23 állam szerepel azon az uniós feketelistán, mely a pénzmosás szempontjából gyanúsan viselkedik. Olyan országok is célpontok váltak mint Szaúd Arábia vagy Panama. De ott díszeleg a feketelistán a Brit Virgin szigetek neve is, melyet rendszeresen ajánlanak az adóelkerülésre a londoni Cityben és persze másutt is…
Vera Jourova uniós biztos csapata dolgozta ki a törvényjavaslatot, amely megbukott még mielőtt az Európai Parlament elé került volna. Brüsszelben az EU Bizottságában is kiderült: a tagállamok döntő többsége nem támogatja a pénzmosási törvényt, mely alaposan a körmére nézne az érintett országok pénzintézeteinek.
Csakhogy az érintettek elszántan lobbiztak a törvényjavaslat ellen. Szaúd Arábia vitte a prímet, de beszállt az Egyesült Államok is. Washington kerek-perec közölte az előzetes egyeztetések alkalmából: a feketelistát magára nézve egyáltalán nem tekinti kötelezőnek. Vagyis nem kezeli másképp szaúd-arábiai ügyfeleit mint eddig. Az EU tagállamai is egyre másra jelezték: ebben a formában nem értenek egyet a pénzmosásról szóló törvényjavaslattal!
Márpedig ez azt jelentheti, hogy a pénzmosás ügye hosszabb időre lekerülhet a napirendről. Májusban ugyanis európai választásokat tartanak. Ezt követően új parlament és új bizottság alakul Brüsszelben. Amelynek valószínűleg nem ez lesz az abszolút prioritása annál is kevésbé, mert az uniós államok elitjei a pénzmosás legfőbb kedvezményezettjei. Számukra egyáltalán nem olyan sürgős egy feketelista a pénzmosást aktívan elősegítő államokról …
Megkapta Kanadától a menekültstátuszt és megérkezett új hazájába a szaúdi lány, aki a nyilvánosságához fordult, hogy ne kelljen visszatérnie Szaúd-Arábiába, ahol akár halálbüntetés is várhatott volna rá.
Rahaf Mohammed al-Kunun múlt szombaton érkezett Bangkokba, családjától szökött el közös kuvaiti vakációjukról. Az eredeti célja Ausztrália volt ahol rokonai élnek. A megérkezése után a thaiföldi hatóságok őrizetbe vették, elvették az útlevelét, és vissza akarták szállíttatni Kuvaitba, mondván, „családi problémáról” van szó, amibe nem szólnak bele.
A fiatal nő azonban elbarikádozta magát egy szobában a repülőtéren, és onnan a közösségi médián keresztül próbált segítséget kérni.
Bejegyzését olvasva emberi jogi aktivisták és újságírók tucatjai sereglettek a bangkoki hotelhez, végül a hatóságok is változtattak az álláspontjukon: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) védnöksége alá helyezték, és tartózkodási engedélyt is kapott.
Al-Kununt Kanada fogadta be, ő pedig szombaton már meg is érkezett Torontóba, ahol a kanadai külügyminiszter, Chrystia Freeland várta a reptéren.
Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a „mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatéréséről” szóló elképzelését nemcsak az „országimázs javítása” miatt jelentette be. Szaúd-Arábia ugyanis súlyos kül-és belpolitikai válságokon megy keresztül, amelyekből az egyetlen kiutat a rendszer gyökeres megváltoztatása jelenti. Csakhogy mennyire hajlandó ebbe belemenni a helyi vallási vezetés?
Gazdaság
Hiába adja Szaúd-Aráiba a világ olajtermelésének 10%-át és a globális export negyedét, az elmúlt években komoly gazdasági, szociális és társadalmi nehézségekkel kénytelen szembenézni. Az egyre csökkenő olajár miatt körülményesebbé vált finanszírozni az állami kiadásokat. Ez megmutatkozik többek közt abban, hogy
2016-ban a szaúdi költségvetési hiány 79 milliárd dollár volt
Az évek folyamán teljesen eltorzult a szaúdi munkaerőpiac. Magas munkanélküliség a fiatalság körében (egyes kimutatások szerint 30 százalékos), miközben az országban még a helyi statisztikai adatok szerint 8 millió vendégmunkás dolgozik, akik elsősorban a szegény muszlim államokból (Banglades, Pakisztán) érkeztek. Ez azért van így, mert a fiatalok többsége – és igazából a szaúdi dolgozók majdnem 75 százaléka – inkább a jól fizető és kevés fizikai munkát igénylő állami szektorban helyezkedik el. Ám a külföldi munkalehetőség sem jelent alternatívát, mivel a szaúdi oktatásból kifolyólag egyáltalán nem versenyképes a tudásuk. A nők aránya a szaúdi munkaerőpiacon általában 20 és 25 százalék között ingázik, és a férfi családtagoknak kötelező őket elvinni a munkahelyükre vagy hazahozni onnan.
Tehát Mohamed bin Szalmán többek közt ezért is hirdette meg a „Vision 2030” nevű programot, amelynek része az előző cikkünkben említett NEOM-projekt is. A két billió dolláros „Vision-2030” terv célja, hogy „átvezesse a Perzsa-öböl menti monarchiát a 21.századba”.
Röviden az ambiciózus program célja, hogy
„a szaúdi szénhidrogéneken alapuló gazdaságot megújulóvá, a korábban rendkívül zárt szaúdi piacot nyitottá, az oktatást tudásalapúvá, a közigazgatást pedig e-kormányzativá tegye”.
Csakhogy ilyen léptékű átalakításokat – a jelenlegi olajárak mellett – Szaúd-Arábia nem tudna egyedül megvalósítani. Ezért is szükség van arra, hogy sokkal nyitottabbá tegye az ország piacát a külföldi – nemcsak a muszlim – befektetők előtt. Igaz, a vallási turizmus, mint a mekkai zarándoklat (hadzs), továbbra is a szaúdi államkassza egyik legfontosabb bevételi forrását képezné, hiszen 2030-ra 30 millió zarándoklóval számolnak.
Azonban az állami támogatások, mint az üzemanyag és az élelmiszer, megvágása nagyon sok szegény szaúdit hozott nehéz helyzetbe és az ellenállás miatt a kormánynak bizonyos mértékig visszakoznia kellett. Ugyanúgy korántsem biztos, hogy minden megvalósult szaúdi projektnek sikerül felkeltenie a külföldi üzletemberek figyelmét.
Például ott van Abdullah király pénzügyi kerülete, amelynek építése már 2006-ban elkezdődött,de a mai napig egyetlen nemzetközi pénzügyi intézmény sem jelezte, hogy kérne a 73 épület valamelyikéből. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Ráadásul az állami kiadások nagy része nem a szociális kiadásokra vagy a gazdasági programokra megy el. Rijád ugyanis rengeteget költ a saját hadserege fejlesztésére, valamint több közel-keleti csoportot – nem egyszer terrorista szervezetet – felfegyverzésére. Szaúd-Arábia már évek óta a világ második legnagyobb fegyverimportőre, tavaly például 8 százalékot tett ki globális fegyverimportban. Legutóbb például Donald Trump amerikai elnök látogatása során hoztak tető alá egy 109 milliárd dollár értékű fegyvervásárlási szerződést.
Külpolitika
Azonban figyelve az elmúlt évek szaúdi külpolitikának az eredményességét, igencsak megkérdőjelezhetővé vált ezeknek a kiadatásoknak a hatékonysága. Hiába támogatták dollármilliókkal és fegyverrel a különböző iszlamista csoportosulásokat Szíriában, ma már alig játszanak szerepet az országban nyolc éve dúló háborúban. Szaúd-Arábiának elmúlt hónapokban valamennyire rendeződött a viszonya Egyiptommal, de a bizalmatlanság továbbra is érezhető Kairó és Rijád közötti kapcsolatokban.
Ám, ami igazán súlyosan érinti Szaúd-Arábiát és rámutat az eddigi katonapolitika és fegyverkezés kudarcára, az Jemen. 2015. március 26-án Rijád tíz másik afrikai és ázsiai országgal együtt beavatkozott a „Szaúd-Arábia hátsó udvarának” tartott Jemenben, hogy visszaültessék elnöki székbe a Rijád-barát Abd-Rabbuh Manszúr Hádi miniszterelnököt.A koalíciós erők csak bombázásokkal, majd a nyár folyamán szárazföldi haderővel próbálta meg térdre kényszeríteni a jemeni lázadókat, vagyis a húszikat. Az amerikai támogatást élvező és fejlett hadieszközökkel rendelkező szunnita haderő arra még elég volt, hogy visszaszorítsák a húszikat Áden kikötővárosának környékéről, de arra már nem, hogy elfoglalják vele a jemeni fővárost, Szanaat.
A hivatalos bejelentések ellenére a harcoknak egyáltalán nincs vége: a koalíció veszteséglistája egyre hosszabb, és még a hetekben is előfordult, hogy a határ menti szaúdi területeken lévő bázisokat támadtak meg a jemeniek, miközben az ország belsejét ballisztikus rakétákkal lövik. A több mint 10 000 halálos áldozattal és 40 000 sebesülttel járó jemeni háborúban végrehajtott szaúdi légitámadások miatt szinte az egész ország romokban hever, a kolera április óta tombol az országban, megfertőzve több mint 800 000 embert és az egész országot kiszáradás fenyegeti. Szóval sikerekről aligha lehet beszélni.
Például ez a Twitterre feltett összehasonlító térkép mutatja meg jól, hogy mennyit változott a koalíció által uralt terület nagysága 2016. október 17 és 2017. október 16 között: Gyakorlatilag semmit.
A koalíciós támadások eredménytelenségével már Rijádban is kénytelenek szembenézni. Annyira követhetetlenné és tarthatatlanná vált az országban, hogy Mohamed bin Szalmán
ki akar vonulni Jemenből,
legalábbis ez derült ki a nyáron kiszivárgott, amerikai tisztségviselőknek írt leveléből. A háború ugyanis nemcsak mély nyomot a szaúdi hadseregen és gazdaságon, hanem rontott az ország megítélésén is, amelynek a külkapcsolatok látták a karát.
Először járt szaúdi uralkodó Moszkvában. A kép forrása: MTI/EPA/Szergej Csirikov
Éppen ezért a szaúdi vezetést 2017 elejétől igyekszik javítani a régión kívüli országokkal való viszonyán is. Sőt, elsősorban nem a nyugati országok felé „kacsingat” : 2017 tavaszán a Szalmán bin Abdul-Aziz Al-Szaúd – Mohamed apja – uralkodó egy ázsiai körutat tett , amely során Indonéziában Japánban, Kínában és Malajziában járt és egymás után kötötte a több milliárd dolláros szerződéseket. (Kína esetében egy 65 milliárdosat írtak alá.)
Az igazi meglepetést azonban az okozta, amikor október elején a szaúdi király Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott Habár a találkozó során elsődlegesen a fegyvervásárlási kérdések (Sz-400 Triumf vagy Kalasnyikov gyártási licence) domináltak, szaúdi befektetők közel 1 milliárd dollár értékben ruháznak be Oroszországba.
Megbomlott egység
Az országimázs javítása, az új befektetők Perzsa-öböl menti monarchiába való csalogatása, a külkapcsolatok erősítése és a gazdasági rendszer gyökeres átalakítása vezetett oda, hogy Mohamed bin Szalmán bejelentse a „mérsékelt és toleráns iszlámhoz való visszatérést”.
Mivel a szaúdi állam aspektusából túl sok minden forog kockán, ezért Szalmán hajlandó nekimenni a társadalom erkölcséjéért felelős vallásrendőrségnek, amelynek jogkörét és hatalmát már korábban sikerült megnyirbálnia. Ugyanúgy Koránt és a saríát (iszlám jog) szélsőséges értelemező vahabita papság domináns befolyását is igyekszik visszaszorítani.
Csakhogy ez komoly feszültségeket gerjeszt a két fél között, hiszen a Szaúd-Arábia léte is a vahabita papság és Szaúd-uralkodócsalád 80 évvel ezelőtti kiegyezésének az eredménye. Ahogyan az elmúlt időszakban látható, Mohamed bin Szalmán az elődjeinél ellentétben jóval messzebb hajlandó elmenni a vahabiták hatalmának korlátozása terén, ami természetesen nekik egyáltalán nem tetszik.
A 2015-ös esztendő nem éppen a szaúdi zarándokok éve volt: egy daru is rádőlt a tömegre és mintegy 107-en vesztették életüket az incidensben. Ezért is a szaúdi államot és hatóságokat okolták. A kép forrása: Youtube.
Már így is komoly ellenszenvet okozott a körükben, amikor a király egy szeptember végi rendeletben a jövő évtől fogva ismét engedélyezte a szaúdi nők számára a vezetést. A vahabita papság a mai napig a szaúdi államot okolja a 2015-ös mekkai zarándoklat katasztrófájáért, amelyben a hivatalos adatok szerint több mint 700-an vesztették életüket. Egyes értelmezések szerint ez volt Allah jele, hogy a Szaúd-család elvesztette a jogát a két szent város, Mekka és Medina ellenőrzésére. Ezután már csak hab a tortán, hogy a prédikátorok rendszeresen bírálják az uralkodócsalád egyes hercegeit azok kicsapongó, nem iszlámhoz méltó, alkoholokat fogyasztó és prostituáltakkal szórakozó életmódja miatt.
Ez a bizalomvesztés pedig kölcsönös: többen úgy vélik a szaúdi uralkodóházban és az állami vezetésben, hogy egyes prédikátorok és a vallástudósok szoros kapcsolatokat ápolnak az olyan terrorista szervezetekkel, mint az Iszlám Állam. Sőt, néhány vahabita pap nem egyszer uszított a szaúdi állam ellen is, és a szaúdi hatóságok feltételezései szerint párszor segítő kezet nyújtottak az ISIS-nek, amikor ők szaúdi célpontok és állampolgárok ellen követtek el merényletet. Rijádnak pedig az sem nagyon tetszik, hogy a vahabita papság fokozatosan önállósította magát: például 2015-ben tucatnyi szaúdi imám közösen hirdetett dzsihádot Oroszország és Irán ellen, mivel ők beavatkoztak a szíriai polgárháborúba. Szaúd-Arábia azonnal visszakozott, az akkori külügyminiszterük Moszkvába utazott „elmagyarázni” a kijelentést, és visszafogták a vahabitákat, hogy többet ilyet az állam megkérdezése nélkül ne csináljanak.
Tehát a törésvonalak kevésbé látványosan ugyan, de már évek óta megvoltak a szaúdi uralkodóház és a papság között. Azonban ha Mohamed bin Szalmán megvalósítja az elképzelését akkor egy valóságos szakadék alakulhat ki a felek között.
4%-al emelkedett egy hordó olaj ára azt követően, hogy az OPEC+ értekezlet megállapodott a kitermelés csökkentéséről Bécsben. Az OPEC+ a hagyományos olajexportőr államok mellett magában foglalja Oroszországot és Kazahsztánt is. Oroszország a világ második legnagyobb exportőre Szaúd Arábia után. Most úgy jöhetett létre a megállapodás, hogy Moszkva vállalta: napi 200 ezer hordóval csökkenti a kitermelést! A többiek 1 millió hordót vállaltak összesen. Így jön ki az 1,2 millió hordó naponta – jelezte a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.
Ez nagy fordulatot jelent Moszkva olaj politikájában
Korábban Igor Szecsin, a Rossznyeft főnöke azt hangsúlyozta, hogy az oroszokat nem érdekli az olaj ára! Ha az csökken, akkor ők növelik a kitermelést, mert számukra az olajbevétel a fontos. Arra viszont óriási szüksége van Oroszországnak, mely még mindig csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni – éppúgy mint a szovjet időkben.
Sem Szaúd Arábia sem pedig Irán nem örül a csökkentésnek
Szaúd Arábiában óriási fejlesztési terveket hirdetett meg Mohamed bin Szalman trónörökös. A cél az olajfüggőség csökkentése. Csakhogy a gigászi terveket csakis az olajból tudják fedezni. Ezért számukra is húsbavágó a csökkentés. Az olaj ára az elmúlt félévben 30%-al csökkent. Ezt a tendenciát akarja most az OPEC + döntés megfordítani.
Késhegyig menő vita Irán és Szaud Arábia között
Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból és ez azt jelenti, hogy Irán újra pária ország lett. Ezen az alapon Teherán azt kérte, hogy rá ne vonatkozzon a termelés visszafogása, mert minden centre szüksége van az olaj bevételből. Szaúd Arábia, mely a Közel Keleten Irán halálos ellensége, elutasította a kérést. Végül kompromisszum született, mert mindenki megértette ha nincs csökkentés, akkor az árak megindulnak megint lefelé.
A világon így is olaj többlet várható
Lassul a globális gazdaság, csökken a kereslet az olaj iránt. Kanada is jelezte, hogy napi 325 ezer hordóval csökkenti a kitermelést. Amerikában egyre több a palaolaj, melyet viszont méregdrágán lehet kitermelni. Három embernek és az ő tanácsadóiknak kell megtalálniuk az egyensúlyi olaj árat – írta a Bloomberg gazdasági portál. Az egyik Donald Trump Amerikából, a másik Vlagyimir Putyin Moszkvából. Végül a harmadik Mohamed bin Szalman herceg, Szaúd Arábia trónörököse. Kína és az Európai Unió a legnagyobb fogyasztók: rajtuk múlik, hogy veszik-e a lapot? A legtöbb olajexportőr államnak borzasztóan nagy szüksége van az olajbevételre. Nagy kérdés, hogy mindenki betartja-e a kvótát. Az OPEC+ külön miniszteri bizottságot üzemeltet, mely sasszemmel figyeli a tagállamokat, ki próbál meg csalni? Az ellenőröknek sok munkájuk lesz, mert az OPEC+ csökkentési határozata minden résztvevő érdekeit sérti, de az érintettek azt is tudták: ha nem állapodnak meg, akkor még rosszabb lesz az olajexportőrök helyzete a globális piacon.
Ezt kívánja állítólag a szaudi hercegek többsége. Szaud Arábiában nincs automatikus trónöröklés: az uralkodó halála vagy súlyos betegsége esetében egy 34 tagú Tanács dönt az új király személyéről.
A most 82 éves Szalman király puccsal juttatta hatalomra kedvenc fiát, Mohamedet. A most 33 éves herceg a reformok szimbólumává vált a világban. Kétségkívül komoly modernizációs változásokat indított el, de eközben rengeteg érdeket megsértett és középkori módszereket alkalmazott. Legutóbb Isztambulban az ellenzéki újságíró meggyilkolásával. Szaud Arábiában felmentették a trónörököst a vádak alól, de külföldön kevés a kétség: Mohamed bin Szalman parancsára ölték meg az ellenzéki újságírót Isztambulban. Emiatt számtalan bírálat érte a trónörököst, de Szalman király továbbra is bízik a kedvenc fiában. Ezért a hercegek úgy vélik: megvárják Szalman halálát, de utána nem Mohamedet hanem Ahmedet ültetik a trónra!
Ahmed bin Abdulaziz a 76 éves herceg a király öccse, ráadásul ugyanaz volt az édesanyjuk is: Szaúd király kedvenc felesége. Ahmed 40 évig államtitkár volt a belügyminisztériumban. Ezért jól ismeri a majd mindenható titkosszolgálatot. Kiváló kapcsolatot ápol az amerikaiakkal is. Amikor Szalman király kedvenc fiát nevezte ki trónörökösnek, akkor Ahmed herceg a között a három ellenzéki között volt, aki nem helyeselte Mohamed kinevezését. Ahmed herceg sokat utazgat külföldön és jó kapcsolatokat ápol sok arab vezetővel. A reformok hívének vallja magát.
Mohamed trónörökös folytatni akarja a reformjait. A 33 éves trónörökös egyáltalán nem kíván lemondani. Erre csak az apja, a király vehetné rá. Valószínűtlen, hogy Szalman király beismerné tévedés volt fiának az előléptetése trónörökössé. Mohamed herceg gondoskodik is róla, hogy a király mind kevésbé tájékozódjon a napi ügyekben. Roham tempóban palotát épít Rijadtól messze két milliárd dollárért. Ide szeretné elszállásolni a királyt – „egészségi állapota érdekében”. Ugyanakkor Mohamed támogatottsága a hercegek között nagyon meggyengült különösen azóta, hogy néhányat közülük őrizetbe vettek. Csak azután engedték őket szabadon, hogy lemondtak a vagyonuk egy részéről az állam vagyis Mohamed javára.
Az USA és Szaud Arábia stratégiai szövetségét még Roosewelt elnök és Szaúd király kötötte meg 1944-ben. Ezért az amerikaiakat most valósággal sokkolta Mohamed bin Szalmán trónörökös megbízta a hadügyminisztert érdeklődjön az orosz fegyverszállítások lehetősége iránt! Korábban a trónörökös egyik bizalmasa azzal fenyegette meg Amerikát, ha túlságosan firtatja a meggyilkolt újságíró ügyét, akkor Szaud Arábia átáll a másik oldalra vagyis Oroszországgal köt szövetséget! Még egy katonai támaszpontot is felkínálnának Putyin elnöknek! Ez kicsapta a biztosítékot Washingtonban. Egy jóbarátja azért maradt Mohamed bin Szalman trónörökösnek méghozzá Trump elnök veje! Az ortodox zsidó Jared Kushner az elnök főtanácsadója közel-keleti ügyekben. Kortársa a trónörökösnek, akivel jól megértik egymást. Egyszóval még minden bizonytalan Szaud Arábia jövőjét illetően, ahol a hercegek egy bölcsebb és öregebb Ahmedet szeretnének majd a trónon látni a forrófejű 33 éves Mohamed helyett.
Franciaország, Németország, Oroszország és Törökország vezetői tárgyalnak a politikai rendezésről Szíriában. Elsősorban Idlib tartományra koncentrálnak, mely határos Törökországgal. Asszad elnök nyerésre áll ugyan a polgárháborúban, de nagyon meggyengült, mert csak Oroszország és Irán támogatásával tudta megmenteni rendszerét. Franciaország és Németország vezetőit elsősorban az érdekli: ne induljon meg újabb menekült hullám Európa felé! Az Egyesült Államokat egyszerűen meg sem hívták meg az isztambuli csúcsra.
Jim Mattis amerikai hadügyminiszter viszont Bahreinben közölte: Oroszország nem léphet az USA helyébe a Közel Keleten! Mattis a szövetséges államok vezetőivel találkozott. Az Egyesült Államok hadügyminisztere két dologra célzott Moszkvával kapcsolatban. Egyrészt Szíriára: mondván senki se képzelje azt, hogy Asszad elnök katonai sikerei alapvetően módosíthatják a térség erőviszonyait. A hét éve tartó polgárháborúban Asszad elnök Oroszország és Irán támogatásával érte el rendszere megmentését.
A szaúdi újságíró meggyilkolása felboríthatja az erőviszonyokat a Közel Keleten. Erre figyelmeztetett a hadügyminiszter. Szembekerült egymással az USA két szövetségese Szaúd Arábia és Törökország. Szaúd Arábia trónörököse még odáig is elment, hogy egy bizalmas hívén keresztül megfenyegette Amerikát: ha nagyon forszírozza a Kashoggi ügyet, akkor átáll Oroszország oldalára! Katonai támaszpontot ad Putyin elnöknek! Erről szó sem lehet! – hangsúlyozta az Egyesült Államok hadügyminisztere hiszen az USA és Szaúd Arábia között stratégiai szövetség áll fenn évtizedek óta. Végül Jim Mattis sürgette Szaúd Arábiát: vessen véget az ellentéteknek Katarral! Az Egyesült Államok legnagyobb támaszpontja a Közel Keleten Katarban van, melynek emírjével összekapott Szaúd Arábia trónörököse. Katar emírje ugyanis együttműködik Iránnal a közös földgáz mező kiaknázásában. Törökország Katart támogatja a konfliktusban. Minthogy mindegyik állam az USA szövetségese, ezért Jim Mattis arra szólította fel őket: rendezzék ellentéteiket, mert különben felborulhat a helyzet a Közel Keleten.
„Pakisztán kétségbeejtő helyzetben van. Ha nem kapunk pénzt az IMF-től vagy valamilyen baráti államtól, akkor fizetésképtelenség fenyeget bennünket!”- nyilatkozta a nemrég megválasztott kormányfő a Middle East Eye portálnak. Imran Khan nem a levegőbe beszélt: Pakisztán pénzügyi helyzete katasztrofális. Ráadásul az IMF-hez nem fordulhat. Erre Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmeztette az új miniszterelnököt Iszlamabadban. Miért nem?
Pakisztán legnagyobb hitelezője Kína. Az amerikaiak azt gyanítják – minden bizonnyal joggal -, hogy Pakisztán az IMF-től szerzett pénzt egyből átutalnák Kínának az adósság törlesztése címén. Csakhogy most Amerika kereskedelmi háborút folytat Peking ellen. Ezért Pompeo kerek-perec megmondta: megakadályozzuk az IMF hitelt Pakisztánnak! Ki képes dollár milliárdokat kölcsön adni abban a biztos tudatban, hogy nagy valószínűség szerint sosem látja viszont a pénzt? Szaúd Arábia trónörököse. Aki épp mostanra hívta össze a világ pénz embereit, hogy támogassák hazája nagyravágyó programját. Mohamed bin Szalman rosszul időzített: ellenfelének meggyilkolása Szaúd Arábia isztambuli konzulátusán, csoportos lemondási hullámot indított el Nyugaton. Ámde Imran Khan közölte : ő mindenképp jelen lesz a tanácskozáson Szaúd Arábiában. Ahol azután együtt fényképezkedett Szalman királlyal és kedvenc fiával a trónörökössel. Akinek véres a keze. viszont átnyújtott egy hatmilliárd dolláros csekket. Ennyiért nagyon sok mindent hajlandóak elhinni az emberek. Különösen hogyha egy 200 milliós csőd szélén álló állam, Pakisztán frissen megválasztott kormányfőjéről van szó …
Az USA nem engedi be a területére azokat a szaúdi kommandósokat, akik megölték Dzsamal Kashoggi újságíró szaúdi újságírót hazája isztanbuli konzulátusán. A meggyilkolt újságíró egyes testrészeit megtalálták a konzulátus kertjében. Erdogan elnök előre kitervelt politikai gyilkosságnak nevezte az akciót.
Mi volt a szerepe Mohamed bin Szalman trónörökösnek, ezt kutatja Törökországban a CIA igazgatónője. Gina Haspelt Trump elnök küldte a helyszínre azt követően, hogy rádöbbent Szaúd Arábia vezetői hazudnak mint a vízfolyás!
Csak úgy záporoznak a különböző médiákból a valós és kevéssé igazolt hírek.
Szalman király és fia, a trónörökös bocsánatot kért Dzsamal Kashoggi fiától.
A törökök védőőrizet alá helyezték Dzsamal Kashoggi török menyasszonyát, aki a konzulátus előtt várta vőlegényét- hiába.
A Reuters hírügynökség helyszíni értesülései szerint Gina Haspel asszony elsősorban aziránt a hangfelvétel iránt érdeklődött, melyet Dzsamal Kashoggi okos órája készített magáról a drámáról. A gyilkosságot rögzítette az okos óra, a felvétel pedig a török kezében van.
Állítólag korábban megpróbálták pénzzé tenni vagyis megkérdezték Mohamed bin Szalman trónörököst: mennyit ér meg neki a kulcsfontosságú bizonyíték eltüntetése?! A válasz ismeretlen. Szaúd Arábia egyenként már korábban is gyakran megölette külföldön azokat, akik bírálták a királyságot. Külföldön csaknem mindenki biztosra veszi: a trónörökös, Mohamed bin Szalman adott parancsot az ellenzéki újságíró meggyilkolására! Így hát mi sem természetesebb mint, hogy ő maga vezeti a vizsgálatot az ügyben, melynek egyik főszereplőjét, magát a gyilkost már elütötte egy autó Szaúd Arábiában.
A trónörökös mindenesetre megnyitotta azt a tanácskozást, mely Szaúd Arábia nagyravágyó terveit van hivatva finanszírozni. Sokan lemondták a tanácskozást, melyet a világsajtó Davos a sivatagban néven emleget. Nyugatról nagyon kevesen érkeztek, a Kelet viszont nagyonis képviselteti magát: őket nem zavarja különösebben, hogy Mohamed bin Szalman herceg keze véres.
Az amerikai elnök a stratégiai kapcsolat és személyes üzleti érdekeltségei között őrlődik a szaúdi újságíró vélhető megölése ügyében. Üzlet és zsarolások kísérik az amerikai vizsgálatot.
Donald Trump elnök elküldte a helyszínre külügyminiszterét, hogy tisztázza: mi lett a két hete eltűnt szaúdi ellenzéki újságíró sorsa. Senki sem látta Dzsamal Kasoggit azóta, hogy október másodikán besétált hazája konzulátusára Isztambulban.
Mike Pompeonak mind Szaúd-Arábia királya, mind a trónörökös megesküdött: semmit sem tudnak az ügyről. Recep Tayyip Erdogan török elnöknek viszont állítólag bizonyítékai vannak az ellenzéki újságíró meggyilkolására. Eszerint Dzsamal Kasoggi okosórája rögzítette még a hét perces haláltusát is. (Ezt sokan kétkedve hallják, mondván: műszakilag nem stimmel a történet.)
Trump azonnal elfogadta a szaúdi magyarázatot azzal, hogy nincs üzleti kapcsolata Szaúd-Arábiával. Az ellenzéki sajtó ugyanis azzal gyanúsítja: azért oly elnéző a sivatagi királysággal szemben,
mert ehhez komoly anyagi érdekei fűződnek.
Ráadásul a Washington Post megírta, hogy a törökök tájékoztatták a CIA-t arról, bizonyítékaik vannak: egy szaúdi kommandó végzett a rezsimmel kritikus újságíróval. A New York Times azt is megírta: a 15 főnyi szaúdi kommandóban ott volt Mohamed bin Szalman trónörökös egyik bizalmi embere is.
Trump elnéző hozzállásának szentelt hosszú elemző cikket a Haarec című izraeli baloldali lap. Ebből kiderül, hogy Trump meglehetősen megengedően bánt az igazsággal, amikor arról írt, hogy nincsen pénzügyi kapcsolata Szaúd-Arábiával. Trumpot még 1991-ben Alvalid bin Talal szaúdi herceg mentette meg a csődtől, megvette Trump jachtját, a Princesst, olcsóbban, mint ahogy azt maga Trump korábban vásárolta. Utána viszont a nagyvonalú herceg befektetett 325 millió dollárt Trump Plaza Hoteljébe, mely jelentős veszteséggel küzdött. Később a New Yorkban lévő Trump torony teljes 45-ik emeletét megvette Szaúd-Arábia királyi családja.
A szaúdiak öntik a pénzt Trump zsebébe
– nyilatkozta a közélet etikai tisztaságát felügyelő hivatal ex-elnöke az izraeli lapnak. Walter Shaub nyíltan utalt arra, hogy a szaúdiak – az oroszokhoz hasonlóan – felfuttatták Trumpot, hogy aztán stratégiai szövetséget kössenek vele, ha a Fehér Házba kerül.
Trump első elnöki útja Szaúd-Arábiába vezetett, ahol megkötött egy 110 milliárd dolláros fegyver üzletet, ami része egy nagyobb, 350 milliárdos csomagnak.
Esetleges amerikai szankciók esetére az Al Arabija kormánypárti televízió főnöke megüzente, kilépnek az amerikai-izraeli szövetségből és
a királyság átáll Oroszország és Irán oldalára.
Putyin még katonai támaszpontot is kaphat Szaúd-Arábiában. Arról nem is szólva, hogy egy táborba kerülne a világ három legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia, Oroszország és Irán. Nem beszélve a legnagyobb vásárlóról, Kínáról. Trump játéktere tehát elég szűk.
Két évet töltött börtönben és házi őrizetben a kémkedéssel vádolt amerikai pap, aki miatt súlyos diplomáciai válság alakult ki az USA és Törökország között. Erdogan elnök azt állította, hogy a tiszteletes ellen bizonyítékok vannak arról, hogy az amerikai érdekében kémkedett illetve támogatta a puccsistákat, akik meg akarták buktatni az autokrata államfőt. Erdogan szerint a katonai államcsíny kísérlet mögött az Obama kormányzat áll, amelyik „rejtegeti” fő ellenfelét, Gülen vallási vezetőt. A törökök azt szerették volna elérni, hogy az amerikaiak adják ki Gülent cserébe az amerikai tiszteletesért. Ez a törekvés befuccsolt.
Az USA és Törökország közötti diplomáciai válság viszont pénzügyi krízishelyzetet okozott a török gazdaságban. A líra elveszítette értékének csaknem a felét. Meglódult az infláció. Törökország a fizetésképtelenség felé sodródott. Erdogan elnök rákényszerült a központi bank kamatláb emelésére, mely alaposan csökkenti politikai támogatottságát. Végül az otthon majd mindenható elnök engedni kényszerült : ellenszolgáltatás nélkül szabadon engedte az ötvenéves tiszteletest, akit az USA nagykövete fogadott Ramsteinben az amerikai légitámaszponton.
Az USA és Törökország kapcsolatainak hirtelen javulását az váltotta ki, hogy Isztambulban Szaúd Arábia trónörököse megölette legfőbb kritikusát, egy Amerikában élő szaudi újságírót. A Kashoggi ügy leértékelte Szaúd Arábia trónörökösét, aki eddig az USA első számú szövetségese volt a Közel Keleten. Felértékelte viszont Erdogan elnököt, aki a legnagyobb hadsereggel rendelkezik a térségben, és Szaúd Arábiával verseng az USA első számú muzulmán szövetségese címért a Közel Keleten. Eddig ezt a helyet egyértelműen Szaúd Arábia töltötte be, az újságíró gyanús halála változtathatott az amerikai megítélésen. Éppúgy, mint Andrew Brunson tiszteletes szabadonbocsátása…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
