Kezdőlap Címkék Parlament

Címke: parlament

Kövér marad a házelnök, öt bizottságot vezethet ellenzéki képviselő

0

Ahogy az előző ciklusban, az újban is öt ellenzéki vezetésű bizottság működik majd az Országgyűlésben: a legnagyobb ellenzéki frakció, a Jobbik adja a nemzetbiztonsági testület elnökét, míg a DK a költségvetési bizottságot vezeti. A bizottságok száma 15 marad.

Kocsis Máté és Gulyás Gergely érkezik az alakuló ülést előkészítő tárgyalásra.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke az egyeztetések után azt jelentette be, hogy megmarad az a 14 szakbizottság és a törvényalkotási bizottság, amelyben 2014-ben megállapodtak a frakciók. Mint mondta, a parlamenti mandátumarányoknak megfelelően 10 bizottságot a kormánypártok vezetnek, ötnek ellenzéki elnöke lesz. Ezentúl a népjóléti bizottságot az ellenzék vezeti, míg a kulturális bizottságot a kormánypártok.

Gulyás beszélt arról is, hogy a bizottsági tisztségviselők száma valamelyest nőtt, hogy a több ellenzéki frakció egymással meg tudjon egyezni. Azt is mondta, hogy

egyetértés jött létre a parlament tisztségviselőiről,

vagyis az Országgyűlés elnökéről, az alelnökeiről, a jegyzőkről is, minden párt tiszteletben tartja a másik jelölési jogát. Az eddigieknek megfelelően öt alelnök lesz – ebből a kormánypártok hármat, az ellenzékiek kettőt jelölnek –, illetve a törvényalkotásért felelős alelnök.

A házelnök személyére a Fidesz-frakció tesz javaslatot:

ismét Kövér Lászlót jelölik az Országgyűlés elnökének.

Gulyás szerint a jelölést valamennyi ellenzéki frakció tudomásul vette. Mint mondta: „azt reméljük, szemben a korábbi negatív tapasztalatokkal, most mindenki állja szavát és valamennyi tisztségviselőt megválaszt”. Örül annak, hogy rekordidő, 30-32 óra alatt létrejött a megállapodás a parlamenti frakciók között, és reméli, hogy eredményesen tud működni ebben a struktúrában a parlamenti bizottsági rendszer.

Kövér László maradhat a házelnök.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt jelentette be:

házszabálytól eltéréssel módosítja a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt az új parlament,

ehhez az ellenzék is hozzájárult. Szerinte ez megkönnyíti a kormányalakítás folyamatát, amelyet a legrövidebb időn belül meg kell tenni. Azt is mondta: az egyeztetésen a parlament hagyományainak és méltóságának megfelelő politikai megállapodás született.

Az egyeztetés után Gyöngyösi Márton, a Jobbik delegációvezetője az MTI-nek pozitívan értékelte az eredményt, szerinte a kormánypárti delegációk által biztosított keretek között a legerősebb pozíciókat tudták felvenni. Mint mondta, pártja a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökét adja, továbbá hét bizottsági alelnöki tisztséget kaptak.

Arról is beszélt, hogy

szerették volna, ha önálló testület foglalkozik az egészségügy, az oktatás, valamint az önkormányzatok kérdéseivel

és feláll egy elvándorlás kérdéskörével foglalkozó bizottság is.

Arról még nem döntött a párt, hogy kit jelöl az Országgyűlés alelnöki és két jegyzői posztjára.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője az MTI-nek elmondta, pártja a népjóléti bizottságot vezeti, amelyet az eddigi alelnök, Korózs Lajos vezet majd. Emellett az MSZP-Párbeszédnek összesen nyolc bizottsági alelnöki posztja lesz,

a Ház alelnökének pedig a posztot eddig is betöltő Hiller Istvánt jelölik.

Mint mondta, az MSZP és a Párbeszéd egymás között állapodik meg a nyolc bizottsági alelnöki poszt elosztásáról.

Tóth Bertalan a szokásjoggal magyarázta, hogy az ellenzéki pártok hozzájárultak a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításának házszabálytól való eltéréssel tárgyalásához. Az alakuló ülés előkészítéséről tartott egyeztetéseket reménytelinek értékelte. Beszélt arról is hogy a jövőben is tárgyalni fognak a későbbi ellenzéki együttműködésről is. Szerinte az önmagában eredmény, hogy egységes álláspontot alakítottak ki.

Meg tudtak egyezni a pártok.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője arról számolt be az MTI-nek, hogy az LMP a fenntartható fejlődés bizottságában adja majd az elnöki posztot, emellett két bizottság, a költségvetési és a honvédelmi alelnökét adja. Mint mondta, a párt frakcióülésén dől el, kik töltik be ezeket a posztokat.

Azt is mondta:

a tárgyalások nem voltak egyszerűek.

Két bizottsági struktúra merült fel javaslatként, a jelenlegivel megegyező, valamint egy olyan opció, amely szerint ugyan hárommal több bizottság alakult volna meg, de ugyanakkora összes taglétszámmal. Ebben az esetben azonban a testületek kisebbek lettek volna, az LMP és a DK nem kapott volna helyet a nemzetbiztonsági bizottságban, így ezt nem támogatták, végül maradtak a jelenlegi struktúránál.

Varju László, a DK alelnöke az MTI-nek elmondta, pártja vezeti az Országgyűlés költségvetési bizottságát. Fontosnak értékelte, hogy az ellenzéki együttműködés hatékony és eredményes volt, sikerült megteremteni a parlament alakulásával kapcsolatos elemi feltételeket.

A vártnál hamarabb félbeszakadt a tárgyalás, a vártnál később folytatják

0

Rendben megkezdődött, de az eredeti kora délutáni időpont helyett csak délután 5 órakor folytatódik az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalás.

A parlamenti pártok vezetői egy órán át tárgyaltak, amikor előbb a Fidesz delegációjának egyik tagja, Gulyás Gergely jött ki a teremből, majd őt követték az ellenzéki pártok képviselői.

Gulyás Gergely szinte szó nélkül távozott, míg az ellenzéki pártok egy másik teremben folytatták a tegnap elkezdett megbeszélésüket, feltehetően a parlamenti együttműködésükről.

Hogy miért szakadtak meg a kormánypárttal az országgyűlés megalakulását előkészítő tárgyalások, arról csak találgatni lehet. Gulyás Gergely mindössze annyit közölt, hogy a megbeszélés délután 5 órakor folytatódik.

A parlamenti választást követően a pártok rendszerint megállapodnak az új országgyűlés működési rendjében. Így többek között a bizottsági helyek elosztásában, vagy az ülésrendben.

Nem kizárt, hogy a bizottsági helyekben nem tudtak megállapodni és a kormánypárt olyan ajánlatot tett az ellenzéki képviselőknek, amelyet azok nem akartak elfogadni.

Külön frakciót alakít az MSZP és a Párbeszéd

Burány Sándor a Párbeszéd-frakcióba ül majd, a két csoport frakciószövetségben fog dolgozni a Parlamentben.

A frakció megalakításához öt főre van szükség. A Párbeszédnek három politikusa jutott be a parlamentbe: Karácsony Gergely (aki a párt egy másik politikusának adja majd át a mandátumát), Szabó Tímea és Tordai Bence, és hozzájuk csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról bejutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.

Az ötödik tag azonban nem az Együtt politikusa, az egyéniben mandátumot szerzett Szabó Szabolcs lesz, aki a hírek szerint az LMP-frakcióba ül majd be, hanem Burány Sándor, aki emellett továbbra is az MSZP tagja marad.

Az MSZP választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt is bejelentette, hogy

a két párt frakciószövetségként dolgozik majd az Országgyűlésben.

Karácsony Gergely azt mondta, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben. Az április 8-ai választást úgy értékelte, hogy van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez „nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség”. Szerinte a változást akarók szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani. Vagyis azt gondolja, hogy

az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.

Karácsony Gergely szerint a három hónap – amit a két párt végigkampányolt – nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.

Beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy

a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről.

A két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. A koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős, minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.

Beszélt arról is, hogy a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben. Ennek formájára is javaslatot tesznek jövő héten.

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, hogy a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek. Szerinte értelmes és kemény vita folyt, személyeskedés és kiabálás nélkül. A frakciószövetség létrehozásáról 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett döntöttek.

Bejelentette azt is, hogy

a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát,

amelyen más politikai témák – a választások értékelésének lezárása – is szerepelnek.

Karácsony és Tóth arról is beszélt, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás bármelyik frakcióba beülne. A kérdésre, hogy mely ellenzéki pártokkal működnének együtt, Karácsony Gergely azt felelte: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak.

Azt is mondta: hibának tartja, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra, és ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni. Szerinte ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.

Hatalmas rendőri készültség a fővárosban

Budapesten járva óriási rendőrségi készültség nyomait láttuk. Már délután jöttek hírek arról, hogy a TEK autói a főváros felé tartanak, ám, hogy mi a pontos úticél, arról megoszlottak a vélemények.

Vannak olyan hírek, hogy az MTVA épületét készülnek megvédeni, míg a legújabb információk  szerint az Országgyűlés környékére összpontosítják az erőket. Ami biztos: rengeteg rendőr áll készenlétben a parlamentet övező utcákban, autókban, kisbuszokban várakoznak.

Mindezt ráadásul úgy, hogy a választási eredményeket még az urnazáráskor sem lehet megjósolni. Mint ahogy az sem világos, hogy kinek állna érdekében bármelyik közintézményt megtámadni Budapesten.

A diákok tüntetnek és miniszterelnök-jelöltekkel vitáznak

0

„Váltsunk rendszert közösen az oktatásban” címmel ismét tüntetést szerveznek péntek délutánra a diákok. Felhívásukban ez áll: január 19-én több ezer diák demonstrált egy korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért, most pedig még hangosabban kell megüzenni, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az érdekeiket.

Az újabb tüntetésre azért volt szükség, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem reagált érdemben a követeléseikre, ezért döntöttek úgy, hogy „a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar emberekhez fordulunk”. Eddig több mint háromezer ember jelezte a Facebookon, hogy elmenne a tüntetésre, az érdeklődők száma pedig 15 ezernél is több. A demonstrációra nemcsak a diákokat várják, hanem mindenkit, hiszen a szervezők szerint az oktatás az ország közös ügye.

A diákparlamentes Gyetvai Viktor, az egyik szervező a Független Hírügynökségnek elmondta: március 12-re vitát is szerveznek a miniszterelnök-jelöltekkel az oktatásról. Gyetvai arról is beszélt, hogy minden párt reagált a vitára vonatkozó felhívásukra és mindegyik el is fogadta azt, kivéve a Fideszt. Így hát

március 12-én egy asztalhoz ültetik a miniszterelnök-jelölteket, akiknek a kérdéseket a diákok teszik fel.

Pénteken pedig 17:30-tól gyülekeznek a diákok a Deák Ferenc téren, ahonnan a Parlamentig vonulnak. A felszólalók szintén diákok lesznek.

A tüntetésre való felhívásban szerepelnek a követeléseik is:

Mit kíván a magyar diákság?

Képezze az oktatás alapját a 21. században szükséges készségek fejlesztése! Igazságos, demokratikus és modern oktatást minden diáknak!

  1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
  2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
  3. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
  4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!
  5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
  6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
  7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
  8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
  9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
  10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjjal!
  11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
  12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében! Ne kössék nyelvvizsgához az egyetemi felvételit!

(+1. Tegyék elérhetővé minden diák számára a világnézetileg semleges oktatást!)

A román parlament szerint csaltak az elnökválasztáson

0

Választási csalással segítették elő 2009-ben Traian Basescu elnök újraválasztását – erről fogadott el határozatot a román parlamentnek. A döntésnek nincsenek jogi következményei.

Traian Basescu öröme a 2009-es választás második fordulója után, mögötte Emil Boc
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A parlament két kamarájának együttes ülése a kormánytöbbség szavazataival fogadta el a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely

bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével

vádolja Basescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt.

Az ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, az RMDSZ képviselői pedig tartózkodtak.

A jelentés szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást. Ezt többek között azzal támasztották alá, hogy a szavazás előtt néhány hónappal Traian Basescu felmentette tisztségéből a szociáldemokrata belügyminisztert, akinek utódja pedig lecserélte a szociáldemokraták 20 megyei prefektusát. A prefektusoknak jelentős szerepük van a választás megszervezésében.

A különbizottság azt is gyanúsnak találta, hogy a második forduló éjszakáján

a Román Hírszerző Szolgálat vezetői és az akkori legfőbb ügyész a volt belügyminiszter lakásán találkoztak.

A bizottság elnöke, a szociáldemokrata Oana Florea elismerte, hogy ezek bizonyítására a testületnek nem voltak eszközei.

A kormánykoalíció egyébként nem azért alakított különbizottságot, hogy igazságot szolgáltasson akkori elnökjelöltjének, a PSD-ből azóta kizárt Mircea Geoanának. A cél az volt, hogy a titkosszolgálatok és a vádhatóság összefonódására, a politikai döntéseket háttérből befolyásoló úgynevezett „párhuzamos állam” működésére találjanak bizonyítékokat.

A jelenleg ellenzéki szenátorként politizáló

Basescu azt mondta: nem volt szüksége a „párhuzamos államra” ahhoz, hogy legyőzze Geoanát,

és szerinte az ellenfelét támogató médiavállalatok álltak össze bűnszövetkezetté. Basescu egyébként alig 70 ezer szavazattal győzött annak idején, az érvénytelen szavazatok száma pedig megközelítette a 140 ezret.

A parlamenti határozatnak nincsenek közvetlen büntetőjogi következményei. A legfőbb ügyészségen múlik, hogy a bizottság következtetései alapján eljárást indít-e a volt államfő ellen.

120 perc – 2018. január 30. 16:00

0

A kormánypártok távolmaradása miatt határozatképtelen volt és félbeszakadt a Parlament rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék azért kezdeményezett, hogy vizsgálóbizottság jöjjön létre a befogadott menekültek és a Soros-ellenes kampány miatt.

Megtartotta első ülését Karácsony Gergely 23 fős miniszterelnök-jelölti testülete.

Az MSZP szerint Lázár Jánosnak távoznia kellene a közéletből a közmunkásokról tett kijelentése miatt. Lázár szavai ellen a Jobbik is tiltakozik.

Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A Párbeszéd is részt vesz a népszavazási aláírásgyűjtésben, amelyet azért tartanak, hogy a hármas metró a teljes vonalán akadálymentes legyen.

Fodor Gábor: A Magyar Liberális Párt, az MSZP és a Párbeszéd nem fogja megengedni, hogy Magyarországon felszámolják az önkormányzati rendszert.

Megfelelő válaszlépések hiányában bíróság elé visz az Európai Bizottság kilenc uniós tagállamot, köztük Magyarországot is, a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség folytatja a parlamenti együttműködést a kormányzó szociálliberális koalícióval – jelentette be Kelemen Hunor elnök.

Megállapodtak a koalícióra készülő német pártok, hogy július 31-ig meghosszabbítják az oltalmazotti státuszban lévő menekültek családegyesítési jogát.

Andrzej Duda lengyel elnök aláírta a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényt: március elsejétől minden hónap második és harmadik vasárnapján, 2020-tól pedig bizonyos kivételekkel minden vasárnap zárva lesznek az üzletek.

Ez volt ma – 2017. december 12.

0

Jöhet az orosz modell, vagyis a nem kívánatos szervezetek betiltása; határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben; Most éppen biztosítóba fektet Mészáros Lőrinc; ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található baumgarteni földgázelosztóban. 

„Soros-terv”: jön az orosz megoldás?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.

Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”, amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.

Nemet mondott a parlament

Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A parlament ezzel kimondja, hogy

FELHÁBORÍTÓNAK TARTJA, EZÉRT ELUTASÍTJA A BEVÁNDORLÓK BEFOGADÁSÁRA ÉS SZÉTOSZTÁSÁRA IRÁNYULÓ RENDELETI JAVASLATOT, AZT, HOGY ÁLLANDÓ BETELEPÍTÉST ÉS KÖTELEZŐ SZÉTOSZTÁST INDÍTSANAK EL AZ EURÓPAI NEMZETEK KÁRÁRA.

A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.

Most éppen biztosítóba fektet Mészáros Lőrinc

A CIG Pannónia csaknem negyedét veszi meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. – közölték a cégek. A 8,2 milliárdos ügylet kölcsönös részesedésszerzéssel zajlik.

A valamikor az első Fidesz-kormány pénzügyminisztere, majd tőzsdeelnök Járai Zsigmond által alapított CIG Pannónia életbiztosító és a Konzum Nyrt. bejelentette, hogy kölcsönös részesedést szerez egymásban.

A konzum megszerzi a CIG 24,85 százalékát, 8,2 milliárd forint értékben tőkeemelést hajt végre. Ennek sorában 4,1 milliárdért új részvényeket bocsát ki, amelyeket lejegyez a Konzum. Ugyanezzel párhuzamosan a Konzum is kibocsát új részvényeket ugyanennyiért, amelyeket pedig a CIG vesz meg.

Lángokban állt Ausztria legnagyobb földgáz terminálja

Ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található földgázelosztóban. A baumgarteni terminál az osztrák-szlovák határ mentén, Pozsonytól mindössze harminc kilométerre helyezkedik el. A beszámolók szerint a hatóságok urai helyzetnek, a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani.

A robbanásban egy ember életét vesztette, további 18-an megsebesültek, egy súlyosan és 17-en könnyen. Több mint két tucatnyi dolgozónak sikerült sérülés nélkül megúsznia a robbantást. Az osztrák rendőrség a Twitteren közölte, hogy

nincs szó terrortámadásról,

valószínűleg „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de ezzel kapcsolatosan további információkat nem árultak el, mivel jelenleg is tart a nyomozás.

Bréking nyúz, december 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888.hu egy Jobbik és a Hanuka témájú karikatúrával gazdagítja az ízléstelenség terjesztésének világmozgalmát.

A kormánynagyonközeli portál ezenkívül egy meglepő felfedezésről is beszámol: Soros készíti elő a Trump elleni zaklatási vádat

A szervezet nem titkolt célja, hogy a #metoo-kampányt kihasználva sározzák be, járassák le, majd távolítsák el a hatalomból az amerikai elnököt. A Brave New Films nevű csoport novemberben indította el az elnök elleni kampányát; akkor egy filmet adtak ki „16 nő és Donald Trump” címmel.

A Soros Györgyhöz köthető szervezet magát nem tartja partizáncsoportnak és tagadják, hogy csak Trump elmozdítása lenne az elsődleges céljuk. Sajtóinformációk szerint az amerikai spekuláns a baloldali szervezetnek a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül utalja a „támogatást”.

Mint ismeretes, Soros György 25 millió dollárral támogatta Hillary Clinton kampányát. Miután kiderült, hogy a demokraták elnöke elbukta novemberben a választást, Soros további 18 millió dollárt utalt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, hogy így finanszírozza a Trump-ellenes műveleteket.

A Pesti srácok sem marad el a felfedezésekkel: ezúttal Budaörsön robbantott.

Budaörs szerdán szavaz arról, hogy csatlakozzon-e az European Coalition of Cities Against Racism (ECCAR) nevű szervezethez – erősítette meg a Magyar Időknek a budaörsi Fidesz elnöke. A javaslatot a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester terjesztette elő.

Nagy Sándor András a Magyar Időknek elmondta, a szervezetnek van egy 10 pontos akcióterve arról, hogyan kell a migránsokat integrálni. Ennek egyik pontja arról szól, hogy a választójoggal nem rendelkező migránsokat politikai hatalommal ruházzák fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy migránstanácsok alakulnának, amelyek megválasztanák ugyancsak migráns elnöküket is. De az akcióterv egy másik pontja azt javasolja, vegyenek fel migránsokat a polgármesteri hivatalokba a dolgozók közé. Hangsúlyozta, hogy bár a szervezet azt mondja magáról, hogy a rasszizmus ellen harcol, valójában az illegális bevándorlókkal foglalkoznak.

A Magyar Idők parlamenti tudósítással járult hozzá a magyarországi médiavilág kiszélesedéséhez:

Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A parlament ezzel kimondja, hogy

felháborítónak tartja, ezért elutasítja a bevándorlók befogadására és szétosztására irányuló rendeleti javaslatot, azt, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára.

A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.

A Magyar Hírlap Merkelisztán katonái címmel közöl egy véleménycikket:

Ne szólj szám, nem fáj fejem! – a német és általában a nyugati mainstream politika jól megtanulta a Csengetett Mylord Mrs. Liptonjának örök bölcsességét. Esetükben azonban finoman szólva sem garancia a sikerre, ami meg is látszott a legutóbbi német választások eredményén. A liberális sajtóban előszeretettel ujjonganak az úgynevezett populista pártok elmaradt diadalai felett, de a helyzet az, hogy Ausztriában Sebastian Kurz, Hollandiában pedig Mark Rutte is úgy körözte le a „jobboldali populistákat”, hogy lényegében átvette a retorikájukat, azt a határozottságot mutatta fel a biztonság és a migráció kérdésében, amit a választók elvártak. A bevándorlók integrációja valójában sem Németországban, sem máshol nem tekinthető sikertörténetnek.

Németországot még valóban Németországnak hívják, de ha így haladunk, megérjük, hogy valami píszíbb nevet kap. A Merkelisztán vendégszeretően hangzik, de ehhez alighanem a németeknek is lesz egy-két szavuk.

Uniós pénzekről az Országgyűlésben

0

A 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tárgyal ma az Országgyűlés. Ezzel zárul a múlt héten kezdődött négynapos ülés.

 

A délelőtt 11-kor induló ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, erre másfél órát szánnak a programban, majd jöhetnek az azonnalik – egy órán át. Utána politikai vita lesz az uniós pénzek felhasználásáról. Ennek menetrendje szerint először a kormány kap egy maximum 40 perces időkeretet, majd több mint négy óra áll a képviselői vélemények kifejtésére.

A négynapos ülés napirend utáni felszólalásokkal ér véget.

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!