Kezdőlap Címkék Rezsi

Címke: rezsi

Rezsi

A szó a latin rex (király) szóból eredeztethető, és francia kitérővel (rex > regium > régie) érkezett meg hozzánk. Sokfajta jelentését elhagyva itt és most a lakhatáshoz szükséges szolgáltatások díjait értjük alatta (víz, csatorna, elektromos energia, gáz, távhő, szemételhordás, kéményellenőrzés és tisztítás), melyeket a lakóegység tulajdonosa fizet a szolgáltatások igénybe vételéért.

A rezsi nem teljesen szakadt el az eredeti jelentésétől, a királynak is fizetni kellett, meg a helyi vízműveknek is fizetni kell, a villany- meg a gázszolgáltatóról nem is beszélve, és hogy ezek közül bármelyik bármikor, a lehető legkirályibb módon zárhatja el a gáz- vagy vízcsapot, illetve kapcsolhat le minket a hálózatról, az nem volt kérdés sohasem.

Mint arról már rengeteg szó esett, a közhangulat szerint elsősorban a rezsi terheli meg a családi költségvetést, azaz amit a rezsire költ az ember, az nem költhető élelmiszerre, gyógyszerre, ruházkodásra, szépítkezésre vagy szórakozásra. Ez a közhangulat kissé érthetetlen, hiszen a többi kiadással a helyzet azonos, amit az egyikre kiadunk, azzal a másikra kiadható lesz kevesebb, ám mi mégis a rezsit utáljuk leginkább, mert ezek a szolgáltatások a „szükséges rossz” kategóriába tartoznak, így örömszerzésre, mint például a kaja vagy a kábeltévé, nem használhatók. Ebből a szempontból a rezsi rokona a közösségi közlekedés és az elromlott dolgok javíttatásának kiadásai.

Elmondható tehát, hogy noha matematikailag teljesen mindegy, mi az, aminek az ára csökken, ha a csökkenés ugyanakkora, lelkileg viszont egyáltalán nem. Jól tudják ezt nagyjaink. De még mennyire!

Egyértelmű, hogy ha egy állam racionális módon működik, nem az árukat vagy a szolgáltatásokat támogatja, hanem a polgárait, akkor ugyanis nem zavar bele a piaci folyamatokba, és a támogatás is azokhoz jut, akiknek tényleg szükségük van rá. Ha egy kormány mégis az előbbit teszi, akkor egyrészt nem ösztönöz megtakarításra (ami az energiaszegény országok számára rendkívül hasznos lenne), másrészt azoknak biztosítja a legnagyobb hasznot, akik a legtöbbet fogyasztják, és azoknak a legkisebbet, akik a legkevesebbet, esetleg semmit. Előbbire tipikus példák Miniszterelnök úr és kedves családja által birtokolt, ismert méretű és számú ingatlanok gázfogyasztása, utóbbira meg a faluvégén lakó Mari néni, akihez nincs bevezetve a gáz. Hogy mégis Mari néni legyen hálás Miniszterelnök úrnak, és ne fordítva, az a nép átverésével elintézhető, sőt ha elég rutinosan csinálják (és ilyen rutinból van a FIDESZ-nek bőven), még azon falusiak is áldják az Orbán nevet, akik a Mari néni által eltüzelt szemét-műanyag keverék füstje miatt fuldokolnak. Igaz viszont, hogy ők is azzal fűtenek, nem szólhatnak Mari nénire egy szót se.

A magyar Vezetés a fentiekből láthatóan nem a racionális módszert szereti (ki hitte volna?), ehelyett erőből csökkentette a gáz fogyasztói árát (ahogy a többi szolgáltatásét is, de maradjunk példaként a gáznál), így biztosítva a nép jó hangulatát, mely nép kevés gázt fogyasztó részének fogalma sem volt róla, hogy most át vannak verve, azaz Orbánék szemrebbenés nélkül az út szélén hagyták őket. Persze nem csak hogy nem volt fogalmuk erről, hanem jelenleg sincs fogalmuk róla, és persze nem is lesz.

Érdekesség, hogy a gázár már régóta a lakossági hangulat egyik fő tényezője, így aztán sok kedves történet fűződik hozzá.

Mikor a FIDESZ 2002-ben azzal kampányolt, hogy ha Medgyessyék jutnak hatalomra, a./ azonnal és b./ minimum negyven százalékkal emelik a gázárat, Lendvai rögtön közölte a néppel: „Lassan mondom, hogy Orbán is értse, nem lesz gázáremelés”. Akkor nem is lett. Az optimisták természetesen úgy értették a mondatot, hogy most már többé sohasem, ezért kellett Medgyessynek meghökkenve visszakérdeznie: „Hány évre ígérjem meg? Húsz évre?” Persze azért csak lett emelés, de nem azonnal, hanem a választás után másfél évvel, és nem negyven, hanem húsz százalékos (illeszkedve a piaci árhoz), ezért beszélnek a NER huszárok azóta is arról, hogy Medgyessy nem tartotta be ígéretét. Rutinos módon nem Medgyessyt mondanak ilyenkor, hanem Gyurcsányt, bízva abban, hogy a nép döntő része legfeljebb másfél hónapra képes visszaemlékezni, internete meg nincs neki. Illetve van, de másra kell. A FIDESZ-ben ha sok mindent nem is, de azt legalább tudják, hogy a népben bízhatnak bátran, nem éri csalódás őket sohasem.

A másik sztori azon FIDESZ állításból indul, hogy Gyurcsány még anno kétszeresére emelte a gáz árát. Ez valóban így igaz (sőt véletlenül még a név is stimmel), de

azt nem említi meg senki, hogy a kormányzása alatt az akkoriban nálunk szinte kizárólagos orosz gáz piaci ára a háromszorosára nőtt, azaz nem a teljes árnövekedést fizették meg az emberek, hanem csak egy részét az emelkedésnek.

2009-ben a piaci gáz árcsökkenésből (világválság) adódón volt még egy 20 %-os fogyasztói árcsökkentés, majd 2010-ben egy 10 %-os növelés, melyek nagyjából követték a piaci ármozgásokat. Így értünk el végül a választásig, hol is a gonosz, gázáremelő, ballibsi banda derék értelmiségünk hathatós segedelmével („Jajjaj, csak a Gyurcsányt ne!”) simán elsöpörtetett.

Az új kormány regnálásától kezdve az orosz gáz másfél év alatt mintegy 25 %-kal drágult, ugyanakkor a fogyasztói gázár csak 5 %-ot emelkedett, így a szolgáltatók szorult helyzetbe kerültek a jóval kisebb árrés miatt. Arról, hogy szorult helyzetben is maradjanak, a kormány gondoskodott. 2013 januárjától egy év alatt 25 %-kal rezsicsökkentette a fogyasztói árat, melynek eredményeképpen volt olyan időszak, hogy csak a gáz többe került az akkori szolgáltatóknak, mint amennyi  az árbevételük volt.

A lángelmés terv bevált, az addig piacon lévő szereplők mindent hátrahagyva egytől egyig elmenekültek innen, és az összes fogyasztó az újonnan létrehozott közműholdinghoz került. A visszaállamosítás sikeresen befejeződött, azóta az állam adja el nekünk a rezsicsökkentett árú gázt, és mi nagyon hálásak vagyunk.

Mari néni is hálás, akinek ugyan nem jut a gázár megtakarításból semmi, de mikor elmegy a valamely fideszpotentát birtokolta, falubeli sertéstelep mellett, mindig beszól, hogy „Helló, röfik”, mert a kötelező hála mellett az illemet is megtanulta: mit kell mondani, ha mocskos disznókkal találkozik az ember.

A magyarországi alaptétel szerint Orbánnak mindig szerencséje van. Az volt már ’89-ben a Hősök terén, amely fellépés révén rengetegen úgy tudják, ő zavarta ki innen a ruszkikat. Pláne, hogy most ő hozza vissza őket. „Azt csinál velük, amit akar”, mondja nagy tisztelettel a helyi influenszer, Józsi bá, a szájtáti kocsmaközönségnek viharvert kalapját megemelve.

Szerencséje volt Orbánnak abban is, hogy Simicska a szobatársa lett, mert elnézve a FIDESZ értelmiségi választékát, Simicska nélkül nem jutottak volna semmire.

Szerencséje volt a Tocsik ügyet tekintve, amely hatalomra juttatta őt, ahogy Bokrossal hasonlóképpen, mert így nem Horn, hanem Orbán regnálása alatt ért be a bokrosi vetemény, neki már csak learatni kellett az éltanulóságot, közben a népek mégsem őt, hanem Bokrost meg Hornt utálták piszkosul.

Akkor is rámosolygott Fortuna, mikor ugyan az eszetlen minimálbér emeléssel kegyetlenül elbarmolta a dolgokat (a munkaerő drágává válásával a kisebb cégek mind elmenekültek innen – éltanulókból szamárpadosok lettünk), de utána sikeresen elvesztette a választást, így azóta is Medgyessyn verik le a közgazdászok, amit Orbánon meg Járain kellett volna.

A főnyereményt végül 2006-ban ütötte meg, mikor a Gyurcsányt megbuktatni akaró MSZP-sek a miniszterelnökkel meg a pártjukkal együtt az egész országot is taccsra vágták, és ahogy most kinéz a helyzet, jó húsz évre legalább. Kösz, Kati.

A 2008–2009-es világgazdasági válság hazai kezelését Orbán természetesen páholyból nézte végig, majd utána az SZDSZ vezette magyar értelmiség igen hatásos, Gyurcsány és az MSZP elleni propagandájának köszönhetően úgy nyert, hogy az még az ufóknak is feltűnt volna, ha errefelé kóborolnak.

2010-ben Orbán egy Bajnaiék által már rendbe tett országot kapott, 2700 milliárd HUF tőkéjű, főleg Gyurcsányék által felhizlalt MANYUP vagyonnal és 38 milliárd EUR értékű (10.000 milliárd HUF) devizatartalékkal, ráadásnak egy fellendülő világgazdaságot, meg az éppen áramlani kezdő EU pénzeket, és hogy a kétharmad révén Orbánnak nem volt politikai korlátja sem, az csak természetes.

Ennyi mázli után magától értetődik, hogy miután Orbán a gázszolgáltatást a rezsicsökkentéssel (2013–2014) állami hatáskörbe vonta, a piaci gázár rögtön esni kezdett és hosszú évek során úgy is maradt, így aztán a fogyasztók nem jól jártak, hanem rosszul, mert a piaci árból kiindulva lehetett volna olcsóbb is a gáz.

Orbánék viszont jól jártak vele, mivel a fogyasztói kecske is jóllakott (legalábbis úgy tudta szegényke két fejés között), meg az állami szolgáltató káposztája is megmaradt.

Megjegyzendő, hogy a vízzel ugyanez a helyzet. Fejlesztés és karbantartás a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt nincs, a szűrőrétegekből kinyert ivóvíz jó része a szállítás során a lyukas csövekből elfolyik, és a fogyasztói megtakarításból Mari néni, aki a nyomókútra jár vízért, egy árva fityinget se lát. Ezzel ellentétben Hatvanpusztán fillérekért folyik a víz az összes csapból (az istállóban is), miközben a sokmilliárdos bevétellel bíró, nagy vízigényű üzemek sebesre dörzsölik a tenyerüket, hogy milyen olcsó nálunk a víz.

Elektromos energia meg a többi: lásd mint fentebb a gáz.

Orbán nagyívű, de főleg ritka szerencsés tündöklésének végül a COVID tette be a kaput (abból derült ki, hogy a komoly helyzetekkel nem tudnak mit kezdeni), ám a derék magyar nép addigra már hozzászokott a tényhez, hogy bármit és bármennyire elbarmolhat Orbán, úgysincs hatása, hiszen „A másik sem lenne jobb” (pedig hajjaj, de mennyivel! Ráadásul minden témában és terepen!).

Mára sikerült gyakorlatilag egymagának gyalázatos helyzetbe kormányozni az országot, ám még mindig ő a nyerő. A miértre adható válaszok:

  • A nagy, független lapok ugyan elmondják, hogy az ellenzék miben és hogyan lenne jobb, de miniszterelnökünk  jólfizetett hírharsonái (Csak az MTVA 130 milliárd HUF/év) túlkiabálják ezeket.
  • A nagy, független lapok ugyan elmondják, hogy az ellenzék miben és hogyan lenne jobb, de az értelmiség nem terjeszti és magyarázza, így a tömegekhez nem jut el.
  • A nagy, független lapok ugyan elmondják, hogy az ellenzék miben és hogyan lenne jobb, de a nép vagy nem érti, vagy nem figyel oda.
  • A nagy, független lapok nem mondják el, hogy az ellenzék miben és hogyan lenne jobb.

Lehet választani. A végeredmény mind a négy esetben ugyanaz.

A fentiekből az értő szemlélőnek kezd egyre inkább realitássá válni a király nélküli királyság, és ha végre a Palota udvaráról induló, nemzeti színekben pompázó helikopterrel négy harci drón kíséretében ruccanva le az új, százötvenezres hatvanpusztai stadionba, a világ összes tévétársasága kameráinak kereszttüzében maga a főméltóságú Kormányzó úrrá avanzsált mondja majd azt, hogy „A Harmincnegyedik Olimpiai Játékokat megnyitom!”… azzal készen is vagyunk! A Nagy Mű bevégeztetett.

Hm. Király nélküli királyság… hol is láttunk már ilyet?

Szeptemberre megtelhetnek az európai gáztárolók

Árcsökkenés várható a földgáz piacon, mert olyan gyors ütemben telnek meg a gáztárolók Európában. Tavaly októberben sikerült elérni a 94%-os telítettséget. A földgáz ára kétéves mélyponton. Az oroszok végképp elveszítették a képességüket arra, hogy befolyásolják a földgáz ellátást illetve az árat Európában.

A Die Zeit szerint 25,8 euró egy megawattóra földgáz ára Európában. Tavaly augusztusban ez 339 euró volt !

Nálunk mikor lesz gázár csökkenés?

Orbán Viktor május elején azt mondta a Kossuth rádióban a magyar-orosz gáz szerződésről: ”az oroszoktól behozott földgázárakban van egy csúszó hatás. Ez mindig két hónappal később érződik Magyarországon. Most az árak jobban néznek ki mint korábban bár ez még viszonylagos, mert még mindig másfélszeres vagy inkább kétszeres a háború előtti árakhoz képest. De hamarosan itthon is érezni lehet majd a csökkenő gázárakat” – ígérte a miniszterelnök.

Jelenleg még mindig hétszeres “piaci” árat kell fizetni azért a földgázért, mely a megállapított határ fölött van. A Portfolio portál  kiszámolta: az orosz földgáz szerződés 4,5 milliárd köbméteréből 3,5 milliárd volt a rezsi védett földgáz, idén ez 2,9 milliárd köbméter lehet. Mikor csökkenti a magyar kormány a földgáz árát a felhasználóknak? Erről senki sem tud semmit hiszen a költségvetés jelentős bevételi tételéről van szó. Márpedig a költségvetés egyáltalán nem áll jól hiszen nemcsak, hogy nem érkeznek meg az európai pénzek, de a remény is elszállt, hogy jövőre megjöhetnek. Így viszont a piacon kell hiteleket felvenni méregdrágán. A magyar költségvetés pedig kénytelen lesz egyre többet költeni a hitelek törlesztésére. Csak idő kérdése, hogy a magyar költségvetés mikor kerül adósságcsapdába, ha nem érkeznek meg az uniós pénzek. Orbán Viktornak azért jó az infláció, mert ezzel úgy csökkentheti a lakosság életszínvonalát, hogy ezért nem közvetlenül a kormánynak kell a felelősséget vállalnia.

Az infláció a magyar kormány csodafegyvere, amely azonban aláássa a lakosság bizalmát a nemzeti együttműködés rendszerében.

A választások viszont messze vannak, és az ellenzék  nemigen rendelkezik racionális alternatív programmal. A magyar lakosság így sokáig fizetheti a magas földgáz árat, és így  Európában ugyan alacsonynak számít a magyar rezsi, de a magyar jövedelmekhez képest magasnak: az átlagjövedelem 20%-át teszi ki a fűtési szezonban.

Miért nem csökken a gázszámlám, ha olcsóbb a földgáz az európai piacon?

Ennek a húsbavágó kérdésnek járt utána a brüsszeli Politico, amely rámutat: az enyhe tél jó az európai fogyasztóknak, és rossz Putyinnak, de ettől még egyáltalán nem szűnik meg az energiaválság.

70 euró körül jár a földgáz ára a hollandiai gáz tőzsdén, ahol ilyet csak azelőtt láttak mielőtt Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen (február 24.). A földgáz persze még így is nagyon drága: ötször olyan magas mint amikor 2019-ben megindult felfelé, és még mindig jóval többe kerül mint az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jó hír az európai iparnak. Minden relatív: augusztusban még csaknem ötször ilyen magas volt a földgáz ára Európában.

A baj az, hogy a földgáz árának csökkenése nemigen mutatkozik meg a gázszámlákon, melyeket a fogyasztók kapnak Európában. Miért nem?

Az egyik ok az, hogy a nagy gázkereskedők még a korábbi magas áron vásároltak be.

“Ezért még hónapokba sőt évekbe is beletelhet míg a gázszámlákon is mutatkozik a kedvező változás”

– nyilatkozta , a brit Cornwall Insight energia kutató intézet szakértője.

Milyen áron sikerül feltölteni a nagy gáztárolókat a téli fűtési szezon után? Ez a másik tényező, ami miatt egyelőre nem csökkennek a gázszámlák hiszen a kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell. A cseppfolyósított földgázt fogadó  kapacitások növekednek: idén két új terminál kezdheti meg működését Hollandiában és Németországban. Kapacitásuk majdnem 40 milliárd köbméter, ez a 2021-es uniós fogyasztásnak csaknem a 10%-a. Csakhogy azóta jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás az Európai Unióban részben a spórolás részben pedig az enyhe idő miatt. Az eredmény: a gáztárolókban 83% fölött van a telítettség míg tavaly ez csak 54% volt. Ez azt jelenti, hogyha enyhe marad az időjárás, akkor a gáztárolókban levő gáz elég lehet a fűtési szezon végéig. Csakhogy akkor annyira lemerül a szint, hogy problematikus lenne a feltöltés az új fűtési szezonra: 2023 őszére és telére.

Az orosz földgáz korábban az uniós igények 40%-át elégítette ki, most csak 10%-át. Ez rossz hír az oroszoknak. Alekszej Miller a Gazprom főnöke közölte is, hogy tavaly 20%-kal csökkent a földgáz kitermelés és 45%-kal az export. Ez komoly csapás Putyin pénztárcájára, de nem elég ok az optimizmusra Európában. Olaf Scholz német kancellár fel is szólított minden német polgárt szilveszterkor, hogy fokozzák az energiatakarékosságot, mert “az elkövetkező hónapokban ennek rendkívüli jelentősége lesz”. A kancellár hangsúlyozta: még nincs vége az energiaválságnak!

Arról pedig nem beszélt, hogy az európai földgáz piac alacsonyabb árai mikor jelenhetnek meg a fogyasztók gázszámláin?

Magyar specialitás

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden egy kicsit vagy inkább nagyon másképp van mint az Európai Unióban, ahol a magas energia árak ellen a kormányok védik a szegényebb rétegeket, melyeknek a jövedelemében jelentős részt képvisel a rezsi. Magyarországon viszont majdnem mindenki ide tartozik, ezért

a magyar kormány büszke kijelentése, hogy nálunk a legolcsóbb a földgáz Európában, keveseket vigasztal hiszen míg a gazdagabb uniós országokban 10-15% a rezsi részesedése az átlag jövedelemből, addig nálunk ennek a duplája.

A másik, egyáltalán nem jelentéktelen különbség, hogy az olaj és a földgáz áfája óriási bevételt hoz a költségvetésnek. A 27%-os áfa uniós rekord, és a kormány nem hajlandó azt csökkenteni, mert különben felborulna a költségvetés. Németországban és más uniós országokban jelentős mértékben csökkentették a földgáz és az olaj áfáját, hogy enyhítsék a fogyasztók nem épp irigylésre méltó helyzetét. Nálunk a politikai és a gazdasági szempontok nyíltan szembekerültek egymással, ahogy ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A rezsi védelmezése politikai alapszükséglete a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az ára viszont szinte megoldhatatlan feladat a gazdaság számára. Az európai piacon csökkenő gázár mentheti meg az Orbán kormányt, és nem Putyin, aki ígérete ellenére nem küldi olcsóbban földgázt.

Vagyis a magyar kormány ingyen blamálja magát a Putyin barátsággal hiszen abból csak egy újévi üdvözletre telik.

Rezsihazugság: 60%-os a növekedés

Orbán Viktor jelentős részben azzal nyerte meg a választást, hogy jelezte: nem lesz rezsinövekedés! Nem sokkal később kiderült, hogy dehogynem. A kormányzati propaganda ezután azzal állt elő, hogy csak a lakosság kisebbségét érinti a rezsi költség növekedése, és azt sem nagy mértékben.

A GKI és a Masterplast közös felmérése tételesen cáfolja a magyar kormány állításait. A felmérésből kiderül, hogy brutális mértékben növekedtek a rezsi kiadások – átlagosan
60%-kal, és a lakosság sokkal nagyobb része érintett mint ahogy azt a kormány hajlandó elismerni.

A megkérdezettek egyharmada nem tapasztalt változást vagyis őket nem érintette a gáz árának hatszoros és a villanyáram kétszeres növekedése. Csaknem kétharmadot viszont igen.

A családi házban élők kétharmada válaszolta azt, hogy jelentősen megnőtt a rezsije, társasház esetében ez 50%.

Érdekes, hogy a kormány legelszántabb támogatói jártak a legrosszabbul: a kis településeken lakó jórészt családi házban élő nem túlságosan nagy jövedelemmel rendelkező családok, melyek mindinkább aközött kell, hogy válasszanak: fűtenek-e vagy esznek?

Egy átlagos magyar család 12 ezer forinttal fizet többet mint a rezsi befagyasztása idején. Ez a szám viszonylag azért olyan alacsony, mert benne vannak azok a családok is, melyek belülmaradtak a fogyasztási határokon.

Mindenki spórolni igyekszik, mert a rezsi költség nagyon nagy részét teszi ki a magyar átlag jövedelemnek. Míg az európai átlag 5-15%, Magyarországon ez 25-40% tekintettel arra, hogy a jövedelmek és a nyugdíjak szintje szánalmasan alacsony nálunk. Csak Bulgáriában élnek kisebb jövedelemből a családok az Európai Unióban mint nálunk.

Hét szűk esztendő

Ennyit jósolt Orbán Viktor miniszterelnök, és nem kizárt, hogy ebben nem tévedett. Közben pedig a világpiaci földgáz és olajárak megindultak lefelé.

A rotterdami gáztőzsdén már 77 euró alá is benézett az ár vagyis elérte a háború előtti szintet.

Vagyis a magyar kormány érve a szankciós hatásokról porba hullott. Nem a szankciók miatt magas a földgáz ára. Ebből az is következik, hogy tartósan magas maradhat – függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől. Miből fizeti ki az energiaszámlát a magyar kormány? Miből tartja fenn a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ha nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert?

Akkor pedig Orbán Viktor szavazói feltehetik a kérdést:

mi szükségünk van Orbán Viktorra?

Az infláció miatt rendkívüli nyugdíj emelés jöhet

A nyugdíj szakértő szerint, aki a kormánypárti Magyar Hírlapnak nyilatkozott a magas infláció miatt a rendkívüli nyugdíjemelés jöhet. Még a Magyar Hírlapnak is feltűnt, hogy az áremelkedés jóval magasabb mint amennyivel a kormány eredetileg számolt. miközben a nyugdíjasok a legfőbb kárvallottjai az inflációnak, mert olyan árak növekednek elsősorban mint a rezsi, az élelmiszer vagy a gyógyszer, amely az ő költségvetésükben meghatározó tétel.

Mivel az infláció jelentős mértékben megnöveli az állam bevételeit, melyek júliusban rekord többletet produkáltak annak ellenére, hogy az inflációs nyugdíj kiegészítést ebben a hónapban fizette ki a kormány.

Mikor jön a pénz és mennyi lesz az?

Három variáció képzelhető el – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak az ING bank szakértője. Virovácz Péter szerint, ha a kormány ragaszkodik a törvényes előírásokhoz, akkor csak novemberben lesz újabb inflációs nyugdíj kiegészítés. Ez másfél-két százalékos lehet tehát korántsem kárpótolná a nyugdíjasokat, akik ősszel kapják meg az első felemelt rezsi számlákat.

Azért ilyen alacsony ennek a variációnak az értéke, mert csak az első nyolc hónapot veszi figyelembe vagyis a felemelt rezsit még nem!

Ha viszont figyelembe veszik azt, hogy a villamosáram ára a kétszeresére és a földgázé a hétszeresére nőtt, akkor 4-5%-os emelés lenne indokolt novemberben – mondja a nyugdíj szakértő.

Minthogy azonban a rezsiszámlák november előtt megérkeznek, ezért indokolt lenne, hogy már korábban megjöjjön a felemelt nyugdíj amiből talán fedezni lehet a megemelt rezsit. Ez a harmadik variáció.

A két százalékos inflációs nyugdíj pótlék mintegy 200 milliárd forintos plusz kiadást jelentene a költségvetésnek. Az öt százalékos nyilvánvalóan többet , de ezt is elviselné a költségvetés, mert annyi plusz bevétele származik az inflációból elsősorban a 27%-os áfa miatt. A kormánypárti lapnak nyilatkozó szakértő szerint a hatalom megengedhetné magának a harmadik variációt vagyis a magasabb emelést korábban.

A szigorúan ellenőrzött kormánypárti sajtóban aligha jelenhetne meg ilyen fontos kérdésben ez a “kecsegtető ígéret”. Más kérdés, hogy a rezsi számlák elolvasása után is olyan kecsegtetőnek látják – e azt a nyugdíjasok, akik Orbán Viktor legstabilabb szavazó táborát jelentik, de ehhez életben is kellene maradniuk…

Politikai (H)arcképcsarnok – XXI. A Fidesz ökle

Gyakran látjuk kötényben, főzőkanállal a kezében, mára már hagyomány, hogy ő főz a fideszes dzsemborikon. A párt ökle, kimondja, amire párttársainak csak gondolniuk szabad. Polgármesterként arra szólította fel a csepelieket, hogy imádkozzanak Orbán Viktorért, ezzel is támogatva a miniszterelnököt az ellene áskálódók elleni harcában. És az is ő volt, aki a Népszabadság bezárásakor azt mondta a lap megszüntetéséről: épp ideje volt. Egy Facebookon posztoló néhány hónapja viszont azt írta róla, hogy őt még tanította az iskolában, és nagyon szerették a diákjai. Portrésorozatunk mai hőse: Németh Szilárd.

 

A politika iránt érdeklődő szélesebb közönség először 2012. januárjában találkozhatott Németh Szilárd nevével. Akkor, amikor – még Csepel polgármestereként – Nyírő József estre invitálta a polgárokat a Radnóti Miklósról elnevezett művelődési házba.

Nyírő szelleme a Radnótiban

Rövid részlet a csepel.hu portál akkori szíves invitálásából:

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata nevében tisztelettel meghívom Önöket 2012. június 15-én 18 órára a Radnóti Miklós Művelődési Házba (1214 Budapest, Vénusz utca 2.) a „Nyirő József – A székelyek apostola” elnevezést viselő irodalmi estre. Az est előadója Takaró Mihály irodalomtörténész, bevezetőt mond Fráter Olivér történész. Aláíró: Németh Szilárd polgármester.

És egy másik idézet, amely megvilágítja, ki volt Nyírő József, akinek hamvait a magyar kormány embere táskában utaztatta Erdélyben, és akiről a vészkorszak idején elpusztított Radnóti Miklós a követezőket írta. (Napló. Magvető, 1989, részlet, 197. oldal.)

„A Harmadik Birodalom ez év október 31-én is megrendezte a weimari költőnapot, amelyen Közép- és Kelet-Európa tizenegy nemzetének meghívott költői is részt vettek. A magyar irodalmat a költőnapon Nyírő József erdélyi író reprezentálta. Nyírő az UFA számára többek között a következőket mondotta: „Ezekben a napokban a szellemi Európa születik újjá. Boldog vagyok és boldog a magyar irodalom, hogy ebben a szellemi felépítésben szintén részt vehet. Szép képet láttam éppen az előbb a templomban, amint Luther rámutat a bibliának arra a mondására, hogy a vér megtisztít minket. A vér megtisztítja Európát. Európa népei a békének, a léleknek és az új szellemiségnek a jegyében összefognak, és egymásra találnak. Teljes szívvel, teljes lélekkel akarjuk ezt a munkaközösséget vállalni. Éljen Hitler Adolf! Éljen Németország! Éljen a német írótársadalom!”

Áram és forradalom

2013. november végén a Fidesz azóta alelnökké avanzsált politikusa kitalálta, hogy a társasházak közös képviselőinek minden hónapban tájékoztatniuk kell a lakókat, mennyivel csökkent a gáz, a villany, a szemétszállítás díja. És azt is tudatosítani kell a lakókban, hogy nem maguktól csökkennek ezek a tételek, nem is a piaci hatások következtében, hanem azért, mert jó kormányunk van.

Vagyis, nem csupán arról volt szó, hogy a társasházak is élvezhetik a kormány gondoskodásának gyümölcseit, hanem arról is, hogy mindezt a lakók számára jól látható módon, és érthető nyelven kell kommunikálni. Ezt találta ki Németh Szilárd, valamint azt is, hogy nem elég szóban közölni a lakókkal, hogy nekik mennyire jó dolguk van, nem elég kidobolni, hogy mindenki meghallja. A szó tudjuk, elszáll, ám az írás megmarad. Ezért a közös képviselőnek írásbeli kötelessége a lakók tájékoztatása.

Németh Szilárd ezt sem bízta a véletlenre, de még a társasházak közös képviselőinek a fantáziájára sem. Még csak az kéne, hogy mindenki a saját szavaival énekelje meg kormányunk hőstetteit. Mert mi van akkor, ha némely közös képviselők nem képesek kifejezni valódi érzelmeiket, és a sok magasztaló mondat mellé esetleg egy-egy kisebb, már-már kritikának is beillő szófordulatot is bekerül a tájékoztatásba. Németh Szilárd olajozott gépezetében már akkor sem volt helyük ilyen homokszemeknek, ezért pontosan meghatározott szöveggel, szigorúan ellenőrzött, tipográfus által kitervelt betűtípussal – Arial betűt javasolt Németh Szilárd és csapata – javasolta kiírni minden hónapban, hogy mennyi jót tett a társasházak lakóival a kormány.

Kicsoda? A Fidesz országgyűlési képviselője, előbb önkormányzati képviselő Csepelen, majd ugyanott polgármester, a Fidesz „rezsicsökkentésért” felelős képviselője, 2018-tól a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, és a Fidesz alelnöke.

2013. szeptemberében – még mindig a rezsicsökkentés témakörénél tartunk – Németh Szilárd megsértődött, mert rosszul esett neki az a levél, amelyet az ELMÜ írt a fogyasztóknak. Az áramszolgáltató ugyanis a számla mellékleteként megírta véleményét a rezsicsökkentésről – ez volt az a szöveg, amely kivágta a biztosítékot Németh Szilárdnál. Kikérte magának, és adatvédelmi szempontból aggályosnak nevezte, hogy az áramszolgáltató levélben fejtse ki véleményét a fogyasztóknak.

Az ELMÜ a számlához mellékelt levele amúgy bevezetőjében kifejezte lojalitását a mindenkori kormányok iránt, ezt követően azonban azt írta, hogy az áram árának háromnegyede adó, illetve más, főként az állam által üzemeltett cégeknél landol. Írt arról is, hogy nem az áram kerül sokba, hanem a magyarországi átlagjövedelem kevés. Az áram ára, írta az ELMÜ, Magyarországon uniós átlagban alacsonynak számít, ám a magyar jövedelmek az említett átlag töredékét teszik ki, ezért a rezsinek a szükségesnél és elviselhetőnél nagyobb hányadát teszik ki.

Céloztak még arra is, hogy a rezsicsökkentés miatt elszenvedett veszteségeik a szolgáltatás minőségének romlását vonhatják maguk után, valamint azt, hogy a velük üzleti kapcsolatban lévő cégeknek kevesebb megbízást adnak majd a jövőben.

Alapvetően ezeken a megállapításokon sértődött meg Németh Szilárd, még a tévében is elmondta, hogy mennyire nem esik neki jól az ELMÜ különvéleménye.

Eltakarítani Soros embereit

2017. január 10-én Németh Szilárd egy kemény felütéssel kezdte az évet. Egy sajtótájékoztatón azt találta mondani, hogy el kell takarítani a Soros-birodalom „álciviljeit”. Hozzátette, hogy már eddig is szívesen eltakarították volna a civil szervezeteket, ám legnagyobb sajnálatukra nem tehették, mert nem jött még el a nemzetközi lehetősége.

Magyarul: az Obama-adminisztráció nem volt partner ebben. De most, hogy Obama már csak névleg és csupán néhány napig volt hivatalban, helyette Donald Trump lesz az USA elnöke, eljön a nemzetközi lehetőség.

Ha Németh Szilárd a saját ujjából szopta volna a civilekkel kapcsolatos otrombaságát, röhögtünk volna rajta. De vidámságra már akkor sem volt okunk: Orbán Viktor tudta és beleegyezése nélkül Németh Szilárd saját hatáskörében még az orrát sem merné kifújni, krákogni is csak Orbán engedélyével szokott. Ha takarításról beszélt, akkor biztosak lehettünk benne, hogy lesz hozzá seprű, lapát és tisztítószer.

Persze, érezhette ezt a kormány is, hogy túltolták a biciklit, mert maga a miniszterelnök igyekezett finomítani Németh megszólalását. Két nappal Németh ezután Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában ugyanis már azt mondta: a kormány nem akarja eltakarítani a civil szervezeteket, csupán arról van szó, hogy a magyar embereknek minden közéleti szereplőről joguk van tudni, hogy kicsoda, és honnan kapja a pénzét.

Nem a zsemle kicsi, hanem a pofátok nagy!

Van egy olyan „velünk született probléma, hogy minden üggyel szeretnénk szaladni az orvoshoz”. Ezt mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, amikor a 2018. februárjában nyilvánosságra került, a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó halálesetekről kérdezték. Majd, mintha maga is érezte volna, hogy ez így kevés, mintegy megerősítésként hozzátette: „Én például tegnap szögbe nyúltam, és evvel is elrohanhattam volna, de megpróbáltam magam megoldani” .

Fotó: Facebook

Vagyis, Németh is osztja Orbán Viktor véleményét, hogy az egészségügy rendben van. És ha ezt nem így látjuk, mi vagyunk a hibásak, a saját mohóságunk matt kerülünk bajba, vagy halunk meg. Túlságosan leegyszerűsítjük a világot: ha éhesek vagyunk, eszünk, ha elromlik az autónk, szerelőhöz visszük, ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk.

Ez azonban korszerűtlen és sehova nem vezető gondolkodás. Merthogy ezer más módja is van a gyógyulásnak. Ha – Németh Szilárd szép hasonlatánál maradva – szögbe nyúlunk, akkor nincs más teendő, minthogy kihúzzuk a szöget, megköpködjük a helyét, bekötjük, és már mehetünk is a dolgunkra. Fölösleges minden csip-csup üggyel az amúgy is túlterhelt egészségügyet háborgatni. Az egészségügy nem azért van, hogy a betegek bemenjenek a kórházba, és ott rendes ellátást kapjanak, hanem azért, hogy a mindenkori kormányok elmondhassák, hogy milyen sokat költenek az egészségügyre. Nem a várólisták hosszúak, hanem a betegek vannak túl sokan. Tessék kevesebben lenni, és ha valami fáj, azt odahaza orvosolni!

A migráció veszélyezteti a magyar gasztronómiát

Ez év elején Németh Szilárd egy fórumon arról értekezett, hogy a migráció miatt veszélyben  van a magyar gasztronómia.

Összehasonlította, hogy hány lacikonyha, és hány gyrosos van, ezt követően megkérdezték, mit gondol arról, amit Fazekas Sándor agrárminiszter egy csepeli fórumon mondott, hogy rovarokat kell enni, ha jönnek a bevándorlók, amire azt válaszolta: ő evett már skorpiót, de nem ízlett neki.

Rezsi, élelmiszer, gyógyszer – erre megy el az 50 felettiek jövedelmének háromnegyede

 

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél.

Magyarországon az 50 év felettiek havi jövedelmük több mint háromnegyedét rezsire, élelmiszerre és gyógyszerre költik, bevételeik kilenc százalékát szabadidős tevékenységre, két százalékát megtakarításra fordítják – közölte a 4Life Direct biztosításközvetítő felmérésének megállapítását az MTI-vel.

A 4Life Direct megbízásából 2017 márciusában készült reprezentatív felmérés arra kereste a választ, hogy mire költik havi jövedelmüket, milyen megtakarításokkal rendelkeznek az 50 év felettiek, illetve a nyugdíjas korúaknak van-e egyéb bevételi forrásuk a nyugdíj mellett.

A kutatás rámutatott arra, hogy az 50 év felettiek havi jövedelmük kétharmadát élelmiszerre, rezsire, illetve lakhatással kapcsolatos kiadásokra fordítják. Bevételeik fennmaradó egyharmada főként gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra, valamint ruházkodásra és háztartási termékekre megy el.

A megkérdezett 50 év felettiek közel egyharmada egyáltalán nem rendelkezik megtakarítással, ez az arány magasabb a nőknél, valamint a fővárosban élőknél. A megtakarítások között népszerű a takarékszámla, az állampapír, valamint a lakástakarék-pénztár, a válaszadók ötöde otthon, készpénzben tartja félretett pénzét.

A kutatás szerint a nyugdíjasok 23 százaléka nyugdíján felül is szert tesz bevételre, elsősorban munkavégzés révén.

Ötödük a nyugdíj mellett továbbra is dolgozik, és csupán a nyugdíjaskorú válaszadók elenyésző részének származik rendszeres plusz jövedelme ingatlan bérbeadásból vagy családi támogatásból.

Ennek ellenére a nyugdíjasok 90 százaléka támogatja a gyermekeit és közeli hozzátartozóit valamilyen formában – tájékoztatott a 4Life Direct biztosításközvetítő.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK