Kezdőlap Címkék Palkovics László

Címke: Palkovics László

Már kétszázötven professzor az MTA mellett

Debreceni és a budapesti ELTE professzorai csatlakoztak az MTA melletti kiálláshoz. Ezzel több, mint 250 egyetemi tanár tiltakozik az akadémia bedarálása ellen.

Debreceni Egyetemről eddig 58 professzor, az ELTE Természettudományi Karáról pedig 30 egyetemi tanár csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.

Szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 90 professzora kérte, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést. Néhány napja a Szegedi Tudományegyetem csaknem 80 professzora szólította fel „az ország sorsáért felelősséggel tartozó kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, ne engedjék, hogy a nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő, az ország jövője és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú akadémiai kutatórendszert ilyen nagy kár érje”.

Ezt a kiállást a BME professzorainak nyilatkozata követte. „A BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettünk közösen részt, így az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet” – olvasható a BME 90 professzora által aláírt nyilatkozatban.

Az MTA legutóbb nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette helyzetüket, amelynek lényege, hogy a kormány elveszi tőle a kutatóintézeteket, költségvetésének több, mint 70 százalékát el is viszi az új rendszer alapján. A most zajló folyamat történelmi áttekintéséről itt írtunk.

Hatalom-MTA: 1949, 2019

Hasonló gondolatok és megfogalmazások, szépen becsomagolt hatalomátvétel. Az MTA küszöbön álló kicsontozása és a hetven évvel ezelőtti hatalomátvétel története.

Először a „ki és mikor mondta?” idézetgyűjteményt terveztem, de gyorsan világossá vált, hogy elsősorban terjedelmi és persze megérthetőségi szempontból nem célravezető a rövidke citátumok egymás mellé hordása. Bármilyen csábító és frappáns lenne is ez.

Ha nem adják önként

A parlament már tárgyalja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „szervezeti átalakítását” szolgáló törvényjavaslatot „a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról”. Az ártalmatlan cím mögött azonban a hazai akadémiai kutatás intézményi rendszerének kicsontozása búvik meg augusztus elsejétől több lépcsőben, pár hónap alatt. Ahogyan azt Palkovics László „megígérte” bő hónapja, ha az MTA nem adja önként a kutatóintézeteket; nem adta.

…viszik erővel

A jogszabály létrehozza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) , amely az MTA szervezetén kívül azonnal át is veszi az akadémiai kutatóintézeteket a teljes vagyonnal együtt. (Korábban a kormány belement abba,  hogy a vagyon marad az MTA-nál, és az átalakítás csak jövő januártól érvényes. A megtapasztalt ellenállásra válaszul visznek mindent és már augusztustól.)

Az ELKH irányítását a titkárság veszi át (emberestül az MTA titkárságától). Az ELKH Titkárság fő döntéshozó szerve az Irányító Testület: 13 főből áll, az elnökön felüli tagjai közül hat főt a kormány, hatot az MTA delegál azzal, hogy az Irányító Testület tagjainak legalább kétharmada a tudomány művelői közül kerül ki.

Az Irányító Testület tagjait a miniszterelnök nevezi ki.

Létrehozzák a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT), amely a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató véleményező testület. 11 tagból áll, elnöke a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter (vagyis jelenleg Palkovics László),

tagjait és társelnökét a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki.

Apróság, de az új szabályok révén úgynevezett hasznosító vállalkozást alapíthatnak az állami nonprofit gazdasági társasággá alakuló kutatóhelyek is, amelyek szabadon szerződhetnek külső szereplőkkel, átfolyatva a keletkezett hasznot is. Mert az egyik csomópont itt van:

„minden kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára”

– adta ki közleményben Palkovics minisztériuma a múlt héten, azután, hogy az MTA vezetése tájékoztatta a nemzetközi sajtót is a kialakult helyzetről. A külsősökkel (cégek, intézmények) folytatott kutatási együttműködésnek ugyanis eddig se volt akadálya, az úgynevezett spin off kooperáció olajozottan zajlik hosszú ideje.

Túl sok alapkutatás, hatékonytalanság, párhuzamosságok

Eddig is ismertük a Palkovicsék szájából elhangzottakat arról, hogy az MTA kutatóhelyei

  • alacsony hatékonysággal működnek,
  • tele van párhuzamosságokkal a hazai kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) (vagyis bizonyos verseny is van országon belül),
  • „túl sok” az alapkutatás, tehát
  • kevés az alkalmazott kutatás, ergo
  • kevés a találmányokban kifejeződő eredmény, azaz
  • nem teljesül a fentebb idézett elvárás, a „minden fillérnek közvetlenül meg kell térülnie” tudományosan képtelen elve.

A kormány mindeddig semmilyen részletes bizonyítást, alátámasztást se tett állításai mögé, legalábbis ilyet nem adott át az MTA-nak se.

Most már leírva is

A beterjesztett törvényjavaslat indoklásában aztán vissza is köszönnek ezek a tételmondatok: az innováció „eredményessége érdekében folyamatos és dinamikus értékelések és (köz)igazgatási intézkedések tárgya a jelenleginél hatékonyabb szervezeti keretek kialakítása”. Bármit jelentsen is ez a mondat.

Ahhoz, hogy az elérhető forrásokat a lehető legjobban, felelősen hasznosítsuk, elkerülhetetlen

  • a kutatás és az innováció szereplői közötti koordináció,
  • a párhuzamosságok kiküszöbölése,
  • a kutatási ökoszisztéma működésének optimalizálása és a kutatási hiányterületek kezelése, valamint
  • a szereplők közötti szinergiák megteremtése.

Aztán megtudjuk, hogy Magyarország hosszú távú versenyképességének fenntartható növelése érdekében

  • a jelenleginél átláthatóbb,
  • ösztönzőbb és
  • rugalmasabb szervezeti és finanszírozási keretekre van szükség.

A kormány viszi és garantálja

Ezek meghatározása és biztosítása pedig a kormány feladata. A módosítással létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely

„hozzájárul a kutatóintézet-hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásának” (sic!).

Az immáron állami fennhatóságú új szervezeti és finanszírozási modell kialakítása lehetővé teszi

  • a hazai KFI tevékenységek fókuszálását,
  • a KFI-források hatékonyabb és a társadalmi célok elérését is segítő felhasználását,
  • az együttműködések erősítését, és
  • megkönnyíti az akadémiai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és nemzetközi KFI rendszerbe, noha, mint látjuk, az akadémiának ettől kezdve nem lesz saját kutatási tevékenysége.

Értük teszik, nem ellenük

De mindenki megnyugodhat,

„a kiszámítható működési modell … a kutatók érdekeit szolgálja”.

És az egységes szerkezetű finanszírozás az „eddigi széttagoltság megszüntetése mellett lehetővé teszi a források allokálásának optimalizálását, a tudományos, valamint szakpolitikai szempontok egységes érvényesülését”.

Elő a farbával

Továbbá lehetővé válik a KFI-t támogató közvetlen irányítású uniós támogatási alapokhoz való hozzáférés növekedésének elősegítése. A meglehetősen döccenő mondat értelme az, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban növelni akarják a KFI-támogatásokat, de minél nagyobb mértékben a kormányokat kikerülve.

Ennek mehet elébe a kormány azzal,

ha „beköltözik” a kutatóhelyekbe, ahogyan azt részletesen elemezte a Korrupciókutató Központ Budapest.

Célok anno: újjáépítés és egységes vezetés

Érdemes megnézni, hogyan ment végbe 70 éve az MTA önállóságának felszámolása. Ezt részletesen ismerteti Kónya Sándor A Magyar Tudományos Tanács (1948-1949), MTA Könyvtára, 1998-as írása.

Első lépésként a teljhatalmat még nem megszerző kommunista párt „3 éves terv. A Magyar Kommunista Párt javaslata” 1947-ben fogalmazta meg az Országos Tudományos Tanács (OTT) létesítésének igényét. Ennek feladata

  • a tudományos újjáépítés irányítása és
  • a tudományos intézetek egységes vezetése.

Ebben a legmagasabb tudományos szervben megvalósul egyrészt a tudomány önkormányzatának, másrészt a tudomány és a nemzet egységének gondolata – írták akkor. A tudomány fejlődése a tudósok ügye, de a nemzet ügye is,

ezért kell a tudomány irányítására olyan szervet létesíteni, mely a kormányzat mellett a legmagasabb tekintéllyel intézi az egész nemzet érdekében a magyar tudomány dolgait

– fogalmaztak az akkori bolsevikok.

Indokok anno: káosz, párhuzamosságok

Fogarasi Béla, az MKP elméleti folyóiratának, a Társadalmi Szemlének főszerkesztője 1947 februárjában „A hároméves terv és a kultúra” című cikkében aztán érkezett is az „elméleti” megtámogatás. Ennek értelmében a tudományos kutatás szervezeti tekintetben eddig nem állott egységes vezetés alatt. Ennek következményeképpen

e téren nálunk kaotikus állapotok uralkodtak.

A különböző tudományos kutatóintézetek

  • részben párhuzamos munkát végeztek,
  • részben egymástól elszigetelve, egymás céljait és tevékenységét ignorálva működtek.

A javaslat megvalósítása tehát

„fontos lépést jelent a tudományos kutatás korszerű, racionális szervezése terén”.

Aztán 1948.május 7-én tárgyalta az MKP Politikai Bizottsága (PB) az OTT létrehozására vonatkozó javaslatot.

Akkor is mindent vittek

Eszerint hatáskörébe tartozik

  • a legfontosabb országos érdekű tudományos kutatások programjának kidolgozása, kidolgoztatása „a legjobb tudományos erők bevonásával”,
  • a tudományos kutatások személyi feltételeinek, anyagi eszközeinek felmérése,
  • az egyéni kutatások támogatása,
  • új tudományos intézetek irányítása,
  • a tudósképzés rendszerének kiépítése,
  • az ösztöndíjak felügyelete,
  • a tudományos könyvkiadás átszervezése.

Egy hónappal később, 1948 júniusában az MDP alakuló kongresszusán elfogadott programnyilatkozat kimondta:

„Az eredményes tudományos kutatás biztosítására meg kell szervezni a tudományos munka tervszerűségét. Meg kell teremteni a magyar tudomány legfelsőbb irányító szervét.”

Az MDP-n belül megalakult a Tudományos Bizottság, amely munkatervet dolgozott ki: a tudományos életben meg kell szüntetni anarchiát és izolált sejtekre bontottságot és átgondolt,

a termelés szükségleteivel konkrét kapcsolatban álló munkatervnek kell alárendelni.

Az ekkor már Magyar Tudományos Tanácsról szóló törvénytervezetet 1948. augusztus 2-án Dinnyés Lajos miniszterelnök benyújtotta a parlamentnek. Egyik indoklása: ” a gyakorlati élettel való kapcsolatának megerősítését szolgálja a Tudományos Tanács létesítése”.

Sok vita nem volt

A parlamenti gépezet gyorsan dolgozott, már augusztus 4-én sor került a törvényjavaslat tárgyalására. Tóth László kisgazdapárti képviselő előadói beszédében többek között ezeket mondta: a magyar tudományos életet már évtizedek óta jellemzik a félbemaradt kezdeményezések, majd a nagy lendülettel megindult munkálatok gyors letörése, félbehagyása. Hol az anyagi eszközök bizonyultak elégteleneknek a vállalt feladat elvégzéséhez, hol a szellemi vezetés mondott csődöt és okozott válságot, de arra is van példa, hogy mindkettő hiánya buktatott meg értékes tudományos kezdeményezéseket. Kisházi Mihály, a Keresztény Női Tábor képviselője a Magyar Tudományos Akadémia keretében tartotta célszerűnek a tudományos élet megindítását.

Az MDP szónoka, Rudas László szerint

a korábbi és a jelenlegi anarchikus állapotok helyett

a mindent megoldó tervszerűséget kell biztosítani a tudományos élet területén is.

Máig ható iránymutatás a hatalomnak

Rudas – akinek nevét munkássága elismeréseként utca viselte évtizedeken át – kitért a „tudomány szabadsága” és a tudományos munka tervszerűségének szembe állítására is. „A tudomány szabadságának semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy a tudományos munka tervszerűen vagy tervszerűtlenül folyik-e. A tervszerűség és a tudomány szabadsága nincs ellentétben, nem zárja ki egymást, ellenkezőleg, a tervszerűség megerősíti a tudomány szabadságát, mert csak tervszerűen lehet valóban komoly tudományos munkát végezni”.

És elszórta az újra és újra kivirágzó magot.

„A szabadság a tudományban, mint mindenütt máshol, nem attól függ, hogy tervszerűen vagy tervszerűtlenül működünk-e, hanem attól, hogy kinek a kezében van a tudomány irányítása.”

Ha pedig a tudomány irányítása olyan hatalom kezében van, amely a szabadság eltiprója, antidemokratikus, haladásellenes, akkor nem virulhat a tudomány szabadsága, ellenben, ha egy országban népi demokrácia van s az ország élén olyan kormány áll, amely

„valóban a nép érdekeit képviseli, akkor az ilyen kormánytól ne féltsék a tudomány szabadságát”.

Mire alkalmas az MTA?

A bolsevik ideológus beszélt arról is, miért nem az MTA-ra bízzák a változás végrehajtását. Szívesen bíznák rá – mondta -, mert ez annak volna a jele, hogy az MTA feladata magaslatán áll. De ki mondhatja nálunk az MTA-ról, hogy tudományos feladata és nemcsak tudományos, hanem a tudományt irányító feladata magaslatán áll?

Ki mondhatja, hogy az MTA vett egy kis irányt arra, hogy az új világ szellemében átalakítja a maga munkáját?

„Senki sem bántja az Akadémia tevékenységét. Tessék az Akadémiának iniciatívával fellépni, tessék kezdeményezni, tessék a Tudományos Tanács elé járulni tervekkel!” – javasolta, persze már csak utólag és csak elviekben.

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésben elfogadta, és 1948. szeptember 8-án megjelent a közlönyben.

A miniszterelnök felügyelte (azt is)

A törvény értelmében a Magyar Tudományos Tanács a miniszterelnök felügyelete alatt áll, s 27 tagú. A tagok egyharmada a társadalomtudományok, egyharmada a természettudományok és egyharmada a műszaki tudományok művelői közül került ki.

Elnöke Gerő Ernő akkori közlekedésügyi miniszter, társelnöke Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter. Elnökségi tagok: Vajda Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, Rusznyák István egyetemi tanár, Zemplén Géza egyetemi tanár.

Találtak néhány tudóst is

A törvény elfogadása után Alexits György (szintén tudósféle volt) ügyvezető titkár javaslatot terjesztett az MDP Tudományos Bizottsága elé a tényleges munka megindítására. Eszerint

  • a tudományos intézetek munkája is teljes összevisszaságban folyik,
  • és ami még rosszabb,

számos tudományos intézet határozottan ellenáll a népi demokrácia kívánságainak.

Vagy azért, mert vezetőik nem látják munkájuk társadalmi jelentőségét és helyét a szocializmus építéséért folyó tevékenységben, vagy pedig azért, mert tudatosan szabotálják a népi demokrácia célkitűzéseit – írta a derék Alexits.

Az előterjesztés „ennek az anarchikus állapotnak” megszüntetését és 1949 végéig olyan tudományos terv elkészítését jelölte meg az MTT „legfontosabb elvi feladatának”, amely az 1950-nel kezdődő ötéves tervbe szervesen beleilleszkedik.

A tudományos tervet tartalmilag három részre javasolta tagolni: I. az alkalmazott kutatások, II. az elméleti kutatások, III. a tudományos propaganda rendszere. Az első jegyében

meg kell állapítani „a termelésben közvetlenül alkalmazott tudományos munka” tervét,

céljait, menetét. A második pont szerint meg kell állapítani az elméleti tudományos munka tervét oly módon, hogy az alapul szolgálhasson „a termelés és a társadalmi formák tudatos fejlesztésének” a szocializmus építésének szellemében, ezért koordinálni kell az itt folyó munkálatokat a termelés várható szükségleteiben is. Végezetül meg kell állapítani a tudományos propagandának azt a rendszerét, amelynek segítségével „a tudományos eredmények és ismeretek minél szélesebb körben elterjeszthetők”, hogy a marxizmus-leninizmus tudományos szempontjai számára minél szélesebb tömegbázist lehessen teremteni.

Hát ez volt hetven éve.

Horizont 2020 – Horizont Európai Fórum

A kormány támogatja a magyar pályázókat, hogy minél sikeresebbek legyenek a brüsszeli közvetlen kutatás-fejlesztési és innováció források (Horizont 2020) megszerzésében – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten a szaktárca és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közös szakmai rendezvényén.

Kiemelte, a gazdaság fejlődésében elért eredményt hosszú távon úgy lehet fenntartani, ha a munkaalapú gazdaságot az innováció alapú felé irányítják, ezzel is biztosítva, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal az európai uniós átlag felett növekedjen a jövőben is.

Palkovics László elmondta, a kormány a 2020-as költségvetési tervezetben 32 milliárd forinttal javasolja megemelni az idei, 120-130 milliárd forint közötti k+f+i támogatási keretet. Hozzátette: 2003 óta nem volt példa ilyen szintű kormányzati elkötelezettségre.

Kitért arra, hogy Magyarország az Európai Unióhoz 2004 után csatlakozott országok (EU13) között jól áll a közvetlen brüsszeli kutatás-fejlesztési és innovációs források megszerzésében, a 2014-2020 közötti Horizont 2020 programban 259 millió euró forrást hozott el, ezzel a régióban a 3. helyen, az EU-tagországok között a 18. helyen áll.
A miniszter rámutatott arra, azt is látni kell, hogy az EU13 országok pályázói a forráskeret 5 százalékát, a régi tagországok (EU15) 86,5 százalékát, míg a programból részesülő unión kívüliek a keret 8,5 százalékát tudták elnyerni. Magyarország a 95-5 százalék arány változtatása érdekében a különböző tárgyalásokon azt az álláspontot képviseli, hogy a jövőben a közvetlen brüsszeli keret 20 százalékát különítsék el a EU13 tagországok számára, ezzel is ösztönöznék az érintetteket a pályázatok beadására.

A miniszter szerint szükség van a hazai kutatási és innovációs rendszer hatékonyságának növelésére, a kutatóintézetek, egyetemek, a vállalati szféra szereplői közötti fokozottabb együttműködésre, nemzetközi kapcsolatrendszerük beágyazottságának erősítésére.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke a rendezvényen hangsúlyozta, a magyar részvétel javítását az uniós kutatás-fejlesztési és innováció források megszerzésében a hivatal stratégiai feladatának tekinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020-ig futó mostani keretprogram is még sok pályázati forrást kínál, emellett segítik a felkészülést a 2021-ben induló új keretprogram lehetőségeire.

A hivatal elnöke felidézte, hogy rendszeresen kikéri a piaci szereplők véleményét, és segíti a magyar egyetemi hálózatokon a tudásmenedzsment kiépítését. Kiemelte, a hivatal egyre inkább szolgáltató szervezetté alakul a finanszírozással összefüggő feladat ellátása mellett.

Tényleg kivégzik az MTA-t

Idei költségvetésének több, mint 70 százalékát elveszi a kormány a Magyar Tudományos Akadémiától. Bár közleményben írták az új kormányzati kutatóhálózat törvényjavaslatát, ez egyelőre nem jelent meg. A költségvetési javaslatban viszont 40 milliárdot vonnak el, benne a teljes kutatóintézeti támogatást.

A központi igazgatási és ehhez kapcsolódó kiadásokon kívül semmire se marad pénze a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA). Idei 56,1 milliárdos kerete 16,9 milliárdra zuhan: ez 72 százalék elvonás.

Létrejön a kormányzati kutatóhálózat

A ma benyújtott költségvetésitörvény-javaslat MTA-fejezetéből teljes egészében kimaradt a kutatóközpontok és kutatóintézetek idén 33,5 milliárdos és az akadémiai támogatott kutatóhelyek 3,09 milliárdos kiadási összege.

Ezek nagyjából ki is adják a csaknem 40 milliárdos elvonást.

Délután az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben tudatta, hogy benyújtotta a törvényjavaslatot az MTA intézményhálózatának elvételéről. Eddig ez nem jelent meg a parlament honlapján. Az ITM mindenesetre egyértelművé teszi, hogy mindenféle tiltakozással szemben létrehozzák az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben.

Egészen pontosan 48,5 milliárdos működési kiadás áll a fejezetcím mellett, ebben 37 milliárd a kutatóintézetek és -helyek számára.

Az ITM szerint a hálózat nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. Tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt a kormány delegál azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

Ezen terv ellen az MTA közgyűlési határozatban tiltakozott. Legutóbb pedig sok ezren tüntettek vasárnap.

Tizenhét kutatóhelyet visznek el

Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik: az Agrártudományi Kutatóközpont, az Atommagkutató Intézet, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

MTA-kormány: háború? – Elutasították az ultimátumot

Nem engedi át a kutatóintézeteket az MTA. Az új irányítási modellben is elutasította a kormányt a közgyűlés. Palkovics László közölte: nem fogadják el a döntést.

Elsöprő, háromnegyedes többséggel úgy határozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése, hogy nem engedi el kutatóintézeti hálózatát – derült ki Lovász László MTA-elnök szavaiból az ülés után. Az akadémikusok azt is elfogadták, hogy alakuljon meg egy irányító testület, ahogyan azt a kormány akarta, de ebben

egyharmad-egyharmad arányban delegál tagokat

az MTA, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az intézetek.

A kormány fele-fele arányt akart, amely nem akadályozta volna meg a kormányzati többség létrejötté. Ezzel a közgyűlés elfogadta az elnökség javaslatát és a kutatóintézetekben végzett belső felmérés eredményét.

Palkovics viszont legott közölte, hogy ugyan már holnap készek tárgyalni, de azt is, hogy

nem fogadják el ezt a döntést.

Azt is megerősítette, hogy a kormány határozott szándéka a kutatóintézeti hálózat kiszervezése az MTA alól.

A közgyűlés megszavazta a további tárgyalást is. S azt a korábbi megállapodást, hogy a kormány biztosítja az alapműködéshez szükséges finanszírozást, vagyis eláll azon szándékától, hogy minden egyes fillért pályázatokon kell megszereznie az MTA-nak.

Palkovics reggel egy interjúban megüzente: ha az MTA nem fogadja el a kormány akaratát, akkor már júniusban törvénnyel veszik el a kutatóintézeti hálózatot.

MTA: a vég kezdete, vagy a kezdet vége?

Erővel kell átvennie a kormánynak az akadémiai kutatóhálózatot, ha az MTA közgyűlése támogatja az elnökséget és a dolgozók elsöprő többségű belső szavazási eredményét. Palkovics László megüzente: készek törvénnyel elvenni az intézeteket. Lovász László ellenáll.

Rövidesen eldől: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése az elnökség mögé áll-e, vagy enged a kormányzati nyomásnak. A közgyűlés már zajlik. Lovász László MTA-elnök a közgyűlés bevezetőjében kiállt az intézmények integritása, akadémián belüli működése mellett.

A kutatók kiállnak a függetlenség mellett

A tét a több ezer kutatót foglalkoztató intézeti hálózat akadémián belül maradása vagy – a kormány szándéka szerint – onnan kikerülése és különönálló szervezetbe olvasztása. Illetve az előbbi esetén az újonnan létrehozandó irányító testület (szenátus) összetétele, kormányzati vagy akadémiai többség a döntéshozatalban. Továbbá mindezek függvényében az, hogy az intézetek változatlanul megkapják-e a törvényben rögzített alapfinanszírozást vagy minden összegre pályázniuk kell.

A lassan egy éve tartó kötélhúzás idején az MTA elnöksége – a tavaly decemberi közgyűlés határozata nyomán – múlt kedden kiállt az intézményhálózat maguknál tartása mellett. Ma reggel Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (maga is akadémikus!) az egyik kormánylapban

megüzente: ha az MTA nem enged, már júniusban készek törvénymódosításra.

Ha az MTA közgyűlése úgy dönt, hogy nem fogadja el az innovációs tárca javaslatait a kutatóintézet-hálózat kiszervezésére vonatkozóan, a helyzetet a kormánynak kell megoldania – mondta Palkovics. Megismételte a semmivel alá nem támasztott, sőt, a kormány kezdeményezésére nemrégiben elvégzett nemzetközi vizsgálat eredményével ellentétes álláspontot, hogy Magyarország tudományos teljesítménye nem jó, semmit nem haladtunk előre az utóbbi évtizedekben.

A napokban az MTA kutatóintézeteiben belső szavazást rendeztek, amely elsöprő támogatásban részesítette az elnökség és az Akadémiai Dolgozók Fórumának álláspontját.

Eszerint az 1711 szavazó 94 százaléka a hálózat benntartását akarja, 91 százalék szerint egyharmad-egyharmad arányban képviseljék a tagok a szenátusban az MTA-t, a kutatóintézeteket és Palkovics minisztériumát. (A kormány feles arányt akar, amelyben a döntő szót kimondó elnök a kormány és az MTA közös jelöltje. Ebben a felállásban könnyen átvihető a kormányzati akarat. A kormány szívesen hivatkozik a német Max Planck Társaság kutatásirányítási modelljére, ám az összehasonlítás fals. Ott jelentős a kormányzati kisebbség.) Az alapfinanszírozás fenntartását 98 százalék igényli.

Az intézetek egy részében szavaztak a Filozófiai és Történettudományok Osztályának kiegészítő javaslatáról is. Szintén meggyőző, 82 százalék ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy ha a kormány kezdeményezésére a jogalkotó a kutatóhálózatot elszakítja az akadémiától, az MTA – tagjai és munkatársai aktivitását nem gátolva –

„az új szervezeti keretek kialakításának és működtetésének történelmi felelősségében nem tud és nem kíván osztozni”.

Nincs indok és terv

A feszültséget az okozza, hogy a Palkovics-tárca, az ITM mindmáig nem állt elő olyan írásos előterjesztéssel, amelyben az átalakítás indokai mellett bemutatná, mit akar tenni az intézményhálózattal, miért lenne jobb kiszakítani az MTA-ból és közvetlen kormányzati irányítás alá helyezni.

A kutatóhálózat sorsa a legfontosabb témája a közgyűlésnek – jelentette ki megnyitó beszédében Lovász László. „A teljes magyar tudományosság jövőjét meghatározó döntések előtt állunk” – fogalmazott az MTA elnöke. Hangsúlyozta: az MTA elismeri és támogatja a kormánynak azt a célját, hogy a felfedező (más néven alap-) kutatásokra alapozva minél több olyan alkalmazott kutatási eredmény és innováció jöjjön létre, amely Magyarország gazdasági erejét növeli.

A kompromisszum érdekében Lovász egyetért azzal, hogy jöjjön létre a kormányzati igények hatékonyabb megvalósítása érdekében egy új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet. Ennek a testületnek az összetétele és jogköre azonban csak olyan lehet, amely garantálja a tudományos kutatások szabadságát, függetlenségét és feltételeinek stabilitását – hangsúlyozta az MTA elnöke, kiemelve, hogy

„ez most a mi legnagyobb felelősségünk”.

Az elnök szerint az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. „Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van” – mondta Lovász László.

A meglehetősen kusza történet hátterében sokan az látják kibontakozni, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban megváltozik a kutatás-fejlesztési támogatások elosztása. Nagyobb részt képviselnének a közvetlenül Brüsszelből eldöntött programok, kikerülve a kormányokat. A Korrupciókutató Központ Budapest ennek kapcsán végzett elemzése szerint a gyenge minőségű kormányzati kutatóhelyek a jó teljesítményt nyújtó műhelyek átvételével oldhatják meg az előállható pénzvesztést.

Csendes kiáltás

0

„Legitim igény, hogy a hálózatot finanszírozó közösség lássa, mi történik a forrásokkal” – mondta a minőségi újságírás magasiskolájának, a Magyar Hírlapnak adott interjújában Palkovics László.

Jó mondat, felvezetőnek különösen jó.

Szóval, ha egy intézményi hálózat átláthatóan, ellenőrzötten, a részére megadott keretek között működik, annak a működési szabályzatát azért kell megváltoztatni, hogy a finanszírozó – tehát a magyar állam (mi) – továbbra is láthassa átláthatóan, ellenőrzötten a részére megadott keretek között működik. Az csak a rosszindulatú, fake news-gyártó ellenzéki médiumokban merül fel, hogy az egész csupán arra megy ki: ellenőrizni lehessen a jól működő kutató hálózatokat, és amelyik netán-tán kutatásai során felfedezni vél a tökéletes kormányzásában (NER), sőt egyenesen annak vezetésében némi hiányosságot, azt egyszerűen nem finanszírozzák tovább, s ezzel, ha nem is a problémát, de az arra rávilágító kutatóintézetet megszüntetjük.

Ez persze csak rágalom, annak ellenére, hogy közel sem véletlenül dobták oda némi cupákkal a média szenzációkra éhes konteo-gyáros falkájának.

Addig sem foglalkoznak azzal az uniós tervvel, ami miatt a Palkovicsot irányító felsőbb hatalmak a kutatás-fejlesztés felé fordultak. Csak a legelvetemültebb konteóművesek jönnek elő olyasmivel, hogy az unió az elkövetkezendő hétéves ciklus során kiemelten kívánja fejleszteni a kutatás-fejlesztési ágazatot, és ebből következőleg lényegesen több pénzt fog kiosztani azon országoknak, amelyek arra érdemesek. És, ha már arra érdemesnek bizonyulunk, akkor nehogy már azok a nyikhaj tudósok osszák el maguk között azt a halom pénzt intézeteik fejlesztésére!

Hát hol éltek ti? Ez Magyarország, itt nemcsak a közpénz veszíti el közpénz jellegét, de az unió pénze is!

Mennyivel előnyösebb egy „finanszírozó közösség” ellenőrzése alá vonni a kutatásra fordítandó pénzeket, átváltva közpénzről alapítványi pénzre, aminek elosztásáról az általunk kinevezett stróman gondoskodik, pontosan tudva, hogy milyen az éppen aktuális átváltási arány és mennyi annak „kezelési költsége”.

Magyarán: tartson csak az MTA Küldöttgyűlést, hozhat bármilyen határozatot, itt egyetlen „észérv” érvényesülhet: az erősebb kutya elve.

B…ssza meg…

Az MTA újabb csatára készül Palkovics miniszterrel, akadémikussal, az MTA tagjával

Hétfőn kezdődik az MTA 191. közgyűlése. A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar tudományosság egészének jövőjét meghatározó előterjesztésekről kell döntést hoznia az MTA Közgyűlésének május 6-án. 

A Magyar Tudományos Akadémia önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestület, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. A Magyar Tudományos Akadémia legfőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés. Tagjait a hazai akadémikusok és a nem akadémikus közgyűlési képviselők alkotják (utóbbi csoportban nemrég választottak új tagokat).

Az Akadémia évente legalább egyszer közgyűlést tart.

  • A Közgyűlés egyebek mellett dönt az Akadémia működésével kapcsolatos stratégiai elvekről, és szabályzatot alkot az Akadémia szervezetéről és működéséről (Alapszabály).
  • Szakmai testületek előterjesztése alapján véleményt nyilvánít a hazai tudomány és a társadalom alapvető fontosságú kérdéseiről.
  • Elfogadja az Akadémia vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat. Megvitatja és elfogadja az Országgyűlés számára készülő beszámoló koncepcióját.
  • A Közgyűlés alapítói jogkörében dönt költségvetési szervek (pl. kutatóintézetek) megalapításáról, átszervezéséről, átsorolásáról, megszüntetéséről.
  • A Közgyűlés határozatai kötelező érvényűek a Magyar Tudományos Akadémia összes szervezetére és vezetőjére.

Az elnöki köszöntő után a hagyományoknak megfelelően átadják a legrangosabb akadémiai elismeréseket.

Az ezt követő zárt munkaközgyűlés az elnöki beszámolóval kezdődik, majd a 191. közgyűlés legfontosabb napirendi pontja következik. A jelenlévő közel 500 tudós – akiknek nagyobb része egyetemi ember –

az MTA-nak a saját kutatóhálózatával kapcsolatos előterjesztéséről szavaz majd.

Mint arról röviden beszámoltunk, az eredetileg az MTA vezetői által összeállított előterjesztést az MTA Elnöksége – két közgyűlés között legfőbb döntéshozó szerve – 2019. április 30-ai ülésén megvitatta, és azokat módosítások után ellenszavazat nélkül (két tartózkodással) elfogadta, megerősítve korábbi állásfoglalásait.

A munkaközgyűlés ebédszünetében, várhatóan 14 órakor az MTA elnöke sajtótájékoztatót tart, amelyen a tervek szerint az ITM minisztere is részt vesz.

Kedden az akadémikusok gyűlésén a tagválasztással folytatódik a munka.

A tagjelölő osztályülésen titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel (több mint 50% „igen” szavazattal) határoztak az ajánlott személy tagjelöltségéről.

Délután az immár megszokott napirendnek megfelelően tudományos előadásokat hallgathat meg a Közgyűlés.

Szerda délután immár harmadik alkalommal kerül sor a Közgyűléshez kapcsolódva a Fiatal Kutatók Fórumára, amelyen egyebek mellett a Fiatal Kutatók Akadémiájának eddigi eredményeiről, terveiről, valamint a fiatal kutatók hatékonyabb pályázati támogatásának érdekében végzett munkájáról lesz szó.

CEU: Megoldás bajor módra?

0

Kevéssé sem tisztult a kép a CEU körül, hiába akarja a Néppárt bajor egyetemi segítséggel megmenteni Magyarországon az egyetemet – írta a Der Tagesspiegel tegnapi számában .

A felkínált három Bajorország által finanszírozott professzori állás csak trükk, amely segítséget nyújtana a magyar tudomány szabadsága érdekében? A Müncheni Műegyetem mindenesetre azt közölte a lappal, hogy a három hellyel azt szeretnék, ha az által képviselt technikai szemléletű politológia helyet kapna a magyar egyetem oktatási programjában. A német fél és a Közép-Európai Egyetem rektora, jogi biztosítékokat akar. A két fél vezetői napokon belül egyeztetnek egymással. Palkovics László úgy nyilatkozott, ha a két iskola talál jogilag elfogadható megoldást, akkor a magyar kormány támogatni fogja azt.

A minisztert támadják, főként a Tudományos Akadémia tervezett reformja miatt. Szerinte  nem sokat számít, hogy a Parlament idáig mindig elfogadta az intézmény munkáját összegző jelentéseket. Azzal érvel, hogy a képviselők nem tudják felmérni a tudományos munka színvonalát. A kormány komolyan veszi a tudomány szabadságát, de annak részeként az eredményeket hozzáértőknek kell ellenőrizniük. Csak éppen még azt sem várta meg, hogy összefoglalja vizsgálata eredményeit a kormány által felkért nemzetközi szakértői bizottság. Már előre leállította a kutató intézetek finanszírozását. A magyar tudományos élet úgy tekint a fenyegető átalakításra, hogy az újabb lépés a jogállam leépítése felé. Jó pár nemzetközi és tudományos intézmény szolidáris a tiltakozó magyar tudós társadalommal.

Megint egy verseny, miben vagyunk legjobbak

0

2014 óta a magyar ipar nőtt a leggyorsabban a V4-ek között – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma Kecskeméten. Nos, ez legfeljebb összesített adatban igaz, a részletek egy picit szerényebbek.

Az éves volumenindexek alapján az derül ki, hogy valóban volt két nagyon jó éve a magyar iparnak, ahogyan az látszik a négy ország statisztikai hivatalának adatait összegző kiadványban.

Forrás: KSH

Látható, hogy 2014-ben kiugró volt a hazai teljesítmény, rá egy évre a szlovákok már a nyakunkon voltak, 2016-ban pedig a kanyarban se voltunk. Ez utóbbi volt az az év, amikor a 2014-ig terjedő uniós költségvetésből már alig, a következőből pedig még nem érkezett pénz, és a bruttó hazai termelés is a pincébe gurult.

Hosszabb időszakot tartalmazó összehasonlítást 2015-höz mérve közöl az Eurostat. Ez pedig azt mutatja, hogy idén januárjáig az ipari termelés Magyarországon 114,4 százalék volt, Szlovákiáé 116,2, Lengyelországé pedig 119,8 százalék. A cseh adat még nem érkezett meg, de a decemberi számok (2015: 100 százalék) alapján az utolsó volt a magyar szám.

Látható, hogy az ingadozással együtt is például

a cseh és a lengyel ipar teljesítményének alakulása kiegyensúlyozottabb,

mint a magyaré. Arról nem is beszélve, hogy az újabb és újabb autóipari (zömmel összeszerelői) beruházásokkal a magyar iparban felborult az egyensúly egyetlen ágazat nyomása alatt. Továbbá ez a gazdasági ág beszorult abba a termelési módba, amiben alig van fejlődési lehetőség a magas hozzáadott értékű előállítás irányába.

Vagyis az ilyen összehasonlításoknak túl sok értelmük nincs.

Tanulság: jól kell megválasztani a kiindulási pontot.

FRISS HÍREK

Szolidaritás...

Autódőzsi a ...

Zaklatás Dör...

Isten küldöt...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK