Kezdőlap Címkék Tálib

Címke: tálib

1 millió gyerek az éhezés határán

Afganisztánban 22 millió ember került olyan helyzetbe, hogy nem tudhatja: lesz-e mit ennie másnap? Az UNICEF Afganisztán ügyeivel foglalkozó megbízottja a közszolgálati Radio France Internationalnak nyilatkozott a drámai helyzetről.

197 millió dollárt gyűjtöttünk össze az idén humanitárius segélyre – mondja Hervé Ludovic de Lys, aki Afganisztánban képviseli az ENSZ gyerekekkel foglalkozó szervezetét. Jövőre már több mint egymilliárd dollárra lesz szükség, mert olyan gyorsan romlik a helyzet. A 30 milliós országban három hónapja vették át a hatalmat a tálibok, akik szemmel láthatóan képtelenek megbirkózni a helyzettel. Afganisztánban beállt a tél, és körülbelül egymillió gyerek van az éhezése határán, gondoskodás nélkül. Ez még csak a jéghegy csúcsa hiszen a lakosság döntő többsége alultáplált. Januárban vagy februárban jöhet az összeomlás.

A családok ugyanis addigra felélik az összes tartalékjukat. Ráadásul a bankokban sokan nem jutnak hozzá a spórolt pénzükhöz. Csak 200 dollárt lehet kivenni egy héten, ez pedig édeskevés egy nagy család számára, mert a piacokon elszálltak az árak.

Éppen ezért a segítségnek egyszerre kell humanitáriusnak és gazdaságinak-pénzügyinek lennie – hangsúlyozza a UNICEF afganisztáni megbízottja.

Tanulhatnak-e a lányok?

Minden a helyi szinten dől el. A tartományi kormányzók hozzák meg a döntéseket. Hat tartományban például a lányok le is érettségizhetnek. Nyolc másik tartományban a tálibok által kinevezett kormányzók még haboznak, nem döntöttek arról, hogy meddig tanulhatnak a lányok.

Vannak azután azok a kormányzóságok, ahol nehéz a helyzet, mert nagy az Iszlám Állam befolyása. Ez elsősorban Dzsallalabadban és környékén érezhető a pakisztáni határ közelében.

Hogy viszonyulnak a tálibok a nemzetközi szervezetekhez mint például a UNICEF?

Több miniszterrel is találkoztam – az oktatási, az egészségügyi, a vidékfejlesztési és a pénzügyi tárca vezetőjével – mindenütt nagy a pénzhiány- számol be tapasztalatairól a UNICEF afganisztáni megbízottja. A táliboknak nincs más választásuk: együtt kell működniük a nemzetközi szervezetekkel, ha nem akarnak visszatérni a korábbi tálib uralom időszakába amikor az obskurantizmus uralkodott egész Afganisztánban (1995-2001). A mérsékeltebb táliboknak persze eredményeket kell felmutatni ahhoz, hogy igazolják nyitottabb politikájukat a külvilág felé – összegezte a UNICEF afganisztáni megbízottja.

A tálibok a régi rendszer vezetőivel együtt kormányoznának?

Kabulból kiszivárgott hírek szerint egy 12 tagú kormányzó tanácsot állítanának a tálibok Afganisztán élére. Ebbe olyan tekintélyes politikusokat is bevennének, akikbe a Nyugat is megbízott.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, aki  az északi törzseket képviseli, Hamid Karzai ex államfő, aki az amerikai csapatok bevonulása után került Afganisztán élére és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő is, aki már a szovjet csapatok ellen is vitézkedett, és a miniszterelnök szerepét is betöltötte egy időre – közölte az Ariana News televízió szerdán.

Maszud sejk, aki északon a fegyveres ellenállást szervezi úgy nyilatkozott a francia közszolgálati RFI-nek, hogy kész tárgyalni a tálibokkal, de hogyha ők nem hajlandók erre, akkor fegyverrel áll ellen.

Ha igaz ez a hír, akkor ebből az derül ki, hogy az amerikaiak korábbi emberei a kivonulás hírére vígan megállapodtak a tálibokkal, akik addíg húzták halasztották a tárgyalásokat az Egyesült Államok képviselőivel Katarban amíg végül az ölükbe esett az egész ország.

A CIA főnöke, William Burns az utolsó pillanatban Kabulba érkezett, hogy mentse a menthetőt, de elutasításra talált. A tálibok ragaszkodnak az augusztus 31-i határidőhöz pedig mindenki számára nyilvánvaló, hogy addig nem lehet végrehajtani a kimenekítést.

Biden „hülye döntése”

Tony Blair egykori brit miniszterelnök nevezte így az USA elnökének elhatározását, hogy augusztus 31-ig az utolsó amerikai katona is elhagyja Afganisztán területét. A helyzet azért különösen kínos Biden számára, mert ő a választási kampány során úgy szerepelt mint „külpolitikai  profi” szemben a külügyek terén amatőr Trumppal. Joe Biden a szenátus külügyi bizottságának elnöke volt sokáig, később pedig nyolc évig alelnök Obama mellett. Washingtonban akkoriban köztudott volt, hogy a nemzetközi ügyeket Obama szívesen passzolja át Bidennek, a ” külpolitikai profinak”.

Miért lett Biden első fontos külpolitikai döntése ilyen látványos kudarc?

A republikánus ellenfelek egy része az elnök idős korával és koncentráló képességének hiányával magyarázza a kudarcot.

Mások szerint a Pentagon és a CIA konzervatív vezetői megvezették a demokrata elnököt, aki messze túlbecsülte az USA súlyát és befolyását Afganisztánban. Miért tettek volna így? Mert Biden érdeklődött azokról a milliárdokról, amelyek Afganisztánba érkeztek, és aztán eltűntek. Afganisztán hírhedten korrupt ország, de nem kizárólag a helyi vezetők és hadurak részesültek az amerikai mannából hanem az azt osztogató USA tisztségviselők is.

Valószínűbb azonban, hogy az afgán vezetők verték át az amerikaikat: szépen felvették tőlük a pénzeket, majd pedig a távozás hírére összeborultak a tálibokkal.

Kérdés persze, hogy miképp lesz ebből sikeres kormányzás?

A kínaiak mindenesetre máris bejelentkeztek: Kína van a legjobb helyzetben, hogy újjáépítse Afganisztánt – írta a Global Times, amely általában hűen tükrözi az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt véleményét.

Ahol még a vereség is jobb, mint a patthelyzet

Tavaly szeptemberben Dohában végre megnyíltak a béketárgyalások a tálibok és az afgán kormány között, de csak azzal az eredménnyel jártak, hogy azonnal elakadtak.

A tárgyalók még a legalapvetőbb kérdésekig sem jutottak el, mondjuk még a tárgyalások menetrendjét sem sikerült egyeztetni. Nem is beszélve a fontos kérdésekről, elsősorban arról, hogy milyen típusú kormánya legyen az országnak.

Az Egyesült Államok a tálibokkal 2020 februárjában kötött egyezménynek megfelelően több ezer katonát vont ki az országból, biztonsági vákuumot hagyva hátra, amelyet a tálib fegyveresek azonnal kihasználtak. Az elmúlt fél évben a tálibok jelentős csatákat nyertek és nagy területeket visszafoglaltak, ami valószínűleg arra ösztönzi őket, hogy harcra induljanak és kerüljék a kompromisszumokat a tárgyalóasztalnál.

Miért vállalná el a hatalom megosztását, ha erőszakkal átveheti?

Április 14-én, szerdán Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az összes megmaradt amerikai csapat 2021 szeptember 11-ig távozik Afganisztánból. Adminisztrációja nehéz választás előtt áll. A helyzet romlása a békefolyamat rossz kilátásaival párosulva vonzóbbá tette az amerikaiak számára a kivonulást.

Függetlenül attól, hogy a Biden-kormány mit tesz, számíthat arra, hogy a tálibok ellenállnak a kompromisszumoknak, és hogy a háború továbbra is tombolni fog.

Területvesztés

Nem sokkal korábban a tálibok visszavonulóban voltak. Miután 2015-ben és 2016-ban elsöprő győzelmet arattak Kunduzban, Helmandban és másutt, három éven keresztül súlyos veszteségekkel és katonai kudarcokkal kellett szembenézniük az amerikai különleges műveleti erők, drónok és légicsapások miatt. A 2017 és 2019 közötti évek a legnagyobb veszteséggel járók voltak a tálibok számára. Egy őszinte pillanatban, 2019-ben, a csoport egyik dohai tárgyalója elismerte, hogy az amerikai légicsapások sok tálibot megöltek, és akadályozták területszerzési képességüket.

Az akkor a helyszínen tartózkodó 14 000 amerikai katona költséges patthelyzetet teremtett, és a dohai tálibok készségesen elismerték, hogy amíg az Egyesült Államok Afganisztánban marad, addig nem képesek katonai győzelmet elérni.

Ez a környezet legalább némi reményt adott arra, hogy a béketárgyalások kompromisszumhoz vezethetnek.

A helyzet 2020-ban jelentősen megváltozott. Ugyanezen év februárjában Donald Trump amerikai elnök megállapodást kötött a tálibokkal, hogy 2021. május 1-ig kivonja az összes amerikai és NATO-csapatot, cserébe bizonyos terrorizmusellenes garanciákért, az erőszak csökkentéséért és ígéret az afganisztáni béketárgyalások megkezdésére.

Az amerikai–tálib megállapodás megkövetelte az Egyesült Államoktól, hogy 135 napon belül 8600 katonát vonjon ki. A Trump-adminisztráció még túl is teljesített, ami lehetetlenné tette az Egyesült Államok számára az afgán erők hatékony tanácsadását és a folyamatos kemény légicsapásokkal való támogatását.

Kevesebb, mint egy hónap múlva az afganisztánon belüli tárgyalások szeptemberben megkezdődtek, és a további csapatkivonások  megnyitották az ajtót a tálibok előretörése előtt.

A tálibok bevonulnak

Szinte azonnal, 2020 októberének elején a tálibok megtámadták Laskkar Gah-t, Helmand tartomány tartományi fővárosát, ezzel megfordítva az USA tengerészgyalogosok és az afgán erők által az elmúlt három évben elért eredményeket.

Ami ezután történt, az még ennél is rosszabb volt. Október 27-én, ezer vagy ennél is több tálib – afgán becslések szerint akár 3500-an is – megtámadták a Kandahar várost körülvevő gazdaságokat és vidékeket, átvéve az olyan régiók irányítását, mint Arghandab, Panjwai és Zharey. Az afgán katonák és rendőrtisztek elhagyták a számos biztonsági őrhelyet,

lehetővé téve a tálibok számára, hogy két nap alatt magukhoz ragadják azt, aminek védelméért az amerikai katonák évekig küzdöttek.

Az amerikai és az afgán erők különleges műveleti erők légicsapásokkal és ellentámadással válaszoltak a tálib offenzívára. „Ha nem lennének légicsapások” – mondta Niaz Mohammed, az argandabi rendőrfőkapitány a The Washington Postnak, „egyetlen tálib sem esett volna el. „Ennek ellenére továbbjutottak egészen Kandahar város széléig, amely stratégiai jelentőségű állomás Kabul előtt.

Tálibveszély terjedése

A tálibok csoportjai ma  többen vannak és erősebbek, mint 2018-ban voltak,

amikor 60-80 ezer volt a létszámuk. Vezetőik hírek szerint Pakisztánból tértek vissza Afganisztánba. A csoportok harcosai jól felfegyverezettek, az afgán hadseregtől zsákmányoltak korszerű fegyvereket és felszerelés. A helyi káderek mellett a speciális „vörös egységek” vagy gyorsreagálású erők jól kiképzettek, gyakran még éjjellátót és optikát is felszereltek  puskájukhoz.

Az afgán nemzeti hadseregnek, amely az ország védelmi gerincét hivatott szolgálni, és a kék egyenruhás rendőrségnek, amely általában a tálib támadások legnagyobb részét szenvedi meg és hivatalosan 352 ezer főből áll, mára hadereje csupán 50-70 százalékon képes működni. A leghatékonyabb afgán egységek a különleges műveleti erők, amelyek a fennmaradó amerikaiakkal együtt azért küzdenek, hogy az amerikai tanácsadók és légicsapások nélkül visszafogják a tálibokat. De a terrorista eszközöket is bevető ellenséggel szemben, akik öngyilkos autóbombákat és saját készítésű robbanószerkezeteket használnak, az afgán nemzeti hadsereg hatástalan.

A tálibok közelmúltbeli sikerei a csatatéren szinte biztosan  további harcra fogják Motiválni őket.

A kormány fenntartja az irányítást az ország városai felett, de a tálib és az Iszlám Állam (vagy az ISIS) sejtjei beszivárogtak Kandaharba, Dzsalalábádba és Kabulba – utóbbiak egyre inkább megerősödtek. És e városok lakói fáradtak. A városlakók egy része hajlandó tolerálni a tálib uralmat, ha ez azt jelenti, hogy végre elérjék a békét. Ahogy az egyik magasan képzett békeaktivista nemrégiben elmondta:

„A háború folyamatosan megöli az emberek lelkét. Bármi is jön a tálibokkal, az nem lesz olyan rossz… Mint hetente meghalni afgánok százainak.”

A tálib parancsnokok úgy látják a csatatéren is megnyerhetik a háborút. Egyesek nyíltan azt állítják, hogy céljuk a teljes győzelem.

„a harcunk nem a hatalom megosztásáért folyik, hanem  az iszlám kormány létrehozásáért és az iszlám törvények végrehajtása érdekében történik.”

– nyilatkozta egy tálib parancsnok.

A dohai béketárgyalásokban részt vevő tálib politikai bizottság tagjai körültekintőbbek voltak, de még kijelentéseik is makacsul és konstruktívan kétértelműek voltak. Tayeb Agha, aki 2009 és 2015 között vezette a tálib politikai bizottságot, azt állította, hogy azt tanácsolta a néhai tálib vezetőnek, Omar Mullának, hogy az iszlám emírség helyreállítására irányuló bármely kísérlet meghosszabbítja a háborút, de az alkotmány és a hatalom megosztása bármely választott kormánnyal megszégyeníti a tálibokat. Ugyanez az érzelem vezérli még az úgynevezett mérsékelt tálibokat is.

Az idő problémája

Ha a Biden-kormány követi az amerikai csapatok szeptemberre történő kivonásának bejelentett tervét, akkor a tálibok valószínűleg hónapok alatt elfogják az ország déli és keleti részét.

Ezt követően a kormány összeomolhat. Az is lehetséges, hogy a kormány, a különleges műveleti erői és a régi Északi Szövetség – a tadzsik, a hazara és az üzbég vezetők – elegendő egységet és erőt gyűjthettek össze, hogy megakadályozzák Kabul bukását. Valójában az Északi Szövetségről már úgy hírlik, hogy felkészültek a harcra.

Igazából az okoz majd problémát amikor amerikai tanácsadók nélkül az afgán felszerelések leromlanak, és az ország különleges műveleti erői megkopnak. Politikailag a jelenlegi kormány, a pasztun etnikai csoporthoz tartozó Ashraf Ghani elnök vezetésével küzdene azért, hogy igazolja uralmát azzal, hogy az északiak biztosítják a katonái nagy részét. Az elmúlt négy évben a tálibok északon győzelmet arattak, ami kérdéseket vet fel a régi északi szövetségesek harci akaratával kapcsolatban.

Végső soron nemcsak az afgánok és az amerikaiak fogják meghatározni a háború menetét. Kínának, Indiának, Iránnak és Oroszországnak egyaránt érdekei vannak Afganisztánban, és nem akarják, hogy egy tálib emirátus legyen. 

Iránnak és Oroszországnak hosszú ideje fennáll érdekkapcsolata hazarasokkal, tádzsikokkal és üzbégekkel, akik ellenzik a tálibokat. Mindkét ország évek óta játszik mindkét féllel. Felfegyverzik vagy legalábbis finanszírozzák a tálibokat annak érdekében, hogy az Egyesült Államokat kiszorítsák a hattáraiktól, miközben nyilvánosan elutasítják a tálib emirátus gondolatát. Az érdekeik viszont az Egyesült Államok távozásával megváltoznak.

A konfliktus hasonlíthat a líbiai és a szíriai polgárháborúhoz, mivel különböző regionális hatalmak támogatják a különböző feleket.

Még ha egy ilyen regionális beavatkozás is elegendő a tálibok hatalom visszaszerzésének megakadályozásához, Ghani demokratikus kormányának kilátása nem lesz jó.

FÁJDALMAS IGAZSÁGOK

Lehet-e más az előrejelzés, ha a Biden-kormány úgy dönt, hogy marad? Igen, de az amerikai afganisztáni misszió meghosszabbítása valószínűleg nem hoz békét. Az Egyesült Államok megakadályozhatja Kabul bukását és 2500-3500 katonával biztosíthatja az Egyesült Államok terrorizmusellenes érdekeit. Tekintettel arra, hogy a tálibok ősszel területeket hódítottak, amikor még sok amerikai haderő tartózkodott az országban, a  valószínűleg további területet foglal el még ebben az évben, függetlenül attól, hogy maradt-e egy kisebb amerikai terrorelhárítási kontingens. Az elért eredmények révén a táliboknak alig lesz oka kompromisszumokra a béketárgyalások során.

A fájdalmas igazság az, hogy az Egyesült Államok egy olyan háborút hagy maga után, amely most sokkal távolabb esik a tárgyalásos egyezségtől, mint egy évvel ezelőtt.

Ez megváltoztatta a valóságot – a fokozott Kínával folytatott versennyel, az éghajlatváltozással, a járvánnyal és egyéb otthoni ügyekkel együtt – még inkább meggyőzővé teszi Biden döntését az összes amerikai csapat kivonásáról.

Az oroszok fegyverzik a tálibokat?

0

Az amerikai hírszerzés legújabb értesülései szerint az oroszok fegyverszállítmányokkal is támogatják a tálibokat, akikkel a szovjet időkben harcoltak – legalábbis ez derül ki abból az exkluzív interjúból, amelyet az Afganisztánban állomásozó amerikai erők főparancsnoka, John Nicholson tábornok adott a BBC-nek.

 

A tálibokat a nyolcvanas években az Egyesült Államok fegyverezte fel Pakisztánban, ahonnan Afganisztánba beszivárogva fontos szerepet játszottak az orosz barát rendszer megdöntésében. Hatalomra kerülve viszont szembe fordultak az Egyesült Államokkal is. Oszama bin Laden és az Al Kaida vezérkara Afganisztánban dolgozta ki a szeptember 11-i terrortámadás tervét. Maga John Nicholson tábornok is majdnem az áldozatok közé került: az egyik eltérített repülőgép a Pentagont vette célba Washingtonban, s John Nicholson akkor az amerikai hadügyminisztériumban dolgozott.

Ma Nicholson tábornok az Afganisztánban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka. Barack Obama elnök kivonta az amerikai erők jelentős részét Afganisztánból, amelyet a 2001-es terrortámadás után lerohantak az amerikai erők. A tálibok azóta állnak harcban Amerikával és szövetségeseivel. Kezdetben Oroszország együttműködött az Egyesült Államokkal a tálibok és más iszlamista szélsőségesek elleni harcban. Mára a helyzet megváltozott – mondja John Nicholson tábornok.

Az amerikai hírszerzésnek adatai vannak arról, hogy az oroszok Tádzsikisztánon keresztül fegyvereket szállítanak a táliboknak, akik ismét egyre erősebbek Afganisztánban.

A demokratikus rendszer csakis az amerikaiak fegyveres támogatásával képes fenntartani magát, és a hatalma jórészt a fővárosra, Kabulra korlátozódik. Az amerikai hadügyminiszter nemrég megállapította Kabulban, hogy az erőviszonyok a tálibok javára változtak meg kedvezően. Ebben része van az orosz fegyver szállítmányoknak is – hangsúlyozta.

Tálib-világ Magyarországon

Magyarországot megszállták a tálibok. Maguk is meglepődtek, hogy milyen gyorsan és könnyen foglalhatták el az országot, alig volt ellenállás.

Mára szinte minden az ő uralmuk alatt áll. Elfoglalták a középületeket, az országgyűlést, a minisztériumokat, a parlamentet, bekebelezték a rendőrséget, az ügyészséget, megfegyelmezték a kezdetben még renitens alkotmánybíróságot.

Övék a törvény, akire rámutatnak, bűnös. Övék a kultúra, a tájékoztatás, a hatalom.

Azért lehetett ezt velünk megtenni, mert gyanútlanok voltunk, és elhittük, hogy a XXI. században, az Európai Unió egyik országában ez nem történhet meg.

Megint a saját kárunkon tanultuk meg a leckét: hogy ami megtörténhet, az többnyire meg is történik. Még 2010 elején is voltak olyan, a tálibokkal amúgy nem rokonszenvező politikai elemzők és más értelmiségiek, akik okos dolgozataikban arról értekeztek, hogy nem is baj, ha a tálibok kétharmadot kapnak. Legalább lesz végre egy erő, mondták, amelyik zavartalanul végrehajthatja a programját.

Csakhogy, a táliboknak nem volt programjuk. Lehetett volna, mert volt rá nyolc évük (az elmúlt nyolc év), hogy kitalálják, mit is akarnak kezdeni a gazdasággal, az oktatással, az egészségüggyel, a sporttal, a kultúrával. Röviden: Magyarországgal.

Ám ők ehelyett csak azon agyaltak, miként lehet a hatalmat megszerezni, majd megtartani – az idők végezetéig, s ha lehet, még azon is túl.

Idővel a szavainkat is kisajátították. A magyar tálibok szótárában a félretájékoztatás a hír, az elhallgatás az információ, a csúsztatást pedig kommunikációnak nevezik.

Ha lopásról jön hír, nem a tolvajt ültetik le, hanem elhallgattatják a hír hozóját.

A magyar tálibok azért lehetnek ennyire sikeresek, mert ismernek bennünket. A mi kis, mindennapi megalkuvásainkra építik a saját nagy hazugságaikat.

Befogadónak hazudjuk magunkat, szabadságot szerető népnek, miközben a lojalitás szabadságát szeretjük.

Azt szeretjük, ha egy nagy, gondoskodó állam van a fejünk fölött. Olyan hatalom, amelyik nem csak gondoskodik rólunk, de gondolkodik is helyettünk. Megmondja, hogy mikor vagyunk jók, és mi az, amiért szégyellnünk kell magunkat. Mikor vagyunk szerető szülők, jó apák és anyák. Mikor kezdődik az élet, s mikor vagyunk család.

Mikor vagyunk jó polgárai a honnak, és mikor hazaárulók. A magyar tálibok a szabadságharcot szeretik, nem a szabadságot.

9/11

0

Tizenhat évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer emberéletet követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 29 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép Washingtonban a védelmi minisztérium, a Pentagon épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik, szintén eltérített gép, amelynek a terroristák vélhetően egy másik washingtoni célpontot szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt Pittsburgh közelében, Shanksville-nél zuhant le.

A terrortámadásokban összesen mintegy háromezer ember vesztette életét, akik 90 ország állampolgárai voltak.

A négy repülőgépen 246 utas és személyzet tartózkodott, a gépeltérítő terroristák száma 19 volt, a New York-i ikertornyoknál 2606-an haltak meg, a Pentagon elleni támadás 125 áldozatot követelt. A merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat 2004-ben vállalta a felelősséget.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush amerikai elnök közvetlenül az események után sugárzott televíziós beszédében azt mondta:

„Több mint terrorcselekmény, valójában háborús cselekmény” történt.

Az elnök közölte, hogy az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket, és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között.

Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált „hazafias törvényt” (Patriot Act), amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak. Emellett a második világháború utáni legnagyobb amerikai közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, és jelentősen átszervezték az időnként egymással versengő titkosszolgálatokat, amelyek súlyos mulasztásokat követtek el, és képtelenek voltak a hatékony fellépésre. A terrorcselekményt követően világszerte rendkívül megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította.

Az összedőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulóján emlékzuhatagot alakítottak ki,

a vízesések peremére felírták a terrortámadások áldozatainak nevét. Itt minden évben megemlékezéseket tartanak, és felolvassák az áldozatok névsorát. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014 májusában nyílt meg.

A romba dőlt tornyok helyett egy évtized alatt új épületegyüttest húztak fel. Az első torony 2013 novemberében nyílt meg, a leglátványosabbat és legmonumentálisabbat, a One World Trade Centert 2014. november 3-án adták át. Az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas felhőkarcoló a nyugati félteke legmagasabb épülete. A harmadik, 329 méter magas felhőkarcoló betonszerkezete 2016 júniusában készült el. Idén augusztusban visszakerült eredeti helyére a lerombolt WTC emblematikus szobra, A szféra, Fritz Koenig német művész bronzból készült monumentális alkotása.

Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat, bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó. A terrorcselekményt kitervelő és irányító Hálid Sejk Mohamed, bin Laden egykori műveleti főnöke és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A jogi eljárás 2008 februárjában kezdődött meg ellenük a guantánamói amerikai haditengerészeti támaszponton. A különleges katonai bíróság hivatalosan 2012 májusában emelt ellenük vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sérülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt.

Az amerikai törvényhozás – Barack Obama elnök vétója ellenére – 2016 szeptemberében megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, így Szaúd-Arábiát is – a terrortámadások 19 elkövetője közül ugyanis 15 szaúdi állampolgár volt. Idén májusban a brüsszeli NATO-csúcs alkalmával avatták fel a NATO új központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékművét, a WTC egyik leomlott ikertornya 107. emeletének egyik vasbeton darabját.

Oxfordban tanul tovább Malala Yousafzai

0

„Nagyon boldog vagyok –nyilatkozta a 20 éves Malala Yousafzai, Nobel díjas pakisztáni diáklány Oxfordban, ahol politikatudományi, filozófiai és közgazdaságtani tanulmányokat kezd. 

Oxfordi tanulmányainak a megkezdésével Malala egyik eszményképe, Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök nyomdokaiba lép. Benazir Bhutto, akinek édesapja is miniszterelnök volt, kétes körülmények között veszítette életét Pakisztánban, ahol az iszlamista fanatizmus olykor a szinte mindenható katonai titkosszolgálat támogatását is élvezi. Mint például a nyolcvanas években, a később Afganisztánban a hatalmat is megszerző tálib mozgalom megszervezésekor. Mint emlékezetes, Oszama bin Laden ott szervezte a szeptember 11-i terrorakciót, majd Pakisztánban élt egy katonai lakótelepen. Ott végeztek vele az amerikai kommandósok 2011-ben.

Malala Yousafzai fiatal lány létére bátran szembeszállt a tálibokkal, akik különösen nagy befolyással rendelkeznek Pakisztán északnyugati részén, ahol iskolába járt. Ezzel kihívta maga ellen a nőket alsóbbrendűnek tartó, őket a konyhába visszaűző tálibok gyűlöletét. Az ő felfogásuk szerint a nők maradjanak csak analfabéták – ám Malala Yousafzai kiállt a nők tanulási jogai mellett.

2012-ben tálibok egállítottak egy iskolabuszt Pakisztán északnyugati részén, s azzal fenyegetőztek, hogy ha Malala Yousafzai nem jelentkezik önként, akkor elkezdik egyenként megölni a lányokat. Malala Yousafzai jelentkezett és főbe lőtték, ám ezt túlélte, majd sikerült eljutnia Angliába, ahol megműtötték.

Birminghamben járt középiskolába, mert hazájában a tálibok újra megfenyegették. 2014-ben megkapta a Nobel békedíjat, most pedig Oxfordban, a világ egyik leghíresebb egyetemén tanulhat tovább.

Deklaráltan továbbra is küzdeni akar a nők jogaiért. Malala Yousafzai csak reménykedhet abban, hogy mire befejezi tanulmányait Oxfordban és haza kíván térni, már nem kell kockára tenni az életét azért, ha azt hirdeti: a nőket is jogok illetik meg a muzulmán államvallású Pakisztánban is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK