Amerikai-magyar közeledés

0
149

A változást a Nemzetbiztonsági Tanácsban a múlt év végén döntötték el, mert úgy értékelték, hogy a korábbi kormányzatok erőfeszítései nem fizetődtek ki. Az új vonal részeként John Bolton, a testület elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával. A jövő héten pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Most már csak a Trumpnak kellene fogadnia a magyar vezetőt.

Az amerikai elnök kedveli az erős embereket, ezért kesztyűs kézzel bán Orbán Viktorral. Kezdetben ugyan a kezeit tördelte, de ma már a megbékélést keresi vele. Így mutatja be a helyzetet Charles Gati és szerzőtársa, Heather Conley, aki külügyminiszter-helyettes volt az ifjabb Bush kormányzatában a Washington Postban. Felidézik, hogy szerdán két fontos látogató is járt Budapesten a tengerentúlról: Steve Bannon, Trump korábbi fő stratégája, illetve Wes Mitchell, aki az európai ügyek felelőse a washingtoni külügyminisztériumban. Utóbbi azért jött, hogy új fejezetet nyisson a kétoldalú kapcsolatokban, mert a mostani adminisztráció azt hiszi, hogy a magas szintű kapcsolattartás és a bírálatok visszafogása képes hatni egy tekintélyelvű rendszerre. Akik ismerik a magyar politikát, azok tudják, hogy

a megbékítési kísérlet a remény győzelmét jelenti a több évszázados tapasztalattal szemben.

Orbán a maga javára formálta át a politikai viszonyokat, és változatlanul eszközként használja az antiszemitizmust, közhelyekkel úgy állítja be, hogy Soros György mozgatja kívülről a szálakat – állapítják meg a szerzők a Washington Postban.

Az Egyesült Államok korábban távolságot tartott az ilyen országokkal szemben. Trump alatt viszont barátságos és sűrű a kapcsolat, ami radikális változást jelent. Tétlenül nézi, amint a kormányfő lebontja a demokratikus intézményeket, ideértve a CEU bezáratásának szándékát. A State Department és a budapesti amerikai nagykövetség többnyire hallgat a fejlemények láttán. A változást a Nemzetbiztonsági Tanácsban a múlt év végén döntötték el, mert úgy értékelték, hogy a korábbi kormányzatok erőfeszítései nem fizetődtek ki. Az új vonal részeként Bolton, a testület elnöke márciusban találkozott Megyesy Jenővel, Orbán tanácsadójával. A jövő héten pedig Szijjártó Péter tárgyal amerikai kollégájával. Most már csak az kellene, hogy Trump fogadja a magyar vezetőt.

Hogy az USA mit kap cserében? Nagyjából semmit.

Viszont sok magyar értelmiségi hiába keresi a logikát az elnök hozzáállása mögött. Ám pár héten belül elfoglalja állomáshelyét az új amerikai nagykövet, aki szenátusi meghallgatása során arról beszélt, hogy az Egyesült Államok által vallott értékeket kívánja terjeszteni. De már késő. Orbán víziója nagy vonzerőt gyakorol egész Európában. 2014-ben, amikor meghirdette a liberalizmus végét, még páriának tekintették. Ma már viszont ő annak az idegengyűlölő, tekintélyelvű és gyakran Amerika-ellenes irányzatnak a vezére, amely kísérti a lengyeleket, osztrákokat és törököket. Az ugyanakkor ma is igaz, hogy nem válik be a megbékítés, azaz hogy ha feladják az értékeket, nehogy viszály támadjon az illiberalizmussal. Washington jelenlegi stratégiája nem sok jót ígér.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..