Október hetedikén a Hamász terrortámadása meglepte Izraelt, és ez a súlyos hírszerzési hiba alaposan csökkentette az izraeli titkosszolgálatok presztízsét, amely addig a világ élvonalában volt.
Az elmúlt hetekben viszont a Moszad és társintézményei bizonyítottak: megölték Teheránban a Hamász politikai vezetőjét. Libanonban a Hezbollah vezére, Naszrallah sejk vált egy pontos támadás áldozatává. A két Irán barát terrorszervezet lefejezését a kiváló hírszerzői munka tette lehetővé. A Moszad hírszerzői mélyen beépültek Iránban – panaszkodott erről Ahmadinezsád egykori államfő, aki nemrég Budapesten járt, ahol titkos tárgyalásokat folytatott nem tudjuk, hogy kikkel. Mahmud Ahmadinezsád most elmondta: a Moszad irányította az iráni hírszerzés különleges kommandóját, melynek fő célja épp a Moszad ügynökök megsemmisítése volt Iránban.
Netanjahu Libanonba küld csapatokat, de az igazi célpont Irán
“A nemes perzsa nép megszabadulhat zsarnokaitól, ennek napja előbb eljöhet mint ahogy azt sokan várják” – mondta angol nyelvű beszédében Izrael miniszterelnöke, aki a leghosszabb ideje tölti be ezt a posztot. A 75 éves miniszterelnök úgy gondolja, hogy egyedülálló alkalma kínálkozik arra, hogy átformálja a Közel Keletet, és ezzel hosszú távra garantálja Izrael biztonságát. Washingtonban másképp gondolják: attól tartanak, hogy Izrael “korlátozott hadművelete” éppúgy elhúzódhat mint Putyin katonai akciója Ukrajnában. Biden kifejzetten lebeszélte Netanjahut a Libanon elleni támadásról. Az amerikai hadügyminiszter csapatokat helyezett készültségbe, hogy a Közel Keletre küldje őket.
x.com
Mit akar elérni Netanjahu Libanonban?
“Döntő csapást kíván bevinni a Hezbollah síita milíciának Dél Libanonban”
– mondta egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú izraeli tiszt a brüsszeli Politiconak.
Netanjahu azt akarja elérni, hogy “a korlátozott hadművelet” elűzze a Hezbollah milicistáit a Litani folyón túlra, ez 29 kilométeres hátrálást jelentene a határon túl. A 2006-os fegyverszünet ezt írta elő, de a Hezbollah ezt megszegte, és közvetlenül a határ közeléből lőtt ki rakétákat Izrael északi területeire, melyek egy részét emiatt ki kellett üríteni.”
Netanjahu végső célja az, hogy
“a Hezbollah sohase legyen olyan erős mint eddig vagyis ne legyen képes komolyan fenyegetni Izraelt”
– hangsúlyozta a magát megnevezni nemkívánó magasrangú izraeli tiszt.
Naszrallah sejk megölése jelentősen növelte Netanjahu presztízsét, a miniszterelnök ezért is mondott nemet amikor Biden elnök megpróbálta lebeszélni a Libanon elleni hadműveletről. A Moszad arra ösztönzi a miniszterelnököt, hogy folytassa a hadműveletet a Hezbollah ellen Libanon területén. A Moszad egyik ex vezetője, Tamir Pardo kijelentette:
”nem szabad kihagyni ezt az egyedülálló alkalmat amikor a Hezbollah vezérkarát sikerült megsemmisíteni, és ezért a terrorista szervezet nem képes a kezdeményezésre.”
Az izraeli hadsereg azt akarja elérni, hogy a Hezbollah ne jelentsen olyan fenyegetést mint korábban:
”Szerény véleményem szerint a Hezbollah már sohasem lesz olyan mint a hadjárat előtt volt”
Rekordokat dönt a német fegyverexport elsősorban az ukrajnai háború miatt. Az első félévben minden eddiginél több német fegyver került a világpiacra: elsősorban Ukrajnába, de Szingapúr, India és Szaúd Arábia is sokat vásárolt.
30%-kal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban mind békében.
2021-ben a Scholz kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot NATO és uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket. Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.
A német fegyver export kétharmadát Ukrajna kapja
Az orosz agresszió első évében a Scholz kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke “csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat.
Az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának
Az ukrajnai háború kezdete – 2022 február 24-óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli Világgazdasági Kutatóintézet. Ebből a statisztikából kitűnik, hogy
Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexport listán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr – 1,21 milliárd euró, India – 153 millió euró, Szaúd Arábia – 132 millió euró és Katar – 100 millió euró.
Szaúd Arábia a nagy visszatérő a német fegyver exportban, mert Berlin leállította azt miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy “nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd Arábia iránt főként azt követően, hogy az olaj monarchia lepaktált Putyinnal. Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO szövetségeseivel mindenekelőtt az Egyesült Államokkal.
Németországban bírálják a kormányt a fegyver export miatt
A népszerűtlen Scholz kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válság övezetekbe márpedig a német fegyver kivitel jórésze ide irányul: Ukrajna és a Közel Kelet. A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben.
Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát:
”a fegyverek exportja a válság övezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket”
– mondta a Bundestagban.
A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.
Sötétedés után felerősödtek az izraeli légicsapások Gáza ellen, lakóépületeket, köztük több tucat lakásnak otthont adó tizennégy emeletes tornyot, valamint a város központjában lévő Hamász irodákat lebombázták. Az izraeli erők korábban figyelmeztetést adtak ki: 3 óra körül egy gázai mecset tetején lévő hangszóró figyelmeztette a közeli épületek lakóit, hogy haladéktalanul hagyják el otthonaikat. Percekkel később egy izraeli légicsapás hamuvá rombolkt egy ötemeletes épületet.
Netanjahu javasolta Yair Lapidnak és Benny Gantznak, hogy lépjenek be a kormányba
A Likud, Benjamin Netanjahu pártja szerint az izraeli miniszterelnök felkérte fő riválisait, Yair Lapidot és Benny Gantzot, hogy csatlakozzanak a kormányhoz. A két férfi este találkozott, de még nem született megállapodás.
Netanjahu bejelentette, hogy Izrael leállítja a gázai áramellátást
Az izraeli biztonsági kabinet ülése után Benjámin Netanjahu miniszterelnök bejelentette, hogy az ország „megszakítja a gázai áram-, üzemanyag- és áruszállítást”. Valójában Gáza nagy része sötétségbe borult az éj leszálltával, mivel Izrael biztosítja szinte az összes áramot a területeken.
Az izraeli hadsereg arra kéri a gázai lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) arra szólítják fel Gáza több negyedének lakosait, hogy hagyják el otthonaikat, mivel ott katonai műveletek folynak. – írta Avichay Adraee, az IDF arab sajtószóvivője az X-en (Twitteren).Az üzenetet videók kísérik, amelyek elmagyarázzák, hova érdemes menni a lakónegyedtől függően.
A harcok még mindig folynak
A harcok Izrael déli részein tovább folynak a harcok az izraeli hadsereg és a Hamász terroristái között helyi idő szerint hajnalban is folytatódtak. A helyzet alakulása és Izrael reagálása a Hamász által foglyul ejtett nagyszámú polgári és katonai túszok helyzetétől függhet – mondta az izraeli hadsereg szóvivője..
Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Egyiptommal a Hamász offenzíva „azonnali leállításáról”
A külügyminisztérium szerint Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője abban a reményben beszélt egyiptomi kollégájával, hogy Egyiptom, amely kulcsfontosságú közvetítő Izrael és a Hamász között, segít véget vetni a palesztin iszlamista mozgalom offenzívájának. Blinken hangsúlyozta, hogy „sürgősen véget kell vetni a Hamász terroristáinak Izrael elleni támadásainak ” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller.
Legalább 250 embert öltek meg Izraelben
Az izraeli média a segélyszolgálat tisztviselőire hivatkozva arról számolt be, hogy legalább 250-en meghaltak és 1590-en megsérültek Izraelben a Hamász-támadás kezdete óta. A túszul ejtett személyek – civilek és katonák – száma egyelőre nem ismert.
Miután a megszállt Ciszjordánia egyik zsidó telepen élő két izraeli fiatalt lelőttek vasárnap (február 26-án) egy autójuk elleni támadásban, erőszak tört ki a palesztin Hawara városában, Nablus közelében.
Az izraeli telepesek több tucat autót és otthont felgyújtottak vasárnap este. A palesztin média szerint körülbelül 30 házat és autót gyújtottak fel. A közösségi oldalakon közzétett fotók és videók jelentős tüzeket mutattak Houwarában. Az egyik videón zsidó telepesek tömege imádkozik, miközben egy égő épületet néz.
Settlers taking a break from carrying out a pogrom in Huwara to daven maariv (evening prayer). pic.twitter.com/OMbKmqXSRO
A palesztin egészségügyi minisztérium szerint egy 37 éves férfi meghalt egy izraeli tűzben. A Palesztin Vörös Félhold egészségügyi szolgálata szerint két másik embert meglőttek, a harmadikat megkéselték, a negyediket pedig vasrúddal ütötték meg. Közel száz másik embert kezeltek könnygáz belélegzése miatt.
Az erőszak a palesztin és izraeli tisztviselők találkozója idején történt melyet vasárnap, február 26-án tartottak Jordániában, hogy véget vessenek a megszállt palesztin területeken a hivatalba lépése után egy éve tartó erőszakspirálnak.
„Végre véget vetnek ennek az erőszakos ciklusnak”
Az izraeli miniszterelnök nyugalomra szólított fel a hivatala által közzétett videón. Arra kérte az izraeli lakosokat, hogy ne önhatalmúlag intézkedjenek, hagyják, hogy a biztonsági szolgálat teljesítse feladatát. Mahmúd Abbász palesztin elnök hivatala közleményt adott ki, amelyben azzal vádolta Izraelt, hogy védelmébe veszi a telepesek által elkövetett terrorcselekményeket.
Az Európai Unió kijelentette, hogy „riasztó a mai hawarai erőszak”, és kijelentette, hogy „minden oldal hatóságainak most be kell avatkozniuk, hogy véget vessünk ennek a végtelen erőszakos ciklusnak”. Neil Wigan, az Egyesült Királyság izraeli nagykövete kijelentette:
„Izraelnek fel kell lépnie a telepesek erőszakos cselekedeteivel szemben, és bíróság elé kell állítania a felelősöket” .
Ghassan Douglas, egy palesztin tisztviselő, aki a Nablus környéki izraeli telepeket figyeli, elmondta, hogy a telepesek legalább hat házat és több tucat autót felgyújtottak Houwarában, és más közeli palesztin falvak elleni támadásokról is beszámolt. Becslése szerint mintegy négyszáz zsidó telepes vett részt a támadásban. „Soha nem láttam még ilyen támadást ” – mondta.
A két izraeli fiatal halála az erőszak fokozódásával összefüggésben történt, különösen Ciszjordánia északi részén, ahol a hadsereg csaknem egy éve fokozza hadműveleteit. Izrael 1967 óta foglalja el Ciszjordániát. Szerdán tizenegy palesztin vesztette életét Nábluszban az izraeli hadsereg 2005 óta legvéresebb ciszjordániai rajtaütésében.
Az év eleje óta az izraeli-palesztin konfliktusban 62 palesztin (köztük fegyveres csoportok tagjai és tizenegy civil (köztük három kiskorú) valamint egy izraeli rendőr, és egy ukrán polgár életét követelte – jelentette az AFP hírügynökség hivatalos izraeli és palesztin források alapján.
Két izraelit meggyilkoltak egy lövöldözésben vasárnap délután Ciszjordánia északi részén, Huwara városában – jelentette a Jerusalem Post.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint egy palesztin fegyveres tüzet nyitott egy izraeli tulajdonú autóra a 60-as főúton, mielőtt elmenekült a helyszínről. Az áldozatok autója golyókkal volt tele.
A helyszínre érkező Magen David Adom mentőápoló kijelentette: „Amikor megérkeztünk, láttuk, hogy a két sebesült a jármű közelében feküdt, eszméletlenek voltak. Az orvosok két 20 év körüli férfit láttak el, akik súlyosan megsérültek, és helikopterrel kórházba szállították őket. Később azonban bejelentették, hogy meghaltak.
Yossi Dagan, a Szamáriai Regionális Tanács vezetője felszólította a kormányt, hogy
„változtasson paradigmán és térjen át a védekezésről a támadásra”.
„Nem lehet, hogy a terroristák világos nappal megengedik maguknak, hogy ártatlan civileket lőjenek le, ez pedig azt jelenti, hogy nincs kellő mértékű elrettentés” – mondta Dagan.
Hajtóvadászatot indítottak a fegyveresek után, és több utat is lezártak a környéken. Huwara régóta gyújtópont Ciszjordániában, mivel ez az egyetlen palesztin város, amelyen keresztül izraeliek rendszeresen utaznak, hogy elérjék az északi ciszjordániai településeket.
„Izrael népe és Szamária lakosai erősek, nem fogunk megtörni a Palesztin Hatóság gyilkos terrorjával szemben.”
Több mint 130 embert öltek meg a francia fővárosban és környékén iszlamista kommandósok 2015 novemberében. A most kezdődő per számos kérdést felvet, de nem biztos, hogy választ kapunk rá, mert a vallomások egy részét 50 évre titkosítják.
8 kommandós csapat gyilkolt szinte egyidőben Párizsban és a környéken, hogy ily módon is megnehezítsék a védekezést. A francia hatóságokat teljes meglepetésként érte a támadás, melyet az iszlamista gyilkosok azzal indokoltak, hogy a Charlie Hebdo című hetilap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta a felelősséget az akciókért, melyet azután Belgiumban is folytattak. Ott a halálos áldozatok száma 32 volt.
Amerikai hibák
Az USA és szövetségesei mondvacsinált ürüggyel bevonultak Irakba, hogy leszámoljanak Szaddám Huszein rendszerével. A diktátort elfogták és felkötötték. A hadsereget és a titkosszolgálatokat feloszlatták. Többezer jól képzett tiszt került az utcára. Közülük sokan beléptek az Iszlám Állam nevű terrorszervezetbe. Ez az iszlamista szervezet az Al Kaida iraki szárnyából alakult meg, és három éven keresztül uralkodott Irak és Szíria szunnita muzulmán területein. Az amerikaiak azzal követték el a második hibát, hogy elnézték az Iszlám Állam megerősödését, mert ellensúlyt kerestek a siita Iránnal szemben.
A harmadik amerikai hiba az volt, hogy jóváhagyták Erdogan török elnök és az Iszlám Állam együttműködését. Ennek eredményeképp Erdogan fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon. A török titkosszolgálat is együttműködött az Iszlám Állammal. Szaddám Huszein tisztikarának jó részét a Szovjetunióban képezték ki, ezért sokan közülük kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkeztek.
Az Iszlám Állam franciaországi és belgiumi terrorakcióit katonai precizitással Szaddám Husszein egykori tisztjei tervezték meg, és a szervezés során igénybe vették a török és az orosz titkosszolgálat segítségét is. Ezért érte meglepetés a francia terrorelhárítást, amely nem számított ilyen professzionálisan megszervezett merényletsorozatra Párizsban és a környéken.
Franciaországban, ahol a rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlen vezetőjét sem vonták felelősségre a merényletsorozat miatt.
Halottak és sebesültek is vannak annak az akciónak a következtében, mely az esti órákban zajlott le Moszkvában. Az FSZB székháza körül fegyveres rendőrök cirkálnak miután az épületen belül lövöldözés tört ki.
Az orosz sajtó szerint több támadó elbarrikádozta magát az épületen belül. Egyet közülük lelőttek, a többieket üldözik. Egy rendőr is meghalt és hármat súlyos állapotban kórházba vittek.
A rendőrség terrorakciónak minősítette a támadást, de nem nevezett meg konkrét felelősöket. A támadást Putyin beszéde idejére időzítették.
A Ljubjanka, amely a titkosszolgálat központja az 1917-es forradalom óta, a legjobban védett helyek közé tartozik Oroszországban. Érthetetlen, hogy fegyveresek miképp voltak képesek behatolni a szigorúan őrzött épületbe. Putyin elnök az elmúlt hónapokban átszervezte a titkosszolgálatokat, mert azok több súlyos hibát is elkövettek külföldön. Nem tudták például megölni a katonai hírszerzés híres árulóját, aki 100 ezer dollárért eladta a GRU brit és amerikai hálózatát Nagy Britanniának és az Egyesült Államoknak. Szkripal ex ezredest megtámadták Salisburyben, de megölni nem sikerült. Az orosz ügynökök ugyanakkor lelepleződtek vagyis az akció visszafelé sült el. A GRU vezérkarát ezt követően Putyin lefejezte.
Putyin fél
Az államfő, aki csaknem húsz éve van hatalmon Oroszországban egyre jobban fél. Emiatt egyre jobban támaszkodik az FSZB-re, melynek elődje a KGB Putyin korábbi munkaadója volt. Az FSZB tisztjei mindenütt ott vannak, ahol fontos döntések születnek Oroszországban. Putyin bennük sem bízik meg teljes mértékben, mert a szervezet tábornokai túlságosan is élvezik a saját hatalmukat: önjáróvá váltak!
A 67 éves államfő csakis szigorúan válogatott saját testőrségében bízik. Közülük hatan állandóan kísérik Putyint-külföldön is!
Valaki most meg akarta mutatni Vlagyimir Putyinnak, hogy a félelme nem alaptalan. Támadást indítani a hatalom szentélye, az FSZB székház ellen komoly kihívás Putyinra nézve. Dehát ő azzal kezdte meg működését a hatalom csúcsán, hogy vérbe fojtotta a lázadást Csecsenföldön. Most a hatalom szívét érte támadást, ez brutális figyelmeztetés Putyinnak arra, hogy Oroszországban a teljhatalmú vezetők uralma sem örök …
A hír már bejárta a világsajtót, bár folyamatosan derülnek ki vele kapcsolatban újabb és újabb részletek: az új-zélandi Christchurch két mecsete ellen terrortámadást hajtott(ak) végre, melynek során negyvenkilencen életüket vesztették és legalább huszonkilencen (valószínűleg többen) súlyosan megsérültek. Az új-zélandi hatóságok már őrizetbe is vettek négy gyanúsítottat, bár egyiküket szabadon engedték.
A terrorcselekmény elkövetője, a 28 éves ausztráliai Brenton Tarrant fején viselt Go-Pro kamerájával élőben közvetítette 49 ember lemészárlását, mintha ez egy társasági esemény lett volna. Nyilvánvaló, hogy a fanatizmustól bomlott elméjű tömeggyilkos nem is számított arra, hogy megúszhatná a letartóztatást és felelősségre vonást: erre utal az is, hogy tette előtt hetvennégy oldalas kiáltványban részletezte, miért is készül a mészárlásra – a ritka zavaros irományban azt állítja, a „fehér faj fennmaradása érdekében” cselekedett, a nyugati világ hanyatlásának megállítása volt a célja (így?), és remélte, hogy tettével befolyásolni tudja az Egyesült Államok Alkotmányának második kiegészítését. Új-Zélandról… Tarrant számára a norvég Anders Breivik volt a fő inspiráció, akivel rövid ideig kapcsolatba is került. Saját állítása szerint a neonáci Breivik által alapított, Templomos Lovagok névre hallgató muszlimellenes szervezet is áldását adta a tervére.
Ökofasisztának vallja magát
Tarrant a szöveg szerint ökofasisztának vallja magát, és nagyrészt a brit fasiszta pártot alapító Oswald Mosley nézeteit vallja, mintaállamnak pedig Kínát tartja. Donald Trumpot is említette, róla azt írta, hogy a megújult fehér identitás és a közös cél szimbólumaként támogatja, de vezetőként egyáltalán nem. A szövegben egészen hajmeresztő állítások is szerepelnek, egy ponton például arról ír, hogy nemcsak ki fogják engedni a börtönből, hanem Nelson Mandelához hasonlóan Nobel-békedíjat is kap majd.
A volt fitneszoktatót már ma délelőtt bíróság elé állították, ahol fehér ingben, közömbös arccal vette tudomásul, hogy tömeggyilkosság miatt vádat emeltek ellene. Tarrant öt, részben átalakított fegyvert – félautomata puskát és pisztolyokat – használt a vérengzéshez, és volt fegyvertartási engedélye. Érdekessége vagy inkább perverzitása a tragédiának, hogy Tarrant a fegyvereket és a hozzájuk tartozó tárakat is összefirkálta: a történelem nagy törökverőinek neveit írta rájuk, köztük magyar nevek is akadtak: Luxemburgi Zsigmond királyé, Hunyadi Jánosé és Szilágyi Mihályé. Sőt, mint kiderült, a 28 éves ausztrál férfi Bulgáriában, Romániában és Magyarországon is megfordult, Szotir Cacarov bolgár főügyész szerint a férfi 2018. november 9. és 15. között turistaként tartózkodott Bulgáriában, ahol történelmi jelentőségű helyeket látogatott meg. Ezt követően november 15-én repülőgépen Bukarestbe utazott tovább, ahol autót bérelt, majd Magyarországra látogatott.
Igen, itt sétálhatott, közöttünk.
Mellesleg Cacarov szerint 2016. december 28. és 30. között a merénylő balkáni országokban is megfordult, így a többi között Szerbiában, Horvátországban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában is járt. Hangsúlyozta: a bolgár hatóságok most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, a merénylő rendelkezett-e Bulgáriában kapcsolatokkal.
Ennyi tényt ismerünk egyelőre.
Ha valakinek jó a memóriája, bizony kellemetlen hasonlóságot fedezhet fel a tavaly október 27-i, pittsburghi mészárlással.
Akkor legalább tizenegy embert ölt meg, több másikat pedig megsebesített egy fegyveres az Egyesült Államokban található Pittsburghben, mikor szombaton helyi idő szerint fél 11 körül tüzet nyitott a város egyik zsinagógájában. A támadót Robert Bowersnek hívták, fehér, 46 éves férfi, amerikai születésű, közösségi profilja alapján fanatikus antiszemita és összeesküvés-hívő, egyes (az alt-right és a szélsőjobb köreiben népszerű Gab közösségi oldalon közzétett) bejegyzései szerint a zsidókat a sátán gyermekeinek tartja, és hitt a zsidó világösszeesküvésben is.
A támadás előtt néhány órával, egyik utolsó posztjában kikelt azok ellen a zsidó szervezetek ellen, amelyek menekülteket támogatnak: „Megszállókat akarnak az országba telepíteni. Nem ülhetek itt tétlen, miközben lemészárolják az embereinket. Bemegyek.” Kritikusa Donald Trump elnöknek is, részben az antiszemitizmus okából (hiszen Trumpról sok rosszat el lehet mondani, de nem antiszemita), részben pedig, mert nem találja elég radikálisnak. A támadás közben, miután tüzet nyitott módosított AR-15-ös gépkarabélyából, azt kiáltotta: „Minden zsidónak meg kell halnia!”. A rendőrök tűzharcot vívtak vele, megsebesítették és megadásra kényszerítették.
Érdekes, hogy az antiszemita tömeggyilkos narratívája mennyire hasonlít a muzulmángyűlölő tömeggyilkoséra… Az is nagyon érdekes, hogy mindketten hiperaktívan használták a közösségi oldalakat, mindketten átalakított fegyvereket vettek igénybe (az AR-15-ös gépkarabély kereskedelemben kapható változata különösen könnyen átalakítható, rossz is a híre nagyon), és mindketten mintha közönségnek játszottak volna.
Önjelölt, küldetéses őrültek, Tarrant ráadásul élő közvetítésével világossá tette, hogy nem igazán a gyilkosságok elkövetése volt fontos neki: sokkal inkább a képernyők előtt ülő közönség tapsa vagy elszörnyedése. Szerencsére a nagy szolgáltatók egymással versengve törölték az oldalaikról a borzalmas képeket: most már a sajátfelvételei elérhetetlenek is, csak a róla szólók láthatóak és ez így van jól.
Ne feledjük: ezek az emberek otthon radikalizálódtak, a saját számítógépük előtt, senki sem sorozta be őket semmiféle hadseregbe, senki nem képezte ki őket.
A maguk erejéből lettek szörnyek.
De a radikális szélsőjobboldal, és annak legújabb változata, az alt-right propagandája nélkül sosem jutottak volna el idáig.
Azt hiszem, érdemes volna elgondolkodni sok techóriás vezetőségében, hogy végül is mire jók a közösségi oldalak és mire nem.
Meg, hogy mit kéne róluk egyszer s mindenkorra letiltani, jogászkodás, csűrés-csavarás és elméleti eszmefuttatások nélkül.
Emberek: vigyázzunk azzal, kinek hiszünk, mit hiszünk el.
Állandósultak a dzsihádisták által végrehajtott támadások Irakban, közben pedig az Iszlám Államhoz köthető terroristák újabb országokban követtek el merényleteket. A kalifátus összeomlása nem érte felkészületlenül a terrorszervezet vezetőit: visszatértek ahhoz a stratégiához, amely hasonló helyzetben egyszer már sikerre vezetett.
Biciklis turistákat gázoltak el két hete Tádzsikisztánban: a héttagú csoportból két amerikai, egy svájci és egy holland biciklis meghalt. A merénylet elkövetőjeként nem sokkal később az Iszlám Állam jelentkezett, és videót is közöltek a támadókról.
Ezen az látszik, hogy öt fiatal férfi egy fa alatt ül a hegyvidéken, mögöttük a terrorszervezet zászlajával. Arról beszélnek, hogy a tádzsik vezetők elhagyták hitüket, megengedték, hogy hitetlenek foglalják el az országot, majd
hűséget fogadtak Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam vezetőjének,
és felesküdtek a hitetlenek elleni támadásra.
A tádzsik hatóságok szerint kések és lőfegyverek is voltak náluk. A csoport tagjai közül négyet azóta elfogtak, négy másikat agyonlőttek.
A tádzsikisztáni merénylők. Fotó: Amak
Nem ez volt az Iszlám Állam által adott egyetlen életjel az elmúlt hetekben. Szíria asz-Szuvajda nevű tartományában több öngyilkos merényletet is végrehajtottak, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet jelentése szerint 255 embert öltek meg. Emellett
sok nőt és gyereket el is raboltak.
Júliusban végrehajtottak egy merényletet Pakisztán Beludzsisztán nevű tartományában is, itt 159-en haltak meg.
Pedig Donald Trump már többször büszkélkedett azzal, hogy legyőzték a terrorszervezetet, Helsinkiben, Putyinnal való találkozóján pedig azt mondta: az Iszlám Állam elleni harc 98-99%-ban véget ért. Az iraki kormány meg már decemberben bejelentette, hogy legyőzték a terroristákat, és olyan hírek is voltak, hogy maga Abu Bakr al-Bagdadi is súlyosan megsérült.
Akkor mi történt?
Valójában az Iszlám Állam már hónapokkal korábban felkészült a katonai vereségekre és elkezdte újjászervezni magát. Jennifer Cafarella, az Institute for the Study of War nevű think tank elemzője nemrég az NPR-nek arról beszélt, hogy a szervezet vezetői felismerték: nem tudnak kitartani a koalíciós erőkkel szemben és el fogják veszíteni a területük nagy részét, de ezt nem tekintették úgy, hogy a háborút is elvesztették. Ehelyett
elkezdtek a túlélésre berendezkedni, és felkészültek a harc következő szakaszára.
A helyzet ráadásul nem is új nekik: 11 évvel ezelőtt egyszer már gyakorlatilag minden érintett kormány bejelentette, hogy legyőzték az Iszlám Állam elődszervezetét, az iraki al-Kaidát, amely akkor valóban az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.
Ahogy korábban is írtunk róla, az iraki al-Kaida 2003 és 2006 között rettegésben tartotta Irakot. A jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi által alapított és vezetett szervezet féktelen brutalitásáról volt hírhedt, emberei rengeteg véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen), és ők tettek közzé olyan videókat is, amelyeken amerikai túszokat fejeztek le.
Kegyetlensége miatt azonban az őt eleinte a síita elnyomás miatt támogató szunniták is elfordultak Zarkávitól, aki 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,
egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.
Szinte szó szerint a föld alá, vagy a sivatagos vidékekre kényszerültek, alig volt pénzük, nem tudtak szabadon mozogni – vagyis hasonló volt a helyzet, mint most.
2010-ben azonban Abu Bakr al-Bagdadi került a szervezet élére, amely két-három év alatt feltámadt. 2013-ban már beszivárogtak Szíriába, közben kihasználták az iraki kormány elleni elégedetlenséget is, kiszabadították szimpatizánsaikat a börtönökből, majd célzott támadásokat hajtottak végre a katonák és rendőrök ellen. 2014 júliusában pedig, a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalása után, kikiáltották a kalifátust.
Abu Bakr al-Bagdadi Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam
A New Statesman elemzése szerint az Iszlám Állam hatalma csúcspontján is több volt, mint egy állam: inkább egyfajta mozgalom, amelynek az államalapítás csak egy állomása volt. A dzsihádisták ugyanis
a világ végét megelőző végső harcra készülnek:
Mohamed jóslatainak megfelelően, aki szerint a világ vége előtt nem sokkal a kalifátus meg fogja hódítani a világot.
Éppen ezért a mostani vereségek, bár átmenetileg gyengítették az ideológiát is, nem jelentik a szervezet végső kudarcát. Sőt, a Soufan Center elemzése szerint az Iszlám Állam ugyanazzal a módszerrel készíti elő visszatérését, mint amilyet 2013 előtt is alkalmazott: például az iraki tisztviselők, elsősorban a rendőrök és a biztonsági szolgálatok tagjai elleni célzott gyilkosságokkal.
Úgy fogalmaznak:
„a meggyengült Iszlám Állam a múltat akarja újrateremteni,”
és ahhoz, hogy esélyük legyen újra a 2014-eshez hasonló sikereket elérni, előbb 2013-at és az akkori tevékenységüket kell felidézniük.
Éppen ezért Irakban már hónapok óta rabolnak el és ölnek meg embereket, főleg Kirkuk, Dijala és Szalahuddin tartományokban – ezt a térséget többen már a halál háromszögeként emlegetik. Most napi átlagban közel három ilyen támadás történik, és ez jelentős növekedésnek számít, ugyanis egész márciusban összesen volt hét ilyen akció.
Fotó: Dabik
Több támadást videóra is vettek, de arra is volt példa, hogy a túszokkal küldtek videoüzenetet. Az egyik támadás során hat síita rendőrt raboltak el, akiket aztán a terrorszervezet zászlója elé térdeltettek, majd el kellett mondaniuk, hogy kivégzik őket, ha a kormány nem engedi el a fogságban tartott szunnita nőket. Néhány nappal később megtalálták a túszok holttestét.
Szakértők szerint az Iszlám Államnak nagyjából ezer embere lehet Irakban, 500 a sivatagos részeken, 500 a hegyekben. Az ilyen támadásokhoz viszont
nincs szükség sok emberre,
jellemzően 3-5 fős csoportok hajtják végre az akciót, amely után gyorsan vissza is vonulnak. David Sterman, a New America Foundation szakértője szerint a stratégiájuk leginkább az, hogy káoszt teremtsenek.
Azt is ki tudják használni, hogy Irakban sok olyan terület van, ahonnan négy éve tízezrek menekültek el az Iszlám Állam elől, és ők még nem tértek haza, így teljes falvak, kisebb városok állnak üresen, ami tökéletes terep a bujkáláshoz.
A Jamestown elemzése szerint az állandósult merényletek komoly dühöt váltottak ki a síita közösségből, de ez a düh (legalábbis egyelőre) nem általánosságban a szunniták ellen irányul, hanem inkább a kormány ellen, amely hiába próbál katonai erővel fellépni a dzsihádisták ellen. Az elhagyatott területeket, a sivatagot, a hegyvidéket ugyanis a kormánycsapatok nehezen ellenőrzik.
Kicsit paradox módon korábban,
amíg az Iszlám Állam nagy területet uralt, harcolni is könnyebb volt ellene:
lehetett tudni, hol találják meg a harcosaikat. Most viszont szétszóródtak, ráadásul az ellenük való harcot nehezítik az iraki kormány és a kurdok közti ellentétek is.
A dzsihádisták pedig mindezeket ki is használják. Továbbra is vannak komoly fegyvereik, de a városokba egyelőre nehezebben szivárognak be. A kétezres közepén, valamint 4-5 évvel ezelőtt azért tudtak ilyen téren sikeresek lenni, mert a síita kormány elnyomása miatt a szunniták közül sokan szimpatizáltak a radikális ideológiákkal – utána viszont megtapasztalták az Iszlám Állam rémuralmát.
Így viszont egyelőre kicsi az esély arra, hogy a terroristák elkezdjenek mondjuk egy olyan autóbombás merényletsorozatot, ami korábban szinte a védjegyükké vált. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy így is képesek a kormány ellenőrzése alatt álló nagyvárosokban támadni: néhány hete Bagdadban hajtottak végre merényletet.
Összedőlt ház az Iszlám Állam egyik bagdadi merénylete után. Fotó: MTI/EPA/Ahmed Ali
Azt, hogy milyen taktikát követnek, jól jelzi a kommunikáció is. Az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Hasszán al-Muhadzsir áprilisban egy üzenetben arra szólította fel a követőiket, hogy a kormánnyal együttműködő szunniták ellen hajtsanak végre merényleteket. A terrorszervezet egyik propagandalapja, az an-Naba pedig nemrég azt írta: a jelenlegi helyzetben nincs szükség nagy csoportokra, sok képzett harcossal, komoly fegyverzettel,
elég egyetlen ember, aki bármilyen, általa beszerezhető eszközzel támadást tud indítani.
Emellett továbbra is lépést tartanak a technika fejlődésével: a titkosított kommunikációs csatornákat már régóta használják, de a New York Times szerint újabban már a Bitcoinban érkező támogatást is fel tudják használni.
A propaganda pedig továbbra is aktív, és globálisan célozzák vele a potenciális követőket. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy
a terrorszervezetnek nem csak Szíriában és Irakban van bázisa,
Afgán források szerint az országba folyamatosan érkeznek a harcosok Észak-Afrikából, Közép-Ázsiából, de Oroszországból és Franciaországból is, januárban pedig a Fülöp-szigeteki hatóságok fogtak el egy spanyol férfit, aki Mindanao szigetén akart csatlakozni az Iszlám Állam helyi szervezetéhez.
Korábban Líbiában is próbálták megvetni a lábukat, és bár Szurt városát elvesztették, 3-4 ezer harcosuk még mindig lehet az országban. Egyiptomban a Sínai-félsziget északi részén vannak olyan, összeségében több száz fős terrorcsoportok, amelyek hűséget esküdtek Abu Bakr al-Bagdadinak, és a Száhel-övezetben is erősödnek a hozzájuk köthető csoportok.
Nagy európai terrortámadásnak viszont egyelőre kisebb a veszélye,
Németországban tartóztattak le egy iráni diplomatát, aki a gyanú szerint a titkosszolgálat operatív tisztjeként terrorakciókat szervezett Európában. Az izraeli titkosszolgálat szerzett erről információkat.
Franciaország és Belgium volt elsősorban a célkeresztben, mert mindkét országban jelentős muszlim és zsidó közösség is él. Az Iszlám Állam is több merényletet hajtott végre mindkét országban.
A Moszad viszont információkat szerzett a most készülő akciókról, és azokat el is juttatta a német, a francia és a belga titkosszolgálatoknak – írja a Háárec.
Ezek után tartóztatták le Németországban a diplomatát, valamint Belgiumban két iránit, akik egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani. A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is.
Mindez közel egy hónapja történt,
az izraeli titkosszolgálat most oldotta fel a hírzárlatot,
és számolt be arról, hogy ők szerezték az információkat a tervezett merényletekről.
Az izraeliek amúgy is erősen lobbiznak, hogy újra zárják nemzetközi karanténba iránt. Donald Trump támogatását sikerült is megnyerniük, az USA ki is lépett az iráni atomalkuból, a többi nagyhatalom viszont nem.
Irán Izrael ellensége, még az állam létjogosultságát sem ismeri el, ugyanakkor vezető szerepre tör a Közel-Keleten – aminek következtében viszont Izrael más régi ellenségeihez egyre közelebb kerül. Lobbiznak az oroszoknál is, hogy vonják meg a támogatásukat Irántól. Ebben a hírek szerint Donald Trump is segíti őket,
állítólag felajánlotta Putyinnak, hogy felszámolják az oroszok elleni szankciókat, ha elérik, hogy Irán kivonuljon Szíriából.
Putyin persze ezt sem ígérte meg.
Arról egyébként, hogy Trump miért áll ennyire egyértelműen Benjamin Netanjahu oldalán, itt írtunk korábban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
