We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?
We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?
Kisasszony, egyszerű duplát kérek, minden sallang nélkül, két cukorral. Fontos dologról kell beszámolnom, ráadásul az egyik szemem sír, a másik ha nem is nevet, de mintha mosolyogna – nem lehet egyértelműen értékelni a tegnapi eseményeket, melyek Törökszentmiklóson zajlottak. Ami a legfontosabb: volt ugyan demonstráció de nem volt atrocitás.
Szóval, ugye ez a tegnapi gyülekezés elvileg – sokat foglalkoztunk már vele – a Mi Hazánk rendezvénye volt, egy különben lényegtelen, bár ismételt garázdaság miatt hirdettek keresztes (nem írom le, milyen keresztes) háborút, az úgynevezett „cigánybűnözés” ellen. Ezzel a szakkifejezéssel sem fogok foglalkozni, ugyanis ez az egyik olyan varázsszó, amiről a magyarországi közönség túlzás nélkül akármeddig képes vitatkozni, és egy ilyen vita lényegtelen volna írásunk tárgya, vagyis maga az esemény szempontjából. Legyen elég annyi, hogy én ezt a kifejezést nem kedvelem és kerülöm is a használatát, de most elkerülhetetlen volt. Ráadásul „vonulásnak” hirdették, ami Magyarországon nagyon rossz emlékeket idéz Gyöngyöspata óta. Mi több, a Mi Hazánk egyenruhás rohamcsapata, a Nemzeti Légió, lánykori nevén Magyar Gárda elsőbálozó bemutatkozását, szóval igazán minden adott volt a rasszista alapú zavargásokhoz.
Melyek azonban elmaradtak.
Elmaradtak, nem kis részben a rendőrség érett ítéletének és derekas fellépésének köszönhetően, mivel kétszer is megtiltották a vonulós demonstrációt, így Toroczkai kénytelen-kelletlen beérte egy álló, „statikus” tüntetéssel: ez zajlott le tegnap, akkora rendőri jelenlét mellett, hogy a készenlétiek valószínűleg többen lehettek, mint a demonstrálók és az ellendemonstrálók együtt. Bizony, ennek is köszönhető, hogy hála a Fennvalónak elmaradt a rendbontás.
És annak is, hogy a magyar szélsőjobb összesen körülbelül három-négyszáz fővel képviseltette magát az eseményen.
Ennyien voltak hajlandóak elmenni, dacára a buszoztatásnak, dacára mindennek. A korábbi, még Magyar Gárda-meneteléseken ennél jelentősen több résztvevő fordult meg: annak idején fel is figyeltem rá, hogy mindegyiken körülbelül kétezer fő a létszám. Aztán rájöttem: ugyanaza kétezer fő ment el mindre, az Új Színháztól Gyöngyöspatáig, ennyi mozgósítható emberük volt, nem több. Ami egy budapesti körúton vagy téren elvész a tekintet elől, nem látszik nagy, jelentős csoportnak, azonban egy vidéki város jóval kisebb, keskenyebb közterületein hömpölygő tömegnek látszik. Hát ebből a kétezerből maradt mára ezek szerint három-négyszáz, és nem látszik, hogy volna utánpótlásuk.
Ez mindenképpen jó hír – aminthogy az rossz, miszerint ilyen gyűlésre egyáltalán sor kerülhetett.
Ellentüntetők is voltak, elég sok szervezet képviseletében, mindazonáltal együttvéve valamivel többen, mint a szélsőjobboldaliak: és ez sem hangzik rossz hírnek. A rossz hír az, hogy volt mi ellen tüntessenek.
Mert már elnézést: a magyar történelem leggyászosabb, legundorítóbb napjait idézték a beszédek. Kellett is a rendőri jelenlét, mert becsületes ember ilyent végig nem képes hallgatni anélkül, hogy indulatba ne jönne. Minden rasszista szörnyűség egyszerre tört a felszínre, mint egy lefojtott gőzkazánból. De hogy ne csak állítsak, bizonyítsak is: következzen pár idézet. Az első rögtön Nagy Tibortól, TiszaeszlárMIÉP-es polgármesterétől:
„Idegen érdekeket szolgáló erők eltitkolják, de Magyarországon van cigánybűnözés. A rendőrség nem látja el a feladatát, ezért a cigányok időseket rabolnak ki és ölnek meg, magyar nőket erőszakolnak meg. A bűnözőket nem illeti meg több jog, mint a becsületes embereket.”
Itt megszakítanám a beszédet: ha ennek csak a tizede igaz volna, már nem tudta volna megtartani ezt a szónoklattani rémálmot sem. De most jön a java: az antiszemitizmus.
„A tolvaj és gyilkos cigányok fehérgalléros támogatói a liberális globalisták, a magyarokat akarják elpusztítani. Amikor Csurka István 20 évvel ezelőtt a New York – Tel Aviv tengelyről beszélt, kinevették. Most azonban az Orbán-Trump találkozón maga Trump elnök beszélt a New York – Tel Aviv – Budapest tengelyről. […] Akarunk-e olyan országban élni, ahol a gyarmattartónak való megfelelés miatt még a cigánybűnözőnek is több joga van. […] Mi nem akarunk Tel Aviv rabszolgái lenni!”
Uram, ön nem mond igazat. Trump elnök egy szót sem mondott ilyesmiről. Nem is mondhatott: az Egyesült Államok barátja és szövetségese Izraelnek. Amint Magyarországnak is. Ilyen tengely nincs, sosem volt, sosem lesz. Különben sem értem, mit akarna Magyarországtól Tel Aviv, van nekik elég bajuk nélkülünk is. Ez az állítás a legközönségesebb, ordas antiszemitizmus, ami az utóbbi időben nyilvánosan elhangzott.
De hát mi hangozzék el egy deklaráltan rasszista gyűlésen? Valahogy Toroczkai László sem az Örömódát énekelgette:
„A magyar nemzetnek ostoba sorsa volt az évszázadok alatt, mindig támadtak minket, minden irányból. Azonban ezerszeres túlerőben is megvédtük magunkat, a török alatt sem tértünk át az iszlám hitre, inkább fizette az adót, vagy meghalt a magyar. Szegeden szöggel verték a fejére a turbánt azoknak, akik mégis áttértek.”
Egy zárójel: egyrészt a török világban kicsit sem volt kötelező áttérni az iszlám hitre, voltak bizonyos előnyei ugyan, de csak a legnagyobb stréberek tették meg, annyit ugyanis nem nyertek a dolgon, hogy megérje – a szultánnak az adónk kellett, nem a lelkünk. Másrészt ezt a szögelős történetet bizony Vlad Tepes vajdáról jegyezték fel – nem mondom, hogy Szegeden nem akadhatott néhány szadista, akiknek szintén eszébe jutott ez a módszer, de azért a szerzői jogok a vajdát illetik.
„Az sem lett volna baj, ha 20-an jöttek volna el, mert nem a létszámon múlik: Eger várát is 1800 ember védte meg, s vele az országot.”
Hát, ha így vesszük, részemről az sem lett volna baj, ha senki sem megy el, az meg főleg nem, ha az egész cirkusz mindenestől elmarad.
Azt egyáltalán nem értem, mi köze van a török kornak egy mai garázdasághoz, melynek a tettesét már el is fogták és bíróság előtt fog felelni azért, amit művelt, ahogy azt sem, miért kellett emiatt ekkora előadást rendezni, de hát világos: a Mi Hazánk és praetoriánus gárdájuk, a Nemzeti Légió így akartak bekerülni a köztudatba. Egy botrány még jobb lett volna nekik, de rendőrre kezet emelni az álmoskönyv szerint komoly következményekkel jár, tehát a svédtorna elmaradt.
Annyi valóban történt, hogy az ellentüntetők fasiszta bűncselekményekről, a második világháborúról és a holokausztról készült archív fotókat mutogattak transzparensen a rasszista tüntetőknek, miközben azok heveny kiabálással válaszoltak, kikérvén maguknak, miért zavarják meg őket – de ezt nem nevezném rendbontásnak.
Ebben az országban, ahol 2008-2009 között békés, dolgos cigány embereket öldöstek egymás után lelkiismeretlen, manipulatív politikai bűnözők – mint kiderült, a romagyilkosságok célja az lett volna, hogy a roma lakosság a sorozatos emberölések hatására lázadjon fel és akkor majd lehessen őket pusztítani – minden rasszista szó, mondat ezerszeres súllyal bír, minden ilyen eszme nyilvános terjesztése bűn és vétek. A helyzet így is borzalmas, a roma lakosság körében hihetetlenül magas a munkanélküliség, várható életkoruk jóval alacsonyabb a többiekénél, minden szempontból kilométeres hátrányból indulnak a társadalmi maratonon. Mindezt nem kis részben harminc év teljesen elhibázott kisebbségi politikájának köszönhetjük. Igen, akad közöttük is bűnöző, mások között is, ha minden közösséget, csoportot megbüntetnének, ahol előfordul a bűn, Budapest például egy tételben alakulhatna büntetőtáborrá… és szerény lakhelyem, a nyócker volna benne a szigorított. Szóval a tegnapi demonstrációnak már az alapgondolata is beteg volt és bűnös.
Szégyen és gyalázat, hogy olyan eszméket lehet nyilvánosan terjeszteni, melyeket kénytelen voltam idézni a fentiekben – de politikai szempontból az egyáltalán nem baj, hogy a Mi Hazánk ezzel a rendezvénnyel voltaképpen hatalmasat bukott.
Ugyan a legerősebb lózungot vették elő, a „cigánybűnözést”, mégsem jelentek meg tömegek és nem állt melléjük a kisváros lakossága sem. A Nemzeti Légió épp csak menetelni nem tudott, arra nem volt alkalma, így gyakorlatilag az sem látszott, van-e és ha van, mekkora.
Általában véve, ez nem volt az az esemény, ami szavazatokat hozott volna a vasárnapi választásokon Toroczkai pártjának, ellenben a kicsinyessége és a beszédek radikalizmusa sok potenciális szavazót elriaszthat.
Hála az Égnek és a Magyar Rendőrségnek, hogy nem volt semmiféle atrocitás.
A bécsi múzeumi negyed közepén rajtam kívül senki se követi az élő közvetítést a sajtókonferenciáról, amelyen Strache lemondását jelenti be. A kancellári hivatal előtt viszont tömeges fütty fogadta a lemondás hírét. Az ORF az FPÖ “hatalmi centrumában” Hofer infrastrukturális minisztert (aki majdnem államelnök lett) és Kickl igazságügy-minisztert sejti.
A botrány kitörése előtt már voltak pletykák, hogy Hofer külügyminiszter lesz a Putyinnal az esküvőjén (nem Putyinén, a sajátján) táncoló Kneissl helyett. Ez most bukik, ugyanakkor eddig Strache tagadta legvehemensebben ezt. Az FPÖ mindenesetre óvatosabb lesz az orosz kapcsolatokat illetően.
Az európai parlamenti választásokra is kihatásokkal lehet az ügy: egyrészt kérdés, hogyan változik ettől az eredmény. Az FPÖ már a botrány előtt megpróbált halászni a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP választóinak “tavában”. Ezért nyomták előtérbe a listán második igazságügyi államtitkárt, aki nagyon nem Fideszes módon a szexuális kizsákmányolás és erőszak ellen terjesztett be szigorító törvényjavaslatot. De azt is rebesgették, hogy EU-biztosnak jelölik. Ha az igazságügyi-állampolgári jogi tárcát kapta volna, az érdekes lett volna Magyarország számára is, izgalmas parlamenti meghallgatást vetítve előre, de ez a kormány lemondása, az új osztrák választás miatt (egyelőre?) elmarad.
Nem csak Észak-Koreában, hanem itt nálunk is. A jelek szerint újabb fontos lépést tehet a hatalom az illiberális diktatúra kiépítésében. Az ügyészség most a Momentum elnökét fenyegeti egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel.
Fekete-Győr Andrást hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják és már ki is hallgatták, amiért állítólag füstbombát dobott tavaly december 13-án a Kossuth Lajos téren, a Parlament főlépcsőjénél az épület védelmére felsorakozott rendőrökre egy tüntetésen.
Ezzel a hatóság szerint akadályozta a rendőri intézkedést, mivel a füst a sorfalban lévő rendőrök látását és légzését zavarta. Fekete-Győr András a gyanúsítás ellen panasszal élt, vallomást nem tett.
A Központi Nyomozó Főügyészség közleménye szerint a gyanúsításban megjelölt bűncselekmény büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.
“az a politikai rendszer, ami nem hajlandó tárgyalni, ami csak az erő nyelvén ért, az ne lepődjön meg, ha az emberek visszatámadnak. A felelősség azokat terheli, akik a rendőrsorfal mögé bújva belekényszerítik az embereket abba, hogy csak elzavarni lehessen őket. A felelősség tehát Orbán Viktort és kormányát terheli az utcai ellenállás minden pillanatáért.”
Azt is hangsúlyozta, hogy a tüntetésen egy veszélytelen, játékboltban kapható füstképzőt dobott el, miután a rendőrök felszólítás nélkül lőtték a könnygázt fiatalok és idősek arcába.
“Természetesen semmilyen olyan eszközt nem használtam, ami sérülést tudna okozni. Teljesen nyilvánvaló, hogy nem akartam senkinek sem ártani, a rendőrökért is tüntettem. Politikai véleményt nyilvánítottam ki, sok ezer emberrel közösen.”
“….a decemberi rabszolgatörvény elleni tüntetésen valóban a rendőrsorfal mögé dobtam egy játékboltban kapható, ártalmatlan füstszórót, ami szerintük néhány rendőrt akadályozhatott a tisztán látásban. Sérülés természetesen nem történt. Emiatt hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítanak, amit egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel büntethetnek.
Az Ügyészség akkor azonban félrenéz, amikor az EU-s pénzeket ellopják, 50 milliós Mercedeseket, vadászházakat, milliárdos luxusjachtokat vesznek belőle.”
Szóval most Fekete-Győr András a soros, pár napja meg Gulyás Mártont zárták egy hétvégére fogdába. Őt is bűncselekménnyel vádolják, mert tüntetni mert a Városliget lerombolása ellen.
Az ezek szerint teljesen rendben van, ha a hatóság könnygázzal és vízágyúval oszlat tüntetőket, ha az MTVA-székház biztonsági őrei parlamenti képviselőket vernek és dobnak ki, a tüntetők viszont már azért is büntethetők, ha lelépnek a járdáról.
A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.
Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.
Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.
A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.
A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény
A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.
“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.
A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:
Az elmúlt hétvége a gimnazisták tömeges sztrájkjával kezdődött pénteken, majd szombaton három párhuzamos, délután részlegesen egyesült tüntetéssel folytatódott. Reggel érkeztek vonattal, buszokkal, kocsival a vidékről jövő sárgamellényesek, és a pályaudvarokról az őket váró párizsiakkal együtt indultak a Champs-Elysées felé, ahol este 7-ig tartott a XVIII. felvonás.
Eközben a Madeleine-téren déltől gyülekeztek a “szolidaritások” tüntetésének résztvevői, akik 2-kor becsatlakoztak a Opera teréről induló, a Köztársaság térre menő monstre “század tüntetéséhez”. Noha a két utóbbi tüntetés több mint százezer embert vitt az utcára, a közvéleményt szinte kizárólag a Champs Elysée újabb lerombolásával kapcsolatos kérdések foglalkoztatják.
Kezdjük a gimnazistákkal
Greta Thunberg svéd gimnazistalány felhívására már január-február óta követelik Európa-szerte a középiskolások, hogy a kormányok végre tegyenek mérvadó lépéseket a klímafelmelegedés fékezésének ügyében. „Az annyit emlegetett jövő nemzedéke, az mi vagyunk, nekünk tartoztok felelősséggel, ezentúl az üres beszédeitek, és a semmittevés miatt velünk kell szembenéznetek”, nyilatkozta a december 12-én, a COP 21-en tartott felszólalása óta hirtelen híressé vált svéd kamaszlány. Március 15-én a “Greta-nemzedék” Németországban, Spanyolországban, Kenyában, az USA-ban, Hong Kongban követte a Greta Thunberg világsztrájk felhívását. Franciaország városaiban 150 ezer (a rendőr főkapitányság szerint 40 ezer) gimnazista sztrájkolt és tüntetett a kormány klíma-álszentsége ellen. “A fiatalok túlságosan türelmetlenek” – ezt nyilatkozta az eddig fiatalsága tőkéjével hódító, most hirtelen megöregedett francia elnök.
Folytassuk “a század ügyével“, és szombaton “a század tüntetésével”. Március 14-én lejárt a négy nagy környezetvédelmi egyesület december közepén kormányhoz eljuttatott ultimátuma, amely hat pontban lefektette a szükséges intézkedéseket a klimafelmelegedés féken tartására és az alkalmazkodás lehetőségeire. A környezetvédelmi miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormány már megtette a magáét, többre ne számítsanak, most már az egyéneket kell meggyőzni. Semmi reakció a 6 intézkedés-követelésre. (És természetesen nem utalt elődjének nyáron történt lemondására, aki ezt azzal indokolta, hogy minisztersége alatt semmit nem tudott megvalósítani azokból az ígéreteiből, amelyek összhangban voltak “a század ügyének” mostani követeléseivel.)
A per csaknem 2.200.000 támogatóját a négy civil szervezet hívta az utcára, hogy két nappal a per elindítása után megértesse a kormánnyal a vád komolyságát. A százezret meghaladta az Operától a Nagykötúton a Köztársaság térig váll-váll-mellett lépésben felvonulók száma (a párizsi főkapitányság 36 ezret tart nyilván), emellett 220 városban 360 ezren tüntettek.
Rengeteg dolgot követeltek
A kis és nagy egyénileg fabrikált táblákon sok-sok követelést olvashattak a résztvevők és a házak ablakából bámészkodók. Nagyon sok táblát vállon ülő gyerekek tartottak magasba. Az óceánokban, tengerekben zajló pusztítás, a szárazföldi vadon élő állatok tömeges gyilkolása, a háziállatok ipari kínzása ellen és a “klima-igazság” elvének elfogadásáért, megvalósításáért emeltek szót. Az elképesztő tömeg lassan, békésen, jó hangulatban, brazil és afrikai zenével-tánccal kísérve érte el a Köztársaság terét, majd ott még jobban tömörülve hallgatta meg a civil szervezetek szónokainak beszédét. Ellentétben a párhuzamosan zajló sárgamellényesek tüntetésével a Champs Elysée-n, ahol a tüntetők haragját milliós károkra okozó tettek követték.
Példátlan erőszak
“Példátlan erőszak kirobbanással” jellemezték az elemzők a XVIII. felvonást, azt a mintegy nyolc óráig tartó rombolást, amit a tévék és internetes honlapok világszerte ismertté tettek. A végtelen ismétlésben közvetített gyújtogatások, kirakatbetörések, luxusbutikok kiürítésének, rendőrök macskakövekkel való megdobálásának rémképeihez valamelyest már hozzászoktak a nézők.
Most azonban felfigyelhettek egy primitív de hatékony hadviselési “újdonságra”. A fegyvertelen sárgamellényesek délután bevetették a római légiók egyik alapvédelmi eszközét. Az utcán álló, mellig érő zöld-fehér építkezési hullámlemezeket használták csoportos pajzsként, ezekkel védték ki a rendőrök lövedékeit, ezekkel kényszerítették visszakozásra az állig felfegyverzett rendőrosztagokat. A számok magukért beszélnek. A Champs Elysée-n és a környező utcákban: 4 újságos bodé felgyújtása, több elit üzlet és egy hasonlóan elit étterem szétverése, 47 sárgamellényes és 17 rendőr sebesült, 237 rendőri kihallgatás, ebből 200 őrizetbevétel.
Ami a XVIII. felvonás fogadtatásában a legmeglepőbb, az az általános meglepetés. Ez a valóban példátlan erőszak kirobbanás, harag, gyűlölet, elszántság, váratlanul érte a kormányt, az államfőt, Párizs rendőr főparancsnokát, és a mögöttük álló sajtót. Az előző felvonásokon igaz, kisebb volt a részvétel, Macron március 16-án véget érő “nagy vitáját” sikeresnek könyvelték el, tehát úgy gondolták, kezd minden visszatérni a régi mederbe, az elnök nyugodtan elvonult a hétvégén síelni.
Ezek szerint – és ez valóban meglepő – nem olvasták, még az udvari tanácsadók sem, március 15-én a tüntetések, társadalmi megmozdulások napi listáját összegző honlapot, a Démosphère-t, nem figyeltek oda az ellenzéki médiában megszólaló sárgamellényesekre, és az őket támogatók március 14-i nagygyűlésén elhangzottakra, amiből megsejthették volna, hogy mire számíthatnak. “Ultimátumnak” nevezték a XVIII. felvonást a sárgamellényesek. Nos, a szombati sokk után és azóta elsősorban az a kérdés foglalkoztatja a politikusokat és a sajtót, hogy mivel magyarázható a kormány és a rendőrség ilyen mértékű felkészületlensége.
Röviden az előzményekről
Az előzményekből csak a március 14-i nagygyűlésről néhány szót. A mintegy ötszáz résztvevő előtt Priscilla Ludosky, a sárgamellényesek egyik ismert véleményirányítója, Juan Branco, harminc éves ügyvéd, Julian Assange és több sárgamellényes ügyvédje, Frédéric Lordon, közgazdász, filozófus, a Nuit debout-k egyik inspirálója, Hervé Kempf újságíró, a Reporterre című környezetvédő online újság főszerkesztője fejtette ki a sárgamellényesek mozgalmának jelentőségét. Frédéric Lordon kapta a legnagyobb tapsot miután felolvasta a Macronnak írt levelét, melyben visszautasítja az elnök meghívását az Elysée palotába március 17-én, 65 értelmiségivel szervezett találkozójára. Levelében azt az orwell-i világot elemezte, amely szerinte a sárgamellényesek mozgalmának kiváltó oka.
“Amikor Madame Buzyn (egészségügyi miniszter) csökkenti a kórházak befogadóképességét (orvosok, ápolók, kórházi ágyak számát), mondván, hogy ezzel megjavul a kórházi ellátás minősége, amikor Madame Pénicaud (munkaügyi miniszter) a munka törvénykönyve alappontjainak eltörlését a dolgozók jogai kiszélesítésének nevezi, amikor Madame Vidal (felsőoktatási miniszter) megmagyarázza, hogy a külföldi diákok tandíjának felemelése a diákok anyagi egyenlőségét szolgálja, amikor Ön az álhírek elleni törvényt a sajtószabadság, a rombolók elleni törvényt a tüntetési szabadság, a vagyonosok megadóztatásának eltörlését a társadalmi egyenlőség kiszélesítésének állítja be, ugye, belátja, hogy itt nem egyszerűen hazugságokról van szó, hanem a nyelv lerombolásáról.
Ha az emberek azt mondják Önnek, hogy ‘csak egy étkezésre telik minden második nap’ és Ön erre azt feleli, hogy ‘örülök, hogy jól belakott’, akkor a párbeszéd meglehetősen nehézkessé válik, majd az éhezők közül sokan haragra gerjednek. (…) Az olyan emberekkel szemben, mint Ön, akik ilyen mértékben lerombolják a szavak jelentését, tehát – a vita lehetőségét -, sajnálom, de az egyetlen létező megoldás: az Ön elkergetése.”
Visszatérve a XVIII. felvonás okozta sokkra és a sokk utórezgéseire,
az első reakciók vasárnap a rendőrség tehetetlenségét, felkészületlenségét, Macron imázsának megrendülését hangsúlyozták. A France Culture rádió kommentátora az elnök motivációját firtatta, és a válasza az volt, hogy Macron feltételezhetően azért hagyja a helyzetet így elfajulni, hogy meggyőzze a választókat a vagy-én-vagy-a-káosz tételéről. A jobboldal gyengeséggel vádolta a hatalmat és szemére hányta, hogy nem vetett be minden eszközt a sárgamellényesek és a közöttük randalírozó „black block”-osok ellen, a baloldal pedig azzal, hogy a kormány négy hónapja képtelen meghallani, és kielégíteni a sárgamellényesek követeléseit, aminek eredménye a mozgalom radikálizálódása.
A sárgamellényesek megosztottak
Sokan indokoltnak tartják az évek során felgyülemlett gyűlöletet, ugyanakkor sokan bírálják a Champs Elysée-n gyújtogatókat, rombolókat. Szerintük az erőszak miatt sok sárgamellényes hagyja el a mozgalmat és ez lehetetlenné teszi a mozgalom struktúrálódását.
Hétfőre technikai kérdésekre irányult a figyelem. Ki, kik felelősek azért, hogy a rendőrség ilyen normán alul teljesített? – kérdezték a képviselők a parlamentben. A belügyminiszter? Párizs rendőr főkapitánya? A rendőrosztagok maguk, mert nem hajtották végre az utasításokat? Kiderült, hogy a rendőrség kapott előzetes információt mintegy 1500 black-block-os (a feketébe öltözött, arcukat elfedő igazi rombolók gárdája) részvételéről.
Miért nem tettek semmit a hatóságok, hogy semlegesítsék őket? Miért nem alkalmazták a frissen megszavazott törvényt, amely kifejezetten ezt a célt hivatott szolgálni? Kedden a Szenátus, majd szerdán a Parlament törvénybizottsága ezekről a kérdésekről faggatta Christophe Castanert, a belügyminisztert. A miniszterelnök is vele ment az arénába, hogy megvédje miniszterét az előrelátott támadásoktól. Ő se tudta igazán lenyugtatni a parlamenti képviselőket, akik az ülés végén Castaner lemondását követelték. Még aznap menesztették Párizs rendőr főkapitányát, és a kormány nem Castanert hibáztatta, hanem a parancslánc komoly zavarairól beszélt. Ez azonban nem változtat azon, hogy a belügyminiszter pozíciója meglehetősen megingott.
A sárgamellényesek jövő szombatra újabb megmozdulást ígérnek. Nem feltétlenül tüntetést, és nem feltétlenül Párizsban. Többen a gazdasági élet érzékeny pontjainak lebénítását tartják hasznosnak. Három hét múlva pedig a második “ultimátumot” tervezik.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma második tüntetését tartja a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségért, a kutatóhálózatok megmaradásáért.
A szervezők szerint: „Palkovics miniszter azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémia vezetőségét, hogy erővel veszi el a kutatóhálózatát, ha arról nem mond le önként. A miniszter eljárása méltatlan, a megfogalmazott diktátum pedig elfogadhatatlan. Zsarolással nem lehet kikényszeríteni a Magyar Tudományos Akadémia átalakítását.”
A tüntetők Akadémia előtt gyülekeztek, majd elkezdtek a Lánchídon át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonulni a Fő utcába.
Palkovics lemondását követelik
A tüntetők – miután megérkeztek a minisztérium elé – Palkovics lemondását követelték.
Nemzeti egységet! – Ezzel a címmel hirdették meg a ma délutáni tüntetést az ellenzéki pártok és a civilek. A Szabad sajtó útján rendezett demonstráció szervezői azt írták: “összegyűlünk, hogy 1848-as hőseink nyomába szegődve cselekvésre hívjunk minden, a hazáért aggódó, tenni akaró magyar állampolgárt.”
A magyar nép többsége békét akar, biztonságot, szabadságot, beleszólást az őket érintő ügyekbe, biztos megélhetést és tervezhető jövőt! A társadalmi megosztottság helyett valódi magyar nemzeti egységet kell teremteni!
A tüntetésen rengetegen szólalnak fel:
Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
Molnár Péter slammer
Nagy Erzsébet a PDSZ képviseletében
Káposznyák István a Szolidaritás színeiben,
Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
Sipos Ferenc Norbert egyetemista
diákok olvassák fel a 12 pontot
Lakatos Béla roma közéleti személyiség
Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete
Márki-Zay Péter
Dobrev Klára
Szél Bernadett a független képviselők nevében
Jakab Péter
LMP-től Turcsán Szabolcs,
Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
Az MSZP-től Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el
A Momentum nevében Donáth Anna
A Párbeszéd nevében Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetője
A rendezvényt a Szabadságkórus zárja
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás mellett az ellenzéki pártok
Közös tüntetésen álltak ki az összefogás fontossága mellett a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából tartott rendezvényen.
A Szabad sajtó úton felállított emelvényen a pártok képviselői közül elsőként a Demokratikus Koalíció (DK) EP-választási listáját vezető Dobrev Klára szólalt fel, aki elmondta, normális, élhető Magyarországot kell felépíteni, ehhez el kell kergetni “Orbán rendszerét”.
Kiemelte, aki ma magyar hazafi, az lázad a Fidesz-kormány ellen, ezért nem szabad abbahagyni a “rabszolgatörvény” ellen megkezdett tüntetéseket.
Lázadni kell a tárgyalótermekben, a pedagógusoknak az iskolákban és mindenkinek, aki teheti, mert “nem lehet alku az önkényuralommal” – fejtette ki, majd hozzátette, aki a mai megélhetéséért mégis alkut köt “Orbán önkényével”, a jövőjét teszi tönkre.
Dobrev Klára szólt arról is, hogy Európa erősebb és egységesebb lesz a májusi európai parlamenti választást követően. Megerősítette, hogy az Európai Egyesült Államok gondolatát nem lázálomnak, hanem egy megvalósítandó programnak tartják, amellyel kapcsolatban csak az a kérdés, hogy Magyarország benne lesz-e.
A DK jelöltje megjegyezte, azt tartják lázálomnak, hogy “magyarok törtek magyarokra”, amikor a kormány elvette a normális oktatáshoz, a rendes egészségügyhöz való jogot, továbbá nem üldözi azokat, akik a közösből lopnak.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő úgy fogalmazott, sok beszéd helyett sok munkára, az egymás elleni szervezkedés helyett saját maguk megszervezésére, a lemondó beletörődés helyett pedig kitartó elszántságra van szüksége az ellenzéknek.
Kezdeményezte, hogy az EP-választáson minden szavazókörben legyen legalább egy ellenzéki ellenőr. Bejelentette továbbá, hogy országgyűlési képviselőkkel rövidesen “blokád alá veszik” a köztévét.
“Szánalmas balfaszok vagyunk, ha hagyjuk, hogy igazságtalanul gyalázzanak és alázzanak bennünket az adófizetők milliárdjaiból” – mondta erről.
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere úgy fogalmazott, a mai hatalom joggal retteg, mert valami megváltozott, “itt és most létrejött a nemzeti egység”.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke azt kérte a pártoktól, hogy az őszi önkormányzati választáson “pártkatonák” helyett mindenhol a legalkalmasabb, lehetőleg független jelöltet támogassák, akire a “fideszes szavazók is örömmel szavaznak”.
Jakab Péter, a Jobbik szóvivője azt mondta, Orbán Viktor nem érti a márciusi ifjak üzenetét, március 15. ugyanis nem a zsarnok, hanem a nép ünnepe. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz mindössze Brüsszelt akarja eltörölni, miközben szabadság helyett szolgaságot, egyenlőség helyett egyenlőtlenséget, testvériség helyett pedig gyűlöletet hozott.
Turcsán Szabolcs, az LMP elnökségi tagja szerint az ellenzéknek a sokszínűségéből kell előnyt kovácsolnia, mert csak akkor lehet sikeres, ha megtanul nem egymás kárára, hanem mindenki előnyére politizálni.
Bősz Anett, a Liberálisok ügvivője, független országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a demonstrálók ma is ugyanazokért a célokért küzdenek, mint Petőfi Sándor: a sajtó szabadságáért, a törvény előtti egyenlőségért, felelős kormányért.
Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője, az MSZP EP-listájának ötödik helyezettje arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg a fiatalok nem dönthetnek jövőjükről, addig azt ellopják tőlük. Szerinte nem igaz, hogy a fiatalok kiábrándultak a politikából, inkább a politika távolodott el az emberektől, főleg a fiataloktól.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke rámutatott, az ellenzéki összefogás sikeréhez olyan közös értékeket kell megnevezni, amelyek képesek mindenkit meggyőzni arról, hogy a résztvevők egy jobb, igazságosabb országot szeretnének.
Jávor Benedek, a Párbeszéd brüsszeli képviselője elmondta, a májusi EP-voksoláson minden választó megüzenheti a hatalomnak, hogy keleti elnyomás helyett Európát, zsarnokság helyett pedig szabadságot akar.
A rendezvényen mások mellett felszólalt még Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, Káposznyák István, a Szolidaritás debreceni politikusa és Fehér Tibor, a Város Mindenkié csoport tagja.
A demonstrálók az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Ferenciek teréig megtöltötték a Szabad sajtó utat. A tömegben nemzeti és uniós lobogók mellett az ellenzéki pártok zászlóit lengették. A résztvevők a rendezvény befejeztével továbbvonultak a Kossuth térre, ahonnan egy kisebb csoport tovább folytatja útját a közmédia székháza felé.
Orbán Viktor a “birodalomépítő” Brüsszelt szidalmazta a Múzeumkertben tartott ünnepi beszédében, és hangsúlyozta a támadásoknak ellenálló lengyel-magyar barátság fontosságát.
Viktor-Viktor skandálás fogadta a miniszterelnököt. Orbán Viktor a lengyelek köszöntésével kezdte. Ma itt vannak velünk a lengyelek, ahogy a történelem folyamán már többször is – mondta.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, Európát sem lehetett volna újraegyesíteni. Ők adták II. János Pál pápát és a Szolidaritást is. Megváltoztatták ezzel a történelmet – mondja Orbán, hozzátéve, hogy kalapot emelve tisztelgünk a lengyel nép előtt. Másfajta jövőre készülünk, látványos, közép-európai felemelkedésre – tette hozzá.
A napokban járt Lengyelországban, ha lépést akarunk tartani a lengyelek fejlődésével, össze kell kapnunk magunkat – tette hozzá. “Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak.” A birodalomépítőknek mindig számolni kell az erős lengyel-magyar kötelékkel.
Március 15 a nemzeti egység ígérete. Arra emlékeztet, hogy a hétköznapi könyöklés, szócsaták fölött legyen közös cél, nemzeti, ami összetart bennünket. A közös akarat, hogy szabad nemzet élhessen a saját független államában. 1848 óta az idő eldöntötte, mi igaz és mi nem az. Kiszórta, ami könnyűnek találtatott, a rostán csak az igazság maradt fenn. A magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, saját magyar életükhöz, ahogy az a kedvük szerint való – ez az igazság.
Nehéz időkben is élni kell – folytatja. Voltak idők, mikor nem élhettünk úgy, ahogy akartunk, csak ahogy lehetett. De az igazság ilyenkor is igazság maradt. Van, hogy a kiegyezés árnyékában kell élni, de Kossuth Lajossal álmodunk, van úgy, hogy szétszóratásban kell élni, de közös hazáról álmodunk. Nem lesz olyan agyafúrt birodalom, ami ezen változtatni tudhat.
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy “hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor hangoztatta: “azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól”.
Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! – tette hozzá.
Mint mondta, “szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”.
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, “valójában sohasem győztek le bennünket”: “itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük”.
“Voltunk, vagyunk és leszünk. A magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez. És így lesz újra és újra, amíg világ a világ. Ez a legnagyobb diadal, amit egy magunkfajta európai nemzet arathat a birodalmak felett” – mondta a miniszterelnök.
Mateusz Morawiecki: Ez a szolidaritás ünnepsége!
A lengyel kormányfőt nagy taps köszöntötte, amikor a színpadra lépett. Morawiecki a szolidaritás ünnepségének nevezte az eseményt, amelyre Orbán Viktor meghívta.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök – MTI Fotó: Máthé Zoltán
Arról beszél, hogy a magyar és a lengyel népet ezer éve, Szent István uralkodása óta barátság köti össze. Sorolja a történelmi példákat.
A magyarok és lengyelek az igazságért harcolnak, Európa érdekében – tért rá az aktuálpolitikára a lengyel miniszterelnök. Mondott egy turulos és fehér sasos hasonlatot is az összefogásra, az kapta a legnagyobb tapsot.
Nemcsak lengyelek, hanem szélsőjobbos németek is eljöttek meghallgatni Orbánt
A német szélsőjobboldali AfD zászlaját és tagjait vette észre az Azonnali az Orbán Viktort hallgató tömegben a Múzeum körúton. Mint kiderült, a párt berlini szervezete által szervezett buszos kirándulás keretében jöttek el ide a németek.
Andreas Wild, az AfD berlini tartományi képviselője az Azonnalinak a helyszínen elmondta, azért buszoztak el Budapestre, mert nagyon tisztelik Orbán Viktorban, hogy törődik a népével, és lezárta a határokat.
A Himnusz eléneklésével elkezdődött a hivatalos ünnepség a Múzeumkertben
A rendezvény két felszólalója Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő lesz. Az előtte zajló felvezető műsort Vidnyászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója rendezte.
Sokan vonultak a körúton, legalább annyi volt a lengyel zászló, mint a magyar. A Múzeumkert környékén sok a rendőr és a biztonsági őr. Valószínűleg civil ruhás rendőrök is figyelik a tömeget.
Csak a Fidesz által kiosztott fehér karszalaggal lehet bemenni a Múzeumkertbe nézőként. Két embert a biztonsági szolgálat emberei még a beszédek előtt már ki is vezettek a kordonon kívülre, mert hangosan szidták a lengyeleket.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
Az eseményen részt vettek kormánytagok, az állami és katonai szervezetek képviselői, diplomaták.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A téren sok család, turista jelent meg. Sok nézelődő kokárdát viselt, többen magyar zászlót tartottak kezükben.
A Kossuth térről a lovas díszőrség felvezetésével átvonulnak az ünneplők a Nemzeti Múzeum kertjéhez, ahol fél 11-kor Orbán Viktor mond beszédet. Az ünnepség vendégeként Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is felszólal.
Délután összellenzéki tüntetés lesz Budapesten
Délután 15 órától összellenzéki tüntetés lesz a Szabad sajtó útján. Ezen az eseményen az összes parlamenti ellenzéki párt és a Momentum is képviselteti magát. Előtte a pártok külön is tartanak megemlékezéseket.
Országszerte lesznek megemlékezések
Az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezik az egész ország, szinte valamennyi településen tartanak megemlékezéseket.
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján tartott központi rendezvények keretében a Magyar Nemzet Múzeumnál délutántól, a budai Várban egész nap több rendezvénnyel várják az ünneplőket, családokat.
Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
A Momentum Orbánnak üzent
Széchenyi-idézettel üzent Orbánnak a Momentum a Nemzeti Múzeummal szemközi ház ablakából:
„Az ország java nem egyesek s nehány magányosak hasznán, hanem az egész virágzásán alapulhat.”
Tóth Bertalan: ma újra a sajtószabadságért kell küzdeni
Az MSZP elnöke szerint csakúgy, mint 1848-ban, most is a sajtószabadságért kell küzdeni Magyarországon, mivel a mai kormányzó pártok mindent megtesznek, hogy ne legyen szabad sajtó.
Tóth Bertalan a Szabad sajtó-díj március 15. alkalmából tartott budapesti átadásán az 1848-as forradalom eseményeire utalva azt hangoztatta, hogy a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert nélküle nincs szabadság.
Az ellenzéki párt elnöke szerint ma sok mindent ki lehet mondani, le lehet írni.
El lehet mondani például, hogy ennek az országnak olyan miniszterelnöke van, aki saját kiváltságait a nemzet egészének érdeke elé helyezi, vagy azt, hogy a kormány “lábbal tiporja a jogállamot” és semmibe veszi az európai normákat – mondta.
Kitért arra, hogy a sajtó szabadsága ugyanakkor nemcsak a közlés, hanem a befogadás szabadságáról is szól, arról, hogy a polgárok hozzájutnak-e a véleményformáláshoz szükséges információkhoz, megkapják-e a tényeket.
Ha ezt nézzük, akkor ma Magyarországon nincs sajtószabadság – jelentette ki Tóth Bertalan, hiszen “az uralmon lévők szinte a teljes magyar médiarendszert ellenőrzésük alá vonták, kiépítették a maguk patrónusi, kliensi rendszerét”. Úgy folytatta, nincs sajtószabadság ott, ahol a társadalom felének véleményét nem közli a média, ahol a kormányzati média sokkal inkább hasonlít “politikai szórólapra”, mint bármilyen sajtótermékre.
Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, ez a kormányzati politika ellehetetleníti a tényszerű és értelmes párbeszédet a fontos sorskérdésekről.
Ma ott vagyunk, ahol 171 éve voltunk, ha változást akarunk, akkor megint a vissza kell szerezni a szabad sajtót – hangoztatta.
Azt mondta: az őszi önkormányzati választásokon a sajtó szabadságáért és annak érvényesüléséért is küzdeni fognak. Szólt arról is, hogy az ellenzéki pártokkal és a független újságíró-szervezetekkel közösen ki kell dolgozni az álhírek és a manipuláció elleni törvény szövegét.
Tóth Bertalan kitért arra, hogy két hónap múlva mindenkinek módja lesz választani azok között, akik az európai normákat magukra nézve kötelezőnek tartják, illetve azok között, akik megsértik az egyik legfontosabb európai normát, a sajtószabadságot.
Mi magyarok és európaiak vagyunk, és ragaszkodnunk kell az európai normákhoz, hiszen erre szavazott az EU-csatlakozáskor a magyarok 80 százaléka. Aki ezt nem veszi figyelembe, a népakarattal helyezi szembe magát – mondta a politikus, hozzátéve, ma Magyarországnak olyan kormánya van, amely szembekerült ezzel a népakarattal.
Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, elődeink nem gondolták volna, hogy 2019-ben Európa középén még van értelme a szabad sajtóról beszélni.
1848-ban sem a mai sajtóviszonyokért küzdöttek, hiszen ma a kormányzó pártok mindent megtesznek azért, hogy ne működhessen szabadon a sajtó. “Elvesznek, bezárnak, megszüntetnek, összevonnak, saját pénzzel tömik ki vállalkozásaikat” – mondta.
A Szabad Sajtó Alapítvány díját hárman vehették át: Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Gál J. Zoltán újságíró, politikus, volt kormányszóvivő, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztője és Rózsa Péter Déri János-díjas újságíró.
LMP: szabadságunkat és függetlenségünket ma is kihívások fenyegetik
Az 1848-as hősök rendíthetetlen hite és akarata ma is példát mutat, amikor szabadságunkat és függetlenségünket újabb és újabb kihívások fenyegetik – mondták az LMP társelnökei a párt március 15-ei ünnepi sajtótájékoztatóján a budai Várban, Táncsics börtöne előtt.
1848 nemzeti forradalom volt, amelynek üzenete, a nemzeti önrendelkezés és a polgári öntudat, olyan érték, amely most, a 21. században is érvényes és védendő – hangsúlyozta Keresztes László Lóránt.
Úgy fogalmazott: a magyarság nem tűrheti az idegen hatalmak befolyását, nem tűrheti szabadságának és gondolatainak lábbal tiprását, hangjának elfojtását.
“A magát nemzetinek hazudó kormányunk áruló politikája révén egyre inkább erősödik az idegen, főleg az orosz befolyás” – jelentette ki.
Emlékeztetett: a polgári forradalomnak köszönhetően először állt fel nemzeti kormány Magyarországon, amely a magyar nemzetnek és nem külföldi hatalmaknak volt felelős. Ma sem tűzhetünk ki kisebb célt, mint újra olyan nemzeti kormány felállítását, amely valóban a magyar nép érdekeit szolgálja – közölte Keresztes László Lóránt.
Demeter Márta szerint ma is harcolni kell a 12 pontban foglaltak érvényesüléséért, mert sérül a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség, nem független a nemzeti bank, az Országgyűlésben pedig nem a nemzeti érdekek érvényesülnek.
Kijelentette: újra meg kell teremteni az ország biztonságát és szuverenitását, el kell távolítani a hatalomból “a nemzetet eláruló és meglopó tolvajokat”.
A társelnök azt mondta: “ma is az önkény, a tetten érhető nemzetárulás, a jövő felélése és az ostobaság ellen kell harcolnunk.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Az európai parlamenti választásokra is kihatásokkal lehet az ügy: egyrészt kérdés, hogyan változik ettől az eredmény. Az FPÖ már a botrány előtt megpróbált halászni a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP választóinak “tavában”. Ezért nyomták előtérbe a listán második igazságügyi államtitkárt, aki nagyon nem Fideszes módon a szexuális kizsákmányolás és erőszak ellen terjesztett be szigorító törvényjavaslatot. De azt is rebesgették, hogy EU-biztosnak jelölik. Ha az igazságügyi-állampolgári jogi tárcát kapta volna, az érdekes lett volna Magyarország számára is, izgalmas parlamenti meghallgatást vetítve előre, de ez a kormány lemondása, az új osztrák választás miatt (egyelőre?) elmarad.
Példátlan erőszak
