Kezdőlap Címkék Palkovics László

Címke: Palkovics László

Megint egy verseny, miben vagyunk legjobbak

0

2014 óta a magyar ipar nőtt a leggyorsabban a V4-ek között – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma Kecskeméten. Nos, ez legfeljebb összesített adatban igaz, a részletek egy picit szerényebbek.

Az éves volumenindexek alapján az derül ki, hogy valóban volt két nagyon jó éve a magyar iparnak, ahogyan az látszik a négy ország statisztikai hivatalának adatait összegző kiadványban.

Forrás: KSH

Látható, hogy 2014-ben kiugró volt a hazai teljesítmény, rá egy évre a szlovákok már a nyakunkon voltak, 2016-ban pedig a kanyarban se voltunk. Ez utóbbi volt az az év, amikor a 2014-ig terjedő uniós költségvetésből már alig, a következőből pedig még nem érkezett pénz, és a bruttó hazai termelés is a pincébe gurult.

Hosszabb időszakot tartalmazó összehasonlítást 2015-höz mérve közöl az Eurostat. Ez pedig azt mutatja, hogy idén januárjáig az ipari termelés Magyarországon 114,4 százalék volt, Szlovákiáé 116,2, Lengyelországé pedig 119,8 százalék. A cseh adat még nem érkezett meg, de a decemberi számok (2015: 100 százalék) alapján az utolsó volt a magyar szám.

Látható, hogy az ingadozással együtt is például

a cseh és a lengyel ipar teljesítményének alakulása kiegyensúlyozottabb,

mint a magyaré. Arról nem is beszélve, hogy az újabb és újabb autóipari (zömmel összeszerelői) beruházásokkal a magyar iparban felborult az egyensúly egyetlen ágazat nyomása alatt. Továbbá ez a gazdasági ág beszorult abba a termelési módba, amiben alig van fejlődési lehetőség a magas hozzáadott értékű előállítás irányába.

Vagyis az ilyen összehasonlításoknak túl sok értelmük nincs.

Tanulság: jól kell megválasztani a kiindulási pontot.

Palkovics megzsarolta az MTA elnökét

Megzsarolták, ezért „vette tudomásul” a kormány szándékát, az intézetek leválasztását, máskülönben erővel viszi el a kormány a teljes vagyont – ez áll Lovász László MTA-elnök levelében – hangzott el az ATV-ben.

Megzsarolta őt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter: ha nem kerül be a szándéknyilatkozatba annak „tudomásul vétele”, hogy a kutatóintézeti hálózatot a kormány Magyar Tudományos Akadémia (MTA) szervezetén kívül kívánja működtetni, akkor erővel viszik át ezt – ez áll abban a levélben, amelyet Lovász László MTA-elnök küldött az akadémiai dolgozóknak. Erről beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Boda Zsolt, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója.

Mint arról beszámoltunk, óriási belső felháborodás fogadta a pénteki szándéknyilatkozatot, amelynek idézett bevezető mondata ellentétes az MTA elnöksége, előtte pedig közgyűlése döntésével. Ezek ugyanis leszögezték:

nem fogadják el az ötezer fős intézeti hálózat elvételét az akadémiától.

A megállapodásféle ellentmondásoktól terhes a finanszírozás dolgában, teljesen homályos megfogalmazásokat tartalmaz a majdani (nem meghatározott formájú) jogi személyiségű fenntartó szervezetről. És nem világos az irányító testület összetétele és döntéshozatala módjáról se.

Boda Zsolt szavaiból kiderült, hogy Palkovics egyértelművé tette:

a kormány így is, úgy is viszi a kutatóintézeteket.

Ennek kapcsán elképesztőnek nevezte, hogy a kutatóknak a kormánytól kell megvédeniük a hálózatot. És hogy a világhírű tudóst (a matematikai Nobel-díjjal kitüntetett Lovászt), aki az amerikai tudományos akadémiának is tagja, zsarolja meg a kormány tagja.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma, a legfőbb ellenálló szerveződés nap közben nyílt levelet tett közzé Orbán Viktornak. Ebben emlékeztette őt minapi kijelentésére egy háttérbeszélgetésen, hogy az akadémia vagyona az akadémiáé. Facebook-oldalukon azt is közölték nemrégiben, hogy az ADF jövő héten találkozik Lovásszal.

A szerveződés egyik alapítója, Mende Balázs a tévéműsorban elmondta, hogy a szándéknyilatkozatban rögzítettekre semmilyen garancia sincs az MTA-ra nézve.

Lázadnak a tudósok a Lovász-Palkovics-paktum ellen

Megfutamodott az MTA elnöke a kormánnyal szemben – értékelte az akadémiai dolgozókat képviselő szervezet a pénteki megállapodást. A tudóstestület is megosztott: egy ismert nyelvész szerint meneküljön, aki tud.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) megdöbbenéssel értesült a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közötti tárgyalásokon született közös szándéknyilatkozatról. Az abban megfogalmazott elvek ugyanis ellentmondanak a 2018. decemberi rendkívüli MTA-közgyűlés nagy többséggel elfogadott határozatainak és az MTA Elnöksége februári döntéseinek is, miszerint az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell, hogy maradjon – fogalmaz az ADF tiltakozó közleménye.

Nyomásgyakorlás az MTA-ra, amit el kell utasítani

Az ötezer fős intézményhálózat munkatársait képviselő ADF szerint ezért a szándéknyilatkozat nem más, az akadémiai dolgozók közössége és a magyar tudományosság számára legfontosabb kérdésben történő megfutamodás.

Az ADF ezért azt követeli, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve –

az MTA Elnöksége utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a közgyűlés elé.

Követelik, hogy a tárgyalások a továbbiakban a nyilvánosság előtt folytatódjanak, hogy arra a tudományos közösség reagálni tudjon.

Amint arról pénteken beszámoltunk, péntek este állapodott meg egymással Lovász László MTA-elnök és Palkovics László ITM-miniszter. Ennek legfontosabb pontja az, hogy Lovász

„tudomásul veszi a kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni”

2020-tól.

Márpedig – ahogyan azt az ADF is említi – az MTA korábbi testületi döntései kizárták az intézményhálózatról lemondást. Mivel ez eddig sarkalatos pont volt, az ADF szerint az intézetek MTA-n kívülre kerülése esetén a „világos, hosszú távú stratégia mentén való működés” és az „új irányítási rendszer” ígérete a nyilatkozatban vázolt formában értelmezhetetlen és a kutatóhálózat dolgozói számára semmilyen biztosítékot nem jelent.

A kutatói képviselet szerint a szándéknyilatkozat az MTA Elnökségére, az ott meghozandó

döntésekre irányuló egyértelmű nyomásgyakorlás.

A szándéknyilatkozat pontjai nem tartalmaznak semmilyen komolyan vehető garanciát sem a kutatóhálózat tudományos és szervezeti integritásának és szakmai függetlenségének megőrzésére, sem a 2020 utáni működtetés mikéntjére vonatkozóan – írják.

Tisztázatlan finanszírozás

A szándéknyilatkozat szerint tehát jövő év elején kerül az MTA-n kívülre az intézményhálózat. Ennek kapcsán a kormány némileg visszavonulót fújt, amennyiben annak egyben maradását ígérte meg, noha korábban Palkovics nyíltan beszélt arról, hogy egyes – elsősorban társadalomtudományi – intézeteket bezárni terveznek.

Több homályos pontja van a kétoldalú megállapodásnak.

Az egyik az, hogy nem tudni, milyen jogi formában működne tovább az intézményrendszer, és az ezt irányító testület (másutt testületek) paritásos irányítását hogyan kell értelmezni azzal együtt úgy, hogy abban többséget kap a tudományos közösség.

A legellentmondásosabb a finanszírozás.

Jelenleg – a hatályos költségvetési törvényt megsértve – az ITM visszatartja az alapfinanszírozás dologi kiadásait, csak a béreket folyósítja az MTA számára. A megállapodás értelmében ezeket május végéig kifizeti. Ugyanakkor arról is szólnak, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”.

Nem világos tehát, hogy mi lesz júniustól az év végéig, amikortól valamilyen (később kidolgozandó) jogi formában megalakuló szervezet átveszi az intézeteket, amelyeket paritásos alapon fognak képviselőkkel feltölteni, de mégis a tudományos közösség többségével.

Értelmezések pro és kontra

A megállapodás tehát kiverte a biztosítékot. És nem csak az ADF-ben tömörült intézeti dolgozóknál.

Az ismert szociológus, Vásárhelyi Mária szerint mintha a történelem minden nap újra kezdődne. Nyolc éve játsszák ugyanazt a játékot és vannak, akik még mindig reménykednek, hogy ez most más lesz. Nem lesz más! – írja a Facebookon. Majd felteszi ugyanazt a kérdést, amit az ADF is feszeget, hogy

miért kell az MTA kutatóhálózati szerkezetét átalakítani.

Az innovációt hagyjuk. Ha valóban a működést akarták volna javítani, akkor nem az intézményi keretek szétverésével kezdik. Erre akkor van szükség, ha a befolyásuk érvényesítésének keresnek kereteket – fogalmaz Vásárhelyi.

Az ismert nyelvész, Kálmán László néhol az irodalmi nyelv kereteit feszegetve öntötte formába véleményét. Szerintem most indokoltan mondhatnám, hogy „a kurva anyátokkal szórakozzatok”, de az olyan illetlen lenne – írja. Az indulattól fűtött bejegyzésének konklúziója az, hogy

„egyszerűen meneküljön, aki tud”.

A zavartság, információhiány miatti megosztottságot mutatja az is, hogy a szintén híres szociológus, a jelenlegi kormánynak nem elkötelezett híve, Krémer Balázs szerint egyáltalán nincs szó vereségről. „Nem értem kedves tudós barátaimat. Úgy tesznek, mintha az, hogy Lovász a félidőben nem 10:0-ra vezet Palkoviccsal szemben, és nem hoz mindent, amit akartak – az vereség. Arra, hogy minden követelést ki tudjon harcolni, arra semmi esélye sem volt. (Például azt, hogy az intézeteket nem fogják hagyni az akadémia irányítása alatt – ezt előre meg is mondták.) Ehhez képest az, hogy az intézeteket nem verik szét, nem suvasztják be sem a közszolgálati janicsárképzőbe, sem máshová; hogy vagyonban és az MTA ’brand’ birtoklásában megmaradtak az akadémia előjogai – ezek szerintem nem csupán fontos gólok, de, a realitásokhoz képest tisztes helytállás, amiből még a meccs is hozható” – fogalmaz.

Közös szándéknyilatkozatot írt alá az MTA és az ITM vezetője

0

Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyaló delegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelyet az alábbiakban szó szerint közlünk. A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKE és az INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI MINISZTER („A TÁRGYALÓ FELEK”)

SZÁNDÉKNYILATKOZATA

I. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.

II. A tárgyaló felek megállapodnak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére a következő elvek mentén dolgoznak ki javaslatot:

Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.

A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.

Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.

A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.

Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.

Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.

A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.

A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

Budapest, 2019. március 8.

Lovász László akadémikus, az MTA elnöke
Palkovics László akadémikus, az ITM minisztere

A következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül.

Veszítve nyert az MTA a kormánnyal szemben?

Kiszervezik az MTA alól a kutatóintézeteket, cserébe idén finanszírozzák a hálózat működését, bár a teljes pénzt csak május végéig adja oda a kormány – derül ki a homályos megállapodásból Palkovics László és az MTA-elnök között. Az irányítás paritásos lesz, de a tudósok többsége mellett.

Nem egyértelmű, de erős a gyanú arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) úgy nyert a kormány vele szemben indított támadásával szemben, hogy az nem zárja ki a későbbi bukást. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki találkozója után kiadott közleményből egyértelművé válik, hogy

2020 január elsejétől a kormány elviszi az MTA kutatóintézeti hálózatát.

Lovász elnök tehát – ahogyan az a kiadott kommünikében olvasható – „tudomásul veszi” a kormány szándékát arra, hogy az ötezer főt foglalkoztató intézeteket az MTA szervezetén kívül kívánja működtetni. Ez teljes visszavonulás a korábbi állásponttól.

A megállapodás értelmében a kutatóintézet-hálózat az új szerkezet kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső változtatásokról az új irányító testület dönt. Elkenték viszont ennek vezetési elvét. A következő pontban már irányító testület(ek)ről van szó, paritásos alapon küldött képviselőkkel, de „a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett” . A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.

Az nem derül ki, hogy paritás mellett hogyan kap többséget a tudományos közösség.

A szerződés alapján az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Ebben engedett a kormány. A részleteket azonban itt is a jövőbe tolták ki: a vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.

Az intézetek megtarthatják az MTA névjegyét (brandet), de csak akkor, ha azok az MTA követelményeinek megfelelnek, jelentsen ez bármit.

Az eddigi viták egyik szakítópontja a finanszírozás volt. Erről meglehetősen ellentmondásos a megállapodás. Leszögezi ugyan, hogy a kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik. És az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi, de ennek jogi formáját is a felek később egyeztetik.

A szerződés értelmében a minisztérium biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat. Ez némi enyhülés ahhoz képest, hogy Palkovicsék január óta nem folyósítják a béreken felüli költségek fedezetét, vagyis az alapfinanszírozást, emiatt komplett kutatások álltak le. Az MTA eddig ragaszkodott ahhoz, hogy kapják meg a költségvetésben nekik megszavazott pénzt. Idén 17 milliárd forintról van szó.

Ennek ismeretében nem teljesen világos, hogyan kell érteni azt, hogy „a fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított”. Vagyis

mi fog történni júniustól, ha a teljes személyi és dologi pénzt csak májusig adja oda az ITM.

A közlemény nem válaszol arra a kérdésre, hogy mi lesz a kutatási pályázatok sorsa. Az MTA elnöksége február közepén úgy döntött, hogy csak a törvényes támogatás fejében hajlandó pályázni a nekik egyébként járó pénzre.

Megnyugtatásul leszögezik, hogy a kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

A megállapodás értelmében a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák a részleteket, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az MTA legfőbb döntéshozó testülete, a közgyűlés elé kerül.

A szerződés betetőzése(?) annak a vitának, amelyben a kormány eltökélte az intézményhálózat és az MTA-vagyon leválasztását-elvételét, a gyanú szerint állami alapítású vagyonkezelő alapítványba vitelét. Amivel vinné a következő évek uniós támogatású kutatás-fejlesztési támogatásait is.

Az MTA közössége eddig ellenállt a kiszervezési kísérletnek, egyelőre bizonytalan, hogy ennek „tudomásul vétele” a fenti homályos részletek mellett átmegy-e.

Újabb levélben tiltakoznak kutatók – lehet hogy késve

Az MTA Lendület kutatócsoportjai újabb nyílt levélben állnak ki a kutatóhálózat önállósága mellett Palkovics László miniszternél. Elutasítják a diktátumot és együttműködést sürgetnek. Pedig sorsuk már a héten bevégezhet.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói középgenerációjának gerincét alkotó Lendület hálózat kutatócsoport-vezetői nyílt levelet tettek közzé. Ebben „támogatják a kormány kezdeményezését a hazai innovációs készség növelésére, de szerintük az egyoldalú, kizárólag az innováció egy szűken vett értelmezését szem előtt tartó átalakítási tervek veszélybe sodorják általában az alapkutatásokat, különösen a humán tudományokat és a magyar nemzeti kultúra kutatásait” – írják.

A Lendület programot tíz éve az akkori MTA-elnök, Pálinkás József hívta életre. Célja az volt, hogy a már nem pályakezdő kutatók minél nagyobb számban maradjanak itthon, illetve térjenek haza külföldről. Kiemelt javadalmazással és kutatási lehetőséggel megtámogatva a program sikeres.

A Lendület-csoportvezetők egy sor javaslatot is felvázolnak a továbblépés lehetőségeként. Ennek előfeltétele azonban az, hogy – az MTA elnökségének határozatával összhangban – a kutatóintézeti hálózat megtartsa egységességét és megkapja a törvény szerint részére járó alapfinanszírozást.

Január óta az intézetek csak a béreket kapják meg az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM), a dologi kiadásokra szolgáló pénzt nem.

Emiatt kutatások sora áll

– írják levelükben.

Az ITM-et vezető Palkovics László nyilvánosan is meghirdetett célja az, hogy a teljes kutatóintézeti hálózatot (mintegy ötezer ember)

elvegyék az MTA-tól, és azt alapítványokba vigyék be. Ezzel az MTA kicsontozva megmaradna funkció nélküli köztestületnek.

Valószínűnek tűnik azonban, hogy már a héten bevégeztetik az MTA sorsa. A parlamentben végszavazás előtt van a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslat. Ennek elsődleges célja az lenne, hogy bizonyos értékhatár felett bármilyen vagyontömeget be lehessen vinni vagyonkezelésre alapítványokba. Magánvagyonokat éppúgy, mint közcélúakat.

Utóbbiak egyike lenne a Corvinus Egyetem kvázi magánegyetemmé alakítása ilyen alapítványi formában. Vagyonát pedig az állam tulajdonában lévő Mol- és Richter-részvényekből 10-10 százalék átengedése képezné. Ezek hozama lenne a finanszírozás forrása.

Most azonban a törvényjavaslatba módosítóként becsempésztek egy szót. Eszerint a közcélra létrehozott alapítvány kutatási tevékenységet is végezhetne – írta meg az mfor.hu. Ezzel egy csapásra elvonhatóvá válna az MTA intézethálózata, egy részük éppen a kormányközelivé váló Corvinushoz, más része a teljesen kormányirányítású közszolgálati egyetemhez.

Ennek az átalakításnak célját és hátterét elemezte a Korrupció-kutatóközpont Budapest (CRCB). Írásában arra a következtetésre jut, hogy

az MTA intézeteinek bedarálása, szétszedése mögött az uniós támogatások várhatóan nehezülő hozzáférése áll;

részben a következő ciklusban kevesebb pénz, de főképpen az EU szigorodó felügyelet miatt.

A CRCB értékelése szerint a magyar kormánynak azzal a dilemmával kell szembenéznie, hogy ahol a „Fidesz-közeli” irányítás a domináns (például a már említett Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Századvég, a Nézőpont Intézet), ott a kormány tudja, hogy a humántőke alacsonyabb szintje miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy közvetlenül az EU által lebonyolított, elbírált innovációs és kutatási pályázatokon ezen intézmények nyerjenek.

Ezeknél

a kormányközeli intézményeknél ugyanis kicsi az EU-források lehívásának képessége.

Ott azonban, ahol jelenleg még autonóm módon, nem NER-kompatibilisen működnek – ilyen az MTA kutatóintézeti hálózata is –, ott az intézmények jóval nagyobb humántőkével bírnak és ezek nagyon nagy eséllyel is pályázhatnak EU forrásokra. Ezeknél tehát nagy az EU-források lehívásának képessége.

Ezt az ellentmondást a CRCB szerint a kormány „faék egyszerűségű” logikával igyekszik megoldani:

a legjobb az, ha valamilyen módon közvetlen befolyást tud szerezni azon intézmények irányításában,

amelyeknek nagy az EU-források lehívásának képessége, és amelyek eddig nem NER-kompatibilis (azaz autonóm) módon működtek.

Ez azonban nem számol azzal, hogy a kutatók egyéni döntési képessége megmarad: felmondhatnak, külföldre távozhatnak. Vagyis a lojalitás megkövetelése és a kutatói szabadság semmibevétele alapjában áll szemben a kutatói szabadsághoz nélkülözhetetlen kreativitással.

Az MTA ellenáll a kormánynak

A Magyar Tudományos Akadémia nem akarja elengedni a kutatóintézeteket és többséget igényel irányító testületében. Az MTA elnöksége megerősítette: csak akkor pályáznak a kutatási támogatásokra, ha megkapják törvényes pénzüket.

A kutatóhálózat maradjon az akadémiánál – ez a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökségének legfontosabb döntése keddi ülésén.

Ezzel ellentmondanak annak a kormányzati szándéknak, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képvisel a köztestület jövőjéről, hogy az intézményhálózatot leválasztanák az MTA-ról. Ezen felül létrehozni terveznek egy olyan irányító testületet, amelyben fele-fele arányban lenne képviselve a kormány és az MTA. Az akadémia erről is másképpen gondolkodik, szerintük ugyanis jelentős többsége legyen a tudományos közösségnek.

Az elnökség megerősítette két hete hozott döntését, amelyben írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait. Azóta kiszivárgott értesülések láttak napvilágot arról, hogy az ITM

szétszedné a kutatóhálózatot,

ennek egy részét alapítványokba olvasztaná, másokat valószínűleg megszüntetnének vagy bevinnének olyan intézményekbe, amelyeket az elmúlt időben hoztak létre például a közszolgálati egyetemen vagy önállóan (Veritas, vagy Magyarságkutató  Intézet).

Az MTA elnöksége tárgyalási alapnak tekinti Palkovics munkaanyagát a kormány és az MTA megállapodására az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányítási struktúrájának átalakítására vonatkozóan. Az MTA

írásban várja a minisztertől az MTA kutatóintézet-hálózat átalakítására vonatkozó álláspontjának kifejtését,

annak szakmai, jogi- és gazdasági indokolását.

Az elnökség hangsúlyozza tehát néhány szempont érvényesítését a kutatóintézet-hálózat tudományos függetlenségének és szakmai minőségének további biztosítása érdekében:

  • a kutatóintézet-hálózat az MTA égisze alatt marad,
  • a kutatóintézet-hálózatot irányító testület(ek)ben a tudományos közösség jelentős többséggel rendelkezik,
  • a szakmai minőség további biztosítása érdekében meghatározott időközönként történjen nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás.

Az MTA azt is igényli, a Palkovics-féle munkaanyagban foglaltak szerint az MTA költségvetési fejezetben önálló jogi személyként jöjjön létre a kutatóhálózatot összefogó szervezet.

Az elnökség megerősítette legutóbbi ülésének döntéseit. Két hete arról hozott határozatot, hogy a a kutatóközpontok főigazgatói és az önálló jogállású intézetek igazgatói először az MTA elnökségéhez terjesszék fel az ITM által meghirdetett kutatási pályázatokra való jelentkezésüket.

Az MTA elnöke pedig csak akkor továbbíthatja ezeket a pályázatokat, ha Palkovicstól előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják.

Jelenleg az ITM

nem folyósítja az alapműködéshez szükséges pénzt se,

ez 20 milliárd forint. Ezekre az összegekre is pályázatokon kellene jelentkezniük az MTA intézeteinek, úgy, hogy a pályázati összegeket megnyitnák az egyetemi intézmények előtt is. Ezek azonban az alapfinanszírozást megkapják a kormánytól.

A kormány álláspontja (részleteiben nem kifejtve) az, hogy az MTA intézetei nem elég hatékonyak, túl sok az alapkutatás, kevés az alkalmazott kutatás, kevés a találmányokban kifejeződő eredmény.

A kutatók általánosnak tekinthető véleménye ezzel szemben az hogy alapvető szerkezeti problémák vannak a hazai k+f-ben. A cégek, elsősorban a kkv-k kutatási intenzitása nagyon alacsony. Ezért az MTA hálózatának szétcincálása semmit se segítene ezen, az MTA-tól egyébként se lehet elvárni a közvetlen gazdasági hatékonyságot.

 

Ellenáll az MTA a kormánynak

A Magyar Tudományos Akadémia csak a törvényes támogatás fejében hajlandó pályázni a nekik egyébként járó pénzre – döntött az MTA. Ezzel az akadémikusok ellenállnak a kutatóhálózat szétszedésének.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége nem fogadja el a kormány tervét – lényegében ez derül ki a köztestület keddi üléséről kiadott közleményből.

Ezzel szembeszáll a kutatói hálózat szétszedésére indított kormányzati tervvel.

Az elnökség felkéri a Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, hogy

biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását.

Ugyancsak felkéri a kutatóközpontok főigazgatóit és az önálló jogállású intézetek igazgatóit, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az Akadémia elnökéhez.

Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy – a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM minisztere által is elfogadott javaslattal összhangban – a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják – szól az MTA közleménye.

A puha csomagolóanyagba burkolt állásfoglalás lényege az, hogy

az MTA nem fogadja el a kormány azon tervét, amely szerint kivennék a kutatóintézeteket az akadémia alól, és szétszórnák egyetemi, illetve különböző alapítványi fennhatóság alá.

A kormány tavaly döntött úgy, hogy elvesz 28 milliárdot az MTA-tól, legutóbb pedig Palkovics – maga is akadémikus – közölte, hogy az akadémiai intézeteknek az alapfinanszírozásért is pályázniuk kell az NKFIH keretében meghirdetett program keretében. Az egyetemi kutatóhelyek azonban változatlanul megkapnák a pénzt a rezsire és a bérekre, az MTA intézetei tehát eddigi pénzük jelentős részét elveszítenék.

Kiszivárgott értesülés alapján a kormány célja az, hogy minden irányítási, felügyeleti jogot elvesz az MTA-tól az intézetek felett,

az akadémiai köztestületet afféle csontvázként hagyja meg minden jog nélkül.

Ez ellentétes a hatályos törvénnyel, az MTA elnöksége ennek alapján szabja feltételül az NKFIH pályázatain induláshoz azt, hogy a kormánytól kapják meg a nekik járó pénzt.

A kormány indoka az, hogy nem eléggé hatékony az MTA működése, és a gazdaság számára közvetlenül hasznosítható alkalmazott kutatásokra kell helyezni a súlyt.

Az MTA értékelése szerint ez lényegében a kutatóhálózat szétverésével egyenértékű. Ezért szerveztek élőláncos tüntetést az MTA épületéhez kedden délután.

Az elnökség továbbá felkéri az akadémia elnökét, hogy haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat az ITM miniszterével a kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról.

Az elnökség köszönettel veszi az Akadémián és más intézményeknél dolgozók támogatását. Továbbra is kéri az akadémiai dolgozók töretlen helytállását, bizalmát és higgadt feladatellátását.

Palkovics támadja a kormány stratégiáját

Az innovációs miniszternek nem tetszik a „leányvállalat-ország” arculat, hazai fejlesztéseket akar ehelyett. Mondta ezt egy olyan autóbusz bemutatóján, amelyben szinte minden licensz. S közben egyre-másra jönnek az összeszerelő üzemek.

Meg kell változtatni Magyarország „leányvállalat-ország” arculatát, meg kell teremtetni az ideális környezetet, melyben az innovatív termékfejlesztési folyamatokat Magyarországon, magyar munkaerővel végezhetik el a vállalatok – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy szakmai rendezvényen kedden Budapesten.

Ezen az eseményen mutatták be az ITK Holding Zrt. leányvállalata, az Inter Traction Electrics Kft. által kifejlesztett Mercedes-Benz Reform LE autóbusz család új tagját.

Palkovics arról beszélt, hogy meg kell erősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, növelni kell termelékenységüket, nekik is be kell lépniük a digitalizáció korszakába. Ehhez szavai szerint a magyar cégeknek is

önálló, új termékekkel kell megjelenniük itthon és a nemzetközi piacokon,

ez az innováció végső célja.

Elhangzott, hogy az Inter Traction Electrics Kft. Mercedes-Benz REFORM 501 LE nevű busz magyar fejlesztésű elővárosi jármű.

Csakhogy a fellelhető adatok tanúsága szerint ennek a busznak

csak a karosszériája hazai tervezésű és gyártású.

Az alváz, a motor és a meghajtás a Mercedestől érkezik importként, a váltó is német gyártmány, a ZF készíti (valószínű, hogy a Mercedes számára is).

Palkovics gondolatmenete a „leányvállalat-országról” (mások szerint összeszerelő országról) azért különös, mert az elmúlt időben jelentős összegű beruházások szinte kizárólag nyugatról idehozott szerelősorokból álló üzemek képében valósulnak meg. Ezek termelékenysége ugyan lehet nagy, de a hazai hozzáadott értékük elenyésző. Ráadásul fajlagosan egyre több közpénzt kell adni támogatás formájában a befektetőknek, valóságos pénzeső hullik rájuk.

A legutóbbi ilyen üzletkötés a szintén debreceni BMW gyár lesz. Ehhez 12 milliárdot ad a kormány készpénzben, további 125 milliárdért kiépíti a teljes környező infrastruktúrát (utak logisztika), részben a határig nyúlóan.

S nagy a gyanú arra, hogy ennek az élő-munkaerőre alapuló extenzív fejlesztésnek értünk végére a betölthetetlen álláshelyek láttán, és az elmaradt – a Palkovics által követelt – innovatív fejlesztések hatásait akarják tompítani a “rabszolgatörvénnyel”.

Nem ez az első olyan kritika a hatalmon belülről, amely szembemegy a kormány politikájával. Nyáron jelent meg a Magyar Nemzeti Bank 180 pontos értékelése a jövőbeni teendőkről, amely szinte teljes tagadása az elmúlt nyolc évnek.

„Magyarország vezetői leszarják az alkotmányos jogokat!”

„Magyarországon megszűnt a környezet- és természetvédelem, mert az államigazgatásban bekövetkezett drasztikus létszámleépítés ellehetetlenítette ezt a munkát!” – állítja a Fidesz egyik szakértője. A párt belsőbb köreihez tartozó politikus szerint már ma is szinte elviselhetetlen mértékű a levegőszennyezés az országban, ami a feldolgozatlan szeméthegyekkel és a pusztuló természet károkozásával kiegészülve a jövőben az ország lakóinak egészségét károsítja majd. A folyamat emberéleteket is követelhet, hisz csak a fővárosban 146 olyan nap van, amikor a levegőszennyezés mértéke meghaladja az egészségügyi határértéket. Ez hosszú távon rákot okozhat. De ugyanez a helyzet a nagyvárosokban, Nyíregyházától Pécsig.
 

Az államigazgatás leépítése kiszámítható károkat okoz, némelyik hivatal ma már az alapvető feladatait is képtelen ellátni. Az agrártárca környezeti ügyekért felelős államtitkársága a 128 főről mindössze 71-re csökkent, úgy hogy a Fidesz hatalomra jutása előtt, 2010-ben csak a szakminisztériumban 436 szakember foglalkozott az országban környezet-, és természetvédelemmel. Ezen kívül újabb százak óvták a természeti értékeket a tíz nemzeti parkban, illetve az építési- és egyéb engedélyeket kiadó környezetvédelmi hivatalokban. Sőt, akkor még a tucatnyi vízügyi igazgatóságon is végeztek természetvédelmi munkákat.

A természetvédelmi munka megszüntetése azonban már az első Fidesz kétharmaddal kezdetét vette. A kormányzat 2010-ben elsöpörte az a környezetvédelmi felügyelőségeket, amelyek a rendszerváltás óta hatósági eszközökkel sikeresen akadályozták a természeti pusztítást. A kormány elkezdte a nemzeti parkok felügyeletének felszámolását is, a vízügy pedig 2014 után a környezetvédelmi minisztérium helyett a belügyminiszter vezetése alá került, ami borzalmas pusztítással jár.

A hazai vízügyi munkát – ami „zöld” feladatokat is magába foglal – a mai napig tűzoltóparancsnokok irányítják, a közmunkát megszervező államtitkárság vezénylete alatt.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Fidesz vezető szerint már az is komoly hiba volt, hogy Orbán Viktor kormányában a természet védelme az agrártárca „alá” került. A Fideszes politikus szerint sokkal logikusabb lett volna, ha a mezőgazdaság érdekei „felé” helyezik a természet- és környezetvédelmet. Arról már nem is beszélve, hogy – informátorunk szerint – a Fidesz belső körei sem tudták a kormányfőt megakadályozni abban, hogy a környezet védelmét ne szakítsa le a természetvédelemről és a vízügyről, holott ezek az elemek elválaszthatatlanok egymástól.  Ráadásul a környezetvédelem irányítását hozzá nem értő politikusokra bízták a tárcánál. A magyar természetvédelemért ugyanaz a személy felelt, személy szerint V Németh Zsolt, aki a Hungarikumokat, tehát a kürtőskalácsot, a meggypálinkát és a szürke marhát tartotta számon.  A döntés után napokig röhögött az ellenzék és a szakmai közvélemény, keserűen konstatálva, hogy a magyar környezetvédelmet ezzel a döntéssel maga a kormányfő, Orbán Viktor kezdte szétverni.

Komoly problémának tekinti szakértőnk, hogy 2014-től a környezetvédelemről leválasztották a hulladékkal foglalkozó területet, ekkor hozták létre az úgynevezett „kuka holdingnak” nevezett szervezetet, amely először a Fejlesztési Minisztérium kebelén belül jött létre.

Tudjuk, hogy ez a tárca alakult át idén Innovációs Minisztériummá, amelyet Palkovics László vezet, de szemét-ügyekkel egy Szabó Zsolt nevű Fideszes államtitkár kezdett foglalkozni, akiről a magyar sajtó viszonylag gyorsan kiderítette, hogy 1.2 milliárd forintot parkoltat a belize-i offshore számláján. Ám a szemét ügyet Szabó úrnak nem sikerült ennyire kreatívan megoldani, hisz ma már egyre kevesebb háztartásból szállítják el a hulladékot. Pedig időközben Szabót szakemberre cserélték, de a szeméthegyek maradtak. Szakértőnk szerint ezzel a momentummal sikerült teljesen szétverni a teljes hazai környezet- és természetvédelmet. Formálisan a megyei kormánymegbízottak – akiket személyesen Orbán Viktor nevez ki – végzik a szakmai ellenőrzést, s az engedélyek kiadását, de forrásaink szerint ezekben a hivatalokban a szakértelem már csak nyomokban található. A hozzáértőket már elzavarták, de se pénz, sem jármű nincs arra, hogy a törvény által előírt ellenőrzéseket valóban elvégezzék. De nincs is ilyen cél, hisz a Független Hírügynökségnek nyilatkozó szakértő állítja, hogy korábban Orbán személyesen közölte, hogy a hazai iparfejlesztéseknél a természet- és környezetvédelmi szempontokat akár figyelmen kívül is lehet hagyni. A kormány tehát nem figyelmetlenségből, hanem 2014-től folyamatosan és tudatosan verte szét a hazai környezetvédelmet, csak azért, hogy a csókosok engedélyek nélkül építkezhessenek, s úgy zsigerelik ki a természetet, ahogy csak akarják.

Ennek következménye a nagymértékű levegő- és vízszennyezés, valamint a szemételszállítás megoldatlansága. Sajnos

ezek a megoldatlan problémák nem azonnal jelentkeznek, hanem csak évtizedek múltán, lépcsőzetesen okoznak egészségügyi károsodást, katasztrófát.

A hulladékkal kapcsolatos kálvária is elkezdődött már 2014-ben, de havária, tehát váratlannak tűnő természeti csapásként csak napjainkra csúcsosodott. De ezzel a katasztrófának is nevezhető fordulattal az ügynek nincs vége, a szemét-ügyben újabb fordulatok várhatóak. Ugyanis az Uniónak küldött statisztikákban a magyar kormány folyamatosan félretájékoztat, évente újabb hazugságokat találnak ki például a roncsautók feldolgozásáról, elszállításáról stb. Idő kérdése, hogy az ilyen ügyek az Európai Bíróságon végződjenek. Másik öt ország társaságában a magyar kormány is bíróság előtt kénytelen magyarázkodni, hogy miért nem lép fel hatásosan a korszerűtlen lakossági fűtés, ezen túl a műanyag elégetése ellen, illetve, hogy miért nem képes befolyásolni a közlekedés környezetszennyezését. Mindez ugyanis rákkeltő, amit a hazai halálozási statisztikák is jól mutatnak. Informátorunk szerint ez a kényszerű következménye a szétvert magyar környezetvédelemnek. A FüHü-nek nyilatkozók megerősítették, hogy bár az Unió milliárdokkal segíti a hazai természet- és környezetvédelmet is, ezt a pénzt is szétosztják a haverok között. Eközben az elégtelenül működő természetvédelem pénzben is kimutatható károkat okoz.

A környezet- és természetvédelem szétverése alkotmányos jogokat is sért, evidens lenne, ha nemcsak a civil szervezetek, de a magát zöld államfőnek tartó, Áder János is felemelné a szavát a környezetre ártalmas kormányzati intézkedések, átszervezések ellen.

A FüHü-nek nyilatkozó, s korábban a Fidesz belső köreihez tartozó szakember azt mondta, hogy

„Ma Magyarország vezetői leszarják az alkotmányos jogokat”.

Informátorunk szerint az egyenesen röhejes, hogy Áder János ma középiskolákban tart előadásokat a természetvédelem fontosságáról, miközben tétlenül figyeli, hogy a kormány kitartó munkával szétverte a környezetvédelmet. Természetesen nem a középiskolások döntenek az államigazgatásban bekövetkező létszámleépítésekről, s ezt az államfő Áder János is tudja. Épp ezért ő is felelős, ha a környezetpusztítások emberéleteket követelnek Magyarországon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK