Kezdőlap Címkék Szeged

Címke: szeged

Gyártószalag

„Szegeden építi meg első európai üzemét a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD, ez a magyar gazdaságtörténet egyik legjelentősebb beruházása lesz, amelynek nyomán több ezer új munkahely jön létre – jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.”
(Újsághír)

Amint az széles körben ismert, a kínaiak szeretnek az EU-ban gyárat építeni. Így lesznek a schengeni határokon belül, és ennek révén az európai igényeket vám nélkül, azaz olcsóbban tudják kielégíteni. Ez rontja az európai vállalkozók hatékonyságát, mert nem védi meg az eleve filléres kínai termékektől a piacukat, azaz kevesebb terméküket tudják a konkurencia miatt eladni.

A kínai vállalkozók a sok szellemi munkát igénylő gyártmány fejlesztését és a gyártósor kidolgozását otthon végzik, az alkatrészeket otthoni nyersanyagokból otthoni energiával otthon gyártják, majd utóbbiakat az Európában felépített gyárba szállítva ott szerelik össze a gyártmányt, és ott is adják el. Az új, európai telephelyen csak összeszerelés folyik, általában helyi munkásokkal (az elég ahhoz, hogy a termék vámmentes legyen az EU-n belül), ezért ezek a gyárak az EU fejletlenebb országaiban épülnek, ahol a munkaerő olcsó, a szakszervezet meg gyenge. Előfordul az is, hogy a kínai vállalkozó által kínált bér a helyieknek túl alacsony, ezért a kínaiak külföldről toboroznak munkásokat. Dolgozóból egy-két, a letelepedési országgal kapcsolatot biztosító helyi fehérgalléros kivételével csak kékgallérosokat foglalkoztatnak, ezért különösen kedvezőek nekik a főleg szakmunkások képzésére koncentráló, ún. „munka alapú” társadalmat építő országok, mert azok szívesen látják őket.

Magyarország különösen várja az ilyen gyárakat. Ennek egyszerű oka van, a 2010 – 2020. közötti időszakban, mikor a világgazdaság fellendülőben volt, ömlött az országba az EU pénz, és így fel lehetett volna építeni egy

Na, ki tud több hozzáadott értékkel termelni olyan gyártmányokat, melyek sok szellemi munkát tartalmaznak, ezért jól eladhatók?

társadalmat, ám derék vezetőink… illetve hát Vezetőnk a pénzbőséget az egyrészt haveri, másrészt sok szellemi erőfeszítést nem igénylő építőipar felfuttatására használták. Az építőipar fel is futott, és most már állandóan etetni kell, hogy össze ne omoljon. Külföldön Mészárosék versenyképtelenek (kivéve a szomszédos országbeli fociklubok megvételét és eltartását), egyedül itthon van esélyük, főleg állami beruházásoknál (stadionok, utak, vasúti fejlesztések), de azért a hatalmas gyárak építésénél is. Lásd az akkumulátor és autógyárakat. Ők vannak itthon, ők ismerik a dörgést, és ők vannak jóban a kormányzattal, amelynek mindenféle hatósága van (például környezetvédelmi is, amely a beruházókra nézvést tud nagyon hasznosan, de nagyon hátrányosan is dönteni). És ezt a kínaiak is tudják. Hajjaj, de még mennyire. Otthoni tapasztalatból természetesen, mert Kínában sem mennek másként a dolgok. Ez nem a halódó Nyugat-Európa. Értem?

További előnye az idetelepedő gyáraknak, hogy növelik a GDP-t. Nekünk így magunkban a hazai GDP növelésre semmiféle esélyünk nincs, ezért nagy örömmel kell fogadnunk őket, ugyanis a GDP növekedés nagy pozitívuma a „Na, mit szóltok?” jellegű diadalmas körbenézésen túlmenően, hogy egy fillér törlesztése nélkül is csökkenti a szokásos módon számolt államadósságot, mivel azt a GDP-re vetítve adják meg.

Az idetelepedő gyárakért a hozzánk hasonló fejlettségű országokkal kell megvívnunk a csatát. A megvívás az adó csökkentésével, és egyéb kedvezmények adásával történik. A csatázás közben három oldalról szorongatnak bennünket.

  • Egyrészt a kínaiak, mondván, hogy ha csak ennyi a kedvezmény, elmennek máshová.
  • Másrészt az EU, mert az EU szerint csak annyi támogatást és kedvezmény adható, mint bármelyik másik, itt üzemelő vállalatnak. Ezért azt kell tennünk, hogy ha nagyon kedvező körülményeket állapítunk meg az idetelepedő cégnek, hogy idevonzzuk, akkor ugyanezt meg kell adni a már itt lévő cégeknek is. Illetve meg kéne. Hogy a helyzet ezzel kapcsolatban milyen, arról hatalmas nagy a kuss, ahogy egy abszolúte szuverén országhoz illik. Az ebből adódó bevételcsökkenés mértékét csak a legbeavatottabbak ismerik. Jobb is így. A regnálóknak. Mégpedig sokkal.
  • A harmadig szorongató az államadósság. Jó lenne minél több bevétel, de az veszélyes, mert ha nem engedünk, a kínaiak esetleg elmennek Szlovákiába, ezért mind a kedvezményeket, mind a baráti kapcsolatokat tekintve nagyon jól kell állnunk, hogy végül idejöjjenek. Szijjártó sokat mesélhetne erről.

A kínai gyárak idejövetelének van egy érdekessége is.

A miniszterelnök úr régebben sokszor mondogatta, hogy az a pénz, amit az Európai Uniótól kapunk, kötelezően jár nekünk, mert az ő számolása szerint a Nyugatról idetelepült gyárak és üzemek kiviszik a hasznot, ennek megfelelően nekünk vissza kell kapnunk azt a pénzt, mégpedig mindenképpen.

Ezért adja a pénzt az EU. És az nem támogatás! Még méltatlankodott is, mondván, amit kapunk, az az itt termelő nyugati gyárak által kivitt összegnél kevesebb, igazságosabb lenne, ha ebből többet adnának vissza.

Sajnos a derék magyar miniszterelnök dilettáns ehhez (is), ezért ment el túlságosan marxista irányba (régi szép emlékek tanulmányaiból). A nem marxista közgazdaságtan szerint ugyanis a hasznot nem a magyar munkások termelték meg, hanem az idetelepült gyár hozta létre azzal, hogy az adott terméket kitalálta, kifejlesztette, mind konstrukciójában, mind minőségében nemzetközileg eladhatóvá tette, és felépítette a gyárat is, ahol a termék gyártható, így a magyar munkások álláshoz és jövedelemhez jutnak.

A gyár egyébként sem kiviszi, hanem behozza pénzt, mert ha eladnak például Bécsben egy nálunk, az itteni gyárban gyártott AUDI-t, mondjuk, 10 millió forintnak megfelelő összegért, amelynek az importhányada 6,5 millió, a munkások itteni bére ebből 1,5 millió, a helyi szolgáltatásokért (energia, víz, stb.) fizetett összeg 0,5 millió, az adó 0,5 millió, az AUDI által immár tősgyökeres magyar kifejezéssel élve kitalicskázott haszon meg 1 millió, akkor behozott az országba 2,5 millió forintot, amely nélküle nem lenne itt.

Az érdekesség abban áll, hogy távolról nézve ezt a fentebb leírt tényt miniszterelnök úr is észrevette, vagy inkább mondták neki, ugyanis egyáltalán nem beszél arról, hogy a kínai gyárak bevételéből a kínaiak által kivitt hasznot majd ő vissza fogja követelni, mert (ahogy az EU esetében mondták) nekünk az jár. Röhögnének is a kínaiak piszkosul. Közelebbről nézve kissé más a helyzet, ugyanis az EU-t illetően továbbra is az a szöveg, hogy a tőlük kapott, illetve hát most éppen visszatartott pénz jár nekünk. Nyilván abban reménykednek, hogy a nép kevésbé tájékozott része ezt majd elhiszi.

Magyarország nagy problémája, hogy a munka alapon ide csábított gyárak kétkezi munkásokat igényelnek, ugyanakkor viszont (és ez több évtizedes trend nálunk is, ahogy mindenütt) minden évben többen végzik el az egyetemeket meg a főiskolákat, mint ahány felsőfokú végzettségű ember meghal vagy nyugdíjba megy. Ez az egyre növekvő számú igencsak képzett ember (2001. óta megduplázódott a számuk, és ma már 1,4 millió fő – az összes dolgozó egyharmada!) nem akar szalag mellett dolgozni, hanem a végzettségének megfelelő állást és bért szeretne. A meglepő helyzet az, hogy a KSH szerint talál ilyet, még ha akvarisztika-illemtan szakon végzett, akkor is, ezért közülük nagyon kevesen maradnak munka nélkül, hiába egyre nagyobb a kínálat belőlük. Ami a munka alapú társadalmakban elfogy, az a szakmunkás, nem véletlenül könnyítette meg a kormány külföldi munkások foglalkoztatását Magyarországon. Ha a trend így folytatódik, és végül minden magyarnak felsőfokú végzettsége lesz, akkor a szalag mellett már csak külföldiek fognak dolgozni.

Nagyon szeretném látni, mi a terv arra, hogy ez a sok, felsőfokú végzettséggel bíró ember mit fog majd csinálni, ha csak összeszerelő üzemek érkeznek az országba. Persze ezt csak szeretném, reménykedni nem reménykedem.

Botka: kínai munkások jönnek Szegedre

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter harsány diadalként bejelentette: Szegeden épít elektromos autókat készítő gyárat a BYD. Botka László Szeged polgármestere már lényegesen halkabb hangon közölte először csongrádi, majd békési munkavállalókra számítanak, de a Fülöp-szigetek munkásainak is jut munka, ráadásként mára kiderült kínai munkásokra is számíthatunk.

Szeged baloldali polgármestere megerősítette, hogy a BYD – Build Your Dreams – építsd meg az álmaidat – kínai elektromos autógyárban dolgoznak majd kínai munkások is, elsősorban kiképzés lesz a feladatuk. Botka polgármester hangsúlyozta, hogy teljes mértékben együttműködik az Orbán kormánnyal a kínai autógyár támogatásában. Botka még szocialista politikusként korábban az ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, de jelöltségét a baloldalon megfúrták. Azóta pártonkívüli, de szívósan ragaszkodik ahhoz, hogy ő vezesse Szeged városát. Orbán Viktor épp emiatt más várost javasolt a kínaiaknak, de a BYD Szeged mellett döntött, mert a város földrajzi helyzete jól megfelel a kínaiak üzleti céljainak. Botka hangsúlyozta, hogy Debrecennel ellentétben Szegeden nem épül akkumulátorgyár. Ez ugyanis zavarná a település lakóit, mert veszélyeztetheti a környezetet.

A kínai elektromos autók meg akarják hódítani Európát és az egész világot

Míg Európa autógyárai sokáig kitartottak a benzin és dízel autók mellett, addig az USA-ban a Tesla és Kínában a BYD és még sok más gyár hozzálátott az elektromos autók fejlesztéséhez, és ebben ma már  lekörözik az európaiakat. A Tesla Berlin mellett épít autógyárat, a BYD Szegeden és másutt is Európában. A Tesla a drágább kategóriákban nyomul, a BYD teljes skálán készül rohamra az európai piacon. A legutóbbi vásáron Münchenben 6 új elektromos modellt mutattak be. A viszonylag olcsó elektromos autók terén a kínaiak verhetetlennek látszanak, ezért sok európai autógyár védővámokat sürget. A Tesla és a BYD ezért is épít gyárakat az Európai Unión belül. Peking ezenkívül arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy amennyiben korlátozzák a kínai elektromos autók eladását az Európai Unióban, akkor számíthatnak hasonló diszkriminációra Kínában is márpedig évek óta a kínai a világ legnagyobb autós piaca. A Volkswagen évek óta több autót ad el Kínában mint otthon. A Volkswagen főnöke nemrég elismerte, hogy a neves cég versenyképtelenné vált a globális piacon.

Az európai autóipar végzetesen lemaradhat az amerikai és a kínai vetélytársak mögött az elektromos autók világpiacán. Ennek egyik fő oka az, hogy a digitális fejlesztésben Európa elmarad Észak Amerika és Kelet Ázsia mögött márpedig az elektromos autók esetében különösen fontos a digitális technológia, amely a BYD révén megérkezik Szegedre is.

Andy Landy mosolyalbuma – A VÁGY VILLAMOSA és a POTYAUTASOK!

Kisebb-nagyobb akadályokkal elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train. Az első utasokat szállító menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a hódmezővásárhelyi nagyállomásról.

A helyszínen készült felvételek tanúsága szerint az első járat ugyan tömve volt utasokkal, de jellemzően Lázár Jánosra hódmezővásárhelyi avató induláshoz nem hívták meg Márky-Zay Pétert, a hódmezővásárhelyi és Botka Lászlót a szegedi polgármestert, igaz ők csak a két település polgármesnterei.

A választásokig ingyenes utazást biztosítunk mi az adófizetők.

 

Tényleg otthagyta az MSZP-t Botka László

Bár pénteken még cáfolták az MSZP-ben, már tény: Botka szakított a párttal. Szegeden is az általa vezetett civil egyesület frakciójába ült be.

Pénteken az MSZP-ben még azt mondták, nincs szakítás Botka László részéről. Ekkor alakult meg az új szegedi közgyűlés, amelybe ötödjére megválasztott polgármesterként az Összefogás Szegedért Egyesület jelöltjeként került, s bejelentette: e szervezet frakciójába ül be. Mesterházy Attila akkor azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Régen érett a szakítás

Ma aztán kiderült: tényleg otthagyja a pártot, amelynek 1991 óta volt tagja, s amelynek az addigi legfiatalabb (23 éves) képviselője lett a parlamentben 1994-ben. Az Indexnek azt mondta, hogy a döntést „lelkileg már két éve meghoztam. Csak nem akartam tavaly és az idén a választási kampányok időszakában ezzel tematizálni a közbeszédet”.

A kilépést övező hangulatáról sokat elárul az a mondata, hogy

„jó munkát kívánok az MSZP-nek, ennél többet nem mondok róluk többé”.

Botka az elmúlt időben semmilyen tisztséget se vállalt (2000 óta megyei elnök volt a legutóbbi választásig), mióta két éve hangos viták után lemondott a miniszterelnök-jelöltségtől. Ezt megelőzően a közös listás indulás mellett állt ki a tavalyi parlamenti választáson, amit azonban nem fogadtak el még saját pártjában se. Ennek alkalmából politikai maffiáról beszélt mint ami behálózta a demokratikus ellenzéket, benne az MSZP-t is.

Szabó Sándor, a párt megyei elnöke azt közölte, hogy sajnálattal vette tudomásul Botka döntését. A szegedi országgyűlési képviselő köszönetet mondott neki az MSZP-ben végzett eddigi munkájáért. Tóth Bertalan pártelnök közösségi oldalán úgy reagált, sajnálattal értesült Botka döntéséről. A politikus kifejtette: Botka baloldaliságához és demokratikus elkötelezettségéhez nem fér kétség, Szeged városát hosszú évek óta példa értékűen vezeti. A szegediek jól döntöttek október 13-án, amikor az ellenzéki szövetség jelöltjeként, amelynek az MSZP végig motorja volt mind Szegeden, mind országos szinten, újra Botka Lászlót választották meg Szeged polgármesterének – szögezte le a szocialista párt elnöke.

Botka lényegében szakított az MSZP-vel – FRISS: no panic

A szegedi közgyűlés alakuló ülésén Botka László önálló frakciót jelentett be, amellyel szétesett az őt támogató teljes ellenzéki összefogás. A Fidesz és a KDNP is saját csapatot alkot.

Lényegében szakított az MSZP-vel Botka László, Szeged ötödjére megválasztott polgármestere, amikor a város közgyűlésének alakuló ülésén a szeged.hu tudósítása szerint – bejelentette: az Összefogás Szegedért Egyesület öttagú önálló frakciót alakít, amelynek ő is a tagja. A Demokratikus Koalíció a következő ülésen jelenti be frakcióját. Mihálik Edvin a Momentum-frakció megalakulását jelentette be, amelyet ő vezet. Kozma József közölte: létrejön az MSZP-frakció, amelyben ő Ménesi Imrével vesz részt. Saját csoportja lesz a KDNP-nek, és a Fidesz-nek is.

Ezzel Botka de facto szakított az MSZP-vel. Összefogás Szegedért Egyesület amolyan ernyőegyesület volt, amelynek színeiben indult Botka indult a polgármesteri címér. Baltól jobbig, teljes ellenzéki és civil támogatással húsz képviselőjelölt élén állt sorompóba augusztus végén. Botka 2017-ben az MSZP miniszterelnök-jelölje volt, de aztán elsősorban a DK-val történt összetűzése miatt lemondott erről. Ezután keményen nekiment pártjának.

FRISS: Időközben Mesterházy Attila azt közölte a FüHü-vel, hogy Botka nem lépett ki az MSZP-ből, a mögötte álló pártok mind önálló frakciót alakítanak. Ennek oka a több megszólalási lehetőség a közgyűlésben.

Szeged megtartotta Botka Lászlót

Botka László nagy fölénnyel nyerte a szegedi polgármester-választást. Második a Fidesz támogatású független milliárdos, Nemesi Pál.

Ismét Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) lett Szeged polgármestere a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékának összesítése után.

A jelöltek sorrendje:

1. Botka László (Összefogás Szegedért Egyesület) – 60,56 százalék (40 858 szavazat)
2. Nemesi Pál (Független) – 36,41 százalék (24 568 szavazat)
3. Dr. Szabó Bálint (Független) – 1,76 százalék (1186 szavazat)
4. Lauer István (Független) – 1,27 százalék (857 szavazat)
5. Dr. Bartha László (Tisza Koalíció) – Visszalépett/visszavonva

Petőfi, a gyilkos?

Országszerte kulminál ezekben a napokban a Fidesszel szemben álló jelöltekkel szembeni lejárató kampány. Szegeden Koromné Fenyvesi Rózsa, az ellenzék móravárosi–alsóvárosi közös jelöltje ellen dobtak lejárató szórólapokat a választókerület minden postaládájába.

Öt évre visszamenően átnézték Facebook-megosztásait, és a mások szövegeiből a megosztás elején idézett szövegrészeket mutatják be az ő nézeteként, s ezt is tovább torzítva tulajdonítanak neki olyan álláspontot, amellyel megpróbálják a választókat ellene hangolni.
Annak alapján állítják róla, hogy Orbán miniszterelnök meggyilkolására buzdít, hogy az egyik általa megosztott szövegben a románoknak a kommunista rendszerrel szembeni felkelését és Ceauşescu kivégzését idézik fel. Aki így gondolkozik, az vajon mit gondol Petőfiről, aki versében azt írta: „Akasszátok föl a királyokat!” Őt is gyilkosságra való felbujtással vádolnák?

Vagy nem tanultak magyar irodalmat?

A magyar nemzettel való szembenállással vádolják az ellenzéki jelöltet, amiért évekkel ezelőtt megosztott egy olyan posztot, amelynek szerzője „idióta nemzetnek” nevezte a magyarokat, amiért belenyugodnak az Orbán-rendszerbe. És vajon mit gondolnak Adyról, aki ugarnak nevezte Magyarországot?
A magyar irodalom ismerői – akik közé a lejárató szórólap szerzői aligha tartoznak – hosszan sorolhatnák a hasonló példákat legkiválóbb íróinktól, költőinktől. Ilyen és hasonló idézetek alapján követelik a szórólap szerzői a jelölt visszaléptetését, miközben programjáról, terveiről természetesen hallgatnak.
A szegedi választók remélhetően nem azt várják el attól, akire szavazatukat adják, hogy a Fidesz álláspontját és ízlését kövessék, hanem tisztességet, felkészültséget, a szegediek érdekeinek képviseletét.

Kettős győzelemmel negyeddöntős a Szeged

0

A MOL-Pick Szeged kettős győzelemmel jutott a férfi kézilabda Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe, miután házigazdaként 23-16-ra nyert a lengyel Wisla Plock ellen a rájátszás első fordulójának visszavágóján.

A párharc múlt vasárnapi első meccsét a Szeged 22-20-ra nyerte meg idegenben, így 45-36-os összesítéssel jutott a nyolc közé, ahol a macedón Vardar Szkopjével találkozik április utolsó, illetve május első hetében.

Eredmény:

a negyeddöntőbe jutásért, visszavágó:
MOL-Pick Szeged – Orlen Wisla Plock (lengyel) 23-16 (13-8)

a Szeged gólszerzői: Bánhidi 7, Bombac, Sigurmannsson 3-3, Maqueda, Kasparek 2-2, Bodó, Balogh Zs., Canellas, Gaber, Sostaric, Alilovic 1-1

Továbbjutott: a Szeged kettős győzelemmel, 45-36-os összesítéssel.

A hazaiak közül a svéd csapatkapitány, a továbbra is hátsérüléssel bajlódó Jonas Källman hiányzott. A szegediek remek hozzáállással, illetve kemény védekezéssel kezdték a meccset, és kapusuk, Mirko Alilovic egész pályás találatával vezettek először két góllal. A horvát kapus legutóbb négy évvel ezelőtt volt eredményes a BL-ben.

A magyar bajnokcsapatnak két 3-0-s szériája is volt az első félidőben, és mivel a védekezés, valamint Alilovic kapusteljesítménye végig hatékonynak bizonyult, a szünetben a Szeged 13-8-ra vezetett.

A második félidő elején Dean Bombac irányításával hétgólosra növelte előnyét a házigazda, ezzel végleg eldőlt a továbbjutás. A Szeged teljesítményében ezúttal nem volt jelentős hullámvölgy, a magas színvonalú, kiegyensúlyozott játék pedig végül hétgólos sikerhez vezetett.

Juan Carlos Pastor, Szeged vezetőedzője úgy vélekedett, hogy a kiváló védekezésnek köszönhetően nyertek:

“A védekezés mellett nagyon jól védtek a kapusaink mindkét mérkőzésen. A továbbjutás az első félidőben eldőlt, a másodikban jól kontrolláltuk a találkozót, nem kockáztattunk sokat” – tette hozzá a spanyol tréner.

Szombaton játszották:

Telekom Veszprém-Sporting CP (portugál) 35-29 (17-14)

Továbbjutott a Veszprém kettős győzelemmel, 65-57-es összesítéssel. (MTI)

A Szeged döntetlent játszott a kézilabda Bajnokok Ligájában

0

A Szeged házigazdaként 26-26-os döntetlent játszott a horvát PPD Zagreb csapatával a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének 14., utolsó fordulójában, vasárnap.

A magyar csapat kilenc győzelemmel, két döntetlennel és három vereséggel a második helyen zárta a csoportkört, a rájátszás első fordulójában, a negyeddöntőbe jutásért pedig az alsó ágról érkezett Wisla Plock lesz az ellenfele.

Eredmény:

Férfi Bajnokok Ligája, csoportkör, 14. (utolsó) forduló, B csoport:
MOL-Pick Szeged – PPD Zagreb (horvát) 26-26 (14-14)

A Szeged gólszerzői: Bombac 7, Zsitnyikov 5, Sigurmannsson 4, Bodó, Bánhidi 3-3, Maqueda, Balogh Zs., Rodríguez, Kasparek 1-1

A hazaiak már korábban biztosították csoportjukban a második helyet, a zágrábiaknak győzelem esetén viszont még volt esélyük az ötödik hely megszerzésére. Szegedi részről a spanyol Joan Canellas és a svéd Jonas Källman hiányzott kisebb sérülés miatt.

A szegediek a szlovén Dean Bombac irányításával a 16. percben már három góllal vezettek, de az első félidő második felében a vendégek jobban védekeztek, és jó kapusteljesítményüknek is köszönhetően rendre ki tudták használni a magyar csapat hibáit, így a szünetben egyenlő volt az állás.

Rosszul kezdte a második felvonást a magyar bajnoki címvédő, amely nyolc perc után szerezte első akciógólját. A zágrábiak két góllal elléptek, a Szeged csak a 46. percben tudta ismét a maga javára fordítani az állást, miután némileg pontosabbá vált a játéka. Az újabb hibák viszont ismét fordulatot hoztak, a PPD Zagreb megint két góllal vezetett, ám a házigazdák egy 4-0-s sorozattal válaszoltak.

Fél perccel a vége előtt ismét döntetlen volt az állás, a Szeged a győzelemért támadhatott, de nem járt sikerrel.

A horvát csapat legeredményesebb játékosa David Mandic volt nyolc góllal.

A két együttes 15. alkalommal találkozott a BL-ben, a mérleg a szegediek szempontjából öt győzelem, három döntetlen és hét vereség.

A csoport végeredménye: 1. Paris Saint-Germain (francia) 26 pont, 2. Szeged 20, 3. Flensburg-Handewitt (német), 4. HBC Nantes (francia) 14, 5. Motor Zaporizzsja (ukrán) 11, 6. PPD Zagreb 11, 7. Skjern HB (dán) 8, 8. RK Celje PL (szlovén) 7

Szombaton játszották:
A csoport: Vive Kielce (lengyel)-Telekom Veszprém 35-36 (21-18)
A csoport végeredménye: 1. Barcelona (spanyol) 24 pont, 2. Telekom Veszprém 20, 3. Vardar Szkopje (macedón) 19, 4. Vive Kielce 14, 5. Rhein-Neckar Löwen (német) 14, 6. Meskov Breszt (fehérorosz) 9, 7. Montpellier HB (francia) 7, 8. IFK Kristianstad (svéd) 5
Pontazonosság esetén az egymás elleni eredmények rangsoroltak.

Az első közvetlenül a negyeddöntőben folytatja szereplését, a 2-6. helyezettek a rájátszás első körébe jutottak, a 7-8. helyezettek kiestek.

A rájátszás első fordulójának párosítása:

Sporting CP (portugál)-Telekom Veszprém
Wisla Płock (lengyel) – MOL-Pick Szeged
PPD Zagreb-Vardar    Szkopje
Meskov Breszt – Flensburg-Handewitt
Motor Zaporizzsja-Vive Kielce
Rhein-Neckar Löwen – HBC Nantes

(MTI)

Az Orbán rendszerrel való elégedetlenség egyre erősödik

Bár a pesszimisták biztosak voltak abban, hogy az utcai tüntetések iránti lelkesedést nem lehetett fenntartani, bár az ünnepek miatt a fővárosban a tüntetések között majdnem két hét telt el, és bár az időjárás rossz volt, ismét nagy tömeg gyűlt össze, hogy kifejezze elégedetlenségét az Orbán-rezsimmel. A tömeg lelkes volt, készen áll a harc folytatására.

A korábbiakhoz képest az elmúlt napokban Budapesten kívül más városokban is összegyűltek jelentősnek nevezhető tömegek. Szegeden január 3-án 2000 ember vett részt egy vonulásos tüntetésen; Pécsett, január 1-jén, 1500-ra tehető azok száma akik részt vettek a kormányellenes demonstráción. Mielőtt ezeket a számokat gyengítenénk, szem előtt kell tartanunk, hogy a szegedi és a pécsi lakosság körülbelül 10% -a a főváros népességének. Tehát ezek az arányok meggyőzőek. Talán még inkább lenyűgöző volt Tapolca (16.000 lakos) demonstrációja, ahol 400 ember jelentkezett be. Több mint 500 ember gyűlt össze Szolnokon, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán. Ez az utóbbi három város olyan terület, ahol a Fidesz az elmúlt évtizedben, jelentős erőfölényben van.

A korábban elrejtett elégedetlenség mára mindenki számára látható. Még azok a kommentárok is, akik a múltban azt mondták, hogy nincs remény arra, hogy Orbán Viktor rezsimjét a közeljövőben legyőzhetik, ma sokkal optimistábbnak tűnnek.

A budapesti tüntetésen számtalan beszédet mondtak különböző a szakszervezeti vezetők. Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) elnöke megismételte a szakszervezetek követeléseit, beleértve a „rabszolgatörvény” megszüntetését, a magasabb béreket, a jelenlegi „sztrájkjog” módosítását és a rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ami a szakszervezetek igényeit nyomatékossá tette, az ultimátumuk volt Orbán kormányához. Öt napot adtak a kormánynak, hogy felállítsanak egy delegációt, akik tárgyalhatnak a megoldás feltételeiről szakszervezeti vezetőkkel. Ha a kormány nem tesz eleget a követelésnek, országos figyelmeztető sztrájkot hirdetnek, mely január 19-én kerül megrendezésre. „A munkahelyeket, utakat és hidakat lezárjuk. Az ország működése megbénul, amelyért egyedül Orbán Viktor lesz felelős. ”Lehet, hogy ez nem az Orbán-kormány kedvére lesz, de így vagy úgy a kormánynak reagálnia kell a szakszervezetek igényeire.”

A szakszervezetek jelenléte a tüntetéseken egy bizonyos gravitációt kölcsönöz ezeknek az ellenzéki megmozdulásoknak, de kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a tüntetések sokkal többet jelentenek, mint a munkajog módosítása. Ők Orbán Viktorról és Fideszről szólnak. A tömeg tapsolt a szakszervezetek beszédeire, de a demonstráció valóban akkor éledt fel, amikor a későbbi felszólalók beszéltek a jelenlegi politikai rendszer eltávolításáról és a demokrácia és a köztársaság helyreállításáról.

A civil szervezetek képviselőiként Misetics Bálint és Udvarhelyi Tessza  közös beszéde következett. Fel kell lépni a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, amelyek „az Orbán-rezsim alapját képezik. „A polgári engedetlenségért, a sztrájkhoz, a köztársasághoz!”

Végül a politikusok következtek. Molnár Csaba a DK-tól egyértelművé tette, hogy a végső cél az egész rendszer elleni küzdelem. Szerinte néhány másik fél, úgy gondolom, itt kifejezetten az LMP-re, és bizonyos mértékig a Jobbikra gondolt, kevésbé elkötelezett az ügyben. Csárdi Antal (LMP) például nem lépne túl a munkajog módosításainak hatályon kívül helyezésére és a szakszervezetek által támasztott egyéb igények megerősítésére. Ráadásul tegnap hallottam, hogy az LMP együttműködése a többi féllel nem teljesen átfogó. Az együttműködés szelektív lesz. Jakab Péter (Jobbik) erőteljes beszédet mondott, amelyben Orbán Viktort nevezte lókereskedőnek, aki piszkos üzletét az országa kárára vezeti, de gondosan elkerülte a rendszerváltás kérdését.

Tóth Bertalan (MSZP) talán a legjelentősebb bejelentést tette, ami arra enged következtetni, hogy most, hogy sikerült egységesíteniük a parlamenti pártok és az utcai emberek közötti egységet, itt az ideje, hogy „egységet hozzunk létre az Európai Parlamentben és a helyi választásokon. ”Ez a javaslat határozott ellenérzést válthat ki, és valószínűleg csupán az októberi önkormányzati választásokon fog megvalósulni. Az elmúlt napokban sokat hallottunk ezekről a tárgyalásokról a különböző pártok vezetőitől.

A Jobbik, az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd EP közös pártlistát nyilvánvalóan nehéz elképzelni, még akkor is, ha egy ilyen közös listának sok értelme lenne. Magyarországon, amely az Európai Unióban az egyik legmagasabb választási küszöböt jelenti (5%), hihetetlen számú szavazat veszne el, ha az összes közepes és a kis ellenzéki párt külön-külön futna az EP-választásokon. Megértem, hogy a pártok az EP-választásokat fontos lakmusz tesztnek tekintenék, mivel a választási eredmények bizonyítják pártjuk erősségét. Ha azonban nincs közös lista, akkor az eddigiekben többé-kevésbé elért egység elpárolog, amint megkezdődik az EP-választások kampánya.

Ha a jelenlegi hangulat még néhány hónapig lendületben marad, az egyesült ellenzék meglehetősen gyengítheti a Fidesz és a KDNP jelenlegi 12 tagú képviseleti arányát Magyarország 21-ből fős képviseletében. De az út hosszú és kemény lesz, és vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek a kis pártok, mint az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt, nem fognak együttműködni.

Tudom, hogy bizonyos körökben a Kétfarkú Kutyapárt nagyon népszerű, főleg a tagok gonosz humorérzéke miatt. Kovács Gergely azonban az észszerű politika szempontjából veszélyes ember. Egy közelmúltbeli interjúban azt mondta, hogy nem fog együttműködni a meglévő pártokkal, mert úgy véli, hogy addig, amíg léteznek, a Fidesz továbbra is hatalomban marad. Természetesen ez értelmetlen demagógia. Meggyőződése, hogy bár ezek a tüntetések gyengíthetik a Fideszt és az Orbán-kormányt, hosszú távon nem lesznek sikeresek. Ezzel a hozzáállással csak segíti a jelenlegi rendszert. Egyes közvélemény-kutatások szerint ez a „viccpárt” jelentősen csökkenti az ellenzéki pártok szavazatait. Ez a párt már nem vicc; komoly kárt okozhat.

Balogh S. Éva

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!