Kezdőlap Címkék Szankció

Címke: szankció

G7 – Hirosima 2023

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első  csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

A bejelentések célja, hogy

„megfosszák Oroszországot a G7-ek technológiáitól, ipari berendezésektől és szolgáltatásoktól, amelyek támogatják háborús vállalkozását”.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az „Oroszország számára a harctéren alapvető fontosságú” áruk exportjának korlátozását, valamint azon entitások célba vételét, akiket azzal vádolnak, hogy Moszkva megbízásából felszerelést szállítottak a frontra.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió korábban úgy döntött, hogy korlátozza orosz gyémántimportját, amely iparág évente több milliárd dolláros bevételt jelent Moszkvának.

„Az orosz gyémántok nem örökkévalóak ”

mondta tegnap este, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Ezek a szankciók azt mutatják, hogy

„a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

– jelentette ki a maga részéről Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár  felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

Szijjártó Moszkvában – USA szankciók magyar vezetők ellen

Orbán Viktor legfőbb janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi saját magát, ismét Moszkvában tárgyal.

A legmagasabb rangú partner Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, de szerepel a listán a Roszatom vezetője is. Ez az orosz cég építi Paks 2-őt. A magyar földgáz ellátás 80-85%-a Oroszországból jön, ezért az energiabiztonság szempontjából döntő fontosságúak ezek a tanácskozások – indokolta utazását Szijjártó Péter a Facebookon.

Arra az apróságra már nem tért ki, hogy miközben minden más uniós tagállam mérsékelni igyekszik a gázfüggést Oroszországtól addig az Orbán kormány fenntartja azt annak ellenére, hogy emiatt többször is bírálta őket Brüsszel és Washington, amelyek egységes fellépést és kiállást várnak Ukrajna mellett és Moszkvával szemben.

A magyar diplomácia orosz külön útja eddig nem fizetődött ki: Putyin nem adja olcsóbban a földgázt “magyar barátainak”  – ahogy azt megígérte.

A Népszava kiszámolta, hogy

Magyarország 256 milliárd forinttal fizetett többet az orosz gázért mintha azt a tőzsdén vásárolta volna meg.

Attól persze, hogy Magyarország nem járt jól, egyes magyar vezetők szépen pénzelhetnek az orosz gáz üzletből. Már a Szovjetunió is így finanszírozta a hozzá hű magyar kádereket, és Putyin folytatja ezt a gyakorlatot. Jelenleg a Gazprombankon keresztül pénzelik Putyin külföldi barátait. Egy listát megszerzett a brit hírszerzés, amely átadta azt a CIA-nak. Egy orosz oligarcha kiesett a kórház ablakán Moszkvában, mert állítólag köze lehetett a lista Nyugatra kerüléséhez. A magyar diplomácia nyugtalanul érdeklődött is Washingtonban a listáról, de csak azt a kétértelmű választ kapták, hogy egyelőre nem találtunk magyar nevet.

Amerikai szankciók

Az USA nem vár tovább: a nagykövetség bejelentette, hogy szerdán Pressman nagykövet szankciókról beszélhet, melyek egyes magyar vezetőket illetnek épp amiatt, hogy a magyar-orosz kapcsolatok éppoly szívélyesek ma is mint Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt pedig már több mint egy éve zajlanak a harcok Ukrajnában. A magyar diplomácia mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban elszigetelődött hiszen Orbán Viktor az egyetlen olyan csúcsvezető, aki még nem látogatott el Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Zelenszkij ukrán elnököt. Legutóbb már Stoltenberg NATO főtitkár személyesen közölte Szijjártó Péter külügyminiszterrel, hogy a magyar vétó ellenére megtartják a NATO – Ukrajna találkozót. A magyar diplomácia azért blokkolja ezt, mert a magyar kisebbség jogait az ukrán kormány nem kellőképp respektálja.

Szankciók, avagy Brüsszel a hibás mi csak megszavazzuk!

Szankció, szavalják már a gyerekek is, miközben sok ember zárja el a gázcsapot. Nem a gáz fogyott el, hanem az emberek pénze, mert sokan vagy esznek, vagy fűtenek.

Az oroszok elleni kényszerintézkedések nálunk minden alól felmentő okká léptek elő, és ha valaminek a korábbiaknál többszörösére nő az ára azért természetesen nem a kormány hibás, hanem a szankciók. Ezt harsogja a közpénzből forgatott kampányfilm a közpénzből  fizetett médiafelületeken.

A szankciók eredeti célja természetesen nem az, hogy hivatkozási ok legyen, de Orbánék jól felhasználják saját hibáik (bűneik) leplezésére, a NER kórus pedig nem csak bólogat, hanem hangosan ismételgeti is.

Egyértelmű, hogy Moszkva rablóhadjárata, melyben az agressziója mellett háborús bűnösként is tündököl, ellenlépésért kiált, mert láthattuk mi történik akkor, ha nincs ilyen. A Krím einstandolásakor szinte semmi ellenlépés nem történt ezért nem csoda, hogy Putyin vérszemet kapott.

Hja, mondogatta, ha ez ilyen egyszerű… és bizony, ha engedünk neki, akkor tényleg az. Ránéz a térképre, aztán int a csapatoknak: irány Kijev! Onnét már Berlin sincs olyan messzire.

További veszély a demokratikus országokra nézve, hogy a vérszem nem csak Putyinék sajátja –  ott van Kína Tajvan fájdalma, és ott vannak a terrorista meg a fanatizált államok (utóbbi kettő sokszor azonos), akik hagymázos álmaik megvalósításának hivatkozási alapjaként mutogathatnának a nagy testvérre.

A demokratikus világban bármely agresszív lépést válasz nélkül hagyni az agresszió létjogosultságának  elfogadását jelentené.

Az ezzel járó negatív gazdasági hatásokat vállalni kell.

Hungarikum, hogy ezt kies hazánkban milyen sok ember képtelen megérteni. Hatványozottan az, hiszen Miniszterelnök úr sem akarja érteni. Lehetséges persze, hogy ennek ellenére mégis érti, mivel az összes szankciót megszavazta, azaz az szankcióellenesség csak a szokásos nemzethülyítésre kell.

A szankció lehet politikai vagy gazdasági. Az első jelképes kárt okoz, például nem hívják meg az embert valahová, na bumm, a második viszont már kézzelfogható, így, ha a magyar kormányfő áldott jó szívének köszönhetően nem szeretné, hogy szegény Kirill pátriárka kihűlt leveskéje mellett dideregjen, az EU-val kell megküzdenie. Meg is tette „böcsülettel”, ezért a pátriárka ma is a halkan pattogó aranykandalló mellől nézi 4K tévén az ukránokat, ahogy menekülnek rommá lőtt, fagyos házaikból kis motyóikat cipelve.

Van még pár további orosz oligarcha, akiknek sorsát Miniszterelnök úr a szívén viseli, így a magyarok harca a putyinista elit jóléte érdekében eltarthat még egy darabig. Nekünk ez persze semmi, simán abszolváljuk mindegyiket. Szívósságunk legendás, nem csak köztudott.

„Mi, magyarok” -, kezdené szózatát büszke daccal szeretve tisztelt miniszterelnök urunk, ha a szívósságról kellene előadást tartani.

Az lenne ideális, ha szankció a kivetőnél nem járna semmiféle kárral, akire viszont kivetették, azt másodperceken belül tönkre teszi gazdaságilag. Nos, ilyen még Fülig Jimmy legnagyobb sajnálatára sem létezik.

Kevésbé ideális esetben a kivetőknél a szankciók okozta kellemetlenségek fokozottak, a fenyítettnek meg kimarad ugyan az import, és az ipar tényleg bukdácsolni kezd, de csak uszkve egy év után. Nagy ország esetén ez így törvényszerű, a megrendítő negatív hatásra várni kell.

Nálunk, mint kivetőknél felbukkannak további mellékhatások is.

Például az Európában a magas infláció. Ebben mi dagadó mellel jeleskedünk: nálunk majd háromszorosa az európai átlagnak. Csakhogy a kormány szokásához híven hazudik és állításával ellentétben ennek döntő részét nem a szankciók okozzák:

1./ Az energiadrágulás főként amiatt következett be, hogy Putyin elzárta a gázcsapot,
2./ a forintgyöngülés jócskán hozzájárult az energiaárak növekedéshez, amely a kormány sara,
3./ „jobb ha hosszútávú szerződést kötünk az oroszokkal” hazugságának köszönhetjük, hogy nem jutunk olcsóbban a piacról földgázhoz,
4./ ha kevésbé hagyatkoztunk volna az elmúlt 12 évben az olcsó orosz gázra (szigetelések, egyéb energiafelhasználást csökkentő beruházások), kevesebbet kellett volna az emelkedő árú energiafajtából vásárolni.

A fentiek alapján javasolnánk elsősorban Putyin (~50%), másodsorban a kormány (~30%) felelősségének firtatását, mert Brüsszel az előbbieknél jóval kisebb mértékben felelős
(~ 20%), és még ez a mondottnál jóval kisebb károkozás is (melyet Orbán is megszavazott) elengedhetetlenül szükséges válaszlépés volt úgy politikailag, mint gazdaságilag.

Egyébként, ha Putyin nem robbantja ki a háborút, akkor Brüsszel ezen okból történt magyarországi károkozása – szankciók híján – nulla lett volna, vagyis Putyinra fentebb rótt 50% jóval inkább 100%!

Persze a kormány mást mond, az átverésünk folyamatos. Miniszterelnök úr az elmúlt év augusztusánál ragadt le (addig voltak neki kedvezők az adatok), arra hivatkozva mantrázza még mindig, hogy  a szankciók nem érik el céljukat, mert például Moszkvában még mindig nagyon olcsó az élelmiszer, hogy dőzsölhetnek belőle az oroszok. Az véletlenül kimaradt ennek  magyarázatából, hogy az orosz mezőgazdaságra nincs hatása az Unió által megszavazott szankcióknak.

Ezek pont olyan átverések, mint a Miniszterelnök úr által korábban emlegetett 180.000 HUF/hó/háztartás rezsitámogatás, amelynek folyamatos fizetéséhez annyi pénzre lenne szükség, hogy félévenként csődölne be az állam, pedig már enélkül is befektetésre nem ajánlott, bóvli minősítésű kötvényeivel. Lehet, persze, hogy a múlt év valamelyik napján pár percig ennyi volt, de a bemondott összeg azelőtt és azóta is szégyenteljes hazugság, aminek már a leírása is kézgörcsöt okoz normál agyműködésű embereknél.

Nem kevés kell ám ahhoz, hogy egy értelmiségi vállalja az ostobaság hirdetését, de azért a NER lapokat nézve láthatóan van az a pénz.

Mi lesz a tizedik uniós szankciós csomaggal Oroszország ellen?

Brüsszel azt szeretné, ha minden uniós tagállam pontosan jelezné: milyen orosz javakat foglalt le Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta? Aki elmulasztaná a bejelentést, az büntetést fizetne. Az utolsó percig vita folyt a lefoglalt orosz javakról az Európai Unióban. Ezzel sok tagállam nem ért egyet – írja a brüsszeli Politico.

300 milliárd dollárt fagyasztottak be a G7 és az Európai Unió tagállamai csak az orosz nemzeti bank deviza készletéből. Ezt a hatalmas összeget és a többi lefoglalt orosz javak ellenértékét Ukrajna újjáépítésére kívánja fordítani az Európai Unió, de ez számtalan nemzetközi jogi csapdát rejt. Brüsszel mindenekelőtt azt szeretné tudni, hogy melyik tagállam mennyit foglalt le. A tervezet szerint bejelentési kötelezettség lenne. Ha pedig valaki ezt nem teljesítené, akkor komoly büntetést kellene fizetnie. Jogi személy esetében ez felmehet a cég üzleti forgalmának 10%-ára is. Szankció alá eső orosz személyek esetében a büntetés maximum 50 ezer euró lehet.

13 uniós tagállam nemet mondott erre az elképzelésre köztük az Európai Unió három vezető hatalma: Németország, Franciaország és Olaszország. Ezek az országok arra hivatkoztak, hogy ilyen gyorsan nem tudnak előállítani egy szankciós listát az orosz javakról, mert ahhoz még nagyon sok jogi részletet tisztázni kellene. A brüsszeli bizottság azt szeretné, hogy a tizedik szankciós csomagban már ez is benne lenne. Ezt a szankciós csomagot az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulójára időzítik tehát szimbolikus jelentősége van.

Péntek ma van

A viták hevesek, mert a határidő rövid: február 24, az agresszió első évfordulója péntekre esik. A brüsszeli bizottság új kompromisszumos javaslatot terjesztett elő. Ebből már kihúzták azt, hogy büntetés jár azért, ha valaki nem jelenti be precízen a lefoglalt orosz javakat. Sok tagállam vitatja a brüsszeli bizottságnak azt a jogát, hogy büntetéseket szabjon ki, mert a szankciók végülis nemzeti hatáskörben vannak.

A tizedik szankciós csomag ügyében a brüsszeli bizottság már két fontos témában meghátrálásra kényszerült. Kihúzták a szankciós listáról az orosz nukleáris ágazatot és a gyémánt kereskedés ügyében heves vita folyik.

Az orosz nukleáris ágazat elleni szankció jelentős részben Magyarország tiltakozása miatt került ki a tizedik csomagból, de Franciaország is ellenezte amint az kiderült Szijjártó Péter külügyminiszter pár nappal ezelőtti párizsi látogatásán.

A brüsszeli bizottság számíthat néhány más tagállam támogatására az orosz javakkal kapcsolatos szankció ügyében. Ezek az uniós tagállamok azt hangsúlyozzák, hogy

“Brüsszelnek hatékony eszközökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ellenőrizni tudja az Oroszország elleni szankciókat”

– írja a brüsszeli Politico.

A lap persze azt is megemlíti, hogy minden tagállam egyetértésére szükség van a szankciós csomagok összeállításakor.

Tovább az orbáni úton

A csőd előtti évtizedekben ez volt a kommunista pártok jelszava Európa keleti felén: tovább a lenini úton! Lenin 1924-ben meghalt, ezért a jelszó semmi mást nem mondott mint azt, hogy “folytatjuk azt, amit eddig csináltunk, mert nekünk magunknak semmilyen elképzelésünk sincsen semmiről”.

A szellemi impotencia még jóval a Szovjetunió bukása – 1991- után is meghatározza ezt a régiót. Mi sem mutatja ezt jobban mint Putyin háborúja Ukrajnában, melyet Blinken amerikai külügyminiszter az elmúlt kor vészes emlékének titulált.

Orbán Viktor életében vált klasszikussá egy olyan korban, melyben annyira gyorsak a változások, hogy a vezérek is csak tettetni tudják azt, amit elvárnak tőlük a saját rendszerükben: megmondják, hogy merre van előre?!

A jövőkép végképp elveszett – ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből a Várkert Bazárban. Orbán “jobbkeze” , Matolcsy György még nem is oly rég azt ígérte, hogy utolérjük Ausztriát. Aztán maga a Nemzeti Bank elnöke cáfolta meg ezt az optimista víziót a parlament gazdasági bizottsága előtt mondván immár a túlélés a tét. A nemzeti együttműködés rendszerének 13-ik évében ez nem épp lenyűgöző perspektíva, de legalább reális.

Zsákutcában hol van előre?

A háború és az infláció a két legfőbb veszély – állapította meg Orbán Viktor a kincstári realizmus szellemében. A magyar miniszterelnök azt is bevallotta: valójában egy amerikai puccstól tart miközben abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Csakhogy a Biden-Blinken terv sikeresnek bizonyult: Putyin Oroszországa teljesen elszigetelődött, és Európa felzárkózott az Egyesült Államok mögé. Orbán játéktere minimálisra szűkült Európában. Ezért is fogadja a kínai diplomácia vezetőjét hétfőn, hogy megmutathassa: vannak még befolyásos támogatói külföldön. Csakhogy Kínának is százszor fontosabb az amerikai kapcsolat mint Oroszország vagy pláne Magyarország.

Kína béketervet dolgozott ki az ukrajnai válság megoldására, de Blinken külügyminiszter Münchenben arról beszélt, hogy Peking Oroszország katonai támogatására készül, és óva intette ettől a kínaiakat.

Ami még kínosabb Orbán számára: Trump fő támogatói a hadiiparban és az energiaszektorban pompásan pénzelnek – hála a Biden adminisztráció hidegháborús politikájának. Miért változtatnának ezen, ha esetleg hatalomra kerülnének 2024-ben?

A rekord infláció fő oka az Orbán kormány gazdaságpolitikája

Erre legutóbb Surányi György mutatott rá, akire – név nélkül – célzott is beszédében a miniszterelnök. A Nemzeti Bank egykori elnöke arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy a magyar infláció azért a legmagasabb az Európai Unióban, mert annak jórészt belső okai vannak.

Az Orbán kormány így akarja visszaszedni a lakosságtól azokat a milliárdokat, melyeket a választások előtt kiadott annak érdekében, hogy újra kétharmados többséget szerezzen a parlamentben.

Az inflációval tehát Orbán pénzénél van. A szankciós inflációról szóló propaganda csak a figyelem elterelését és a bűnbak keresést szolgálja. Egyébként pedig az energiaárak emelkedése már jóval a szankciók előtt megkezdődött, mert az Egyesült Államok számára csak így kifizetődő a palagáz és palaolaj kitermelése. Ebből a szempontból az USA-nak kapóra jött Putyin agressziója hiszen kiszoríthatta jelentős részben  az olcsó orosz olajat és földgázt Európából.

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Három cégre csaptak le a hatóságok a szankciók feltételezett megsértése miatt Németországban – közölte az ügyészség. Amely azt is megemlítette, hogy három személy lakhelyén is vizsgálódtak a hatóságok, de neveket nem közöltek. A Reuters szerint az egyik gyanúsított cég a Smart Impex, amely elektronikai alkatrészekkel kereskedik, és Törökországon keresztül továbbra is üzletelt Oroszországgal. A Smart Impex főnöke 2022 márciusában tehát nem sokkal az első szankciók után létrehozott egy céget Törökországban. A Reuters interjút készített a Smart Impex főnökével még tavaly októberben amikor a német kereskedő cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy

“nem szállítunk Oroszországnak, melyet szankciók sújtanak, de továbbra is exportálunk Törökországba, amelyre nem vonatkoznak az uniós tilalmak.“

És mi van az ön által alapított török céggel? Az nem exportál Oroszországba?

“Ez üzleti titok” – válaszolta októberben a német cég főnöke a Reutersnek. Decemberben lemondott a német cég ügyvezetője lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy

“nem tudtam arról, hogy a török cég Oroszországba exportál. Én abban a hitben voltam, hogy a mi vállalatunk megszüntette kivitelét Oroszországba miután az megtámadta Ukrajnát.”

Törökország közismerten profitál abból, hogy nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrel decemberben levelet küldött az Európai Parlamentnek, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Emiatt sokan Törökországon keresztül üzletelnek Oroszországgal. Erdogan elnök a maga kissé nyers modorában így reagált:

“Nekem Borrell nem partner. Beszélhet a török külügyminiszterrel. A nyilatkozata csúnya. Borrell nem szólhat bele abba, hogy milyen a kapcsolatunk Oroszországgal. Nincsen se felhatalmazása se képessége arra, hogy döntéseket hozzon. Kicsoda ő egyáltalán ahhoz, hogy beleszóljon abba: milyen a mi szankciós politikánk Oroszországgal kapcsolatban?!”

A New York Times nemrég hosszú cikkben foglalkozott azzal, hogy Oroszország szomszédai profitálnak a szankciókból, melyekkel a Nyugat Moszkvát sújtja az Ukrajna elleni agresszió miatt. Törökország esetében nemcsak arról van szó, hogy nyugati cégek rajta keresztül szállítanak tiltott árukat Oroszországba hanem arról is, hogy orosz árukat visznek így a világpiacra. Novorosszijszk kikötőjébe rakodják be az orosz árukat, melyeket Isztambulba szállítanak. Ott aztán átcímkézik, és irány a világpiac.

“Oroszország gazdasága nem omlik össze. Nem igaz az, hogy Putyinnak ne lennének meg az eszközei a háború folytatására” – idézte a szankciókkal kapcsolatban a New York Times Oroszország egykori pénzügyminiszter-helyettese, Szergej Aleksasenko.

“Kína és Törökország nagy szerepet játszik abban, hogy Oroszország importja nem csökkent jelentősen”

– mondta a New York Timesnak Matthew Klein, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: A kereskedelmi háborúk és az osztályharc.

Magyarország jobban teljesít: az élelmiszer infláció 53,7% volt januárban

Kissé kényelmetlenül érintheti a kormányt, hogy szerintük a szankciók miatt drágult minden, de valahogy az ugyanezen szankciók terhét igazán viselő uniós országokban látványosan csökken az élelmiszerek ára, míg nálunk a legfrissebb KSH adatok szerint meghaladja  50%-ot. El is vonult a kormány (szégyenében?) háromnapos kihelyezett kormányülést tartani Sopronba.

A G7 portál élelmiszer árindexe októberben tetőzött, és lassú apadás volt tapasztalható novemberben és decemberben. Januárban viszont majdnem újra elérte  az októberi rekordot. Miért? Korábban a tej termékek és a tojás vitték a prímet a drágulásban, januárban viszont a pékáru és a zöldség. A félbarna kenyér egy hónap alatt 25%-ot drágult míg a kifli és a zsömle 15%-kal. A kígyó uborka 32%-kal lett drágább mint decemberben, az alma 19%-kal, a tv paprika 14%-kal, a sárgarépa 12%-kal.

A G7 bevásárló kosarának összege tavaly 18.262,- forint volt, idén 28.058,- forint lett januárban.

Németországban a vaj fele annyiba kerül mint nálunk

Az infláció csökkenésnek indult a gazdagabb uniós tagállamokban az élelmiszerek terén míg Magyarországon januárban 53,7% volt vagyis elképesztően magas. Tegyük hozzá, hogy ez a nagyon magas infláció úgy alakult ki, hogy a kormány árstoppot vezetett be több élelmiszerre. A termelők és a kereskedők ennek eltörlését követelik. Ha ez megtörténne, akkor további áremelkedés következne be ahelyett – hogy mint az Európai Unió fejlettebb tagállamaiban – csökkenésnek indulna az élelmiszerek inflációja.

Putyin vesztésre áll az unió elleni energia háborúban

Egyharmaddal kisebb bevétele lehet az olaj és a földgáz exportjából idén Oroszországnak , amelynek költségvetése döntő mértékben függ ettől. Putyinnak hozzá kell nyúlnia a vastartalékhoz, ha folytatni akarja a háborút – írja a brüsszeli Politico.

45%-át tette ki Oroszország költségvetésének tavaly az olaj és földgáz export. 155 milliárd euróról van szó, ez pedig 30%-kal magasabb mint az előző évben. Az ok: Oroszország ugyan jóval kevesebb olajat és földgázt tudott eladni külföldön a szankciók miatt, de az energia válság olyan magasra vitte fel az árakat, hogy az oroszok még így is pénzüknél voltak. Idén már valószínűleg nem így lesz, mert az ukrajnai háború előtti szintre süllyedt az olaj és a földgáz ára az európai piacon, ahol immár Norvégia vette át a fő energia szállító szerepet Oroszország helyett. Így baj lehet a költségvetéssel Moszkvában hiszen már a tavalyi is deficites volt – közölte kedden Andrej Sziluanov pénzügyminiszter. Az ukrajnai háborút megelőző időszakban Oroszország költségvetése mindig többletet mutatott épp az energia export miatt. Tavaly már a GDP 2,3%-át tette ki a hiány! Miközben a GDP csökken, a deficit nő – ez az ukrajnai háború egyik legkínosabb gazdasági következménye Oroszország számára.

Maga az orosz kormány is úgy véli, hogy idén kevesebbet kaphat az olaj és a földgáz exportért: 23%-os csökkenéssel számolnak.

Pedig már tavaly sem ment fényesen a Gazpromnak, amely elveszítette prémium piacát, az Európai Uniót. Tavaly 46%-kal csökkent a földgáz exportja – ismerte el Alekszej Miller vezérigazgató.

A tavalyi költségvetésben a földgáz export 10-15%-ot képviselt, idén ez minden bizonnyal kevesebb lesz.

Az olajszankciók jelentik az igazi kemény csapást Putyinnak

37,9 dollárért vesz Kína egy hordó Ural olajat Oroszországtól miután Peking vígan kihasználja Moszkva szorult helyzetét. Szakértők szerint 55 dollár fölött jelent igazi profitot egy hordó Ural olaj eladása a világpiacon. December 5-től érvényes az olajársapka, melyet a G7 államok, az Európai Unió és Ausztrália alkalmaznak Oroszország ellen Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az olaj ársapka 60 dollár, jelenleg ez alatt folyik a kereskedés. A Nyugat nem vásárol tengeren szállított olajat Oroszországtól, de a csővezetéken érkező nyersanyag mentesül a szankciók alól. Az egyik orosz vezeték Ukrajnán keresztül szállít olajat az Európai Unióba, a másik Bakun keresztül dél felől.

“Az olaj szankciók jelentik a legsúlyosabb csapást az orosz költségvetésre. Ezt csak fokozhatja, hogy február 5-től kiterjed a bojkott az orosz olaj termékekre is”

– nyilatkozta a Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi békekutató intézet főmunkatársa.

Mivel fenyegetőzik Putyin?

Azzal, hogy február elseje után nem ad el olajat olyan országoknak , melyek alkalmazzák az olajársapkát. Az elnöki rendeletben van egy kiskapu: Putyin kivételt tehet vagyis Oroszország barátai felmentést kaphatnak.

“Nem lehet igazán komolyan venni Putyin fenyegetését ugyanis Oroszországnak nemigen van alternatívája, nincs elég nagy olajszállító flottája. Kénytelen hajókat bérelni. Csakhogy erre a szankciók miatt immár nincs lehetősége”

– mondja Alekszandra Prokopenko, aki korábban az orosz nemzeti bankban dolgozott, most pedig független szakértő Moszkvában.

Az oroszok másik fegyvere az, hogy visszafogják az olaj kitermelést, hogy hiányt kreáljanak a globális piacon. 700 ezer hordó olajjal hoznak kevesebbet a felszínre február elsejétől Oroszországban. Persze a szükségből csinálnak erényt, mert a nyugati szankciók chip hiányt is okoznak, és emiatt az olaj és gázipar is egyre nehezebb helyzetbe kerül Oroszországban.

Fokozhatja Putyin gondjait, hogy lelassul a globális gazdaság, mert idén sok ország recesszióba csúszhat. Ilyenkor pedig csökken az olajkereslet.

Tavaly Oroszország GDP-je 2%-kal csökkent. Az ok: Moszkva 50%-kal növelte katonai kiadásait az ukrajnai háború miatt. Mi várható idén? A katonai kiadások további növekedése, és a többi szféra drasztikus kiéheztetése. 20%-kal csökkennek az oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre szánt költségvetési kiadások.

Egyensúly így sincs: a költségvetés hiányát a GDP 2%-ára tervezik Oroszországban. Honnan veszik a pénzt, ha az olaj és földgáz bevételek csökkennek? A vastartalékból: Sziluanov pénzügyminiszter közölte, hogy 29 milliárd dollárt akarnak kivenni a szuverén nemzeti alapból, melyet korábban főként az olaj és földgáz bevételekből töltöttek föl.

“Ha minden így megy tovább elfogyhat a vastartalék 2025-re”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Janis Kluge, a német nemzetközi Békekutató Intézet főmunkatársa.

Hiába olcsó az orosz Ural olaj mégsem kelendő a világpiacon

A Bloomberg felhívja a figyelmet arra, hogy idén januárban régen  nem látott mélypontra jutott az Ural olaj ára a globális piacon, ahol a szankciók miatt egyre kevesebben vásárolnak belőle.

52 dollár egy hordó Ural olaj a világpiacon, ahol egy éve nem láttak ilyet. Ez elmarad az olajár sapkától, melyet december elején 60 dollárban állapítottak meg a G7 országok, az Európai Unió és Ausztrália.

Putyin gazdaságára nézve ez különösen nagy csapás hiszen az olajbevételek sokkal jelentősebbek mint a földgáz bevételek. Tavaly viszont az orosz kőolaj export 80%-kal csökkent már ami a tengeri kereskedelmet illeti.

Honnan szerzik be az európai kőolaj finomítók a nyersanyagot? Norvégiából, az Egyesült Államokból, Szaúd Arábiából, Guyanából és Azerbajdzsánból – derül ki a S&P jelentéséből.

Hol tudnak még eladni kőolajat az oroszok? Kínában és Indiában. Ott is az a probléma, hogy a vevők kihasználják a helyzetet, és jelentős engedményekre kényszerítik az orosz eladókat.

Ural, az orosz referenciaolaj ára 35%-kal a világpiaci szint alatt

Ez tulajdonképp keverék, amelyben az Ural és a Volga vidékről származó nehezebb olajat vegyíti a könnyebb nyugat szibériaival. Csővezetéken is szállítják külföldre: a Druzsba- Barátság – vezeték Ukrajnán keresztül visz orosz olajat Európába, így Magyarországra is. A másik, a déli vezeték Novorosszijszkból Bakuba szállítja az orosz kőolajat, amely azután Azerbajdzsánból érkezik Európába.

Putyin a múlt év végén válaszcsapással fenyegetőzött az olajársapka miatt, de nem sok kártya maradt a kezében.

Szakértők szerint 55 dollár az az ár, amely még elég jó az oroszoknak.

Putyin döntése szerint február elseje után az oroszok nem adnak el olajat olyan vevőnek, aki betartja a 60 dolláros ársapkát. Az orosz elnök ugyanakkor jelezte: tehetnek kivételt. Vagyis behunyhatják a fél szemüket, és eladhatnak olajat olyan államoknak is, melyek alkalmazzák az olaj ársapkát.

Az orosz olajipar fő felelőse, Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is elismerte, hogy az olaj ársapka miatt 5-7%-kal csökkenhet az olaj kitermelés Oroszországban. A másik ok persze az, hogy a chip szankciók miatt az orosz olajipar egyre nagyobb bajban van, egyre nehezebben tudja folytatni az olajkitermelést.

Van persze egy másik forgatókönyv is – írja az oilprice.com. Eszerint 2023-ban nemigen csökken majd az orosz olaj exportja. Miért nem? Mert az oroszok komoly bevételre tesznek szert akkor is, ha az Ural ára viszonylag alacsony. Bevételre pedig az orosz költségvetésnek nagy szüksége van az elhúzódó ukrajnai háború miatt.

India és Kína ugyan jelentős engedménnyel vásárol, de így is körülbelül 56 dollárt fizet minden egyes hordó Ural olajért.

Az oilprice.com azt is megemlíti, hogy az olaj szankciókat ki is lehet játszani. Ebben az oroszok tanácsokat kaphatnak Irántól, amely régóta szankciók hatása alatt áll nukleáris programja miatt. Irán korábbi olajminisztere ezt őszintén el is mondta:

“a mi olaj exportunk nem Irán zászlaja alatt zajlik. Addig cserélgetjük az olaj szállítmányokat kísérő dokumentumokat, amíg azok elfogadhatóvá válnak a vevők számára”

– nyilatkozta Bijan Zanganeh, Irán ex olajminisztere.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!