Kezdőlap Címkék Parlament

Címke: parlament

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 8. Tüntetések: van-e forgatókönyv?

2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.

Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen

a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.

Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.

„Régiek” és „újak” a Kossuth téren

Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.

Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.

Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.

A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.

A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.

Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.

Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.

A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.

Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy

a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.

Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.

Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.

Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.

A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.

Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben

A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.

Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.

Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.

Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.

Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,

s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.

Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.

A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.

Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.

Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.

Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus

nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.

Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.

Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.

Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.

Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?

A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.

A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.

A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.

Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren

Áder János a Kossuth téren.

Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.

Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.

Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.

Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.

A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.

A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.

Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.

A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.

Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.

A sorozat néhány korábbi cikke:

Ki veri szét ősszel Budapestet?

Ki veri szét ősszel Budapestet? – 2. Szeptemberi Sajnálatos Események

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 3. A politikusok is beszállnak a buliba

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 7. A Kossuth téri helyzet fokozódik

Tíz éve történt: Több parlamenti képviselőt megfenyegettek

0

Tíz éve, 2007. szeptember 17-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy több, főleg kormánypárti képviselőt is fenyegetés ért. Az MSZP-s képviselők ezért, illetve azért, mert néhányukat pár nappal korábban megtámadták a parlament parkolójából kifelé menet, kérték a plenáris ülés felfüggesztését és a rendkívüli házbizottsági ülés összehívását.

A Házbizottság előtt az MSZP rendkívüli frakcióülést tartott, ahol meghallgatták Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter beszámolóját az Országgyűlést és a képviselőket fenyegető biztonsági kockázatokról.

Az ülést követően Takács Albert a Független Hírügynökség kérdésére elmondta: biztosítani kell a parlament kijáratait, hogy minden képviselő szabadon eljusson akár a tömegközlekedési eszközökig, akár az autójáig.

„Ha a kijáratoknál olyan események történnek, amelyek a képviselőket fenyegetik akkor a rendőrség is meg fogja tenni a szükséges lépéseket”

– mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: nem adott utasítást a rendőrség számára, de rendőri vezetőkkel egyeztetett és a rendőrség nem fog provokálni senkit.

Takács Albert azt nem árulta el, hogy mennyi rendőr lesz jelen este a Kossuth téren az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója kapcsán szervezett demonstrációkon és azt sem árulta el, hány tüntetőre számítanak.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője a rendkívüli frakcióülést követően elmondta: ez nem szocialista ügy, mind az öt pártot érinti, hiszen

nem csak kormánypárti, hanem MDF-es képviselőt is megfenyegettek.

Ezért kérték a Házbizottság összehívását.

Nyakó István az MSZP szóvivője újságíróknak megmutatta a telefonját, melyre több fenyegetést is kapott. Az egyik így szólt:

„lógni fogtok mocskos kommunista hulladékok, fizess a rágalmazásért és takarodj.”

Az üzeneteket egy internetes oldalon keresztül küldték.

Elbukott a rendkívüli parlamenti ülés

0

Kormánypárti képviselők hiányában csak az ellenzék támogatta a rendkívüli parlamenti ülés összehívását, amelyben a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának ismételt bevezetését is szerette volna elérni az LMP, csatlakozva hozzá az MSZP és a Jobbik.

Nem kapott támogató szavazatot kormányoldalról, ezért napirendre se vették a devizahitelesek ügyét az Országgyűlésben hétfőn. A szocialisták a lex-CEU-ként aposztrofált törvény visszavonását szerették volna elérni, az LMP pedig a kilakoltatási moratórium ismételt bevezetését. A rendkívüli ülés összehívását támogatta a Jobbik is.

A kezdeményező képviselőcsoportok részéről hasonló megközelítésből támadták a kormány előző években meghozott intézkedéseit a devizahiteles lakástulajdonosok kapcsán. Egyaránt szóltak arról, hogy

a 256 forinton átváltott svájci frank alapú kölcsönök a jómódúakon segítettek, s hogy a Magyar Nemzeti Banknál ebből keletkezett árfolyamnyereséget nem fordították az adósok megsegítésére.

Tóth Bertalan (MSZP) frakcióvezető felemlegette azt is, hogy Trócsányi László igazságügyminiszter ügyvédi irodája a bankokat képviseli a devizahiteles perekben. Hadházy Ákos LMP-társelnök vádolta a kormányt azért is, hogy a végtörlesztés, előtörlesztés és árfolyamgát csak azokat mentette meg, akiknek volt pénzük ezeket igénybe venni A jobbikos Z. Kárpát Dániel is azt kérdezte, hol van az a pénz, ami a 165 forinton felvett hitelek és ezek 256-os kurzuson végrehajtott forintosítása között keletkezett.

„A bankoknál hagyták, a Fidesz lefeküdt a bankoknak”

– mondta Z. Kárpát. A Jobbik a felvételkori árfolyamon való forintosítást, az MNB-nél lévő pénzből a kölcsönt felvevők kártalanítását és a kilakoltatási moratórium visszaállítását követeli.

A Miniszterelnökség államtitkára, Dömötör Csaba mindhárom felszólalásra külön-külön ugyanazokat válaszolta. Elsorolta, a kormánytöbbség

szerintük hogyan segített a kedvezményes árfolyamú elő- és végtörlesztéssel, valamint az árfolyamgáttal.

S minden válaszadásában felhozta, hogy az MSZP részéről Botka László miniszterelnök-jelölt, Vona Gábor Jobbik-elnök és az LMP-sek se szavazták meg ezeket a törvényeket. Ha rajtuk múlt volna, magasabb lenne a törlesztőrészlet és több pénz maradna a bankoknál – mondta minden alkalommal az államtitkár.

A kormánypártok nemet mondtak

0

Várhatóan nem lesz határozatképes hétfőn a Parlament rendkívüli ülése, amelyen a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását próbálnák napirendre vetetni az ellenzéki képviselők.

Soros Györggyel magyarázták a kormánypártok a HírTV tudósítójának azt, hogy miért nem mennek el a parlament holnapi rendkívüli ülésére, ahol a lex CEU eltörlését és a kilakoltatási moratórium megújítását próbálnák napirendre vetetni az ellenzéki képviselők.

A fideszes Budai Gyula igerülten reagált a kérdésre. Hollik István kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy „A szocialisták és a jobbikosok a devizahiteleseket használják fel egy ilyen ülés összerángatására, csupán annak érdekében, hogy a CEU-t, Soros György egyetemét védjék és ezt az ügyet megpróbálják napirendre venni,

mivel ezek nem valós kérdések, és semmi aktualitása nincsen,

ezért mi nem fogunk részt venni az ülésen”.

Határozatképesség nem, de vita azért még lehet, mivel a kormánypártok vélhetően kijelölnek felszólalót a napirend előtti vitára.

Az ellenzéki frakciók ott lesznek a parlamentben.

 

 

 

Rendkívüli parlamenti ülést tartanának a CEU és a devizahitelesek miatt

0

A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.

A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután

az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:

„az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.

Azt is mondta:

A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.

MTI Fotó: Kovács Attila

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor

a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.

Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.

A Fidesz sorosozással válaszolt,

az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük „Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.

A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.

Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK