököt arról tájékoztatja, hogy

az elmúlt napok rendzavarásait pár száz, illetve pár ezer, a rendőrség előtt jól ismert bűnöző szervezi, irányítja.

Ezt a pár száz embert nem képes féken tartani a rendőrség – fogalmazott Kövér László, aki szerint ezzel az állampolgároknak a jogállamba vetett hitét csorbítja a kormány.

A Fidesz politikusa elmondta még: pártjukat arról is tájékoztatta a kormány, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal információi szerint robbantásos merénylet sem zárható ki szombaton.

A Fidesz egyébként úgy véli: a kormány érdekeit szolgálják a napok óta tartó fővárosi zavargások, azokért továbbra is a legnagyobb ellenzéki pártot akarják ugyanis felelőssé tenni.

Gazdák érkeztek a Kossuth térre, sátrakkal és traktorokkal

Újra folyamatosan nő a tüntetők száma a fővárosi Kossuth téren. Csütörtök délután 3 óra után 250-300 békés demonstráló volt a Parlament előtt füves területen, délelőtt még körülbelül 100 volt a számuk. A parkolót egyelőre nem nyitották meg, oda nem mehetnek be demonstrálók.

Időközben megérkezett a térre a gazdák első csoportja, traktorokkal. Körülbelül 10-15 emberről van szó, akik sátrakat állítottak fel. Több rekesz

ásványvizet, kenyeret és gyümölcsöt hoztak is magukkal,

ezeket a tüntetők között osztják szét.

Csütörtök reggelhez képest egyelőre nem nőtt a rendőrök száma, még mindig körülbelül 30-an vannak a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

Műtéteket kellett elhalasztani a zavargások miatt

Az elmúlt napok zavargásai miatt műtéteket kellett elhalasztani a Péterfy Sándor utcai Kórházban – tudta meg az intézmény traumatológiai osztályvezető főorvosától csütörtökön a Független Hírügynökség. Dr. Feczkó József elmondta: naponta 7-8, úgynevezett tervezhető műtétre váró beteg nevét kell várólistára tenni.

A Péterfy Sándor utcai Kórház baleseti sebészetének osztályvezető főorvosa elmondta: az úgynevezett elektív, azaz halasztható műtétekre váró betegek átcsoportosítására azért van szükség, mert a kórház baleseti sebészete jelenleg csak az azonnali ellátásra szoruló sérülteket tudja fogadni.

Azok a betegek, akiknél a mostanra tervezett műtéteket el kellett halasztani, a várólista élére kerülnek. Amint normalizálódik a helyzet, haladéktalanul elvégzik náluk a szükséges beavatkozásokat. Ezek elsősorban olyan csontkorrekciós műtétek, amelyek elhalasztása nem okoz súlyos problémát – tette hozzá a főorvos.

A Fehér Ház megrótta Gyurcsányt

A Fehér Ház megrótta a magyar miniszterelnököt csütörtökön. Dana Perino szóvivő ezt újságíróknak mondta el, amikor George Bush elnökkel együtt Floridába utazott, egy politikai rendezvényre.

A szóvivőnő úgy fogalmazott, hogy „természetesen

nem szabad hazudni a népnek, sem demokratikus államban, sem másutt.

Az egész ügyben a magyar népnek kell kinyilvánítania a véleményét, a rendelkezésére álló demokratikus eljárások révén. Úgy tudom, most éppen ezt teszik, akik erőszakmentesen reagálnak”.

A szóvivő kifejezte reményét, hogy a magyar állampolgárok továbbra is ezt teszik majd. “De ez persze a magyar nép dolga és joga”, tette hozzá.

Tömeg van, rendbontás nincs a Kossuth téren

Csütörtök este 10 órára körülbelül 10 ezerre nőtt a Kossuth téren, a Parlament előtt demonstrálók száma. Az egymást váltó szónokok Gyurcsány Ferenc távozását követelik,
ezt a tömeg zászlólengetéssel üdvözli. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint rendbontás nincs a téren.

A jelek szerint a tüntetés csütörtökön már kevésbé érdekelte a világsajtót, nincsenek ott a Parlament előtt azok a külföldi tv-s stábok, amelyekkel az előző napokban rendszeresen lehetett találkozni.

Tíz éve történt – Diákok tüntettek Szegeden a tandíj ellen

0

2007. szeptember 5-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy egyenpólóban, táblákkal és dudákkal felszerelkezett diákok gyűltek össze a Szegedi Dugonits téren, hogy a 2008 szeptemberétől tervezett felsőoktatási tandíj ellen tüntessenek.

Több mint 1000 diák tiltakozott a tandíj bevezetése ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Miskolczi Norbert beszédében azt mondta: az

idén azért jelentkeztek 24 ezerrel kevesebben főiskolára és egyetemre,

mert képtelenek felvállalni a havi 10 ezer forintos tandíjat.

A tandíj bevezetéséről olyan törvényhozók döntöttek, akik szüleink és nagyszüleink adójából korábban ingyen tanulhattak – mondta a HÖOK elnöke. A szegedi megmozdulást a tervek szerint további hasonlóak követik majd.

A tiltakozó akcióhoz más egyetemi városok diákjai csatlakoznak és egészen addig akarnak tüntetni, amíg a tandíjat vissza nem vonják.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK