Kezdőlap Címkék Ostrom

Címke: ostrom

Putyin a gázai izraeli fellépést a második világháborús náci taktikához hasonlítja

Putyin szerint Izraelnek joga van megvédeni magát, ugyanakkor a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet blokádját „Leningrád második világháború alatti ostromával” helyezte egyenrangúvá.

Putyin azonban kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, miután „a kegyetlenségében példátlan támadásnak” vetették alá. Kollektív erőfeszítésekre szólított fel a mielőbbi tűzszünet biztosítására és a helyzet stabilizálására a helyszínen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy egy izraeli szárazföldi offenzíva Gázában olyan mértékű polgári áldozatokkal járna, ami „teljesen elfogadhatatlan”.

Putyin azután beszélt, hogy az izraeli hadsereg felszólította Gáza város összes civiljét – több mint 1 millió embert –, hogy 24 órán belül költözzenek délre, szárazföldi hadműveletekkel kívánja felszámolni a Hamász teljes haderejét.  

Elmondta, hogy még az Egyesült Államokban is felhívások hangzottak el a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet blokádjára, „a második világháború alatti Leningrád ostromával” egyenértékű blokádra.

„Szerintem ez elfogadhatatlan” – mondta Putyin újságíróknak egy kirgizisztáni csúcstalálkozón. „Több mint 2 millió ember él ott. Nem mellesleg nem mindenki támogatja a Hamászt. De mindegyiküknek szenvednie kell, beleértve a nőket és a gyerekeket is. Ezzel persze nehéz bárkinek is egyetértenie.”

Izraellel szembeni kritikáját még csípősebbé tette Leningrád 1941–44-es ostromára való hivatkozás, valamint Izrael és a hitleri Németország közötti feltételezett összehasonlítás, amely mély sértődést okozhat Izraelben.

A HÁBORÚ 27. napja – (folyamatosan frissítjük)

Manolis Andrulakis görög főkonzul, az utolsó EU-diplomata, akit evakuáltak az ostromlott Mariupolból, azt mondta, hogy

„Amit láttam, remélem soha senki nem fogja látni…”

Mariupol felkerül a háború által teljesen elpusztított városok listájára, nem kell megnevezni őket – Guernica, Coventry, Aleppo, Groznij, Leningrád.

 

17:40 – Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy elrabolta a háború elől Oroszországba menekülő civileket. „Tömegesen kitoloncolják a nőket és a gyermekeket a donyecki és luhanszki régiók területeiről” – írta Ljudmila Denisova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Facebookon.

16:50 – „Az orosz blokád miatt Herszon 300 000 lakosa humanitárius katasztrófával néz szembe” – írta Twitteren Oleg Nikolenko, a minisztérium szóvivője.

16:25 – A kormány szerint ténylegesen három menekülőfolyosót kellene megnyitni kedden az ostromlott ukrán Mariupol városában. Verescsuk egyebek mellett elmondta, hogy az orosz erők megakadályozták, hogy a mentőalakulatokat a városban lebombázott színház helyszínére jussanak. Az orosz védelmi minisztérium szerint az Azovi-tenger melletti városban még mindig 130 000 lakos él – korábban 440 000 körül volt.

16:00 – Peter Chernyshov, a Farmak felügyelőbizottsági tagja szerint a Farmak, Ukrajna egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalata csaknem 1,5 milliárd hrivnyí veszteséget szenvedett el, amikor a Kijevtől 60 kilométerre nyugatra fekvő Makariv városában lévő raktár leégett az ellenségeskedések során.

15:05 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápát javasolta közvetítőnek az oroszországi konfliktusban. Zelenszkij kedden a Twitteren azt írta, hogy a pápához intézett telefonhívása során „a nehéz humanitárius helyzetet és a menekülési folyosók orosz csapatok általi blokádját” írta le országában. „Nagyra értékelnénk a Szentszék közvetítői szerepét az emberi szenvedés megszüntetése érdekében.” Zelenszkij egyúttal megköszönte a pápának „Ukrajnáért és a békéért imáit”.

14:00 – Kigyulladt a szeverodonyecki gyermekkórház teteje, miután az orosz erők ágyúzták. Hét gyermeket és 15 felnőttet evakuáltak a kórházból – jelentette a Sürgősségi Állami Szolgálat március 22-én.

12:00 – Herszonban ismét békés tüntetésre indultak az emberek, amire az orosz  katonaság könnygázt használt a tüntetés feloszlatására.Herszonban rendszeresen tartanak tüntetéseket Ukrajna mellett és az orosz megszállás ellen. Március 21-én az orosz megszállók gránátokat dobtak az ukránbarát tüntetőkre  a herszoni Szabadság téren, tüzet nyitottak és rengeteg embert megsebesítettek.

11:30 – Zelenszkij szerint a NATO-országok garantálhatják Ukrajna biztonságát. Ukrajnával közölni kell, hogy az országot hamarosan felveszik-e a NATO-ba. „Vannak NATO-országok, amelyek garantálni akarják a biztonságunkat, de sajnos nem adhatnak tagságot a szövetségben. De készek megtenni azt, amit (NATO) tenne, ha tagjai lennénk a szövetségnek. Szerintem ez egy jó kompromisszum” – tette hozzá.

10:45 – Andrij Sevcsenko: Megvédjük magunkat. Harcolunk. Nincs más választásunk.

10:00 – Mihajlo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, aki részt vesz az ukrán és az orosz delegáció béketárgyalásain, azt mondta, hogy az online tárgyalások nap mint nap folytatódnak, és Ukrajna nem tesz engedményeket a területi integritás terén. 

09:10 – 24 órán belül kilenc levegőben lévő célpontot találtak el az ukrán légierő, a légvédelem és a szárazföldi erők egységei. Összességében az utóbbi időben az orosz repülőgépek „megnövekedett aktivitását” figyelték meg.

08:40 – Az ukrán vezérkar szerint az orosz egységeknek továbbra is gondjai vannak az ukrajnai háború utánpótlásának biztosításával. A rendelkezésre álló információk szerint az Ukrajnába harcoló alakulatok legfeljebb három napra elegendő lőszer- és élelmiszerkészlettel rendelkezik.

08:20 – A Kremlhez közel álló „Komszomolszkaja Pravda” orosz újság a védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be online cikkében, hogy Ukrajnában 9.861 elesett katonáról tudnak. Később törölték ezt  a bejegyzést.  Ez a szám lényegesen több, mint amit Moszkva eddig hivatalosan elismert, az a szám ugyanis 498 elesett katona.

08:00 – A Naftogaz szerint Ukrajna folytatja a gáztranzitot Oroszországból.

07:20 – Az S&P hitelminősítő 2022. április 15-ig törli az orosz cégek minősítését

07:00 – Ukrajna szinte minden régiójában megszólaltak a légiriadók. A szirénákat Szumiban, Mikolajivban, Ternopilben, Poltavában, Kirovohradban, Harkovban, Zaporizzsjában, Lvivben, Ivano-Frankivszkban, Zakarpattyán, Csernyivciben, Dnyipropetrovszkban, Rivnében, Volinban, Cserkasziban, Hmelnickijben, Odessza megyében, valamint Kiiv Kramszkijban és Szlovszkiban aktiválták.

05:40 – Toronto átnevezi az orosz konzulátus előtti területet a Szabad Ukrajna térnek. Torontó polgármestere, John Tory reméli, hogy mindenkinek, aki belép az orosz konzulátusra jusson eszébe „az illegális, gyilkos invázióval kapcsolatos szörnyűség”. Elmondta, hogy a lovas tábla Toronto Ukrajnával és az ukrán-kanadaiakkal való szolidaritásának szimbóluma.

04:30 – Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara március 21-én arról számolt be, hogy „az ukrán zászlót kitűzték Makariv városa fölé”, és az orosz erőket visszaszorították. Makariv Kijevtől 60 kilométerre nyugatra található.

03:10 – Magyarország ellenzi az Ukrajna feletti repülési tilalmat, az orosz energia embargót, és háborús veszélyre hivatkozva felszólalt a békefenntartók Ukrajnába küldése  ellen is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elítélte az orosz energiát sújtó uniós szankciókat és azt mondta, hogy az „veszélyezi Magyarország energiaellátásának biztonságát”. 

02:30 – Pentagon: Az Egyesült Államok és más nemzetek „nagy hatótávolságú légvédelem” biztosítását tárgyalják Ukrajna számára. A Pentagon szóvivője, John Kirby március 21-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok „aktív konzultációkat” folytat más országokkal, hogy Ukrajnát olyan fegyverekkel láthassa el, amelyek „biztonságos védelmet biztosít”.

01:20 – Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint nyolc folyosóból hét a tervek szerint működött; 3000 embert evakuáltak Mariupolból, az oroszok által ostromlott 400 ezres városból. Összesen tegnap 8057 ember evakuált humanitárius folyosókon keresztül. 

00:20 – Az orosz hatóságok azt állítják, hogy 500 ukrán hadifogoly van. Tetiana Moszkalkova orosz ombudsman szerint a foglyok, feltehetően fogságban lévő ukrán katonák, fogolycserére készülnek.

2022. március 22.

23:50 – Josep Borrell, az EU vezető diplomatája újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország megsérti a „háborús törvényeket” a brüsszeli külügyminiszteri találkozó előtt, amelyen a Moszkvával szembeni további szankciókról tárgyalnak.

Hogy reagálna a rendőrség Orbán választási vereségére?

Elképzelhető-e Magyarországon is olyasmi mint a Capitolium ostroma volt Washingtonban azt követően, hogy Donald Trump elveszítette a választásokat?

„Amit az Egyesült Államokban láttunk, és amivel Trump elnök próbálkozott, azt itthon egyszerűen nem lehet megpróbálni” – nyilatkozta a Hírklikknek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Aki azért hozzátette:

„ha mégiscsak megpróbálnák, akkor az nagyon durva lenne, mert polgárháborús helyzetet teremtene, amelyben a nyertes ellenzék és a vesztes Fidesz hívei egymásnak esnek.”

A rendőrség, az ügyészség és a többi szervezet „tudni fogja a dolgát” – legalábbis Tarjányi Péter szerint.

„Ha a választási eredmények azt mutatják, hogy Orbán veszített, akkor ezek az erők tudni fogják a dolgukat. Egyszerűen nem fogják engedni, hogy akárcsak egy olyan eset is előforduljon mint a Capitolium ostroma az Egyesült Államokban. Persze nem lehet kizárni, hogy nálunk egymásnak esik mindenki, de ennek az esélye 1%”.

Tarjányi végül azt jósolja, hogy „ha Orbán veszít, akkor itt egy teljesen normális, békés átmenet lesz.”

Mire alapozhatja véleményét a biztonságpolitikai szakértő?

A magyar tisztikart az elmúlt harminc évben az Egyesült Államokban illetve Nyugat Európában képezték ki. Ez feltételez bizonyos lojalitást a NATO-hoz és elsősorban Washingtonhoz. Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert, Orbán kihívóját. Brüsszel és az Európai Unió nagyhatalmainak vezetői sem rejtik véka alá, hogy Orbán bukásában reménykednek. Ez erős korlát a magyar fegyveres erőknek. Amelyek 1990-ben is puskalövés nélkül adták át a hatalmat a demokratikusan megválasztott ellenzéknek.

Az USA nagykövetsége minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnököt is figyelmeztette, hogy a polgárháború nem opció Magyarországon. Donald Trump ugyanakkor nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Az ex elnök újra be akar költözni a Fehér Házba, ahol újra szívesen fogadná Orbán Viktort. A Biden adminisztráció viszont mielőbb le akarja zárni az Orbán korszakot Magyarországon.

Csakhogy februárban Budapestre látogat Putyin orosz elnök. Számára Orbán Viktor választási győzelme lenne az előnyösebb noha kiválóan elboldogult Gyurcsány Ferenccel is, akit épp a Fidesz nevezett Putyin pincsijének.

A magyar választásra immár figyel a külvilág: ezt minden résztvevőnek tudomásul kell vennie. Mindenekelőtt magának Orbán Viktornak, akinek egyetlen túlélési esélye maradt: olyan választási eredményt produkálni, amely egyértelműen mutatja a többség támogatását. A választási csalás, melyet Putyin előszerettel alkalmaz, Magyarországon szinte kizárt a nagy nemzetközi figyelem miatt. A polgárháborús opciót, kevesen támogatnák külföldön, belföldön viszont minden bizonnyal nagyobb az esély 1%-nál, melyet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő említett.

Sámánok a Hír TV-ben?

Kérem, én sosem tagadtam, hogy a magyar jobboldal tud valamit. Komoly képességei vannak, különös anyagból gyúrták. Tegnap számoltam be arról, hogy egy tizenhárom éve  ismeretlen szervezet napokkal előre megjósolta a 2006. szeptember 17-i „spontán” tüntetést, sőt a 18-i tévéostromot is.

Mondhatnánk, hogy magányos jóssal, parafenoménnel állunk szemben: de sajnos az azóta előkerült adatok azt bizonyítják, hogy egy ismert szervezet is előre látta az elkövetkezendőket, méghozzá napra pontosan, sőt, üzletet is akart kötni velük kapcsolatban. Az ismert szervezetet Hír TV-nek hívják.

Azt már sokan rebesgették eddig is, hogy nem lehetett véletlen a közvetítőkocsi és a stáb váratlan felbukkanása a Szabadság téren, ugyanis Budapesten számos más tér található, egyik szebb, mint a másik, és rendszerint mindegyiken történik valami, napjában többször is. Ámde tévéostrom csak akkor, csak ott. És csak ők közvetítették volt, következetesen forradalmároknak nevezvén a zavargás résztvevőit. Valahonnét tudhatták, tudniuk kellett, mi várható – de ez mindezidáig merő spekuláció volt, bizonyítékok híján.

Hanem volt erre bizonyíték is. Évekkel ezelőtt, a Klubrádió egyik „Beszéljük meg” című műsorában

Zentai Péter elmondta Bolgár Györgynek, hogy értesülései szerint a Hír TV az eseményeket megelőző pénteken (tehát 15-én!) már felhívta két brit televíziós csatorna figyelmét arra, miszerint hétfő este érdekes dolgok fognak történni a Szabadság téren.

Sőt: történtek is, ami vagy azt bizonyítja, hogy a Hír TV minden sajtóterméknél sikeresebben alkalmazza a jövőbelátó tudományt, vagy arra, hogy bizony vastagon benne volt az események szervezésében. Nocsak, mondja erre a sajtómunkás, és pödör egyet konya bajszán, majd pipára gyújt. Mármost az nem ritkaság, hogy kollégák, sőt, cégek is összedolgoznak, magam is megtettem már sokszor: sűrű, vad dzsungel a sajtó, de akadnak benne közös vállalkozások is, sajtós sajtósnak nem mindig farkasa. Csak majdnem. Ilyenformán megeshet, hogy ha én megtudok valamit, és azt elég érdekesnek találom, hát értesítem róla egyik-másik barátomat mondjuk a ZDF-nél vagy máshol. De sohasem a konkurenciát: azok ássák ki maguk az információt, ha bírják. Aztán olyan is van, hogy a már meglévő anyagot átveszi egy világcég, esetünkben a Sky News lett volna ez – tisztes összegért megteheti, jó üzlet az ilyesmi mindenkinek.

De olyant még az öregapám se látott, hogy a „spontán” tüntetés és tévéostrom előtt napokkal elkezdjen valaki üzletelni a közvetítés jogaival!

Mert nem mondom, euróban is sokjegyű, amit egy efféléért kaphat ez ember, de rögtön felvetődik: honnét tudta? Villám tüzéből, állatok beleiből, madarak röptéből? Hihettek is a britek az ajánlatnak, nem is, míg fel nem lobbantak az első lángok a Szabadság téren. Hogy aztán a Hír TV kapott-e pénzt a közvetítésért a nemzetközi tévécsatornáktól, nem tudni, de tán nem is ez a legérdekesebb. Hanem a történet, melynek igazságtartalmát Zentai Péter feddhetetlen szakmai és emberi hírneve garantálja. No, és az is, hogy az őszödi beszéd megvágott változatát kiszivárogtató Kossuth rádió két alkalommal is megakadályozta ennek az információnak a napvilágra kerülését – tették mindezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, amikor igazán nem akadályozhatta volna meg a politikai hatalom a nyilvánosságra hozatalát. Sőt, még jól is jött volna neki. De a rádió vezetése másként döntött. Miért, miért nem – nem tudhatjuk. Ahogy azt sem, mi okból vágták a beszédet pont úgy, ahogy az bekerült a köztudatba – bár arról lehetnek sejtéseink. Nem hihető, hogy a Hír TV pletykák alapján kezdett volna nemzetközi tranzakciókba, kocsmai mendemondákra hivatkozva kockáztatott volna sokszámjegyű euró- és fontösszegeket. Lehet, sőt biztos, hogy újságírótól nem szabad és nem is lehet kérdezni az informátora kilétét – ámde itt már nem egy kósza, védelemre szoruló informátorról van szó. Itt már bombabiztos értesülésről beszélhetünk, amivel akár már üzletelni is lehetett volna. Két magyarázat lehetséges. Vagy jól szervezett akcióról van szó, amiről elég sokan tudtak, és ez most kezd kiderülni, mivel a kormánypárt óvatlanul közbeszéd és kampánypropaganda tárgyává tette az őszödi beszéd kiszivárogtatását, vagy a magyar jobboldal a világ leghatékonyabb jósdáját üzemelteti valami titkos helyen, tunguz és burját sámánok segítségével, és olyan tisztán látják a jövőt, mint táltos a tükrét.

Ez utóbbi kevéssé valószínű, ugyanis már hosszú ideje nincs lottó ötös. Márpedig nem is lennénk Magyarországon, ha valaki azt meg nem kukkolta volna ezzel a kormánypárti varázsgömbbel. Marad a második megoldás: a 2006. szeptemberi zavargások, atrocitások olyan körök jól szervezett munkájának voltak köszönhetőek, akiknek ez érdekében állt.

Cui prodest? Vajon kiknek lehetett az érdeke? Ezt válaszolja meg mindenki saját magának: nem lesz nehéz.

Csupán azt kell eldönteni a megismert tények fényében, hogy spontán volt-e az előre megszervezett zavargás vagy inkább erőszakos puccskísérlet a demokratikus államrend megdöntésére?

Mert ha az volt: büntetendő.

Nem az a kérdés, ki szivárogtatta ki azt a beszédet, hanem az: minek?

És ki használta fel?

Vukovar, a feláldozott város

0

Lehet beszédeket mondani, szóvirágokat sorakoztatni, lehet fogadkozni. Talán valakinek ez jelent is valamit. De Vukovar esetében egyetlen gesztust lehet tenni, amely nem tűnik képmutatónak: fejet hajtani és szégyenkezni. Mindkét oldalon.

„Nem hittem, hogy kitörhet a háború. Amikor ezt a tényt mégis elfogadtam, nem hittem, hogy olyan sokáig fog tartani. És nem hittem, hogy megtörténhet, hogy három hónapig úgy élsz, mint egy patkány a pincében, szó szerint úgy, hogy mindennaposak lesznek a bombázások, hogy emberek fognak meghalni. Egyszerűen nem hittem, hogy ez megtörténhet. Nemcsak én, a többségünk nem hitt ebben. Mert nem hihetted, hogy ha itt a házad, a szomszédod meg egy szerb, hogy ő majd hátat fordít neked és közli veled, hogy az életedre fog törni. Számomra elképzelhetetlen volt ezt kimondani, de még elképzelni is (…)  Egyszerűen nem tudtad megjósolni, hogy mikor fog kezdődni és mikor lesz vége. Eleinte szólt a légiriadó jelzése, szirénáztak, amikor támadás kezdődött és akkor is, amikor vége lett. És akkor egy napon megszólalt a légiriadó – amelyet mindmáig nem fújtak le. Senki sem jelezte, hogy vége van“. Az idézet részlet Vesna Jakumetović vallomásából: ő egyike azoknak, akik túlélték Vukovar ostromát. Annak a városnak a lerombolását, amely pontosan 27 évvel ezelőtt esett el.

A 87 napos ostromot követően, amely egyike volt a legvéresebbeknek a horvát háborúban, 1991. november 18-án Vukovarba bevonultak a szerb csapatok. A halottak számát ma sem tudni pontosan, 2900-3600 között van a számuk. Azt azonban tudni, hogy a várost az ostromlók a földdel tették egyenlővé.

Vukovart, a békés kelet-horvátországi városkát a szerb csapatok 1991. augusztus 24-én kerítették be, noha a harcok már korábban megkezdődtek a térségben. A Jugoszláviából kivált, önállósodott Horvátországnak olyan térsége volt ez, amelyre a Slobodan Milošević ideológiáját valló, Nagy-Szerbia létrehozását szorgalmazó „jugoszláv” államvezetés igényt tartott; szerbek is lakták szép számban, földrajzilag sincs messze, kellően meg is lehetett rémíteni a szerb lakosságot, hogy a független Horvátországban elveszítik identitásukat, jogaikat, talán még a javaikat is, így fegyvert fogtak, hitük szerint önmaguk védelmére. Ahogyan a horvátok is magukat, saját hazájukat, otthonaikat védték – igaz, őket valóban meg is támadták… Akkoriban már javában dúltak a véres harcok Szlavóniában, Likában, a Kordunon, a Baniján, a dubrovniki és a dalmát régióban is. Borzalmas idők voltak, s nem tudtuk, hogy még borzalmasabbak következnek…

Azon a végzetes augusztus 24-én a horvát nemzeti gárda lelőtte a Jugoszláv Néphadsereg két repülőjét, amelyek állásait támadták. Másnap ugyanez a Jugoszláv Néphadsereg elvágta a fontosabb közlekedési utakat és megkezdte Vukovar bekerítését.

A horvát egységekben mintegy háromezer ember harcolt Vukovar térségében, míg a Jugoszláv Néphadsereg, a hozzá csapódó szabadcsapatok, félkatonai alakulatok és egyéb formációk emberállománya elérte a 30 000 főt is.

Az ostrom ideje alatt mintegy 22 ezer nem szerb lakost üldöztek el a városból a megszálló erők. A vukovari kórház személyzetének egy részét és a sebesülteket a szerb erők kivégezték. Különösen aljas módon: míg a Jugoszláv Néphadsereg tisztjei a Vöröskereszt és más nemzetközi szervezetek képviselőit a kórház főbejáratánál nyugtatgatták, hogy mindenben a szabályoknak megfelelően járnak el, az egyik mellékkijáraton a szerb erők kiterelték a sebesülteket és a személyzet egy részét. Az Ovčara mezőgazdasági birtokra vitték őket, ahol brutálisan megkínozták, majd halomra lőtték őket…

Mintegy hétezer vukovari került szerb fogolytáborokba. Háromszáz embert mindmáig eltűntként tartanak nyilván.

Voltak napok, amikor 11 000 gránát és bomba hullott a városra.

Ma pedig egész Horvátország Vukovarra emlékezik. A városra, melyet korabeli és későbbi kutatások szerint a Franjo Tuđman vezette horvát állam hagyott elesni. A városra, melyet újjáépítettek, de amely még mindig hordozza a háború borzalmait. S amelyet máig nem sikerült meggyógyítani. Lehet beszédeket mondani, szóvirágokat sorakoztatni, lehet fogadkozni. Talán valakinek ez jelent is valamit.

De Vukovar esetében egyetlen gesztust lehet tenni, amely nem tűnik képmutatónak: fejet hajtani és szégyenkezni. Mindkét oldalon.

Szabad Magyar Szó

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK