Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Trump aláírta az adótörvényt, majd elment karácsonyozni

0

Donald Trump amerikai elnök a washingtoni Fehér Házban helyi idő szerint pénteken délelőtt aláírta a törvényhozás által a héten elfogadott adótörvényt, amely Trump legnagyobb törvényhozási győzelme elnöksége első évében.

Az elnök a Fehér Ház Ovális Irodájában, újságírók jelenlétében szignálta a másfélezer milliárd dolláros adócsökkentést előirányzó törvényt.

„Nagyon, nagyon büszke vagyok rá” – mondta az újságíróknak, és hozzátette, hogy a törvényben „fantasztikus dolgok” vannak a vállalkozások, a dolgozó emberek, a középosztály és mindazok számára, akik munkahelyeket teremtenek. Úgy fogalmazott: a vállalatok „megőrülnek majd” ezért a törvényért.

Trump ezzel egyidejűleg aláírta azt a kongresszus által csütörtök este elfogadott törvényt, amely biztosítja a szövetségi kormányzat finanszírozását január közepéig, majd floridai birtokára indult, ahol a karácsonyi ünnepeket tölti.

Az új amerikai adócsomagról itt írtunk.

Trump magát és a milliárdosokat segíti

A hozzá hasonló milliárdosokat jutalmazza Donald Trump adócsomagja. A közel negyven éve tartó elképesztő vagyoni egyenlőtlenség tovább fog nőni az Egyesült Államokban. A vesztesek azok lesznek, aki Trumpra szavaztak nagy számban.

Noha mindenki tud(hat)ta, mi várható, mégis nagy számban szavaztak tavaly Donald Trumpra azok az alsó középosztálybeli amerikaiak, akik már eddig is vesztesei voltak a 80-as évek eleje óta növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségnek. Trump első elnöki sikere, a nagy arányú adócsomag most rátesz egy lapáttal erre. A vállalati és a személyi jövedelem adójának megvágása ismét a felső jövedelmi ezreléknek kedvez.

Trump megígérte és megcsinálta.(Az adócsomag egyéb részei komoly vitákat gerjesztenek Európával is.) A becslések szerint másfélezer milliárd dollár költségvetési bevételkiesést eredményező adócsökkentés jövedelmekre vonatkozó részének főbb tételei:

a cégek nyeresége után 35 helyett 21 százalékot kell fizetni, az ottani szja legfelső kulcsa pedig 39,6-ról 37 százalékra csökken.

Előbbitől azt várják, hogy sok amerikai cég külföldön, alacsony adójú országokban tartott nyeresége hazavándorol. Ezt a sok elemző kétli, de idővel kiderül, kiknek lesz igazuk.

Az szja-kulcs változása pedig együtt jár a jövedelmi határ emelésével: a maximális ráta az eddigi 418 ezer helyett 500 ezer dollárnál lép be.

Számítások szerint a szűk legfelső jövedelmi réteg akár 200 ezer dollárt is nyerhet évente, az alsó 50 százalék ennek csak negyedét. Vagyis a megmaradó jövedelem eloszlása ismét a milliárdosok felé tereli a nagyobb tételt. Emellett az örökösödési adó mentességi küszöbét is megemelte a törvény duplájára. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb a súlya az öröklésnek a vagyonok növekedésében, nem mindegy tehát, hogy 11 vagy 22 millió dollárig adómentes.

Az egyenlőtlenség eddig is az USA-ban volt a legnagyobb. A Ronald Reagan elnökké választása után elkezdődött folyamat oda vezetett, hogy 1980 és 2010 között

a nemzeti jövedelem 15 százaléka az alsó 90 százaléktól a felső tizedhez vándorolt,

a növekedés háromnegyede került a felső tízhez, ezen belül az egy ezrelékhez 60 százaléka – olvasható a világhírű közgazdász, Thomas Piketty A tőke a 21. században című bestsellerré vált könyvében. Az adatsorokat vizsgálva a francia tudós azt is kimutatta, hogy ebben a harminc évben az alsó 90 százalék jövedelme évente alig fél százalékkal, három évtized alatt kumuláltan mindössze 20 százalékkal nőtt.

Ennek következtében a felső 1 százalék és az alsó 50 százalék részesedése a jövedelmekből elképesztő mértékben távolodott el egymástól az Egyesült Államokban.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

Ugyanez Nyugat-Európában nagyon másképpen alakult.

Forrás: http://wir2018.wid.world/

A látványos különbség magyarázata az lehet, hogy – Piketty következtetése szerint – a valódi középosztály létrejötte Nyugat-Európában a jövedelmi top 10 (és ezen belül a top 1) százalék vagyonának „újraosztásával” történt meg a második világháború után, ahol sok helyütt megmaradtak a viszonylag magas adókulcsok, ezzel szemben az USA-ban a korábban szintén nagy (80 százalék körüli!) elvonás a csúcsjövedelmekre és öröklésre fokozatosan esett. Vagyis ott a közép- és alsó réteg jövedelmét áramoltatták felfelé. (Ha valakinek ez nálunk ismerős mostanában, az nem téved.)

A komoly lecsúszást elszenvedő közép- és alsó középosztály elégedetlensége az elnökválasztás idején abban csúcsosodott ki, hogy a „hagyományos” elitet kiszavazva Trumpba helyezték bizalmukat. Aki eddig is a nagy nyertesek közé tartozott, és ez a jövőben is így lesz.

Az ENSZ-közgyűlés elítélte Trump Jeruzsálem-döntését

0

Az ENSZ Közgyűlése 128 támogató és kilenc ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadta a Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését elítélő határozattervezetet. Huszonegy állam nem vett részt a voksoláson.

Nemmel szavazott az Egyesült Államok és Izrael mellett Guatemala, Honduras, Togo, Mikronézia, Nauru, az óceániai Palau és a szintén óceániai Marshall-szigetek.

Az ENSZ-közgyűlés annak ellenére fogadta el a határozatot, hogy Trump előző nap az amerikai támogatások megvonásával fenyegette meg a testületben ellene szavazó államokat.

Az ENSZ Közgyűlésének határozatai jogilag nem kötelezőek, de nagy politikai súlyuk van.

A határozat „érvénytelennek és semmisnek” nyilvánította az amerikai elnök döntését, amellyel Jeruzsálemet Izrael fővárosaként ismerte el.

(MTI/EPA/Justin Lane)

A közgyűlés vitájában az amerikai ENSZ-nagykövet újfent azzal fenyegette meg a 193 tagországot és az egész világszervezetet, hogy amennyiben megszavazzák Trump döntésének elítélését, Washington megvonja a támogatást.

Nikki Haley leszögezte: az ENSZ egyetlen voksolása sem változtat az Egyesült Államok döntésén, miszerint áthelyezi nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe, mert „ez a helyes lépés”.

Kifejtette: az Egyesült Államok „úgy fog emlékezni erre a napra, mint amelyen támadás érte a Közgyűlés részéről azért, mert szuverén nemzetként gyakoroltuk jogunkat”. Majd hozzátette: „Emlékezni fogunk erre a napra, amikor majd ismét felkérnek bennünket, hogy a világ legnagyobb támogatójaként fizessük be hozzájárulásunkat az ENSZ-nek”.

Európa érdekeit sértik Trump reformjai

0

Trump adóreformja ellentétes a nemzetközi joggal és károsan hat a globális gazdaságra és kereskedelmi háborúhoz vezethet- legalábbis ettől tartanak az Európai Unióban.

Washingtonban a szenátus megszavazta a Trump-reformot és aligha kétséges, hogy a képviselőház is így tesz majd. A német közszolgálati média, a Deutsche Welle ezzel kapcsolatban megírja, hogy öt európai hatalom pénzügyminiszterei közös levelet küldtek Stephen Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek, melyben részletesen elemezték a Trump-reformok várható hatását a globális kereskedelemre és persze mindenekelőtt az EU és Amerika kapcsolatára. Németország, Nagy Britannia, Franciaország, Spanyolország és Olaszország pénzügyminiszterei szerint a Trump-reform sérti a WTO alapelveit, melyek a világkereskedelmet szabályozzák. America First- hirdette és hirdeti Trump, de veszélyes lehet, ha az Egyesült Államok nem veszi figyelembe a mások érdekeit. Különösen nagy gond ez az Európai Unióban, melynek legfontosabb partnere még mindíg az Egyesült Államok.

Az európai pénzügyminiszterek mindenekelőtt azt kifogásolják Trump reformjaiban, hogy az nem veszi figyelembe, hogy az EU és az USA közötti kereskedelemben a forgalom felét a cégen belüli szállítások jelentik. Márpedig ezeket 20 százalékos különadó terhelné abban az esetben, ha a külföldön működő leányvállalat nem az USA szabályai szerint adózik. Vagyis ezzel arra akarják rávenni az amerikai cégeket, hogy vigyék haza a termelést külföldről.

Ez diszkriminációt jelent és nem felel meg a WTO szabályainak, melyeket az USA aláírt.

Ugyanez a probléma a pénzügyi szféra számára kijelölt 10 százalékos különadóval.

Ez a cégen belüli átutalásokat sújtaná, vagyis büntetné a külföldön működő amerikai, és az USA területén működő európai cégeket.

A harmadik ilyen probléma a licenc díjak ügye: ha egy amerikai cég exportra használja fel a licencet, akkor csak 12,5 százalékos adót kell fizetne míg különben 21 százalékot. Ez diszkrimináció, hiszen burkolt exporttámogatást jelent- írták az európai pénzügyminiszterek.

Az EU brüsszeli bizottságának négy vezetője hasonló tartalmú levelet küldött Washingtonba.

Mind a két levél nemcsak az USA pénzügyminiszteréhez ment el, de a washingtoni honatyákhoz is. Válasz nem jött, vagy legalábbis a sajtó nem tud erről viszont a washingtoni szenátus megszavazta a Trump-reformot. Aligha kétséges, hogy Amerika tovább halad a nagyhatalmi önzés útján. Kérdés, hogy mit szól ehhez a világ legnagyobb kereskedője, az Európai Unió és Kína, mely a globális kereskedelemben már megelőzte Amerikát, hogy a többi országról már ne is beszéljünk…

A Deutsche Welle közszolgálati médiának nyilatkozó szakértők nemigen hagytak kétséget afelől, hogy a Trump reformok súlyosan sértik Európa érdekeit. Arról, hogy mit lehetne tenni az amerikai önzéssel szemben, természetesen megoszlanak a vélemények, de abban mindenki egyetért, hogy az EU semmiképp sem hagyhatja szó nélkül azt, hogy Trump az adóreformmal súlyosan belegázolt európai szövetségeseinek gazdasági érdekeibe.

Ma megszavazták, de még egyszer szavaznak Trump adóreformjáról

0

Az amerikai szenátus 51-48 arányban megszavazta szerda hajnalban a Donald Trump elnök kormánya által javasolt adóreformot. A száztagú szenátusban minden republikánus párti igennel és minden demokrata párti nemmel szavazott.

A szavazást a szenátus galériáján tartózkodó látogatók hangos tiltakozással megzavarták. Mike Pence alelnöknek többször arra kellett kérnie a terembiztosokat, hogy állítsák helyre a rendet. Közben a Capitolium előtt a rendőrség nagy létszámban volt jelen, mert arra számítottak, hogy az utcán is heves tüntetések lesznek.

A képviselőháznak ismét szavaznia kell a tervezetről – valószínűleg ez szerdán megtörténik -, mert a szenátus, amikor órákkal korábban áttekintette azt, apróbb szabálytalanságokat talált a szövegben, amelyeket törölnie kellett belőle, s így a jogszabály megváltozott.

A mintegy 500 oldalas törvényjavaslat három pontja ellentétes volt a szenátus szabályaival,

és egyszerű többséggel ebben a formában nem, csak háromötödös szavazással lehetett volna elfogadni. A republikánusok nem rendelkeznek ennyi mandátummal a kongresszus felsőházában.

Ha a képviselőház szerdán elfogadja a tervezetet, akkor Trump elnök azonnal alá is írhatja.

Szélsőségesek állásait bombázta Izrael a Gázai övezetben

0

Izraeli harci helikopterek mértek csapást csütörtökre virradóra a Hamász radikális palesztin szervezet Gázai övezetben lévő létesítményeire. A támadás megtorlás volt a térségből a zsidó állam területe ellen indított rakétatámadásokra.

A Times of Izrael című lap úgy tudja, a szélsőségesek kiképzőtáborai és hadianyagraktárai voltak a célpontok. Egészségügyi források nem számoltak be sebesültekről, ugyanakkor a létesítményekben és a környező házakban jelentős károk keletkeztek.

Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy a Vaskupola légvédelmi rendszer segítségével megsemmisített két, a Gázai övezetből indított rakétát. Egy harmadik lövedék nyílt területen csapódott be, de nem okozott károkat.

A palesztinok és Izrael közötti konfliktus azt követően lángolt fel ismét, miután Donald Trump amerikai elnök december 6-án bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Az erőszakos tiltakozó akciók során hat palesztin életét vesztette, és legalább 2000-en megsérültek.

Az iszlám országok vezetői az előző nap Palesztina fővárosává nyilvánították Kelet-Jeruzsálemet, isztambuli találkozójukon elfogadott zárónyilatkozatukban.

Kisiklott a Trump-vonat

Az, hogy a demokrata jelölt győzött Alabamában, a Ku Klux Klan őshazájában, az amerikai idegenellenesség hagyományőrző szövetségi államában a trumpizmus megtorpanását jelenti. Ha már Alabamában sem, akkor a fehér felsőbbrendűség ugyan hol tarolhatna?

A tények, amelyekről a Független Hírügynökség is beszámolt: a demokrata Doug Jones nyert a Trump által támogatott republikánus Roy Moore-ral szemben, akit többen szexuális zaklatással vádoltak.

Azért kellett szenátort választani, mert a korábban megválasztott Jeff Sessionsből igazságügy-miniszter lett.

Ezt is tudni kell: az eredmény több ok miatt is fontos, egyrészt mert ezzel minimálisra csökkent a szenátusban a republikánus többség, 51:49 a képviselők aránya. Másrészt, Alabama igazi republikánus fellegvár,

Trump nagy fölénnyel, 28 százalékponttal győzött itt tavaly, demokrata szenátort pedig 1992 óta nem választottak.

Olyan két jelölt között kellett választani, akik közül a demokrata például annak idején két Ku Klux Klan tagot is elítélt, akik részt vettek a hírhedt az 1963-as birminghami baptista templom elleni bombatámadásban, négy fekete kislány halálát okozva. És a másik, aki még

manapság is meghatottan, könnyes szemekkel idézi fel a rabszolgatartó Dél kedves emlékképeit

és aki az amerikai őslakosokat nemes egyszerűséggel vörösöknek, az ázsiai származásúakat meg természetesen sárgáknak nevezi. Arról nem is beszélve, hogy több nő is azzal vádolja: szexuálisan zaklatta őket még amikor kiskorúak voltak.

Roy Moore egy olyan szélsőséges politika megtestesítője, amelyről Trump megjelenéséig azt lehetett vélni: csak rossz emlék.

Még a republikánus vezetőség is kilépett mögüle, de nem így az amerikai elnök, aki mindvégig mellette kampányolt. Az egész stratégia mögött pedig nem más állt mint Steve Bannon, az amerikai szélsőjobb fő ideológusa, akinek, habár kikerült a Fehér Házból, a hatása Donald Trumpra nem lebecsülendő. Ez vallott most kudarcot. Mint ahogy kudarcot vallottak a trumpista jelöltek korábban Virginiában és New Jerseyben is. Így sorozatban már vésztjóslóan hathatnak a republikánusokra, akiket most már csak a 2018-as képviselőházi és szenátusi részválasztások érdekelhetnek. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor jövőre demokrata többség lehet mindkét házban. És akkor még nehezebb lesz Trumpnak falakat építeni.

Minden esetre az alabamai győzelem jelentősen növeli a demokraták esélyeit.

A republikánusok, akik ideológiailag nem állnak távol az amerikai elnöktől, most arra kényszerülnek, hogy mindinkább elhatárolódjanak Donald Trumptól, akinek nemcsak a viselkedése és a zavarba ejtő döntései okoznak katasztrófát a pártnak, hanem most már úgy tűnik, hogy még a legbiztosabbnak vélt helyeken sem tudnak győzni a Trump-klónok.

Mert hol másutt, ha nem Alabamában?

Macron: Trump barátom meggondolja magát klímaügyben

0

A francia elnök a CBS-nek adott interjút az újabb párizsi klímacsúcs előestéjén. Emmanuel Macron hangsúlyozta: nagyon agresszív döntés volt az USA elnökétől az, hogy egyedül kilépett a nemzetközi klímaegyezményből.

„Nem vagyok hajlandó újratárgyalni a nemzetközi klímaegyezményt, de bármikor kész vagyok Trump elnököt visszafogadni a nemzetközi együttműködésbe bolygónk megmentése érdekében”- hangsúlyozta Emmanuel Macron, aki az első francia államfő, aki jól beszél angolul. Ha valamiért Trump változtat a véleményén, akkor az az amerikai közvélemény lesz. Jerry Brown, Kalifornia kormányzója nyíltan megvádolta az USA elnökét azzal, hogy miatta pusztítanak katasztrofális erdőtüzek az USA legnépesebb államában. Közben Párizsban megnyílt a második klímakonferencia.

Most mintegy 50 állam- és kormányfő próbál megoldást találni arra, hogy az Egyesült Államok kilépése után mi lesz a két éve meghatározott rendszerrel. Sokan – köztük Jim Yong Kim, a Világbank elnöke – abban bíznak, hogy vállalatok, bankok lépnek az államok helyébe.

Nemcsak államok feladata az, hogy küzdjenek a klímaváltozás ellen, hiszen az mindenkit érint. Ezért is vállalták azt a gazdag államok, hogy segítik a szegényebb országokat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ebben a Világbanknak is fontos szerep jut.

Ma már egyre több helyen megértik azt, hogy nagy tétje van a klímaváltozásnak. Ezért mindenkinek tennie kell valamit, hogy a kedvezőtlen fordulatot megakadályozza – hangsúlyozta a Világbank elnöke, aki a Le Figaro-nak nyilatkozott. Mások is megértik, hogy milyen fontos a környezetvédelem – nyilatkozta a Világbank amerikai elnöke, aki maga is részt vállalt a csúcs szervezésében. Az Egyesült Államok viszont csak egy követségi tanácsost küld a csúcstalálkozóra.

Napi 4-8 óra Trump fejadagja

0

Az elnök nagyképernyős televíziót szereltetett be ebédlőjébe, hogy ott se maradjon le semmiről. Donald Trump a fontos megbeszélések során is a televíziót nézi, de leveszi a hangot.

Trump napi nyolc órán át nézi a televíziót – ezt állítja a New York Times, amely az amerikai elnök körülbelül 60 munkatársát kérdezte ki arról, hogy mivel is tölti napjait a Fehér Ház ura. A 71 éves Trump minden nap fél hatkor kel, és első dolga az, hogy bekapcsolja a televíziót. Először a CNN híreit nézi meg.

A hírtelevíziót Trump utálja, de nézi

– állítja a New York Times. Fake news (álhír)- írta róla rendszeresen Twitteren az USA elnöke. Aki azután a nap további részében „baráti” televíziókat néz: mindenekelőtt a jobboldali Fox tévét. A reggel a Fox and Friends-szel kezdődik és később is ez a televízió uralja Trump médiavilágát. Az elnök nagyképernyős televíziót szereltetett be ebédlőjébe, hogy ott se maradjon le semmiről. Napi 4-8 óra Trump fejadagja. Ez úgy jön ki, hogy az elnök a fontos megbeszélések során is a televíziót nézi, de leveszi a hangot.

Donald Trump persze nem hagyta annyiban a dolgot. Fő kritikusainak megüzente:

nem igaz, hogy TV-függő lenne.

Inkább csak dokumentumfilmeket néz. Steve Bannon, aki a választási kampányban és sokáig a Fehér Házban is Donald Trump fő kommunikációs tanácsadója volt, arról számolt be, hogy az elnök „muníciót gyűjt” a televízióból. Abból indul ki, hogy az átlagos amerikai választó is elsősorban a televízióból értesül a világról. Az elnök Twitter-üzeneteinek jórésze a televízió alapján készül – írta Steve Bannon.

És az írott sajtó? Donald Trump csak olyasmit olvas, ami őt dicsőíti – állapította meg Steve Bannon, akinek döntő szerepe volt abban, hogy az ingatlanvállalkozó és reality show-műsorvezető az Egyesült Államok elnöke lehessen.

Netanjahu Európában győzködi a vezetőket

0

Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.

Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.

Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben

valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.

Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy

„Give peace a chance!”

Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.

Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:

Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.

Izrael üdvözölte  Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész  muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.

Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.

Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK