Kezdőlap Címkék Rétvári Bence

Címke: Rétvári Bence

Teljes a csönd az erdélyi „magyar kórház” körül

0

Csaknem másfél éve zúgott át a nyilvánosságon az Erdélyben építendő „magyar kórház” terve, tavaly április óta azonban mély csend van körülötte. Legutóbb két hete a parlamentben nem válaszolt képviselői kérdésre az Emmi államtitkára. Lehet, hogy a héten a MÁÉRT-en elhangzik valamilyen bejelentés, de az is, hogy a választások előtt a kormány már nem forszírozza ezt. Mindenesetre semmilyen magyar jogszabályban nincs nyoma a kórház tervének, sem a felröppent 5,5 milliárdos költségkeretnek.

Két éve, június elején tört be a hazai nyilvánosságba, hogy magyar költségvetési pénzből építenének kórházat Nagyváradon. Lényegében mindent Zombor Gábor, akkori egészségügyi államtitkár szavaiból lehetett tudni, aki szerint Orbán Viktor is a terv mögött áll.

Az akkor tudható információkat összefoglaló írásból is az derült ki, hogy

inkább több a kérdés, mint a válasz

arra, milyen széles körű ellátást nyújtana a kórház, vegyes, magyar és román, vagy tisztán magyar állami finanszírozású lenne, minden román állampolgár (pontosabban biztosított) kapna-e ellátást satöbbi. Aztán már arról esett szó, hogy a Királyhágói Református Egyházkerület (KREK) – a terv eredeti ötletfelvetője – magánkórháza volna az intézmény. Az akkori publikációk közt megtalálható volt az is, hogy a KREK meg is vett egy földdarabot erre a célra.

Pár nappal később tudhatta meg a publikum, hogy 5,5 milliárd forintba kerülne a „magyar kórház”. Csűry István, a KREK püspöke nyilatkozta ezt a maszol.ro-nak, eszerint

általános kórházat építene az egyházkerület,

amelyben hiányszakterületeket is ellátnának, még egy reumatológia részleg létesítése is felmerült. Számításaik szerint az intézmény megépítése 3,5-4 milliárd forintba kerülne, az összeget a magyar állam adná. A kórház felszereléséhez 1,5 milliárd forintra lenne szükség, ezt a pénzt az amerikai és kanadai testvéregyházak támogatásából teremtenék elő. Ekkor vált ismertté a kórház látványterve is.

A magyar és román fél közti, állítólagos nézetkülönbség (például a kiadandó engedély időtartama) mellett felvetődött a romániai magyar orvosok hiányának problémája is. Erről akkor nyilvános vitába szállt egymással Cseke Attila Bihar megyei képviselő, korábbi román egészségügyi miniszter és Csűry püspök is.

S hogy még komplikáltabb legyen az ügy, az elképzelés napvilágra kerülése után az is

kérdésessé vált, hol épülne a kórház.

Nagyvárad mellé később „bejelentkezett” Marosvásárhely. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság Csíkszeredát javasolta az új intézmény helyszínéül.

A maszol.ro lényegében ugyanazokat a kérdéseket tette fel szűk két és fél éve, amelyekre ma sincs válasz: hol és mikor épülne fel a kórház, mekkora összeget szánna a célra a magyar kormány, hány ágyas és milyen felszereltségű intézményre gondoltak és egyeztettek-e már erről a román féllel. Azt a választ kapták, hogy egyelőre a terv előkészítése zajlik, a szakmai elvekről és a szakmai megalapozottságról történnek egyeztetések. „Arra, hogy pontosan milyen költségvetésből, mekkora állami szerepvállalással, hol és milyen kapacitással épülhet fel a kórház, az év második felében tudunk további tájékoztatást adni” – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) sajtóosztálya 2015-ben.

Tavaly márciusban aztán a kormány lapja, a Magyar Idők már az elképzelés

„parkolópályára kerüléséről”

írt.

Pár hétre rá, áprilisban Nagyváradon ült össze az Erdélyi Magyar Kórházügyi Egyeztető Fórumnak elnevezett testület, amelyet a KREK püspöke, Csűry István hívott össze, hogy egyeztessék azokat az erdélyi (nagyváradi és csíkszeredai) elképzeléseket, amelyekhez a kezdeményezők magyar állami segítséget kérnek – írta a Krónika.

Az ekkor elfogadott záródokumentum szerint a KREK „filantropikus, szociális gondokat is felvállaló, magyar nyelven működő nagyváradi kórházat” szeretne, illetve Tar Gyöngyi Hargita megyei tisztifőorvos szerint Csíkszeredában egy egész Székelyföldet lefedő egészségcentrum létrehozására lenne szükség.

Feltűnő, hogy az elmúlt jó két évben hazai hivatalos részről semmilyen megnyilatkozásra sem bukkantunk a kórház ügyében. Sőt, a kutakodás közben az derült ki, hogy még egy – gyakorlati szempontból semmire se kötelező –

kormányhatározatban se lelni nyomát

a „magyar kórháznak”, ahogyan költségeknek se. A diaszpóra ügyeiben oly buzgó kormánypárti megszólalások közt pedig szinte egyetlen szót se találni erről a tervről.

Itt tartottunk október második feléig, amikor a hazai politikusok közt a jelek szerint egyedüliként ezzel foglalkozó Kiss László MSZP-s parlamenti képviselő megkérdezte az Emmit, hogy épül-e kórház Székelyföldön? Arra várt választ: mikor készül el a végleges koncepció a magyar állam által Erdélybe építendő egészségügyi intézményről, kik dolgoznak ott. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára az MTI tudósítása szerint

semmilyen választ se adott,

amikor kijelentette: nem lehet tudni, hogy a képviselő pontosan kinek és minek drukkol. Emlékeztetett a szocialisták 2005-ös kampányára, amikor 23 millió románnal riogattak. Sorolta azokat a magyar beruházásokat, amelyek a Kárpát-medencében futnak, a többi között óvodafejlesztéseket és magyar nyelven oktató felsőoktatási intézmények segítését emelte ki. Az egészségügyi ellátások előrevitelét a MÁÉRT is segítheti – tette hozzá Rétvári.

A Független Hírügynökség kérdésére Kiss László elmondta, hogy egy évvel korábban már kérdezte Rétvárit, s akkor is ugyanilyen tartalmatlan választ kapott.

A szocialista képviselő megerősítette, hogy semmilyen hazai jogszabályban sincs nyoma a kórház tervének, az állítólagos 5,5 milliárdos finanszírozási összeggel egyetemben – úgy tűnik – mindössze Csűry püspök és magyarországi politikai vezetők közti „beszélgetésekről” van szó. Legalábbis, ami látható a tervből, ezzel együtt se zárja ki, hogy komoly az elképzelés.

Kiss László szerint az október 24-ei parlamenti válaszban az államtitkár által szóba hozott Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) azt is jelentheti, hogy az e hét csütörtökén kezdődő összejövetelen esetleg valamilyen bejelentésre készül a magyar kormány (a megadott témák közt ez nem található meg). A képviselőt azonban meglepné, ha elvi elköteleződésen túl más is történne. Legalábbis a választásokig, mert – látva a hazai egészségügy állapotát – tartani lehet a hazai közvélemény haragjától – mondta.

Múlt hét közepén elküldtük kérdéseinket az Emmi-be, eddig nem válaszoltak.

Rétvári több pénz ígért az oktatásba

0

A napokban utalják a pedagógusoknak az életpálya alapján megemelt béreiket, és jövőre 117 milliárddal többet fordítanak oktatásra – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a pedagógusok világnapján tartott sajtótájékoztatón.

Rétvári Bence arról beszélt, hogy öt év alatt az életpálya modellnek köszönhetően 50 százalékkal nőttek a pedagógusok keresetei. Ez jóval magasabb, mint a GDP emelkedése és az átlagfizetések  növekedése – mondta a parlamenti államtitkár, hozzátéve, hogy 350 milliárdot fordítottak az életpálya megvalósítására.

Az emelésnek köszönhetően míg egy pályakezdő négy éve 130 ezer forintot keresett, most 203 ezer forinttal számolhat. Egy húsz éve a pályán lévő, főiskolai végzettségű óvónő bére 149 ezer forintról 301 ezerre nőtt, míg egy szintén húsz éve dolgozó, egyetemi végzettségű pedagógus a 172 900 forint helyett 334 950 forinttal számolhat – mondott néhány példát a növekedésre.

Rétvári Bence beszámolt arról is, hogy míg pár éve mintegy 10 ezren készültek pedagógusnak, a jelentkezők száma mostanra elérte a 13 ezret, és

a korábbi 6500-ról 10 ezerre nőtt a felvettek száma. 

Rétvári Bence kiemelte, hogy az emelés érinti az óvónőket, óvodapedagógusokat, logopédusokat, a fejlesztő pedagógusokat, felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőket és a gyermekvédelmi szakszolgálatoknál dolgozó örökbe fogadási tanácsadókat is. Azok a pedagógusok, akik a minősítési eljáráson részt vettek, további 30-35 ezer forintos emeléssel számolhattak – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy jövőre 117 milliárddal többet fordítanak a költségvetésben az oktatásban, mint idén.

 

LAPSZEM – 2017. szeptember 11.

0

Ma a Teodórák ünneplik a névnapjukat, ne feledkezzenek meg róluk! És élvezzék ki a valószínűleg utolsó idei igazi nyári időt: az előrejelzések szerint akár 30 fok is lehet.

Népszava: Paks – Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja –  írja a Népszava. Az ellenzéki lap úgy tudja, hogy az  idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, ha a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

A határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta, abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig.

A magyar kormány pedig azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: a lap forrásai szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken.

Magyar Nemzet: „Rászálltak” a jegybanki alapítványokra a hatóságok

Száznál is több vizsgálatot kezdeményezett a Fővárosi Főügyészség és az Állami Számvevőszék a jegybanki alapítványokkal szemben – írja a HVG online változatára hivatkozva a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványait azért vették elő, mert versenyeztetés nélkül kötöttek szerződéseket. A lap szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság végül több tucat esetben állapított meg jogsértést, azaz a jegybank – amely a tiszta pénzügyek mintájaként kéne szolgáljon – alapítványainak minden tizedik szerződése volt hibás. Olcsón megúszták: az akár többmilliárdos tételekről szóló szerződések hibái miatt összesen 86 millió forintos bírságot kell fizessenek a jegybanki alapítványok.

A több, akár a tízmillió forintot is meghaladó bírság oka az lehetett, hogy a Fidesz-közeli és/vagy a Matolcsy család érdekeltségébe tartozó cégekkel kötött szerződéseket mintaként használták a jegybanki alapítványok, így ugyanazokat a szabálytalanságokat követte el több alapítvány is.

Magyar Idők: Most az iszlám integrál Európában

Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával közöl terjedelmes interjút a Magyar Idők. A kormánypárti lapnak nyilatkozva az államtitkár a többi között arról beszélt hogy a tavaszi országgyűlési választásra, 1990-hez hasonlóan, az egész világ figyelni fog. Szerinte a balliberális pártok komoly külső, nyugati támogatást kapnak ahhoz, hogy megbuktassák a kormányt. A KDNP-s politikus sorosozott is egy sort, azt mondta a többi között, hogy úgy véli, ha a Soros-terv Brüsszel aktív szerepvállalásával megvalósul, akkor Európában hamar megtörténhet a népességcsere. További erős megfogalmazásainak az egyike:

„Az EU bürokratái doktrínák által vezérelt művi világban élnek, ami a politikai szóhasználatban és a döntésekben is egyre inkább látható.”

Világgazdaság: Az idén dönthetnek a finanszírozásról

A kormány még az idén dönthet a ferihegyi vasúti beruházás finanszírozásáról és ütemezéséről – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Folyamatban van az engedélyezési tervek kidolgozása, a vasúthatósági létesítési engedély megszerzése ebben az évben várható. Az előkészítés uniós forrásokból zajlik. Ám a következő hónapokban derül ki, hogy milyen pénzekből fedezik a beruházás több tízmilliárd forintosra becsült költségét. Mivel az uniós keretben már kevés a tartalék, vélhetően hazai forrásra lesz szükség. Az előttünk álló hónapokban kell eldőlnie annak is, hogy miként alakul a beruházás ütemezése, mikor jelenhet meg a közbeszerzési pályázat, és mikor startolhat el az építkezés. Korábban, a 2024-es olimpiai pályázattal összefüggésben, azzal számoltak, hogy a vasút a következő évtized elején épülhet meg.

Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeren új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2-es terminálon pedig átmenő vasútállomás épül.

A fejlesztés nemcsak a főváros irányából, hanem a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is lehetővé teszi majd a légikikötő gyors és kényelmes megközelítését- írja a gazdasági lap.

 

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK