Kezdőlap Címkék Rétvári Bence

Címke: Rétvári Bence

Doktor Rétvári

Most már 2000 milliárd forinttal több az egészségügyi kassza, mint 2010-ben volt. Ebből jut fejlesztésekre és akár béremelésekre is – mondja a belügyminisztériumi államtitkár úr. Az ilyen furmányos csúsztatás után némileg az úr jelző erős túlzásnak tűnik.

Na, kérem, hát ez már igen! Mivel tudjuk, hogy 2010-ben a GDP 27485 milliárd volt (minden érték forintban), és az egészségügyre ebből 4,5 %-ot fordított a kormány, az éves egészségügyi kiadások 1237 milliárdos összegre rúgtak akkoron. Jelenleg tehát az államtitkár úr szerint a plusz 2000 milliárddal az egészségügyi kasszában 3237 millárdnak kell lennie, ami több mint a duplája a 2010-es összegnek. Abból meg aztán telhetne bőségesen.

Ez eddig rendben is lenne, ha pár másik szám nem tolakodna ide. Az egyik hogy idén

a GDP összege 79160 milliárd HUF, a 2010 óta összesített infláció meg 113 %, azaz a mostani GDP értéke 2010-es árakon csak 37194 milliárd. A GDP tehát a 2010-es 27485 milliárd óta 35 %-ot növekedett, aminek az átlaga 2,7 %/év.

Nem valami sok (Románia már előttünk), de még rosszabb lenne, ha figyelembe vettük volna azt is, hogy a viszonyításként használt évben, azaz 2010-ben a válság miatt a GDP közel 7 %-ot csökkent, ám miután az Orbán korszak sem válságmentes, ettől nagyvonalúan eltekintünk.

További kellemetlen szám, hogy 2010-ben az egészségügyre az állam a GDP 4,5 %-át költötte, idén meg csak a 3,6 %-át.

A 2010-es érték tehát 1237 milliárd, a 2023-as érték meg 2850 milliárd, azaz a különbség sajnos nem teszi ki a Rétvári úr által bemondott 2000 milliárdot, hanem csak 1613 milliárdot.

Az is szép, mondaná az egyszeri választó – ha nem lett volna infláció. De mivel volt (az államtitkár úr hiába tett úgy, mintha nem lett volna), ezért a 2010-es 1237 milliárdot nem az előbb számolt 2850 milliárddal, hanem

az inflációval módosított 1339 milliárddal kell összehasonlítani, azaz az egészségügyi kassza növekménye nem 2000, de még csak nem is 1613, hanem 102 milliárd. Azaz az emelkedés a GDP 0,27 %-a. Nem évente, hanem 2010. óta összesen.

Még mindig jól állunk, mondhatná az egyszeri választó, hiszen az összeg a 13 évnyi Orbán regnálás alatt ezzel a 102 milliárddal mégiscsak növekedett. Igaz, mondjuk ravaszul somolyogva, viszont, emeljük föl a mutatóujjunkat, ha megnézzük, hogy a GDP ezen időszak alatt 35 %-kal nőtt, akkor látható, hogy az egészségügy jócskán veszített a súlyából a többi ágazathoz képest. Kevesebb a fizetés, kevesebb a felújítás, kevesebb minden, mint amennyi az ágazatban lehetne, azaz

a 13 év során az egészségüggyel együtt két csoport járt rosszul: az ott dolgozók meg a betegek.

Lehet persze, hogy ha a Pázmány jogi karán több matekot tanítottak volna, az államtitkár úr nem megy bele ilyen zavaros ügyekbe, ahol csak veszíthet a FIDESZ, ez nem igaz! Ugyanis az a választótömeg, akiket Rétvári megcélzott ezzel, szintúgy nem értenek hozzá. Így inkább elhiszik. És miután más információjuk nincsen, mert honnan is lenne, hiába látják azt, hogy az egészségügy hogyan vegetál, és hogy a COVID járvány is inkább a haszonlesők vagyonát gyarapította, mintsem a polgárok egészségi állapotát javította volna, nem a szemüknek fognak hinni, hanem Rétvárinak.

Megjegyzendő, hogy az oktatás még rosszabb helyzetben van, mert a részesedése a GDP-ből 5,8 %-ról 3,6 %-ra esett, nem csoda, hogy mind az egészségügy, mind az oktatásügy rendőri felügyelet alatt áll, mert a fizetések mint a kutya vacsorája, a parancs viszont parancs!

Azt követni kell! Ezzel a Pintér féle parancsuralmi vezetéssel tán még elbotorkál a két nagy ágazat egy darabig.

Hogy aztán mi lesz, azt nem tudja senki

Az államtitkár úr persze szorgalmas ember, megfogalmazott még mást is, a szakmájába sokkal jobban illeszkedő dolgokat. Ezért is javasolnám, hagyjuk a számok zavaros világát, próbáljunk inkább a hozzá méltó kérdésekben elmerülni, melyeket nyilván uralni tud.

Legutóbb Bedő Dávid momentumos politikus egy hír alapján tett fel kérdést a miniszterelnöknek, mely rendőrségi hír szerint a minap Szentendréig üldöztek egy embercsempészt, aki Szlovákiába vitt volna migránsokat. A képviselő úr információi szerint mióta a kormány több száz embercsempészt szabadon engedett, ugrásszerűen megszaporodtak az ilyen esetek, ezért írásbeli kérdésében leginkább a miniszterelnök személyes felelősségét firtatta, valamint azt kérdezte tőle, tud-e Orbán Viktor arra garanciát adni, hogy nem fordul elő többé ilyen eset.

Mint látható, a kérdés nem Rétvárinak szólt, de a kérdésre Orbán Viktor miniszterelnök helyett Pintér Sándor belügyminiszter megbízásából Rétvári úr válaszolt. A lényegi válasz három bekezdésből áll:

  • az első részben Fekete-Győrtől és Donáth Annától idéz, akik szerint a menekültek országok közötti elosztási rendszerében befogadóként nekünk is részt kell venni,
  • a második részben felsorolja, hogy kik azok a hazaáruló magyar képviselők, akik ezt Brüsszelben megszavazták,
  • a harmadik rész pedig ideidézve:

A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli, hiszen Magyarország a magyaroké. Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!

Figyelmen kívül hagyva az ellenzékre vonatkozó szokvány hazaárulós passzusokat, valamint azt, hogy a kérdésre Rétvári nem válaszolt (uralja a témát, mi?), azaz csak a harmadik részt vizsgálva kijelenthető, hogy az első mondatának fura az eleje. Nem tudjuk ugyanis, hogy az államtitkár úr mire gondol, mikor azt írja, hogy:

„A Magyar Kormány továbbra is a magyar emberek döntését képviseli.”  A kérdés ilyenkor az, honnan ismert neki, hogy mi a magyar emberek döntése?

Volt ugyan egy 12 kérdéses nemzeti konzultációs kérdőív még 2015-ben, melyet 1 058 227 ember küldött vissza a válaszokkal, de a magyar választópolgárok száma 8 millió fölötti, azaz ez a konzultáció semmiképpen sem nevezhető a magyar emberek döntésének, még akkor sem, ha a „Vissza kell fordítani az illegális bevándorlót?” kérdésre száz százalékos lett volna az „igen” válaszok aránya a 86,1 % helyett.

Esetleg azt nevezi Rétvári úr a magyar emberek döntésének, hogy 2022-ben a magyar emberek úgy döntöttek, ismét kétharmadot adnak a FIDESZ-nek, hogy döntsön helyettük, aztán a magyar emberek döntése majd mindig az lesz, ami a FIDESZ döntése? Ebben már van valami, ugyanis ezzel az érveléssel a Magyar Kormány tényleg a magyar emberek döntését képviseli, amely a saját döntésével, mit tesz isten, azonos. Tekintettel még arra, hogy a FIDESZ egyszemélyes párt, azaz a döntése mindig megegyezik Orbán Viktoréval, elég megkérdezni őt, aztán a magyar emberek döntése az lesz, amit majd ő mond.

Migránsügyben egyébként az EU a humanitást szem előtt tartva egyidejűleg bajba jutott tagállamainak is segíteni akar, és úgy tervezi, hogy onnan, ahová sok migráns érkezett, ezek egy részét átirányítja azokba az országokba, ahová kevés, hogy az eljárást ott folytassák le. Az eljárás befejeztéig természetesen egyben kell tartani őket (gettó), hiszen még nincs engedélyük belépni és szabadon mozogni az EU-ban, valamint az élelmezésüket is meg kell oldani az eljárás időtartama alatt. Miután az eljárás befejeződik, aki nem kap engedélyt, azt kiutasítjuk, aki meg igen, az, ha nálunk kapta is meg az engedélyét, úgy elmegy nyugatra, mintha sohasem lett volna itt. Ránk kb. úgy 6000 ember jutna, egy ekkora migránstelepet kellene nekünk építeni. Nem lenne mindig tele.

Sajnos van egy olyan speciális észjárású embercsoport, amely egy miattuk szerencsétlen ország kormányaként tetszeleg, de segíteni a szövetségeseinek a migránsok rá eső részének átvételével nem akar (sőt fizetni sem, amivel a fenti munka megspórolható), mert mintha azt hinné, hogy aki migránst valahova átirányítanak, annak élete végéig ott is kell maradnia, és erre a fogadó országnak kényszeríteni kell őket. Lásd:

„Nem hagyjuk, hogy Brüsszel bevándorló országot csináljon Magyarországból!”

Hogy ezt az emeletes ostobaságot honnan veszik, azt egyszer valakinek végre meg kéne kérdezni tőlük (ha tényleg így lenne, a schengeni határoknak annyi). Igaz, Pártunk és Kormányunk ugyanezt hitte már 2015-ben is, mikor 1296 darab migráns eljárását kellett volna lefolytatnunk, de kézzel-lábbal küzdöttünk ellene, nehogy má’ itt maradjanak, és mivel Orbán makacs ember, amit egyszer úgy hitt, annál nem az a kérdés, hogy tényleg úgy van-e, hanem hogy miért tér el a valóság még mindig attól, ahogy ő diktálta… vagy ők tisztában vannak vele, hogy amit mondanak az marhaság, és ez csak megint a jónép átverése?

Rétvári úr persze nem önállóan írja meg amit mond, mások tudják mit kell gondolnia. Lehet persze, hogy nem tetszik neki, de ezért kapja a fizetését. És a Rétvárik nincsenek ám kevesen!

Rétvári – a cisztercita botrány – 87 milliárd forint

Hány milliárd állami pénz köthető a belügyi államtitkár kereszténydemokrata hálózatához? Ennek járt utána a valasz.hu, mely korábban beszámolt arról, hogy a pénzügyi botrányba már belebukott a cisztercita rend vezetősége.

Csaknem 2,8 milliárd forintért rendezvény központ épül Zebegényben, ahol az épületet az állam ingyen adta át a Rétvári által irányított kereszténydemokrata hálózatnak. A 2,8 milliárd forint is ajándék pénz. Jellegzetesen az állami pénzek a belügyminisztériumhoz kötődnek, ahol Rétvári Bence államtitkár, és oda csordogálnak, ahol a kereszténydemokrata képviselőnek politikai érdekeltsége van. Például a Gellérthegyre, ahol korábban Rétvári Bence parlamenti képviselő volt, majd pedig a mostani választókörzetébe, a Dunakanyarba. Ennek a szimbóluma a rendezvény központ Zebegényben.

Legkevesebb 1,8 milliárd állami pénz jutott a Familiare Társadalomszervező Központnak. Ennek igazgatója Drabos Erik Kasszián ügyvéd, Rétvári Bence családi jóbarátja és bizalmasa, aki kulcsfigura a cisztercita pénzügyi botrányban is. Az Orbán kormány a központnak odaajándékozott egy apartman házat Siófokon.

Legkevesebb 2,5 milliárd forintos állami támogatást kapott a Magyar Vezetőképző Alapítvány. A kuratórium elnöke Bérczi L. Bernát volt, a cisztercita rend leváltott elnöke. A kuratórium ügyeit Drabos Erik Kasszián ügyvéd intézi a mai napig mint kurátor.

312 milliós állami támogatást kapott a Kovács K. Zoltán Alapítvány. Ez a tulajdonosa a vasárnap.hu kereszténydemokrata portálnak. Kovács maga a Hungary Helps nevű kormányzati intézmény vezérigazgatója.

563 milliós forintos állami támogatást kapott a Családháló Alapítvány, amely megvette a Zebegényben levő ingatlant, ahol rendezvény központot rendeznek be.

91 millió forintot kapott a Szabadságvédő Alapítvány, amely a Bartók Béla úton védi a szabadságot Drabos Erik Kasszián ügyvéd ingatlanában.

500 millió forint a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak. Ez Rétvári Bence választói kerülete, a kurátor így természetesen maga Rétvári Bence.

2,77 milliárd forint a Milleniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak – ez a rendezvény központ Zebegényben.

A valasz.hu részletesen elemzi az alapítványok pénzügyeit, majd összegez: legkevesebb 8,7 milliárd forint állami pénz landolt Rétvári Bence belügyi államtitkár hálózatánál.

Mint cseppben a tenger

Rétvári Bence főnöke, Pintér Sándor belügyminiszter ennél is nagyobb hálózatot működtet, melyet természetesen szigorúan ellenőriznek is a hatóságok, melyek feje maga Pintér Sándor. A belügyminiszter 633 millió forintot vágott zsebre tavaly “törvényesen”. Ebből a fizetése 28,5 millió forintot tett ki.

Orbán Viktor a nyomtató lovaknak nem köti, mert nem kötheti be a száját. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Ebből a szempontból az nyomaszthatja a nemzeti együttműködés rendszerének atyját, hogy elfogyott a pénz! Európa nem fizet: 27 milliárd euró lóg a levegőben – ismerte el maga Varga Judit igazságügyi miniszter a Hír Televízióban vígan beszélgetve Bayer Zsolttal. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra szólított fel mindenkit, hogy tanuljon meg gazdálkodni az uniós euró milliárdok nélkül is.

Ez képtelenség – jött a válasz Nagy Márton korábbi munkahelyéről, a Nemzeti Bankból, ahonnan Matolcsy György bankelnök üzente meg: uniós euró milliárdok nélkül nem megy a szekér!

Matolcsy pártunk és kormányunk hivatalos lapjában, a Magyar Nemzetben arról írt, hogy ha az uniós pénzeket hatékonyabban használták volna fel, akkor azokból a költségvetésnek mára bevételei lennének. Matolcsy György azt is hangsúlyozta, hogy az uniós euró milliárdoknak kulcs szerepük van a magyar költségvetés egyensúlyának megteremtésében.

Magyarellenes politika

Van két figura, akit arra alkalmaz a Fidesz, hogy államtitkárként visszaüssön az ellenzékre az Országgyűlésben, leginkább napirend előtt. Az egyikük Rétvári Bence, akinek társadalompolitikai kérdésekben kell visszaütnie, a másik Dömötör Csaba, akire a szűkebben vett politikai illetve pártügyeket osztják.

Rá hárult a feladat, hogy bevigye az Országgyűlésbe a Momentum csepülését, ami egyebek mellett azért is illetlenség, mert a Momentum még csak válaszolni sem tud. (Miként én sem, akinek írásait időnként meghamisítva idézi, de kibírom a megtiszteltetést. Gondolom, a Momentum sem bánja a hírverést.)
Két menetben foglalkozott az államtitkár napirend előtt a Momentum határon túli kampányfellépéseivel, előbb november 11-én, majd 18-án. Idézem a 11-i szöveget, érdemes elmélyülni benne:
Az elmúlt napokban példátlan, nehezen emészthető jelenséget tapasztaltunk. Az egyik ellenzéki párt nyíltan kampányolt a külhoni magyar pártokkal szemben. A Momentum Erdélyben egy román államfőjelöltnek kampányolt úgy, hogy volt magyar jelölt is, Szlovákiában pedig egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben ott is van magyar párt. Ilyen mélyre még senki sem merészkedett a magyar politikában, pedig azért volt már pár próbálkozás. Az a helyzet, hogy kikeltek az SZDSZ-fiókák, és érzéketlenebbek a nemzeti ügyek iránt, mint az elődjeik valaha. Azért hozom ezt ide, azért hozom ezt ide, mert azt szeretnénk javasolni minden ellenzéki pártnak, hogy a következő tárgyalásaik során tolmácsolják a Momentumnak, hogy ez nincsen rendben, átléptek egy vörös vonalat. Mondják el nekik, hogy aki a magyarok ellen kampányol, aki a magyar egységet torpedózza, sohasem lesz többségi támogatottsága ebben az országban.
Az államtitkár úr pontatlanul tárgyalja a problémát. Nem tudja, hogy a Momentum eddigi megnyilatkozásaiban nem kifogásolta s kettős állampolgárságot, sőt, ha jól értem, helyénvalónak tartja azt. Mi több,

a Momentum volt tudtommal az első magyar politikai párt, amely saját szervezetet alakított Kolozsváron ottani magyarokból (szerintem egyébként helytelenül).

Szemben ezzel, az SZDSZ már a státustörvényt is elutasította, s ha ott ült volna a még ugyanaz az SZDSZ 2010 nyarán az országgyűlésben, bizonyára nemmel szavazott volna Gyurcsány Ferenccel és két MSZP-s társával együtt. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy akár a Momentum, akár az SZDSZ érzéketlen lenne a nemzeti ügyek iránt, csak másképpen látja, hogy mi használ a szomszéd országokban élő magyaroknak, mint az Orbán-rezsim. Ha jól értem a Momentumot, ők úgy látják, hogy

célszerű politikai együttműködésre lépni a szomszéd országok szabadságpárti, korrupcióellenes, nyugatos politikai erőivel, mint amilyen Romániában a PSR-Plus, Szlovákiában a Progresívne Slovensko, amelynek Zuzana Čaputová köztársasági elnök volt az egyik alapítója, s amelynek honlapján át lehet váltani nemcsak angolra, de magyarra is.

Ha jól értem, ők azt tartják fontosnak, hogy ezekben a pártokban erősítsék a kisebbségi jogok elfogadását. Ez végül is ugyanaz a politika, amit a Markó Béla vezette RMDSZ illetve a még Bugár Béla vezette Magyar Koalíció Pártja képviselt egykor, román illetve szlovák pártokkal alkotva kormánykoalíciót. Nem mindegy, hogy a román illetve a szlovák pártok közül ezeknek a pártoknak lesz nagyobb befolyása a jövendő kormányok politikájára, vagy a nacionalistáknak. Ezért fogadta el a Momentum a PSR-Plus elnökjelöltjének meghívását a román elnökválasztás első fordulójának kampányában (akiről akkor még úgy tűnt, hogy versenyben van a volt szociáldemokrata miniszterelnökkel a második fordulóba jutásért, ami azután nem igazolódott). Nem Kelemen Hunorral szemben támogatta tehát (akinek elindulása az elnökválasztási kampányban csak szimbolikus), hanem a baloldali jelölttel szemben. A Progresívne Slovensko meghívásának is azért tett eleget a Momentum, hogy a többi szlovák párttal szemben erősítse a vele rokon felfogású szlovák pártot.

Egyetértek a Momentum eljárásával. A magyar nemzeti kisebbség jogainak kérdése fontos, de nem kizárólagos eleme a román illetve szlovák politikának. Nem kevésbé fontos a szabadságjogok, az gazdaságpolitika protekcionista vagy piacbarát felfogása, az Európai Unióhoz, a nemzetközi integrációhoz, a globalizációhoz való viszony, a lelkiismereti és vallásszabadságnak, állam és egyház elválasztásának megítélése, az oktatáspolitika, hogy csak néhányat említsek.

Ezekben a kérdésekben sok magyarral nem értek egyet, viszont sok románnak, szlovákkal, csehvel, lengyellel vagy szerbbel egyetértek. Kit támogassak egy választási kampányban? Kire szavaznék a választáson, ha ott élnék, és ott szavaznék?

Vajon a nemzeti szempont mindenek fölött áll, vagy mondjuk Szlovákiában szívesebben szavaznék Zuzana Čaputová elvbarátaira, mint Duray Miklós párttársaira? (Tudom, Szlovákiában a Híd és az MKP közös indulása bonyolítja a dolgot, de ezt most félreteszem.)

Dömötör államtitkár november 18-án már történelmi távlatba helyezte a Momentum szomszédolását:
Én helyénvalónak tartom, hogy itt az Országgyűlésben időről-időre megbeszéljük, hogy mi is a nemzeti érdek, és melyek azok a gyakorlatok, amelyek szembemennek ezzel a nemzeti érdekkel. Egy dolgot biztosan kijelenthetünk, hogy amit most a Momentum művelt, annak rengeteg előzménye van a baloldalon. Rengetegszer bizonyították, hogy sokszor teljesen érzéketlenek a magyar ügyek iránt. Nézzünk egy kis történeti áttekintést. A kommunizmus évtizedeit most nem részletezem, mert az külön vitanapot érdemelne, és ott vannak a történelemkönyvek, de azt már igen, hogy Medgyessy Péter 2002. december 1-én, Erdély elcsatolásának évfordulóján koccintott a román miniszterelnökkel. Micsoda érzéketlenség. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a külhoni magyarság ellen kampányoltak a 2004-es népszavazás előtt, és az egyik legmélyebb húzásuk az volt, hogy 23 millió románnak riogatták az anyaországi embereket. Azóta már van kettős állampolgárság, de például Gyurcsány Ferenc pártja nem szavazta meg, és azóta is rendszeresen támadják a külhoni magyarságot.

(…) És itt érkezünk el a közelmúltig, a Momentum-jelenséghez. Ennek a semmiből keletkezett mozgalomnak az volt az első dolga, hogy szétverjék a magyar olimpiai pályázatot. Végül Párizs nyert. Azt tudjuk, hogy a momentumosok gyakran megfordulnak Párizsban. A kettő közötti rejtélyes összefüggés megfejtését az olvasókra és a nézőkre bízzuk.

A folytatás sem volt enyhébb. Amióta a Momentumnak vannak EP-képviselői, gyakorlatilag egy dolgot csinálnak: folyamatosan torpedózzák a magyar jelölteket Brüsszelben, és két ilyen akció között Washingtonba írogatnak, és NATO-beavatkozásról álmodnak. Te jó ég! És mindennek tetejébe kampánykörútra indulnak külhoni magyar pártok rovására. Az RMDSZ riválisának kampányoltak, majd volt az a vastag bőr, hogy ezek után gratuláltak Kelemen Hunornak az eredményhez. Azután Szlovákiában fordultak meg, ott egy szlovák pártnak kampányoltak, miközben van magyar párt is. És amikor kérdőre vonják őket, a XXI. századra hivatkoznak. Tisztelt Ház! Ez nem XXI. századi politika, hanem magyarellenes politika. Pont olyan, amit a baloldal a rendszerváltás előtt és után produkált. Nem tudjuk, hogy ez kinek az érdeke, de Magyarországé biztosan nem.
A múltról most csak annyit: Medgyessy Péternek igaza volt, amikor új miniszterelnökként elment a román nemzeti ünnepen adott fogadáson – ez a normális két olyan ország viszonyában, amelyek nem ellenségként tekintenek egymásra.

A 2004-es népszavazás kampányában én Gyurcsánnyal és másokkal együtt nem a „külhoni magyarok”, hanem a kettős állampolgárság, a szomszéd országokban élő magyar magánszemélyek és a magyar állam közötti közjogi kötelék ellen kampányoltam, és ezt ma is határozottan vállalom. Markó Bélával együtt azt gondolom, hogy a kisebbség autonómiája nem fér össze a kettős állampolgársággal, hiszen az autonómia elnyeréséhez bizalmat kell építeni a többséggel, és ezt az Orbán-rezsim politikája lehetetlenné teszi.

Az Orbán-kormány önkényuralmi rendszerhez méltó módon azonosítja a nemzeti érdeket azzal, amit ő gondol annak, de miért várja el, hogy mi is azt tekintsük nemzeti érdeknek?
Az már kifejezetten nevetséges, ahogy a Nolimpia-kampányt Párizs megbízására vezeti vissza – vajon Párizs érdekét követte a 266 151 aláíró? Bizonyára megtévesztették őket az álnok momentumosok.
Nem a magyar jelölteket támadják az Európai Parlamentben a Momentumosok, meg a DK-sok és az MSZP-s képviselő, hanem Orbán jelöltjeit, azokat, akik részesei Orbán politikájának, és vállalják annak nemzetközi képviseletét. Jól teszik.
Mindez – akárcsak a romániai és szlovákiai testvérpárt kampányában való részvétel – ugyanúgy tekinthető „magyarellenes politikának”, ahogy a politikai ellenfél létezését és tevékenységét „magyarellenes”, „csehszlovákellenes”, „szovjetellenes” stb. tevékenységnek tekintették a kommunista rendszerek.

Nincs kétségem, hogy ha az államtitkár úr harminc–negyven évvel előbb születik, az állampártnak is jó propagandistája lett volna.

Csak cinizmusra futja a kormánytól

Tényleg vérlázító a fideszes államhatalom pökhedni cinizmusa. Miután családról és keresztény értékekről papolnak, az ember azt gondolná, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben ha minimálisan is, de józan helyzetértékelést és felelős tetteket lehet elvárni tőlük. De nem. A narancsuralmi rendszerben tényleg csak a cinizmus, a felsőbbrendű pökhendiség, a tények otromba semmibevétele létezik. – írja Ujhelyi István szokásos hétvégi levelében.

A Fidesz nem is titkolja, hogy harmadrangú területként kezeli az egészségügyet, amelyben – már az orvosi kamara szerint sem – garantálható a biztonságos betegellátás. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak, és amely egyszerre jelenthet megoldást az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszer működési biztonságának garantálására.

A napokban írásbeli kérdéssel fordultam Kásler Miklós emberminiszterhez, amelyben rámutattam: ha a kormány szándékai szerint „garantált ágazati bérminimumot” akarnak bevezetni a turizmusban a „tartósan kritikus munkaerőhiány miatt”, akkor egyszerű kormányzati döntés kérdése ugyanezt megtenni az egészségügyben is. Levelemre Rétvári Bence EMMI-államtitkár reagált, de válaszában az előző kormányok mocskolásán és szemfényvesztő hazugságokon túl sokra nem futotta, az egészségügyi minimálbérre vonatkozó javaslatra például egyetlen szóval sem válaszolt.

Az önmagában szánalmasan nevetséges, hogy majd tíz év kormányzás (még egyszer: tíz év!) után is csak óvodás visszamutogatásra telik, de vérforraló, ahogyan a mindenki számára világos tényeket is megpróbálják habonyi szótrükkökkel elfedni.

Rétvári államtitkár ugyanis azzal érvel, hogy a Fidesznek köszönhetően „egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ-végzettségű, E2 fizetési osztályba besorolt ápoló bruttó átlagkeresete (mozgóbér-elemekkel és pótlékokkal együtt)” immár meghaladja a háromszázezer forintot, azt azonban elhallgatja, hogy a kezdő szakdolgozók bére alig duplája a létminimumnak, viszont kevesebb, mint fele az országos bruttó átlagkeresetnek. Ez ám a vonzó életpálya modell, nem csoda, hogy volt olyan időszak nemrég, amikor naponta három orvos és legalább két szakdolgozó hagyta el az országot.

Az egészségügy válságos helyzetére az ágazati bérminimum, az orvosok, ápolók és szakdolgozók tisztességes minimálbérének megállapítása jelentene rapid megoldást, míg a rendszerszintű problémákra egy európai egészségügyi minimumszolgáltatás meghatározása, támogatása és megkövetelése a tagállamoktól. Ez utóbbit egyik kiemelt feladatomnak tekintem EP-képviselőként, ezért is vállaltam munkát az Európai Parlament vonatkozó szakbizottságában. Miközben tehát a kormányzatról továbbra is csak cinikus pökhendiségre telik, mi a megoldáson dolgozunk. Mert nekünk a magyar emberek az elsők.

Bréking (fék)nyúz, 2019. május 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Rétvári Bence ismét elmagyarázta nekünk, hogy a kettős beszédet alkalmazó brüsszeli bürokraták akadályozzák a babaváró támogatás megvalósulását. Jeszenszky Zsolt pedig a PestiSrácoknak adott interjúban leleplezi a ballibsi médiát, amely nem tud mit kezdeni Orbán és Trump sikeres találkozójával. Bakondi Györgytől megtudhatjuk, hogy migrációs kérdésekben valótlanságokat állít a balliberális oldal EP-kampánya.

Rétvári Bence: Brüsszel kettős beszédet alkalmaz

Brüsszel kettős beszédet alkalmaz a babaváró támogatással kapcsolatban, mert a brüsszeli bürokraták akadályozzák a program megvalósulását, az Európai Bizottság szóvivője pedig azt állítja, nincs kifogásuk ellene – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán…

Rétvári Bence úgy vélekedett, a „kettős mérce” problémáját veti fel, hogy amikor Brüsszel migránskártyákat ad a bevándorlóknak, az nem torzítja a versenyt, de amikor Magyarország a magyar családoknak akar segíteni, az aggályos…

Kiemelte, a magyar kormány július 1-jétől mindenképpen be fogja vezetni a babaváró támogatást, mert az a családvédelmi akcióterv fontos lépése…

A konfliktus mögött a bevándorlásról való eltérő gondolkodás áll. Brüsszel minden családpolitikai intézkedést támad, mert Magyarország bevándorlásellenes, megvédi határait és szuverenitását, valamint a multikulturális társadalmak helyett a magyar családokat támogatja – közölte a parlamenti államtitkár.        (MTI: Rétvári: Brüsszel kettős beszédet alkalmaz a babaváró támogatásról)

Jeszenszky Zsolt: félóránként változik, hogy éppen mit állít a balliberális média

Miért találkozik Trump a nacionalista, szélsőjobboldali magyar miniszterelnökkel, aki elől Bush és Obama kitért? Ilyesmi felvetéseket fogalmazott meg az amerikai liberális sajtó, amely egyúttal szinte kizárólagosan az amerikai fősodratú sajtót is jelenti. A magyarországi liberálisok ennél jóval szélesebb mezsgyét jártak be, hiszen előbb azt magyarázták, hogy az amerikai elnök nem fogadja Orbán Viktort, aztán viszont azt kellett megmagyarázniuk, hogy miért fogadta, és Orbán miért maradt ennek ellenére elszigetelődött és sikertelen.

Jeszenszky Zsolttal, az amerikai közéletet jól ismerő publicista szerint folyamatosan változott a haladó narratíva, az ellenzék többféle szöveggel is próbálta eljelentékteleníteni a találkozót. Előbb azon örömködtek, hogy Trump nem fogadja Orbánt, aztán azzal vigasztalták magukat, hogy csak a fegyvervásárlás miatt fogadja, illetve azért, hogy a szőnyeg szélére állítsa az orosz partnerség miatt. Azt is állították, hogy óriási felháborodás van a magyar miniszterelnök fogadása miatt, a sajtótájékoztatón viszont nem bombázták őt demokráciáért, fékekért és ellensúlyokért meg a CEU-ért aggódó kérdésekkel.

Az elnöki stábban nyilván napirenden lehetett már egy ideje a találkozó azzal az emberrel, aki egy tízmilliós ország vezetőjeként Európa egyik legmeghatározóbb, legismertebb politikusa. Az ilyen találkozókat szervező külügyminisztériumban viszont még mindig rendkívül erősek az Obama–Clinton időkből ottmaradt ejtőernyősök, akik egyes esetekben konkrétan szabotálták Trumpot.

Az egykori SZDSZ-nek nagyon erős vonala volt a Hillary Clinton-féle külügyhöz, így ezeknek a máig ott lévő figuráknak arra is bőven lehetett befolyásuk, hogy minél később valósuljon meg a Trump–Orbán találkozó. Valószínűleg az ő érdemük a két méltán híres politikus, a szintén az egykori SZDSZ vonalain haladó Márki-Zay Péter és Kész Zoltán külügyminisztériumba való becsempészése is, noha azt nem tudjuk, hogy osztályvezetői szintig eljutottak-e, vagy csupán egy kedélyes pogácsázás lett belőle. Igazából lehet, hogy ők kapták meg a selyemzsinórt a bénaságukért, és ezért hívták oda őket. (PestiSrácok: Együtt bukott Orbán és Trump? – Jeszenszky Zsolttal értékeltünk)

Bakondi: valótlanságokat állít a balliberális oldal kampánya

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint migrációs kérdésekben valótlanságokat állít a balliberális oldal EP-kampánya.

Bakondi György az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta, az EP-választásokhoz közeledve Nyugat-Európából egyre többször halljuk, hogy a migráció véget ért, pedig ez nem igaz. A migrációs krízis körüli elhallgatások a nyugat-európai embereket megnyugtatására, érzékenyítése és befolyásolása szolgálnak – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a nyugati politika nem a helyben segítésen, hanem „valamifajta homályos európai megoldáson” gondolkozik, amelyben a szolidaritásnak nem a kibocsátó országok segítése, hanem a migráció jó színben történő feltüntetése a cél.

Bakondi György az Európát érő jelenlegi migráció nyomással kapcsolatban azt mondta, hogy valós a probléma, hiszen a magyar-román határon nemrég 12 iraki és szír illegális bevándorló akart átjutni, míg Málta partjainál 85 embert mentettek ki a hatóságok egy bárkából a napokban. (MTI: Bakondi: valótlanságokat állít a balliberális oldal kampánya)

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

Rétvári Bence elmagyarázza nekünk, hogy a liberálisok tolerancia fedőnév alatt mindent támadnak, ami a természetes, hagyományos életmód részét képezi. Bakondi György pedig kifejtette: az unió migránskártya programja is a kudarcok közé illeszkedik.

Rétvári Bence: a liberálisoknál az intolerancia a legfőbb elv

Nem az Európa jövője, hogy lecserélik a nemzeteket, attól sem növekedést, sem békét, sem szociális biztonságot nem várhatunk – mondta Rétvári Bence. Az Emmi államtitkára, a KDNP alelnöke a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, hogy Nyugaton már tendenciózus a keresztény jelképek támadása, illetve eltüntetése, a bevándorlók érzékenységére való hivatkozás pedig inkább csak ürügy a hagyományos értékeink szisztematikus felszámolására.

Bár a tolerancia fontosságáról beszélnek, manapság a liberálisoknál az intolerancia a legfőbb elv. Ez azt jelenti, hogy semmit nem tűrnek el, ami az ő álláspontjukkal ellentétes. Tolerancia fedőnév alatt viszont mindent támadnak, ami a természetes, hagyományos életmód részét képezi. A liberális hegemónia fenntartói szerinte olyan vehemenciával támadnak mindenkit, aki családról, anyáról és apáról, továbbá nemzetről és keresztény kultúráról beszél, hogy az már a vallásháborúk időszakának retorikáját idézi. (Magyar Hírlap: A liberálisok nagy ellensége a valóság)

Tarlós: butaság, hogy Budapest valaha is patkánymentes lett volna

Tarlós István főpolgármester közlése szerint a fővárosi patkányirtásért felelős cég folyamatosan végzi a munkáját, a tavaly augusztustól idén márciusig tartó időszakban csökkent a lakossági patkányészlelések száma, ugyanakkor a patkányok száma magasabb az elfogadhatónál.

A főpolgármester az ATV Start című műsorában azt mondta: augusztustól márciusig „csökkenő görbét ír le” a patkányészlelések száma. Tarlós István butaságnak nevezte, hogy Budapest valaha is patkánymentes lett volna.

„Nagyváros patkány nélkül nem létezik, Budapest az életben nem volt patkánymentes, és nem is lesz” a nagy alagút- és a csatornahálózat, a pályaudvarok és az illegális szemétlerakó helyek miatt – jelentette ki a főpolgármester.

Ugyanakkor közölte: valóban több a patkány annál, mint amit elfogadhatónak lehet mondani. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője szerdán azt közölte, hogy semmiféle közegészségügyi, járványügyi veszély nincsen – tette hozzá.

Tarlós István azt mondta: a patkányirtásért felelős cég kiválasztásáról nyilvános pályázaton döntöttek, a nyertes cég 23 százalékkal olcsóbb ajánlatot tett, mint a másik.

A cégnek tavaly nyár óta van szerződése, ennek alapján kapja a pénzt, és az alaptevékenységet folyamatosan végzi. Tavaly ősszel a fővárosi kormányhivatal és a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelezte, hogy a patkánypopuláció további növekedése várható, és egy intenzív irtást javasoltak. Ennek a módszerét dolgozták ki januártól márciusig – közölte a főpolgármester, emlékeztetve, a Fővárosi Közgyűlés decemberben döntött arról, hogy az intenzív irtásra plusz 650 millió forintot ad. (MTI: Tarlós: folyamatos a patkányirtás a fővárosban)

Vissza kell térni a külső határok védelméhez

Az európai parlamenti választások után vissza kell térni a külső határok védelméhez, a nemzetállamok Európájához – erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bakondi György kifejtette: remélik, hogy a közeledő választáson egy más politikai irányt képviselő erő kerül többségbe, s változás fog történni az európai bürokrácia politikájában.

A főtanácsadó példaként említette, hogy az unió migránskártya programja is a kudarcok közé illeszkedik. Mint felidézte, először azt mondták, nincs is ilyen kártya, majd azt, hogy csak a politikai menekültek kaphatják meg. Kiderült, hogy szélesebb kör kapott ilyet.

Bakondi György kiemelte: 500 milliárd forintnak megfelelő eurót fordított a migránskártyákra az unió. Mint megjegyezte, az állampolgárok adójából történt befizetéseket “elég furcsán” használja fel a bizottság.

Ráadásul – mint kifejtette – a migránskártya-program számos kérdést felvet, amelyekre mostanáig sincs válasz. Továbbra sem tudni például, hogy miként ellenőrzik azokat, akik ilyen kártyát kaptak. Ahogy azt sem tudni, hogy milyen nagyságrendben fedezte a terrorcselekménnyel gyanúsított szír férfi Haszan F. utazásait a migránskártya.

Annak kapcsán, hogy Haszan F. letartóztatását szerdán három hónappal meghosszabbították, Bakondi György azt mondta, a vádhatóságnak kell bizonyítani a bűnösséget, de az, hogy meghosszabbították a kényszerintézkedést, inkább azt jelzi, hogy erősödtek a vád pozíciói. (MTI: Vissza kell térni a külső határok védelméhez)

Videóüzenetekben tiltakoznak a szülők az állami tankönyvek ellen

A Szülői Hang nevű szervezet akciójához eddig 3900 szülő csatlakozott. A január óta tartó tiltakozásról az RTL Klub híradója számolt be.

Arra is felhívják a többi szülő figyelmét, hogy a következő tanévtől a magánkiadók kiadványainak jelentős része lekerül a választható tankönyvek listájáról. Azt javasolják a szülőket, hogy ha tehetik, a jobb tankönyveket vásárolják meg a gyerekeknek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára korábban úgy reagált, az állami könyvek szerinte jobbak és modernebbek, ezt egyre több tanár elismeri. Ez azonban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem igaz, ők egyáltalán nem elégedettek az állami könyvekkel. A minisztérium válaszában most azt írta, a Szülői Hang véleménye nem lehet reprezentatívnak tekinteni. (RTL Klub, hvg.hu)

Bréking (fék)nyúz, 2018. december 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Rétvári szerint a CEU blöffje nem veszélyezteti a magyar felsőoktatás megítélését. A Magyar Idők szerint Gémesi György szándékosan blokkolta a hatékony szemétszállítást. Az Origo már Macron francia elnök bukását jósolja.

Rétvári szerint blöff a CEU Bécsbe költözése

Az oktatásért is felelős humán tárca államtitkára a Hír Televíziónak azt mondta: az intézmény eddig nem tudta bizonyítani, hogy külföldön is van működő egyetemi képzése, amely alapján Budapesten is kiadhat diplomát. Az államtitkár hozzátette: a magyar felsőoktatási intézmények előkelő helyen szerepelnek a nemzetközi ranglistákon, a CEU képzésein pedig inkább külföldi hallgatók vesznek részt.

„Meg kell becsülnünk a saját, hazai egyetemeinket, azokat kellő helyen kell értékelni, nagyon sok rangsorban nagyon szép helyezéseket érnek el, a felsőoktatási normatíva 40 százalékkal fog emelkedni a hallgatói normatíva a következő két esztendőben” – nyilatkozta az államtitkár. (Hír TV: Rétvári: A CEU blöffje nem kell, hogy veszélyeztesse a magyar felsőoktatás megítélését)

A szemétszállítást Gémesi György akadályozta politikai okokból

Politikai körökben úgy tartják, hogy Gémesi a Zöld Híd élén szándékosan blokkolta a céghez tartozó területeken a hatékony szemétszállítást, és különböző formákban zsarolta a kormányzatot.

A Fidesz szerint az LMP parlamenti listáján harmadik helyen szereplő politikus lépése „gyakorlatilag felért egy beismerő vallomással”. Gémesinek ezért kellett távoznia, mert a kirobbant botrány, a Zöld Híd hulladékügye, amiért Gémesinek vállalnia kellett a felelősséget.

– Semmiféle pénzügyi, vagy egyéb vita nem indokolhatja, hogy megszüntessenek, egy olyan közszolgáltatást, amely 300 ezer embert érint – nyilatkozta korábban Vécsey László országgyűlési képviselő.

A politikai motiváció a Gémesi által irányított szervezetnél nyilvánvaló volt, mert az ország egyéb területein működő hulladékgazdálkodási rendszerek, amelyek hasonló forrásokból gazdálkodnak, el tudták látni a feladatukat. (Magyar Idők: Pont kerülhet Gémesi György hulladékbotrányának végére)

Elkezdődött a francia baloldali és neoliberális elit bukása

Ugyanaz zajlik most a franciáknál, mint néhány éve az olaszoknál. Ott a Vasvillák lázadásával kezdődött a baloldali és neoliberális elit bukása.

Tovább folytatódik Párizsban a sárgamellényesek lázadása Emmanuel Macron dilettáns gazdaságpolitikája ellen. Most már rendszeresek az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között, a tüntetők barikádokat emelnek, és festékkel dobálják a rendőröket, akik könnygázzal oszlatnak, és több helyen brutálisan lépnek fel. A bukott szocialista miniszterből lett francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron nem akar visszalépni a megszorításokból, a franciák széles rétegeit sújtó adóemelésekből és pénzelvonásokból, pedig már pártján belül is többen felszólították rá.

Jacques de Saint Victor egyetemi tanár, jogtörténész, publicista a Le Figaroban közölt írásában azt írta: ami történik, az valójában logikusan következik Macron önmagát populistának nevező, de valójában neoliberális politikájából. A konfliktus szükségszerűen elmélyül, további frusztrációkat teremt, és végül ugyanúgy fordulathoz, Macron bukásához vezethet, ahogy Olaszországban megbukott a francia elnökhöz meghökkentően hasonló politikát folytató Matteo Renzi. A neves történész szerint feltűnő a hasonlóság az olasz fordulat (a baloldal bukása és az 5 Csillag-Liga koalíció győzelme) és a mostani francia események között. A törésvonalak már nem a bal- és a jobboldal, hanem a paloták és az utcák népe között vannak, amihez erősen hozzájárult a brüsszeli neoliberális uniós elit is, amely a politikát megfosztotta a lényegétől – írja a neves történész. (Origo: Lázadás Franciaországban: közel lehet Macron bukása)

Felismerték, hogy nagy a baj az oktatásban?

Lehetséges, hogy az oktatásért felelős tárcán belül rájöttek, tényleg nagy a baj a közoktatásban, kiszivárgott hírek szerint megpróbálják visszaszorítani a Parragh-féle szakképzést. Az érdekeltek által bírált tankönyvek színvonalát magánkiadványok megvásárlásával szeretnék emelni. A NAT közzététele mindenesetre máris csúszik.

Persze mindent kétséggel kell kezelni, de elképzelhető, hogy valami változás észlelhető a közoktatásban. Arról hallani meg nem erősített híreket, hogy jelentősen csökkentenék a tananyagot, a lexikális anyagok arányát, és a tanításban a pedagógusok szabad döntési jogát a jelenlegi 10-ről 30 százalékra növelnék (vissza).

Ez szöges ellentétben lenne a 2010 utáni kurzussal – mondta a Független Hírügynökségnek a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Szűcs Tamás arról számolt be, hogy az eddigi hivatalos találkozókból azt a következtetést vonták le, hogy

a kormányban is felismerték: nem biorobotokat kell képezni

a gazdaság számára. Ennek jegyében esetleg hozzányúlnának a szakgimnáziumi oktatáshoz, az első két év tananyaga összeérne a „rendes” gimnáziumokéval, a szakismeretek tehát ezután kerülnének terítékre.

Ez a Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke által favorizált képzés visszaszorításával járna; ennek keretében mára lényegében kicsontozták a közismereti tárgyakat a tantervből, minden esélyt elvéve a felsőoktatási továbbtanulás elől. Ezt a rendszert a diákok is elutasítják.

Az új Nemzeti Alaptantervből fog kiderülni, így lesz-e, a belső küzdelmekre utalhat mindenesetre, hogy az augusztus elején (amikor a tervezetet átvették a munkabizottságtól) még az erre a hónapra ígért közzététel (társadalmi vita) kezdetét egy hete bizonytalan időpontú őszre tolták ki az EMMI-ben – derült ki a múlt heti szakmai tanévnyitó konferencián.

A tananyag-csökkentés és a tanári oktatói szabadság visszabővítése a 2010 előtti időszakéra a minimális feltétele annak, hogy

tartalmában is új, korszerűbb módszerrel oktathassák a gyerekeket

– mondta Szűcs Tamás.

Arról azonban teljes a hallgatás, hogy a 2019-es tanévtől kezdődően már csak kétféle tankönyv lenne: egy állami és egy egyházi, keresztény szemléletű, ezekből lehetne „válogatni” – ahogyan nemrégiben megírta a Népszava. Az akkori információt erősíti azonban, hogy a NAT-ot állítólag nem egy lépésben vezetnék be, új tankönyveket először csak az első öt általános iskolai évfolyamok kapnának. Az ötödikes tananyagot ugyanakkor rögtön digitalizálnák, és minden gyerek tabletet kapna ehhez – legalábbis így értesült a PDSZ elnöke. (Az ördög persze a részletekben rejlik, ingyenes mobilinternet nélkül a gyerekek többsége vajmi keveset kezdhet a tablettel.)

Jelenleg azonban a mostani, zömében a sokat bírált állami tankönyveket szállítják ki az iskolákhoz: 12,5 milliót, amelyben 8,5 millió új, az állam által kifejlesztett, míg 4 millió a különböző cégektől beszerzett tankönyv.

Az idei – legalábbis a jelenlegi állapot szerint – az utolsó tanév, amikor még van lehetőség magánkiadók tankönyveit rendelni – azokat, amelyek rajta vannak az engedélyesek listáján. Felmérések szerint a szülők és a tanárok is ezeket tartják sokkal jobb minőségűnek. A kizárólag állami kiadású könyvek létét a szülők elsöprő többsége (84 százaléka) az államiak silány minősége miatt elutasítja, gyerekére nézve hátrányosnak tartja – derül ki a Szülői Hang Közösség felméréséből.

Az Orbán-kormány nem szereti beismerni, ha tévedett, a jelek szerint a tapintható ellenérzés élét úgy próbálják elvenni, hogy – amint azt Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár bejelentette az említett konferencián –

az állam megvásárolná a korábbi népszerű magánkiadói tankönyvek jogdíjait.

A szülők válaszaiból az is kiderül, hogy a tartalmi kifogások mellett komoly bajok vannak a tankönyvek „ingyenességével” is. Amellett – amit sokan elmondtak már, legutóbb az ATV-ben -, hogy igazságtalan a jómódú szülőket is mentesíteni a tankönyv megvétele alól, ezt a pénzt inkább a nehéz sorsú családok gyerekeinek iskolai segítésére kéne fordítani.

Jelenleg a 3-9. osztályok tanulói úgy jutnak hozzá az ingyenes tankönyvhöz, hogy azt az év végén vissza kell adni az iskolának. A felmérésben a szülők elmondták, hogy ez gyakorlati nehézségeket okoz, mert a tananyag gyakran „visszaküldi” a gyereket az előző évben olvasottak felidézéséhez, ami a leadott kölcsönkönyv híján képtelenség.

Ennél súlyosabb baj, hogy a kölcsönkönyvekbe – értelemszerűen – nem szabad beleírni, szöveget kiemelni, aláhúzni, saját kiegészítést (például az órán hallottakat) tenni, és általában is újszerű állapotban kell megtartani azt. Ez különösen kisdiákkal szemben életszerűtlen követelmény, ráadásul nehezíti az anyag közvetlen feldolgozását, folyamatos jegyzetelésre kényszeríti a gyerekeket, ami el is vonja a figyelem egy részét.

Ennek következménye azonban az, hogy a szülők jelentős része kénytelen az év végén megvásárolni (vagy az iskolának kifizetni) az „ingyen” tankönyvet. Egyes iskolák nagyvonalúságán (esetenként anyagi lehetőségén) múlik, hogy „csak” 65 százalékuk kényszerül erre.

Forrás: Szülői Hang

Átlagosan 10 százalékuk ezt úgy oldja meg, hogy inkább megveszi a könyvet, de a gimnáziumokban ez az arány majdnem 20 százalék, és a nagyvárosokban is meghaladja ezt a hányadot. Vagyis ismét a „jobban eleresztett” családok gyerekei járnak jól, nem csak a stressz alól mentesülnek, hanem könnyebben tanulhatnak a megkötések nélkül.

Mindenesetre a szülők azt tapasztalták, hogy a kapott könyveknek 60 százaléka eleve használt volt, s ezeken belül is csak 40 százalék jó állapotú, beleírás nélküli.

A visszaszolgáltatás miatti feszültségekre utal, hogy míg a nagyvárosokban 30 százaléknál kisebb arányban vizsgálja meg az iskola, milyen állapotban kapta meg a könyvet, a községekben ez 40 százalék.

Ezért aztán „helyiértéken” kezelendő Rétvári Bence EMMI-államtitkár képviselői kérdésre adott válaszának azon kitétele, amely szerint az állami kiadású tankönyvek 2013-hoz képest 40 százalékkal olcsóbbak lettek, és a közoktatásban részesülő gyerekek 85 százaléka, mintegy egymillióan ingyen kapják az eszközt. A KSH friss kimutatása szerint az előző tanévben átlagosan 7147 forintot kellett tankönyvekre költeni gyerekenként.

Összességében a szülők nagyjából héttizede szerint korlátozza gyereke tanulását a kölcsönrendszer.

Foszlányaim 4.

0

Nem szeretnék nagyon belegázolni Rétvári Bence államtitkár úr lelkivilágába – nem szeretek átgázolni sekély posványon -, de csendben, nagyon halkan megkérdezném: a tegnapi  Gyurcsány napirend előttire való válaszában magától értetődően kijelentette a kereszténység 450 éves vallási türelmen alapuló bizonysága az alapja annak, hogy alkotmányba kell foglalni a keresztény kultúrát? Tessék mondani vallási türelmen alapult a sokszázezer magyar ember vallási alapokon nyugvó kiirtása?
Meg tetszett nyugtatni államtitkár úr!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK