Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Orbán-Babis: 1,7 milliárd forint

Magyar állami támogatást kapott a cseh miniszterelnök cége, amely Kiskunfélegyházán működik. A 10 milliárdos élelmiszer ipari beruházást 1,7 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter.

Az NT Kft. a cseh Agrofer cég tulajdonában van és a tulajdonos nem más, mint Andrej Babis cseh miniszterelnök.

Amióta ő a kormányfő azóta vagyonkezelő viszi a céget, de az EU többször is kifogásolta, hogy Babis nem mindig választja el a dollár milliárdos vállalkozót a döntéshozó miniszterelnöktől. Magyarán szólva saját zsebre dolgozik.

Andrej Babis még a szocialista Csehszlovákiában hozta létre az Agrofert mint közös vállalkozást Marokkóval. Az afrikai ország foszfát bányái jelentették a marokkói részesedést, melyet később Babis kivásárolt.

A cseh miniszterelnök cége jól teljesít Magyarországon

Az Agrofert központja Budaörsön van: 2019-ben az árbevétele 76 milliárd forint volt. A bruttó profit több mint 20 milliárd forint.

Bábolnán 101 milliárdos forgalommal büszkélkedhet Babis míg Kiskunfélegyházán ez az érték 44 milliárd forint volt 2019-ben. Komáromban Babis cége 23 milliárd forint forgalmat realizált. Győrben a Ceres Sütőipar Zrt. 7 milliárdos forgalmat vallott be.

Andrej Babis szlovák, így nem csoda, hogy ott is vannak vállalkozásai: műtrágya gyára működik Vágselyén.

Babis és az EU

A cseh miniszterelnököt elsősorban a gólyafészek ügy miatt bírálták Brüsszelben illetve Prágában. Babis olyan uniós támogatásokat vett fel, amelyekre nem lett volna jogosultsága. Minthogy azonban családtagjai nevére szignálta azokat, így megkapta a pénzeket. Az OLAF észrevette a stiklit, és Csehországnak vissza kellett utalnia a pénzt, melyet a Babis család szerzett meg jogtalanul. Babis akkor még nem volt miniszterelnök, de az uniós pénzek lenyúlása nem tett jót a hírnevének. Ugyancsak megtépázta a népszerűségét, hogy a Covid-19 járvány kezelésében gyengén szerepelt: Csehország Magyarországhoz hasonlóan éllovas a 100 ezer főre jutó koronavírus halottak számát illetően.

Szijjártó és a nyugati média

Szijjártó Péter, a magyar kormány külügyminisztere Facebook bejegyzésében foglalkozott a német sajtóban Petry ügyként emlegetett botránnyal. Petry a Magyar Nemzetbenb bírálta csapattársát Gulácsy Pétert amiért az kiállt a melegházasságok mellett. Az osztrák sajtóval is meggyűlt a külügyminiszter baja, mivel egy riporter kérdést mert feltenni az itthon meglehetősen nagyarcú külügyminiszternek.

„Lassan-lassan csak lebukik a nagy sajtó és véleménynyilvánításos képmutatás. A focista nyugodtan nyilatkozzon arról, hogy a család az család, de ki van rúgva, ha a liberális mainstream-mel szemben foglal állást a családról és a migrációról. A liberális újságíró nyugodtan terjeszthet álhíreket egy országról, de ha egy másik kritizálni meri, akkor az támadás a sajtószabadság ellen. Hát kedves barátaim, két betli pár nap alatt, ez szánalmas.”

Miért foglalkozik azzal a magyar külügy, hogy Petry Zsolt kapus edzőt a klubja lapátra tette, mert bírálta Gulácsi kapus álláspontját a meleg házasság ügyében? Németországban ez elfogadott, Magyarországon nem. Mi köze mindennek a sajtószabadsághoz? Szijjártó Péter szerint nyilván az, hogy Petry a magyar kormány kedvenc lapjában, a Magyar Nemzetben nyilatkozott. Arról megfeledkezik, hogy Németországban ez különösen kínos kérdés, mert a nácik idejében a homoszexuálisokat szisztematikusan üldözték, sokszor meg is gyilkolták. Ezért a homofób magatartás iránti tolerancia meglehetősen mérsékelt német földön.

Az osztrák újságírónő ügye egyenesen tragikomikus. A Profil újságírója egy teljesen világos és logikus kérdést tett fel, és nem álhírt terjesztett, mint azt a  M1 híradójában hallhattuk. Kérdése teljesen jogos volt: Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki találkozójára miért nem hívtak meg senkit a francia és az osztrák elvbarátok közül? Egy osztrák újságírónő szájából ez teljesen érthető érdeklődés. Ausztriában még van fogalma arról a külügyminiszternek, hogy mire való a sajtó.

Erről meggyőződhetett Szijjártó Péter is, aki felháborodásában felhívta Alexander Schallenberget. Az osztrák külügyminiszter válaszolt is Szijjártónak amit Twitteren közzé is tett:

„A média feladata az, hogy kérdéseket tegyen fel. Ezért a magyar M1 híradó bánásmódja Franziska Tschinderle újságírónővel szemben elfogadhatatlan. Ezt Ausztria nagykövete is közli majd az illetékesekkel.”

Két betli pár nap alatt valóban szánalmas – ebben nem tévedett a magyar külügyminiszter.

Andy Landy mosolyalbuma – Szijjártóval kampányolnak Oroszországban!

Propagandafotónak használja az orosz külügyminisztérium a fotót, amelyet Szijjártó Péter tett közzé pénteken arról, ahogy épp beadják neki az orosz koronavírus elleni vakcinát a Szputnyik V-t.

AL

Andy Landy mosolyalbuma – SÍR A TELEFON

Szijjártó Péter külügyminiszter az Európai Unió Tanácsának külügyi tanácskozásán azt állította, már több tagállam is Budapesttől kérte el “Moszkva telefonszámát, hogy ők is rendelhessenek az orosz oltóanyagból”

AL

14%-al nőtt a magyar kínai kereskedelem

Vang Ji, kínai külügyminiszter miután tárgyalt Szijjártó Péterrel, a magyar diplomácia vezetőjével a kínai vakcina szállításról kijelentette jelentős mértékben megnőtt a kínai-magyar kereskedelem forgalma.   

Vang külügyminiszter elmondta: a jövőben azt szeretnék, ha még több kínai vállalkozásnak nyílna lehetősége Magyarországon illetve a magyar vállakozások is fokoznák a jelenlétüket a kínai piacon. A kínai diplomácia vezetője megköszönte, hogy az Európai Unióban Magyarország következetesen képviseli a kínai nyitás politikáját.

Vakcina együttműködés a két állam között

Pekingben pozitívan értékelik, hogy Magyarországon engedélyezték a kínai vakcinát – elsőként az Európai Unió tagállamai közül. Különösen nagy jelentősége van annak, hogy a nehéz időkben a két állam segíti egymást.

A kínaiak nem oltják a hatvan felettieket

Európában sok az aggodalom a kínaiak által kifejlesztett vakcinákkal szemben. Oroszországgal ellentétben Kínának nincs nagy tapasztalata a vakcinák előállításában.

Maguk a kínaiak is úgy vélik, hogy hatvan fölött problematikus lehet az oltás, mert nem lehet kiszámítani a szervezet reagálását. Optimális esetben a szervezet kialakít egy speciális védekező rendszert a Covid-19 vírus ellen. Hatvan fölött kétségesek a vírus reakciók, mert a szervezet többféleképpen reagálhat. Ezért a kínaiak nagymennyiségű Pfizer-BioNtech vakcinát vásároltak, hogy a vezetés hatvan fölötti tagjai is biztonságban legyenek.

Bréking nyúz, 2020. október 15. – Tudósítás a másik valóságból

Manilában Szijjártó elintézte, hogy a saját pénzünkön egy gyilkos hatalmát legalizálhassuk, Gyurcsány optimistán lovagol Orbán döglött lován, míg a Magyar Nemzet autentikus hírforrásra (Origo, Mandiner) bízta a baloldal sárba döngölésének igazolását. Hogy nyomatékosítsák az orgánumok mondandójának súlyát hallatja hangját a „mi zsidónk jó zsidó” címmel kitüntetett Köves Slomo.

A megbonthatatlan magyar-manilai barátság jegyében segélyt nyújtunk Dutertének, a tömeggyilkosnak

Szijjártó Péter Manilában tárgyalt… A tárcavezető abban állapodott meg manilai tárgyalásain, hogy harmincmillió dolláros kötött segélyhitelprogram indul, amelyet magyar vállalatok hajtanak végre…

„Magyar vállalatok nemzetközi piaci jelenlétéért most erőteljesen meg kell küzdeni. A magyar kormány készen áll erre, és Délkelet-Ázsiában is minden politikai támogatást megadunk a magyar vállatoknak” – mondta Szijjártó Péter. (Origo: Magyar vállalatok fogják rehabilitálni a legnagyobb Fülöp-szigeteki tavat)

Gyurcsány Orbán döglött lován

Attól még nem lehet csak úgy átlépni a borsodi kudarcon, hogy Gyurcsány Ferenc a tegnapi parlamenti ülésre be sem ment, elbújt a világ elől, mint új szövetségese, a pártjával Szerencsen nagyot bukó Jakab Péter, aki az „október 11-én felmossuk magukkal a padlót” – kiszólással fennhéjázott nem is olyan régen. Meg nem történtté tenni az eseményeket pedig nem érdemes.

A választó ugyanis nem hülye, igenis igényli, hogy segítsenek neki feldolgozni a kudarcot, adjanak némi támpontot hozzá, hogy hol lett elrontva a dolog. Elvétve találunk a neten önkritikus hangokat, amelyek bevallják, hogy a baloldal még mindig nem találta meg a Fidesz győzelmi politikájának ellenszerét, s arra ösztökélik Gyurcsányékat, hogy ideje már az innovációnak.

Gyurcsány a kudarcon való nagyvonalú átlépéssel egyúttal azt is szimbolizálja, hogy neki igazából nem fáj a vereség, neki csak a végső győzelem a fontos. Ő a kudarcnak is képes örülni, főleg ha a Jobbik bukik, és ezen keresztül válik a párt pépesebben bedarálhatóvá a Soros-kolbászba.

Hiába mondja, hogy „Egy évvel az október 13-i győzelem után a tanulság egyszerű: ha összefogunk, győzni fogunk!” Vagy nem.

Annak idején Orbán Viktor idézte a dakota közmondást: „Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla!” Nagy bölcsesség. Alkalmazásához mindössze az kell, hogy a delikvens észrevegye, hogy a szegény pára elhalálozott. (888: Gyurcsány a döglött lovat sarkantyúzza)

„mi zsidónk jó zsidó”

A baloldal teljes kudarcot vallott Borsodban, ahol az antiszemita Bíró Lászlót jelölték az időközi választáson. Bíró korábban azzal vált ismerté, hogy Budapestet Judapestnek nevezte, tetűcsúszdásoknak hívta az izraeli turistákat, de fenyegette már meg dolgozóit agyonlövéssel is.”

„Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője azonnal elítélte Bíró Lászlót, amint kiderültek a politikus antiszemita megnyilvánulásai.

Hozzátette, hogy Bíró László elfogadhatatlan kijelentései nem meglepőek, azonban aggasztó, hogy az őt támogató pártok akaratlanul is legitimálják az antiszemitizmust. Az EMIH vezetője azt is elmondta, hogy az ilyesfajta megnyilvánulásnak éppen az ellenkezőjét várják el a közéleti szereplőktől.”

„…nem állt ki határozottan az antiszemitizmussal szemben Heisler András, a Mazsihisz elnöke, ennek persze egyik oka az, hogy a Mazsihisz egyre szorosabban fonódik a (politikai) baloldalhoz.” (Magyar Nemzet: Mentegetőzik a Mazsihisz elnöke az antiszemita baloldali jelölt miatt)

Járványkezelésre jeles?

Az ATV népszerű műsorvezetője őszintén meglepődik, amikor a nézők 86 százaléka arra szavaz, hogy nem védekezett jól a kormány a járvány ellen, és csak 14 százalékuk szerint védekezett jól. Ő úgy gondolta, hogy nem voltak rosszak a számok, sikeres volt a védekezés.

Biztosan hallotta, ahogy hétfőn napirend előtt Szijjártó Péter kifejtette, hogy az ország jelesre teljesített. Mi mást mondott volna? Netán a Szijjártóra reagáló ellenzéki felszólalókat már nem hallotta?
Attól tartok, hogy ha hallotta is, nem tudták meggyőzni őt arról, hogy a járvány kezelése nem volt olyan tökéletes, mint ahogy azt Szijjártó állította. Ha csak őket hallottam volna, engem sem győztek volna meg.
Ami magát a koronavírus-járvány kezelését illeti, két súlyos dolgot lehet és kellene is felróni a kormánynak.
Az egyik az, hogy a járvány első hónapjában

a központi kormány nem látta el védőfelszereléssel sem a háziorvosokat, sem a szociális intézmények dolgozóit, és nem volt elegendő teszt sem.

Ez az, ami miatt sok egészségügyi dolgozót és szociális gondozót is elért a fertőzés, ezért alakulhatott ki súlyos helyzet idősotthonokban.
A másik pedig tíz év fideszes kormányzásának legnagyobb gazembersége, a kórházi „ágyfelszabadítás”. Az előbbiről egyetlen ellenzéki felszólaló sem beszélt, a másodikról az öt ellenzéki felszólalóból csak egy, a szocialista Tóth Bertalan, ő is csak egy rövid félmondattal.
Beszéltek minden másról: külpolitikáról – a párbeszédes Tordai Bence ennek szentelte egész felszólalását –, a digitális oktatás nehézségeiről, a Belgrád–Budapest vasútvonalról, népszerűsítették a különféle csoportoknak több pénzt szorgalmazó költségvetési javaslataikat, az LMP-s Keresztes László Lóránt megdicsérte a kormányt, amiért kemény az ukránokkal szemben az oktatási törvény ügyében, magyarázták, hogy miről szól tulajdonképpen a felhatalmazási törvény. Csak éppen arra nem tettek erőfeszítést, hogy arról győzzék meg azt, aki hallgatja őket, hogy miért nem érdemel jelest a kormány járványügyben, hogy miért terhelik abban a kormányt rendkívüli mulasztások.
Megint elmondta Szijjártó, amit Gulyástól Kocsison át mindkét Orbánig minden fideszes politikus mond állandóan: a baloldalra nem lehet számítani, a járvány ügyében is csak akadályozták a munkát, a vírus oldalán álltak.

Egyetlen ellenzéki felszólaló sem mondott egyetlen mondatot sem arról, hogy a rendelőintézetekben és az alapellátásban dolgozó orvosok és nővérek számára az önkormányzatok szerezték be és osztották ki az első maszkokat és egyéb védőfelszereléseket, ők juttattak maszkokat a lakosságnak, ők gondoskodnak az idősek ellátásáról, ők osztanak rendkívüli segélyeket a jövedelem nélkül maradóknak, mert ezekben az ügyekben a kormányra nem lehetett számítani.

Az ugyanis, hogy számíthatnak-e az emberek az ellenzéki pártokra, nem azon múlik, hogy hogyan szavaznak frakcióik a parlamentben, hanem azon, hogy mit tesznek az általuk vezetett önkormányzatok. Nem tudnak erről az ellenzéki országgyűlési képviselők?
Amíg ez nem megy, addig ne csodálkozzunk, hogy ezen a járványon is a Fidesz nyer.

Új világrend?

Nézem a Híradót. Szijjártó Péter arról beszél Podgoricában, a montenegrói vezetőkkel való találkozója után, hogy a magyar kormány érdekelt a nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételében az Európai Unióba, mert az Európai Uniónak „az új világrendben elfoglalt pozíciója és ereje szoros összefüggésben lesz a bővítés sikerességével”. Miért jön Szijjártó szájára az „új világrend” kifejezés? Vagy a következő mondatban „új világpolitikai rend”? Nyilván nem véletlenül használ ilyen kifejezést. Vajon mit jelent ez?

Ha új világrendről beszél valaki, akkor abból érdemes kiindulni, hogy az illető alapvető változásokat lát a világban ahhoz az állapothoz képest, amelyet eddig érzékeltünk magunk körül. Vajon milyen régi világrendhez képest beszél Szijjártó új világrendről, és gondolja ezt természetesen nemcsak ő, hanem mindenekelőtt Orbán? Nem ebből a sajtótájékoztatóból tudjuk meg ezt, hanem abból, hogy mit beszélnek minden más alkalommal.

Ha figyelemmel kísérjük a fideszes vezetők megszólalásait, mindenekelőtt Orbán beszédeit, akkor észre kell vennünk, hogy amihez képest új világrendre gondolnak, azon – tehát az eddigi, régi világrenden – azt a második világháború nyomán kialakult helyzetet értik, amikor az Egyesült Nemzetek alapdokumentumaiban rögzített demokratikus-humanista normarendszert különféle intézményekben, két- és többoldalú megállapodásokban érvényesítik és az egyes államokon számon is kérik.

Ennek a normarendszernek egyaránt fontos pillére a háború elutasítása és az emberi jogok katalógusa.

Ezeket a dokumentumokat úgy fogadta el a második világháború után az antifasiszta koalíció, hogy annak egyik országa, a Szovjetunió azokat sosem vette igazán komolyan és belső gyakorlatában nem is követte, mégis névleg elfogadta, és hasonlóképpen viselkedett a szintén győztes országként fellépő Lengyelország és Csehszlovákia, amelyek a németek millióinak kitelepítésével máris durva jogsértéssel indultak neki az akkori új világnak.

Azután három évtizeddel később megerősítette ezt a normarendszert a Helsinki Egyezmény is, amely legalábbis hivatkozási alapot adott a kelet-európai emberjogi mozgalmaknak, és így előkészítette az 1989-es rendszerváltást. A teljes siker akkor jött el, amikor 1989-et követően a kelet-közép-európai volt szocialista országok immár nemcsak szavakban, de ténylegesen is magukévá tették a Nyugat demokratikus-humanista értékrendjét. Egy ideig úgy tűnt, hogy a Jelcin-féle új Oroszország is csatlakozik ehhez, s az orosz közvéleményben is többsége volt az Európai Unióhoz való csatlakozásban.

A Putyin vezette Oroszország azután gyorsan elállt ettől, de Orbán 2010-es győzelméig úgy tűnt, hogy a kelet-közép-európai új NATO- és EU-tagok végérvényesen elfogadják ezt a normarendszert, hiszen erre épül a NATO és az EU deklarált és mind ez ideig többé-kevésbé érvényesített jogállami értékrendje.

Orbán 2010 után a nemzetközi rendet illetően tulajdonképpen azt vette át, amit Kína és a putyini Oroszország elég következetesen képvisel:

a nyugatival szemben egy másfajta értékrendet képviselnek, és nem tűrik el, hogy bárki a nyugati értékrendet kérje számon rajtuk. Orbán rendre ismételgeti, hogy általában is ellenzi „a demokrácia exportját”, és nem tűri el, hogy bárki hozzánk akarja a nyugati liberális demokráciák normáit exportálni. Nemzetközi kapcsolataiban a szóba jöhető partnerországokat sem hajlandó a szerint megítélni, hogy megfelelnek-e ezeknek a normáknak.

Ez az alapja nemcsak az ázsiai önkényuralmakkal ápolt szívélyes kapcsolatainak, de valójában ennek érvényesítésére használja a visegrádi együttműködést is. Annak tartalma a kilencvenes évek elejéhez képest, amikor azt Václav Havel kezdeményezte, teljesen megváltozott. (Akkor a Nyugathoz való közös közeledésről szólt, míg most Orbán intenciója szerint a Nyugattól való közös távolodásról.)

A tavalyi EP-választás előtt Orbán abban reménykedett, hogy a nyugati szélsőjobboldali pártok nagyarányú előretörésével meghatározó szerephez juthat az EU-ban. Ez nem sikerült, az azonban igen, hogy a visegrádi együttműködésre támaszkodva kiépítsen egy blokkoló kisebbséget az EU-ban. Elérte, hogy a Bizottság ne lépjen fel vele szemben.

A nyugat-balkáni országok EU-tagságát is azért szorgalmazza, hogy újabb szövetségeseket szerezzen, és megerősítse ezt a blokkoló kisebbséget. Márpedig ha a Biztonsági Tanács állandó tagjai közül a putyini Oroszország, a Xi uralta Kína és a Trump vezette Egyesült Államok, ha különböző megfontolásokból is, egyre távolabb kerül az 1945-ös normáktól, és emellett az Uniót az Orbán vezette blokkoló kisebbség bomlasztja, amely különböző ügyekben hol a baltiakban, hol Ausztriában talál további szövetségesekre, akkor Orbán lényegében eléri a célját. Ha nem is ő diktál a világnak, de a világ sem diktál neki és szövetségeseinek, és a régi, az eddigi, az 1945-ben született világrend, ahogy évtizedeken át meghatározta a nemzetközi viszonyokat, nincs többé. Természetesen nem ő egymaga éri ezt el, de ő az egyik azok közül, akik ezt elérik.

A nyugati világ normáit rögzítő nemzetközi egyezményekkel szembeni általános viszolygás jut kifejezésre például abban, hogy a Fidesz ma már nem hajlandó az Országgyűlésben ratifikálni a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt, és az is, ahogy Vejkey Imre, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felvetette, hogy Magyarország függessze fel az Emberi Jogok Európai Bíróságának illetékességét az országban.

Szijjártó és az alapjogok

A nemzetközi sajtó rendkívül széles körben beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter bekérette a külügyminisztériumba az észak-európai államok nagyköveteit, akiknek országait Magyarországról szóló „hamis hírek” terjesztésével vádolta meg. A közlések a világ minden táján többnyire hírügynökségi jelentések alapján kerültek a sajtóba, és mindenekelőtt Szijjártó Péter vonatkozó kijelentéseit idézték szó szerint.

A brit Reuters hírügynökség jelentésében – amely még a találkozó előtt készült -, megállapította:

a nagykövetek beidézésének hátterében az áll, hogy országaik bírálták azt a törvényt, amely módot ad Orbán Viktornak a rendeleti kormányzásra.

A jelentés szó szerint idézte Szijjártó Péter vonatkozó megnyilvánulásait, majd megállapította: a törvényt széles körben bírálták a jogvédő szervezetek és az EU Bizottsága egyaránt.

Jeppe Kofod dán külügyminiszter a Reuters kérdésére írásban leszögezte:

„Kitartunk amellett, hogy fel kell hívni a figyelmet arra, ha egy országban arra használják a járványhelyzetet, hogy aláássák az alapvető jogokat. A probléma természetesen nem csak az új koronavírussal kapcsolatos, de a helyzet romlott, mert a magyarok egész sor olyan lépést tettek, amelyek egyebek között a sajtószabadság aláásását kockáztatják”.

A dán miniszter rámutatott: következményekkel – köztük pénzügyiekkel – kell járnia, ha nem tartják tiszteletben az alapvető értékeket.

Elsőként az Európai Tanács figyelmeztetett a magyarországi demokratikus visszacsúszásra Marija Pejcinovic Buric főtitkár március 24-én kelt levelében. Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország külügyminiszterei egy május 6-án kelt levélben támogatásukról biztosították Buric állásfoglalását.

Ara-Kovács Attila

Az ukrán-magyar ügy

Napirend előtt szólalt fel Szijjártó Péter külügyminiszter, és a magyar külpolitika egyik legnehezebb kérdését hozta szóba. Elmondta, hogy a kormány javaslatot tesz Ukrajnának az ottani oktatási szabályozás módosítására. E szerint továbbra is tegyék lehetővé, hogy Kárpátalja magyar iskoláiban magyarul is taníthassák, tanulhassák a szaktantárgyakat, és cserébe a magyar kormány pénzbeli segítséget nyújt ahhoz, hogy ezekben az iskolákban hatékonyabban, eredményesebben taníthassák az ukrán nyelvet, hogy minden gyerek szert tegyen magas szintű ukrán nyelvismeretre. Ugyanakkor kitart Ukrajna és a NATO együttműködésének blokkolása mellett.

Azért nehéz kérdése ez a magyar külpolitikának, mert az egyik szomszéd ország, Ukrajna rendkívül káros, embertelen intézkedésére kellene jól, okosan, hasznos módon válaszolni. Az Orbán-kormány nem ezt teszi, és ehhez kell az európai normákat követni igyekvő ellenzéknek a maga viszonyát kialakítania.
Az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény káros és embertelen, amennyiben Ukrajna nem ukrán identitású, nem ukrán anyanyelvű lakosságát akarja anyanyelvének használatában korlátozni, identitásától megfosztani.

Ukrajnában sok milliós orosz és néhány százezres lengyel, magyar és román kisebbség él. Az ukrán állam számára a stratégiai kérdés az ukrajnai orosz nyelvű és orosz identitású lakosság helyzetének szabályozása volt.

A független Ukrajna első két évtizedében megoldódni látszott az állam déli, keleti és középső régióiban élő orosz nyelvű lakosság helyzete: az állam tudomásul vette, hogy ők oroszul élik életüket, orosz nyelvű iskolába járnak, orosz újságokat olvasnak, orosz médiát fogyasztanak. A nagyvárosokban ukránok és oroszok a szovjet időszakban kialakult módon oroszul érintkeztek egymással.
A Majdan forradalma, Janukovics elnök bukása új helyzetet teremtett. Ukrajna megszabadult Oroszország befolyásától, amire válaszul az orosz állam katonai erővel „megszabadította” Ukrajnát a Krímtől és a Donyec-medence két tartományától. Ebből a folyamatból a nyugatos, oroszellenes politikai erők azt a következtetést is levonták, hogy az országon belül is az ukrán nyelv dominanciáját kell kivívni. Ezt szolgálja a kijevi parlament által elfogadott nyelvtörvény és oktatási törvény. E törvények ellen jogos a legkeményebb tiltakozás, ahogy jogos volt annak idején a szintén a kisebbségi identitást elnyomó szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozás is. Helyes, ha a magyar állam fellép az ukrajnai magyar kisebbség jogainak korlátozása ellen, már csak azért is, mert még az Antall-kormány által kötött alapszerződés biztosított nemzetközi jogi védelmet a kárpátaljai magyarok kisebbség jogainak.
Csakhogy nehezíti ezt, ha az Orbán-kormány Ukrajna szuverenitását sértő módon egyoldalúan kínálta fel a kárpátaljai magyaroknak a magyar állampolgárságot, az ukrán jogrend megsértésére késztetve őket.

Igazi államközi botrányt okozott, amikor a beregszászi konzulátus épületében vettek állampolgári esküt ottani magyaroktól. Szintén botrányt okozott, amikor a magyar kormány „Kárpátalja fejlődéséért felelős” miniszteri biztost nevezett ki. Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy az Orbán-kormány azzal lépett fel az ukrán állam jogfosztó törvényei ellen, hogy NATO-tagországként blokkolja a NATO együttműködését Ukrajnával.

A másik két NATO-tagállam, amelynek ukrajnai kisebbségét szintén sújtják a szóban forgó törvények, Lengyelország és Románia nem tett hasonló lépést, és az Orbán-kormánynak így sikerült elszigetelődnie, s ezt az ellenlépést a NATO-ban senki sem támogatja.
Kár, hogy Szijjártó felszólalására reagálva több ellenzéki felszólaló is kifejezetten támogatta az Orbán-kormánynak ezt a terméketlen ellenlépését, csak az MSZP-s Mesterházy Attila fogalmazott meg óvatos kételyt, s senki sem emlékeztetett az Orbán-kormány említett provokatív akcióira. Holott szerintem

az a helyes, ha az európai normák elkötelezettje határozottan állást foglal a magyar kisebbség jogai mellett, viszont ugyanilyen határozottan ítél el az Orbán-kormány nacionalista, a szomszéd országok szuverenitását sértő lépéseit.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!