Kezdőlap Címkék Szankció

Címke: szankció

Kompromisszum orosz műtrágya ügyben az Európai Unióban

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Két álláspont alakult ki műtrágya ügyben a csúcstalálkozón, ezért az állam és kormányfők visszaküldték a dossziét a nagyköveteknek. Akik szorgos munkával kompromisszumot hoztak létre a keleti és a nyugati álláspont között. A keleti tagállamok – elsősorban Lengyelország és a három balti állam -ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak a korábbi szigorú szankciók az orosz műtrágya exportjával szemben. Ezt az álláspontot támogatta Ukrajna is. Csakhogy ezzel szemben a nyugati tagállamok azon a véleményen voltak, hogy a világban komoly műtrágya hiány keletkezett hiszen Oroszország és Ukrajna nagyon fontos exportőr volt. Ha kevés műtrágya jut a globális piacra, akkor annak elsősorban a szegény országok isszák meg a levét pedig ezek már amúgyis szenvednek attól, hogy az ukrajnai háború miatt kevesebb gabona érkezik Oroszországból és Ukrajnából.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

“Az egész szankciós rendszerre nagy csapást mérne az a kísérlet, amely lehetővé tenné a műtrágyát előállító orosz oligarcháknak, hogy megkerüljék a már létező szankciókat. Ez aláássa a támogatást Ukrajnának, és gyengíti a közös erőfeszítést, hogy megállítsuk Putyin háborús gépezetét. Ezért határozottan ellenezzük ezt a határozatot, és köszönjük azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek szintén elvetik azt” – írta Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Mit válaszolnak erre a nyugat-európai vezetők? Ily módon meg lehet menteni sok afrikai országot az éhezéstől. Ugyanezt mondják Moszkvában is – írja a brüsszeli Politico. Amely emlékeztet arra, hogy a műtrágyaválság már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött hiszen a földgáz árának emelkedése drágította meg annak előállítását. A mostani enyhítés sem hozna csodát, de olcsóbbá tenné az orosz műtrágyát mind az afrikai mind pedig az európai mezőgazdaság számára.

Szankciós viták Brüsszelben

Az Európai Unióban kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy komoly problémák állnak fenn a műtrágya globális piacán, és így élelmiszerválság fenyeget. Ezért ezen a téren nagyon óvatosan bántak a szankciókkal. Moszkva – kihasználva a helyzetet – azzal érvel, hogy a meglévő szankciók olyan orosz oligarchák ellen, akik műtrágyát állítanak elő, komolyan ront a helyzeten éppúgy mint az a szankció, mely fekete listára tette Oroszország legnagyobb mezőgazdasági bankját.

Az oroszok erre hivatkozva akartak kiszállni abból a gabona megállapodásból, melyet Ukrajnával kötöttek meg az ENSZ és Törökország közvetítésével. Végül az oroszok nem szálltak ki a gabona megállapodásból, mert az ukrán hajók folytatták a szállítást, és Moszkva rájött arra, hogyha ezt fegyverrel akadályozta volna, az tovább rontotta volna Oroszország amúgyis igencsak megkopott presztízsét.

Nyugat európai kikötőkben viszont ott horgonyoztak az orosz műtrágyát szállító hajók, melyeket a szankciók miatt nem lehetett kirakodni. Bár a szállítmányokra nem vonatkozott egyetlen uniós szankció sem, de a bizonytalan jogi helyzet miatt sok kikötőben mégsem rakták ki az orosz műtrágyát.

A lengyel miniszterelnök azt követelte, hogy ez maradjon is így. Mateusz Morawiecki kifejtette Brüsszelben, hogy

“az élelmiszerbiztonságra hivatkozva nem szabad enyhíteni a szankciókon miközben Ukrajna polgári lakosságát orosz bombák gyilkolják.”

Csakhogy a Vöröskereszt nemrég közzétett egy jelentést arról, hogy jelenleg 145 millió ember éhezik Afrikában, ebből 26 millió helyzete válságos részben amiatt, hogy nem érkezik gabona és műtrágya Oroszországból és Ukrajnából. Az afrikai államok negyven százaléka ezért is nem szavazta meg azt az ENSZ határozatot, mely elítélte Oroszországot ukrán területek megszállása miatt.

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

A legnagyobb probléma az áremelkedés: 2020 májusa óta csaknem 200%-kal nőttek a műtrágya árak a globális piacon. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ha minden így megy tovább, akkor Afrika élelmiszer termelése 20%-kal csökkenhet.

Afrika viszonylag kevés műtrágyát használ, de a magas árak akadályozzák a mezőgazdaság korszerűsítését.

Oroszország a szankciók ellenére nem jár rosszul hiszen a magas árak kompenzálják azt, hogy tavalyihoz képest 10%-kal csökkent az ország műtrágya exportja. Értékben ugyanakkora a műtrágya kivitel – idézi a moszkvai kereskedelmi minisztérium közleményét a brüsszeli Politico.

“Sújtsák uniós szankciók Orbánt és bandáját!”

Azt követeli a Jobbik elnöke, aki az Európai Parlament képviselője, hogy az Unió hozzon szankciókat Orbán ellen. Szankciókat Orbán ellen! címmel írt egy társas oldalon. Kifejtette, hogy “Az Európai Unió már jó ideje szankciókkal sújtja az orosz vezetést és a hozzá közelállókat. Helyes.

A minap rács mögé került pár korrupt uniós politikus, és a segítőik is. (Ez célzás a
Katargate-re, melynek kapcsán letartóztatták az Európai Parlement szocialista alelnökét is.) Helyes.

De akkor Orbán és a fideszesek miért élvezhetik még mindig a vagyonukat és az európai biztonságot, miközben Európa esküdt ellenségei és orosz ügynökök?” – tette fel a kérdést a Jobbik elnöke. Aki levonja a logikus következtetést:

”Itt az ideje, hogy az Európai Unió Orbánt és bandáját is szankciókkal sújtsa!”

Ironikus, hogy pontosan akkor követeli ezt a szankciót a Jobbik elnöke amikor Orbán Viktor a szankciók ellen rendez nemzeti konzultációt.

Orbán orosz ügynök?

Ez a nyíltan megfogalmazott vád egy magyar ellenzéki párt vezetőjétől azért lehet különösen kínos Orbán Viktor számára, mert az USA elsősorban emiatt elégedetlen a magyar miniszterelnökkel. Ha a Jobbik vezére bizonyítani is tudná, hogy Orbán valóban Putyin ügynöke, akkor ez pompás hivatkozás lenne arra a demokrata adminisztrációnak Washingtonban, hogy miért is akar megszabadulni a magyar miniszterelnöktől.

Orbán a trójai faló szerepet játsza az Európai Unióban, ahol lépten nyomon akadályozza a szankciókat Oroszország ellen. Orbán orosz kapcsolatait vizsgálja a CIA, amely ilyenkor a pénz útját követi. A Gazprombank intézte Putyin nyugati barátainak finanszírozását az utóbbi időben. A brit hírszerzés megszerzett egy listát Putyin nyugati barátairól, akik pénzt kaptak az orosz elnöktől. A britek átadták a listát az amerikaiaknak. Akik a magyar érdeklődésre azt válaszolták, hogy eddig nem találtak érintettséget. Dehát Putyinnak sok listája van. Azonkívül ott van a gázkereskedelmi cég, a Svájcban bejegyzett MET, amely igencsak szépen profitált a földgáz árrobbanásból. Lantos Csaba, akit Orbán a MET elnöki posztjáról helyezett át az energia minisztérium élére többször is cáfolni kényszerült azt, hogy a magyar miniszterelnök részvényes lenne a gázkereskedelmi cégben.

Az amerikaiaknak feltehetően vastag dossziéjuk van Orbán Viktorról éppúgy mint az oroszoknak. Washingtont feltehetően nem az információ hiány akadályozza abban, hogy megbuktassa a magyar miniszterelnököt hanem még nem született politikai döntés erről. Az USA-nak meg az Európai Uniónak nem hiányzik még egy válság Ukrajna közvetlen szomszédságában. Orbán állítása: én vagy a káosz politikai realitást tükröz. Vajon meddig? Ezen töprenghet Orbán Viktor miközben Katarban követi a világbajnokságot.

Katarban nyugodtan előadhatná Gounod Faustjának híres áriáját arról, hogy eladó az egész világ! Mefisztó dala akár Orbán Viktor önvallomása is lehetne.

Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”

A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…

Orbán és Lantos

A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért  felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.

Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL  és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.

Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.

Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Háromszorosára nőtt az orosz chip import Kínából

Putyin elnök Szamarkandban találkozott Hszi Csinping elnökkel. Az Üzbegisztánban megtartott találkozó az első volt azóta, hogy Putyin megindította agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak nem ítélték el Oroszország agresszióját, de nem is támogatják azt. Putyin ezzel kapcsolatban azt mondta a találkozó után: megérti a kínaiak álláspontját. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Oroszország chip importja 90%-al csökkent miután a nyugati országok szankciót vezettek be Moszkva ellen Ukrajna megtámadása miatt.

Az oroszok segítséget kértek Pekingtől. Cserébe olcsó olajat és földgázt kínáltak Kínának. Az üzlet létre is jött – egy kis szépség hibával: a kínaiak sok chipet szállítanak Oroszországnak, de a legfejlettebb technológiával készült félvezetők nincsenek közöttük.

Kína – USA megállapodás

Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója kétszer is találkozott az ukrajnai háború kezdete óta Kína elsőszámú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is. A hosszas tárgyalások eredményeképp a kínaiak és az amerikaiak megállapodtak abban, hogy a legkorszerűbb chipeket Peking továbbra sem szállítja Oroszországnak. Ez óriási csapás nemcsak az orosz hadiiparnak, de olyan stratégiai ágazatnak is mint az energiatermelés. Mind a földgáz mind a kőolajkutatás és termelés erősen digitalizált Oroszországban is. A CIA szerint máris lényegesen csökkent a földgáz és olaj kitermelés Oroszországban a chipek hiánya miatt. Az USA Venezuelában megmutatta, hogy miképp lehet tönkretenni egy ország olajiparát. A latin-amerikai állam hiába ül a világ legnagyobb kőolaj készletén, a kitermelés és az export jócskán visszaesett, mert a berendezések elavultak. Új olajipari berendezések vásárlását a szankciók akadályozzák.

Az USA el van szánva arra, hogy gazdaságilag tönkretegye Oroszországot. Jól mutatja ezt, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában már múlt novemberben megállapította, hogy az oroszok támadni fognak Ukrajnában. Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, és jól ismeri Putyint. Aki nem is fogadta őt, de telefonon tárgyalt vele. A CIA igazgatója ezek után nem utazott haza Moszkvából hanem Brüsszelbe sietett, ahol szankciókról állapodtak meg Oroszországgal szemben arra az esetre, ha az orosz agresszió bekövetkezik Ukrajnában. Ez végül csak február 24-én történt meg, de az első két szankciós csomag készen állt: az egyik az orosz pénzek befagyasztására irányult, a másik pedig a chip exportra, melyet teljesen betiltottak Oroszországba. Ez azt jelenti, hogy amerikai büntetőintézkedések sújthatják azokat az európai cégeket, melyek esetleg megpróbálnák megszegni a szankciókat. Az Európai Unióban Ursula von der Leyen asszony kabinetfőnöke a szankció felelős. A német katonatiszt korábban elvégzett egy katonai akadémiát az USA-ban is.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

Putyin: hatalmas problémákat okoznak a nyugati szankciók

A high tech ágazat szenvedi meg a leginkább a nyugati szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, “amely nem fejlődhet a világtól elzárva” – mondta az orosz elnök.

“Ez óriási kihívás hazánknak” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy videókonferencián, mely Oroszország gazdasági vezetői vettek részt. A Stratégiai Fejlődés és Nemzeti Programok Tanácsának ülése időben egybeesett azzal, hogy Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról tanácskoztak.

“A kolosszális nehézségekkel szemben új megoldásokat keresünk” – fejtegette az orosz elnök. Aki azt is közölte, hogy mai globalizált világunkban nem lehet egy államot csak úgy kizárni a rendszerből, hogy “körzővel és vonalzóval kijelölünk egy területet, és kerítéssel körbe kerítjük azt.”

Sok külföldi high tech cég felfüggesztette vagy végképp befejezte működését Oroszországban azt követően, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én Ukrajna ellen. Köztük vannak olyan óriások is mint az Apple, a Microsoft vagy az Intel.

Oroszország saját high tech cégei óriási problémákkal kerültek szembe, mert nem kapnak nyugati chipeket és külföldi pénzeket. A Yandex, orosz internetes óriás  szinte le is állt, majd áthelyezte működésének központját Belgrádba. Szerbia megőrizte jó viszonyát  Oroszországgal az ukrajnai agresszió után is, ezért sok orosz cég döntött hasonlóképp, hogy elkerülje a nyugati szankciókat. Moszkvában külön állami bizottságot hoztak létre a szankciók kijátszására. A bizottság alelnökévé Putyin saját lányát nevezte ki, aki nagymamája nevét viseli (Katyerina Tyihonova).

Hogy akarja Putyin megoldani a high tech problémát?

Szuverén technológiai fejlődéssel, melyet az orosz pénzintézetek maximálisan támogatnak. Putyin fel is szólította a hazai bankokat, hogy jelentős összegekkel siessenek a pénzügyi gondokkal küszködő high tech vállalatok segítségére.

“Részletes terveket várok ezzel kapcsolatban a nemzeti banktól és a pénzügyminisztériumtól”

– jelentette ki az orosz elnök.

Az Európai Unió – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fékezni akarja az orosz high tech szektor növekedését, mert az döntő fontosságú mind a hadiipar mind pedig a földgáz és kőolaj kitermelés szempontjából.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a szankciók jobban fájnak Európának mint Oroszországnak. Válaszul Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője annyit mondott, hogy

“néhány európai vezetőnek az a véleménye, hogy hiba volt szankciókkal sújtani Oroszországot.

Szerintem ez nem volt hiba, ezt kellett tennünk és ezt tesszük a jövőben is.”

Csökken az orosz olajkitermelés

Az oroszok panaszkodva jósolják, hogy a nyugati szankciók miatt kénytelenek csökkenteni a kőolaj kitermelését noha arra nagy a kereslet lenne a világban.

A moszkvai pénzügyminisztérium közzétette a számokat is: tavaly 524 millió tonnát értek el, idén már csak 475 millió tonnára számítanak, jövőre pedig még ennél is kevesebbre, csak 472 millió tonnára.

A fő ok: a nyugati országok élükön az USA-val nem szállítanak korszerű olajkitermelő berendezéseket Oroszországba sőt a pótalkatrészek exportját is betiltották. Olyan chipeket sem szállítanak, melyek nélkülözhetetlenek akkor, ha az oroszok maguk szánnák rá magukat a gyártásra.

Ez az USA jól kipróbált és igen hatékony módszere: így kényszerítették gazdasági csődbe Venezuelát, amely pedig a világ legnagyobb olajkincsén ül. Miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, az amerikaiak rögtön küldöttséget küldték Venezuelába, mely korábban az USA egyik legfőbb olajszállítója volt. A szankciókat enyhítik, hogy Venezuela olajipara felzárkózhasson, de szakértők szerint ehhez még hosszú időre lesz szükség, mert annyira lerobbant az ország olajipara az amerikai szankciók miatt.

Az orosz energia bevételek nem csökkennek a szankciók miatt

Hosszú távon hatékonyak lehetnek a szankciók Oroszországgal szemben, de egyelőre Moszkvában inkább növekvő energia bevételekre számítanak a magas árak miatt. A moszkvai pénzügyminisztérium idén több mint 10 ezer milliárd rubelre számít az energiahordozókból, ez tavalyhoz képest 15,2%-os emelkedést jelent. Mindez nem azért következett be, mert az orosz rubel árfolyama a béka feneke alá csökkent. Ellenkezőleg: az orosz rubel volt az első félév legjobban teljesítő valutája a világpiacon. A fő ok: a magas energia árak.

2023-ban már kisebb bevétellel számol a moszkvai pénzügyminisztérium: 9,1 ezer milliárd rubel, a következő évben pedig 8,4 ezer milliárd rubeles energiabevételt jósolnak.

Mindez persze az Ukrajnában zajló háború függvénye. Ennek kimenetelét és várható gazdasági hatását senki sem meri megjósolni sem Oroszországban sem pedig azon kívül.

Németország nem akadálya az olajembargónak

Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.

„Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”

Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió „ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.

A szankciók prioritása „Putyin bevételének csökkentése”.

Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:

„Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.

Soha korábban az Európai Unió „olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.

Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:

„A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza

– mondta.

A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.

„Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”

– mondta von der Leyen.

Szankciókkal meg lehet állítani Oroszországot

Annak ellenére, hogy Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt nagyszabású szankciókat hoztak Oroszország ellen, az európai országok továbbra is vásárolnak olajat és gázt az agresszor országoktól, így biztosítva Oroszországnak a háború folytatásához szükséges erőforrásokat. Az ukrán kormány ezt bátorításnak tekinti az Ukrajna elleni offenzíva folytatására.

Andrej Illarionov azt mondta, hogy Oroszország „nem veszi komolyan” más országok fenyegetését energiafogyasztásának csökkentésével. Azt sugallja, hogy Putyin kész volt csapást mérni Oroszország gazdaságára, bemutatva prioritásait.

„Területi ambíciói, birodalmi ambíciói sokkal fontosabbak, mint bármi más, beleértve az orosz lakosság megélhetését és az ország pénzügyi helyzetét… és még kormánya anyagi helyzetét is”

– mondta Putyin volt tanácsadója.

„Ha a nyugati országok megpróbálnak valódi embargót bevezetni az oroszországi olaj- és gázexportra… Lefogadom, hogy egy-két hónapon belül valószínűleg leállítják az orosz ellenségeskedést Ukrajnában. Ez az egyik nagyon hatékony eszköz ami a nyugati országok kezében még mindig megvan.”

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!