Kezdőlap Címkék Párizs

Címke: párizs

Hé, ’68!

Ötven éve, 1968. május 3-án kezdődtek a Franciaországot megrengető párizsi diáklázadások. Az események fordulatot hoztak a modern francia történelemben, egy diákvezér később így fogalmazott: „Mozgalmunk sikerrel járt, de nem politikai, hanem társadalmi forradalmat eredményezett.”

Az 1960-as évekre Franciaországban beköszöntött a stabilitás: Charles de Gaulle elnöksége alatt a gazdaság töretlenül fejlődött, a lakosság élvezte a jóléti állam áldásait. A felszín alatt azonban ott lapult az elégedetlenség, különösen a baloldali érzelmű diákok között, akiket

nyomasztott a tekintélyuralmi rendszer, elégedetlenek voltak az elavult egyetemi oktatással és elhelyezkedési lehetőségeikkel.

1968 forrongó tavasza a párizsi egyetem nanterre-i fakultásán kezdődött, ahol a szexuális szabadság nevében a fiúk könnyebb bejárást követeltek a lányok szobáiba. A radikális diákok, akikre hatással voltak a vietnami háború elleni amerikai tüntetések, hamarosan az egyetemi bürokrácia ellen is tiltakozni kezdtek, támadták a fogyasztói társadalmat, és a helyzet odáig fajult, hogy május 2-án bezárták a fakultást. A Sorbonne diákjai szolidaritást vállaltak a nanterre-iekkel, de másnapi nagygyűlésüket a hatóságok feloszlatták, több száz diákot őrizetbe vettek, az egyetemet bezárták.

Május 6-án már húszezer diák és oktató vonult a Latin negyed utcáira tiltakozva a „rendőrállam” ellen, a Sorbonne közelében összecsaptak a rendőrséggel és barikádokat emeltek. A kedélyek nem csillapodtak, május 10-én egy még nagyobb tüntetésen már kövek és Molotov-koktélok repültek a rendőrsorfal felé, s ezeknek a rádió és tévé által is közvetített zavargásoknak több száz sérültjük volt. A város hadszíntérré vált, barikádokkal és felszedett utcakövekkel, betört kirakatokkal és kiégett autókkal. A diákság hamarosan támogatást kapott, a rendőrség kemény fellépése miatt a szakszervezetek május 13-ra sztrájkot és szolidaritási tüntetést szerveztek, utóbbin 800 ezer ember vett részt.

A sztrájkmozgalom egyre szélesedett, az állami hivatalok beszüntették a munkát, a rádió és a televízió, a munkások gyárakat foglaltak el, béremelést, rövidebb munkaidőt, több szociális juttatást követeltek.

Május 20-án már ötmillióan sztrájkoltak, Franciaország két hétre megbénult.

A radikális diákok május 24-én vörös zászlót tűztek ki a tőzsdére, a kapitalizmus „templomára”, és megpróbálták felgyújtani az épületet. A politikai szervezetek, az 1967-es választásokon megerősödött baloldal, nem voltak képesek uralni az eseményeket, sőt attól kellett tartaniuk, hogy a lázadás szele őket is elsodorja. A kormány csak a hadseregre támaszkodhatott, de Gaulle megingathatatlannak hitt hatalma mégiscsak megrendülni látszott.

Az elnök május 30-án szólalt meg, rádió- és tévébeszédében átfogó szociális reformokat és az egyetemi viszonyok rendezését ígérte. A lemondását szorgalmazó követeléseket ugyanakkor visszautasította, feloszlatta a parlamentet, és júniusra új választásokat írt ki. A forradalommal fenyegető, elhúzódó lázadás kezdett kifulladni. A sztrájkok elhaltak,

a rendőrség június közepén visszafoglalta a Sorbonne-t, a június 23-án és 30-án megrendezett választáson pedig de Gaulle pártja elsöprő, kétharmados győzelmet aratott.

Ez még a tábornokot is váratlanul érte, aki állítólag már lemondó levelét is megírta. A nagyarányú győzelem azonban nem személyének szólt, a franciák többsége ekkor már túl öregnek, túl merevnek és túl tekintélyelvűnek találta, „de Gaulle nélküli gaulle-izmust” akart.


A társadalmi feszültségek persze nem szűntek meg. A kormány számos engedményre kényszerült, a munkásoknak béremelést biztosított, modernizálta és demokratizálta az oktatási rendszert. De Gaulle 1969-ben lemondott, az V. Köztársaság rendje igazán csak a helyére lépő Georges Pompidou elnöksége alatt állt helyre.

1968 tavasza új fejezetet nyitott a politika, a kultúra történetében, de a mindennapokban is.

Ezrek vesznek részt az antiszemitizmus elleni párizsi tiltakozó menetben

0

Ezrek kezdtek tiltakozó akciót szerda este Párizsban az antiszemitizmus ellen. A tiltakozó menet résztvevői között van a kormány több minisztere, továbbá a politikai pártok és civil szervezetek képviselői. A menet a Nation térről indult a múlt héten meggyilkolt idős zsidó nő, Mireille Knoll Párizs keleti részében lévő lakásához.

Emmanuel Macron elnök, aki szerda délután részt vett az idős nő temetésén, a Twitteren közzétett üzenetében párhuzamot vont Mireille Knoll meggyilkolása és a pénteki dél-franciaországi túszejtés között. “A trebes-i terrorista, akárcsak Mireille Knoll gyilkosa, tagadja az élet értékét, megszentségtelenítette szent értékeinket” – írta az államfő.

A 85 éves Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére péntek este találtak abban a lakásban, ahol az idős asszony egyedül élt és ahol szándékos gyújtogatás történhetett. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet a belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Az ügyészség hétfőn este, a két gyanúsított tanúvallomása alapján nyilvánította antiszemita jellegűnek a gyilkosságot.

Melyik Párizs az igazi?

0

A Fotelkalandor bejegyzéseit mostantól a FüHü-n is olvashatják.

A címben feltett kérdés elsőre talán hülyeségnek tűnhet, de nem az. Kínában ugyanis nem csak Hallstattot építették fel újra, hanem Párizst is. Mondjuk csak a belvárosát – lakótelepből van nekik saját kínai.

Kína egészen furcsa hely tud lenni, erről már írtunk, és az is közismert, hogy építőipari kapacitásban mindenkit vernek, a szellemi tulajdonhoz való jogok viszont nem túl erősek – azaz lemásolni bármit ér. Ebből pedig egészen abszurd dolgok kerekedhetnek ki – legalább is az európai szemlélő számára. Az európai trendi és menő, Európába viszont nem mindenki utazhat el – így aztán, ami nekünk fura, az tulajdonképpen teljesen érthető. És az európai haladás egyik – ma már persze kicsit kopottas – szimbóluma az Eiffel-torony. Épül is belőle sok – csak Kínában van vagy tíz. (Van persze az összes amerikai Paris-ben, a filmből híressé vált Texastól Arkansasig, meg néhány orosz kisvárosban, ki tudja, miért.)

Az igazi nagy durranás azonban nem egy magában álló torony, hanem egy teljes város, egy majdnem Párizs. Tianducheng Hangzhoutól nem messze épült 2007-ben, 32 négyzetkilométeren, párizsi stílusban. A fake Eiffel-torony itt a legmagasabb – harmada az eredetinek. Épült mellette egy – francia tematikájú – témapark is, de maga a város lakóparknak épült.  Az projekt azonban nem lett sikeres – az eredetileg tervezett 10 ezer helyett csak 2 ezren lakják. Így ebben a Párizsban legalább lehet parkolni.

Ettől függeltenül a másolat kvázi tökéletesre sikeredett. Shanghaiist közzé tette egy francia fotós, François Prost munkáját, aki egymás mellé tette az eredeti, és a kínai Párizsról készült képeket. Melyik a valódi?

Igen, a bal oldali képsor készült Kínában.

A Weibón egyébként állítólag nagyon mentek a képek a héten – a kínaiak hol szörnyűlködve, hol humorral kommentálták őket. Volt aki szerint így álltak méltó bosszút, amiért a francia csapatok a 19. században kirabolták a Nyári Palotát, mások szerint viszont cserébe megengednék, hogy a franciák megépítsék a Nagy Falat otthon.

Az eredeti bejegyzés és további képek: http://fotelkalandor.blog.hu/2018/01/28/melyik_parizs_az_igazi

Bréking nyúz, december 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Botond a 888.hu-n a bajorokat félti az arab betűktől, de nemcsak Münchenben életveszélyes a helyzet, hanem ahogy a Ripost állítja a párizsi tömegközlekedésben is. Bayer a Magyar Időkben egy általa elképzelt baloldali értelmiség levelével szólítja meg az olvasóit, míg a Pesti Srácok a svéd liberálfalanszter mindennapjairól regél.

888.hu: Arab város lett München

Törzsolvasónk, Botond a napokban Münchenben járt. A városnézésről rengeteg képet lőtt, amelyeket meg is osztott a 888-cal. Botondot megdöbbentette a müncheni multikulti.

Ezek a képek a müncheni fő vasútpályaudvar környékén készültek. Innen indultam el a távolabb lévő szállásomra, gyalog. Az elején nem csináltam fotókat, mert azt gondoltam, hogy csak véletlen, hogy ennyi arab felirat van. De amikor már 10 perce sétáltam és mindenhol arab kiírásokat láttam, akkor már kezdtem besokallni. A képek egy 15 perces sétát rögzítenek Münchenben” – írta nekünk Botond.

Érdekesség, hogy simán van olyan, hogy németül bizonyos táblák nincsenek is kirakva. Az egyik képen például egy hotel hátsó bejáratánál csak arabul van kiírva egy nyomatott lapra egy üzenet” – írta és kiemelte, hogy szerinte a McDonald’s a legdurvább.

Ripost: Rettegnek a nők a metrón és a buszokon

Egy friss francia felmérés szerint az elmúlt két évben 267 ezer ember szenvedett el valamilyen típusú szexuális zaklatást a francia metrókon, buszokon és villamosokon. Az áldozatok elsöprő többsége, 85 százaléka nő, bár egyre több férfi is beszámol nem kívánt kontaktusról.

A jelentés szerint a fővárosban a legrosszabb a helyzet és a 18-21 éves lányok válnak a legnagyobb eséllyel áldozattá, míg 30 évtől felfelé drasztikusan zuhan a molesztálások száma. A nők esetében a tapogatás és a sértegetés, célzás a leggyakrabban jelentkező támadás, míg a férfi áldozatok bámulásról, követésről és verbális inzultusokról számolnak be.

A válaszok alapján a szexuális ragadozók kedvenc vadászterülete a metró, itt tudják leginkább kihasználni a tömeg, a szűk helyek és a sötétség adta lehetőségeket.

Magyar Idők: Bayer levele

(…) Ez a szocializmus állása jelenleg, édes barátném. A Karácsony odagyűjtött bennünket maga köré, úgyhogy most már legalább mi együtt vagyunk, már csak ti hiányoztok, meg a Gábor, a Vona, akit, akárcsak a Gréczyt, a Gyurcsány Feri eszkábált össze használt rongyokból, uszadékfából, egyebekből. A különös anyagból.

És kéne még két farok. Bár abból van nekünk a legtöbb, de kettő még hiányzik. S láss csodát, drága barátném, ez is megoldódni látszik: a kutyapárt ígért kettőt!

Most már tényleg nem állíthat meg bennünket semmi és senki, legfeljebb az a hülye nép. Mindig azzal gyűlt meg a bajunk. De sebaj! Ha lesz rá mód, majd elfújjuk őket, mint a Szél!

Ölel régi barátod: a baloldali értelmiségi

Pesti Srácok: Ilyenek a svéd liberálfalanszter mindennapjai: “a nők ne menjenek egyedül az utcára”

Egyre nagyobb a botrány Svédországban, miután Malmö rendőrségének vissza kellett a vonnia azt a felszólítását, melyben azt kérték a nőktől, hogy a sötétedés után ne nagyon menjenek ki az utcákra. Egyelőre nem érkezett hivatalos indoklás, miért is kellett visszavonniuk a nyilatkozatot.

Anders Nilsson, a helyi rendőrség egyik vezetője azután közölte a már-már kijárási tilalommal felérő nyilatkozatot, hogy a hétvégén brutálisan megerőszakoltak a naplemente után nem sokkal egy 17 éves lányt a belvárosban. Egy hónapon belül ez volt a harmadik szörnyű eset, melyet napnyugta után követtek el Malmőben. Nilsson azt javasolja a nőknek, hogy sötétedés után lehetőleg csoportosan közlekedjenek az utcákon, úgy biztonságosabb.

Késes támadás Párizsban

0

Katonára támadt egy késes férfi Párizs központjában reggel fél hét körül – közölte a helyi rendőrség. Az ügyben a terrorelhárítás nyomoz.

A katona – aki az Őrszem (Sentinelle) nevű terrorellenes művelet keretében járőrözött a Chatelet metrómegállónál – gyorsan lefegyverezte támadóját, így senki nem sebesült meg.

Az MTI szerint kiderült, hogy a támadó “Allahhal kapcsolatban mondott valamit”, amikor a katonára vetette magát.

Hivatalos források szerint a férfinak korábban nem volt dolga a rendőrséggel, nem állt megfigyelés alatt. A BFM TV szerint ugyanakkor szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, miután 2008-ban

tagja volt egy egyesületnek, amely kapcsolatban állt radikális iszlamista körökkel,

azóta viszont semmilyen új adatot nem regisztráltak vele kapcsolatban. A hatóságok nem tekintették radikálisnak, nem állt megfigyelés alatt.

A kihallgatásán a nyomozóknak a támadó azt mondta, hogy gyógyszereket szed.

Florence Parly védelmi miniszter azt mondta: “A támadót ártalmatlanították, ez a bizonyítéka az Őrszem védelmi műveletben szolgálatot teljesítő katonák professzionalizmusának és hatékonyságának”. Azt is mondta:

“Nem tudunk többet a letartóztatott támadó indítékairól”.

A miniszter este jelentette be, hogy a rendkívüli állapot november 1-jei kivezetése után továbbra is 7 ezer, válsághelyzetben pedig 10 ezer katona fogja segíteni a rendőrök munkáját a köztereken. A mozgásukat azonban a sorozatos támadások miatt átszervezi a hadsereg.

A Chatelet metrómegálló
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

“Ez az újabb támadás teljesen indokolja azt, amit tenni szeretnénk, még kiszámíthatatlanabbá és láthatatlanabbá tenni ezt a biztosítást” – mondta.

A kormány elképzelése szerint

az Őrszem művelet katonái mostantól “rugalmasabb” módon vesznek részt a terrorkészültségben,

a kiemelt védelmet élvező épületek, intézmények, helyszínek biztosításakor nem mindig ugyanazokon a helyeken fognak posztolni és járőrözni.

Franciaországban idén hetedik alkalommal támadtak rá a terrofenyegettség miatt az utcán szolgálatot teljesítő katonákra. Legutóbb augusztus 9-én kocsival hajtott egy férfi hat járőröző katona közé a Párizshoz közeli Levallois-Perret-ben.

Párizs és Los Angeles is rendezhet olimpiát

0

2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles rendezheti a nyári ötkarikás játékokat a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán.

A NOB limai ülésén a már nyáron eldőlt forgatókönyvet hagyta jóvá: a július végi megállapodás alapján a 2024-es játékokért csak Párizs, a négy évvel későbbi olimpiáért pedig Los Angeles maradt versenyben.

A NOB-tagoknak a két város 25-25 perces prezentációja után arra a kérdésre kellett nyílt szavazással válaszolniuk, hogy

jóváhagyják-e a NOB, Párizs és Los Angeles között született megállapodást.

Ezt a jelenlévők egyhangú döntéssel fogadták el.

A pályázat eredetileg – ahogy korábban is szinte mindig – a soron következő olimpia megrendezésére szólt, de miután a jelentkezők közül

menet közben Boston, Hamburg, Róma, majd Budapest is visszalépett,

így csak két jelölt maradt, felvetődött, hogy a limai kongresszuson a 2028-as játékok rendezési jogát is ítéljék oda. Erről a NOB július 11-én döntött.

Az egyezség része, hogy a szervezet 2 milliárd dollárral járul hozzá a 2028-as rendezéshez. Ebből Los Angeles többek között utánpótlásprogramot működtet. Párizs 1,5 milliárd eurós (1,7 milliárd dollár) támogatásra számíthat.

A NOB történetében másodszor fordult elő, hogy egyszerre két házigazdát jelentettek be: 1921 júniusában Párizs az 1924-es, Amszterdam pedig az 1928-as olimpiát kapta meg.

Párizs 1900-ban és 1924-ben, míg Los Angeles 1932-ben és 1984-ben már rendezett olimpiát.

MTI/FüHü

Természetesnek kell maradni

Elter Violetta 19 éves modell, de már New Yorkban, Párizsban, Milánóban, Isztambulban, Szingapúrban, Londonban egyaránt dolgozott. 14 éves volt, amikor Siófokon sétálgatott, és megszólította egy ügynök. Azt mondja általában nem szokták szeretni, ha egy lány túlságosan szexuális, mert akkor elvonja a figyelmet a ruháról.

 

Véletlenül vagy szántszándékkal lettél manöken?

– Tizennégy évesen Siófokon sétálgattam az utcán, és leszólított egy ügynök.

És mit mondott?

– Megkérdezte, hogy van-e kedvem modellkedni, én pedig természetesen nagyon fellelkesedtem az ajánlattól, és igent mondtam.

Minek alapján szúrhatott ki téged?

– Tizennégy évesen is már magas voltam, és nem voltak problémák a méreteimmel. A stílusom még nem olyan volt, mint ma, nyilván látszott, hogy még inkább gyerek vagyok, de ez sok esetben nem szokott probléma lenni.

Milyen méretekre van szükség, muszáj nagyon vékonynak lenni?

– Vannak szabályok, a csípő nem lehet több kilencven, a derék hatvan centinél. Az ügynökségek általában hetente lemérik a lányokat.

Mi történik, ha valaki néhány centivel túllépi az előírt méreteket?

– Hát akkor ugye megy az ejnye-bejnye az ügynökségen, hogy tessék szépen fogyni vagy éppen hízni, mert nem feltétlenül igaz, hogy a modelleknek minél vékonyabbaknak kell lenniük. Nekem inkább mindig egy picit fel kellett szednem, mert ma már nem tolerálják a túlságosan vékony lányokat, mert azt gondolják, hogy betegek.

Te nem vagy túlságosan vékony?

– Én nem vagyok beteg, tehát ez valószínűleg genetika. És az egészséges életmódban hiszek, próbálok sportolni, odafigyelni az étkezésre.

Salátát eszel natúr sült csirkével?

– Abban hiszek, hogy mindenből kell enni, mértékkel.

Pörkölt is lehet nokedlivel?

– Jöhet.

És meg is eszed?

– Én tényleg megeszem. Jó, nem mindennap, de abban hiszek, hogy változatosan kell étkezni.

Hogyan kezdtél hozzá a szakmához?

– Végül nem ahhoz mentem, aki Siófokon leszólított, ő egyébként nő volt. Felhívtam a nagybátyámat, aki modell, és sok itthoni divatszakmabelit ismert. Az ő egyik barátja ajánlotta Kajdi Csabát, aki nekem a mostani ügynököm. Hozzá mentem el egy válogatásra, hogy felvesz-e az ügynökség. Velük vagyok már öt éve.

Mi történik egy ilyen válogatáson?

– Először is megkérdezik, hogy beszélek-e angolul, mert, ha elkezd egy lány utazni, az elengedhetetlen.

Gondolom, először inkább csak megnéznek… 

– Igen, először megnéznek. Le kell szedni a sminket, megnézik, hogy az arcunk összességében milyen, fürdőruhában megnézik az alakunkat is, meg a járásunkat. Kérdeznek pár dolgot.

Te akkor már tudtál angolul?

– Nem igazán. Szerintem az angol nagyon rá tud ragadni az emberre, főleg akkor, ha utazik.

Szabályos arcra van szükség?

– Nem. Vannak azok a lányok, akiket a kifutókon látunk, magasak, vékonyak, náluk nagyon szigorúan veszik a megadott méreteket.

A mellméret számít?

– Az nem szokott annyira számítani, mint a csípőméret és a magasság, de a kifutóra hátrány, ha valakinek túl nagy melle van.

Mert akkor inkább azt nézik, mint a ruhát?

– Igen.

Milyenek a másik típusú modellek?

– Ők azok, akiket inkább reklámfilmekben látunk, ők a klasszikusabb szépségek, rajtuk lehet pár kiló felesleg.

Nem csak szép, fiatal nők vesznek ruhát. Nem lennének jobbak az olyan divatbemutatók, amelyeken középkorúak, idősek, kövérek, alacsonyak, netán még csúnyák is fellépnek? Hiszen nekik is megfelelő ruhákat kell maguknak találniuk. Többször láttam már olyan divatszínházat, aminek a produkciójában táncoltak, énekeltek is a manökenek. Ez számomra sokkal élvezetesebb volt, mint amikor csak flangálnak a kifutón.

– Sajnos nem én döntöm el, kit szerepeltetek a bemutatón.

Na, de, ha például egy mély kivágású ruhát kell bemutatni, az valószínűleg a legjobban éppen egy nagy mellű nőnek áll.

– A bemutatók rendezői szerint pedig a ruhák általában jobban mutatnak a magas, vékony lányokon.

Egy hatvanöt éves nőnek nem akarnak eladni semmit? Miért nem jöhet ki egy ilyen korú hölgy a kifutóra?

– Én már hallottam ilyenről. Például Carmen Dell’ Orefice már elmúlt nyolcvan éves, és még mindig dolgozik a szakmában. Hiszen másmilyen embereknek adják el a ruhát, mint amilyenek megjelennek a kifutón. És ez többekben rossz érzést kelthet, hogy de basszus, én nem így nézek ki. Párizsban például be kellett vezetni azt a szabályt, hogy nem szabad kórosan sovány modelleket vonultatni a kifutón, mert eltorzítja, főleg a fiatal lányok testképét. Mindenáron olyanok akarnak majd lenni, mint ezek a manökenek.

Próbababa vagy, vagy lehetsz egyéniség, akár erotikus is a kifutón?

– Főleg az elmúlt két évben elkezdték keresni az egyéniségeket, egyre több karakteresebb lány van, akár kopaszok vagy tetováltak. Cara Delevingne például divatba hozta a vastag szemöldököt, és nagyon laza, vicces személyisége van, ami miatt híres lett.

Nálad hogy van ez?

– Én a visszafogottabb kategória vagyok, nem szeretem azt, ami túlzás. Szeretem az egyszerűséget.

Akkor általában ilyen ruhákat is mutatsz be?

– Ez változó. Azért is kedvelem ezt a szakmát, mert azt érzem, hogy minden egyes fotózáson kicsit más karakterbe bújok bele.

Részt vettél már olyan divatbemutatókon, amelyeken énekelni és táncolni is kellett?

– Még nem volt ilyen jellegű munkám.

És szeretnéd, hogy legyen?

– Igen, igen. Szívesen kipróbálnám. Vannak például olyan reklámok, amikbe keresnek olyan lányokat, akik tudnak gitározni vagy énekelni.

Nem válaszoltál arra a kérdésre, hogy lehetsz-e a kifutón erotikus?

– Nem lehetek.

A ruhára kell bevadulni, nem rád?

– Igen. Általában nem szokták szeretni, ha egy lány túlságosan szexuális, mert akkor elvonja a figyelmet.

Ha bemutatsz egy felvágott miniszoknyát, akkor sem lehetsz szexi?

– Mielőtt elutazunk, dolgozni kezdünk, meg szokták nekünk mondani, hogyan kell kinézni, viselkedni, általában természetesnek kell maradni.

Egy New Yorkban élő ügynök honnan tudja, hogy téged innen Budapestről hívni kell? 

– Az ügynökségek megbízottai idejönnek Magyarországra. Kiválasztják azokat a lányokat, akikkel a jövőben szeretnének dolgozni. Megnéznek minket élőben, és megmutatjuk a modellkönyvünket, amiben a portfóliónk van. Ezek alapján hívnak minket. Én már dolgoztam New Yorkban, Párizsban, Milánóban, Isztambulban, Szingapúrban, Londonban, és most megyek Barcelonába.

Van különbség a közönség között?

– Párizs a legelegánsabb, legelitebb hely, ahol valaha jártam. Az ottani ügynökség szigorú volt, nem éreztem azt a baromi nagy babusgatást, mint például Isztambulban. Ott van sofőrünk, elkísérnek mindenhová, Párizsban ilyen nincs. Ott mindig mindent magadnak kell intézni.

– Mit szeretnél később csinálni?

– A pszichológia érdekel. Szívesen lennék couch. De ez a jövő zenéje, egyelőre még jól megy a modellkedés.

 

 

 

 

Üzletelnek az afrikai államok a menekültekkel

0

Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.

 Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU “külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.

Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!

Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. “Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. “Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.

Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU “külügyminisztere” elmondta, hogy  Brüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.

Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország  miniszterelnöke.

Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.

Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.

Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.

A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.

Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.

Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekében  nemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …

Hova vezethet az amerikai lépés?

0

Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.

A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.

A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

A kilépés, ami nem is kilépés

Forrás: Flickr

Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus  módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.

Sok hűhó semmiért?

Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.

A Párizsi Megállapodás

A Párizsi Csúcs
Forrás: Wikimedia

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.

Magyar csatlakozás

Forrás: effortsharing

Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.

Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking)  arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.

Párizs 10 milliárd eurós hasznot remél az olimpiától

0

Los Angeles jelezte: csak 2028-ban akar olimpiát rendezni. Ezzel végképp szabaddá vált az út Párizs előtt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis korábban úgy döntött: mindkét város pályázatát elfogadja. Tehát a Tokiót követő két hely foglalt. Elvben Limában ősszel kellett volna a sorrendről dönteni, de Los Angeles polgármestere leegyszerűsítette a dolgot. Visszalépett a francia főváros javára. Amely élvezi a francia állam teljes támogatását is. A fiatal és dinamikus elnök, Emmanuel Macron személyesen lobbizott a párizsi olimpia mellett. Nem véletlenül: tisztában van vele, hogy Párizs idegenforgalmi presztízsét megtépázta a sok iszlamista merénylet. Olimpia mellett futball világbajnokságot is szeretne rendezni Franciaország. Annak ellenére, hogy Brazília, mely ezt utoljára megpróbálta, a pénzügyi csőd határára került.

Ezért a francia tervezők óvatosak: olcsó olimpiát szeretnének 2024-ben. 6,2 milliárd eurót szánnak az olimpiára. Ez jóval kevesebb mint a londoni olimpia ára- 15 milliárd euró 2012-ben. Persze a londoni olimpia sem így indult. A párizsi Le Figaro táblázatban mutatta be, hogy a müncheni olimpia óta a költségek kezdeti tervei köszönő viszonyban sincsenek a végső árral.

De akkor miből remélnek 10 milliárd eurós hasznot a párizsi tervezők? Mindenekelőtt a turizmusból. Franciaország továbbra is világelső a téren, de a koronája veszélyben hiszen a merényletek miatt megcsappant az érdeklődés. Párizsban abban bíznak: 2024 messze van. Addigra az iszlamista merényletek már csak rossz emléket jelentenek majd. Már persze, ha nem lesznek újabbak. Macron elnök optimista: ősszel feloldja a szükségállapotot, melyet a 2015-ös merényletek miatt rendeltek el Franciaországban. A tervezők abban bíznak, hogy az olimpiából a turizmusnak óriási bevétele lesz /1,4-3,5 milliárd euró/. A másik nagy nyertes az építőipar lehet : 1-1,8 milliárd euró. Franciaországban az infrastruktúra jórészt megvan, ezért kevesebb építkezést terveznek mint Londonban vagy Rio de Janeiróban.

Az olcsó olimpia arra is vonatkozik, hogy a jegyek ára sem emelkedik az egekbe.

Azt tervezik Párizsban, hogy az olimpia belépők fele 50 euróba kerül majd vagy ennél is olcsóbb lesz. A nézőtér telítettségét is óvatosan tervezik: 85%-ot az olimpiára és 75%-ot a paralimpiai versenyekre. Londonban az olimpiai jegyek 95%-a elfogyott! Macron elnök derűlátóan nyilatkozott és megígérte az olimpia állami támogatását. Anne Hidalgo asszony, Párizs szocialista polgármestere távolról sem ennyire lelkes. Csendben arra hívta fel a figyelmet: kezdetben mindenütt nagy volt a lelkesedés az olimpiával kapcsolatban, de utána keserű szájízzel konstatálták, hogy a pénzügyi mérleg az bizony negatív …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK