Kezdőlap Címkék Székely

Címke: székely

A haza sólymai: nemzetállam az óvodában

A Haza Sólymai intézményt 1976-ban, Orbán Viktor előtt 42 évvel hozta létre a Román Kommunista Párt főtitkára. És olyannyira komolyan vette a feladatot, hogy a szervezetalapítás után egy évvel leszámolt az Arici pogonici (Tüskés hátú csorda hajtó) című gyermeklappal, és helyét a Haza Sólymai című kiadvány vette át 1977-től.

Nemzeti nevelés lesz Magyarországon az óvodákban. Végre, micsoda bűnös mulasztásnak, a legfiatalabb nemzedékkel szembeni nemtörődömségnek teszünk így végre büszke, öntudatos nemzethez méltón pontot a végére! Megkönnyebbült és hálatelt szívvel vesszük ezt így, a határon túli nemzettest részeként tudomásul. Nem is értem, hol késlekedett ezzel az ötlettel pártunk és ormányunk, amikor a szomszédos baráti országok ezt már évtizedekkel ezelőtt – a sötétnek nevezett nyolcvanas években bevezették, és ahhoz (forradalom, rendszerváltás ide vagy oda) azóta is következetesen ragaszkodnak. Sajnos a románok – amilyen sunyi, szőröstalpú, stréber egy népség – ebben is elöl járnak. Ott ugyanis nemcsak valami himi-humi pedagógiai programot vezettek be, nemcsak nemzeti identitás erősítő meséket, nemzettudatú altatókat, nemzetileg tiszta rágókákat és partedliket adtak a tejfogú generáció kezébe. Hanem tetőtől talpig trikolórba öltöztették az összes óvodást. Piros-sárga-kékben jártak akkor a „haza sólymai”, ahogy az óvodás és kisiskolás őrsöket, csoportokat nevezték.

Igen, jól látod kedves olvasó, sajnos a turul márkanév sem eredeti, a románok (Nicolae Ceausescu elvtárs) már azelőtt ellopták, mielőtt azt Mészáros Lőrinc kitalálhatta volna.

Ilyen lopósok a románok, tudjuk, min csodálkozunk? A Haza Sólymai intézményt 1976-ban, Orbán Viktor előtt 42 évvel hozta létre a Román Kommunista Párt főtitkára. És olyannyira komolyan vette a feladatot, hogy a szervezetalapítás után egy évvel leszámolt az Arici pogonici (Tüskés hátú csorda hajtó) című gyermeklappal, és helyét a Haza Sólymai című kiadvány vette át 1977-től. Előtte még azért hosszan nyilatkozott arról, hogy az Arici Pogonici ideológiailag túl könnyű és alkalmatlan arra a nevelő feladatra, amelyre a haza reménységeinek szüksége van. A szerkesztőség megszüntetése, átszervezése kísértetiesen hasonlít a Magyar Nemzet leépítésére, illetve arra, ahogy a Magyar Idők szerkesztőit csatornázzák át pártfeladatok elvégzésére. A Magyar Nemzet mellett én most nem lennék nyugodt a Tappancs Magazin szerkesztőségében sem.

A haza solymai óvodások és kisiskolások talpig piros sárga kékbe öltözve tanulták a nemzeti identitást, az ünnepi rendezvényeken való felvonulást, a politikusok óvodai látogatásakor illő viselkedést, a dáko-román kontinuitás elméletet, a zászlólobogtatást, illetve a hazafias énekek és gyermekjátékok éneklését 1989-ig. A forradalom után eltűnt ugyan a piros sárga kék egyenruha, de nem tűntek el a politikusok az óvodából (sőt megszaporodtak), a felvonulások és a zászlólobogtatás sem. Az egyenruhát a – kínai exportáruból népviseletté barkácsolt ruhák váltották fel. Ilyen kínairomán ruhatára majdnem minden romániai óvodának van. Székelyföldön van kínaiszékely változat is – javára legyen mondva a román nemzetállamnak, hogy teret ad a viselésének, vagy inkább a román nemzetállami oktatásnak ellenálló pedagógusoknak és szülőknek. Nagyon aranyosak a kissrácok, ahogy felvonulnak a fehér műszálas, fenékbetéses harisnyájukban, amelyet természetesen vitézkötés dúsít – hiszen ők székelyek. Van is némi feszkó, amikor a fenékbetésesek farkasszemet néznek a piros-sárga-kék szalaggal átkötött ujjasokban felsorakozó román csoportosokkal.

A nemzeti nevelés egy többnemzetiségű államban kicsit problémás, de vannak áthidaló megoldások. December elsején például a román csoportosok piros-sárga-kék gyurmából Románia, sőt Nagy-Románia térképét markolásszák ki apró kis nemzetileg fejlesztett kezecskéikkel. Az üres wc papír gurigákat is piros-sárga-kékre festik, és abból fűznek fel trikolóros wc-papír girlandot, hogy mindenkinek kellően eltöltse a nemzeti érzés a szívét, ha belép az óvodába. A magyar szülők és óvodások lehajtott fejjel vonulnak be a saját csoportjukba a folyosói nemzeti szín wc papír girlandok alatt, és veszik tudomásul, hogy nemzeti ünnep van. Mi mást tehetnének? Válaszul pedig papírból kis ellenálló mikulásokat készítenek és állítanak ki, hatalmas nagy, egészségügyi vattából formált szakállakkal. Ott állnak merőn a Mikulások szemben a piros sárga kék lobogókkal. Ennyi jutott nekünk. December elején a nemzetileg nem eléggé fejlett erdélyi magyar óvodások azért is a Mikulást várták eddig, akármennyire is a Román egyesülést ünnepli a román nemzet állam.

Nem tudom, most, hogy a magyar ormány is megpróbál a román nemzetállam nyomába iszkolni, és határon innen, határon túl 42 év késéssel megpróbálja bepótolni a nemzeti óvodapedagógiát, mi lesz? Félretesszük a vattaszakállas Mikulásokat, és átprofilozzuk magunkat a piros-fehér-zöld wc guriga festésre? És mikor jelenik majd meg a nemzetileg öntudatos óvodás magazin – mint Magyar Idők melléklet? Esetleg a pestisrácok oldalán egy interaktív mesefelület a pestibilinülők.hu?

Eljön az idő, az biztos, mert el kell jönnie végre! És lesz nemzeti feltámadás, és akkor majd összecsapnak a kis sólymok a kis turulokkal. És visszaveszik, ami jár nekik. A homokozó lapátot is, meg Erdélyt is. Isten őket úgy segélje!

Parászka Boróka (Éljen Eduárd!)

Nők a férfiuralom ellen

A Kékszakállú herceg dermesztő vadállat, de a nők nagy csodálója is egyben, aki elteszi láb alól a neki tetszőket, megöli, majd mint kiállítási tárgyakat, vitrinbe teszi őket, hogy örökkön, örökké bámulhassa valamennyit.

A vérfagyasztó históriából nagyszabású viccet csinált Offenbach, amikor Kékszakáll címmel operettet írt belőle, amit most a Budapesti Operettszínház mutatott be, az eredeti megoldásairól ismert, fiatal rendező, Székely Kriszta elgondolásai szerint.

 

Normális körülmények között persze meg kellene állnia bennünk az ütőnek, ha a címszereplő arról énekel rögtön a darab elején, hogy meghalt a felesége az imént. Ez azért úgy első hallásra elég szomorú dolognak tűnik. De, ha már azt is hozzáteszi, hogy ő meglehetősen kedves özvegyember, és láthatóan igencsak örül, eme özvegyi státuszának, akkor ez már akár röhejes.

A tragédia kifordul önmagából, és komédiává válik.

Ami Bartók remekművében, a Kékszakállú herceg várában dermesztő, abból Offenbach nagyszabású színpadi ribilliót teremt, valóságos zeneözönnel, hangorgiával, pattogósan száguldó ritmusokkal, könnyedén frivol dallamokkal. Érződik közben a franciás elegancia, a kedvvel űzött pajzánság, hogy ez az egész gyilkolászás nem sokkal több, mint erotikus csínytevés, megbocsátható rossz fát tevés a tűzre, egy amúgy sármos szoknyapecér rosszcsonttól.

os

No, de itt jön Székely Kriszta a képbe, aki úgy gondolja, ha Offenbach csavarinthat néhányat a jól ismert sztorin, akkor ő is megteheti.

A címszereplő elé rukkoltatja fontossági sorrendben a primadonnát, vagyis a hatodik feleséget, akit Kékszakáll segédje mégsem tesz el láb alól, ahogy amúgy a többieket sem. Altatótól mindannyian csupán tetszhalottak voltak, aztán magukat megadva a sorsnak, kuksoltak elbújtatva. Nem úgy a hatodik feleség, aki nem törődik bele ebbe. Őt támogatja meg Székely erőteljes rendezői hátszéllel. Egy akaratos nőt formál belőle, aki már-már az egész női nemért kiáll. Bordás Barbara érzékelteti is, hogy elege van az elnyomásból, a háttérbe szorításból, ő aztán egy emancipált személyiség, zászlót bontott, aki nő az csak kövesse őt, lehetőleg rögvest.

Le az elbizakodott férfiuralommal!

Jó, azért forradalom nem tör ki, bár a francia operett elég harcos fajta, tán még ez is beleférne, de csak ott van egy meglehetősen talpraesett nő, aki legalább olyan fajsúlyú, mint Kékszakáll, és alaposan nekilódul. Így kiderül, hogy az ellenállás nem is olyan fenemód erős. Vadász Zsolt leginkább erőteljes hangjával vívja a csatát Kékszakállként. Ha azt kiereszti, nem nagyon van apelláta, de végkifejletként mégis.

Az ötvenes évek Amerikájába került a cselekmény, Balázs Juli díszlete egy nagyvállalat auláját mintázza, ezt a céget vezeti Kékszakáll, modernebb korban ez az ő vára. A kórus takarítók karaként is funkcionál, miközben serényen énekelnek, dalra fakadnak, sőt Kulcsár Noémi koreográfiája szerint, akár nagy elánnal ropják. Mozgalmas a produkció, de a humora nem mindig jön ki, vagy az általam látott előadáson nem feltétlenül veszi a közönség, viszonylag ritkán fordul elő, hogy a nézőtér egésze nevet. Tán hiányoznak a publikumnak bizonyos operett klisék, ami meg van helyettük, lehet, hogy szokatlan.

Annak szerintem is jobban meg kellene adni annak a módját, hogy Szacsvay László ebben a produkcióban lép először az Operettszínház deszkáira.

Igenis, ebben a műfajban, egy ilyen fajsúlyú művésznek jár a tapsos belépő, ez még nem veri szét a darabot.

Kár, hogy ez elmarad, annál is inkább, mert az eredeti király helyett, egy önimádó szenátort játszik, tehát simán szervezhető lett volna számára egy olyan színpadra érkezés, aminek megadják a módját. Az más kérdés, hogy aztán rajta sem nevetjük halálra magunkat, valami állandóan jelen lévő, belső szomorúság lengi körül, nagy hatalma ide vagy oda, magányos, végtelenül szomorú bohóc jellegű figurát alakít. Esetleg azért is, mert tisztában van vele, hogy a Kállay Bori által megformált felesége, rajta kívül másokra is buzgón kacsintgat.

Dolhai Attila ezúttal felhagy megszokott bonviván szerepével, és pizzafutár álruhában, táncoskomikusnak mutatkozik, Bojtos Luca kellőképpen szeleburdi és fülig szerelmes szubrettje mellett. Peller Károly Kékszakáll asszisztenseként, Langer Soma a szenátor jobbkezeként tevékenykedve próbálja valamelyest fékezni a jelentős túlkapásokat. Pattantyus Dóra realisztikus jelmezeket kever némileg elrajzoltakkal. A Dinnyés Dániel vezényelte zenekar olykor egyenesen száguldó, de közben marad ideje arra, hogy érvényesítse a zene sziporkázó szellemességét.

Nem vitás, hogy Székely Kriszta nagyon ért a zenés műfajhoz,

a zömében szintén a Budapesti Operettszínház társulatával bemutatott Kreatív kapcsolatok című kortárs opera megrendezése telitalálat. Most adódnak vitatható részletek, de egészében élvezetes, fantáziadús a Kékszakáll előadása.

Vádat emelnek a vádlók ellen?

0

Nemzeti Bilincs Egyesület néven még 2017-ben jogvédő szervezet alakult azzal a céllal, hogy megvédje azokat a „politikai üldözötteket”, megvádolt egykori minisztereket, polgármestereket, államtitkárokat, akik ellen a hatalom politikai érdekből alkalmazza a büntetőjog eszközeit.

Az egyesület vezetői között olyan ismert személyiségek szerepelnek, mint Császy Zsolt, a Sukoró-ügy jelenleg is bebörtönzött vádlottja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori értékesítési igazgatója, Herényi Károly, az MDF korábbi politikusa, és Székely Árpád, volt moszkvai nagykövet, akiket korábban szintén meghurcoltak vélelmezett, de el nem követett vétségeik miatt.

Az egyesület nevében most Herényi Károly alelnök tett közzé egy állásfoglalást, amelyben a

Legfőbb Ügyészt, a Nemzeti Választási Bizottságot, és a Szegedi Járásbíróságot teszik felelősség a Czeglédy Csaba ügyében hozott döntések miatt.

Mint a dokumentumban kihangsúlyozták, Polt Péter törvényi helyre hivatkozás nélkül, mindenféle jogalap mellőzésével indítványozta az április választáson jelöltként induló szocialista politikus mentelmi jogának felfüggesztését.

Hasonlóan törvényi felhatalmazás nélkül járt el a Nemzeti Választási Bizottság is, amikor helyt adott a Legfőbb Ügyész javaslatának. Ehhez a törvénytelenségek láncolatát felvonultató eljáráshoz a Szegedi Járásbíróság is csatlakozott, amikor a választójogi- és képviselői jogállással kapcsolatos törvény betűjével szembe menve, a BTK egyetlen paragrafusa által sem alátámasztható döntést hozott.

Az egyesület meglátása szerint a három szervezet „törvényellenes, bűnszervezetben végrehajtott döntéssorozatot hozott, amellyel lehetetlenné tette, hogy Czeglédy élhessen a választójogi törvény által biztosított passzív állampolgári jogával, azaz a választhatósággal”.

Emlékeztetnek arra, hogy a szocialista politikus jelenleg gyanúsítottként van előzetes letartóztatásban,

semmiféle ellene felhozott vád eddig nem nyert bizonyítást, ezért az ártatlanság vélelmének joga megilletné.

A három szervezet bűnszövetkezetben elkövetett törvénysértése – meglátásuk szerint – nemcsak a Czeglédyt ért jogsérelem miatt veszélyes, hanem számos magyar állampolgárban is félelmet kelthet, alááshatja a magyar jogállamba vetett hitet. Ennek alapján az állásfoglalásukban megnevezett három szervezetet felszólítják, hogy azonnali hatállyal fejezzék be a jogsértést, és az ezzel kapcsolatos döntéseket helyezzék hatályon kívül. Gondoskodjanak a politikus

szabadlábra helyezéséről, tartsák be a mentelmi jogra vonatkozó törvényi előírásokat. Ellenkező esetben vádemelést kezdeményeznek a vétkesekkel szemben.

Miniszterelnök-jelölti vitát akar a V18 – vajon kik között?

A Válasszunk 2018! csoport – ahogy a Független Hírügynökség korábban megírta – miniszterelnök-jelölti vitát kezdeményez, amelyre valamennyi parlamenti frakció alakítására esélyes párt jelöltjét várja. Olyan nincs, hogy ezeknek a pártoknak ne legyen ilyen jelöltjük! – hangzott el. Előtte három szakpolitikai vitát is szerveznének – mindezt a teljes nyilvánosság előtt, élőben közvetítenék -, hiszen a választási rendszer mélységesen igazságtalan volta miatt különösen fontos szerintük a vita. A V18 beáll az egyénikben a legesélyesebbek – például Magyar György és Mellár Tamás – mögé. Jobbikos is szóba jöhet, ha elfogadja az alapelveiket. 

 

Van arra is elképzelésünk, ha Orbán Viktor nem akar részt venni a választások előtti miniszterelnök-jelölti vitán, bár ha valakinek, neki kellene, hiszen ő találta ki az egyfordulós választást, ami még a korábbinál is fontosabbá teszi, hogy a választók ilyen fórumon is megismerhessék a programokat, terveket – mondta Balázs Péter, volt külügyminiszter, magyar uniós biztos a Független Hírügynökségnek. Arról kérdeztük, hogy mi értelme van egy ilyen vitának az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei között, ha borítékolható, hogy Orbán nem lesz ott, s az ellenzéki pártok csak egymás nézeteit ütköztetik.

A nemzetközi megoldások közül példaként említette, hogy a vita során videón megjelenik a regnáló kormányfő programja, amelyre a jelen lévő résztvevők reagálnak.

Felvetésünkre, hogy a Fidesznek immár hagyományosan nincs is választási programja, Balázs megjegyezte, hogy legutóbb az volt, hogy „Folytatjuk” – tehát ezt lehet alapul venni, illetve bejátszani azt, amit kormányon csinálnak. Holoda Attila, a második Orbán kormány energetikai államtitkára mindehhez hozzátette: már csak azért is érdekében állna Orbánnak részt vennie a majdani miniszterelnök-jelölti vitán, mert gyakran változtatja a véleményét, s ha a régit vágnák be, nem biztos, hogy az az aktuális álláspontja lenne. Bárándy Péter volt igazságügyminiszter mindehhez azt tette hozzá, hogy

„a jog és a társadalom is tudja a hallgatást, mint tartalmi jelentőségű dolgot kezelni”.

A téma azon a sajtóbeszélgetésen jött fel, amelyet a Válasszunk 2018! csoport tartott kedden, Budapesten. A felvezetőben Balázs Péter bejelentette, hogy (miként korábban azt a Független Hírügynökség is megírta)  a V18 választási vitát kezdeményez két lépcsőben. Elsőként három tematikus szakpolitikait: az emberekről (ezen belül az esélyegyenlőségről, a szegénységről, az oktatásról, az egészségügyről és a nyugdíjasok helyzetéről); a gazdaságról (a növekedésről, a munkahelyteremtésről, az elvándorlásról, a korrupcióról); az igazságosságról (az átláthatóságról, a kiszámíthatóságról, az európai unióhoz tartozásunkról, illetve az orientációnkról). Ezeket éppen úgy élőben közvetítenék, mint az utánuk jövő miniszterelnök-jelölti vitát, amelyre a „csúcsjelölteket”, azaz a legesélyesebb pártok miniszterelnök-jelöltjeit hívnák meg.

Az egyfordulós választási rendszer miatt nem emelkedhet ki egyetlen kihívó sem, ezért is kell vállalni a végén a vitát a jelölteknek, s különösképpen annak – Orbánnak –, aki kitalálta és bevezette a rendszert – hangzott el.

Kérdésünkre, hogy mi van akkor, ha egy pártnak – például a Demokratikus Koalíciónak – nincs miniszterelnök-jelöltje, többen metakommunikációval azt sugallták, hogy „akkor nem lesz ott”, ám Balázs Péter leszögezte, hogy

„április 8-a előtt minden pártnak kell, hogy legyen egy miniszterelnök-jelöltje”.

A vitát meg kell követelni, hiszen jogunk van tudni, látni, hallani, hogy ki, mit akar – mondta, hozzátéve: a pártokat és a médiát is meg kell győzni ennek fontosságáról. Ők fogják végső soron kialakítani a viták végleges formáját, időpontját stb., amiben a V18 segít.

A leendő résztvevőkről elhangzott, hogy legfeljebb hét fő lenne megfelelő, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint követhetetlenné válik a vita, ha annál többen vesznek benne részt. S hogy kinek kellene ott lennie ezen, ha most tartanák? Balázs azt mondta:

látott egy plakátot, amelyen egy drótkerítést bontanak le drótvágó ollóval, nos, azok, akik ott láthatók, egy kivétellel: Soros helyett Orbán.

A sajtóbeszélgetés fő témáját ugyan a választási vita adta, ám több más fontos kérdés is szóba került. Bejelentették, hogy megalakult a V18 tanács (mint a most elindult honlapon látható, tagjai: Nahalka István oktatási szakértő, Kajdi József jogász, volt államtitkár, Somogyvári István jogtudós, volt államtitkár, Nagy Zoltán közgazdász, volt államtitkár és Érsek Ákos jogi szakközgazdász), elkészültek az arculati elemek, elindult a honlap, gyarapodott a kapcsolati háló. Ugyanakkor a cél nem változott: „Legyünk többen”, vegyenek részt minél többen a választásokon. És nem változott  programjuk sem (az a bizonyos 8 pont, amelyeket a cikk végén közlünk).

S továbbra is kitartanak amellett, hogy miután a körzetekben dől el a választás – körültekintő tájékozódás után – oda kell állni a legesélyesebb mellé, s a végjátékban, a billegő körzetekben, ha kell a V18 is ezt fogja tenni. Ezt akár úgy is tudatni lehet a választókkal, hogy a jelölt propagandaanyagára egy V18-as logót ragaszthatnak.

Az ilyen „csatakörzetekre” példaként hangzott el, hogy beállnak Magyar György és Mellár Tamás mögé.

A nem egészen két hét múlva esedékes hódmezővásárhelyi választás kapcsán Bod Péter Ákos azt mondta, hogy ő ma – személyes meghívásra – vesz részt a csalódott fideszesként függetlenként induló Márki-Zay Péter fórumán. A jelöltet „mindazon pártok, erők támogatják, amelyeknek a vezetőit vitára várjuk” – fogalmazott Bod.

Balázs Péter azt mondta, hogy akár egy konkrét miniszterelnök-jelölt mellé is készek odaállni.

A Független Hírügynökség kérdésére, hogy akkor is így tesznek-e, ha az adott körzetben a legesélyesebb jelölt egy jobbikos, Balázs azt mondta, hogy „Nem zárjuk ki”. Bod Péter Ákos pedig emlékeztetett a V18-ak 8 pontjára, amelyet, ha a jelölt oszt, akkor támogatnák, ha viszont nem, akkor a válasz is nem a kérdésre. Balázs Péter példaként említette, hogy amikor az ellenzéki pártok a közös oktatási programról egyeztettek, és a szegregációhoz, azon belül is a cigány gyerekek problematikájához értek, akkor a Jobbik már nem tudott a program mellé állni.

Balázs szerint egyébként ha későn is, de alakulni látszik a választási mezőny, látszik, hogy az 5 százalék alatti pártok keresik a szövetséget és az egyéni képviselői helyeket, miközben a nagyok már programokról is elkezdenek beszélni.

„Szörnyen hiányzik az első forduló, ezért is lépnek be zavaró játékokok”

– fogalmazott Balázs, vélhetően Lévai Katalinra utalva, aki ugyan alapító tagja volt a V18-aknak, ám azóta saját pártot hozott létre és bejelentette, hogy indul a választáson („tőle közös megegyezéssel megváltunk” – hangzott el most).

„A rendszer mélységesen igazságtalan és egyoldalú, de a csatát hegynek felfele is meg kell vívni” – fogalmazott Balázs Péter.

 

A 8 pont

  • meg kell állítani Magyarország kettészakadását;
  • mindenki számára hozzáférhető, európai színvonalon működő egészségügyi ellátást kell létrehozni;
  • újjá kell teremteni a nemzetközileg versenyképes magyar oktatást;
  • tisztességes piacgazdasági viszonyokat kell teremteni;
  • módosítani kell az „illiberális” Alaptörvényt, visszaállítva a szociális jogállam társadalmi-politikai formáit és szervezeteit;
  • ki kell aknázni az Európai Unió lehetőségeit;
  • együtt kell működni a NATO-szövetségesekkel a hatékony határellenőrzés erősítéséért és a nemzetközi terrorizmus ellen;
  • valamint segíteni kell a határainkon túl élő és dolgozó magyarokat, hogy ne érhesse őket hátrány.

„Tisztelt” „miniszterelnök” „úr”

Ezzel a címmel jelent meg Kustán Magyari Attila jegyzete a kolozsvári Maszol-ban, a román miniszterelnök székelyeket fenyegető nyilatkozata kapcsán: „Olvasom, hogy a székelyeket, egészen pontosan a székely zászlókat felhúzó székelyeket fel szeretné aggatni. Nosza. Csak nem esett a GDP? Akkor szokott a politika kirohanni a jobbszélre, amikor hanyatlik a gazdaság. Nézze csak meg közvetlen szomszédjainkat.”

A szerző szerint az a baj a román kormánnyal, hogy „gyorsan tanulnak, de csak a hülyeséget. A finn oktatási modellt bezzeg nem sikerül importálni, de a sorosozást meg boszorkányüldözést seperc alatt átveszik.”

Kustán Magyari Attila azt írja, hogy

ideig-óráig el lehet játszadozni az etnikai háborúkkal.

Majd a világ robotizál, mesterséges intelligenciát fejleszt, űrt hódít, oktatást fejleszt és olyan betegségeket tesz gyógyíthatóvá, amibe húsz éve belehaltunk. „Nekünk itt Romániában, nekünk magyaroknak, székelyeknek, románoknak mindezzel nincs dolgunk. Ezt az állapotot hivatott az ön kocsmaízű nyilatkozata fenntartani és félő, hogy a magyar részről is jó pár olyan megnyilvánulás következik, amelyek csak azért mennek bele a játékba, mert addig sem térhetünk a tárgyra. Merthogy nekünk itt meg kell oldani a világ legfontosabb problémáját, a román–magyar ellentétet.”

Végül a Maszol publicistája arra kéri olvasóit, hogy

se a román miniszterelnöknek ne dőljenek be, se a magyar változatainak.

„A kérdés sosem az, hogy kiket rekesztenek ki, hanem hogy kirekesztenek-e. Ezt gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni, és a tele szájjal cigányozás meg buzizás mellett felkapjuk a fejünket, ha bejön a kocsmába a saját tükörképünk, és minket szid.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!